KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5055)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.219/7/2003.
Tárgy: a "Németh" Nyílászáró Gyártó és Forgalmazó Kft. jogorvoslati kérelme Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a "Németh" Nyílászáró Gyártó és Forgalmazó Kft. (5502 Gyomaendrőd, Fő út 81/1., képviseli: dr. Asztalos Erzsébet jogtanácsos, 1143 Budapest, Stefánia út 55. III/3., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága (8200 Veszprém, Óváros tér 9., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Veszprém Megyei Jogú Város 15 iparosított technológiával épített lakóépületében energiatakarékosságot eredményező felújítás végzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő Veszprém, Haszkovó u. 14/A. és Veszprém, Klapka u. 1. sz. alatti lakóépületek mint részek vonatkozásában megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 59. § (2) és (3 ) bekezdésére tekintettel az 55. § (6) bekezdését, valamint a 61. § (1) bekezdését, ezért e részek eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint) bírsággal sújtja.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére a 150 000 Ft (azaz egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek nyilatkozatai és a tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. március 5-i
10. számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására.
Felhívása 2. b) pontjában meghatározta, hogy vállalkozási szerződés megkötésére kér ajánlatot.
A felhívás 3. a) pontjában közölte azt a 15 lakóépületet, amelyen el kell végezni az energiatakarékosságot eredményező felújítást. Ezek között feltüntette:
- Haszkovó u. 14/A., nyílászárók cseréje 263 db
- Klapka u. 1., nyílászárók cseréje 254 db
Ajánlatkérő részajánlat tételét lakóépületenként lehetővé tette.
A felhívás 4. pontja szerint a teljesítés a vállalkozási szerződés aláírását követően azonnal megkezdődik, a befejezés határideje 2003. augusztus 30-a azzal, hogy ajánlatkérő előteljesítést elfogad.
Ajánlatkérő felhívása 11. pontjában határozta meg az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságával kapcsolatos követelményeit.
Ajánlatkérő felhívása 13. a) pontjában rendelkezett arról, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el és a 13. b) pontban az alábbi részszempontokat, súlyszámokat, értékelési ponthatárokat és értékelési módszert állapította meg:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 75
- jótállási garancia időtartama 15
- késedelmes teljesítés esetén vállalt napi kötbér megajánlása 15
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként 1-10-ig. Az ajánlatkérő szempontjából legkedvezőbb ajánlat maximális pontszámot kap, a többi ajánlat pontszáma az arányosság szabályai szerint kerülnek meghatározásra.
Ajánlatkérő felhívása 16. pontjának 7. francia bekezdésében előírta, hogy az ajánlattevő által megadott napi 5%-nál magasabb kötbér esetén az ajánlatkérő az értékelés során ezen részszempontra a maximális pontot adja.
Ugyanezen pont 8. francia bekezdésében ajánlatkérő közölte, hogy a Kbt. 35. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdései az ajánlati felhívás részét képezik.
Ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, ez tartalmazta ajánlatkérőnek az ajánlatokra vonatkozó formai és tartalmi előírásait, a műszaki specifikációt és a szerződéstervezetet.
Ajánlatkérő 2003. március 31-én helyszíni konzultációt tartott, a feltett szakmai kérdésekre válaszolt.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. április 15-re 11 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, egy ajánlattevő több részre is.
A Haszkovó u. 14/A. sz. alatti és a Klapka u. 1. sz. alatti lakóépületre ajánlatot nyújtott be: a Míves Kft., a Fehér Ablak Kft., az EU Comfort Kft., a BITT Kft., a Chemoconsul Kft., a Vecsei Kft. és kérelmező.
Az ajánlattevők ajánlati árai a két lakóépület vonatkozásában az alábbiak voltak:
Haszkovó u. 14/A. Klapka u. 1.
Míves Kft. 17 648 502 Ft 17 275 853 Ft
Fehér Ablak Kft. 15 612 603 Ft 15 265 148 Ft
EU Comfort Kft. 14 790 500 Ft 14 759 150 Ft
BITT Kft. 23 757 253 Ft 23 243 047 Ft
Chemoconsul Kft. 16 239 491 Ft 15 675 599 Ft
Vecsei Kft. 19 281 204 Ft 18 535 618 Ft
"Németh" Kft. 14 998 186 Ft 14 497 296 Ft
A fenti ajánlattevők közül ajánlatában a Fehér Ablak Kft., a Chemoconsul Kft. és a BITT Kft. nyilatkozott a Kbt. 59. § (2)-(3) bekezdéséről.
A Fehér Ablak Kft. ajánlatában közölte, hogy az általa előállított termékeket 100%-ban belföldön foglalkoztatott magyar állampolgárságú személyek készítik.
A Chemoconsul Kft. úgy nyilatkozott, hogy a beszerzés tárgyát képező, saját gyártású termékekben a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték aránya meghaladja az 50%-ot.
A BITT Kft. ajánlatában közölte, hogy az árubeszerzés értékének 50%-át meghaladja a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték.
Az ajánlatok értékelését Bizottság végezte, az eredményhirdetés megtartására ajánlatkérő - a Bizottság tagjainak más elfoglaltsága miatt - eseti jelleggel más személyeket hatalmazott fel.
A 2003. április 29-én megtartott eredményhirdetésen ajánlatkérő részenként ismertette a nyertesek személyét, majd a feltett kérdés(ek)re válaszolt.
Az eljárás tárgyát képező mindkét rész tekintetében a nyertes a Fehér Ablak Kft. lett. A Vecsei Kft.-t érvénytelenség, illetve alkalmatlanság miatt az eljárásból ajánlatkérő kizárta.
Az egyes ajánlattevők részére ajánlatkérő az ajánlati ár részszempontnál az alábbi pontszámot, továbbá összpontszámot állapította meg:
Haszkovó u. 14/A. Klapka u. 1.
Míves Kft. 628,54 878,54 629,37 879,37
Fehér Ablak Kft. 750,00 1050,00 750,00 1050,00
EU Comfort Kft. 750,00 950,00 736,70 936,70
BITT Kft. 466,93 536,93 467,79 537,79
Chemoconsul Kft. 750,00 835,00 750,00 835,00
"Németh" Kft. 739,61 1009,61 750,00 1020,00
Ajánlatkérő elkészítette az írásbeli összegezését is, ez nem tartalmazza az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeit és a megállapított pontszámok indokolását. Ajánlatkérő az írásbeli összegezésében rögzítette, hogy az ajánlatokat az elért pontszámuk alapján rangsorolta, a MONOLIT Kft., a Fehér Ablak Kft. és a Chemoconsul Kft. ajánlattevőknél, az arra vonatkozó nyilatkozatuk alapján alkalmazta a Kbt. 59. § (2) bekezdését.
A kérelmező 2003. május 5-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét a fentiekben megjelölt két részre, melyet a tárgyaláson részben pontosított. Kérte a két részre vonatkozó eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását.
Álláspontja szerint ajánlatkérő az értékelés során nem alkalmazhatta volna a Kbt. 59. § (2) bekezdését, mivel a beszerzés tárgya felújítás, szolgáltatás, illetve e szakasz alkalmazására külön nem hívta fel a figyelmet. Megítélése szerint az eljárás nyertesének a személye is változna jogszerű értékelés esetén.
A kérelmező hivatkozása szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését. Az eredményhirdetésen az egyes részek nyertesei megnevezésén kívül az ajánlatkérő további adatokat nem ismertetett. Ajánlatkérő írásbeli összegezése sem felel meg a követelményeknek, nem tartalmazza az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeit és a pontszámok indokolását.
Ajánlatkérő tárgyalási nyilatkozatában elismerte, hogy a szóbeli eredményhirdetésen - a benyújtott nagyszámú ajánlatra tekintettel - csak az egyes részek nyerteseit nevezték meg, ezt követően közölték, hogy kérdések esetén további részletesebb tájékoztatást adnak.
Ajánlatkérő azt sem vitatta, hogy az elkészített írásbeli összegezése nem tartalmazza az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeit és a megállapított pontszámok indokolását.
Ajánlatkérő képviselője a tárgyaláson csatolta e két rész vonatkozásában az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek összesítését és a megállapított pontszámok indokolását.
Ajánlatkérő álláspontja szerint az értékelését jogszerűen végezte. Ugyan a beszerzés tárgyát képező munka felújítás és így szolgáltatásnak minősül, azonban ennek ellenére alkalmazható rá a Kbt. 59. § (2)-(3) bekezdése.
A Kbt. 35. § (2) bekezdése szerint a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak a felhívás részét képezik, erre fel is hívta az ajánlattevők figyelmét az ajánlati felhívásában. A felhívás megtörténtére tekintettel jogszerűen alkalmazta a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdését. Az ajánlattevők maguk viselték a kockázatát annak, ha nem tettek a felhívás ellenére a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdésére nyilatkozatot.
Konkrétan a Haszkovó u. 14/A. sz. épület esetében a legjobb ajánlati árat az EU Comfort Kft. tette, a második legjobb ajánlati ár a kérelmezőé volt, míg a későbbi nyertes Fehér Ablak Kft. ajánlati ára a harmadik volt. Azonban a három ajánlattevő közül egyedül a Fehér Ablak Kft. nyilatkozott a Kbt. 59. § (2) bekezdése vonatkozásában, és mivel a legjobb ajánlati árhoz viszonyítva az eltérés a törvényben megengedett mértéken (10%) belül volt, ezért a legjobb ajánlati árral egyenértékűnek tekintették a Fehér Ablak Kft. árajánlatát. A kérelmező részére pedig a pontszámot az EU Comfort Kft. ajánlati árához viszonyítva állapították meg.
A Klapka u. 1. sz. lakóépület esetében a legjobb ajánlati árat valóban a kérelmező tette, a második legjobb ajánlati ár a Fehér Ablak Kft.-től származott. A két ajánlati ár közötti különbség nem érte el a 10%-ot, ezért az ajánlatkérő - a Fehér Ablak Kft.-nek a Kbt. 59. § (2) bekezdésére tett nyilatkozata alapján - a két ajánlati árat az elbíráláskor egyenértékűnek tekintette.
A kérelmező bizonyítási indítványt terjesztett elő az eredményhirdetés megtartása körülményeinek tisztázása érdekében.
A Döntőbizottság tanúként hallgatta meg az eljárása során Epinger Ferencet és Félix Attilát. A tanúvallomások alapján az volt megállapítható, hogy az eredményhirdetés rövid ideig tartott, továbbá ajánlatkérő az egyes részek nyerteseit ismertette csak.
A Döntőbizottság a 2003. május 8. napján kelt D.219/5/2003. számú határozatában ideiglenes intézkedést hozott, a két részre az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme az alábbi indokok alapján alapos.
A Döntőbizottság először a kérelmezőnek az ajánlatok értékelését vitató jogorvoslati kérelmét vizsgálta.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és ajánlatkérő nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati ár részszempont értékelése során alkalmazta a Kbt. 59. § (2)-(3) bekezdését és a Fehér Ablak Kft. nyilatkozatára tekintettel mindkét rész vonatkozásában három ajánlattevő részére állapította meg a maximális pontot.
Az is tényként volt megállapítható, hogy az ajánlattevők közül három ajánlattevő a Fehér Ablak Kft., a Chemoconsul Kft. és a BITT Kft. tett a Kbt. 59. § (2)-(3) bekezdésére nyilatkozatot.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő jelen esetben nem alkalmazhatta volna a Kbt. 59. § (2)-(3) bekezdését.
A Kbt. 35. § (2) bekezdése valóban kimondja, hogy "Az 59. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak az ajánlati felhívásnak részét képezi. Erre a körülményre az ajánlati felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét".
A Döntőbizottság megállapította, hogy erre ajánlatkérő felhívta az ajánlattevők figyelmét, a felhívása - fent idézett - 16. pont nyolcadik francia bekezdésében.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (2) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során legfeljebb tízszázalékos mértékű eltérés esetén azt az árra vonatkozó ajánlatot is egyenértékűnek kell tekinteni, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték az árubeszerzés tárgya értékének ötven százalékát meghaladja.
A Kbt. 59. § (3) bekezdése szerint építési beruházásra vonatkozó ajánlatok elbírálása során legfeljebb tízszázalékos mértékű eltérés esetén egyenértékűnek kell tekinteni azt az árra vonatkozó ajánlatot is, amelyben az építési beruházás részét képező árubeszerzés értékének ötven százalékát meghaladja a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték, illetve, amelyben az alvállalkozói szerződések értékének ötven százalékát meghaladó mértékben kerül sor belföldi székhelyű (lakóhelyű) alvállalkozók igénybevételére.
A Kbt. fent idézett 59. § (2) bekezdése az árubeszerzésre, míg az 59. § (3) bekezdése építési beruházásra vonatkozik.
A Kbt. 8. § (1) bekezdése értelmében e törvény alkalmazásában építési beruházás - a felújítás és a korszerűsítés kivételével - az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, helyreállítása, lebontása, elmozdítása, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatása, valamint az ezekhez kapcsolódó szakipari, technológiai szerelési munkák.
A Kbt. 9. § (1) bekezdése értelmében szolgáltatás az árubeszerzésnek és az építési beruházásnak nem minősülő, visszterhes szerződés alapján végzett tevékenység.
Jelen esetben egyértelműen megállapítható - ajánlatkérő által sem vitatottan -, hogy ajánlatkérő beszerzése, mivel felújítási, korszerűsítési munka szolgáltatásnak minősül. Ebből következően a Kbt. 59. § (2)-(3) bekezdése nem alkalmazható, e szakaszok építési beruházás és árubeszerzés esetén teszik lehetővé az egyenértékűsítés alkalmazását.
Megjegyzi e körben azt is a Döntőbizottság, hogy a Kbt. 59. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak érvényesítéséhez az is szükséges, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az alapul szolgáló nyilatkozatokat valamennyi ajánlattevő meg is tegye. Az ajánlatok ugyanis egymáshoz viszonyítottan részesíthetők előnyben, az alapelvi rendelkezésekre figyelemmel az ajánlatok csak a bennük fellelhető kifejezett nyilatkozatokra tekintettel értékelhetőek.
A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő értékelése - mindkét rész vonatkozásában - nem felel meg a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltaknak. Ajánlatkérő jogosult az ajánlatok ismételt értékelésére, erre tekintettel a Döntőbizottság csak a Kbt. 55. § (6) bekezdése megsértését állapította meg, nem folytatott vizsgálatot a nyertes személyének megállapítása körében.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglaltakat.
E rendelkezés szerint: az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattévőnek.
Az 5. számú melléklet 2. a) pontja szerint az eljárásról készített összegzésben - többek között - fel kell tüntetni az ajánlatoknak a részszempontok szerinti tartalmi elemeit, a 2. b) pont értelmében az ajánlatok értékelését táblázatos formában kell elkészíteni, továbbá a 2. c) pont szerint a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolását is tartalmaznia kell az összegzésnek.
A Döntőbizottság a felek előadása, a tanúk vallomása alapján megállapította, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetés során nem ismertette az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeit, az értékelésről készített táblázatot és nem indokolta a megállapított pontszámokat.
A Döntőbizottság az írásbeli összegzés alapján azt is megállapította, hogy az sem tartalmazza a 2. a) és 2. c) pontban foglalt adatokat.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (2)-(3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 55. § (6) bekezdését, valamint a Kbt. 61. § (1) bekezdését és ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérőnek a két részre hozott eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magánszemélyek esetében 100 000 Ft.
Az (5) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a jogsértés reparálhatóságára és a beszerzés kisebb értékére tekintettel nem ítélte indokoltnak a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabását, így a bírság összegét 1 000 000 Ft-ban állapította meg.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai alapján megállapította, hogy ajánlatkérő bizottsági formában hozta meg döntéseit, erre tekintettel személyi felelősségre nem vonható le következtetés. A Bizottság kötelezettsége lett volna az eredményhirdetés megtartása és az is, hogy akadályoztatása esetén biztosítsa a jogszerű eredményhirdetés lefolytatásának feltételeit.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. június 4.
Dr. Nagy Gizella s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
