KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5478)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.267/8/2003.
Tárgy: a Permanent Kft. jogorvoslati kérelme a Hungaroring Sport Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Permanent Műszaki Fejlesztő és Szolgáltató Kft. (2143 Kistarcsa, Harangvirág u. 9., képviseli: dr. Bolvári Zoltán ügyvéd, 1061 Budapest, Andrássy út 43., a továbbiakban: kérelmező) által a Hungaroring Sport Rt. (2146 Mogyoród, Pf. 10., képviseli: dr. Kollai Gergely ügyvéd, 1055 Budapest, Falk Miksa u. 28., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a 2003. évi Forma-1 Magyar Nagydíj előkészítéséhez és lebonyolításához feladatok elvégzése" tárgyú közbeszerzési eljárása "sportszakmai kamerarendszer kiépítése, biztonsági kamerarendszer bővítése" része ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: a Kbt.) 55. § (6) bekezdését és erre tekintettel ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizessék be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kémi. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. április 2-án ajánlati felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
A beszerzés tárgyát az ajánlati felhívás 3. pontja szerint ajánlatkérő az alábbiakban határozta meg:
"3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: a 2003. évi Forma-1 Magyar Nagydíj előkészítéséhez és lebonyolításához a témakörönként (felsorolásonként) elkészített ajánlati dokumentációban megadott mennyiségek és részletezett feladatok elvégzésére:
- pályabiztosítás a Forma-1 Magyar Nagydíj időszakára,
- sajtó- és sajtóakkreditációs feladatok, médiafigyelési tevékenység,
- teljes körű sportszakmai tevékenység,
- sportszakmai kamerarendszer kiépítése, biztonsági kamerarendszer bővítése,
- pályatest, boxutca és felvezető útvonalak jelzőcsíkokkal, feliratokkal és egyéb jelölésekkel való ellátása, csavarkötéses gumibálák és gumiszalagok festése,
- lelátóáthelyezés 4472 ülőhelyre, lelátófelújítások,
- nézőtéri biztonsági szolgálat ellátása,
- pályán belüli beléptetési feladatok ellátása 2003. augusztus 17-26-ig."
Az ajánlati felhívás 3. c) és d) pontjában ajánlatkérő a részajánlat tételét lehetővé tette az alábbiak szerint:
"d) A részajánlat tételének szempontja: témakörönként, az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy témakörére csak teljes körű ajánlatot tehet."
Kérelmező csak a közbeszerzési eljárás 4. "sportszakmai kamerarendszer kiépítése, biztonsági kamerarendszer bővítése" részére tett ajánlatot, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárását csak e tétellel kapcsolatosan vizsgálta.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 9. pontjában az alábbiakat határozta meg:
"A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó előírásokra a benyújtott (rész)számla kifizetése az igazolt (rész)teljesítés után átutalással történik, 30 naptári napon belül. Részszámlázás csak a bruttó 10 millió forintot meghaladó szerződéses összegű és 45 nap időtartamnál hosszabb átfutási idejű munkák esetében, teljesítésarányosan lehetséges. Az ajánlatkérő előleget nem ad."
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának szempontjait az ahhoz tartozó bírálati részszempontokat, valamint azok súlyszámait és az értékelés módszerét az ajánlati felhívás 13. pontjában az alábbiak szerint határozta meg:
"13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az összességében legelőnyösebb ajánlat.
13. b) A 34. § (3) bekezdésében foglaltak: az elbírálás részszempontjai és azok súlyszámai a következők:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 70
- ajánlattevő által megajánlott kedvezőbb fizetési határidő 30
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1-10. A ponthatárok közötti pontozás módszere: a legjobb értéktől való eltérés arányában."
Ajánlatkérő a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta az ajánlattételhez szükséges információkat, a műszaki specifikációt és a szerződéstervezetet.
A dokumentáció 3. fejezetében a pénzügyi feltételek között ajánlatkérő előírta azt is, hogy:
"Részszámlázás csak azon ajánlattevők számára van mód, akinél a tárgyi beszerzés ajánlati végösszege a bruttó 10 M Ft-ot meghaladja és a munka átfutási ideje 45 naptári napnál hosszabb. Az ajánlatkérő a befogadott számla kifizetését az ajánlati felhívásban 30 naptári napon belül átutalással történő teljesítésben határozta meg. A vállalkozási szerződésben ettől rövidebb idejű pénzügyi teljesítés nem határozható meg. Ez a fizetési határidő egyaránt vonatkozik a részszámlázás és a végszámlázás esetére is."
Ajánlatkérő a dokumentációban meghatározta a fizetési feltételekkel kapcsolatban az alábbiakat is.
"Az ajánlati felhívás 13. b) pontjának második bekezdése lehetőséget biztosít az ajánlattevő számára a fenti fizetési határidő kedvezőbb mértékű (az ajánlatkérő számára) meghatározására. Az elbírálás során a megajánlott kedvező fizetési határidő, a kedvezmény mértékének (az adott témakörben a legjobb értéktől való eltérés) arányában kerül pontozásra."
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció I. Sportszakmai kamerarendszer kiépítése fejezet, 2. Általános követelmények 2.2. pontjának első két mondatában a következő követelményt fogalmazta meg:
"A versenypálya teljes hosszában (rajtvonaltól célvonalig, korláttól korlátig) kétszeres lefedettséget kell biztosítani. Egyrészt a minimum 20 db fix, másrészt a minimum 10 db vezérelhető, gyors mozgású kamerákkal."
A ajánlattételi határidőig, 2003. május 13-ig a IV. tételre a kérelmező, a Híradástechnika Trade Kft. és az EIZANDO Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta, értékelte és a 2003. május 21-i eredményhirdetésen kihirdette, hogy e tétel nyertese a Híradástechnika Trade Kft. ajánlata, míg a második legjobb ajánlatot a kérelmező tette.
Az "összegzés az eljárásról" című iratban ajánlatkérő - többek között - közölte: "Az ajánlattevő által megajánlott kedvezőbb fizetési határidő részszempont értékelésénél a pályázati kiírásban meghatározott, a teljesítést követő 30 napos átutalással történő fizetés - mivel az minden pályázónál alapkövetelmény volt - egy értékelési pontot kap. Az ettől eltérő nagyobb fizetési kedvezményt biztosító pályázat, a legjobb értéktől [60 napos fizetési határidő (részszámlázási jogosultságnál) biztosítása esetén 10 értékelési pont] való eltérés arányában került pontozásra. Azokban a témakörökben, ahol a pályázat végösszege és a munka átfutási ideje lehetővé tette a részszámlázást, ott - az azonos témakörbe benyújtott pályázatokban - a részszámlák darabszáma és azok százalékos mértéke is mérlegelésre került. Az ajánlattevő által megajánlott fizetési kedvezmények pontozásánál figyelembe vett tényezők: fizetési határidő megnövelésének mértéke (csak végszámla kibocsátása, részszámlázási jogosultságnál), részszámlák darabszáma.
Ajánlatkérő az e tételben nyertes ajánlat benyújtójával 2003. május 30-án a szerződést megkötötte.
Kérelmező 2003. május 27-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, továbbá ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg a szerződéskötést, valamint ajánlatkérőt marasztalja a költségekben.
Kérelme indokaként előadta, hogy "az ajánlattevő által megajánlott kedvezőbb fizetési határidő" bírálati részszempont értékélésénél ajánlatkérő az ajánlati felhívásban közöltektől eltérő más szempontot, vagyis a részszámlák benyújtásának megajánlását is figyelembe vette, továbbá nem volt megállapítható az, hogy milyen módon pontozta e bírálati részszempontban az ajánlati elemeket ajánlatkérő.
Kérelmező vitatta továbbá ajánlatkérő döntését a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényességével kapcsolatban, mert álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen, ugyanis nem biztosítja azt az ajánlati dokumentációban meghatározott feltételt, hogy kétszeres lefedettséget kell biztosítania pálya teljes hosszában és teljes szélességében, mert csak 32 kamerát alkalmaz az ajánlat szerint a nyertes ajánlattevő és ennyivel nem valósítható meg a kétszeres lefedettség. A kérelmező előadta, hogy az ezzel kapcsolatos információ 2003. június 11-12-én jutott a tudomására.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a Kbt. rendelkezései szerint járt el az értékelés során. A részszámlák figyelembevételére nem került sor, mert kérelmező és a nyertes ajánlattevő ajánlatában sem szerepelt részszámlát tartalmazó ajánlati elem és a dokumentációban csak 30 kamera volt minimális feltételként meghatározva, míg a nyertes ajánlattevő ennél több, azaz 32 kamera alkalmazására tett ajánlatot. Továbbá a nyertes ajánlattevő ajánlatában szerepelt a kétszeres lefedettségre vonatkozó feltétellel kapcsolatos nyilatkozat. Álláspontja szerint a nyertes ajánlata érvényes volt, továbbá előadta, hogy az "összegzés az eljárásról" című iratban meghatározottakat az ajánlatok értékelésével kapcsolatban fenntartja.
Fentiek alapján kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint részben megalapozott.
A Döntőbizottság először a nyertes ajánlattevő ajánlata érvényességének megalapozottságát vizsgálta meg:
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság a nyertes ajánlattevő ajánlatát megvizsgálva megállapította, hogy annak 6. oldalán, az ajánlat tartalmi kifejtés fejezet bevezetésében nyertes ajánlattevő egyrészt kijelenti, hogy ajánlatában megfogalmazott rendszerrel kielégíti mindazokat a követelményeket, amelyeket a kiírás tartalmaz, másrészt még ugyanazon az oldalon a sportszakmai kamerarendszer ismertetése keretében a következőket közli:
"1. a követelményekben rögzített (pályázati kiírás 2. kétszeres lefedettség számításaink szerint:
- 11 db PIH-7600 típusú távvezérelhető ÉOM-kamerával és
- 21 db PIH-7030 típusú fix kamerával biztosítható.
Ezen fix kameraszámmal a teljes pálya egyidejűleg látható.
A vezérelhető gyorskamerákkal a versenypályán belül a bukóterek környékén az események részletesen megfigyelhetők, az alakok felismerhetők."
Az idézett ajánlati vállalások a Döntőbizottság megítélése szerint eleget tesznek az ajánlati dokumentációban megfogalmazott ajánlatkérői elvárásoknak, azokra ajánlattevő kifejezetten nyilatkozatot is tett. Ezen ajánlati elemek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy ajánlatkérő érvénytelen ajánlatot fogadott volna el e tekintetben, ezért a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
Ezt követően a Döntőbizottság a második bírálati részszempont értékelésével kapcsolatos kérelmi rész megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. d) pontjában második bírálati részszempontként az ajánlattevő által megajánlott kedvező teljesítési határidőt határozott meg 30-as súlyszámmal.
Ugyanezen pontban az 1-től 10-ig terjedő ponthatárok közötti pontozási módszerére a "legjobb értéktől való eltérés arányában" módszert határozta meg.
Ajánlatkérő a második bírálati részszempont értékelésével kapcsolatban az ajánlati dokumentációban a dokumentáció harmadik fejezet utolsó előtti bekezdésében az alábbiakat is meghatározta.
"Az elbírálás során a megajánlott kedvezőbb fizetési határidő a kedvezmény mértékének (az adott értéktől való eltérés) arányában kerül pontozásra.
Az "összegzés az eljárásról" című irat 2. c) pontjának második francia bekezdésének utolsó bekezdésében e bírálati részszempont értékelésével kapcsolatban ajánlatkérő az alábbiakat közölte:
"Az ajánlattevő által megajánlott fizetési kedvezmények pontozásnál figyelembe vett tényezők:
Fizetési határidő megnövelésének mértéke csak végszámla kibocsátása (részszámlázási jogosultságnál), részszámlák darabszáma."
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételei alapján ajánlatkérő e bírálati részszempont értékelésénél csak a fizetési határidőt vehette volna figyelembe, míg a csak végszámla kibocsátását, illetve a részszámlák darabszámát nem, mert ilyen szempontokat még alszempontként sem jelölt meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a második bírálati részszempont keretében kérelmező 30, míg a nyertes ajánlattevő 60 napos fizetési határidőt ajánlott meg ajánlatában. E tartalmi elemekre ajánlatkérő a kérelmező ajánlatára 7, míg a nyertes ajánlattevő ajánlatára 10 pontot adott.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott "a legjobb értéktől való eltérés arányában" módszert alkalmazva (melyet ajánlatkérő az első bírálati részszempontnál is alkalmazott) megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő tette e körben a legjobb ajánlatot 60 nappal, így az erre adott 10 ponttól való 50%-os eltérésre figyelemmel a kérelmező 30 napos ajánlati elemére a pontozás 5 pontot eredményez. Az ajánlatkérő által e bírálati részszempontra adott 7 pont tehát eltért az ajánlatkérő által meghatározott értékelési módszerrel számított pontszámtól (5).
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a második bírálati részszempontban megsértette a Kbt. rendelkezéseit, mert nem az általa meghatározott módszer szerint értékelt a második bírálati részszempontban, illetve a bírálati részszempontban előre meg nem határozott elemeket vette figyelembe, és ennek alapján pontozta az ajánlatokat, ezért a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az ajánlatkérő által végzett értékelés során elkövetett jogszabálysértés befolyásolja-e a közbeszerzési eljárás eredményét.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Tekintettel arra, hogy kérelmező az első bírálati részszempont értékelését nem vitatta, így annak értékelését a Döntőbizottság nem vizsgálta felül, ezért annak eredményét változatlanul vette figyelembe az összehasonlítás során.
Az ajánlattevő neve:
Permanent Kft.
(ajánlatkérő értékelése)
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 70 10 700
Ajánlattevő által megajánlott
kedvezőbb fizetési határidő 30 7 210
Összesen 910
Az ajánlattevő neve:
Permanent Kft.
(Döntőbizottság értékelése)
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 70 10 700
Ajánlattevő által megajánlott
kedvezőbb fizetési határidő 30 5 150
Összesen 850
Az ajánlattevő neve:
Híradástechnika Trade Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 70 8,93 625
Ajánlattevő által megajánlott
kedvezőbb fizetési határidő 30 10 300
Összesen 925
A Döntőbizottság által végzett értékelés alapján csak a kérelmező ajánlatára adott pontszám csökkent, míg a nyertes ajánlattevő ajánlatának pontszáma változatlan maradt, így az ajánlatkérő által nyertesnek minősített ajánlat pontszáma volt továbbra is a legmagasabb, így ez az ajánlat az eljárás nyertese.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által a második bírálati részszempont értékelése során elkövetett jogsértés nem befolyásolja a közbeszerzési eljárás eredményét, így ajánlatkérő értékeléssel kapcsolatos eljárása nem sérti a Kbt. 59. § (1) bekezdésében foglaltakat.
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel, illetve szervezettel szemben a bírság alkalmazását.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Döntőbizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Döntőbizottság a jelen közbeszerzési eljárásban megállapította, hogy személyi bírság alkalmazására jelen eljárásban nincs lehetőség.
A Döntőbizottság az eset összes körülményei között mérlegelte a közbeszerzés tárgyát, sajátosságait, valamint annak 71 165 064 Ft-os értékét, továbbá az ajánlatkérőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását.
Figyelembe vette a Döntőbizottság azt is, hogy ajánlatkérőnek a Kbt.-be ütköző magatartását 2002. január 1-jét követő eljárásban először állapította meg és azt, hogy az ajánlatkérő által elkövetett jogsértés az eljárás eredményére nem volt kihatással, illetve abból a kérelmezőt nem érte joghátrány, valamint értékelte a Döntőbizottság azt is, hogy a jogsértés miatt kiszabható bírság 1 000 000 Ft-tól a jelen beszerzés értékének 30%-áig terjedhet.
Ennek alapján a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen jogorvoslati eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságot indokolt ajánlatkérővel szemben alkalmazni. Az ajánlatkérővel, mint jogi személlyel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság kiszabása arányban áll a jogsértések súlyával.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is, míg a megalapozatlan kérelmi elemet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. június 30.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
