KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5531)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.247/29/2003.
Tárgy: az ERFOREX Közműépítő Rt. I., a "KE-VÍZ" 21 Rt. II. és a Swietelsky Kft. III. kérelmezők jogorvoslati kérelme Földes Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ERFOREX Közműépítő Rt. (4031 Debrecen, Bartók B. út 9., képviseli: dr. Imre András ügyvéd, 6722 Szeged, Nemestakács utca 12/A, a továbbiakban: kérelmező I.), a "KE-VÍZ" 21 Rt. (4400 Nyíregyháza, Vécsey u. 21., képviseli: dr. Hajzer László ügyvéd, 4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 4-6. II/8., a továbbiakban: kérelmező II.) és a Swietelsky Építőipari és Kereskedelmi Kft. (2120 Dunakeszi, Székesdűlő 135., képviseli: dr. Balogh Ákos ügyvéd, 1023 Budapest, Rómer Flóris u. 55., a továbbiakban: kérelmező III.) jogorvoslati kérelme alapján a Földes Nagyközség Önkormányzata (4177 Földes, Karácsony S. tér 5., nevében és megbízásából eljár: "NYÍR-HÍDROFIL" Fővállalkozó és Tanácsadó Kft., képviseli: dr. Prekub János ügyvéd, 4400 Nyíregyháza, Bercsényi u. 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) "gravitációs szennyvízcsatorna-hálózat és ivóvízvezeték építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen folyamatban lévő jogorvoslati eljárásban a kérelmező I. és kérelmező II. jogorvoslati kérelmét elutasítja, a kérelmező III. vonatkozásában az eljárást - a jogorvoslati kérelem visszavonására tekintettel - megszünteti.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő 2003. január 29-én részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 5. számában 0389/2003 szám alatt nyílt előminősítéses eljárásra a fenti tárgyban. A felhívás 2. c) pontja szerint a szerződés, melyre ajánlatot kér az ajánlatkérő, határozott időre szóló építési-szerelési munkára irányuló generálvállalkozási szerződés, részben tételes, részben fix összegű elszámolás alapján.
A részvételi szakasz eredményhirdetésére 2003. március 11-én került sor. Ajánlatkérő 2003. március 14-én kérte fel ajánlattételre a 12 szerződés teljesítésére alkalmasnak minősített ajánlattevőt. Ezek a következők: a KEVIÉP Kft., a Hoffmann Rt., a PURATOR Rt., az ALTERRA Kft., az ERRO 96 Kft., a Swietelsky Kft., a Hídépítő Rt., a CONTUR BAU Rt., az ERFOREX Rt., a CEAMENTÁRIUS Kft., a KE-VÍZ 21 Rt. és a STRABAG Rt.
Az ajánlati felhívás 5. pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy ajánlati dokumentációt bocsát ajánlattevők részére, melyet 2003. március 31-ig lehetett megvásárolni 160 000 Ft + áfa összegért. A dokumentáció megvásárlása az ajánlattétel feltétele volt.
A felhívás 6. pontja szerint az ajánlattételi határidő 2003. április 28. 10.00 óra.
A felhívás 13. pontjában meghatározta azt, hogy az összességében a legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján fogja az ajánlatokat elbírálni, és ehhez megadta a bírálati részszempontokat és a hozzájuk tartozó súlyszámokat:
részszempontok súlyszámok
- teljesítési garancia abszolút értékben, Ft-ban megadva 10
- késedelmes teljesítés esetén a vállalt kötbér napi mértéke Ft/nap, 60 nap időtartamra 7
- bruttó ajánlati ár 4
- jóteljesítési garancia mértéke, a jogszabályban előírt egy év garanciális időre, abszolút értékben Ft-ban 4
- helyi munkaerő alkalmazása 0,4
Az adható pontszámok határa 2,8-5 pontig terjed.
Az értékelés módszereként meghatározta, hogy a részszempontokra adott megajánlások a legkedvezőbbtől kiindulva sorrendbe állításra kerülnek. A legkedvezőbb ajánlat 5 pontot kap. A további helyezettek a helyezések csökkenésének sorrendjében az előző helyezettre adott pontszám 95%-át kapják. A törtszámok kerekítése egy tizedesig történik a kerekítés szabályai szerint.
A felhívás 17. pont 2. alpontja alatt ajánlatkérő a Kbt. 40. § (3) bekezdése alapján kijelentette, hogy nem állnak rendelkezésre teljeskörűen műszaki előírások, illetve nemzeti szabványok, ezért a dokumentációban kerülnek részletesen meghatározásra a műszaki követelmények. Továbbá felhívta az ajánlattevők figyelmét arra, hogy csak azok az ajánlatok kerülnek elbírálásra, amelyek hiánytalanul, a felhívásnak és a dokumentációnak megfelelően kerülnek benyújtásra, ellenkező esetben az ajánlat érvénytelen.
A 17.8. alpontban ajánlatkérő hiánypótlási lehetőséget nem biztosított.
Az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, mely általános információkat, az ajánlat, illetve értékelési szempontok tartalmát, a szerződéses feltételeket, az ajánlattal kapcsolatos formai és tartalmi követelményeket, kitöltendő mintalapokat, valamint a tendertervet tartalmazza.
Az ERFOREX Rt. kérelmező I. a dokumentációt 2003. március 25-én vette át.
A helyszíni konzultációra 2003. április 8-án került sor, ennek során kérdések merültek fel a műszaki terv és a költségvetés kiírás tartalmával kapcsolatban. Az ajánlatkérő a feltett kérdéseket megválaszolta és további iratokat adott ki. Egyben rendelkezett arról, hogy a szennyvízátemelők villanyszerelési munkáiról készült műszaki leírás késedelmes kiadása miatt az ajánlattételi határidő 2003. május 5-re módosul.
Az eljárásról készített jegyzőkönyvet, mely tartalmazta az ajánlattételi határidő módosítását 2003. április 14-én kelt levéllel küldte meg az ajánlatkérő az ajánlattevőknek.
A Hídépítő Rt. kérdésére - melyben kifogásolta, hogy a közútkezelő hozzájárulást még nem kapták kézhez, mert az abban foglaltak erősen befolyásolják az ajánlat költségeit - a 2003. április 25-én adott válaszában ajánlatkérő elismerte, hogy az még nem áll rendelkezésre.
A módosított ajánlattételi határidőig 2003. május 5-ig 7 db ajánlat érkezett. Ajánlatot tett a Hídépítő Rt., a PURATOR Kft., a KEVIÉP Kft. és a STRABAG Rt. és a kérelmezők.
Ajánlatkérő a bontási eljáráson ismertette, és jegyzőkönyvben rögzítette a Kbt. 51. § (3) bekezdésében előírt adatokon túl az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának módját. A Swietelsky Kft. és a KEVIÉP Kft. kérte, hogy a bontáskor a Kbt.-ben kötelezően előírt adatokon túl az ajánlati kiírásban meghatározott részszempontokra tett ajánlati tartalmi elemek is kerüljenek ismertetésre. Ezt a kérést a lebonyolító képviselője nem fogadta el.
A jegyzőkönyv tartalmazza azt is, hogy az ajánlattevők nem kívántak mást rögzíttetni az eljárásról. A jegyzőkönyvet valamennyi ajánlattevő hitelesítőként aláírta, és annak egy példányát átvette.
Eredményhirdetésre halasztott időpontban 2003. május 19-én került sor, ahol a KEVIÉP Kft. ajánlatát nyertesnek, a KE-VÍZ 21 Rt. ajánlatát másodiknak hirdették ki.
Az "összegzés az eljárásról" iratot elkészítette ajánlatkérő, a jelenlevőknek átadta az eredményhirdetésen, a többieknek pedig postán küldte meg.
Kérelmező I. 2003. május 19-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kifogásolta ajánlatkérő eljárását, mert álláspontja szerint ajánlatkérő jogellenes tartalmú felhívást küldött meg, jogellenes dokumentációt adott ki és egyéb eljárási jogsértéseket követett el. Kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlati felhívás és dokumentáció megsemmisítését, és amennyiben az eljárást lezáró döntés is megszületett, annak megsemmisítését. Ideiglenes intézkedés keretében kérte az eljárás felfüggesztését, illetve a szerződéskötés megtiltását, valamint az ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj és költségei megtérítésére.
A jogorvoslati kérelem I. pontja szerint sérült a Kbt. 64. § (5) bekezdése és a Kbt. 47. § (2) bekezdése, mivel az ajánlatkérő az április 8-i konzultáción az ajánlattételi határidőt a szennyvízátemelők villanyszerelési munkáiról készült műszaki leírásának késedelmes kiadása, tehát a terv hiányossága miatt 2003. április 28-ról 2003. május 5-re módosította és a halasztást szóban közölte 2003. április 8-án, annak indokát nem adta, a halasztást a jegyzőkönyv tartalmazza, melyet 2003. április 14-én küldött meg, külön értesítést nem küldött.
A jogorvoslati kérelem II. pontja szerint sérült a Kbt. 32. § (2) bekezdése, mert az ajánlati dokumentáció nem tartalmazza a közútkezelői hozzájárulást, mert az még nem áll rendelkezésre, pedig annak tartalma az ajánlati árat és határidőt alapvetően befolyásolja. Álláspontja szerint az ajánlatkérő addig nem tehette volna közzé az ajánlati felhívását, amíg az összes engedély nem áll rendelkezésre.
A jogorvoslati kérelem III. pontja szerint sérült a Kbt. 64. § (5) bekezdése és a Kbt. 48. § (1) bekezdése, mert az ajánlati dokumentáció IV./4. előírta, hogy csak géppel vagy nyomtatás útján lehet elkészíteni az ajánlatot, ennek ellenére az ajánlatkérő a konzultáción lehetővé tette, hogy az oldalszámozást tollal is el lehet készíteni.
A jogorvoslati kérelem IV. pontja szerint sérült a Kbt. 64. § (5) bekezdése és a Kbt. 48. § (1) bekezdése, mert a dokumentációban kiadott bankgarancia minta Nyírábrány és Fülöp községek csatornázására kért bankgaranciát, a 2003. április 8-i jegyzőkönyv szerint az ajánlatkérő azonban mégis a Földes Nagyközség jogosult részére kérte a bankgaranciát. Erről elmulasztotta írásban, közvetlenül és egyidejűleg az összes ajánlattevőt értesíteni.
A jogorvoslati kérelem V. pontja szerint sérült a Kbt. 64. § (5) bekezdés, a Kbt. 48. § (1) bekezdés, a Kbt. 40. § (5) bekezdés, a Kbt. 73. § (1) bekezdés és a Kbt. 24. § (1)-(2) bekezdés, mert a műszaki leírás szerint FLYGT szivattyút kell alkalmazni. A dokumentáció II./1.4. pontja szerint az ajánlattevők nem csak a konkrét terméket, hanem attól eltérő terméket is megajánlhatnak azonos minőségben, a konkrét termék csak a beazonosítást szolgálja.
A konzultáción az ajánlatkérő ugyanakkor előírta, hogy az ajánlatban FLYGT szivattyúk árát kell szerepeltetni. A szerződéskötést követően az üzemeltetővel történő egyeztetés során kerül meghatározásra a szivattyúk típusa.
Ez indokolatlan és hátrányos megkülönböztetést tartalmaz egyes termékekre, másrészt nincs lehetőség a szerződéskötést követően a műszaki tartalom változtatására.
A jogorvoslati kérelem VI. pontja szerint sérült a Kbt. 37. § (3) bekezdése, mert az ajánlatkérő a dokumentáció értékét 160 E Ft + áfa összegben állapította meg, ez lényegesen magasabb, mint annak az előállítási költsége.
A jogorvoslati kérelem VII. pontja szerint sérült a Kbt. 62. § (1) és (3) bekezdései, valamint a 24. § (1) bekezdése, mivel a dokumentáció a I/20.2 pontjában közli, hogy a szerződés milyen tartalommal jön létre, és rögzíti, hogy attól csak a Kbt. 73. § (1) bekezdésében meghatározott esetben lehet eltérni. Álláspontja szerint az eredményhirdetést követően beállt előre nem látható körülmény miatt nincs lehetőség a szerződést módosított tartalommal való megkötésre.
A jogorvoslati kérelem VIII. pontja szerint sérült a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdése, a Kbt. 34. § (3) bekezdés a), b) pontja, a Kbt. 34. § (4) bekezdés a), c) és d) pontja, mert a bírálati részszempontokra nem elegendő vállalásokat megajánlani, hanem a vállalásokat garancia ígérvényekkel is biztosítani kell. Ezt a súlyos követelményt, ami az ajánlattevő gazdasági érdekeit nem szolgálja, már az ajánlati felhívásban közölnie kellett volna ajánlatkérőnek, hogy a vállalkozó előre el tudja dönteni azt, hogy meg kívánja-e ilyen feltételek mellett vásárolni a dokumentációt. A Kbt. 41. § (3) bekezdése szerinti ajánlati biztosíték szolgálhat csak az ajánlati kötöttség, illetve a szerződéskötés biztosítására.
A bankgarancia ígérvénnyel ajánlatkérő ismételten pénzügyi, gazdasági szempontok alapján meg kívánja szűrni az ajánlattevőket.
Célszerűtlen a bírálati részszempontok és azok súlyszámának meghatározása, mert túlhangsúlyozza a biztosítékokat szemben az ajánlati árral, árfelhajtó következménye van.
A bankgarancia igény megfogalmazása is szakszerűtlen, mert feltételhez, az igazolt nem szerződésszerű teljesítéshez kötődik.
A jogorvoslati kérelem IX. pontja szerint sérült a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) és a Kbt. 35. § (1) bekezdés a) pontja, mert a 0,4 súlyszámmal a "helyi munkaerő alkalmazása" részszempontnál ajánlatkérő elmulasztotta meghatározni az előnyben részesítés elveit, illetve milyen mértékben részesíthető előnyben az adott helyi foglalkoztatáspolitikai célok elérése, a munkahelyteremtés ösztönzése és milyen módon. Ez a részszempont nem áll kapcsolatban közbeszerzés tárgyával, illetve a szerződés feltételeivel.
A jogorvoslati kérelem X. pontja szerint sérült a Kbt. 24. § és a 31. § (2) bekezdés a) pontja, mert be kell építeni az ajánlatba az önkormányzat által a tervezőnek korábban kifizetett költséget, a tenderterv költségét, továbbá a kiviteli terv költségelőirányzatát. A kiviteli tervet a korábbi tervezőnél kell megrendelni, így a tervező a nyertes alvállalkozója lesz, és ez által összeférhetetlenség áll fenn.
A jogorvoslati kérelem XI. pontja szerint sérült a Kbt. 24. § (1) bekezdése, a Kbt. 33. § (4) bekezdése és a Kbt. 62. § (6) bekezdése, mert a dokumentáció II./4.12. pontja szerint az ajánlatba 10% tartalékkeretet kell beépíteni, ami felett ajánlatkérő kizárólagos jogot gyakorol. A II/4.13.2. pontja szerint pedig, ha a keret kimerül, akkor az azt meghaladó pótmunkára tárgyalásos eljárás keretében kerül sor az eredeti ajánlat szerinti kondíciókkal a szerződésmódosításra vagy pótmunka-szerződéskötésére. Ajánlatkérő már előre feltételezi, hogy előre nem látható körülmény fog bekövetkezni, a Kbt. 70. § (2) bekezdésére hivatkozás téves.
A pótmunka olyan munka, ami az eredeti műszaki tartalomban nem szerepel. Kérdéses, hogy mi lesz a pótmunkakerettel, ha nem lesz pótmunka, ki fog azzal rendelkezni. Álláspontja szerint ilyen feltételrendszer mellett nem köthető szerződés. Az ajánlatkérő a felhívásban köteles megjelölni a kért ellenszolgáltatás összegét és a pénzügyi ellenszolgáltatásának a feltételeit.
A jogorvoslati kérelem XII. pontja szerint sérült a Kbt. 49. § (2) bekezdése, mert a dokumentáció III./1. pontja elvárja, hogy ajánlattevők szerződéstervezetet csatoljanak, de kiköti, hogy az ajánlatkérő a beadott tervezettől eltérő tartalommal is köthet szerződést. Ez az ajánlati kötöttség szabályaival ellentétes.
A jogorvoslati kérelem XIII. pontja szerint sérült a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdése, mert az ajánlatkérő sok, lényegtelen formai követelményt írt elő, amelyek alkalmasak az ajánlat érvénytelenné nyilvánítására formai okok miatt. Ez az eljárás kezd elterjedni a lebonyolítók körében, pedig az a törvény alapelveivel összeegyeztethetetlen gyakorlat, hogy formai okok miatt tartalmában jó ajánlatot kizárnak a versenyből.
A jogorvoslati kérelem XIV. pontja szerint sérült a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdése, mert a dokumentáció számos esetben szükségtelen és indokolatlan követelményt ír elő. Előírja, hogy a dokumentáció egyes pontjaira külön elfogadónyilatkozatot kell csatolni, mely szükségtelen a Kbt. 43. § (1) bekezdésére figyelemmel. Felesleges a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás csatolása, miközben a teljes ajánlat minden oldalát a cégjegyzésre jogosultnak kell aláírnia.
A kérelmező I. jogorvoslati kérelmében - a Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontjára hivatkozással - a tudomásszerzés időpontjaként az ajánlattételi határidőt, 2003. május 5-ét jelölte meg.
Kérelmező I. jogorvoslati kérelmét kiegészítette 2003. május 21-én, melyben újabb kifogásait terjesztette elő a dokumentáció tartalmával kapcsolatban Sérelmezte az ajánlati dokumentáció III/3. pontjában foglalt előírást, mely szerint 60 napnál hosszabb késedelem esetén az ajánlatkérő a vállalkozási szerződést 30 napos határidővel felmondhatja. Ez a kikötés jogsértő, mivel a vállalkozási szerződés jogi természeténél fogva nem felmondható, csak elállás lehetséges. Ezen okból jogsértő a dokumentáció III/3.22. alpontja szerinti előírás is. Sérelmezte továbbá, hogy az ajánlati dokumentáció IV.4.2. pontja szerinti, valamint a dokumentáció II.4.5.2. pontja eltérően határozta meg az áradatok megadásának módját.
Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő KEVIÉP Kft. ajánlata, mivel spirálos kötésű, nem felel meg a dokumentáció IV.4.1. pont szerinti formai előírásnak, ezért az érvénytelen.
A tárgyaláson - a nyertes ajánlatának megtekintését követően a kérelmét úgy pontosította, hogy valóban zsinórral átfűzte a nyertes és azt körcímkével leragasztotta, majd lepecsételte - azonban a körcímkét nem írta alá, illetve nem szignózta, emiatt az nem felel meg a dokumentáció előírásának.
Továbbá a nyertes ajánlat érvénytelenségének vizsgálatát kérte több szempontból az alábbiak szerint:
1. a kötés módja megfelel-e a dokumentációban előírtaknak,
2. a sorszámozás és az aláírásai megfelelnek-e a dokumentációnak,
3. csatol-e időgrafikont, és ha igen, annak kezdő és végdátumai megfelelnek-e a dokumentációnak,
4. megbontotta-e csatornánként a műszaki teljesítést az előírt bontásban és részletezésben,
5. csatolta-e valamennyi, a dokumentációban előírt - és olykor egymást ismétlő - nyilatkozatot,
6. van-e benne teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt képviseleti meghatalmazás,
7. árképzése megfelel-e a dokumentáció II.4.5.2 alpontjában előírtaknak minden áradat esetében.
A kérelmező I. a nyertes ajánlat érvénytelenségének vizsgálatára, illetve megállapítására irányuló fenti kérelmi elemei közül a tárgyaláson a 2., 3., 4., 6. kérelmi elemétől elállt és csak az 1., 5., és 7. kérelmi elemét tartotta fenn. Utóbbi vonatkozásában csak annak vizsgálatát kérte, hogy a nyertes árképzése megfelel-e a nettó ár, bruttó ár, illetve az áfa megadására vonatkozó dokumentáció II.4.5.2. alpontjában foglalt előírásnak.
Kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását.
A kérelmező II. KE-VÍZ 21 Rt. jogorvoslati kérelme 2003. május 20-án került előterjesztésre, melyben előadta, hogy álláspontja szerint a nyertesként kihirdetett ajánlat érvénytelen, mert annak összefűzése nem felel meg a dokumentáció III. 4.1.3. alpontjában előírt feltételnek, mert az spirálozással lett összefűzve, és ez nem felel meg a bonthatatlanság követelményének. Előadta, hogy az ajánlatok bontásakor már jelezték ezen kifogásaikat, azonban az nem került be a jegyzőkönyvbe. A tárgyaláson a nyertes ajánlata összefűzésének ismertetését követően a kérelmét úgy pontosította, hogy megítélés függvénye, hogy a nyertes ajánlat e formájában megfelel-e az ajánlatkérő dokumentációban tett előírásának. Kérte a nyertes ajánlat érvénytelenségének megállapítását, az eljárásból való kizárását, illetve a jogsértés megállapítását és az ő ajánlatuk nyertesként való kihirdetését. Kérte ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását.
A kérelmező III. Swietelsky Kft. jogorvoslati kérelmét 2003. május 22-én terjesztette elő, melyben kifogásolja ajánlatkérő értékelését az "összegzés az eljárásról" irat ismeretében. Kifogásolta, hogy ez az irat csak a pontszámokat tartalmazza, de a tartalmi elemeket nem, igaz még ajánlatkérő a Kbt. 61. § (1) bekezdése szerinti kötelezettsége ekkor még nem járt le. Álláspontja szerint az értékelés nem felelt meg az előírásnak. A bontáskor megismert adatok szerint az ő ajánlati ára magasabb, mint a nyertesé, mégis az értékelési rangsorban az ő ajánlata került az első helyre, és azáltal e részszempontra ő kapta a legmagasabb értékelési pontszámot, noha valójában a legjobb ajánlati árat a nyertes ajánlat tartalmazza. Saját ajánlata csak a második helyezést érte el, ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
A kérelmező III. a tárgyaláson a jogorvoslati kérelmét visszavonta.
Ajánlatkérő az eljárásban keletkezett iratokat megküldte, és észrevételében előadta, hogy szabályosan járt el az eljárása során. Kérte az álláspontja szerint részben elkésett, részben alaptalan kérelmek, illetve azok kiegészítésének az elutasítását.
Az ERFOREX Rt. kérelmére előadta, hogy az I-XIV. pontban előadott kifogások mind a felhívás és dokumentáció előírásait támadják. Kérelmező az ajánlati felhívást 2003. március 14-én, a dokumentációt március 25-én vette át, ezek az időpontok tekintendők a tudomásra jutás idejének. Azokban a pontokban pedig, ahol a kérelmező a 2003. április 8-i konzultáción elhangzottakra hivatkozik - ideértve az ajánlattételi határidő módosítását is - legkésőbb a 2003. április 14-én megküldött konzultációs jegyzőkönyvből tudomást szerzett, tehát e vonatkozásban is a 15 napos szubjektív határidő 2003. április 29-én lejárt. A jogorvoslati kérelem II. pontjában hivatkozott és a közútkezelői hozzájárulás hiányával kapcsolatos ajánlatkérői válasz - a 2003. április 25-i keltezésre tekintettel - legkésőbb 2003. április 30-ra tehető, ezért e vonatkozásban is a szubjektív határidő 2003. május 15-én lejárt. Ehhez képest pedig a 2003. május 19-i kérelem elkésetten került benyújtásra. Egyébként a jogorvoslati kérelemmel kapcsolatosan érdemben is pontonként kifejtette az álláspontját az alábbiak szerint.
A jogorvoslati kérelem I. pontjával kapcsolatban az ajánlattételi határidő meghosszabbításáról valamennyi ajánlattevőt értesítette írásban is a jegyzőkönyv megküldésével, mely annak indokát is tartalmazta.
A II. ponttal kapcsolatban előadta, hogy a közútkezelő hozzájárulása nem hatósági engedély, hanem tulajdonosi hozzájárulás. Ezt a kivitelezést végző vállalkozónak kell beszerezni a részletes kiviteli tervek és a forgalomszabályozási terv alapján. Ennek hiánya nem minősíthető a szerződés megkötéséhez szükséges engedély hiányának.
A III. ponttal kapcsolatban előadta, hogy az oldalszámozás kézírással való elvégzésének lehetővé tétele nem olyan változtatás, ami miatt új ajánlattételi határidőt kellett volna megállapítani.
A IV. ponttal kapcsolatban észrevétele azonos III. pontban leírtakkal.
Az V. ponttal kapcsolatban előadta, hogy a FLYGT szivattyút a vízjogi létesítési engedély tartalmazza. Ajánlatkérő csak amiatt hivatkozott erre - és ezt ki is emelte -, hogy ezáltal tudta meghatározni az elvárt műszaki paramétereket. Az ajánlatban csak a szivattyú árát kellett szerepeltetni, de nem kellett megadni annak típusát. A vízjogi engedély meghatározott típusokat és technológiát tartalmaz mindig, és ezek szerepelnek a címzett és céltámogatásokban is, amitől eltérni nem lehet. Már korábban állásfoglalás kéréssel fordultak a Közbeszerzések Tanácsához, ahonnan azt a választ kapták, hogy az ellentmondás feloldása érdekében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz fordultak. Ennek eredményéről meg nincs ismeretük.
A VI. ponttal kapcsolatban előadta, hogy a dokumentáció összeállításával kapcsolatos, a Kbt. szerint figyelembe vehető költségeket ismertette, és azok alapján szerinte a dokumentáció ára nem jogsértő.
A VII. ponttal kapcsolatban előadta, hogy a dokumentáció megfelelően ismerteti a szerződés létrejöttének szabályait, a létrejött szerződés későbbi módosításának lehetőségét a Kbt. is tartalmazza a Kbt. 73. § (1) bekezdése szerint éppen erre utaltak. Az a szerződéskötés utáni időre vonatkozik, a Kbt. ezen szakaszának megsértésére való hivatkozás idő előtti.
A VIII. ponttal kapcsolatban előadta, hogy a bírálati részszempontok meghatározása a Kbt. keretein belül ajánlatkérő szuverén joga. Ajánlatkérőnek nem volt célja az ajánlati ár túlzott mértékű súlyozása, amivel az ajánlattevőket olyan árversenyre készteti, amelynek a következtében a kivitelező képtelenné válik a megfelelő színvonalú megvalósításra, az egyéb szerződéses feltételek betartására. A településnek elsődleges érdeke, hogy a kivitelezés megszakítás nélkül, megfelelő határidőre jó minőségben, biztonsággal megvalósuljon. A pénzügyi biztosítékok kikötése a közbeszerzéseknél megszokott és bevett gyakorlat, ezek nem alkalmassági feltételek a kérelmező minősítésével ellentétben.
A IX. ponttal kapcsolatban előadta, hogy a helyi munkaerő értékelésének elveit, a foglalkoztatási célkitűzések érvényesülése követelményeit a dokumentáció II. 6 pontja részletesen tartalmazza.
A X. ponttal kapcsolatban előadta, hogy a tervezési költségek figyelembe vétele nem jogsértő, az nem hoz létre alvállalkozói minőséget, annak beszámításának lehetőségét a Kbt. 56. § (2) bekezdése biztosítja ajánlatkérőnek.
A XI. ponttal kapcsolatban előadta, hogy a tartalékkeret az építési beruházásoknál bevett gyakorlat, az arra szolgál, hogy a tervezéskor előre nem látott műszaki és egyéb akadályok áthidalására ne kelljen szerződést módosítani. Annak felhasználására és elszámolására csak a megrendelő által kért és elfogadott teljesítés esetén kerülhet sor. A kérelmező részéről a kérelem keretein kívül eső, a tényszerűséget nélkülöző feltételezés téves.
A XII. ponttal kapcsolatban előadta, hogy a szerződéskötés szabályait a dokumentáció a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően tartalmazza, a kötöttség miatt a szerződés feltételeit nyilvánvalóan az ajánlati tartalmi elemek alapján kell megkötni. Ugyanakkor a szerződés tartalmaz olyan pontokat is, amelyek nem függnek össze a kötelező és a dokumentáció III.2. pontjában meghatározott ajánlati tartalmi elemekkel, amelyekre nézve tehát a kötöttség nem áll fenn. Ezek módosítására lehetőség van, hiszen ellenkező esetben az ajánlatkérők abba a helyzetbe kerülnének, hogy a kötöttségre hivatkozva az ajánlattevők egyoldalúan határozhatnák meg a kiviteli szerződés nem kötelező tartami elemeit.
A XIII. ponttal kapcsolatban előadta, hogy a formai követelmények meghatározását nem lehet a Kbt.-be ütközőnek minősíteni. Azok pontos és részletes meghatározása az ajánlattétel elkészítését segíti elő. Maga ajánlatkérő sem ért egyet más ajánlatkérők gyakorlatából merített tapasztalatok során azon eljárással, amikor csupán formai okok miatt érvénytelenné nyilvánítanak ajánlatokat. A XIV. ponttal kapcsolatban visszautalt a XIII. pontra adott válaszára, az általa kért nyilatkozatok pont azt a célt szolgálják, hogy azok tartalmukban egyértelműek legyenek, ezek megkövetelése nem ellentétes a Kbt. 43. § (1) bekezdésével.
Az ajánlatkérő a kérelmező I. jogorvoslati kérelem kiegészítésére tett észrevételében előadta, hogy annak a dokumentációra vonatkozó része szintén elkésett, kérte annak elutasítását.
A KEVIÉP Kft. ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatos kérelemre előadta, hogy az ajánlat valóban spirálozással van összefűzve, de az összes lap átfűzése és pecséttel ellátott leragasztása teljes mértékben megfelel a kiírásnak, ez az összefűzési mód általánosan elfogadott a gyakorlatban.
Nem fedi a valóságot az a kérelmezői állítás, hogy a bontáskor kifogásolták a kötési módot, és az nem került jegyzőkönyvezésre, hisz a jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy a jelenlevők nemmel válaszoltak arra a kérdésre, hogy kívánnak-e még valamit szerepeltetni abban. A jegyzőkönyvet az összes ajánlattevő, köztük kérelmező képviselője aláírásával hitelesítette.
A kérelmezőnek az az indítványa, hogy a Döntőbizottság a nyertes ajánlat érvénytelenségét "az általánosan ismert formai szempontok alapján" vizsgálja felül, álláspontjuk szerint a jogorvoslati eljárás céljával, elvével és szabályozásával össze nem egyeztethető, ezért érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
A nyertes ajánlatát az értékelés során megvizsgálták, és érvényesnek minősítették.
A KE-VÍZ 21 Rt. kérelmére tett észrevételében előadta, hogy a spirálozás az összefűzés, leragasztás, lepecsételéssel kiegészítve megfelelt a kiírás követelményének. Cáfolta, hogy a bontási eljáráson e kifogás kimaradt volna a jegyzőkönyvből.
Az egyéb érdekeltek közül a nyertes KEVIÉP Kft. kérte mindkét kérelem elutasítását. Észrevételében előadta, hogy az ERFOREX Rt. kérelme elkésett, azt a tudomásra jutástól számított 15 napos jogvesztő határidőn túl nyújtotta be.
A KE-VÍZ 21 Rt. és ERFOREX Rt. kiegészítő kérelmére előadta, hogy az ajánlatot spirálozva fűzték össze, de azt szalaggal átfűzték, matricával leragasztották, lepecsételték és kézjeggyel látták el. Ez biztosítja azt, hogy abból lapot nem lehet roncsolásmentesen ki- vagy betenni. Hivatkozott arra, hogy hasonló megoldással készülnek többek közt a közjegyzői, illetve a szabadalmi okiratok is. Cáfolta azt, hogy az ajánlatuk fűzését a bontási eljárás során kérelmező vagy mások kifogásolták volna, és hogy az nem került a bontási jegyzőkönyvbe.
Megjegyezte, hogy épp ő és a Swietelsky Kft. kérte a bontáskor a verseny tisztasága érdekében, hogy a bontáskor ismertessék és vegyék jegyzőkönyvbe az összes értékelésbe bevont tartalmi elemet. Ezt a javaslatot nem fogadta el ajánlatkérő. Ez a körülmény egyébként a felvett jegyzőkönyvben szerepel is.
A Döntőbizottság a D.247/2003., a D.251/2003. és a D.257/2003. számú eljárásokat D.247/9/2003. számú határozatával D.247/2003. szám alatt egyesítette.
A Döntőbizottság a D.247/22/2003. számú határozatával ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek szóbeli, írásbeli, illetve tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a kérelmező I. jogorvoslati kérelme részben elkésett, részben megalapozatlan, a kérelmező II. kérelme megalapozatlan.
A Kbt. 38. § (1) és (2) bekezdése szerint az ajánlattevő - a dokumentáción kívül - további tájékoztatást kérhet írásban az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal az ajánlatkérőtől ajánlata elkészítéséhez. A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni. A dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal megadni.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése első és második fordulata szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja szerint a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát.
A Kbt. 79. § (9) bekezdése szerint a jogorvoslati eljárást azonban a jogsértő eseménnyel előidézett állapot fennállása esetén a (8) bekezdésben meghatározott időpont előtt is meg lehet indítani.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező I. az ajánlati felhívást 2003. március 14-én vette át, míg a dokumentációt 2003. március 25-én. A helyszíni konzultációra, - melynek során a műszaki terv és a költségvetési kiírás tartalmát pontosították - 2003. április 8-án került sor. Ezt követően a konzultációról szóló jegyzőkönyvet 2003. április 14-én küldte meg az ajánlatkérő az ajánlattevőknek.
Az ajánlatkérő az ajánlattevőknek a Hídépítő Rt. kérdésére a közútkezelői hozzájárulással kapcsolatosan 2003. április 25-én küldte meg válaszát. Az ajánlatkérő a konzultáción a beszerzés tárgyát érintő műszaki tervvel, valamint a költségvetéssel kapcsolatosan további információkat és iratokat adott át az ajánlattevőknek és a kérelmező I. a dokumentáció tartalmának a konzultáció során történő jogsértő megváltoztatását is sérelmezte. Ezért a jogvesztő határidő kezdő napjának meghatározása, figyelembe véve a Kbt. 38. § (1)-(2) bekezdését, a konzultáció anyagát tartalmazó jegyzőkönyv átvételének 2003. április 14-i napja, a jogorvoslati kérelem I-V. pontjáig terjedő kérelmi elemek tekintetében, kivéve a II. pontot.
A kérelmező I. nyilatkozata szerint a jegyzőkönyvet 2003. április 14-én vette át, tehát legkésőbb 2003. április 29-én elő kellett volna terjesztenie jogorvoslati kérelmét az ajánlati felhívás és dokumentáció tartalmával kapcsolatosan. Az ajánlatkérőnek a közútkezelői hozzájárulással kapcsolatos 2003. április 25-i tájékoztatását figyelembe véve a 15 napos jogvesztő szubjektív határidő szintén lejárt legkésőbb 2003. május 10-én a kérelem II. pontja vonatkozásában. A jogorvoslati kérelem VI. és IX. pontja vonatkozásában, mely az ajánlati felhívás jogsértő tartalmának megállapítására irányul a felhívásnak a kérelmező I. részéről történt 2003. március 14-i átvételétől számított 15 napos határideje 2003. március 29-én járt le. A kérelem VII., VIII. és X-XIV. pontjáig terjedő kérelmi elemei, melyek a dokumentáció - a VII. és VIII. pont tekintetében részben az ajánlati felhívás - jogsértő tartalmával kapcsolatosak a jogvesztő határidő a dokumentáció 2003. március 25-i átvételétől számított 15 nap, azaz 2003. április 9-én járt le.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező I. hivatkozását, hogy a Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja szerinti ajánlattételi határidő lejártát, azaz 2003. május 5-ét kell az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció jogsértő tartalmával kapcsolatos jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő kezdő időpontjának tekinteni. A kérelmező I. saját maga nyilatkozott az ajánlati felhívás, a dokumentáció átvételének időpontjára - egyezően az eljárás írásbeli dokumentumainak adataival - valamint a 2003. április 8-i konzultációra, a konzultációs jegyzőkönyv 2003. április 14-i átvételére, illetve az ajánlatkérő 2003. április 25-i tájékoztatásának időpontjára nézve. A Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja szerinti törvényi vélelem az objektív 90 napos határidő számításának kezdő időpontját határozza meg. A Kbt. alapelveivel sem lenne összeegyeztethető az egyértelműen megállapítható tudomásszerzési időpont meghosszabbítása, figyelemmel a rövid és jogvesztő 15 napos határidőre.
A Döntőbizottság megítélése szerint a kérelmező I. hivatkozása azért nem fogadható el, mert a Kbt. 79. § (9) bekezdése lehetővé teszi, hogy a kérelmezők a (8) bekezdésben megjelölt időpont előtt kérelmezzék a jogorvoslati eljárást. E rendelkezés biztosítja, hogy megelőzhető legyen olyan "felemás" helyzet kialakulása, hogy egy ajánlattevő megtegye az ajánlatát az ajánlatkérő előírása alapján és csak később - a bontást követően - hivatkozna arra, hogy a felhívás és a dokumentáció több okból jogsértő.
A kérelmező I. jogorvoslati kérelmének 2003. május 21-én előterjesztett és a dokumentáció tartalmával kapcsolatos I-III. pontig terjedő kérelmi elemei mind a tudomásra jutás időpontjához, mind pedig az ajánlattételi határidő 2003. május 5-i időpontjához képest is elkéstek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező I. a kiegészítő kérelmében fenntartott és a nyertes ajánlattevő ajánlatának kötésmódjának jogsértő voltával kapcsolatos kérelmi eleme megalapozatlan az alábbiak szerint.
A dokumentáció IV.4.1. alpontjának 3. alpontja szerinti követelmény általánosan írta elő az állagsérelem nélküli lapcserét kizáró kötési módozatot. A dokumentáció a konkrét kötési módozatot nem írta elő. Erre tekintettel az egyes ajánlatok összefűzésének konkrét vizsgálata alapján lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy azok az ajánlatkérő előírásának megfelelnek-e. A Döntőbizottság megítélése szerint a spirálfűzés és annak szalaggal való átfűzése, majd a szalag matricával ellátása és ennek lebélyegzése eleget tesz annak a követelménynek, hogy az ajánlatból lapot cserélni, vagy betenni állagsérelem nélkül nem lehet.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az összefűzést leragasztó címkére a pecséten kívül - a kérelmező I. által hivatkozott - szignálás, aláírás elvárása már csak többlet "biztosítéknak" minősíthető. A nyertes ajánlata enélkül is kielégíti a roncsolásmentesen nem bontható követelményt.
Az ajánlatkérő a Swietelsky Kft. ajánlattevő vonatkozásában a hasonló kötési módozatot szintén elfogadta, tehát egyenlő mércét alkalmazott.
A Döntőbizottság tehát megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata a dokumentáció IV.4.1. pont 3. alpontja szerinti formai előírásnak megfelelt.
A Döntőbizottság vizsgálta a kérelmező I. a nyertes ajánlattal kapcsolatos jogorvoslati kérelmét a dokumentációban foglalt nyilatkozatokkal kapcsolatosan.
A Kbt. 37. § (1) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlat tartalmazza az ajánlati dokumentáció alábbi pontjai szerinti összes nyilatkozatokat:
Nyilatkozat Ajánlat
I. 7.2. számlázható összeg éves bontásáról 119. oldal
I. 10.4. az ajánlat költségeivel kapcsolatos 10.1, 10.2, 10.3 elfogadásáról 11. oldal
I. 14.3. az ajánlati kötöttségről 13. oldal
I. 16.5. a Kbt. 59. § (3) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban 15. oldal
I. 16.5. környezetbarát védjegyről 17. oldal
II. 1.8. a munka szervezéséről 115. oldal
II. 1.8. a teljesítésbe bevont állomány pótlásáról 117. oldal
IV. 2.1. és IV. 3.2. az előminősítés óta történt változásról 7. oldal
IV. 3.2. a bírálati szempontokra adott megajánlásokról 25. oldal
IV. 3.2. biztosítási szándéknyilatkozat 7. oldal
IV. 3.2. a kiírási dokumentáció és a konzultációs jegyzőkönyv elfogadásáról 121. oldal
IV. 4.3.1. az alvállalkozókról 19. oldal
A Döntőbizottság megállapította tehát, hogy a kérelmező I. jogorvoslati kérelme e részben megalapozatlan.
A Döntőbizottság vizsgálta a kérelmező I. jogorvoslati kérelmét a nyertes ajánlattevő árképzésével kapcsolatos kifogása, a dokumentáció II.4.5.2. alpontja szerint a nettó árra, az áfára és a bruttó árra vonatkozóan.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlat a vállalkozási szerződés 3. pontjában tartalmazza a nettó árat, az áfa összegét és a 25% áfakulcsot, valamint a bruttó ár összegét, továbbá a pénzügyi ütemtervben is ezen adatokat megadta. A nyertes ajánlattevő ezen adatközlését összevetve a kötelezően előírt és a kiírási dokumentáció feltételeire vonatkozó elfogadó nyilatkozatára a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlat a dokumentáció árképzésével kapcsolatos fenti feltételének megfelelt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező II. kérelme megalapozatlan az alábbiak szerint:
A Döntőbizottság álláspontja szerint a dokumentáció 30. oldalán a 4.1.3. alpont előírásának a nyertes ajánlattevő ajánlata eleget tett, mivel az eredeti példány spirál fűzése átfűzésre került és a nyertes ajánlattevő pecsétjével ellátott matrica is került erre. Ezen példányból lapot cserélni, vagy betenni állagsérelem nélkül nem lehet, miként erre a Döntőbizottság a fentiekben a kérelmező I. hasonló kérelmi eleménél már rámutatott.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező II. által hivatkozott, de konkrétan meg nem jelölt tartalmi hiba a nyertes ajánlattevő által alkalmazott kötésmód következtében nem állapítható meg.
Nem fogadta el a Döntőbizottság továbbá a kérelmező II. érvelését, hogy a dokumentáció vonatkozó előírása meghatározta volna a kötési módot, ugyanis a dokumentáció csak példálózó felsorolást tartalmaz e vonatkozásban (ragasztás, sütés útján történő kötés).
Egyebekben a Döntőbizottság a kérelmező I. kiegészítő jogorvoslati kérelmének e vonatkozásában előterjesztett kérelmi eleméhez fűzött indokolását tartja fenn.
A kérelmező III. 2003. június 10-én a tárgyaláson bejelentette, hogy a jogorvoslati kérelmét visszavonja.
A közbeszerzésekről szóló - többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 79. § (2) bekezdése alapján a bizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Bizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (1) bekezdése szerint az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. Ilyenkor a közigazgatási szerv az eljárást megszünteti kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható és a közigazgatási szerv az eljárást folytatja.
A fenti rendelkezésekre tekintettel, mivel a kérelmező III. jogorvoslati kérelmét visszavonta, a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint a jogorvoslati eljárást megszüntette.
A Döntőbizottság a fentiek alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdése c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a részben elkésett, részben megalapozatlan jogorvoslati kérelmeket a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította, illetve a visszavont jogorvoslati kérelem tekintetében a Kbt. 79. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Áe. 14. § (1) bekezdése alapján az eljárást megszüntette.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. június 13.
Dr. Csanádi Péter s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos
