KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5663)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.221/12/2003.
Tárgy: a Szemp Air Kft. és a Gergely Air Kft. jogorvoslati kérelme Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Szemp Air Kft. (6726 Szeged, Ildikó u. 19., képviseli: dr. Kelemen Zoltán ügyvéd, 6725 Szeged, Tisza L. u. 26., a továbbiakban: I. sz. kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata (7100 Szekszárd, Béla tér 8., képviseli: dr. Göttlinger János jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "vegyszeres földi gépes és légi úton történő szúnyogimágó-irtás komplex elvégzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 43. § (4) bekezdését és a Kbt. 52. § d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1), valamint az 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki. Egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Gergely Air Kft. (2481 Velence, Nyár u. 13., képviseli: dr. Sári Péter ügyvéd, 1136 Budapest, Pannónia u. 5., fsz. 2., a továbbiakban: II. sz. kérelmező) ugyanezen tárgyban benyújtott jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy I. sz. kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg, egyebekben az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. február 26-án megjelent 9. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására. Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg:
Vegyszeres földi gépes és légi úton történő szúnyogimágó-irtás komplex elvégzése Szekszárd város, valamint idegenforgalmi szempontból fontos Tolna megyei területek térségében, az ajánlatkérő által felkért szakértők által meghatározott időpontokban, készítményekkel és helyeken: Szekszárd város, valamint idegenforgalmi szempontból fontos Tolna megyei területek térségében imágó irtás 1790 ha területen. A vállalkozó feladata továbbá a szúnyogirtás elvégzésével kapcsolatos hatósági engedélyek beszerzése, értesítések lebonyolítása a dokumentáció szerint.
Ajánlatkérő a teljesítés határidejét a szerződéskötéstől 2003. szeptember 30-ig terjedő időszakra határozta meg.
Az ajánlati felhívás 11. pontjában határozta meg az ajánlatkérő az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket. A pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására előírta az előző két év (2000-2001.) éves beszámolójának (mérlegének, egyszerűsített mérlegének, vagy konszolidált mérlegének és eredménykimutatásának) a benyújtását. A műszaki alkalmasság igazolása körében ajánlatkérő többek között előírta, hogy csatolni kell a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja alapján az előző 3 év legjelentősebb szúnyogirtás tárgyú szolgáltatásairól rövid ismertetést (legalább a megrendelő, tárgy, ellenszolgáltatás nagyságrendje), teljesítési idő és hatékonyság megjelölésével. Az ajánlattevőnek külön ki kellett emelnie az ajánlattevő régiójában végzett szolgáltatások teljesítését és hatékonyságát. A fentiekkel összefüggésben ajánlatkérő az alkalmatlanná minősítés szempontjaként meghatározta, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlan, akinek a mérleg szerinti eredménye 2000-2001. évek közötti időszakban bármely évben negatív, aki az elmúlt 3 évben szúnyogirtás szolgáltatásával nem rendelkezik, évenként legalább öt referencialevéllel igazolt referenciával. Továbbá ajánlattevőknek ismertetniük kellett a műszaki alkalmasság igazolásának körében a rendelkezésükre álló gépparkjukat és ezzel összefüggésben alkalmatlanná minősítési szempont volt az ajánlatban szereplő terület lefedésére alkalmas légi jármű hiánya.
Az ajánlati felhívás 13. pontja alapján az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
- kémiai irtás elvégzésére vonatkozó ellenszolgáltatás mértéke 60
- az ajánlattevő által megajánlott kedvezőbb szerződéses feltételek, ezen belül két alszempont:
- hosszabb garanciavállalás 10
- magasabb meghiúsulási kötbérvállalás 10
- fizetési határidő 20
Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó határa 1, felső határa 10 pont. Ajánlatkérő az ajánlatok értékelését oly módon kívánta elvégezni, hogy a legkedvezőbb ajánlati elem a maximális, a legkedvezőtlenebb, de még érvényes és elfogadható ajánlat minimális pontszámot kap, a többi ajánlatban szereplő megoldás a tartalmi elbírálástól függően a pontszámok lineáris arányosítással az aránypár számtani szabályai alapján kerülnek meghatározásra.
Az ajánlatkérő az egyéb információ 16. pontjában előírta többek között, hogy az ajánlathoz csatolni kell a légi járműre vonatkozó üzembentartói engedélyt.
Az egyéb információk között ajánlatkérő rögzítette azt is, hogy hiánypótlásra lehetőséget biztosít.
Ajánlatkérő az ajánlattevők részére dokumentációt is biztosított, melyben részletezte a teljesítés helyét és mennyiségét. Meghatározta, hogy az ajánlati árat írásban kéri külön a földi vegyszeres irtásra és külön a légi vegyszeres irtásra vonatkozóan Ft/ha bontásban.
A teljesítés határidejével kapcsolatosan ajánlatkérő rögzítette, hogy az irtást a szakértői bizottság által meghatározott időpontokban 2003. május és szeptember közötti időszakban kell végezni, a védekezési időpontokat a kezelést megelőző négy nappal a vállalkozó írásban jelzi az engedélyezésben közreműködő szakhatóságoknak és ajánlatkérőnek.
A szerződéses feltételek között ajánlatkérő előírta, hogy a szerződés nem teljesítése, hibás vagy késedelmes teljesítése esetén ajánlattevő kötbérfizetési kötelezettséggel tartozik. A kötbér mértéke nem teljesítése esetén a szerződés teljes összegének 20%-a, késedelmes teljesítés esetén napi 0,5%-a, hibás teljesítés esetén a hibás teljesítésre eső vállalkozási díj 15%-a.
A dokumentáció része volt egyebekben a szerződéstervezet is, melynek 2. f) pontjában rögzítésre került, hogy amennyiben a védekezés hatékonysága a vállalkozó hibájából nem éri el a vállalkozó által vállalt 80%-os szintet, akkor a területen a vállalkozó díjmentesen pótirtásokat végez a vállalt szint eléréséig.
Ajánlatkérő 2003. március 31-én egy kiegészítő tájékoztatást is az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott, ebben pontosította, hogy a védekezési időpontokat a kezelést megelőző 7 nappal kell az ajánlattevőnek írásban jeleznie a szakhatóságok és ajánlatkérő felé.
Az ajánlatok bontására 2003. április 8-án került sor, ajánlatot nyújtott be a kérelmezőkön kívül az Agro Aero 2000 Kft., a Kecskeméti Ejtőernyős Egyesület, az RSZ-COOP Légi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. és a CORAX Környezetvédelmi Kft.
Ajánlatkérő 2003. április 22-én kelt levelében az RSZ-COOP Kft.-t hiánypótlásra hívta fel a tekintetben, hogy az előző 3 év legjelentősebb szúnyogirtás tárgyú szolgáltatásai kapcsán azok hatékonyságát jelölje meg, valamint felvilágosítást kért arra vonatkozóan, hogy az "egész szezonra" vonatkozó vállalás magyarázatát adja meg. A hiánypótlási felhívásról, valamint a tájékoztatás kéréséről ajánlatkérő valamennyi ajánlattevőt tájékoztatta. A II. sz. kérelmező még ugyanezen a napon kelt levelében ajánlatkérőt tájékoztatta, hogy álláspontja szerint a referenciakiegészítés vonatkozásában hiánypótlás nem kérhető, illetőleg az ügydöntő garanciavállalás kérdésében sem élhet ajánlatkérő a felvilágosításkérés jogával. A nem megfelelő referencia álláspontja szerint kizáró okot jelent. Ajánlatkérő jogszerűen az RSZ-COOP Kft. válaszát nem használhatja fel a pályázatok elbírálása során.
Az RSZ-COOP Kft. szintén 2003. április 22-én kelt levelében tájékoztatta ajánlatkérőt, hogy a négy kiemelkedő régióról szóló hatékonysági igazolást több helyről kellene beszereznie, ezért inkább a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központtól kértek igazolást, ahová egyébként is jelentési kötelezettségük van a hatékonyság mérésével foglalkozó szakembereknek. A kiadott igazolás tartalmazta, hogy a szakértői jelentések alapján az RSZ-COOP Kft. 2000., 2001. és 2002. években légi úton végzett csípő szúnyog irtása mindenben kielégítette a hatékony csípőszúnyog-irtással szemben támasztott szakmai követelményeket. Az egész szezonra vonatkozó vállalással kapcsolatosan azt a magyarázatot adta, hogy "az egész szezonra vállaltunk garanciát" azt jelenti, hogy a szerződéskötéstől 2003. szeptember 30-ig folyamatosan elviselhető szinten tartják a szúnyogsűrűséget, és szükség esetén a szakértő által elrendelt két szúnyoggyérítés között igény esetén ingyen, bérmentve külön szúnyogirtás végzésére kerül sor, valamint rögzítette azt is, hogy a külön munkavégzés elrendeléséhez elegendő az önkormányzatok illetékes szakemberének faxon történő értesítése is.
Ajánlatkérő ezt követően az ajánlatok értékelését elvégezte, majd 2003. április 28-án döntését nyilvános eredményhirdetésen kihirdette. Ennek alapján az eljárás nyertese az RSZ-COOP Légi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. lett. Az ajánlatok értékelésénél figyelembe vett főbb tartalmi elemek a kémiai irtás ellenértéke (kémiai földi irtás ellenértéke 810 Ft + áfa, kémiai irtás ellenértéke légi 730 Ft + áfa), hosszabb garanciavállalás, teljes szezon, magasabb meghiúsulási kötbér összege: teljes összeg 100%-a, fizetési határidő 120 nap). A nyertes ajánlatát követő legkedvezőbb ajánlat az I. sz. kérelmező ajánlata lett.
Az eredményhirdetési jegyzőkönyv tartalmazta továbbá, hogy az I. sz. kérelmező kérdést intézett ajánlatkérőhöz, hogy mit ért az egész szezonra vonatkozó garanciavállaláson, melyre ajánlatkérő azt a választ adta, hogy a szakértők által meghatározott két időszak között végzi el a garanciális munkákat és ez a garanciális igény megfogalmazódhat az érintett települések önkormányzatai részéről is, nem szükséges hozzá a szakértők jelzése. Az RSZ-COOP Kft. képviselője kérte a magyarázat bizalmas kezelését, a Szemp Air Kft. képviselője pedig megjegyezte, hogy jogilag nem értelmezhető számára a garanciavállalás.
Az ajánlati felhívás alapján a szerződéskötés időpontja 2003. május 13.
Az I. sz. kérelmező 2003. május 6-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, valamint ajánlatkérő költségekben történő marasztalását. Jogorvoslati kérelme indoklásában előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértő módon döntött arról, hogy hiánypótlás keretében az RSZ-COOP Kft.-nek lehetőséget biztosít a referenciák kiegészítésére, illetőleg a garanciavállalás tartalmára vonatkozóan. Álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlatokat jogsértő módon értékelte a garanciavállalás, illetve a kötbérvállalás körében. Kérelmező jogorvoslati kérelmében hivatkozott továbbá arra is, hogy az RSZ-COOP Kft. az eredményhirdetésen arra kívánta rábírni ajánlatkérőt, hogy ne adjon ki információt olyan körben, amely az elbírálási szempontrendszert érinti, így nevezetesen a garanciavállalás értelmezése kérdésében, amely az eljárás tisztaságát sérti és veszélyezteti. Kérelmező jogorvoslati kérelméhez csatolt mellékletet is, amelyben számítást végzett arra vonatkozóan, hogy ha a garanciavállalása a nyertesnek valóban egész szezonra szól, úgy álláspontja szerint kötbérszámítás tekintetében az ajánlatát kedvezőbbnek kell tekinteni, mint a nyertesi ajánlatot. Az ár értékelése körében pedig a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltakat figyelembe kell venni.
A II. sz. kérelmező 2003. május 12-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Jogorvoslati kérelmében sérelmezte ajánlata érvénytelenné nyilvánító döntést. Nem felel meg a valóságnak, hogy a 2000. évben veszteséges gazdálkodás történt volna részéről. Valóban történt önrevízió, azonban az ennek alátámasztását szolgáló dokumentumokat az ajánlathoz csatolta. Másik kizárási okként nevesítette ajánlatkérő, hogy a légi jármű alkalmasságát igazoló érvényes üzembentartói engedéllyel az ajánlattételi határidő időpontjában nem rendelkezik. Álláspontja szerint ez sem felel meg a valóságnak, mivel a pályázat beadásakor még a vitatott gépekre érvényes légi alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkeztek és már ekkor az engedély érvényességének meghosszabbítása iránti eljárás folyamatban volt, amely engedélyt végül is a légügyi hatóság meg is hosszabbított. Kérelmében hivatkozott arra is, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő nem jogszerűen biztosított hiánypótlást az RSZ-COOP Kft. részére.
A Döntőbizottság a beérkezett két jogorvoslati kérelmet D.221/2003. sz. alatt 2003. május 14-én egyesítette. A Döntőbizottság még ezt megelőzően 2003. május 8-án határozatában ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltásáról döntött.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelmek elutasítását kérte. Álláspontja szerint jogszerűen döntött a hiánypótlás elrendeléséről, hiszen az ajánlati felhívásban felhívta az ajánlattevők figyelmét arra, hogy a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja. A hiánypótlásra a Kbt. 44-46. § körében van lehetőség, a referenciák igazolása pedig a Kbt. 44. §-a körébe tartozik. A garanciavállalás vonatkozásában a Kbt. 57. § (1) bekezdésében foglalt felvilágosításkérés lehetőségével élt, álláspontja szerint ez is jogszerű volt. Álláspontja szerint az ajánlatok értékelését is a Kbt. szabályainak betartásával, illetve az ajánlati felhívásban meghatározottak alapján végezte el. Álláspontja szerint a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdései jelen esetben nem irányadók, hiszen az ott megjelölt szabályok árubeszerzésre, illetve építési beruházásra alkalmazhatók, jelen esetben pedig a beszerzés tárgya szolgáltatás volt. A nyertes ajánlattevő és kérelmező is a meghiúsulási kötbér értékét a vállalási ár 100%-ában jelölte meg, ennek alapján történt az értékelés is. A kérelmező által alkalmazott számítási módszer nem értelmezhető. A garanciavállalás keretében figyelemmel, hogy a nyertes ajánlattevő az egész szezonra vonatkozóan vállalta a garanciát, ennek alapján történt az értékelés is. A teljes szezont 150 nap alapulvételével számították ki. Az eredményhirdetésen a kérelmező által felvetett kérdésre ajánlatkérő választ adott, így üzleti titok figyelembevétele az elbírálási szempontok értékelésénél nem történt.
A II. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmére ajánlatkérő előadta, hogy álláspontja szerint jogszerűen döntött az ajánlata érvénytelenné nyilvánításáról. Álláspontja szerint kérelmező a 2000. esztendőben negatív eredményt tüntetett fel és az ajánlattétel időpontjában nem rendelkezett a munkák elvégzéséhez szükséges légi járművek alkalmasságát igazoló érvényes üzemben tartói engedéllyel. Kérelmező az ajánlatához 2 db egyszerűsített éves beszámolót, valamint könyvvizsgálói jelentést mellékelt. A 2001. január 1-jétől 2001. december 31-ig terjedő üzleti évről készített egyszerűsített éves beszámolóban a mérleg szerinti eredmény 2000-ben -545 E Ft negatív eredményt mutat, amely ajánlatkérő álláspontja szerint kimeríti a veszteséges gazdálkodás fogalmát. Ugyan a 2000. január 1-jétől 2000. december 31-ig terjedő üzleti évről készített egyszerűsített éves beszámolóban ezen a soron +2 E Ft található, de jól látható az is, hogy a keltezésnél mindannyiszor javított dátum szerepel. Így a bírálóbizottság akként határozott, hogy a cég veszteségesen gazdálkodott 2000-ben, és mivel nem kötelessége az igazolások eredetiségét ellenőrizni, döntött az ajánlattevő alkalmatlanná nyilvánításáról. Az ajánlatból kitűnt az is, hogy a légi úton történő szúnyoggyérítést egy KA-26 típusú helikopterrel kívánta elvégezni. Ezen gépeknek az üzembentartási engedélye 2003. március 31-én járt le. Az ajánlati kiírás értelmében az ajánlatok beadásának határideje 2003. április 8-a volt, így ennek alapján is ajánlatkérő helyesen döntött, hogy az ajánlattétel időpontjában kérelmező nem rendelkezett üzembentartási engedéllyel. A hiánypótlással kapcsolatos kérelmezői felvetésre fenntartotta az I. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmére tett észrevételében foglaltakat.
Az RSZ-COOP Kft. érdemi észrevételében hivatkozott arra, hogy jogszerűen vállalta a garanciát a teljes szezonra. A garanciát a szúnyogsűrűség elviselhető szinten tartására vállalta. A garanciavállalás nem szerepelt azon adatok között, melyek a bontáskor ismertetésre kerültek, így emiatt kérte a vállalása titkos kezelését.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy az I. sz. kérelmező jogorvoslati kérelme részben megalapozott, a II. sz. kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
Az I. és a II. sz. kérelmező is kifogásolta, hogy ajánlatkérő hiánypótlásra adott lehetőséget a becsatolt referenciaigazolások tekintetében.
Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását az RSZ-COOP Kft. részére 2003. április 22-én adta ki és egyidejűleg erről tájékoztatta a többi ajánlattevőt is. A II. sz. kérelmező a hiánypótlásról kétségkívül még ezen a napon tudomást szerzett, hiszen ajánlatkérőt még ezen a napon tájékoztatta, mely szerint ez az eljárás jogsértő.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A jogsértő esemény és az arról történő tudomásszerzés a fentiek alapján 2003. április 22-én következett be. Ettől az időponttól állt 15 nap rendelkezésre a jogorvoslati kérelem előterjesztésére, mely 2003. május 7-én járt le.
Az I. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmét 2003. május 6-án terjesztette be, így az törvényes határidőben benyújtottnak minősül, míg a II. sz. kérelmező 2003. május 12-én beterjesztett jogorvoslati kérelme e tekintetben elkésett.
I. sz. kérelmező kérelme alapján e körben a Döntőbizottság érdemi vizsgálatot folytatott.
Ajánlatkérő előírása a referenciák vonatkozásában az alábbi volt. Ajánlattevőknek csatolniuk kellett az előző 3 év legjelentősebb szúnyogirtás tárgyú szolgáltatásairól rövid ismertetést (legalább a megrendelő, tárgy, ellenszolgáltatás nagyságrendje) teljesítési idő és hatékonyság megjelölésével.
Az RSZ-COOP Kft. 19 db referenciaigazolást csatolt be. A becsatolt referenciaigazolások közül csupán 2 db referenciaigazolás (Kunszentmárton Önkormányzat, Gyomaendrőd Önkormányzat) tartalmazott a területén elért hatékonysági szint nagyságáról adatot. Ajánlatkérő e körben hiánypótlást biztosított a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A fenti jogszabályok előírása szerint amennyiben az ajánlat nem tartalmazza a Kbt. 44. és 46. § szerinti előírásokat és nyilatkozatokat, azok hiánypótlás keretében utólag csatolhatók. Ugyanakkor a már becsatolt, adott tartalmú igazolások, nyilatkozatok tekintetében észlelhető hiányosság esetén e rendelkezés a hiánypótlás körét szűkíti és kizárólag azok formai hiányosságainak pótlására ad lehetőséget.
Amennyiben a hiánypótlási lehetőség a tartalmi hiányosságokra is kiterjeszthető lenne, ennek jogszabályi szövegéből egyértelműen ki kellene tűnnie. A jogszabályi rendelkezés erre vonatkozóan azonban előírást nem tartalmaz. A Kbt. 43. § (4) bekezdése formai hiányosságok közül kizárólag a nem megfelelő aláírást és nem kellő példányszámot nevesíti. A Döntőbizottság álláspontja szerint minden olyan hiány formainak minősül, amely az adott tárgyban kiadott igazolás, nyilatkozat tárgy szerinti tartalmát nem változtatja meg. Jelen esetben az ajánlat részét képező hiányos tartalmú igazolás tartalmának (hatékonysági mutatók szerepeltetése) kiegészítésére hívta fel az RSZ-COOP Kft.-t, amelynek eredményeként a becsatolt referencia tartalmi elemei módosulnak, ez pedig nem felel meg a Kbt. 43. § (4) bekezdésében foglalt előírásoknak, így ajánlatkérő jogsértő módon döntött a hiánypótlás biztosításáról.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ajánlatkérőnek a fenti jogszabályhelyek figyelembevétele alapján hiánypótlás elrendelése helyett az RSZ-COOP Kft. ajánlata érvénytelenné nyilvánításáról kellett volna határoznia, hiszen a becsatolt referenciaigazolások nem feleltek meg az ajánlati felhívás előírásának, a hatékonyságra vonatkozó adatokat nem tartalmazták. (A Döntőbizottság egyebekben megjegyzi, hogy a becsatolt referenciák az előírással ellentétben az ellenszolgáltatás összegére nézve sem tartalmaznak információt.) Ennek alapján ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Az ajánlatkérő a fenti szakaszt megsértette azáltal, hogy az érvénytelen ajánlatot nyertesnek ki is hirdette.
Az I. sz. kérelmező további kérelmi elemei megalapozatlanok.
I. sz. kérelmező kifogásolta továbbá, hogy az RSZ-COOP Kft.-t a garanciavállalás körében az ajánlatkérő hiánypótlásra hívta fel.
A becsatolt iratok alapján megállapítást nyert, hogy a garanciavállalás körében nem hiánypótlás történt, hanem a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján felvilágosító kérdést tett fel ajánlatkérő.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
A Döntőbizottság e körben megállapította, hogy a hosszabb garanciavállalás értékelési szempont volt.
Az RSZ-COOP Kft. ajánlatában a garanciavállalásra az alábbi nyilatkozatot tette:
"Az Országos Epidemiológiai Központ állásfoglalása szerint a szúnyoggyérítésre 48 óra garancia vállalható. Az állásfoglalással szemben mi az egész szezonra garanciát vállalunk és panasz esetén földi módszerekkel a munkát megismételjük."
Ezzel a vállalással kapcsolatosan ajánlatkérő az "egész szezonra" kitételre vonatkozóan kért magyarázatot, melyről szabályszerűen értesítette az eljárásban részt vevő ajánlattevőket is. A felhívott ajánlattevő válaszában közölte, hogy 2003. szeptember 30-ig folyamatosan elviselhető szinten tartják a szúnyogsűrűséget és szükség esetén a szakértő által elrendelt két szúnyoggyérítés között ingyen szúnyogirtást végeznek.
Az ajánlatkérő jogszerűen járt el a Kbt. 57. § (1) bekezdése körében. A fenti jogszabályi rendelkezés olyan korlátozást nem tartalmaz, hogy az értékelés körébe eső ajánlati tartalmi elemek körében e lehetőséggel nem lehet élni. Ajánlatkérő tehát a garanciavállalás körében jogszerűen kért pontosító információt. Az ajánlattevő válaszában is csak pontosította az "egész szezon" kitételt, amikor megerősítette, hogy ezalatt a szerződés időtartamát, a 2003. szeptember 30-ig terjedő időszakot érti.
I. sz. kérelmező kifogásolta továbbá az ajánlatok értékelését, nevezetesen a nyertes ajánlat értékelését, a garanciavállalás és kötbérvállalás vonatkozásában. Figyelemmel arra, hogy a nyertes ajánlat érvénytelen és erre tekintettel a Döntőbizottság az eljárást lezáró döntést megsemmisítette, a jogorvoslati kérelem e körében tett felvetésekre a Döntőbizottság az alábbi megállapításokat teszi:
A Döntőbizottság álláspontja szerint az egész szezonra vonatkozó garanciavállalás nem jogsértő.
Ajánlatkérő e körben úgy nyilatkozott, hogy az egész szezon időtartamát 150 nappal vette figyelembe és ennek alapján végezte el az ajánlat értékelését.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a felhívásban megjelölt szerződéskötési időpont 2003. május 13-a volt, a szerződés időtartama pedig 2003. szeptember 30-ig szólt. Ez pedig 140 napot jelent, így az értékelésnél jogszerűen csak a 140 nap volt figyelembe vehető.
Az I. sz. kérelmező sérelmezte továbbá a magasabb meghiúsulási kötbérvállalás körében tett ajánlatkérői értékelést. I. sz. kérelmező és nyertes ajánlattevő is a vállalkozási díj 100%-ában jelölte meg a meghiúsulási kötbér mértékét. Ennek alapján ajánlatkérő a vállalásokat azonos pontszámmal értékelte. Ajánlatkérő értékelése e körben jogszerű volt.
A Döntőbizottság kérelmezőnek azt az álláspontját nem osztotta, hogy mivel kérelmező vállalási ára magasabb, így a meghiúsulási kötbér értékét is magasabbnak kell tekinteni.
A Kbt. 34. § (4) bekezdés d) pontja alapján a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését, így az ajánlati ár az ajánlati ár értékelési részszempontnál vehető figyelembe, az egyéb értékelési szempontoknál nem. Kérelmező álláspontja esetén az ajánlati ár többszöri értékelésére kerülne sor, mely a fenti jogszabályi rendelkezés alapján tilos, így kérelmező ezen kérelmi eleme megalapozatlan.
A Döntőbizottság nem osztotta kérelmező azon álláspontját sem, hogy a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdéseit jelen esetben irányadónak kellene tekinteni. A Kbt. 59. § (2) és (3) bekezdése kizárólag árubeszerzésre és építési beruházásra vonatkozóan ír elő előnyben részesítési szabályokat, jelen beszerzés tárgya pedig szolgáltatás volt.
Az I. sz. kérelmező azon kérelmi eleme is alaptalan, melyben kifogásolta, hogy az RSZ-COOP Kft. az eredményhirdetésen üzleti titokra hivatkozással arra akarta rávenni ajánlatkérőt, hogy a garanciavállalásra vonatkozó információt titkosnak minősítse.
A Kbt. 45. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés értelmében üzleti titok az ajánlattal összefüggő gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása az ajánlattevő jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban maradása érdekében az ajánlattevő a szükséges intézkedéseket megtette.
A Kbt. 61. § (3) bekezdése szerint a döntés kihirdetésekor és azt követően a 45. § (2) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók azon tény, megoldás vagy adat tekintetében, melyet az ajánlat elbírálása során - döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérő figyelembe vett.
A garanciavállalás értékelési szempont volt, így az e körben tett vállalások nyilvánosak, titkos adatnak nem minősülnek. Ajánlatkérő az eredményhirdetési jegyzőkönyv tanúsága szerint nem is tekintette ezen adatot titkosnak, tájékoztatást is adott róla. Az I. sz. kérelmezőt e körben jogsérelem nem is érte.
A II. sz. kérelmező vonatkozásában a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg.
Ajánlatkérő a kérelmező alkalmatlanságát az alábbiakkal indokolta:
Az ajánlattevő alkalmatlan, mert
- nem felelt meg az ajánlati kiírás 11. b) pontjában meghatározott, a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjainak,
- az eredménykimutatásban 2000-ben veszteséges gazdálkodást tüntetett fel, az ajánlattételi határidő időpontjában nem rendelkezett a munkák elvégzéséhez szükséges légi járművek alkalmasságát igazoló érvényes üzembentartói engedéllyel.
Az ajánlattételi felhívás 11. b) pontja alapján a szerződés teljesítésére többek között alkalmatlan az az ajánlattevő, akinek
- mérleg szerinti eredménye a 2000-2001. évek közötti időszakban bármely évben negatív,
- nem rendelkezik a szúnyogirtáshoz az ajánlatban szereplő terület lefedésére alkalmas légi járművel.
Ezen túlmenően az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pontjában előírta, hogy az ajánlathoz csatolni kell az üzembetartói engedélyt.
A kérelmező ajánlatának átvizsgálása alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a 2000. üzleti évről készített egyszerűsített éves beszámoló, melynek kelte 2003. március 20-a volt, mérleg szerinti eredményként 2 E Ft-ot tüntet fel. A 2001. üzleti évről készített 2002. április 30-án kelt éves beszámoló alapján a mérleg szerinti eredmény a tárgyévet megelőzően -545 E Ft-ban került feltüntetésre. Nem vitathatóan a becsatolt beszámolóban a 2000. üzleti évre vonatkozó mérleg szerinti eredményadat ellentmondó. Ajánlatkérő az ellentmondás tisztázása nélkül a 2001. évi beszámolóban feltüntetett előző évi negatív mérleg szerinti eredmény alapján döntött a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságáról. A becsatolt 2000. évi beszámolóból megállapítható, hogy az később készült, mint a 2001. évi, tehát nyilvánvaló, hogy a kérelmező korrigálta a korábbi beszámolóját, és ezt az okleveles könyvvizsgáló 2 E Ft mérleg szerinti eredménnyel fogadta el. Ajánlatkérőnek, amennyiben kétségei voltak a mérlegadatok valódiságát illetően, úgy jogában állt volna azok tartalmát vizsgálni és az adatok valóságtartalmáról meggyőződni. A Döntőbizottság a becsatolt iratok alapján elfogadta azt a tényt, hogy a kérelmező 2003-ban korrigálta a 2000. évi üzleti évének mérleg szerinti eredményét, melynek eredményeként a mérleg szerinti eredmény 2 E Ft-ra alakult, ennek alapján pedig a kérelmező nem alkalmatlan a szerződés teljesítésére.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy az üzembentartói engedély hiányára alapított alkalmatlanná nyilvánító ajánlatkérői döntés jogszerű volt-e. E körben a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg:
Kérelmező a légi jármű üzembentartási engedélyét csatolta, azonban az engedélyből kitűnően az 2003. március 31-ig volt érvényes. Tény, hogy az engedélyen kézírással, olvashatatlan aláírással 2003. április 3-i dátummal szerepel, hogy az érvényesség meghosszabbítása folyamatban van. Az ajánlattételi határidő 2003. április 8-án járt le. Az ajánlat benyújtásakor kétségtelen, hogy a kérelmező ajánlatában olyan légijármű-üzemben tartási engedély nem volt fellelhető, amely érvényességgel bírt, ezen okból tehát II. sz. kérelmező ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívásban előírt követelményeknek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatok beadásának pillanatától kezdődően meg kell felelni az ajánlatoknak az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásainak. Kérelmező ajánlatában érvényes üzembentartási engedély nem volt fellelhető, tehát ez okból ajánlatkérő jogszerűen döntött a kérelmező eljárásból történő kizárásáról.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) d) pontja alapján a jogsértést megállapította, a c) pont alapján döntött az eljárást lezáró döntés megsemmisítéséről, az f) pont alapján határozott a bírság kiszabásáról, az a) pont alapján a megalapozatlan kérelmi részek elutasításáról, és a h) pont alapján döntött a költségek viseléséről.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint: "A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg."
A bírság minimális mértékét a költségvetési törvény 2003-ban 1 000 000 Ft-ban állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásánál figyelemmel volt arra, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítésével a jogsértés reparálhatóvá vált. A Döntőbizottság a személyi felelőssel szemben bírság kiszabásától eltekintett figyelemmel arra, hogy az eljárást lezáró döntést a képviselőtestület hozta meg, így egyszemélyes felelős nem volt megállapítható.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. június 20.
Dr. Engler Magdolna s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
