KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5419)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.249/14/2003.
Tárgy: a RexTerra Kft. jogorvoslati kérelme az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a RexTerra Kft. (6400 Kiskunhalas, Szilárdy Áron u. 5-7., képviseli: dr. Deák Krisztina ügyvéd, 7100 Szekszárd, Jókai u. 22. fszt. 1-2., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (1133 Budapest, Pozsonyi út 56., képviseli: dr. Bodrogi Melánia Ildikó jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "Mezőkövesd külterület 603 ha összterületű volt szovjet repülőtér szennyezett területeire vonatkozó "környezeti állapot részletes tényfeltárási terv", "műszaki beavatkozási terv" és "környezeti monitoring terv" elkészítése, engedélyeztetése, valamint a szennyező forrást jelentő műtárgyak bontása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, az 59. § (1) bekezdését. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 500 000 Ft (azaz egymillió ötszázezer forint) bírsággal sújtja. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizesse meg a kérelmező részére a 150 000 Ft (azaz egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. január 29-i 5. számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban. A rész-, illetve többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő felhívásában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolásával kapcsolatos követelményeket.
Ajánlatkérő felhívásában közölte, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el, és megállapította a részszempontokat, súlyszámokat, értékelési ponthatárt, valamint az értékelés módszerét.
Ajánlatkérő felhívása 16. pontjában a benyújtandó ajánlatokkal kapcsolatban tartalmi és formai követelményeket határozott meg, többek között kérte:
- "A 10% feletti alvállalkozók megnevezését, székhelyét (lakóhelyét) a teljesítésben egyébként - a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben - részt vevő szervezetek (személyek) megnevezését, székhelyét (lakóhelyét), továbbá a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni". [b) pont]
- "A közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók részéről a vállalt feladatrész vállalására vonatkozó nyilatkozatot". [f) pont]
- "Ajánlattevőnek vagy alkalmazottjának a környezeti felülvizsgálatra [12/1996. (XII. 4.) KTM rendelet alapján] kiadott érvényes engedély(ek) szükséges és elégséges tárgykörök: talaj, talajvíz, veszélyes hulladék káros hatásainak felülvizsgálata, továbbá a műszaki biztonsági felügyelet által kiállított, tartálytisztításra szóló bizonyítvány (engedély) a részletes szerződési feltételekben vállalt határidőig érvényes hiteles fénymásolatát az ajánlathoz kell csatolni". [g) pont]
- "Ajánlattevő nyilatkozatát arról, hogy a vonatkozó jogszabályokat ismeri, betartja és betartatja különösen pedig, a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletet, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényt". [h) pont]
- "Ajánlattevő nyilatkozzon az ajánlati dokumentációban szereplő részletes szerződési feltételek tartalmának elfogadásáról". [i) pont]
- "Ajánlattevő az ajánlatához csatolt műszaki tartalomban ütemtervet és a munkák elvégzéséről részletes vázlatot mutasson be, valamint műszakilag és pénzügyileg fajlagosan értékelhetően adja meg a munka elvégzésének módját és az elvégzendő műveletek és vizsgálatok mennyiségét". [m) pont]
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, ebben határozta meg az ajánlatok benyújtásával szemben támasztott további tartalmi és formai követelményeit, valamint ez tartalmazta az ajánlatkérő által készített szerződéstervezetet is.
Ajánlatkérő a dokumentációban tájékoztatást adott arról, hogy 2002-ben előzetes tényfeltárást végeztetett a környezeti állapotról. Ebben rögzítették, hogy 1991-ben történt egy felmérés, majd 1992-1993-ban kármentesítés, azonban a kármentesítés nem teljeskörűen került elvégzésre. A repülőtér három pontján tártak fel jelentősnek minősíthető szennyezést az alábbi szennyező anyagokkal: "A Klementina területen benzin, gázolaj, a központi üzemanyag-tároló és a kifutópálya leállóterületén kerozin. A területen 4 db 1000 m3-es tartály, csővezetékek, szivattyúházak, egyéb gépek, berendezések és építmények vannak. Mindezek használaton kívüli elhanyagolt és szennyezett állapotúak. Kb. 100 m3 veszélyes hulladék van a tartályok alján. A repülőtér területén elszórva, rendezetlen állapotban kommunális és ipari hulladék található."
A dokumentáció 5. fejezete 3-13. oldalán ajánlatkérő részletesen ismertette a környezetvédelmi feladatot és bemutatta a környezeti állapotot, ennek keretében a teljesítés helyét a volt repülőtér területét térben 3 részre osztotta: központi üzemanyagtelep, a kifutópálya leállózónája, Klementina átvonulási zóna, továbbá elkülönítetten rendelkezett a transzformátorállomásról.
A dokumentáció 2.2. pontjában meghatározta az ajánlattevők által elvégzendő feladatokat az alábbiak szerint:
- "A szennyező forrást jelentő műtárgyak bontása és a veszélyes hulladékok kezelése.
- A környezeti állapot részletes tényfeltárása és tényfeltárási záródokumentáció elkészítése a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdésében, a 21. §-ában, és a 6. számú mellékletében meghatározott formai és tartalmi követelmények szerint.
- Műszaki beavatkozási terv készítése a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.
- Monitoringterv készítése."
A dokumentáció 3.3.1. pontjában ajánlatkérő az alábbiak szerint részletezte az elsődleges szennyezőforrások megszüntetése feladat vonatkozásában az ajánlattevők kötelezettségeit:
- "tartálytisztítás (iszap, veszélyes hulladék ártalmatlanítása),
- tartálybontás,
- azon épületek és egyéb műtárgyak, gépészeti berendezések, csővezetékek bontása, amelyek szintén szennyezőforrások a területen."
Ajánlatkérő a dokumentációban azt a tájékoztatást adta, hogy az előzetes tényfeltárás alapján 4 db felszín alatti 1000 m3 térfogatú tartály ismert, de nem kizárt további kisebb tartályok előfordulása a repülőtéren. A tartályok vonatkozásában az 5. fejezet 3.3.1. pontjában közölte a három felmért terület valamennyi tartályát ki kell tisztítani. Az ismertté vált tartályokban levő veszélyes hulladék mennyisége kb. 100 m3 (ugyanezt a tájékoztatást tartalmazza a 3.1.4. pont).
Ajánlatkérő a dokumentáció 4. fejezetében tájékoztatta ajánlattevőket arról, hogy milyen nyilatkozatokat, okiratokat, dokumentációkat kell csatolni. 8. számú dokumentációként az alábbiak benyújtását írta elő: "Ajánlattevő az ajánlatához csatolt műszaki tartalomban szerepeltet ütemtervet és a munkák elvégzéséről részletes vázlatot, valamint műszakilag és pénzügyileg fajlagosan értékelhetően megadja a munka elvégzésének módját, és az elvégzendő műveletek és vizsgálatok fajtáját és mennyiségét."
A dokumentáció részét képezte a vállalkozási szerződéstervezet. Ebben rögzítésre került (1-2. pont), hogy a szerződés mellékletét képezi az ajánlat, továbbá az is, hogy a vállalkozó által tett ajánlat elválaszthatatlan része a feladat-végrehajtási ütemterv és a tételes pénzügyi, műszaki részletezés.
A szerződéstervezet 2.1. pontjában az alábbiak szerint részletezték a fő feladatokat:
"elbontja a szennyezőforrást jelentő építményeket, műtárgyakat, gépeket, berendezéseket, csőrendszereket, kitisztítja a tartályokat, majd elbontja, a kitermelt anyagokat a szennyezettség szerinti különválasztja szennyezettre és nem szennyezettre, a kitermelt szennyezett anyagokat (pl. talaj), a környezetszennyezést és a további szennyeződést kizáró módon deponálja, a kitermelt nem szennyezett anyagokat a szennyezett területen kívül deponálja, a veszélyes hulladékokat és egyéb hulladékokat kezeli, elszállítja, ártalmatlanítja, az általa használt közműveket (pl. csatorna, villamos áram stb.) kiépíti, üzemelteti és karbantartja, utakat karbantartja és bontás esetén helyreállítja."
A szerződéstervezet 2.3. és 2.4. pontjában a vállalkozó kötelezettségeként rögzítették, hogy az egyes munkaterületekre lebontott formában készített feladat-végrehajtási ütemtervben és tételes pénzügyi, műszaki részletezésben foglaltak szerint kell bemutatni teljeskörűen az elvégzendő munkákat és a teljesítés is ekként történik.
Ajánlatkérő 2003. január 17-én helyszíni konzultációt tartott, az ajánlattevők kérdéseire írásban válaszolt.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. március 12-ére ajánlatot nyújtott be: a VITUKI-Innosystem Kft., a Kristály '99 Kft., az Enviroinvest Kft., a MÉK Közös Vállalat, a Pyrus-Rumpold Rt., a Terra-Vita Kft., az ELGOSCAR 2000. Kft., a BIOKÖR Kft., a Multigrade Kft., a Hidroép-Kovács Kft. és a kérelmező.
Ajánlatkérő a kérelmezőt hiánypótlásra hívta fel, melyet a kérelmező teljesített. Ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján a nem egyértelmű kijelentések tisztázása érdekében felvilágosítást kért a kérelmezőtől azzal kapcsolatban, hogy az ajánlatában nem jelölt meg 10% feletti alvállalkozót, ugyanakkor az egyes munkarészek és azok költségvetési adatai alapján nem egyértelmű, hogy az alvállalkozó tevékenységének értéke nem haladja-e meg a beszerzés értékének 10%-át.
A kérelmező írásbeli nyilatkozatában előadta, hogy az ajánlatkérő által megjelölt munkafolyamatok elvégzésében nemcsak az alvállalkozó, hanem a kérelmező is részt vesz, ebből következően az arra a munkafolyamatra adott költségvetési ár nem vehető kizárólag az alvállalkozónál figyelembe.
Ajánlatkérő 2003. május 9-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését.
A Pyrus-Rumpold Rt., a Terra-Vita Kft., az Elgoscar-2000 Kft., a Biokör Kft., a Multigrade Kft., a Hidroép-Kovács Kft. és a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította.
Az eljárás nyertese a Vituki-Innosystem Kft. lett, az őt követő legkedvezőbb ajánlattevőnek az Enviroinvest Kft.-t választották.
A kérelmező vonatkozásában ajánlatkérő az érvénytelenné nyilvánítást az alábbiakkal indokolta: az ajánlat 16-18. oldalán a tételes pénzügyi, műszaki rész 8., 24. sorában különböző, egymással nem összehasonlítható mértékegységű résztevékenységeket (veszélyes hulladék ártalmatlanítás-tonna, vezeték tisztítás és felszedés-fm, veszélyeshulladék-elszállítás-tonna) von össze folyóméterként elszámolva. A RexTerra Kft. az eljárásban nem adta meg műszakilag és pénzügyileg fajlagosan értékelhetően a veszélyeshulladék-ártalmatlanítás, szállítás, vezetéktisztítás résztevékenységeket, mivel ezeket a műszaki, pénzügyi részletezés több pontjában együtt szerepeltette annak ellenére, hogy fajlagosan együtt műszakilag nem értékelhetőek különböző mértékegységük miatt. Ezt ajánlatkérő ajánlati felhívása 16. m) pontjában előírta, e feltételnek a RexTerra Kft. ajánlata nem felel meg.
A kérelmező 2003. május 19-én nyújtotta be írásbeli jogorvoslati kérelmét, amelyet - a 2003. június 4-i iratbetekintést követően - kiegészített.
A kérelmező egyrészt kérte annak megállapítását, hogy ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelenné az ajánlatát. Ajánlatkérő követelményként támasztotta, hogy műszakilag és pénzügyileg fajlagosan értékelhetően tegyenek ajánlatot a beszerzés tárgyát képező munkákra. Ajánlata e követelménynek meg is felel.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során azt a tájékoztatást adta, hogy a volt szovjet repülőtér területén, a központi üzemanyagtelepen levő 4 db 1000 m3-es tartályban található 100 m3 veszélyes hulladék. A veszélyes hulladék vonatkozásában más tájékoztatást ajánlatkérő nem adott. Ennek alapján ajánlata "IV. tételes pénzügyi-műszaki ajánlat" részében 1. tétel alatt feltüntette a 4 db 1000 m3-es tartály tisztítását, 2. tétel alatt 100 m3 veszélyes hulladék mennyiségnek az elszállítását az ártalmatlanító telepre, 3. tétel alatt 120 tonna veszélyes hulladék ártalmatlanítását. A 100 m3 veszélyes hulladéknak felel meg a 120 tonna mennyiség. A tételes pénzügyi-műszaki ajánlata 8. és 24. tételsora alatt (az első a központi üzemanyagtelepre, a második a kifutópálya leállóterületére vonatkozik) feltüntette: "vezetékleürítés, tisztítás, felszedés a veszélyes hulladék elszállításával, ártalmatlanításával, a vasanyag átvételével". E két tétel a két területen található vezeték vonatkozásában magában foglalja az azokkal kapcsolatban felmerülhető minden munkafolyamatot. Ajánlatkérő a vezetékszakasz vonatkozásában nem közölte, hogy azokban veszélyes hulladék található és a kérelmező a teljesség kedvéért rögzítette, hogy amennyiben a vezetékszakaszokban esetlegesen találnak veszélyes hulladékot, úgy a kérelmező azokat is elszállítja, ártalmatlanítja. E körben ajánlatkérő alaptalanul hiányolja, hogy nem határozott meg konkrét veszélyeshulladék-mennyiséget, mivel erre vonatkozó információval sem az ajánlattevők, sem az ajánlatkérő nem rendelkezett a közbeszerzési eljárásban. Megtett ajánlata megfelel a fajlagosság követelményének, ugyanis folyóméterenként adta meg minden munkafolyamatot magában foglalóan az egységárat. Ebből ajánlatkérő megállapíthatta, hogy egy folyóméter vezetékszakasz vonatkozásában az összes munkafolyamat elvégzése mennyibe kerül.
A kérelmező a jogorvoslati eljárás során kifogásolta, hogy ajánlatkérő csak a veszélyes hulladék vonatkozásában és csak az ő ajánlatával szemben kifogásolta, hogy nem felel meg a fajlagosság követelményének az eltérő mértékegységek miatt. Ugyanakkor álláspontja szerint más ajánlattevő ajánlata is tartalmaz olyan tételsorokat, amelyekben - több olyan munkafolyamatot foglaltak egy tételbe -, amelyeknek különböző a mértékegysége, viszont az elszámolás alapjának egy mértékegységet jelöltek meg, és ezeket ajánlatkérő elfogadta.
Konkrétan hivatkozott arra, hogy a nyertes ajánlata 33. és 34. oldalán a "hidrogeológai fúrás, vízmintavétel" tevékenységet folyóméterben adta meg annak ellenére, hogy a fúrást méterben, a vizsgálatokat pedig db-ban számolják. Úgyszintén "a sekély mélységű fúrás, vízmintavétel" tételnél, ahol szintén folyóméter a megadott mértékegység, vagy a "tartályok és vezetékek bontásához kapcsolódó földkitermelés, a talaj felszíni deponálásával, depóniaanyag 500 m3-kénti vizsgálata TPH-ra" tétel esetében, ahol köbméter a megadott mértékegység. Míg az "acél termékvezetékek darabolása, bontása, kitermelése és elszállítása" tételnél métert tüntettek fel, annak ellenére, hogy a szállítás során a mértékegység a tömeg és nem a méter.
Kifogásolta továbbá a MÉK Közös Vállalat ajánlattevő ajánlata tételes pénzügyi, műszaki részletezése (7. oldal 1.4. pont) vonatkozásában a "csővezetékrendszer feltárása, bontása, kibontott anyag deponálása kézi, gépi erővel" tételsornál, hogy a munkafolyamatok eltérő mértékegysége ellenére csak folyóméter a feltüntetett mértékegység.
A kérelmező az Enviroinvest Kft. ajánlattevő ajánlata tételes pénzügyi, műszaki részletezése 3.6. pontjában foglaltakat is sérelmezte "a szennyezett területeken a mintavételhez fúrások mélyítése, vízmintavétel" tétel esetén két mértékegységet adott meg az ajánlattevő: a métert és a db-számot.
A kérelmező álláspontja szerint a fenti okokból a nyertes, a MÉK Közös Vállalat és az Environinvest Kft. ajánlata érvénytelen, mert ezek a tételsorok eltérő mértékegységben mérendő munkafolyamatok összevonása miatt fajlagosan nem értékelhetőek.
A kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlata további két okból is érvénytelen.
Ajánlatkérő 4 db 1000 m3-es tartály bontását határozta meg feladatként a dokumentációban. A nyertes ajánlattevő azonban 4 db 301-700 m3-es tartály bontására és tisztítására adott ajánlatot, és ennek ellenértékét tüntette fel az ajánlati árában.
A nyertes ajánlattevő egységárait megadta 701-1000 m3-es tartályra is, azonban az összesített árajánlatában nem 1000 m3 méretű tartályok árait tüntette fel, hanem a kisebb 301-700 m3-es tartályokra meghatározott árakat.
Ajánlatkérő által az ajánlati dokumentációban, a szerződéstervezet 2.3. és 2.4. pontjában előírtak alapján az ajánlattevőknek a négy munkaterületre (a központi üzemanyagtelep, a kifutópálya leállóterülete, a Klemetina átvonulózóna, és a trafó 2/3 környezet) lebontva külön-külön kellett volna megtenniük az ajánlatukat.
A nyertes ajánlattevő ajánlatát nem e megbontás szerint készítette el, hanem minden munkaterületet egybevonva adott egy ajánlatot, és emiatt az ajánlata érvénytelen.
A kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését is. Amennyiben ajánlatát nem nyilvánították volna érvénytelenné, abban az esetben az lett volna az összességében legelőnyösebb ajánlat.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Álláspontja szerint jogszerűen nyilvánította érvénytelenné a kérelmező, ajánlatát. Előadta, hogy az ajánlati felhívása 16. m) pontjában tett előírása - mely szerint műszakilag és pénzügyileg fajlagosan értékelhetően kell megtenni az ajánlatot a munkák elvégzésének módjára, az elvégzendő műveletekre és a vizsgálatok mennyiségére - nem zárja ki, hogy az ajánlattevők több munkafolyamatot összevonjanak egy tételben, illetve különböző mértékegységek szerepeljenek egy tételen belül. A kérelmező ajánlatát sem amiatt nyilvánította érvénytelenné, hogy a megjelölt tételsorok több munkafolyamatot tartalmaznak, és ezeknek különböző a mértékegységük, hanem azért, mert a veszélyes hulladék ártalmatlanítása térben és időben elkülönülő művelet a vezeték tisztításától és felszedésétől. A veszélyes hulladék ártalmatlanításra átadott hulladéktömeg mértékegysége csak tonna/kg/m3 lehet, a veszélyes hulladék ártalmatlanítás vonatkozásában a vezeték hossza nem lehet az elszámolás alapja az irányadó a jogszabályi előírások alapján. Ebből következően az elvégzendő művelet - a veszélyes hulladék ártalmatlanítása - vonatkozásában a kérelmező a 8. és 24. tételsorok vonatkozásában nem adott meg pontos mennyiséget, ezért ajánlatának ezen része nem felel meg az ajánlati felhívás 16. m) pontjában foglaltaknak.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező által a többi ajánlattevő vonatkozásában előterjesztett érvénytelenségi kifogások nem megalapozottak.
A nyertes ajánlattevő ajánlatának "hidrogeológia-fúrás, vízmintavétel", "sekély mélységű fúrás, vízmintavétel" tételei vonatkozásában az érvénytelenség kérdése az értékelés során azért nem merült fel, mert a minták db-száma megállapítható és beazonosítható volt a "laboratóriumi vizsgálatok" táblázatrész alapján (ajánlat 28. oldala).
A nyertes ajánlattevő ajánlatában "a tartályok és vezetékek bontásához kapcsolódó földkitermelés, talajfelszíni deponálásával, depóniaanyag 500 m3-kénti vizsgálata TPH-ra" résztevékenység esetén a művelet nem a szennyezett földtani közeg kitermelésére (ez nem is volt az elvégzendő feladatok között feltüntetve) vonatkozik, hanem a tartályok álcadombjának bontása során letermelendő talaj deponálására. A nyertes ajánlattevő a deponálandó anyag mennyiségét köbméterben határozta meg. A szerződés 2.1.1. pontja szerint a bontás során kitermelt talajt külön kell választani szennyezettre és nem szennyezettre, és minőségük alapján külön kell deponálni. Az 500 m3-kénti TPH vizsgálat a már szennyezettségük alapján különválasztott depóniák szennyezettségének utólagos ellenőrzésére vonatkozik. Ezt az utólagos vizsgálatot ajánlatkérő konkrétan nem is kérte, ezért ennek alapján érvénytelenséget nem is állapíthatott volna meg.
A nyertes ajánlattevő az "acéltermék vezetékek darabolása, bontása, kitermelése és elszállítása" résztevékenységeknél az elszámolás mértékegységének a métert tüntette fel. Ajánlatkérő megítélése szerint a vezetékekkel kapcsolatos fenti tevékenységek elszámolása történhet méterben, mivel a vezeték bontása és elszállítása során lehet az elszámolás alapja az elbontandó vezeték hossza. Ugyanez irányadó a MÉK Közös Vállalat ajánlatának a "csővezetékrendszer feltárása, kibontott anyagok deponálása kézi, gépi erővel" tétel esetén is, az elszámolás alapja lehet a vezeték hossza, így a megadott folyóméter mértékegység elfogadható.
Ajánlatkérő álláspontja szerint az Enviroinvest Kft. ajánlatának a kérelmező által kifogásolt tételsora vonatkozásában az érvénytelenség kérdése az értékelés során azért nem merült fel, mert az ajánlattevő ajánlatában a két művelet mellett két mértékegységet is megadott: fúrás-m, vízmintavétel-db.
Ajánlatkérő írásbeli nyilatkozatában kiemelte, hogy a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását az indokolta, hogy a veszélyeshulladék-ártalmatlanítás, mind elvégzendő művelet vonatkozásában nem adott meg értékelhető mennyiséget és ehhez kapcsolódó árat. A többi ajánlattevőnél a kérelmező által vélelmezett fajlagossági hiányok egyike sem érinti a veszélyes hulladék ártalmatlanítása, mint elvégzendő műveletet. Az érvényesnek nyilvánított ajánlatok mindegyikében a veszélyeshulladék-kezelés (ártalmatlanítás, hasznosítás) külön műveletként tonnában vagy köbméterben lett megadva.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata nem érvénytelen a tartályok méretével kapcsolatban hivatkozott érvénytelenségi ok miatt sem.
A nyertes ajánlattevő ajánlata 33. oldalán 701-1000 m3-es tartály bontására is megadta a kapcsolódó árat. Ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során az ajánlatok teljes tartalmát figyelembe véve hozta meg a döntését.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a közbeszerzési eljárásában az ajánlati felhívása 16. pontjában foglaltakra tekintettel abban az esetben állapíthatott volna meg érvénytelenséget, ha a benyújtott ajánlat nem felel meg az e pontban foglaltaknak. A felhívás 16. pontja azonban nem írta elő a részterületekre lebontást, ezért nem nyilvánította érvénytelenné a nyertes ajánlattevő ajánlatát. E körben arra is hivatkozott az ajánlatkérő, hogy a szerződéstervezet 2.3. és 2.4. pontjában foglaltak a szerződéskötés esetére határozzák meg a vállalkozó feladatait, ezen előírások célja, hogy a nyertes vállalkozó elvégzett munkája és az esetleges többletmunka a megrendelő számára nyomon követhető legyen a teljesítés során. Arra is felhívta ajánlatkérő a figyelmet, hogy a szerződési feltételek 2.1. pontja szerint a teljesítés nem lehetséges részterületenként, mert egy tényfeltárási záródokumentációt, egy műszaki beavatkozási tervet és egy monitoringtervet kell készíteni.
Ajánlatkérő bejelentette, hogy az eljárás nyertesével az eljárást lezáró szerződést 2003. május 19-én megkötötte.
A Döntőbizottság az ajánlatok érvényességének, érvénytelenségének vizsgálata során - az alábbi indokokra tekintettel - megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelenné a kérelmező ajánlatát, továbbá hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő felhívása 16. m) pontjában követelményként támasztotta, hogy az ajánlattevők műszakilag és pénzügyileg fajlagosan értékelhetően adják meg ajánlatukat a munkák elvégzésének módjára és az elvégzendő műveletek és vizsgálatok mennyiségére.
Ajánlatkérő sem a felhívásában, sem a dokumentációjában, sem a kérdésekre adott válaszában nem tájékoztatta arról az ajánlattevőket, hogy "a pénzügyileg és műszakilag fajlagosan értékelhető" előírás milyen tartalmat takar.
Az ajánlati dokumentáció tételes költségvetést nem tartalmazott. Az ajánlati dokumentáció - fent ismertetett részeiben - a korábbi előzetes tényfeltárás alapján ismertette ajánlatkérő az ajánlattevők feladatait. Az ajánlati felhívás és a dokumentáció összevetése alapján az a következtetés vonható le, hogy nem állapítható meg egyértelműen és pontosan előre minden egyes munkafolyamat, illetve azok mennyisége. Épp emiatt nem is volt összeállítható a dokumentációban tételes költségvetés.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ilyen típusú beszerzés esetén - tételes költségvetés hiányában - körültekintő vizsgálatot igényel annak eldöntése, hogy a benyújtott ajánlat vonatkozásában megállapítható-e, hogy nem felel meg a pénzügyileg, műszakilag fajlagosan értékelhető követelménynek. A Döntőbizottság megítélése szerint ilyen tartalmú előírás teljesítését megalapozza, amennyiben a benyújtott ajánlatban nyomon követhetőek az egyes munkafolyamatok, és megállapítható, hogy az elvégzésre kerülő munkálatokért az ajánlattevő milyen árat számít fel. Maga ajánlatkérő is - a veszélyes hulladék kivételével - elfogadta ezt a fajta megközelítést és nem állapított meg érvénytelenséget azokban az esetekben, amikor az egyes tételsorokban több olyan munkafolyamatot tüntettek fel, amelyeknek egyébként eltérő volt a mértékegysége.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel ilyen tartalommal vizsgálta az ajánlatokat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlata, a MÉK Közös Vállalat ajánlata és az Enviroinvest Kft. ajánlata érvényes. Mindhárom ajánlattevő ajánlatában a kötelezően elvégzendő munkafolyamatok és azok mennyisége az ajánlatok rendszerében nyomon követhető, ezért megfelelnek a fajlagosság követelményének. Így nem megalapozott a kérelmezőnek, a MÉK Közös Vállalat és az Enviroinest Kft. ajánlatával szemben előterjesztett érvénytelenséggel kapcsolatos jogorvoslati kérelme.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által a veszélyes hulladék vonatkozásában előadottak sem nyújtanak alapot a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására.
Az ajánlati dokumentáció alapján az állapítható meg egyértelműen, hogy az ajánlattevőknek a tartályokban levő 100 m3 mennyiségű veszélyes hulladékra kellett ajánlatot tenni, annak elszállítására, ártalmatlanítására. Ezen előírásnak a kérelmező ajánlata megfelelt. Az ajánlatkérő közlésének, előírásának megfelelően, a központi üzemanyagtelep munkaterületen 2. és 3. tételsor alatt feltüntette a veszélyeshulladék-elszállítási, továbbá ártalmatlanítási munkafolyamatot, megadta a mennyiséget, egységárat, árajánlatát. Erre tekintettel a veszélyes hulladék vonatkozásában az ajánlatkérői előírásokhoz képest hiányosság nem állapítható meg.
A 8. és 24. tétel esetében valóban több és különböző mértékegységű munkafolyamatot tüntetett fel a kérelmező, azonban egyértelmű a két tételsor alapján, hogy a két vezetékszakasz vonatkozásában ebben a két tételben minden munkát és annak teljes árát felszámította. Ilyen szempontból a Döntőbizottság megítélése szerint megfelel a műszakilag és pénzügyileg fajlagosan értékelhetőség követelményének.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azért sem indokolt megállapítani érvénytelenséget a 8. és 24. tételnél feltüntetett veszélyes hulladék vonatkozásában, mert ajánlatkérő tájékoztatása szerint a vezetékeknél nem ismert veszélyes hulladék. Így sem a veszélyes hulladék léte, sem annak mennyisége nem állapítható meg. Ebből következően azt sérelmezni, hogy konkrét veszélyeshulladék-mennyiséget nem tüntetett fel a kérelmező a vezetékeknél ellentmondásos és nem megalapozott kifogás, így nem nyújt alapot érvénytelenné nyilvánításra.
Ajánlatkérő a tárgyaláson hivatkozott a veszélyes hulladék vonatkozásában adminisztrációs kötelezettségeire. A Döntőbizottság álláspontja szerint azonban külön előírás hiányában (felhívásban, dokumentációban) ilyen utólagos hivatkozás nem ad alapot az érvénytelenné nyilvánításra. Egyébként pedig a teljesítés során nincs akadálya a szükséges okiratok kiállításának.
A Döntőbizottság a fentiekkel azonos indokokból nem ítélte megalapozottnak a kérelmezőnek a nyertes ajánlatának "a hidrogeológiai fúrás, vízmintavétel", "sekély mélységű fúrás, vízmintavétel", "acéltermék vezetékek darabolása, bontása, kiemelése és elszállítása" tételek vonatkozásában előterjesztett jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelenségét a tartályokkal, továbbá a munkaterületekre bontással kapcsolatban előterjesztett kérelmi elemek megalapozzák az alábbi indokokra tekintettel.
Ajánlatkérő dokumentációja alapján az egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő - a korábbi előzetes tényfeltárás alapján - azt a tájékoztatást adta, hogy a központi üzemanyag-tároló területén 4 db 1000 m3-es tartály van. Ajánlatkérő kötelező feladatként határozta meg a dokumentáció 2.2.2. pontjában a műtárgyak bontását.
A Döntőbizottság ajánlatkérő dokumentációjának fentiekben idézett része alapján megállapította, hogy az ajánlattevőknek 4 db 1000 m3-es tartály vonatkozásában kellett azok bontására, tisztítására ajánlatot tenni.
Ajánlatkérő a tárgyaláson hivatkozott arra, hogy a helyszíni konzultáción esetlegesen történt olyan tájékoztatás, mely szerint más méretű tartályok találhatóak a területen. A helyszíni konzultációról készített jegyzőkönyv ilyen tájékoztatást nem tartalmaz és ajánlatkérő későbbi írásbeli nyilatkozatában sem hivatkozott már erre.
A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlatát. Az ajánlat 33. oldala tartalmazza a "tárolótartályok és alaptestek bontása, tartályok tisztítása" és a "tartályok bontása" megnevezésű munkafázist. A nyertes ajánlattevő e munkafázisoknál külön tételsorokban feltüntette hatféle méretben a tartályok bontás előtti tisztítását, továbbá kiemelését, darabolását és elszállítását. Valóban mind a hatféle méretre közölte az egységárát, azonban mennyiséget csak a 301-700 m3-es tartályoknál határozott meg, hogy 4 db, a többi tételsornál nem töltött ki mennyiséget. Úgyszintén csak a 301-700 m3-es tartálynál közölte a nettó árajánlatot és a bruttó árajánlatot, az ettől eltérő méretű tartályoknál nem jelölt meg sem nettó, sem bruttó árajánlatot.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes fenti tartalmú ajánlatából az állapítható meg, hogy kizárólag a 301-700 m3-es méretű 4 db tartályra tett ajánlatot. Ezt támasztja alá az is, hogy hatféle méretű tartályt tüntetett fel, de egyiknél sem jelölt meg mennyiséget, és nem tett tényleges árajánlatot. A dokumentáció alapján viszont 1000 m3-es tartályra kellett volna árajánlatot tenni. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlata érvénytelen.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy maga a nyertes ajánlattevő ajánlata 7. oldalán is ismerteti, hogy az ajánlatkérő által adott tájékoztatás szerint a területen 4 db 1000 m3-es tartály található.
A nyertes ajánlattevő ajánlata 23. oldalán 3.3.1. pontja első bekezdésében ismerteti, hogy ajánlatkérő pályázati anyaga 2. összefoglaló fejezete 4 db 1000 m3-es tartályt és a hozzá tartozó csővezetékrendszert és építményeket említ, amelyek a kiírás szerint elbontásra kerülnek, felszámolva ezzel a terület szennyező forrásait.
Az ezt követő bekezdésben a nyertes ajánlattevő közli: "a helyszíni bejárás során azt tapasztaltuk, hogy a tartálydombok 600-700 m3-es tartályokat rejtenek, ezért részletes ajánlatunkat is ezen tartályok elbontására készítettük el."
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő előírása kötelező volt, azt a többi érvényes ajánlattevő be is tartotta.
Egyébként a nyertes ajánlattevő nyilatkozata utal arra is, hogy csak egyméretű tartályra tett ajánlatot és ez nem az 1000 m3-es.
A Döntőbizottság rámutat arra is, hogy - ajánlatkérő hivatkozásával szemben - nemcsak az ajánlati felhívás 16. m) pontja alapozza meg az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását, mivel a Kbt. - fent idézett - 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében akkor is érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a dokumentáció rendelkezéseinek.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a munkaterületekre tagolás nélküli ajánlattétel miatt is érvénytelen a nyertes ajánlattevő ajánlata.
Nem fogadta el a Döntőbizottság e körben ajánlatkérő azon hivatkozását, hogy a vállalkozási szerződéstervezet 2.3. és 2.4. pontjában foglaltak már csak a szerződéskötés esetére határozzák meg kötelezettségként a munkaterületekre bontást.
E szakaszok ugyanis a Döntőbizottság megítélése szerint úgy fogalmaznak, hogy abból egyértelműen megállapítható, hogy nem a teljesítés szakaszára állapítják meg az előírást.
A 2.3. pont szerint: "Vállalkozó a jelen szerződésben vállalt teljes munkáját az egyes munkaterületekre lebontott formában készített és az ajánlat részeként szereplő "feladat-végrehajtási ütemterv"-ben és "tételes pénzügyi-műszaki részletezés"-ben teljeskörűen bemutatja."
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fenti pont megfogalmazása egyértelmű az ajánlatba benyújtandó feladat-végrehajtási ütemtervet és a tételes pénzügyi, műszaki részletezést kell az egyes munkaterületekre lebontott formában elkészíteni.
Ez következik egyébként a dokumentáció összeállításából is, mivel ajánlatkérő mind a terület bemutatását, mind a feladatok ismertetését területi tagolásban közölte.
A nyertes ajánlattevő ajánlata alapján az egyértelműen megállapítható, hogy a tételes pénzügyi, műszaki részletezése és a feladat-végrehajtási ütemterve (ajánlat 31. oldal, ajánlat 33-35. oldal) nem területi tagolásban készült. Erre tekintettel az ajánlat nem felel meg a dokumentáció előírásának, így az ez okból is érvénytelen.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon hivatkozását, hogy a nyertes ajánlatában egyébként területi bontásban közli a feltáró fúrások számát és mélységét, valamint a laboratóriumi vizsgálatokat, továbbá az előírt tervek készítése az egész területre vonatkozik, és ezért megfelel az előírásoknak egyébként is.
Ajánlatkérő előírása, a munkaterületekre tagolás ugyanis a feladat-végrehajtási ütemtervre és a tételes pénzügyi, műszaki részletezésre vonatkozott. Ezt pedig a nyertes ajánlattevő nem munkaterületekre tagolásban készítette el.
A beszerzés tárgyát ugyancsak az ajánlattevő által hivatkozott munkák képezték, ezért tartalmi hiányosság is megállapítható, mivel - többek között - a bontási és tisztítási, valamint a járulékos munkák vonatkozásában az ajánlata más része sem tartalmaz munkaterületenkénti tagolást.
A Döntőbizottság a fentiekben megállapította, hogy a nyertes ajánlata érvénytelen.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése értelmében az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak. Ajánlatkérő érvénytelen ajánlattevőt hirdetett ki az eljárás nyertesének, és ezzel megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A kérelmező az általa megtett ajánlat tartalmára hivatkozással kérte a Kbt. 59. § (1) bekezdés megsértésének megállapítását. A Döntőbizottság mellőzte az értékelés elvégzését, mert a Kbt. rendelkezései értelmében érvénytelen ajánlat nem értékelhető, a nyertes ajánlata vonatkozásában pedig az érvénytelenség megállapításra került.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, valamint az 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magánszemélyek esetében 100 000 Ft.
Az (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság tekintettel arra, hogy ajánlatkérő többszörös jogsértést követett el (a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen) úgy ítélte meg, hogy a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabása indokolt. Ugyanakkor a beszerzés alacsonyabb értékére tekintettel (a nyertes ajánlattevő ajánlati ára: 47 067 000 Ft) jelentős összegű bírság kiszabása sem indokolt. E tényezőket együttesen értékelve a Döntőbizottság a bírság összegét 1 500 000 Ft-ban állapította meg.
Az ajánlatkérő által becsatolt iratok alapján megalapozott következtetést a jogsértésekért felelős személyre nem lehetett levonni.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem hozott, mert a szerződéskötés időpontjáig a Döntőbizottság rendelkezésére álló adatok alapján a Kbt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi feltételek fennállása nem volt megállapítható.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. június 20.
Dr. Nagy Gizella s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
