KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5054)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.209/9/2003.
Tárgy: a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás Esztergom Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság, a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által Esztergom Város Önkormányzata (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Esztergom 11. sz. főút-tehermentesítő út (Bánomi u.-Vaskapu u. között) építése kapcsolódó közműkiváltásokkal" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérőt 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírság megfizetésére kötelezi.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő már a korábbi években tervbe vette olyan útszakasz megépítését, amely a belvárost tehermentesítené. Az ez irányú tervek 2000 októberében már elkészültek és az ajánlatkérő önerőből tervezte megvalósítani az elkerülő útszakasz megépítését.
Ennek megvalósulása érdekében az ajánlatkérő 2002. május 2-án a Közbeszerzési Értesítő 18. számában részvételi felhívást tett közzé előminősítési eljárás megindítására. Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát az Esztergom, Kölcsey Ferenc u.-Bánomi u. közötti útszakasz generálkivitelezésében jelölte meg.
A generálkivitelezés:
- Esztergom belterületén 640 fm út építése. Ebből 3250 m2 új pályaszerkezet (35 mm vtg. AB-12 kopóréteg, 50 mm vtg. K-12 kötőréteg, 55 mm vtg. JU-20 bitumenes alapréteg, 150 mm vtg. C telepen kevert cementstabilizáció, 300 mm vtg. homokos kavics fagyvédő réteg),
- 4000 m2 burkolatmegerősítés, szőnyegezéssel,
- 6500 m2 rézsűfelület képzése, ebből 2050 m2 drótfonatos kőrakat szőnyegleterheléssel,
- 105 m hosszú támfal építése változó magassággal,
- új, zárt és nyitott rendszerű csapadékcsatorna építése,
- közvilágítás építése,
- távhővezeték védelembe helyezése,
- távközlési hálózat átépítése,
- ivóvízhálózat-kiváltás,
- gázvezeték-hálózat védelembe helyezése,
- 20 kV-os elektromos hálózat átépítése,
- zöldfelület-rendezés, növényesítés.
A közbeszerzési eljárás lefolytatásának eredményeként 2002. augusztus 21-én nyertesként a Strabag Kft. ajánlatát hirdették ki. A Strabag Kft.-vel a vállalkozási szerződést ajánlatkérő 2002. szeptember 2-án megkötötte bruttó 776 300 000 Ft vállalkozói áron. A szerződés alapján a teljesítési határidő 2003. május 30.
Rövid idővel a közbeszerzési eljárás lezárását megelőzően a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az új városközpontot elkerülő kedvező nyomvonalban lévő lehetőséget felismerve az önkormányzattal 2002. augusztus 5-én megállapodást írt alá, melynek lényege, hogy a kivitelezés költségeihez 50%-os hozzájárulást biztosít. A megállapodásban azonban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kikötötte, hogy az elkészülő új út és az azt megelőző és követő meglévő városi útszakaszok kezelése az országos közúthálózat részévé váljanak. A minisztériummal történő szerződéskötés időpontjában már nem volt lehetőség a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás feltételeinek módosítására. A vállalkozóval megkötött szerződés alapján a közbeszerzési eljárás tárgyát képező útszakasz építése megkezdődött. Ajánlatkérőnek azonban a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal kötött megállapodásban vállalt kötelezettségének teljesítése érdekében, azaz, hogy az elkészült útszakasz az országos közúthálózatba történő átadása megvalósulhasson, szükségessé vált, hogy az építés alatt álló kerülő útszakaszt megelőző és követő, meglévő városi útszakaszok is megépítésre kerüljenek, mert ennek hiányában az országos közúthálózatba történő integrálás nem lehetséges, mivel a csatlakozó útszakaszok műszaki paraméterei nem felelnek meg a közúthálózatra előírt műszaki követelményeknek.
Ezen előzményeket követően ajánlatkérő 2003. április 17-én indított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (2) bekezdése alapján a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában, melynek főbb paramétereit az alábbiak szerint részletezte:
- meglevő útburkolat felújítása: 300 m
- útszélesítés: 120 m
- zöldfelület rendezése, növénytelepítés: 5300 m2
- Ř 30 KG-PVC csatorna építése: 279 fm
- jelzőlámpás csomópont átalakítása: 3 db
- közúti híd szélesítése: 40 m2
- közvilágítás korszerűsítése: 460 m
Ajánlatkérő az eljárásfajta választását azzal indokolta, hogy a minisztériummal kötött megállapodás előre nem látható új helyzetet teremtett, mivel a korábban városi kezelésű útszakaszokra vonatkozóan is teljesíteni kell az országos közúthálózatra előírt magasabb műszaki paramétereket. Ajánlatkérő eredetileg a saját kezelésében lévő csatlakozó útszakaszokra csak kisebb javításokat tervezett. A kapcsolódó útszakaszok átépítéséig az elkészített beruházási rész nem helyezhető forgalomba. Az átépítés következtében a megmaradó "csonka" önkormányzati úthálózat nem képes a forgalmi hatásokat kezelni, ezért szükséges minél hamarabb, legkésőbb az őszi iskolakezdésig a teljes beruházást befejezni. A kiegészítő építési munkák befejezésének paramétereit (csatlakozó csomópontok, burkolatszélesség, teherbírás, stb.) a Komárom-Esztergom Megyei Állami Közútkezelő Kht. csak 2002. október 31-én megtartott egyeztetésen tudta megadni a tervezőknek. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a kiegészítő beruházás mérnökára bruttó 200 M Ft, amely az eredeti szerződéses ár 25,7%-a. A kiegészítő építési beruházással megvalósuló útépítés műszaki tartalmában a szükségessé vált bonyolult és összefüggő közműkiváltások miatt a korábban kötött szerződéstől aránytalan nehézség nélkül nem választható szét. Az országos közúthálózat útjai összefüggő hálózatot képeznek. Az épülő új útszakaszhoz csatlakozó, jelenleg önkormányzati kezelésű szakaszok csak a kiegészítő építési beruházás elkészültével fognak megfelelni az országos közúthálózat elemeire előírt műszaki paramétereknek. Ezért a kiegészítő építési beruházás elkészítése elengedhetetlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
Ajánlatkérő ajánlati felhívást is készített, mely szerint részajánlat és többváltozatú ajánlattétel kizárt volt. A teljesítés határidejét ajánlatkérő 2003. augusztus 31-ében határozta meg. Az ajánlati felhívás a Kbt. előírásainak megfelelően tartalmazta az ajánlattevőtől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, valamint a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait. Az ajánlat elbírálásának szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt. Az ajánlati felhívás egyebekben tartalmazta a tárgyalás lefolytatásának a menetét is.
Ajánlatkérő ajánlattételre a korábbi nyertes ajánlattevőt a STRABAG Kft.-t hívta fel.
A Döntőbizottság elnöke 2003. április 29-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre álló iratokból a Kbt. 70 §. (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása egyértelműen nem állapítható meg, ennek alapján indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének a vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. A tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy álláspontja szerint jelen esetben a Kbt. 70. § (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak. A tervezett beruházás a korábban kötött szerződés értékének 50%-át nem haladja meg, ezen munkák elvégzése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal kötött megállapodásban vállalt kötelezettségét teljesíteni tudja. A beruházás megvalósításának elmaradása a korábban kötött szerződés alapján elkészült útszakasznak a közúthálózatban történő integrálását nem teszi lehetővé.
A szerződés a nyertes ajánlattevővel 2003. május 23-án aláírásra került. Az új szerződéses ár bruttó 866 849 872 Ft-ra módosult.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati eljárás kezdeményezése megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha ezt a törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve, hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy a jelen közbeszerzési eljárásban ezen feltételek megvalósulnak-e.
E szakasz akkor alkalmazható, ha egy már lezárult közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítése az eredeti feltételek szerint nem lehetséges és a teljesítés csak akkor válik lehetővé, ha további munkák végzésére kerül sor. Ez a többletmunka olyan, hogy az eredetileg megajánlottól műszakilag szét nem választható és olyan, amelynek a teljesítéséhez való szükségessége a szerződés megkötésekor nem volt előre látható, tudható. Az előre nem látható körülménynek tehát szorosan a szerződés szerinti teljesítéshez kell kapcsolódnia.
Jelen eljárásban az előre nem látható körülmények fennállása tényállási elem hiányzik, hiszen ajánlatkérő a korábbi közbeszerzési eljárás lezárását megelőzően, azaz az eredményhirdetést és szerződéskötést megelőzően már tudta, illetve már ismert volt számára, hogy további kiegészítő munkák elvégzése merül fel. Ajánlatkérő a szerződést ugyanis a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal 2002. augusztus 5-én írta alá, míg a korábbi közbeszerzési eljárás eredményhirdetésére 2002. augusztus 21-én, a szerződés megkötésére pedig 2002. szeptember 2-án került sor.
A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy a kiegészítő munkák elvégzése nélkül az eredeti szerződés teljesíthető. A kiegészítő munka elvégzése nem a korábbi közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítéséhez, hanem a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal kötött megállapodásban vállalt kötelezettség teljesítéséhez szükségesek és mint új beszerzési igényként merültek fel.
Fentiekből következően ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (2) bekezdésére alapított közbeszerzési eljárása jogsértő volt. Ennek alapján már nincs jelentősége, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) + b), illetve a) + c) pontjában foglalt feltételek teljesülnek-e.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, az f) pont alapján határozott a bírság kiszabásáról.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint: "A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg."
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A bírság minimális mértékét a költségvetési törvény 2003-ban 1 000 000 Ft-ban állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál figyelemmel volt arra, hogy egyrészt a szerződéskötésre tekintettel a jogsértés már nem reparálható, másrészt, hogy a beszerzés értéke magas összegű, így a minimális összegű bírságnál szükséges volt a bírság mértékét magasabb összegben megállapítani.
A Döntőbizottság személlyel szemben bírság kiszabását mellőzte figyelemmel arra, hogy a jogsértő eljárást lezáró döntést a bizottság hozta meg, így személyes felelősség nem volt megállapítható.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. június 2.
Dr. Engler Magdolna s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
