KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5476)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.283/8/2003.
Tárgy: a Gyulai Húskombinát Rt. jogorvoslati kérelme a Zala Megyei Kórház közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Gyulai Húskombinát Rt. (5700 Gyula, Kétegyházi út 3., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét - melyet a Zala Megyei Kórház (8900 Zalaegerszeg, Zrínyi M. u. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) 19 150 kg tőkehús és 12 110 kg felvágott készítmény beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2003. március 19-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés céljából.
Az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, melyet 0-10-ig terjedő pontszámozással, a következő bírálati részszempontok és hozzájuk rendelt súlyszámok alapján kívánt kiválasztani:
- fizetendő ellenszolgáltatás összege 10
- ártartás mértéke 3
- fizetési határidő 1
Az ajánlattételi határidőre, április 29-re a kérelmező, a Zalahús Rt. és a Kaffka Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő a május 14-én tartott eredményhirdetésen - melyen kérelmező nem volt jelen - a Zalahús Rt. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező június 3-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Előadta, hogy a számára május 19-én kézbesített dokumentumból szerzett tudomást a nyertes személyéről. Sérelmezte ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Álláspontja szerint ajánlatkérő a fizetési határidő részszempontból nem helytállóan végezte az ajánlatok értékelését, mert a nyertes "35 nap fizetési határidő + 10 nap türelmi idő" ajánlatát 45 napos fizetési határidőként értékelte.
Előadta, hogy a "türelmi idő" fogalmát a Ptk. a teljesítési határidőre vonatkozó rendelkezések között nem tartalmazza, ezért a fizetési határidőbe ajánlatkérő nem számíthatta volna bele a türelmi időre tett ajánlati elemet a fizetési határidő részszempontból való értékelésnél.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy számára azért volt fontos a fizetési határidő részszempont alkalmazása, mert a többi egészségügyi intézményhez hasonlóan likviditási gondjai vannak. Ebben a tekintetben számára a fizetési határidő és a türelmi idő ugyanazt jelenti; ezen időtartamokon belül nem kell megfizetnie az esedékes ellenszolgáltatást.
A nyertes ajánlattevő is kérte a kérelem elutasítását. Közölte, hogy a türelmi idő megjelölése az ajánlatkérőt hátrányosan nem érinti, az társasága által vállalt egyoldalú jogi kötelezettség, ténylegesen azt jelenti, hogy ajánlatkérőnek a türelmi idő alatt sem kell számolnia a késedelmi kamatfizetéssel.
A Döntőbizottság a felek írásbeli észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint ajánlatkérőnek az ajánlatoknak a bírálati részszempontokból releváns tartalmi elemeit kell összehasonlítania az értékeléskor.
Az egyik bírálati részszempont az ellenszolgáltatás fizetési határideje volt, az erre vonatkozóan tett ajánlati elemek képezték az összehasonlítás tárgyát.
A fizetési határidő alatt azt az időpontot kell érteni, amikorra a kötelezettnek teljesítenie kell a szolgáltatásért járó ellenszolgáltatást, e határidő lejártáig a késedelem jogkövetkezménye - késedelmikamat-fizetési kötelezettség - nem áll fenn.
A türelmi idő fogalmát sem a Ptk., sem más jogszabály nem nevesíti, erre nézve meghatározást nem ad.
Gazdasági értelemben a türelmi idő azt jelenti, hogy az ellenszolgáltatásra jogosult a türelmi idő időtartamára nem érvényesítheti a késedelemből származó jogát, azaz a türelmi időre késedelmi kamat nem jár.
A fizetési határidő és a türelmi idő tehát az ajánlatkérő számára ugyanazon előnnyel jár, csak ezek lejárta utáni napokra kell késedelmi kamatot fizetnie az ellenszolgáltatás késedelmes megfizetése esetén.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem járt el jogszerűtlenül a türelmi időnek a fizetési határidő részszempont körében való értékelése által, ezért a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. június 20.
Dr. Csitkei Mária s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Sárkány Izolda s. k.,
közbeszerzési biztos