KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5185)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.153/9/2003.
Tárgy: dr. Kardkovács Kolos, dr. Varga Zs. András és dr. Berczi Norbert a Közbeszerzések Tanácsa tagjai kezdeményezők indítványai az OEP ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja (1011 Budapest, Mária tér 3., továbbiakban kezdeményező I.), dr. Varga Zs. András, a Közbeszerzések Tanácsa tagja (1055 Budapest, Markó u. 16., továbbiakban kezdeményező II.) és dr. Berczi Norbert, a Közbeszerzések Tanácsa tagja (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11., továbbiakban kezdeményező III.) kezdeményező iratai alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (1139 Budapest, Váci út 73/A., képv.: dr. Horváth T. Béla ügyvéd, 1121 Budapest, Sün utca 12., továbbiakban: ajánlatkérő) "utaztatási szolgáltatások beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásában a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 34. § (3) bekezdés d) pontját és a Kbt. 55. § (6) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint pénzbírságot szab ki.
Az indítványokat egyebekben elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2002. december 18. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 51. számában közzétett részvételi felhívással, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában az alábbi kettő terméksorra:
1. terméksor: utaztatási értékesítés és szolgáltatási keretszerződés az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által megszervezett, a 200/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján engedélyezett külföldi gyógykezelésekkel kapcsolatos külföldi utazások szolgáltatásainak beszerzése tárgyában.
2. terméksor: utaztatási értékesítési és szolgáltatási keretszerződés az Országos Egészségbiztosítási Pénztár dolgozóinak hivatalos kiküldetéseihez igényelt külföldi utazások szolgáltatásainak beszerzése tárgyában.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. c) pontjában meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint fogja elbírálni, az elbíráláshoz szükséges részszempontokat, súlyszámokat, ponthatárt és értékelési módszert a részvételi felhívásban nem adta meg.
Ajánlatkérő a részvételi szakasz eredményhirdetését követően, amely döntésével valamennyi részvételre jelentkezőt alkalmasnak talált, felhívta ajánlattételre a jelentkezőket.
Ajánlatkérő által kiadott ajánlati felhívás 3. oldal 4. pontjában az ajánlatok elbírálásához szükséges alábbi szempontokat adta meg:
"szempontok súlyszám maximális
pontszám
- fizetési feltételek 4,5 450
- ár meghatározása, árképzés módja 2,8 280
- vállalt többletszolgáltatások köre 1,8 180
- ajánlattevő teljesítésének biztosítékai 0,9 90
Összesen 1000
Adható pontszám 0-100-ig.
A részszempontok pontos meghatározását az ajánlati dokumentáció tartalmazza."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 5. pontjában határozta meg az eljárás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt feltételeket, amelyek között az 1. francia bekezdésben ajánlatkérő rögzítette, hogy az ajánlatok bontásakor nyújt majd tájékoztatót a tárgyalások menetéről, beosztásáról és az eljárás rendjéről.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített külön a két terméksor tekintetében, amelyet az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott.
A külföldi gyógykezelésekkel kapcsolatosan elkészített dokumentáció 6. oldalán ajánlatkérő az ajánlattevők feladatait a megadott értékelési részszempontok szerinti csoportosítást követve határozta meg, majd a 9. oldalon ajánlatkérő az elbírálás szempontjai körében a következők szerint ismertette továbbá, hogy mit tekint az adott részszempont tartalmi elemének.
Fizetési feltételek:
- Repülő-, vonatjegy számlázása
- Lemondási feltételek
- Módosítási feltételek
Ár:
- Légitársasági kedvezmények érvényesítése
- Utaztatás-szervezési alapdíj
- Próbaajánlat
Vállalt többletszolgáltatások köre:
- Oxigénpalack
- Tolókocsi + kísérő
- Fekve szállítás
- Bónuszrendszer az OEP által szervezett betegek utaztatásaihoz
Ajánlattevők teljesítésének biztosítékai:
- Vagyoni biztosíték
- Partnerhálózat
- Minősítés
- Vis major
A dokumentáció tartalmazta továbbá az általános szerződési feltételek ismertetését is.
Az OEP-dolgozók hivatalos kiküldetéseihez igényelt külföldi utazások, a 2. terméksor tekintetében elkészített dokumentáció szerkezete megegyezik a fent ismertetettekkel, ajánlatkérő ugyancsak a részszempontok szerint csoportosítva adta meg az ajánlattevők feladatait, valamint a dokumentáció 10. oldalán a következők szerint részletezi az elbírálás szempontjait az alábbiak szerint meghatározva, hogy mit tekint a részszempont körébe tartozó tartalmi elemnek:
Fizetési feltételek:
- Repülő-, vonatjegy számlázása
- Szállás számlázása
- Lemondási feltételek
- Módosítási feltételek
Ár:
- Légitársasági kedvezmények érvényesítése
- Utaztatás-szervezési alapdíj
- Próbaajánlat
Vállalt többletszolgáltatások köre:
- Csoportos kedvezmény
- Külföldi transzfer
- Airport minibusz
- Vízum
- Gépkocsibérlés
- OEP-munkatársak kedvezményei
- Bónuszrendszer az OEP hivatalos utaztatásaihoz
Ajánlattevők teljesítésének biztosítékai:
- Vagyoni biztosíték
- Partnerhálózat
- Minősítés
- Vis major
A dokumentáció tartalmazta továbbá az általános szerződési feltételek ismertetését is.
Az ajánlattételi határidő az 1. terméksor tekintetében 2003. február 4. napján volt, a 2. terméksor tekintetében pedig 2003. február 5. napján. Ajánlatot az alábbi ajánlattevők tettek a 2. terméksorra: Blaguss Volánbusz Kft., a BTI Hungary Kuoni Utazási Iroda Kft., a Chemol Travel Kft. és a Malév Air Tours Kft.
Ajánlatkérő az ajánlatok beérkezését követően lefolytatta a tárgyalásokat, mindösszesen 3 tárgyalást mindkét terméksor esetében. Az utolsó tárgyalást követően 2003. február 26. napján ajánlatkérő eredményt hirdetett, amely szerint mindkét terméksor esetében a BTI Hungary Kuoni Utazási Iroda Kft. lett a nyertes ajánlattevő.
Ajánlatkérő mindkét terméksorra külön összegzést készített, valamint valamennyi tárgyalás közjegyző jelenlétében történt és arról közjegyzői okirat készült, amelyben az ajánlatok tartalmi elemei mindvégig ismertetésre és rögzítésre kerültek, hiszen a tárgyalások az előre megadott részszempontokon alapulva folytak le.
Ajánlatkérő 2003. március 3. napján elkészítette a Kbt. 6. számú melléklet szerinti tájékoztató az eljárás eredményéről elnevezésű iratot, és azt közzététel céljából megküldte a Közbeszerzések Tanácsa Szerkesztőbizottságának. A Szerkesztőbizottság a tájékoztatóval kapcsolatban ajánlatkérőt 2004. március 4. napján hiánypótlásra szólította fel, miszerint "a 4. pontban az első (1), harmadik (3) és (4) részszempontban az ajánlatkérőnek teljeskörűen meg kell határoznia, hogy mit értékelt az adott részszempont vonatkozásában. Amennyiben a részszemponton belül több, önállóan értékelhető tartalmi elemet vizsgált, úgy azokat mint alszempontokat - a súlyszám megadásával - kellett megadnia..." Ajánlatkérő 2003. március 11. napján a hiánypótlásban előírtakat teljesítve ismételten megküldte a módosított tájékoztatót, amely 2003. március 19. napján közzétételre is került a Közbeszerzési Értesítő 12. számában. A közzétett tájékoztató 4. pontjában az értékelési részszempontok körében a fentebb már ismertetett elemek is ismertetésre kerültek a két termékkör esetében.
Ajánlatkérő tájékoztatóját a Szerkesztőbizottság megjegyzéssel tette közzé, mely szerint a részszempontok meghatározása a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) és e) pontjait, a 34. § (3) bekezdés c) és e) pontjait sérti.
Dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsának tagja 2003. március 27. napján terjesztette elő indítványát hivatalbóli eljárás lefolytatására a Döntőbizottsághoz. Beadványában előadta, hogy az ajánlatkérő által megjelentetett tájékoztatóban foglaltak alapján - a Szerkesztőbizottság jelzése alapján, azzal egyetértve - ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (3) bekezdés c) pontját, a Kbt 34. § (4) bekezdésének c) és e) pontját, valamint a Kbt. 55. § (6) bekezdését. Indokaiként kifejtette, hogy ajánlatkérő egyes részszemponton belül több, önállóan értékelhető tartalmi elemet tüntetett fel, azonban súlyszámokat nem rendelt hozzá, továbbá nem állapítható meg megítélése szerint, hogy ajánlatkérő a tartalmi elemeket mely vonatkozásban értékelte. Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő nem határozta meg az adható ponthatárokat sem. Kétségesnek ítélte továbbá, hogy ajánlatkérő meg tudott-e felelni a Kbt. 55. § (6) bekezdésében előírt követelményeknek az értékelés során.
Kezdeményezte annak megvizsgálását, hogy ajánlatkérő a törvényben előírt 5 munkanapon belül küldte-e meg közzététel céljából a tájékoztatót, valamint annak tisztázását, hogy ajánlatkérő megfelelő tartalommal készítette-e el az összegzés az eljárásáról elnevezésű iratot.
Kérte Döntőbizottságot a Kbt. 88. § (1) bekezdés b), d) és f) pontjaiban előírt jogkövetkezmények alkalmazására, illetve amennyiben lehetséges, ideiglenes intézkedést alkalmazzon.
Dr. Varga Zs. András, a Közbeszerzések Tanácsának tagja 2003. április 10. napján terjesztette elő indítványát a Döntőbizottságnál, melyben előadta, hogy ajánlatkérő tájékoztatója szerint részszempontonként több alszempontot írt elő, de ezekhez nem rendelt súlyszámot, az értékelés során adható pontszám alsó és felső határát sem adta meg, valamint a részszempontok nem a beszerzés tárgyával és a szerződés feltételeivel kapcsolatos mennyiségi és minőségi tényezőn alapulnak, illetve azok megfelelősége aggályos.
Dr. Berczi Norbert, a Közbeszerzések Tanácsának tagja 2003. április 11. napján terjesztette elő indítványát hivatalbóli eljárás lefolytatására a Döntőbizottság előtt. Beadványában előadta, hogy ajánlatkérő a részszempontok körében több önállóan értékelhető tartalmi elemet bírált el anélkül, hogy az alszempont súlyszámát megadta volna, illetve olyan tartalmilag eltérő szempontokat határozott meg, amely eltérő súlyozás nélkül nem értékelhető a Kbt. 55. § (6) bekezdésben foglaltak értelmében. Nem állapítható meg továbbá, hogy ajánlatkérő pontosan mit, milyen feltételt értékelt, továbbá a ponthatárokat sem határozta meg. Ajánlatkérő nem adta meg a használt értékelési módszert sem. Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontját, a 34. § (4) bekezdés c) és e) pontjait és a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a tájékoztatóból megismerhető részinformációk nem adnak alapot az eljárással kapcsolatban vélt jogsértések megállapítására. Előadta, hogy az eljárás ajánlati szakaszában összeállított ajánlati felhívásban megadta az egyes részszempontokat, azokhoz hozzárendelte a súlyszámokat, valamint megadta az adható pontszám alsó és felső határát. A részszempontok pontos meghatározását pedig a dokumentáció tartalmazta. A tárgyalásos eljárás jellegéből kifolyólag ajánlatkérő álláspontja szerint pontosan specifikált alszempontok nem voltak meghatározhatóak, másrészt pedig nem is került sor alszempontok kialakítására, alsúlyszámokkal kialakított önálló pontokat ajánlatkérő nem is kívánt értékelni, ugyanakkor egyes részszempontok tartalma meghatározásra került, gazdasági és minőségi tényezőkön alapulva, amelyek tekintetében ajánlatkérő egyenlő eséllyel tárgyalhat az ajánlattevőkkel. Hivatkozott ajánlatkérő továbbá arra is, hogy a Kbt. 26. § (5) bekezdése alapján tárgyalásos eljárás során ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal a szerződés feltételeiről szabadon tárgyalhat, így a felhívásban a részszempontokat meghatározta, a dokumentációban tájékoztatást adott a részszempontok tartalmáról, azonban a szerződés lehetséges feltételei a tárgyalásokon alakultak ki végleges formában.
Előadta továbbá ajánlatkérő, hogy mivel nincs ajánlati kötöttség a tárgyalásos eljárásban, így a tárgyalások menetében mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevők megváltoztathatják az eredeti ajánlatkérés, illetve a megadott ajánlat tartalmát, ezért ajánlatkérő többször is módosíthatja az ajánlati felhívásban és dokumentációban megadott feltételeket.
Ajánlatkérő nyilatkozott, hogy a közbeszerzési eljárásban 4 részszempont került meghatározásra, más tartalmi elemeket önállóan nem értékelt, alszempontok nem kerültek meghatározásra.
Kifejtette, hogy a szakmai bírálati szempontok előzetes meghatározása, kiírása, súlyszámmal való ellátása az ajánlatkérő feladata és kötelezettsége és a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontja és a 34. § (3) bekezdése által garantált joga. E körben a Szerkesztőbizottság hiányt a Kbt. szabályaira történő hivatkozással nem állapíthat meg.
Tárgyaláson előadta, hogy a felhívásban rögzítette, hogy az eljárási cselekményekről, az eljárás menetéről és a tárgyalások beosztásáról az ajánlatok bontása során ad részletes tájékoztatást. Ezen előírásának a bontás alkalmával eleget is tett, a bontás során tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy az ajánlatok értékelésének módszere az egyszerű arányosítás lesz.
Ajánlatkérő nyilatkozott továbbá, hogy a részszempont körébe tartozó tartalmi elemek esetében külön-külön elvégezte az egyszerű arányosítást, majd az így elért összpontszámot átlagolva a tartalmi elemek számával határozta meg a részszempont végpontszámát, amelyet ezt követően a súlyszámmal megszorzott. Előadta továbbá, hogy az értékelés módszere a tárgyalások elején elfogadtatásra került valamennyi ajánlattevővel. Ajánlatkérő előadta e körben a tárgyaláson, hogy megítélése szerint a tárgyalások alkalmával az ajánlatok értékelésének módszere is változtatható lehet akár az ajánlattevők igénye, akár szakmai igények alapján.
Ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy a tájékoztatót az ajánlati felhívásban megadott részszempontok feltüntetése mellett készítette el és küldte meg a Szerkesztőbizottságnak, ez azt jelenti, hogy mindösszesen a négy részszempont (fizetési feltételek, ár, vállalt többletszolgáltatások köre, szerződés teljesítésének biztosítékai) került ismertetésre, a súlyszámok és ponthatárok ismertetése mellett.
Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy nem fogadható el azon gyakorlata a Szerkesztőbizottságnak, hogy telefonon próbál instrukciókat adni ajánlatkérőknek a hirdetményekkel kapcsolatban, hiszen az eredetileg megküldött tájékoztató tartalma mindenben egyezett az ajánlati felhívásban meghatározottakkal az értékelési részszempontok körében. Előadta továbbá ajánlatkérő, hogy a hiánypótlás hatására egészítették ki a tájékoztatót azzal, hogy feltüntették az egyes részszempontok vizsgált tartalmi elemeit is, és ez eredményezte a félreértéseket és a hivatalbóli jogorvoslati eljárás kezdeményezését.
A Döntőbizottságnak az indítványok alapján elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy ajánlatkérő az általa indított kétszakaszos közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásának elkészítésekor az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásához szükséges törvényi követelményeket teljesítve járt-e el.
A Döntőbizottság e körben megállapította, hogy a Kbt. 34. § (3) bekezdésének c) pontjának, valamint a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) és e) pontjainak megsértése megállapítására vonatkozó indítványok megalapozatlanok, míg a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja tekintetében megalapozott.
A Kbt. 25. §-a kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi.
A Kbt. 26. § (6) bekezdése értelmében a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás a Kbt. 63. § (1) bekezdése értelmében kétszakaszos eljárás. A kétszakaszos tárgyalásos eljárásra vonatkozóan - a nyílt eljárás szabályaitól eltérő szabályokat - az ajánlati szakaszt megindító ajánlati felhívással kapcsolatban, a Kbt. 71. § (4) bekezdése tartalmaz rendelkezést az alábbiak szerint:
"A tárgyalásos eljárásban az ajánlattevők részére közvetlenül megküldött ajánlati felhívásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát;
b) szükség esetén a dokumentáció beszerzési helyét, megkérésének határidejét és pénzügyi feltételeit;
c) a beadandó iratok megjelölését;
d) az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételeit;
e) a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha azok a részvételi felhívásban nem szerepeltek;
f) az eljárás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt különös szabályait;
g) az első tárgyalás időpontját."
A fent idézett jogszabályhely e) pontja értelmében a tárgyalásos eljárás során elkészített ajánlati felhívás kötelező tartalmi eleme a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, természetesen ezen kötelezettség akkor áll fenn, ha ajánlatkérő nem a tárgyalásos eljárást megindító részvételi felhívásban határozta meg ezen körülményeket.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos;
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
Jelen esetben ajánlatkérő a közzétett részvételi felhívásban csak azt határozta meg, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint fogja elbírálni, de az ennek megítélésére szolgáló szempontokat nem adta meg, így ezeket az ajánlati felhívásban kötelezően meg kell adnia.
A Kbt. 71. § (3) bekezdése ismételten kifejezésre juttatja, hogy a tárgyalásos eljárás során a nyílt eljárás szabályait kell alkalmazni azokkal az eltérésekkel, amelyet a törvény a Kbt. 71. § (4)-(6) bekezdésében, illetve a Kbt. 71/A. § és 71/B. §-aiban fogalmaz meg.
Tekintve, hogy a fent idézett jogszabályhelyek eltérő rendelkezést nem tartalmaznak arra nézve, hogy az értékelés részszempontjait milyen módon kell meghatároznia ajánlatkérőnek, így a nyílt eljárás szabályai alkalmazásának van helye, amely a részszempontok meghatározása körében nem más, mint a Kbt. 34. § (4) bekezdésében foglalt előírások.
A Kbt. 34. § (4) bekezdése az alábbi követelményeket fogalmazza meg a részszempontok meghatározására vonatkozóan:
"A 34. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága;
b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás (ajánlati ár, díj) mértékének részszempontját;
c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk;
d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;
e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontokként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni."
Mielőtt a Döntőbizottság elvégezné a részszempontok meghatározása jogszerűségének vizsgálatát, szükségesnek látja kifejteni, hogy téves azon ajánlatkérői előadás, mely szerint a tárgyalásos eljárás során ajánlatkérő szabadon módosíthatja a felhívásban megadott értékelési részszempontokat, illetve az értékelés módszerét, és ezen magatartását az ajánlattevők esetleges beleegyezése jogszerűvé teheti.
A Kbt. 26. § (5) bekezdésében megfogalmazottak, miszerint tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről, nem értelmezhető akként, hogy a megadott értékelési részszempontok, a súlyszámok, illetve az értékelés módszere is szabad tárgyalási alapot képeznének. A közbeszerzési eljárás során a az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására ajánlatkérő által meghatározott eljárási rend ugyanis nem képezi, fogalmilag nem is képezheti a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés feltételeit.
A Kbt. 25. §-a alapján a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi. A Kbt. pedig kizárólag a szerződés feltételei vonatkozásában ad lehetőséget a tárgyalásra.
A fenti okfejtést támasztja alá továbbá, hogy a törvény 34. § (3) bekezdésében előírja az értékelési résszempontok kötelező megadását legkésőbb az ajánlati felhívásban, és mivel a tárgyalásos eljárásban kiadandó ajánlati felhívás tartalmi követelményei között a Kbt. 71. § (4) bekezdés e) pontjában a nyílt eljárás vonatkozó szabályának alkalmazása jelenik meg, így ezen törvényi előírásokat a tárgyalásos eljárásban is kötelező betartani ajánlatkérőnek.
A fenti okfejtés alapján a Döntőbizottság konzekvens álláspontja, hogy ajánlatkérőnek, amennyiben hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást folytat le és a részvételi felhívásban nem adta meg a Kbt. 34. § (3) bekezdésében megfogalmazottakat az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása körében, úgy ezt az ajánlati felhívásban már kötelezően meg kell tennie, ezen kötelezettség alól nem mentesül, még akkor sem, ha a közbeszerzési eljárás további ajánlati szakaszában az ajánlattevők hozzájárultak, illetve nem kifogásolták, hogy az értékelés során használt szempontok, szabályok a tárgyalások szakaszában kerülnek ismertetésre.
A fent idézett követelmények tükrében megvizsgálva ajánlatkérő által összeállított ajánlati felhívást, az értékelési résszempontok meghatározása körében az alábbiak állapíthatók meg.
1. Ajánlatkérő a Kbt. 34. § (3) bekezdés c) pontja alapján megadta-e a az értékelés során adható pontszám alsó és felső határát, minden egyes részszempont szerint azonosan.
A jogorvoslati eljárás során csatolt iratok között szerepelt az ajánlatkérő által kibocsátott ajánlati felhívás. Az ajánlati felhívás 4. pontjában határozta meg ajánlatkérő az értékelés szempontjait, e körben ajánlatkérő megadta az értékelés során adható pontszám alsó és felső határát, mely 0-100 pont volt.
A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy ajánlatkérő eleget tett a Kbt. 34. § (3) bekezdés c) pontjában előírt követelménynek, és megadta a pontszám alsó és felső határát.
2. Ajánlatkérő mellőzte-e a Kbt. 34. § (4) bekezdés e) pontjában előírt követelményt, tehát határozott-e meg alszempontokat az értékelési részszempontokon belül, amely vonatkozásában nem adott meg súlyszámokat.
A Kbt. 34. § (4) bekezdés e) pontja kimondja, ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontokként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni.
A fent hivatkozott jogszabályhely egyértelműen megfogalmazza, hogy amennyiben ajánlatkérő úgy dönt, hogy a részszempontokon belül alszempontot is megjelöl, úgy köteles az ahhoz tartozó súlyszámot is meghatározni.
Ha azonban erre nem kerül sor, úgy a megadott részszempontok körében az értékelést a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell ajánlatkérőnek elvégeznie.
A Kbt 55. § (6) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Ajánlatkérőnek tehát a megadott részszempont körébe eső valamennyi tartalmi elemet kötelezően vizsgálnia kell, és az értékelésnél figyelembe kell vennie. Jelen esetben ajánlatkérő az ajánlati felhívásban négy értékelési részszempontot határozott meg. Ezek voltak: 1. fizetési feltételek, 2. ár meghatározása, árképzés módja, 3. vállalt többletszolgáltatások köre és 4. ajánlattevő teljesítésének biztosítékai.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem határozott meg alszempontokat a részszempontokon belül.
Alszempont meghatározásának hiányában pedig ajánlatkérőt nem terheli a Kbt. 34. § (4) bekezdés e) pontjában megfogalmazott követelmény.
Megjegyzi e körben a Döntőbizottság, hogy a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltak teljesítése mellett jogszerű értékelés - részszempont belüli alszempont hiányában - kizárólag úgy végezhető el, hogy ajánlatkérő a részszemponthoz tartozó valamennyi tartalmi elemet - azonos súllyal történő figyelembevétel mellett - az értékelés körébe von. Azt azonban nem teheti meg ajánlatkérő, hogy a részszempontok tartalmi elemeit utóbb alszempontokká alakítva eltérő súllyal veszi figyelembe.
3. A részszempontok meghatározására a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontja alapján került-e sor, azaz a meghatározott részszempontok gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön alapulnak-e a közbeszerzése tárgyával és a szerződés feltételeivel állnak-e kapcsolatban.
A Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontja kimondja, hogy a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás mellett dokumentációt is rendelkezésre bocsátott. Már az ajánlati felhívás 4. pontjában hivatkozott rá, hogy a részszempontok pontos meghatározását az ajánlati dokumentáció tartalmazza. A kiadott dokumentációkban ajánlatkérő az ajánlattevők feladatainak meghatározására is a rögzített részszempontok alapján csoportosítva került sor, továbbá ajánlatkérő a feladat meghatározás alapján a dokumentáció 9. oldalon (gyógykezelésekkel kapcsolatos utazások terméksor esetén) és a dokumentáció 10. oldalán (a dolgozók külföldi kiküldetése terméksor esetén) az elbírálás szempontjai körében ismertette, hogy az adott részszemponthoz mely tartalmi elemek tartoznak.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlati felhívásban és a dokumentációban megadott, fentebb már részletesen ismertetett részszempontokat, és megállapította, hogy ajánlatkérő akként állította össze a dokumentáció tartalmát, hogy abban egyértelműen meghatározta az igényeit az egyes részszempontok körében. A dokumentációban ajánlatkérő megfelelően részletezte a tartalmi elemek megadásával, hogy a részszempontokat milyen tényezőkön alapulva kívánja vizsgálni és értékelni.
Ajánlatkérő a Döntőbizottság álláspontja szerint a részszempontok esetében gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőket adott meg, ezen tényezők a beszerzés tárgyával állnak szoros összefüggésben (a külföldi gyógykezelésekkel kapcsolatos utaztatások megszervezése körében minőségi tényezőknek tekinthetjük, hogy ajánlattevő vállalja-e vagy sem pl. oxigénpalack beszerzését, vagy biztosít-e tolókocsit és kísérőszemélyzetet szükség esetén a többletszolgáltatások körében stb.).
A dolgozók külföldi kiküldetéseivel kapcsolatos terméksor esetén ugyancsak a szerződés feltételeivel összefüggően és gazdaságilag értékelhető tényezőkön alapul, hogy ajánlattevő többletszolgáltatások körében milyen csoportos kedvezményeket biztosít, milyen feltételekkel biztosítja a külföldi transzfert, milyen segítséget nyújt a vízumok beszerzéshez stb.
A fent részletezett tényezők már csak azon okból is összefüggnek a beszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel, mivel ajánlatkérő kifejezetten ezek alapján határozta meg a követelményeit, a tárgyalások is ezen a dokumentációban - a részszempontok szerint - meghatározott feladatok mentén került lefolytatásra, ajánlatkérő tehát megadta előre, hogy a részszempontok körében milyen tartalmi elemeket kíván vizsgálni.
A fenti indokok alapján tehát ajánlatkérő által a felhívásban megadott részszempontok teljesítik a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontjában írt követelményeket.
4. Ajánlatkérő a felhívásában eleget tett-e a Kbt 34. § (3) bekezdés d) pontjában írtaknak, tehát megadta-e azt a módszert, amellyel megadja a ponthatározok közötti pontszámot.
A Kbt. 34. (3) bekezdés d) pontja értelmében ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Döntőbizottság mindenekelőtt visszautal a jelen határozat 10. oldalán kifejtett álláspontjára, mely szerint ajánlatkérő a tárgyalásos eljárásban nem tárgyalhat az ajánlatok értékelésének elvégzéséhez szükséges szempontokról, eljárási feltételekről, illetőleg a törvény megengedő szabályának hiányában ajánlatkérőnek a felhívás összeállításakor be kell tartania a Kbt. 71. § (4) bekezdésében előírtakat az ajánlati felhívás elkészítése körében.
A fenti megállapítás figyelembevételével megvizsgálta a Döntőbizottság ájánlatkérő ajánlati felhívását, és megállapította, hogy ajánlatkérő felhívásában nem került megadásra a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja szerinti értékelési módszer. Nem fogadta el a Döntőbizottság ajánlatkérő azon hivatkozását, hogy az értékelés Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontját kimerítő értékelési módszer meghatározásra került a felhívásban, éspedig az a törvényben meghatározott összehasonlításban került megadásra.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja azt mondja ki, hogy azt a módszert kell megadni, amellyel ajánlatkérő a ponthatárok közötti pontszámot kívánja meghatározni. Az, hogy ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani ahhoz szükségképpen az ajánlatok összehasonlítását kell elvégeznie.
Az hogy az összehasonlítás során milyen módszer mellett kívánja kiosztani részszempontonként a konkrét pontszámokat, azt előre közölnie kell a ajánlatkérőnek a felhívásban a törvény rendelkezései [Kbt. 34. § (3) bekezdés, Kbt. 71. § (4) bekezdés] szerint.
A fentiek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő a felhívás elkészítése során megsértette a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontját, mivel nem határozta meg a felhívásban az értékelés módszerét.
Megállapítható volt az is, hogy az értékelés módszere az ajánlati dokumentációk egyikében sem került ismertetésre.
Ajánlatkérő nyilatkozata mely szerint az ajánlatok bontása során és egyben az első tárgyaláson az eljárás reridjének ismertetése körében közölték ajánlattevőkkel, hogy a lineáris arányosítás módszerével fog értékelni - és ehhez ajánlattevők hozzájárultak - nem fogadható el jogszerű eljárásnak és nem pótolja azt, hogy ezen információt az ajánlati felhívásban kellett volna előre megadni. A fenti tények alapján megállapítható a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjának megsértése.
5. Ajánlatkérő tudta-e érvényesíteni az értékelés során a Kbt. 55. § (6) bekezdésében leírtakat.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Tényként állapította meg a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő a jogszabályi előírás ellenére az ajánlati felhívásban nem adta meg az értékelés során alkalmazni szándékozott pontszámok kiosztására szolgáló módszerét.
A hivatkozott Kbt. 55. § (6) bekezdése értelmében pedig ajánlatkérő értékelése akkor tekinthető jogszerűnek, ha az teljesíti azon követelményt, miszerint a felhívásban előre meghatározott részszempontokhoz tartozó tartalmi elemek kerülnek ajánlatonként vizsgálatra, és ezen tartalmi elemek közül a legkedvezőbbre a maximális pontszámot, a következő tartalmi elemekre a pontszámot pedig ajánlatkérő által a felhívásban előre megadott módszer alkalmazásával határozza meg.
Azzal, hogy ajánlatkérő már az értékelést megelőzően a felhívásban elmulasztotta teljesíteni törvényi kötelezettségét és az értékelés elvégzéséhez elengedhetetlen feltételt (értékelés módszere) nem adta meg, már önmagában megalapozza, hogy az értékelés körében nem járhat el jogszerűen, a Kbt. 55. § (6) bekezdésében előírtakat nem tudja jogszerűen teljesíteni. A fentiek alapján nem lehet eltekinteni a Kbt. 55. § (6) bekezdésének ajánlatkérő részéről történő megsértésének megállapításától, még akkor sem, ha ajánlatkérő az eljárás későbbi szakaszában "pótolva mulasztását", ismerteti az értékelés módszerét, és ezen módszerrel következetesen betartva végzi el az ajánlatok értékelését.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlatok értékelését a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megsértésével végezte el.
6. Ajánlatkérő a tájékoztatatót a törvényi határidőn belül küldte-e meg közzététel céljából, illetve az összegzést a Kbt. 5. sz. melléklete alapján készítette-e el.
A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható volt, hogy ajánlatkérő a tájékoztatót 2003. március 3. napján levélben kérte közzétenni. Az eredményhirdetés időpontja 2003. február 26-a volt, amely nap szerdai nap volt, ettől számított 5. munkanap 2003. március 5. napján járt volna le.
A Kbt. 29. § (2) bekezdése szerint, ha e törvény a hirdetmény közzétételére határidőt ír elő, a hirdetményt e határidőn belül kell levél formájában megküldeni a Közbeszerzési Értesítő részére.
A fent ismertetettekre tekintettel tehát megállapítható, hogy ajánlatkérő a törvényes határidőn belül intézkedett a hirdetmény közzétételéről, a közzététel elhúzódásának okát a szerkesztőbizottság hiánypótlási felhívása és annak történő megfelelés eredményezte csupán.
A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy ajánlatkérő mindkét termékkör tekintetében külön készítette el az Összegzés az eljárás eredményéről szóló iratot a törvény szerinti tartalommal.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés és d) pontja alapján megállapította a rendelkező részben meghatározott jogsértés megtörténtét, és az f) pont alapján bírságot alkalmazott. Egyebekben az indítványokat a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. tv. 55. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimumösszeg alá, így a Döntőbizottság a bírság összegét a törvényi minimum összegében állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, a kiszabott bírságot a fentiekre tekintettel szükségesnek, de egyben elegendőnek ítélte.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. május 14.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
