KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5511)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz: D.244/12/2003.
Tárgy: a CEZE Kft. jogorvoslati kérelme a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A CEZE Út-, Mélyépítő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (4031 Debrecen, Bezerédi u. 10., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (4024 Debrecen, Piac u. 20., képviseli: dr. Patai Lajos jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "az önkormányzat kezelésében lévő helyi körutakon útburkolat- és járdajavítás" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2003. március 5-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 10. számában nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben írt tárgyban (1257/2003).
A felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgya és mennyisége cím alatt ajánlatkérő útburkolat- és járdajavítást jelölt meg 37 000 m2-en.
A 3. c) és d) pont értelmében részajánlatot lehetett tenni 28 000 m2 útburkolat-, illetőleg 9000 m2 járdajavítási feladatra.
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pontjában az ajánlattevő műszaki alkalmassága igazolásához többek közt megkövetelte a megelőző 3 év főbb útépítési, útjavítási munkáinak ismertetését a referenciamunka megrendelőjének, nevének, az ellenszolgáltatás összegének, a teljesítés összegének, a teljesítés évének, az információt szolgáltató személy nevének és elérhetőségének megadásával.
A 11. b) pontban meghatározta azt, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősíti a jelentkezőt többek között abban az esetben, ha az előző 3 év referenciái alapján megállapítható, hogy nem rendelkezik legalább az egyik évben nettó 50 millió Ft értékű, igazolható útépítési, útjavítási referenciamunkával.
A felhívás 13. pontjában ajánlatkérő megjelölte, hogy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján fogja az ajánlatokat elbírálni. Az egyéb információk alatt a 16. pontban közölte, hogy nem biztosít hiánypótlási lehetőséget.
Ajánlati dokumentációt is készített ajánlatkérő, mely útmutatót adott az ajánlat tartalmi és formai követelményeiről, a szerződéses feltételekről. A dokumentáció tartalmazta a minősítési kérdőíveket. Az útjavításra 1-13., míg a járdajavításra 14-33. tételben megadta a különböző feladattípusokhoz az elvégzendő technológia, rétegrend ismertetését is, amely alapján kellett az ajánlattevőknek az egyes technológiákhoz az egységárat megadni.
A dokumentáció 13. oldalán található a 6. sz. melléklet, melyen a referenciamunkák ismertetését kérte ajánlatkérő az alábbi tartalommal:
"A Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontjára vonatkozó, az előző 3 év legjelentősebb útépítési, útjavítási feladataira vonatkozó ismertetést, az ellenszolgáltatás összegével, a teljesítés idejével és a szerződést kötő másik fél megnevezésével az alábbiakban adjuk meg, vagy külön csatoljuk."
Helyszíni konzultációt ajánlatkérő nem tartott.
A 2003. április 15-i ajánlattételi határidőre 10 db ajánlattevőtől érkezett ajánlat. Mindkét részfeladatra tettek ajánlatot, kivéve a TESZIKER Kft., aki csak a 2. részfeladatra adott ajánlatot. A bontási eljáráson az ajánlattevő neve, székhelye és a vállalási ár került ismertetésre és jegyzőkönyvben rögzítésre. A jegyzőkönyvet április 23-án küldték meg ajánlattevőknek. Eszerint ajánlatot tett: kérelmező, a HÓDÚT Kft., a Mélyépítő Budapest Kft., a Swietelsky Kft., a TRT-2000 Kft., a Strabag Rt., a FŐNIX 2003. Közös Vállalkozás (tagjai: DEBMUT Rt. és Betonút Rt.), a D-Profil Kft., a TESZIKER Kft. és az Universal-Bau Kft.
Az önkormányzat tulajdonosi bizottsága 87/2003. számon 2003. április 29-én hozta meg a döntését, mely szerint kérelmező, az Universal-Bau Kft. és a TRT-2000 Kft. ajánlata érvénytelen, továbbá megállapította, hogy az I. részfeladatra a FŐNIX 2003. Közös Vállalkozás (konzorcium), míg a 2. részfeladatra a Strabag Rt. tette a legalacsonyabb összegű ajánlatot. Ezt a döntést a tájékoztatás alapján a polgármester elfogadta, és még ugyanezen a napon döntött a nyertesekről is. Ajánlatkérő 2003. május 8-án faxon értesítette kérelmezőt ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról. Indokaként azt közölte, hogy kérelmező nem jelölt meg megfelelő összértékű referenciamunkát, ezért az ajánlati felhívás 11. b) pont 3. francia bekezdése alapján alkalmatlan a szerződés teljesítésére. Ezt a kérelmező kérésére május 12-én ismét megküldte ajánlatkérő.
Eredményhirdetésre - elhalasztott időpontban - 2002. május 14-én került sor, melyen a fenti döntést hirdették ki.
Az Összegzés az eljárásról iratot ajánlatkérő elkészítette és azt megküldte valamennyi ajánlattevő részére. Ebben a döntés indokaként szerepel:
"A CENE Kft., beadott ajánlatának V. Minősítési kérdőív 6. sz. mellékletben nyilatkozott az előző 3 év legjelentősebb útépítési-útjavítási feladatokról. Az ehhez kapcsolódó referencialistában viszont már járdahálózatot említ a BAUVIV megbízása keretében, 2001-ben 10, 2002-ben 40 millió forint értékben, valamint az EH-SZER Kft. megbízásában 6, 10, 10 millió forint értékben út-járda létesítményeket jelöl meg.
Ajánlatkérő értelmezése szerint az út és járda két külön műszaki kategória, kiírói feltételek egyértelműen a szigorúbb feltételt, az "útépítés-útjavítás" tartalmazták, összességében megállapítást nyert, hogy ajánlattevő nem jelölt meg megfelelő összértékű referenciamunkát, ezért az ajánlati felhívás 11. b) pont 3. francia bekezdése alapján alkalmatlan a szerződés teljesítésére."
Ajánlatkérő a szerződést az ajánlati felhívásában írt időpontban a nyertesnek kihirdetett ajánlattevőkkel írásban megkötötte 2003. május 23-án.
Kérelmező 2003. május 16-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte jogsértés megállapításán túl az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és pályázata érvényességének visszaállítását. Kérte továbbá ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, valamint az ügyben tárgyalás tartását is. Kérelmét azzal indokolta, hogy:
a) Ajánlatkérő nem küldte meg időben a bontásról szóló jegyzőkönyvet, és annak tartalma sem felel meg a Kbt. 61. § (7) bekezdésének.
b) Késve érvénytelenítette az ajánlatukat, mert arra már a bontáskor sor kerülhetett volna, de már az eredményhirdetés elhalasztásával együtt közölhette volna.
c) Sérült a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja, mert álláspontja szerint műszaki leírást kellett volna készíteni a felhíváshoz, ha ajánlatkérő eltérő feltételek alapján gondolta építtetni, illetve javíttatni a gyalogosforgalommal terhelt járdát vagy a gépjárműforgalommal terhelt útszerkezetet. A szabvány, illetve műszaki leírás nem tartalmaz eltérő vagy megkülönböztető, esetleg megengedő feltételt a gyalogosjárda kivitelezése esetében. A KSH besorolása sem jelöli külön kódszámmal a gyalogos- és a gépjárműforgalommal terhelt útburkolatot.
d) Kérte továbbá az útjavítás részfeladatra benyújtott pályázatuk nyertesként való elfogadását.
Kérelmét a tárgyaláson fenntartva annyiban pontosította a bontási jegyzőkönyv megküldésével kapcsolatosan, hogy azt postai úton május 5-én kapta kézhez. Az érvénytelenné nyilvánításáról, illetve az alkalmatlansága megállapításáról szóló levél vonatkozásában előadta, hogy az május 8-án kelt és azt május 13-án kapta kézhez.
A tárgyaláson a referenciákkal kapcsolatosan előadta, hogy ajánlatukban azért jelöltek meg járdaépítési referenciát, mert azt azonos értékűnek tekintették az útépítéssel. Azt is nyilatkozta, hogy amennyiben nem így gondolták volna, abban az esetben lehetőségük lett volna pl. az úttal kapcsolatos referenciát is igazolni, hisz az ajánlatkérőnél korábban ilyen munkát (földútépítést) kérelmező már teljesített. Ezt azért nem csatolták referenciaként, mert úgy érezték, hogy ez nem felel meg az ajánlatkérő elvárásának. A tárgyaláson is fenntartotta azt az álláspontját, hogy valójában csak az építménynek a szerkezetében van eltérés az út- és a járdaépítés között, egyébként a követelmények mindkét esetben ugyanolyan szigorúak, az út-, illetve járdaépítéssel kapcsolatos technológiák pedig azonosnak tekinthetőek. Nem tartotta elfogadhatónak az ajánlatkérő azon álláspontját, hogy az útügyi műszaki előírások is megkülönböztetik a járda- és az útépítéssel kapcsolatos fogalmat. Kérdésre azt is nyilatkozta, hogy az ajánlati felhívásnak azt a részét, melyben az ajánlatkérő referenciánál útépítést kért megjelölni, azért nem kifogásolták a Döntőbizottság előtt, mert véleményük szerint az azonos technológiára tekintettel a kétféle építés azonosnak tekinthető. Ezzel kapcsolatosan előadta azt is, hogy nagyjából ugyanazokat a gépeket használják mind a két feladatnál, így csak a burkolat vastagsága lehet eltérés a két munka között.
A Döntőbizottság a kért ideiglenes intézkedést a törvényi feltételek hiányában nem alkalmazta a jogorvoslati eljárás során.
Ajánlatkérő írásos észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Ennek indokaként előadta, hogy:
a) a bontási eljárás 2003. április 15-én volt, és a felvett jegyzőkönyvet április 23-án, az 5. munkanapon postára adták. A jegyzőkönyv tartalmának kifogásolása pedig már elkésett.
b) Nem értékelte késve a kérelmező ajánlatát érvénytelennek, mert igaz, hogy a Kbt. lehetővé teszi azt a bontáskor is, de az nem kötelező. Egyébként a döntés április 29-én született meg, és erről az 5. munkanapon értesítették is kérelmezőt.
c) A felhívás nettó 50 millió forint értékű referenciamunkát "útépítés-útjavítás"-ra határozta meg, ezért az lett volna jogsértő, ha figyelembe vette volna a járdaépítés-járdajavítás értékét is a vizsgálat során. Előadja, hogy nem helytálló kérelmező előadása, mert külön vannak útügyi előírások a közutak, és külön a kerékpárút, gyalogút és járda pályaszerkezetére, továbbá a vonatkozó jogszabályok, és a hatósági hatáskörök is másként érvényesülnek az út és a járda tekintetében. Előadja még, hogy nem felel meg a valóságnak az, hogy kérelmező hiányolja a műszaki leírást, hisz a dokumentáció részét képezi a technológiai leírás mind az út, mind a járda tekintetében is.
d) Ajánlatkérő szándéka volt az útépítés-útjavítás referenciák ellenértékét alkalmassági kritériumként beállítani, tekintettel a szerződés időtartamára és az elvégzendő munka nagyságrendjére.
Írásos észrevételét ajánlatkérő a tárgyaláson változatlanul fenntartotta. A jogorvoslati kérelem megalapozatlanságához azt az álláspontját is kifejtette, hogy a követelmények az úttest és a járda építése esetén nem azonosak, azok között lényeges eltérés van. Ennek kapcsán előadta azt is, hogy 2002. január 1-jétől egyébként a technológiára vonatkozóan újabb előírások léptek érvénybe. Ezt az észrevételükben a pályaszerkezettel kapcsolatosan leírták, ezért azt továbbra is fenntartják. Álláspontja szerint az útügyi műszaki leírások is megkülönböztetik a járdával és az úttal kapcsolatos fogalmakat. Továbbra is fenntartotta azt a véleményét, hogy kimondottan útépítéssel kapcsolatos referenciát kértek az ajánlattevőktől és amennyiben a járdával kapcsolatos referenciára lett volna igényük, akkor azt jelölték volna meg a felhívásukban. Megerősítette nyilatkozatában azt is a tárgyaláson, hogy a becsatolt felelősségi rendjük a többszöri módosításnak megfelelően azt tartalmazza, hogy a felhívással, az ajánlatok érvénytelenségével, illetve az ajánlattevők alkalmatlanságával kapcsolatos döntés bizottsági hatáskörbe van utalva, míg a nyertesekre vonatkozó döntés a hatályos rendelet szerint a polgármester hatáskörébe tartozik. A jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság felhívására becsatolta a nyertesnek kihirdetett ajánlattevőkkel megkötött szerződés másolatát is.
Az ügyben érdekelt felek a jogorvoslati eljárás során érdemi észrevételt sem írásban, sem a tárgyaláson szóban nem terjesztettek elő.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból, dokumentumokból, a felek írásban és a tárgyaláson szóban előadott nyilatkozataiból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben elkésett, részben megalapozatlan az alábbiak miatt.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás tárgyalásán kétséget kizáróan megállapította - kérelmező által sem vitatottan -, hogy kérelmező 2003. április 15-i bontási eljáráson személyesen képviseltette magát és ekkor már szembesült azzal a ténnyel, hogy ajánlatkérő a bontási eljárás során az ajánlattevők ajánlataiból a részajánlatonként ismertette az árakat munkafajtánkénti bontásban és ezt jegyzőkönyvezte.
Tekintettel arra, hogy kérelmező jogorvoslati kérelmét 2003. május 15-én adta postára a bélyegzői lenyomat tanúsága szerint, ami 2003. május 16-án érkezett a Döntőbizottsághoz, ezért megállapítható, hogy a fent idézett jogvesztő határidőn túl kifogásolta kérelmező a bontási eljárás során tanúsított ajánlatkérői magatartást, nevezetesen az ajánlatok tartalmának ismertetésével kapcsolatos kifogásait.
Fentiekre tekintettel e kérelmi elem vonatkozásában megállapítható, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett, ezért azt a Döntőbizottság elutasította a Kbt. 80. § (4) bekezdésére tekintettel, mely úgy rendelkezik, hogyha a bizottság megállapítja, hogy a jogorvoslati kérelem nem felel meg a 79. § (7) bekezdése szerinti feltételeknek (a 15 napos jogvesztő határidőn túl kerül beterjesztésre), akkor a Döntőbizottságnak a kérelmet el kell utasítania.
A jogorvoslati kérelem többi eleme megalapozatlan az alábbiak miatt.
A Kbt. 44. § (2) bekezdésének a) pontja azt tartalmazza, hogy a műszaki alkalmasság igazolható az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével).
A Kbt. 44. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (8) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során a kérelmező alkalmatlanná nyilvánításával kapcsolatosan elvégzett vizsgálat során az alábbiakat állapította meg:
Az alkalmassági, illetve az alkalmatlansági szempontoknál ajánlatkérő kifejezetten útépítési, útjavítási munkákat kért bemutatni, illetve kívánt vizsgálni. Előírása szerint évente teljesített nettó 50 millió forint munka meglétét határozta meg alkalmassági határként.
A Döntőbizottságnak azt kellett megvizsgálnia a jogvita keretében, hogy a kérelmező által a referenciamunkák között megjelölt járdaépítési munkák útépítési, útjavítási referenciaként elfogadhatóak voltak-e. Ennek keretében a Döntőbizottság megvizsgálta a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § h) pontját, mely az úttal kapcsolatos fogalomhoz az alábbiakat határozta meg:
"Út: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló terület, illetve magánterület (közút, magánút). Az egyes útfajtáknak és az út részének meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók."
A közúti közlekedés rendjéről szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 1. sz. függelékének I. pontjában az úttal kapcsolatos fogalmak az alábbiakban kerültek meghatározásra:
a) Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút).
b) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda.
c) Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része.
Az utak építésének, forgalomba helyezésének, megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöVIM rendelet 1. §-a szerint a rendelet kiterjed a közutak, a közforgalom elől el nem zárt utak, kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalog- és kerékpárutak, a járdák, valamint ezek műtárgyai, tartozékai építésére, korszerűsítésére (a továbbiakban együtt: építés) forgalomba helyezésére és megszüntetésére. E rendeletből az is megállapítható, hogy külön műszaki előírások vonatkoznak a közutak és külön a kerékpárút, a gyalogút és a járda pályaszerkezetére.
A fenti jogszabályi meghatározásokat összevetve a Döntőbizottság ajánlatkérő álláspontjával megegyezően megállapította, hogy a járda az útnak csak egy része, tehát ajánlatkérő elvárása az útépítési, útjavítási munkákat írt elő referenciaként, ezért a részfeladat teljesítése nem elégíti ki teljeskörűen az ajánlatkérő elvárásait a kérelmező ajánlatában. Erre tekintettel jogszerű volt ajánlatkérő döntése akkor, amikor a részfeladat teljesítését bemutató járdaépítési referenciamunkákat nem fogadta el útépítési munkának az ajánlatok értékelése során.
Figyelemmel arra a tényre, hogy kérelmező az ajánlatában bemutatott útjavításra vonatkozó munkákra nézve nem teljesítette az ajánlatkérői elvárás feltételeit, azaz, hogy azok értéke az előírásoknak megfelelően egyik évben sem érte el a nettó 50 millió forintot, ezért ajánlatkérő jogszerűen állapította meg azt, hogy kérelmező ajánlatában nem igazolta a felhívásban meghatározott feltételeket, így nem igazolta kielégítően az útépítésre előírt referenciák meglétét. Erre tekintettel a szerződés teljesítésre alkalmatlanná nyilvánítása nem volt jogsértő.
E kérdéskör vizsgálatánál a Döntőbizottság azt is megállapította, hogy az ajánlatkérő az út- és járdafelújításra megengedte külön-külön részajánlat tételét, de nem határozott meg a részfeladatokhoz részalkalmassági követelményeket, hanem a szigorúbb kritériumokat állította az ajánlattevők elé, amikor útépítési referenciákat jelölt meg évente legalább nettó 50 millió forint összegben.
Az is megállapítást nyert az eljárás során, hogy a fenti előírást a közbeszerzési eljárás résztvevői az arra nyitva álló jogvesztő határidőn belül nem kifogásolták és ennek ismeretében tették meg ajánlatukat, tehát ezt utólag - túl a jogvesztő határidőn - érvényesen kérelmező sem vitathatja.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság osztotta ajánlatkérő azon álláspontját, hogy a kérelmező ajánlatában nem igazolta az ajánlati felhívásnak megfelelően útépítési referenciáit, ezért az alkalmatlanná nyilvánítása és az eljárás további szakaszából való kizárása nem volt jogsértő.
A Döntőbizottság a bontási jegyzőkönyv megküldésével kapcsolatos kérelmezői kifogásokat, melyeket kérelmező a tárgyaláson pontosított, szintén megalapozatlannak találta, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő bizonyítottan a jegyzőkönyv elkészítése és annak postázása során nem tért el a törvényben meghatározott határidőktől, azaz azokat az 5. munkanapon minden esetben postázta a felek, így kérelmező részére is.
Fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a részben elkésett, részben pedig megalapozatlan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A költségek viseléséről a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdésének h) pontja alapján rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. június 18.
Dr. Bíró László s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
