LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (5343)
Kf.III.37.791/2002/6.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Trinn Miklós jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat (1153 Budapest, Bocskai u. 1-3.) felperesnek, a dr. Nagy Gizella jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróság előtt 13.K.32.702/2001. számon megindított perében ugyanezen bíróság 2002. év március hó 27. napján kelt 13.K.32.702/2001/8. számú ítélete ellen az alperes részéről 9. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán a 2003. év március hó 18. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 10 000 (tízezer) Ft másodfokú eljárási perköltséget.
A fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
A felperes közbeszerzési eljárásban ajánlati felhívást tett közzé négy önkormányzati iskola homlokzati nyílászáróinak cseréjére és a cserével érintett területek helyreállítására. Az ajánlatkérő 2001. július 17-én eredményt hirdetett a Haló és Markó Kft.-t hirdetve ki nyertesnek. Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel 2001. július 25-én a szerződést megkötötte.
2001. augusztus 1-jén a Panoráma Ablakgyártó és Forgalmazó Kft. ajánlattevő jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez. Az alperes 2001. szeptember 14-én kelt D.497/13/2001. számú határozatával helyt adva a jogorvoslati kérelemnek megállapította, hogy a felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 1997. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, 59. § (1) bekezdését, ezért 3 000 000 Ft bírsággal sújtotta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata érdekében. Kérte annak megállapítását, hogy nem sértette meg az ajánlatok értékelése során a Kbt. rendelkezéseit, ezért az alperesi határozat hatályon kívül helyezése indokolt.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta és az alperes D.497/13/2001. számú határozatát megváltoztatva a jogorvoslati kérelmet elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint választotta ki a felperes az összességében legelőnyösebb ajánlatot. A Kbt. 55. § (6) bekezdése rendelkezéseit betartva az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálta el a beérkezett pályázatokat és az összességében legelőnyösebb ajánlatot választotta ki.
Az eljáró bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperesnek az ajánlati felhívás tartalmát figyelembe kellett vennie, az elbírálási szempontokat az érdekeltek tudomásul vették, nem sérelmezték. Ezt követően a felperes az ajánlati szempontokhoz az elbírálás során kötve van.
Az alperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság ítélete ellen, kérve a Fővárosi Bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes kereseti kérelmének elutasítását. A fellebbezésben előadottak szerint a felperesnek a 2-es részszempontra vonatkozó álláspontja a Kbt. rendelkezéseibe ütközik, és sérti az esélyegyenlőség elvét is. Az alperes álláspontja szerint a beépített nyílászáró karbantartására ajánlatkérő nem írt ki közbeszerzést, ezért arra ajánlat nem tehető, és annak teljesítése nem is az ajánlattevők feladata. A felperes az elbírálási részszempontok között meghatározta a kedvezőbb karbantartási költségeket. Alperes álláspontja szerint a tíz évet meghaladóan megalapozott számítás a karbantartás költségeire vonatkozóan nem állapítható meg, illetőleg nem fogadható el. Az ajánlattevők által tett ajánlatok mindegyike ugyanazt a karbantartást igényli, a karbantartás ugyanazzal a költséggel végezhető el, ezért az alperes álláspontja szerint az azonosság miatt azonos pontszámot is kellett volna adni az értékelés során minden ajánlattevő részére. A negyedik részszempont vonatkozásában is törvénysértő a felperes értékelése, mivel egybevonta a garancia, a késedelmi kötbér, illetőleg az azt meghaladó vállalás összegét, amely önmagában is jogsértő. Ennek értékelését az elsőfokú bíróság mellőzte.
A felperes a fellebbezésre előterjesztett ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Véleménye szerint a fellebbezés nóvumot nem tartalmaz, megismétli az eddig előterjesztett érvelést. A pályázatok elbírálása során az esélyegyenlőség, az értékelési felfogás egysége is érvényesült. Az ajánlati felhívás tartalmát, az abban meghatározott bírálati részszempontokat az ajánlattevők és az alperes is tudomásul vette, ezzel kapcsolatosan kifogást nem emeltek. A felperes az ajánlati felhívásban megadott bírálati szempontok alapján volt köteles az ajánlatokat elbírálni. A felperes külön részszempontként határozta meg a kedvezőbb karbantartási költségeket a szavatossági időt követő tíz évre, ezért érthetetlen az alperes azon álláspontja, amely szerint a karbantartásra a felperes közbeszerzési pályázata nem terjedt ki. A 3. és 4. bírálati részszempontok esetében is a Kbt. szellemében járt el a felperes.
A fellebbezés nem alapos.
A fellebbezési eljárás során a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen feltárt tényállásból mindenben helyes jogi következtetést vont le.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (4) bekezdése, a felperes feladatává teszi az önkormányzati iskolák fenntartását. A felperes a közbeszerzési eljárás során akkor jár el helyesen, ha figyelembe veszi a törvényes kötelezettsége teljesítésének költségeit.
A felperes a közpénzek kíméletével és a jógazda gondosságával fogalmazta meg a közbeszerzési eljárás tárgyának követelményeit a Kbt. 55. § (6) bekezdése rendelkezéseinek figyelembevételével végezte el az ajánlatok értékelését.
Fentiek szerint a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. § (3) bekezdésének megfelelően helyes indokai alapján hagyta helyben.
Az alperes pervesztes lett, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján a felperes másodfokú eljárási perköltségének megfizetésére kötelezte.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 5. §-a alapján teljes személyes illetékmentességet élvez a felperes, ezért a fellebbezési eljárás illetéke az állam terhén marad.
Budapest, 2003. március 18.
Dr. Kozma György s. k., Dr. Madarász Gabriella s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Kárpáti Zoltán s. k.,
bíró
