FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (5589)
13.K.31.904/2002/7.
A Fővárosi Bíróság az Albók József polgármester által képviselt Nagyhalász Város Önkormányzata (4485 Nagyhalász, Arany János u. 50.) felperesnek a dr. Sárkány Izolda jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv.sz.: D.253/19/2002.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perben az alperes pernyertessége érdekében a dr. Marjai Péter ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Szent István u. 5. I/2.) által képviselt Nyír-Flop Kft. (4400 Nyíregyháza, Derkovits u. 119/A.) beavatkozott - meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 5000 (ötezer) Ft perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 4 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A felperes mint ajánlatkérő a 2002. március 13-án közzétett ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 32. § (1) bekezdése alapján nyílt közbeszerzési eljárást indított Nagyhalász, belterületi kerékpárút építése II. ütem tárgyában.
A beszerzés megvalósításához a felperesi önkormányzat a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumtól pályázati úton támogatást kapott. A pályázat elnyeréséről szóló levélben foglaltak alapján az ajánlatkérőnek a támogatással érintett beruházás megvalósítása során (közbeszerzési eljárásban is) az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósággal (UKIG) kell együttműködni, az eljárás eredménye az UKIG jóváhagyásával (írásbeli engedéllyel) hirdethető ki.
A felperes 2002. január 14-én a fenti közbeszerzés lebonyolításával a Megyei Mérnöki Iroda Kft.-t megbízta, majd 2002. március 11-én aláírták a "Belső felelősségi rend" megnevezésű okiratot. Ezen okirat 1.1. pontja szerint a létesítmény beruházói a Magyar Állam (UKIG ) és a felperes, a 2. pont szerint a lebonyolító a Megyei Mérnöki Iroda Kft. A 4.2. pont rögzítette, hogy a kivitelező kiválasztása a lebonyolító által a Kbt. és az UKIG által előírtak szerint lefolytatott, feldolgozott és összegzett kivitelezői ajánlatok közül az elbíráló bizottság hatásköre. Az elbíráló bizottságot az 1. pontban felsorolt intézmények (beruházók), illetve azok képviselői alkotják. A beruházók és a lebonyolító a fenti feladatok végrehajtásért és intézkedésekért vállalják a teljes körű felelősséget.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 7. a) pontjában az ajánlatok bontására meghívott személyként - többek között - az UKIG képviselőjét is megjelölte.
A felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatok elbírálása az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásával történik a 13. b) pontban meghatározott alábbi részszempontok és súlyszámok alapján:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 17
- jótállás mértéke 2
- kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelése 1
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 0-100.
A 13. b) pontban az ajánlatkérő közölte, hogy a legkedvezőbb ajánlat a legmagasabb pontszámot, a legrosszabb a minimális pontszámot kapja, a közbensők arányosságon alapuló pontokat kapnak. (A kis- és középvállalkozók értékpontja 100, a nagyvállalkozóké 0. Amennyiben az alvállalkozók kis- és középvállalkozók, a pontozás az általuk elvégzett munka értékével arányos.)
Az ajánlatkérő a felhívás 16. "Egyéb információk" pontja 3. francia bekezdésében rögzítette, hogy a Kbt. előírása szerinti dokumentációk pótlását az ajánlatkérő nem zárja ki, melynek határideje a kivitelezői bontási eljárás során kerül meghatározásra. Az ajánlatkérő részletes ajánlati felhívást biztosított az ajánlattevők részére, amely tartalmazta a beruházás műszaki tartalmát, méret és mennyiségszámítással, valamint a létesítményjegyzéket, vállalkozási szerződést és az ajánlati dokumentáció kötelező tartalmát.
A 9. pont szerint az ajánlatnak tartalmazni kell egyebek között a pályázatba nem tartozó - a beruházás megvalósításához egyébként szükséges - létesítményekre vonatkozó külön ajánlatot is.
A 2002. április 23-ig tartó ajánlattételi határidőben a Nyír-Flop Kft., a HÓDÚT Kft., a Mobil Aszfalt Rt., a GÁZ-MARKT Kft., a STRABAG Kft., a Mélyépítő Budapest Kft. és a DEBMUT Rt. tett ajánlatot.
Az ajánlatok bontásán az ajánlatkérő a HÓDÚT Kft. ajánlatát érvénytelennek minősítette, ezt követően került sor az ajánlatok értékelésére. Az ajánlatkérő által megbízott lebonyolító szervezet, a Megyei Mérnöki Iroda Kft. (továbbiakban: lebonyolító) a beérkezett ajánlatok értékelését elvégezte akként, hogy az ajánlatok felhívás szerinti pontozásos értékelése (kizárólag az eredeti felhívásban megadott tételek figyelembevétele) mellett a kiegészítő tájékoztatóban szereplő (eredeti pályázati anyagból hiányzó) tételekre adott ajánlatot külön szerepeltette (Kiegészítés borítékbontási jegyzőkönyvhöz elnevezésű irat). A lebonyolító által az eredeti kiírás alapján elvégzett pontozásos értékelésben a legmagasabb pontszámot a Nyír-Flop Kft. érte el. A lebonyolító ezen iratokat átadta az ajánlatkérő polgármesterének, Albók Józsefnek, aki ezen iratokat kiegészítette az ajánlatkérő nyilatkozatával. Az ajánlatkérő e nyilatkozatában a lebonyolító táblázatában első helyen megjelölt Nyír-Flop Kft.-vel kapcsolatos kifogásait ismertette, hivatkozva a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontjára és az 59. § (2) és (3) bekezdésére, és kérve a GÁZ-MARKT Kft. nyertesként való kihirdetését. Ezt követően a közbeszerzés iratai, az ajánlattevők ajánlatai a lebonyolító által elkészített iratokkal és az ajánlatkérő nyilatkozatával együtt felterjesztésre kerültek az UKIG mint az eljárás eredményének jóváhagyására feljogosított szerv részére.
Az UKIG a 2002. április 26. napján kelt levelében a nyertesként a Mobil Aszfalt Rt. ajánlattevőt hagyta jóvá.
Az eljárásról szóló összegzés szerint a Mobil Aszfalt Kft. 1732 pontot, a GÁZ-MARKT Kft. 1609 pontot, a Strabag Kft. 285 pontot, a Nyír-Flop Kft. 2000 pontot, a Mélyépítő Kft. 100 pontot, a DEBMUT Rt. 102 pontot ért el. A Mobil Aszfalt Kft. nyertesnek való kiválasztását azzal indokolták, hogy pályázatát a kiegészítő munkák figyelembevételével készítette el és az elbírálási szempontok súlypontjai szerint számított pontszámok alapján az összességében és részszempontok szerinti második legkedvezőbb ajánlatot adta.
A 2002. április 29-én megtartott eredményhirdetésen az UKIG által jóváhagyott MOBIL Aszfalt Rt. került nyertesként kihirdetésre.
Az eljárásról készült összegzésben a lebonyolító által elkészített pontozásos táblázat mellett az UKIG által jóváhagyott nyertes ajánlattevő került feltüntetésre.
A Nyír-Flop Kft. (kérelmező) 2002. május 3-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez, kérve ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a jogsértés megállapítását és a jogsértő kötelezését az eljárási díj és költségek viselésére. Sérelmezte, hogy minden részszempont tekintetében a legjobb ajánlatot tették, így a maximális 2000 pontot megkapták, ennek ellenére az eljárás nyertese az 1732 pontot elért Mobil Aszfalt Rt. lett. Törvénysértőnek találta, hogy az ajánlatkérő azzal indokolta a nyertes kiválasztását, hogy az ajánlatában a kiegészítő munkákra is tett ajánlatot, és a részszempontok szerint a második legkedvezőbb ajánlatot adta. Megítélése szerint a felhívásban megadottaknak teljeskörűen eleget tett, a kiegészítő munkák vonatkozásában csak akkor kellett ajánlatot tenni, ha szükségesnek látták. Minderre figyelemmel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésében és a Kbt. 59. § (1) bekezdésében foglaltakat.
Kifogásolta továbbá, hogy az ajánlatkérő részéről nem került sor értékelőbizottság felállítására.
Az ajánlatkérő előadta, hogy a belső felelősségi rend szerint a két beruházó - az UKIG és az önkormányzat - alkotják az elbíráló bizottságot, amelynek hatáskörbe tartozik a kivitelező kiválasztása. Az önkormányzat elfogadta az UKIG által tett jóváhagyó nyilatkozatot tekintettel arra, hogy az nemcsak a támogatásra vonatkoztatott méret- és mennyiségszámításokon alapult, hanem figyelembe vette a megvalósításához nélkülözhetetlenül szükséges kiegészítő munkákat is. Az elbíráló bizottság úgy döntött, hogy elsőbbségben részesíti azokat az ajánlatokat, amelyek elkülönítve a kiegészítő munkákra is adtak árajánlatot. A jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, mert álláspontja szerint a nyertes kiválasztása során nem sértették meg a Kbt. rendelkezéseit. Hivatkozott arra, hogy az engedélyes tervek kidolgozatlanságára vezethető vissza, hogy a létesítmény megvalósításához a kiírás alapját képező terveken felül további munkálatok elvégzése vált szükségessé (a Kiegészítő tájékoztatónak megfelelően), amelyre külön ajánlatot kértek. Előadta, hogy a döntés jóváhagyására jogosult UKIG a részére felterjesztett anyagok alapján a kiegészítő munkák figyelembevételével a Magyar Aszfalt Rt. ajánlatát hagyta jóvá mint legkedvezőbb ajánlatot, amellyel teljes mértékben egyetértettek és azt elfogadták.
Az alperes a 2002. május 3-án kelt D.253/3/2002. számú határozatával a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson került tisztázásra, hogy a Nyír-Flop Kft.-t és a GÁZ-MARKT Kft.-t nem vették figyelembe az értékelésnél, mivel ajánlatukban nem szerepelnek a kiegészítő tételekre vonatkozó ajánlatok, és ennek eredményeképpen született meg a jóváhagyás.
Az alperes a 2002. június 12-én kelt D.253/19/2002. számú határozatával a jogorvoslati kérelemnek helyt adva megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 31. § (3) bekezdését, a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
Ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette, és az ajánlatkérőt 1 000 000 Ft bírság, valamint a kérelmező részére 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezte.
Döntését azzal indokolta, hogy az eredményhirdetésen kihirdetett eljárást lezáró döntés több szempontból aggályos, ellentétes a Kbt. ajánlatok elbírálására vonatkozó rendelkezéseivel.
Az alperes nem fogadta el az ajánlatkérő azon érvelését, hogy az értékelő bizottság létrehozását a felelősségi rend megállapítására vonatkozó irat igazolja. Az alperes álláspontja szerint értékelő bizottság létrehozása nem lehetséges a bizottságot alkotó tagok tényleges bevonása nélkül, az értékelőbizottság létrehozására ténylegesen nem került sor.
Az alperes megállapította, hogy a közbeszerzési eljárásban közreműködők (lebonyolító szervezet, jóváhagyó szerv, ajánlatkérő) egymástól függetlenül, feladatuk teljesítése során, saját szempontrendszerük alapján végeztek bizonyos értékelő tevékenységet, azonban az értékelések részlegesek voltak, az előre megadott értékelési szempontokat figyelmen kívül hagyták, a Kbt. rendelkezésével ellentétesek voltak, az értékelést az ajánlatkérő által érvényesnek minősített ajánlatok figyelmen kívül hagyása mellett végezték el.
Az alperes rámutatott arra, hogy a közbeszerzési eljárásban a törvény rendelkezéseinek megfelelő jogszerű döntés meghozatala az ajánlatkérő feladata és kötelezettsége, és e körben az eljárásba bevont közreműködők csak segítik szakvéleményükkel az ajánlatkérő jogszerű döntésének meghozatalát. Az a tény, hogy a beruházás támogatásból kerül megvalósításra, és a támogatás odaítélésének feltétele az UKIG jóváhagyása, nem mentesíti az ajánlatkérőt attól, hogy megalapozottan és a Kbt.-nek megfelelően hozza meg a döntését. A döntés jóváhagyásának kötelezettsége nem jelenti a döntési jogkör elvonását, a döntés áthárítását, az továbbra is az ajánlatkérőt terheli. Az ajánlatkérő elmulasztotta a Kbt. 31. § (3) bekezdésében előírt értékelő bizottság létrehozását, a felhívásban megfogalmazott szempontok és értékelési folyamat nélkül került sor a nyertes megjelölésére, nyomon követhetetlen az értékelési folyamat, az összességében meghatározott nyertes tekintetében hozott döntés jogszerűségét nem támasztják alá az összesítőben szereplő értékelő táblázatban foglalt adatok és indokok, az sem egyértelmű, hogy melyek az érvényes ajánlatok.
Az alperes a rendelkező részben foglalt jogszabálysértések miatt a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
Az alperes utalt arra, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben köteles bírságot kiszabni, és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimum összeg - 1 000 000 Ft - alá. A bírság összegét a minimumösszegben állapította meg, figyelembe véve az eset összes körülményét és annak lehetőségét, hogy a jogsértő döntés megsemmisítésével az ajánlatkérő a Kbt. 88. § (6) bekezdésében foglaltakkal élve újra értékelheti a döntés alapjául szolgáló tényezőket. Értékelte továbbá az eljárást segítő együttműködők magatartását, különösen a döntés jóváhagyására jogosult UKIG eljárását, amely alapvetően meghatározta az ajánlatkérő döntését.
A felperes a pontosított keresetében a határozatban megjelölt jogszabályi rendelkezések megsértését nem vitatta, de az alperesi határozat megváltoztatását kérte a bírságra vonatkozó kötelezés tekintetében. Előbb a bírságfizetési kötelezettséget a felperes, az UKIG és a Megyei Mérnöki Iroda tekintetében egyetemlegesen kérte megállapítani, utóbb kizárólag a lebonyolítóra kérte a bírság áthárítását. Előadta, hogy az ajánlatkérő nevében és helyette megbízási szerződés alapján végig a Megyei Mérnöki Iroda Kft. járt el, a lebonyolító az UKIG (a lebonyolítóra nézve kötelező) utasítása szerint ún. belső felelősségi rendet dolgozott ki, amely megjelölte a bírálóbizottság tagjait. Az UKIG faxon és levélben közölte jóváhagyását, ezt az ajánlatkérő képviselője tudomásul vette és hozzájárulásával a lebonyolító kihirdette, ezzel megvalósította a bírálóbizottsági döntést. Hivatkozott arra, hogy a végleges ajánlatkérői döntéshez Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének döntése volt szükséges, erre azonban mindeddig nem került sor, tekintettel arra, hogy az eredményhirdetést követő napon az egyik ajánlattevő már jogorvoslati kérelmet nyújtott be és egyúttal ideiglenes intézkedést is kért.
A Kbt. 55. § (6) bekezdésére és az 59. § (1) bekezdésére alapított határozatot a felperes arra hivatkozással találta aggályosnak, hogy a legelőnyösebb ajánlat kiválasztása a lebonyolító szakmai kompetenciájába tartozott, a lebonyolító pedig az UKIG által kötelezően előírt szempontok alapján értékelt, amely tényt a kizárólag az ajánlatkérőt marasztaló határozat figyelmen kívül hagyta. A felperes sérelmezte, hogy az alperes nem vizsgálta a felelősség megosztásának kérdését, holott az eljárás során kiderült, hogy az ajánlatkérőnek felrótt magatartást a megbízási szerződés alapján eljáró lebonyolító és a döntés meghozatalakor megkerülhetetlen UKIG tanúsította. Hangsúlyozta, hogy a lebonyolítói szerződés alapján az ajánlatkérőt terhelő feladatoknak az ajánlatkérő maradéktalanul eleget tett.
Az alperes és a pernyertessége érdekében beavatkozó Nyír-Flop Kft. a kereset elutasítását kérték.
Az alperes fenntartotta a határozatában kifejtett azon álláspontját, hogy az ajánlatkérő nem hozott létre a Kbt. 31. § (3) bekezdésének megfelelő bizottságot, így a jogsértés megállapítása e körben jogszerű volt. Utalt arra, hogy a lebonyolítói szerződés alapján a lebonyolító esetleges szerződésszegése esetén a felperes az igényét külön polgári perben érvényesítheti. Leszögezte, hogy a lebonyolító felelősségének megállapítására akkor van lehetőség, ha a Kbt. 31. § (6) bekezdésének megfelelő irat a rendelkezésre áll, a jelen ügyben becsatolt felelősségi rendre vonatkozó irat a lebonyolítóval szemben szankció alkalmazására nem alkalmas.
Az alperes előadta, hogy amennyiben az ajánlatkérőnél a döntésre jogosult személy vagy szervezet döntése nélkül került kihirdetésre az eljárást lezáró döntés, úgy abban az esetben az ajánlatkérő jogszerű döntéséről nem lehet szó, másrészt a hivatkozott Kbt. 56. § (2) és 59. § (2), (3) bekezdései alkalmazásának - az értékelésnél figyelembe vett - szempontjai és indokai nem kerültek meghatározásra sem a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratokban, sem pedig a jogorvoslati eljárásban. Jelen ügyben az ajánlatkérővel jogviszonyban álló, jogsértésért felelős személyekkel és szervezetekkel szemben bírság kiszabásának feltételei nem álltak fenn az azt kellően alátámasztó dokumentumok hiánya miatt. A felperes az UKIG döntését elfogadta, a döntés az ő felelőssége volt, amelynek áthárítására a Kbt. 31. § (6) bekezdésének megfelelő irat nem áll rendelkezésre.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek és a beavatkozó nyilatkozatai, valamint a becsatolt iratok alapján állapította meg.
A pontosított kereseti kérelemre figyelemmel a bíróságnak arról kellett állást foglalnia, hogy jogszerű volt-e az alperes azon döntése, amely szerint a határozatában megállapított jogszabálysértések miatt a bírságot a felperessel szemben állapította meg.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése értelmében az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásnak belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A bíróság leszögezi, hogy sem a 2002. január 14-én kötött lebonyolítói szerződés, sem a 2002. március 11-én aláírt, belső felelősségi rendre vonatkozó irat nem tartalmaz arra vonatkozó kitételt, hogy a milyen eljárási szabálytalanság esetén mely szervezet felelőssége áll fenn.
A bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a jelen közbeszerzési eljárás eredményének kihirdetése 2002. április 29-én megtörtént. A kihirdetett döntés szerint az eljárás nyertese az UKIG által nyertesnek megjelölt ajánlattevő lett, amely döntéssel a felperes - a saját nyilatkozata szerint - egyetértett.
A bíróság álláspontja szerint jelen esetben a felperes mint ajánlatkérő tartozik felelősséggel a határozatban megjelölt jogszabályi rendelkezések megsértéséért, mivel sem a lebonyolítói szerződés, sem a belső felelősségi rendjéről szóló okirat a felelősség vállalásra vonatkozó konkrét rendelkezést nem tartalmaz.
A bíróság megállapította, hogy a felperes a pontosított keresetében nem vitatta a határozatban foglalt jogszabályi rendelkezések megsértését, ezért a határozat jogszabálysértéseket megállapító rendelkezésére a bírósági felülvizsgálat nem terjedt ki. Jogsértés esetén a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a bírság - minimumösszegben történő - kiszabása kötelező, az alperes kizárólag a bírság mértéke tekintetében élhet mérlegelési jogával.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése alapján a bírság mértéke a közbeszerzési érték legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény bekövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg, amely jelen esetben - szervezettel szemben - egymillió forint.
A kifejtettek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes határozata az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelel, ezért a felperes keresetét elutasította.
A felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében köteles az alperes költségeit megfizetni. A beavatkozónak a perben igazolt perköltsége nem merült fel, ezért a bíróság a beavatkozói költségek megállapítását mellőzte.
A kereseti illeték viselése a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-án alapul.
Budapest, 2003. január 30.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
