KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5673)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.278/11/2003.
Tárgy: a Pannónia Kht. jogorvoslati kérelme a Magyar Turizmus Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Pannónia Egyetemi Kutatási Koordinációs Központ Kht. (8360 Keszthely, Deák Ferenc utca 16., képviseli: dr. Pálinkó Sándor ügyvéd, 1053 Budapest, Múzeum krt. 13. II/2., a továbbiakban: kérelmező) által a Magyar Turizmus Rt. (1012 Budapest, Vérmező u. 4., képviseli: dr. Tasnádi Gábor ügyvéd, 1111 Budapest, Kende u. 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) "szúnyogirtáshoz kapcsolódó szakértői feladatok ellátása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, a felek írásban és tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. február 26-i számában megjelent ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Ajánlatkérő 2003. április 28-án a beérkezett ajánlatok érvénytelenségére tekintettel a közbeszerzési eljárást eredménytelennek nyilvánította.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás eredménytelenségére tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapítottan 2003. április 29-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát az ajánlati felhívás 3. a) pontjában az alábbiak szerint határozta meg:
"A beszerzés tárgya és mennyisége: vegyszeres és biológiai, földi gépes és légi úton történő szúnyoglárvairtás és -imágóirtás komplex elvégzéséhez kapcsolódó szakértői feladatok ellátása 2003. évben. Az irtás területe 70 000 hektár + 5%."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívást a kérelmezőnek, a Bio-Kalibra Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt.-nek, a Klétus Számítástechnikai és Szolgáltató Kft.-nek és dr. Szitó András egyéni vállalkozónak küldte meg, vagyis azoknak, akik a 2003. április 28-án eredménytelennek nyilvánított közbeszerzési eljárás során ajánlatot nyújtottak be.
Ajánlatkérő a felhívás 7. pontjában a következőket határozta meg:
"7. a) A részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjai:
- az előző 3 év legjelentősebb szúnyoglárvairtás és imágóirtás tárgyhoz kapcsolódó szakértői szolgáltatásairól szóló ismertetés,
- az elmúlt három évről szóló igazolt referencialevél szúnyogirtás szakértése tárgyában,
- legalább 10, teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatása, akik rendelkeznek legalább 5-5 éves gyakorlattal szúnyogirtáshoz kapcsolódó szakértés tárgykörében,
- mérleg,
- a pénzintézet igazolása.
7. b) A részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai: az ajánlatkérő alkalmatlannak minősíti az ajánlattevőt, ha ő, vagy a közbeszerzési érték 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója:
- az előző 3 év legjelentősebb szúnyoglárvairtás és imágóirtás tárgyhoz kapcsolódó szakértői szolgáltatásairól szóló ismertetés szerint nem végzett szúnyoglárvairtás és imágóirtás tárgyhoz kapcsolódó szakértői feladatot,
- az elmúlt három évben nem rendelkezik igazolt referencialevéllel szúnyogirtás szakértése tárgyában,
- nem tud bemutatni legalább 10, teljesítésbe bevonni kívánt szakembert, akik rendelkeznek legalább 5-5 éves gyakorlattal szúnyogirtáshoz kapcsolódó szakértés tárgykörében,
- mérlege negatív,
- a pénzintézet igazolása szerint fizetési kötelezettségének pontosan nem tesz eleget.
Az ajánlattevőnek és a közbeszerzési érték 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a műszaki feltételeknek együttesen, a pénzügyi feltételeknek külön-külön kell megfelelniük. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot."
Ajánlatkérő a felhívásban részajánlat és többváltozatú ajánlat tételét nem engedte meg.
A teljesítés határideje (a szerződés időtartama) a szerződéskötéstől 2003. október 30-ig terjed.
Az ajánlatok elbírálásának szempontja az ajánlati felhívás szerint a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatásban került meghatározásra.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta az ajánlatok elkészítéséhez szükséges információkat és a specifikációt.
Az ajánlati dokumentáció szöveges részének 2. oldalán az ajánlati ár című részben ajánlatkérő az alábbiakat határozta meg:
"Az ajánlattevő a teljes megbízási díjat a fent felsorolt területeken elvégzendő szakértői munka egészére, de egy hektárra vetítve köteles megadni, a nettó díj és az áfa feltüntetésével. A megadott díj tartalmazza a teljesítés során felmerülő valamennyi költséget. Érvénytelen azon ajánlat, mely az egy hektárra vetített szakértői díjon felül egyéb költségeket is tartalmaz."
Az ajánlattételi határidőig, 2003. május 16-ig a kérelmező, a Bio-Kalibra Bt., dr. Szitó András egyéni vállalkozó és a Klétus Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlattevőkkel még ugyanezen a napon tárgyalást folytatott, az ajánlatokat megvizsgálta, értékelte, majd kihirdette, hogy a nyertes a Bio-Kalibra Bt., a második legjobb ajánlatot a kérelmező nyújtotta be, míg a további két ajánlattevő alkalmatlan volt a szerződés teljesítésére.
Ajánlatkérő a Bio-Kalibra Bt.-vel a szerződést 2003. május 16-án megkötötte.
Kérelmező 2003. május 30-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson pontosított. Kérelmező pontosított jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, és kötelezze ajánlatkérőt a költségek viselésére.
Kérelme indokolásául előadta, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71/B. § (1) bekezdését azzal, hogy ajánlati felhívást küldött ki a jelen közbeszerzési eljárásban, ugyanis ezen jogszabályi rendelkezés alapján rendkívüli sürgősség esetén nincs helye ajánlati felhívásnak, illetve ebben az esetben a közbeszerzési eljárás nem ajánlati felhívással kezdődik.
Előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő által kiküldött ajánlati felhívás nem tekinthető a Kbt. szerinti ajánlati felhívásnak, így az joghatásokat nem vált ki és ezzel egyidejűleg nem fűződik e "felhíváshoz" a Kbt. szabályai szerinti felhíváshoz való kötöttsége sem ajánlatkérőnek.
Álláspontja szerint az ajánlati felhívás a Kbt. szabályai szerinti joghatással nem rendelkezett, így ajánlatkérő az eljárás során az általa ajánlati felhívásként kiküldött iratban határozottaktól - így pl. a legalacsonyabb bírálati szempont alkalmazásától - is eltérhetett volna, hiszen a Kbt. rendelkezései alapján álláspontja szerint az ajánlati felhíváshoz való kötöttsége ajánlatkérőnek nem érvényesül a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárás során.
Sérelmezte továbbá a Kbt. 71/B. § (3) bekezdésének megsértését is, ugyanis álláspontja szerint ajánlatkérő nem azzal a lehetséges ajánlattevővel tárgyalt, aki a törvényes követelményeknek (a rendkívüli sürgősségre tekintettel képes a tevékenység ellátására) megfelelő ajánlattevővel tárgyalt, hanem az előző nyílt eljárásban alkalmazott alkalmassági feltételeket alkalmazta mechanikusan és ezen szűrő mechanikus alkalmazása után nem alkalmazott egyéb olyan vizsgálatot, mely a rendkívüli sürgősségnek megfelelően a tevékenység rövid időn belüli ellátására való képességet vizsgálta volna, így például nem vizsgálta az ÁNTSZ-alkalmazottak összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok érvényesülését sem. Előadta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában ÁNTSZ-dolgozókat is megnevez szakértőként, azonban a személyek ilyen jellegű tevékenysége összeférhetetlen e személyek ÁNTSZ-alkalmazásával kapcsolatban, így a nyertes ajánlat érvénytelen.
Sérelmezte továbbá a Kbt. 56. § (2) bekezdésének megsértését is, ugyanis álláspontja szerint ajánlatkérő egységesen az ajánlati árat vette figyelembe, és nem volt tekintettel az értékelés során az őt terhelő korrekciós költségekre.
Egyebekben előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlati felhívással kapcsolatos kérelmi eleme nem elkésett, tekintettel a Kbt. 79. § (7) bekezdésére és (8) bekezdés a) pontjára, hiszen az ajánlattételi határidő 2003. május 16. volt, ők pedig jogorvoslati kérelmüket május 30-án benyújtották.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az ajánlati felhívással kapcsolatos kérelmi elem elkésett, hiszen kérelmező részére az ajánlati felhívást faxon és postai úton is megküldte, így arról már az ajánlattételi határidőt megelőzően tudomással kellett bírnia, ezért a 15 napos jogvesztő határidő a kérelmező tekintetében már eltelt, és csak ezt követően került benyújtásra a jogorvoslati kérelem. Egyebekben előadta, hogy a Kbt. nem teszi kötelezővé a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban rendkívüli sürgősség esetén az ajánlati felhívás elkészítését és megküldését, azonban azt nem is tiltja, és ennek alapján az eljárást kezdeményező iratot valamennyi, a korábbi közbeszerzési eljárásban részt vevő ajánlattevőnek megküldték és őket ajánlattételre felhívták.
Az ajánlati felhívásban meghatározott előírások ajánlatkérő elvárásait tartalmazták a potenciális ajánlattevőkkel kapcsolatban. Álláspontja szerint ezek az előírások, feltételek figyelemmel a 7. pontban meghatározott alkalmassági feltételekre is kellő biztosítékot nyújtott arra, hogy a tevékenységet ellátni képest ajánlattevő ajánlata kerüljön értékelésre. Álláspontja szerint bár ezek az alkalmassági feltételek voltak a korábbi közbeszerzési eljárásban is az alkalmassági, alkalmatlansági feltételek, azonban ezen túlmenően nem volt szükség egyéb feltételek meghatározására, továbbá a Kbt. hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetében a rendkívül sürgősségnél nem írja elő egyéb külön alkalmassági, alkalmatlansági feltétel vizsgálatát. Előadta, hogy az általa meghatározott feltételeket alkalmazni kívánta, mintegy a lehetséges ajánlattevő kiválasztásánál figyelembe vehető feltételrendszert, továbbá álláspontja szerint az általa meghatározott feltételekhez az eljárás során - tekintettel arra, hogy ezek a feltételek a megfelelő ajánlattevők kiválasztására szolgáltak - kötve volt. E körben hivatkozott a Kbt. 55. § (6) bekezdésének azon rendelkezésére is, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el az ajánlatokat és ő a felhívásában a legalacsonyabb ajánlati ár bírálati részszempontot határozta meg, így ehhez kötve volt.
Előadta továbbá, hogy a két alkalmasnak tekintett ajánlattevő esetén a benyújtott ajánlatok közül az előzetesen ajánlatkérő által meghatározott értékelési szempont alapján (legalacsonyabb ajánlati ár) döntött, álláspontja szerint, ha a tevékenység rendkívül sürgős ellátására két lehetséges ajánlattevő is alkalmas, akkor nincs jogszabályi akadálya annak, hogy az ajánlatkérő által előzetesen meghatározott értékelési szempontot érvényesítse, illetve annak megfelelően válassza ki az eljárás nyertesét és azzal kössön szerződést a tevékenység ellátására.
Előadta, hogy az ajánlati árak összehasonlításakor az ajánlatokban szereplő ajánlati árat vette figyelembe és e körben korrekciós tényezők lehetőségét előre kizárta az ajánlati dokumentáció ajánlati ár részében, melyben meghatározta, hogy az ajánlati ár mellett további korrekciós költségek érvényesítésére ajánlattevőknek nincs lehetősége, és ennek megfelelően kötötte meg a szerződést is. Az ÁNTSZ-alkalmazottak összeférhetetlenségével kapcsolatban előadta, hogy a szakértők felelőssége az, hogy esetükben az összeférhetetlenség fennáll-e vagy nem. A szakmai bizottság azt vizsgálta, hogy az ajánlatok az ajánlatkérő által meghatározott feltételeknek (alkalmassági, alkalmatlansági) megfelelnek-e.
A fentiek alapján kérte a jogorvoslati kérelem részben elkésettség, részben megalapozatlanság miatti elutasítását.
Egyéb érdekeltként dr. Szító András egyéni vállalkozó és a Bio-Kalibra Bt. tett észrevételt.
Dr. Szitó András előadta, hogy álláspontja szerint jogsértő volt ajánlatkérő eljárása és eljárást lezáró döntése, egyetértett a kérelmező jogorvoslati kérelmével.
A Bio-Kalibra Bt. előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűen járt el és jogszerűen nyilvánította az ő ajánlatát nyertesnek. A cég képes a rendkívüli sürgősségű feladat ellátására, továbbá korrekciós árat nem alkalmazott, illetve erre vonatkozó feltételt nem határozott meg. Kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság az alábbiak szerint megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint részben elkésett, részben megalapozatlan.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja szerint a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni a jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát.
A Kbt. 79. § (9) bekezdése szerint a jogorvoslati eljárást azonban a jogsértő eseménnyel előidézett állapot fennállása esetén a (8) bekezdésben meghatározott időpont előtt is meg lehet indítani.
A Döntőbizottság először az ajánlati felhívással és az abban szereplő előírásokkal kapcsolatos kérelmi elemek elkésettségét vizsgálta meg.
A Döntőbizottság megállapította - kérelmező által sem vitatottan -, hogy ajánlatkérő a tárgyalásos közbeszerzési eljárás ajánlati felhívását és dokumentációját 2003. április 29-én a lehetséges ajánlattevőknek, így kérelmezőnek is faxon, majd ezt követően postán is megküldte. Ennek alapján a jogvesztő határidő kezdő napja az ajánlati felhívás tartalmával kapcsolatos kérelmi elemek tekintetében az ajánlati felhívás és dokumentáció átvételének időpontja 2003. április 29. Az ettől az időponttól számított 15 napon belül nyújthatta volna be kérelmező jogszerűen a jogorvoslati kérelmét. Tehát legkésőbb 2003. május 14-én elő kellett volna terjeszteni kérelmezőnek jogorvoslati kérelmét az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalmával kapcsolatosan.
A kérelmező azon hivatkozását, hogy a Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja szerint az ajánlattételi határidő lejártát, azaz 2003. május 16-át kellene az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció jogsértő tartalmával kapcsolatos jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő kezdő időpontjának tekinteni, a Döntőbizottság nem fogadta el a szubjektív határidő korábbi kezdetére tekintettel, hiszen kérelmező is elismerte, hogy az ajánlati felhívást és azzal együtt a dokumentációt 2003. április 29-én faxon megkapta, így annak tartalmáról e napon tudomást szerzett.
A Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja szerinti törvényi vélelem az objektív 90 napos határidő számításának kezdő napját határozza meg, mely abban az esetben irányadó, ha a kérelmező nem vett részt a közbeszerzési eljárásban, illetve arról információval e határidő előtt nem rendelkezik. A Döntőbizottság megítélése szerint a kérelmezőnek a Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontjára való hivatkozása azért sem fogadható el, mert a Kbt. 79. § (9) bekezdése lehetővé teszi, hogy a kérelmezők a Kbt. 79. § (8) bekezdésében meghatározott időpont előtt is kérelmezzék a jogorvoslati eljárást. E rendelkezés biztosítja, hogy megelőzhető legyen olyan visszás helyzetek kialakulása, hogy egy ajánlattevő megtegye az ajánlatát az ajánlatkérő felhívása alapján és csak később hivatkozzon arra, hogy a felhívás vagy a dokumentáció valamely okból jogsértő.
Jelen esetben kérelmező részt vett a közbeszerzési eljárásban, abban ajánlatot nyújtott be, majd a közbeszerzési eljárás eredményének ismeretében - nem ő az eljárás nyertese - nyújtott be jogorvoslati kérelmet az ajánlati felhívás ellen.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. alapelveivel nem összeegyeztethető az egyértelműen megállapítható tudomásszerzési időpont esetén a jogvesztő határidő meghosszabbítása, illetve egyértelműen megállapítható tudomásszerzés időpont esetén a törvényi vélelem által meghatározott időpontok, mint objektív időpontok alkalmazása.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező esetében azzal, hogy a közbeszerzési eljárás során ajánlati felhívást kapott, melynek időpontja egyértelműen megállapítható, részéről a vélelmezett jogsértésről való tudomásszerzés az ajánlati felhívás kézhezvételével 2003. április 29-én megtörtént, így a szubjektív határidő kezdete ebben az időpontban következett be. Jelen esetben ez a szubjektív határidő éppen abból eredően, hogy a kérelmező a közbeszerzési eljárásban részt vett, megelőzi a Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontjában megjelölt objektív időpont bekövetkezését, azonban a két időpont közül kérelmező tekintetében - figyelemmel arra, hogy a szubjektív tudomásszerzés megállapítható - csupán a szubjektív határidőt lehet figyelembe venni, vagyis a tényleges tudomásszerzés időpontját kell a jogvesztő határidő számításánál alkalmazni.
A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy kérelmező 2003. április 29-én szerzett tudomást az általa a jogorvoslati kérelemben vitatott ajánlati felhívással kapcsolatos jogsértésekről, és ennek alapján ajánlati felhívással és annak feltételeivel kapcsolatban 2003. május 14-ig lett volna lehetősége a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti 15 napos jogvesztő határidőn belül joghatályosan jogorvoslati kérelmet előterjeszteni. Kérelmező azonban csak a jogvesztő határidő elteltét követően 2003. május 30-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. A fentiek alapján a jogorvoslati kérelem e részei elkésettek, így azok érdemi vizsgálatára nem kerülhet sor.
A Döntőbizottság ezt követően a nyertes ajánlattevő ajánlatában megjelölt szakértők ÁNTSZ-alkalmazotti mivoltával kapcsolatos kérelmi elem tekintetében először megvizsgálta, hogy e körben rendelkezik e hatáskörrel.
Az Áe. 4. § (1) bekezdése és a 7. § (1) bekezdése alapján a Döntőbizottság csak a hatáskörébe és illetékességébe tartozó ügyekben járhat el.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a Bizottság hatáskörébe tartozik
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása;
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a Kbt. másként nem szabályozza a Döntőbizottság eljárását, akkor arra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, módosított 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A nyertes ajánlattevő ajánlatában szereplő szakértők között vannak ÁNTSZ-alkalmazottak, akik ezt megelőzően szakértői tevékenységet az ÁNTSZ feladatainak ellátása során végeztek és végeznek. Jogállásukra és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyaikra az ÁNTSZ-ről szóló 1991. évi XI. törvény és más jogszabályok tartalmaznak rendelkezéseket. E jogszabályok a magánszemélyekre tartalmaznak előírásokat, mely rendelkezések a magánszemélyeknek az ÁNTSZ-hez fűződő jogviszonyát rendezik. E rendelkezések, illetve az ÁNTSZ és az alkalmazottai közötti jogviszony munkajogi jellegűek, melyek tekintetében e jogszabályokat kell alkalmazni.
A Döntőbizottság hatáskörébe a Kbt. 76. § (1) bekezdése alapján csak a közbeszerzéssel kapcsolatos jogviták egy része tartozik, és e körbe nem tartozik a más szervezetekkel kapcsolatos munkajogi rendelkezések vizsgálata. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint a hatásköre nem terjed ki a más állami szervek és a munkavállalóik közötti jogviszony vizsgálatára.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ÁNTSZ-alkalmazottakkal kapcsolatos kérelmi elem tekintetében nincs hatásköre, ezért e jogorvoslati elemet érdemben nem vizsgálhatta.
A Döntőbizottság ezt követően az ajánlatok értékelésével kapcsolatos kérelmi elem megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Azaz ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 56. § (2) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő az ajánlatokat úgy hasonlítja össze, hogy korrekcióként figyelembe kell vennie az őt terhelő, a közbeszerzéshez kapcsolódó valamennyi ráfordítást.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban meghatározta, hogy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat. Ezzel kapcsolatban az ajánlati dokumentáció ajánlati ár című részében ismételten megerősítette, hogy egyéb korrekciós tényezők, árelemek alkalmazására jelen közbeszerzési eljárással kapcsolatban az ajánlattevőknek nincs lehetősége.
A Bio-Kalitira Bt. ajánlati ára 370 Ft/hektár volt, mely mellett egyéb korrekciós tényezők, egyéb költségelemek nem találhatók.
A kérelmező ajánlati ára 400 Ft/hektár volt, melyek mellett egyéb korrekciós tényezők, egyéb költségelemek nem találhatók.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő által nyertesnek nyilvánított Bio-Kalitira Bt. ajánlati ára alacsonyabb volt, mint a kérelmező, vagyis a másik alkalmas ajánlattevő ajánlati ára, így ajánlatkérő az előzetesen általa meghatározott feltétel, vagyis a legalacsonyabb ellenszolgáltatásnak megfelelően választotta ki az alkalmas ajánlattevők közül a nyertes ajánlatot benyújtót.
A fentiek alapján a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, vagyis az elkésett kérelmi elemeket a Kbt. 80. § (4) bekezdése szerint, míg az alaptalan kérelmi elemeket a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította, és a jogorvoslati eljárásban felmerült költségekről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjának megfelelően rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. június 30.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csitkei Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
