KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5734)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.271/7/2003.
Tárgy: Morvayné dr. Vígh Katalin, a Közbeszerzések Tanácsa tagja által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Miniszterelnöki Hivatal Miniszteri Kabinet Nemzetközi Titkársága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Morvayné dr. Vígh Katalin, a Gazdasági Versenyhivatal részéről a Közbeszerzések Tanácsába delegált tagja (1054 Budapest, Alkotmány u. 5., a továbbiakban: indítványozó) által a Miniszterelnöki Hivatal Miniszteri Kabinet Nemzetközi Titkársága, 1055 Budapest, Kossuth tér 2-4., akinek megbízásából eljár a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága, 1055 Budapest, Kossuth tér 2-4., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Operatív Programok anyagainak magyarról angol, francia, illetve német nyelvre, valamint angol, francia, német nyelvről magyarra fordítása és lektorálása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (2) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben. 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki. Egyebekben a Döntőbizottság az indítványt elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2003. február 28-án A Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást kezdeményezett a rendelkező részben írt tárgyban. Még e napon értesítette a Döntőbizottság elnökét is írásban a Kbt.-ben előírt szabályoknak megfelelően.
A Döntőbizottság elnöke a részére megküldött tájékoztató alapján a Kbt. 75. § (5) bekezdésére tekintettel nem látta indokoltnak jogorvoslati eljárás hivatalból történő megindítását.
A beszerzés tárgyában ajánlatkérő vállalkozási szerződést kívánt kötni és ennek érdekében kívánt tárgyalni a meghívott ajánlattevőkkel. A felhívása 4. pontjában teljesítési határidőként megjelölte, hogy a teljesítés a 1218/2002. (XII. 29.) Korm. határozat alapján történik. Itt jelölte meg azt is, hogy a 2003. március 14-i kormányülésre beterjesztett Nemzeti Fejlesztési Terv és az Operatív Programok fordítását 2003. március 31-ig - az Európai Bizottságnak történő benyújtás céljából - kell leadni. A felhívás 6. a) pontjában ajánlattételi határidőként ajánlatkérő 2003. március 7-e (pénteki) 10.00 órát jelölte meg. Ugyanezen pont d) alpontja alapján ajánlatkérő az első tárgyalás időpontjaként a bontást követő első munkanap 9 óráját írta elő.
A felhívás 8. pontja tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, a 9. pont pedig az ajánlattevők alkalmassága elbírálásának, valamint a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait. Ugyanitt a c) pontban kötötte ki ajánlatkérő, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás a Kbt. 34. § (1) bekezdésének a) pontja szerint.
A 10. pontban az ajánlattevők meghívni kívánt keretszámát ajánlatkérő négyben jelölte meg. A 12. pont tartalmazta az ajánlatkérő által már kiválasztottak nevét és címét az alábbiak szerint:
- Bereczky, Paller és Társai Bt. (1137 Budapest, Pozsonyi út 12.)
- Forzom Bt. (1016 Budapest, Zsolt u. 11.)
- Gombos és Társa Bt. (7150 Bonyhád, Perczel kert 13.)
- Sabio Bt. (7100 Szekszárd, Vincellér u. 28.)
A Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontjára alapított eljárásfajta választását ajánlatkérő azzal indokolta, hogy az átdolgozott és véglegesített Nemzeti Fejlesztési Terv Kormány elé terjesztésére 2003. március 14-i, míg a Nemzeti Fejlesztési Terv Európai Bizottságának való hivatalos átadására 2003. március 31-i határidőt szabott meg a Kormányhatározat.
Az Európai Bizottság 2003. január 17-én kelt levelében a magyar kormányt arra kötelezte, hogy az esetleg március 31-re tervezett operatív programok szövegét együtt nyújtsa be a Nemzeti Fejlesztési Terv szövegével, így mind az NFT, mind az operatív programok fordításának teljesítési határideje 2003. március 31.
Az ajánlati felhívás 13. pontja Egyéb információk címszó alatt tizenhét alpontban tartalmazta ajánlatkérő további elvárásait. Ezek közül a 13.9. pontban az szerepel, hogy a cégjelzésre jogosult személyek eredeti, vagy közjegyző által hitelesített aláírás címpéldányát az ajánlathoz csatolni kell. A 13.15. pont azt tartalmazta, hogy a Magyarországi Fordítóirodák Egyesületi tagságára vonatkozó igazolást az ajánlattevő szerepeltesse ajánlatában.
A 2003. március 7-i (péntek) ajánlattételi határidőig az ajánlattételre felhívottak közül a Sabio Bt. kivételével a másik három kiválasztott ajánlattevő nyújtott be ajánlatot.
A Sabio Bt. az ajánlatkérőhöz a 2003. március 3-án keltezett levélben olyan értesítést küldött, miszerint tájékoztatta ajánlatkérőt, hogy cégük elsősorban kapacitáshiány miatt nem tud maradéktalanul eleget tenni az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeknek, ezért kénytelenek elállni ajánlattételi szándékuktól.
A 2003. március 7-i ajánlatbontási eljárás alkalmával - ahol az ajánlattevők nem képviseltették magukat - felvett jegyzőkönyvet ajánlatkérő 2003. március 11-én kelt kísérőlevéllel küldte meg ajánlattevőknek.
A bontási eljárás alkalmával a jegyzőkönyv tanúsága szerint ajánlatkérő közölte, hogy az ajánlattételi határidőig 3 db ajánlat érkezett, majd ismertették az ajánlattevők nevét, székhelyét, a vállalt határidőt, valamint az ajánlattevő által kért ellenszolgáltatást a Kbt. 51. § (3) bekezdésének megfelelően. A jegyzőkönyv azt is tartalmazta, hogy ajánlatkérő képviselője ismertette azt is, hogy a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján hiánypótlásra lehetőséget adnak a Kbt. 44. és 46. § szerinti igazolások, vagy nyilatkozatok utólagos csatolására, formai hiányosságok pótlására. A hiánypótlás idejéről ajánlatkérő 5 munkanapon belül küld értesítést az ajánlattevőknek. Azt is rögzítették a jegyzőkönyvben, hogy az első tárgyalási fordulóra 2003. március 10-én, az ajánlattevők ábécésorrendjében 9.00-12.00 óráig kerül sor. A jegyzőkönyv lezárásaként az szerepel, hogy a bontáson megjelentek észrevételt nem tettek. A jegyzőkönyvhöz csatolt jelenléti ív szerint a bontási eljáráson az ajánlatkérő és a bonyolító képviselői 6 fővel vettek részt, ajánlattevői aláírás azon nem szerepel.
Ajánlatkérő szintén 2003. március 11-én kelt levelével értesítette a Gombos és Társa Bt.-t, valamint a Forzom Bt.-t, hogy az ajánlatuk érvénytelen, ezért egyben arról is tájékoztatta őket ajánlatkérő, hogy a Kbt. 53. § (2) bekezdése értemében nem vehetnek részt az eljárás további szakaszában. A Gombos és társa Bt.-nél e levélben ajánlatkérő azt közölte, hogy a beadott ajánlat érvénytelenségének oka az, hogy az ajánlati felhívás 13.15. pontjában előírt Magyarországi Fordítóirodák Egyesületének tagságára vonatkozó igazolást nem nyújtotta be ajánlattevő, valamint az aláírási címpéldány nem az ajánlati felhívás 13.9. pontjában előírtak szerint került becsatolásra és ezek a dokumentumok a Kbt. 43. §-ának (4) és (5) bekezdései alapján nem pótolhatóak.
A Forzom Bt. érvénytelensége kapcsán ajánlatkérő a levélben azt rögzítette, hogy a beadott ajánlat az ajánlati felhívás 13.15. pontjában előírt Magyarországi Fordítóirodák Egyesületének tagságára vonatkozó igazolást nem tartalmazza és ez a dokumentum a Kbt. 43. §-ának (4) és (5) bekezdései alapján nem pótolható.
Ajánlatkérő a Bereczky, Paller és Társa Bt. részére szintén 2003. március 11-én egy értesítést továbbított, melyben arról tájékoztatta címzettet, hogy az ajánlatok áttanulmányozását követően hiányosságot állapított meg, aminek pótlására lehetőség van. E hiányokat az alábbiakban jelölte meg:
1. A tartalomjegyzéket oldalszámokkal kell ellátni.
2. A megadott referencialevélben ki kell egészíteni a teljesítés mennyiségét a karakterszámokkal.
3. A hiányzó két referencialevelet pótolni kell a felhívásban meghatározottak szerint.
A hiánypótlás határidejeként ajánlatkérő a szerződéskötést követő 10. napot jelölte meg.
Ajánlatkérő a fentieket megelőzően 2003. március 7-én kelt levelében - melyet faxon is eljuttatott az ajánlattevőkhöz - közölte a felhívásának megfelelően kitűzött tárgyalások időpontját, miszerint a Bereczky, Paller és Társa Bt.-vel 10-én 9.00-10.00 óráig, a Forzom Bt.-vel ugyanezen napon 10.00-11.00 óráig és a Gombos és Társa Bt.-vel pedig 11.00-12.00 óráig kíván tárgyalásokat folytatni.
A jelzett időpontokban a tárgyalásokat ajánlatkérő az ütemezésnek megfelelően lefolytatta és arról jegyzőkönyveket vett fel.
A Bereczky, Paller és Társa Bt. képviselőjével 9.00 órakor lefolytatott tárgyalás jegyzőkönyvében ajánlatkérő rögzítette a tárgyalás menetét és az ajánlattevő által vállalt, az alapajánlatban benyújtott árhoz viszonyított újabb árengedményeket is. A jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti ív szerint az ajánlatkérő és bonyolítója részéről 6 fő volt jelen, míg ajánlattevőt 1 fő képviselte. A 10 órakor felvett tárgyalási jegyzőkönyvben az szerepelt - többek között -, hogy a Forzom Bt. képviselője átiratában jelezte, hogy családi okok miatt nem áll módjában részt venni a tárgyaláson. A jegyzőkönyv egyben tartalmazta azt is, hogy az ajánlattevő ajánlata miért volt érvénytelen.
Ugyanígy tartalmazta a Gombos Bt. ajánlatának érvénytelenségét a 11.00 órakor felvett jegyzőkönyv is, valamint azt a megállapítást is rögzítette ajánlattevő, hogy a Gombos Bt. képviselője nem jelent meg a tárgyaláson. A tárgyalásokat követően még azon a napon a felelősségi rendnek megfelelő bírálóbizottság is megtartotta ülését, ahol szintén rögzítésre került a tárgyalások eredménye azaz, hogy a Bereczky, Paller és Társa Bt. milyen árengedményt tett a tárgyalás alkalmával, és hogy a Forzom Bt., valamint a Gombos és Társa Bt. a tárgyalásokról távol maradt, valamint hogy ajánlatuk miért volt érvénytelen.
A bírálóbizottság a megállapított tények alapján elkészítette javaslatát, mely szerint a közbeszerzési eljárás nyertese a Bereczky, Paller és Társa Bt. kihirdetése, mint az eljárás nyertese, indokolt. Indoklásként a Bizottság azt is rögzítette, hogy ajánlattevő szakmailag megalapozott ajánlatot nyújtott be. A tárgyalás során megbizonyosodott a Bizottság arról, hogy a feladatot az ajánlattevő képes sikeresen megoldani. Az is rögzítésre került, hogy a legalacsonyabb vállalási ár alapján hozták meg a javaslatukat a Bizottság tagjai.
Ajánlatkérő a 2003. március 14-én kelt levelével értesítette ajánlattevőket az eredményhirdetés és az azzal egybeeső szerződéskötés időpontjáról, illetve helyéről. Ezt követően 2003. március 17-én küldte meg a felek részére az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvet és a Kbt. 5. sz. mellékletének megfelelő összegzést az eljárásról.
Ajánlatkérő a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel a szerződést - a tervezetteknek megfelelően - 2003. március 17-én megkötötte.
Az ügyben érintett ajánlattevők részére időben megküldött tájékoztatók és értesítések kézhezvételét követően a közbeszerzési eljárás résztvevői jogorvoslati eljárást nem kezdeményeztek a Döntőbizottságnál.
Ajánlatkérő 2003. március 20-án kelt levelével megküldte a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztősége részére a tájékoztatót az eljárás eredményéről, indítványozva egyben azt, hogy a hirdetmény a Közbeszerzési Értesítő következő számában kerüljön közzétételre.
A Közbeszerzési Értesítőben az ajánlatkérő által időben megküldött tájékoztató 2003. április 2-án került közzétételre.
Indítványozó 2003. május 28-án kezdeményezte a Döntőbizottság elnökénél a hivatalból indítandó jogorvoslati eljárás lefolytatását az ajánlatkérő tárgyi közbeszerzési eljárása ellen a 2003. április 2-án, a Közbeszerzési Értesítőben (2332/2003 szám alatt) - a beszerzési eljárás eredményéről közzétett - tájékoztató nyomán. Az indítványozó beadványában azt közölte, hogy a közbeszerzési eljárás, kapcsán feltehetően e jogsértésről a sajtó bőven írt, de arról a tényről, hogy az ügyben eddig nem indult jogorvoslati eljárás; 2003. május 14-én értesült dr. Németh Anita a Közbeszerzések Tanácsa tagjának leveléből és dr. Répássy Róbert országgyűlési képviselő 2003. április 29-én kelt bejelentéséből, mely iratokat egyben a beadványához csatolva megküldött a Döntőbizottság részére. Az indítványhoz csatolt levelek, melyre az indítványozó alapította a beadványát az alábbiakat tartalmazzák:
Dr. Németh Anita az indítványozó részére megküldött levelében az alábbiakat közölte:
"Dr. Répássy Róbert országgyűlési képviselő a mellékelt levéllel kereste meg az igazságügy-minisztert, mint a Közbeszerzések Tanácsának tagját (tagot jelölő személyt), hogy a hivatkozott ügyben (a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Operatív Programok anyagainak fordítása és lektorálása tárgykörében indított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán) kezdeményezze a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását. Tekintettel arra, hogy a hivatkozott ügyben a verseny és az esélyegyenlőség elve érintett és a Gazdasági Versenyhivatal ezen alapelvek érvényesítésében különös szereppel bír, továbbá figyelemmel a Döntőbizottság hivatalból való eljárása kezdeményezésében a GVH képviselőjeként eddig betöltött szerepedre és tapasztalatodra, azzal fordulok Hozzád, mint Tanácstaghoz, hogy a hivatkozott ügyet tekintsd át a jogorvoslati eljárás kezdeményezése szempontjából."
Dr. Répássy Róbert levele pedig az alábbiakat tartalmazta:
"Országgyűlési képviselői minőségemben több, a közbeszerzési eljárásban érdekelt választópolgár keresett abból a célból, hogy az alábbi közbeszerzési ügyben fordulja a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. Egyéb törvényes lehetőségem hiányában, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 79. § (4) alapján fordulok Önhöz, és kérem, hogy mint a Közbeszerzések Tanácsának tagja hivatalból indítson jogorvoslati eljárást a következők miatt:
Az érdekeltek a Közbeszerzései Értesítő 2003. IV. 2-i számában, a Miniszteri Kabinet Nemzetközi Titkársága 2332/2003 számú tájékoztatóból hirdetmény közzététele nélkül indított tárgyalásos eljárásról szereztek tudomást. A beszerzés tárgya a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Operatív Programok anyagainak magyarról angol, francia, illetve német nyelvre, valamint angol, francia, német nyelvről magyarra fordítása és lektorálása volt. A jogsértő esemény az eredményhirdetés időpontja: 2003. március 17. 15.00 óra, a tudomásszerzés időpontja az érdekeltek tudomásszerzésének napja: 2003. április 2. (a Közbeszerzési Értesítő megjelenésének időpontja) volt. A hozzám forduló érdekeltek álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzési eljárás alapelveit [1995. évi XL. törvény 24. § (1)-(2) bekezdései], mivel nem biztosította a verseny tisztaságát, illetve nem biztosított esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára. Az ajánlatkérő a tájékoztató 12. pontja szerint a nyertes ajánlattevőn kívüli ajánlattevők ajánlatát azért nyilvánította érvénytelenné, mert azok nem felelnek meg "az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. A tájékoztató rögzíti, hogy "az ajánlati felhívás 13.15. pontjában előírt Magyarországi Fordítóirodák Egyesületének tagságára vonatkozó igazolást nem nyújtotta be és ez nem pótolható". Azaz az ajánlatkérő egy olyan feltételhez - a Magyarországi Fordítóirodák Egyesületének tagságához - kötötte a megbízás elnyerését, amely kizárja a Magyarországon jogszerűen működő fordítóirodák jelentős részét a versenyből. A nevezett egyesülethez való tartozás mint referencia szakmai szempontból sem igazolható. Az ajánlatkérő rosszhiszeműsége azért is nyilvánvaló, mert az ajánlattételre felkért, az egyesülethez nem tartozó fordítóirodákat, maga az ajánlatkérő hívta meg a közbeszerzési eljárásban való részvételre. A Magyarországi Fordítóirodák Egyesületének tagszervezetei egyébként egyszerűen ellenőrizhetők az egyesület internetes honlapja segítségével (www.mfe.hu). A hozzám fordul
ó választópolgárok álláspontját magam is osztom, ezért kérem, hogy mint a Közbeszerzések Tanácsának tagja hivatalból indítson jogorvoslati eljárást, a Bizottság vizsgálja meg a fenti közbeszerzési ügy jogszerűségét, és hozza meg a szükségesnek ítélt döntéseket."
Indítványozó a beadványában úgy nyilatkozott, hogy a hivatkozott képviselői levélben található megállapítások - a feltehető jogsértés mibenlétére vonatkozóan - nagy valószínűséggel helytállóak, azokat az alábbiakkal kívánja kiegészíteni:
"A Kbt. 33. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag a törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását. A törvény 44. §-a részletezi az ajánlattevőkkel szemben támasztható alkalmassági követelményeket, mely felsorolásba nem illeszthető be semmilyen szakmai szervezetben való tagság megléte, amely egyébként sem piacra lépési feltétel, azaz nem kötelező eleme a fordítás-tolmácsolás, mint szolgáltatási tevékenység végzésének. Amennyiben az ajánlatkérő mégis - sajátos feltételként - mintegy minőségi garanciát várt volna a Magyarországi Fordítóirodák Egyesületében való tagság tényétől, a tárgyalásra felkért összes fordítóirodát az interneten is hozzáférhető listán szereplő 26 vállalkozás közül kellett volna kiválasztania annak érdekében, hogy az ajánlattételre felkért vállalkozások esélyegyenlőségét biztosítsa. Tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalásra felkértek személyéről az ajánlatkérő szabadon, minden korlátozás nélkül dönthet. Miután az ajánlattételre felkértek közül kizárólag a győztes pályázó - Bereczky, Paller és Társai Bt. - rendelkezett a megkívánt tagsági feltétellel, a tárgyalásra hívott és ajánlatot beadó versenytársak (Forzom Bt., Gombos és Társa Bt.) bármilyen egyébként értékelhető ajánlattal jelentkezhettek, kizárásuk
- ajánlataik érvénytelenségére való hivatkozással - eleve nyilvánvaló lehetett. Ennek alapján az egyesületi tagság, mint előírás, testre szabott volta alaposan feltételezhető. A fent leírtak tényszerű igazolhatósága esetén az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 24. § (2) bekezdésében a közbeszerzési eljárás alapelveit rögzítő szabályt, miszerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára. Ezt az alapelvet - nézetem szerint - nemcsak a leginkább átlátható nyílt eljárás során kell érvényesíteni, hanem adott esetben a tárgyalásos eljárásban részt vevő piaci szereplők számára is. Ezen túlmenően felmerülhet a 33. § (5) bekezdésének megsértése is. A fentiek szerint kérem T. Döntőbizottság hivatalból való eljárását, az ügy kivizsgálását, és amennyiben jogorvoslati kezdeményezésem alaposnak bizonyul, a jogsértés megállapítását, valamint bírság kiszabását. Az ügyben nem kérek tárgyalást."
Az indítvány érkezése napján a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megindította, és arról a Kbt.-ben előírtak szerint értesítette az ajánlatkérőt és az általa megbízottat, valamint az indítványozót és az ügyben érintett ajánlattételre felkért négy ajánlattevőt mellékelve egyben az értesítéshez az indítványként kézhez vett iratokat is.
Ezt követően ajánlatkérő 2003. június 2-án megküldte a Döntőbizottság részére a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratanyagokat, majd 2003. június 4-én írásban az alábbi észrevételt terjesztette elő a közbeszerzési eljárás lefolytatásával megbízott jogtanácsosa útján:
"Kérjük a T. Döntőbizottságot, hogy a kérelmet elutasítani szíveskedjék a leírt indokok alapján azzal, hogy nem kérjük tárgyalás tartását a jogorvoslati eljárásban.
1. Ajánlatkérő a beadott kérelmet elkésettnek javasolja tekinteni a következők miatt:
Tárgyi eljárás megindulásáról 2003. február 28-án faxon tájékoztatta ajánlatkérő a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, mellékelve az ajánlati felhívást is. Az ajánlati felhívás már tartalmazta a Magyarországi Fordítóirodák Egyesületének tagságára vonatkozó igazolás becsatolását, továbbá a felkért cégek megjelölését is. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a felhívást az elküldéstől számított 15 napon belül - Kbt. 79. §
(8) bekezdés a) pontja szerint - nem támadta meg.
Az eljárás eredményéről szóló tájékoztató 2003. április 2-án jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, mely tartalmazta a
"12. Egyéb információk" pontban azt az adatot, hogy 2 ajánlattevő (a Forzom Bt. és a Gombos és a Társa Bt.) érvénytelen ajánlatot tett, mivel nem csatolta be a Magyarországi Fordítóirodák Egyesületének tagságára vonatkozó igazolást.
A kérelmező 2003. május 14-ét, mint arról a tényről való tudomásszerzést jelöli meg, hogy tárgyi beszerzésben nem indult jogorvoslati eljárás. A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján a megtámadási határidő a sértő cselekmény tudomására jutásától számított 15 napon belül áll nyitva. Az a tény, hogy jogorvoslati eljárás indult-e vagy sem, és erről kérelmező tudott-e vagy sem, illetve mikor tudta meg, a határidő-számítás szempontjából irreleváns. Kérelmező kérelmében maga is előadja, hogy a sértő cselekmény már korábban, a sajtóból tudomására jutott, tehát mindenképpen korábbi a tudomásszerzés időpontja.
Azt figyelembe véve pedig, hogy a Közbeszerzések Tanácsának hivatalos lapja a Közbeszerzési Értesítő, melyben 2003. április 2-án ajánlatkérő megjelentette - az érvénytelen ajánlatot tevő cégek nevét és érvénytelenségük indokát is tartalmazó - tájékoztatót az eljárás eredményéről, még kevésbé valószínű, hogy a tudomásra jutás dátuma 2003. május 14., és nem korábbi időpont.
2. Ajánlatkérő a beadott kérelmet érdemben is elutasítani javasolja az alábbiak alapján:
A kérelmező a Kbt. 33. § (5) bekezdésének, továbbá a Kbt. 24. § (2) bekezdésének megsértése miatt kérelmezte a jogorvoslati eljárás megindítását.
2. a) A Kbt. 33. § (5) bekezdése esetében - azaz ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag a Kbt.-ben megadott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását - jogsértés nem történt, hiszen ajánlatkérő sem az ajánlati felhívás 8. pontjában, sem a 9. a), illetve b) pontjában nem szerepelteti a Magyarországi Fordítóirodák Egyesületének tagságát, mint alkalmassági feltételt. Felsorolt pontokban ajánlatkérő kizárólag a Kbt. által meghatározott alkalmassági szempontokat ír elő. A tagságra vonatkozó igazolás kizárólag az ajánlati felhívás "13. Egyéb információk" pontjában szerepel, és úgy mint érvényességi, nem pedig mint alkalmassági feltétel. Fentiek alapján megállapítható, hogy a Kbt. 33. § (5) bekezdése nem sérült.
2. b) A Kbt. 24. § (2) pontja szerinti alapelvet, azaz az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítását szintén nem sértette meg ajánlatkérő. Ajánlatkérőnek nem volt hivatalos információja arról, hogy a felkért cégek közül mely cégek azok, amelyek tagjai az MFE-nek és melyek nem. Az interneten fellelhető tagjegyzéket ajánlattevő nem tekintette naprakésznek tekintettel arra, hogy nem kezeli az új tagok felvétele és a weboldal frissítése között eltelt időszakot. A Magyarországi Fordítóirodák Egyesületétől kapott tájékoztatás szerint a tagfelvétel az elnökség hatáskörébe tartozik, de nem mérlegelési kérdés, azaz minden jelentkezőt felvesznek tagjai közé a szükséges adatok szolgáltatása után. A tagfelvételt tehát már az arra vonatkozó kérelem is megfelelően igazolta volna ajánlatkérő számára, amely az ajánlati felhívás megküldése (2003. február 28.) és az ajánlati határidő letelte (2003. március 7.) között az azt igénylő ajánlattevők által probléma nélkül megszerezhető, azaz minden ajánlattevő eséllyel indult érvényes ajánlat benyújtására.
Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Operatív Programok elkészítése, a lefordítása, valamint Európai Bizottságnak való hivatalos átadása kiemelt fontosságú a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozása során, így ajánlattevő - tekintettel a munka elvégzésének rendkívül szoros határidejére is - biztos kívánt lenni abban, hogy csak az ilyen volumenű és emelt minőségű fordítást elvégezni képes ajánlattevők tesznek ajánlatot. Ajánlatkérő a szakmai színvonal biztosítása céljából írta elő a Magyarországi Fordítóirodák Egyesületének tagságát (egyéni fordító a munka mennyiségéből és jellegéből és határidejéből következően nyilvánvalóan nem tudott volna teljesíteni, ezért csak fordítóirodák kerültek felkérésre) Az MFE olyan önszabályozó és minőségbiztosítási szervezet, amely tagja a Fordítóirodák Nemzeti Egyesületei Európai Uniója (EUTAC) elnevezésű szervezetnek is. Az EUTAC feladata többek közt az Európai Unióban a fordításra, lektorálásra vonatkozó etikai kódex és minőségügyi szabvány kidolgozása. Utóbbi elkészítésében az MFE is aktívan részt vett, és ezt a szabványt vette alapul saját minőségügyi szabványának kidolgozásánál. Tekintettel a tárgyi beszerzés európai uniós vonatkozására, ajánlatkérő különösen fontosnak tartotta az EU által meghatározott minőségi követelmények ismeretét, a teljesítésnek ehhez történő igazítását. Ajánlatkérő további garanciát a felkért cégek referenciájában látott, hivatkozva a KIG-10-7/12/2003. számon a Döntőbizottságnak is becsatolt levélre.
A beszerzési eljárás lebonyolításával kapcsolatosan nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy tárgyi feltétel kiírása nem volt kihatással az eljárás eredményére, hiszen az ajánlatkérő által nyertesnek kihirdetett ajánlattevő tette a Kbt. 34. § a) pontja, azaz a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján a legjobb ajánlatot. Az alkalmassági, illetve érvényességi szempontok viszonylag szigorú megadása tette lehetővé ajánlatkérő számára azt, hogy minőségi teljesítést nyújtani tudó ajánlattevők közül már kizárólag az ellenszolgáltatás összege válassza ki a nyertes ajánlattevőt."
A Döntőbizottság a tényállás tisztázása érdekében hivatalból tárgyalást tartott a jogorvoslati eljárás keretében 2003. június 19-én, melyről a közbeszerzési ügy résztvevőit és az indítványozót írásban szabályszerűen értesítette.
Az időben kikézbesített értesítés ellenére a tárgyaláson csak indítványozó, valamint az ajánlatkérő képviselője jelent meg. Az ügyben érdekelt felek (ajánlattevők) sem írásban, sem - a tárgyalásról történő távollétükre tekintettel - szóban nyilatkozatot a jogorvoslati eljárás során a jogvitához nem terjesztettek be a Döntőbizottsághoz.
Indítványozó a fenti tárgyaláson az ajánlatkérő írásos észrevételét megismerve nyilatkozott, hogy álláspontja szerint az indítványa benyújtásával nem késett el, azt a törvényes határidőn belül terjesztette elő a Döntőbizottsághoz. Azt is nyilatkozta, hogy álláspontja szerint az április 2-án a Közbeszerzési Értesítőben megjelent tájékoztatóból nem volt megállapítható, illetve vélelmezhető a jogsértés. Annak lehetősége akkor vált nyilvánvalóvá számára, amikor kézhez vette a beadványához mellékelt két levelet és miután azok ismeretében az interneten megvizsgálta a Magyar Fordítóirodák Egyesületének a taglistáját. Ezen internetes információ alapján észlelte azt, hogy az ajánlattételre felhívottak közül csak egy volt tagja az Egyesületnek, a többi kizárt, illetve felhívott ajánlattévő nem.
Álláspontja szerint a tárgyalásos eljárásnak - amit ajánlatkérő folytatott - jogalapja megválasztása jogszerű volt az eset összes körülményének figyelembevételével. Hangsúlyozta azt az álláspontját, hogy ajánlatkérő amikor az eljárását előkészítette, körültekintően eljárva meggyőződhetett volna, hogy kik azok a fordítói szervezetek, akik megfelelő referenciával és egyesületi tagsággal is rendelkeznek. Véleménye szerint ajánlatkérő megfelelő gondossággal eljárva nem sértette volna meg a Kbt. 24. § (2) bekezdésében megfogalmazott esélyegyenlőség alapelvét, különösen nem akkor, ha az interneten is fellelhető 26 egyesületi tag közül választotta volna ki az ajánlattételre felkért szervezeteket.
Ajánlatkérő írásos észrevételét változatlanul fenntartva és az indítványozó tárgyaláson előterjesztett nyilatkozatait megismerve előadta az elkésettséggel kapcsolatosan, hogy az április 2-án közzétett tájékoztatóban már megjelölték az egyesületi tagság igazolásának a hiányát, amiből már megfelelő információhoz juthatott mindenki az érvénytelenség megállapításának okairól. Azt is nyilatkozta ajánlatkérő, hogy valójában a referenciák voltak az ár mellett azok a szempontok, amik nyomatékkal bírtak a tárgyi közbeszerzési eljárás során, hisz azok jelentettek garanciális szabályokat ajánlatkérő számára. A fordítóirodák egyesületi tagságával kapcsolatosan előadta, hogy álláspontjuk szerint az is elegendő lett volna, ha ajánlattevők az ajánlatukhoz olyan csatolást igazolnak, amivel a belepési szándékukat kinyilatkoztatták.
Erre tekintettel elfogadható lett volna ezen igazolás csatolása az egyesületi tagságra való utalásként. Ennek kapcsán azt is nyilatkozta, hogy az igazolás módját nem jelölték meg, hogy azt milyen módon kérik. Nem kötötték ki az elnökség igazolását, vagy az elnökségi jegyzőkönyv csatolását, mert már elegendő lett volna maga a kérelem benyújtása is az ajánlathoz.
Döntőbizottsági kérdésre ajánlatkérő azt is nyilatkozta, hogy a közbeszerzési eljárás során felhívott négy ajánlattevő kiválasztásánál a fő szempont az volt, hogy azok tevékenységével kapcsolatosan referenciával rendelkezőnek ismerik őket, ezért hívták meg őket a közbeszerzési eljárásra. Azt is nyilatkozta, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogszerűen kiválasztott közbeszerzési eljárásban azért hívtak fel négy ajánlattevőt, hogy ezzel is a versenyt biztosítsák annak ellenére, hogy a törvény hivatkozott rendelkezése alapján adott esetben elegendő lett volna csak egy ajánlattevő felhívása is. Az indítványozó elkésettségével kapcsolatosan előadta azt is, hogy indítványozó a sajtón túlmenően megfelelő információt szerezhetett volna április 14-én is, hisz a Parlamentben az azonnali kérdések körében a kérdéses közbeszerzési eljárásról részletes információk kerültek nyilvánosságra. Ajánlatkérő az indítvány megalapozatlanságára utalva azt is nyilatkozta az esélyegyenlőség biztosítása kapcsán, hogy a tárgyalásos eljárás során ajánlatkérő szabadon választhatja meg az általa kikötött feltételeket, így a szabadság arra is vonatkozik, hogy ő döntse el, hogy kiket hív fel ajánlattételre.
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás keretében alapvetően két kérdést kellett vizsgálnia. Elsődlegesen annak a tisztázása volt indokolt, hogy az indítványozó a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére vonatkozó beadványát jogvesztő határidőben, vagy a törvényi jogvesztő határidőkre is tekintettel elkésve csatolta-e be a Döntőbizottsághoz.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az indítvány a jogvesztő határidőn belül került becsatolásra az alábbiak miatt:
A Kbt. 79. § (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A fenti rendelkezésben megjelölt 15 napos jogvesztő szubjektív határidőt az indítványozó azért nem lépte túl a beadványa benyújtásakor, mert a jogorvoslati eljárás során a vélelmezett jogsértés időpontjának tudomásszerzéséről az indítványban megjelölt időponton túl további olyan bizonyított időpontot nem lehetett megállapítani, illetve arra a felek nyilatkozata alapján nem lehetett következtetnie a Döntőbizottságnak, ami azt bizonyította volna, hogy az indítványozó 2003. május 28-át megelőzően 15 napon túl már kétséget kizáróan információval rendelkezett volna annak vonatkozásában, hogy ajánlatkérő esetleg megsértette az esélyegyenlőség alapelvét a közbeszerzési eljárása során.
A fentebb hivatkozott jogszabályi helyben megfogalmazott 90 napos objektív határidő vizsgálata során kétséget kizáróan megállapítható - kiszámítható -, hogy az ajánlati felhívás február 28-i megküldésére tekintettel az indítványozó által 2003. május 28-án történő iratbecsatolás a 89. napon, azaz a törvényben megjelölt 90 napos jogvesztő határidőn belül került előterjesztésre a Döntőbizottsághoz.
Fentiekre tekintettel nem helytálló ajánlatkérő azon hivatkozása, hogy a jogorvoslati eljárás a jogvesztő határidőn túl került volna megindításra.
Ezen álláspontját kialakítva a Döntőbizottságnak ezután azt kellett megvizsgálnia, hogy az indítványban megjelölt jogsértéseket, nevezetesen a Kbt. 33. § (5) bekezdését, valamint a 24. § (2) bekezdését ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során tanúsított magatartásával megvalósította-e, vagy sem.
A Kbt. 33. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását.
A fenti rendelkezést megvizsgálva megállapítható, hogy e szabályt azért nem sértette meg ajánlatkérő, mert a szakmai szervezetbe való tagság meglétét - ahogy azt indítványozó írja - ajánlatkérő nem a gazdasági, pénzügyi, műszaki alkalmasság körének igazolása közt írta elő, mert azon követelmények a felhívás 9. pontjában kerültek meghatározásra, míg ajánlattevő az egyesületi tagsággal kapcsolatos előírását a felhívása 13. pontjában az egyéb információk között a 15. alpontban írta elő, mint érvényességi kelléket.
E tényekre tekintettel a Döntőbizottság arra az álláspontra jutott, hogy az indítványnak az a része, mely a Kbt. 33. § (5) bekezdésének megsértésére utal nem helytálló, azaz megalapozatlan.
A Döntőbizottság az eset összes körülményét, a felek nyilatkozatait és a rendelkezésére álló dokumentumokat megvizsgálva megállapította, hogy a Kbt. 24. § (2) bekezdésében megfogalmazott alapelv megsértése megvalósult az ajánlatkérő magatartása során az alábbiak miatt:
A Kbt. 71. § (3) bekezdés szerint e törvénynek a nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó egyéb rendelkezéseit a (4)-(6) bekezdésben, valamint a 71/A. és 71/B. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A Kbt. 25. §-a úgy rendelkezik, hogy a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A fent idézett rendelkezések szerint ajánlatkérőnek a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárásban a nyílt eljárás szabályait annyiban kell megfelelően alkalmazni, amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik.
Ajánlatkérőnek tehát a tárgyalásos eljárás lefolytatása körében a közbeszerzési eljárás alapelveit az eljárásfajtára tekintet nélkül biztosítani kell.
Jelen ügyben ajánlatkérő úgy döntött, hogy a beszerzése körében kialakult rendkívüli helyzet és az ennek alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében több lehetséges és a szerződést teljesíteni képes ajánlattevőt hívott meg és kért tőlük írásbeli ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlat összeállításával kapcsolatban felhívásban rögzítette tartalmi és formai elvárásait és igényeit.
Ajánlatkérőnek akkor, amikor az általa választott eljárásfajta körében megfogalmazta követelményeit és az egyes eljárási cselekményeit megvalósítja, a fent idézett alapelvi rendelkezésre figyelemmel kell lennie. Ezen kötelezettségétől akkor sem tekinthet el, ha például a kiválasztott eljárásforma speciális jellegéből adódóan egyes szabályok lényegesen szűkebben értelmezhetőek és alkalmazhatóak.
A Kbt. 71/B. § (3) bekezdése kimondja, hogy a 70. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben a köztartozások hiányáról [46. § (1) bekezdésének b) pontja, (3) bekezdése] az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, és az ezekkel kapcsolatos igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő tizenöt napon belül kell csatolni. Az eljárás megkezdéséről telefaxon tájékoztatni kell a Bizottságot, megjelölve a 71. § (4) bekezdésében és az (1)-(2) bekezdésben foglalt adatokat.
A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban is meg kell ajánlatkérőnek fogalmaznia többek között a Kbt. 71. § (4) bekezdésében foglalt következő adatokat is:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát;
b) szükség esetén a dokumentáció beszerzési helyét, megkérésének határidejét és pénzügyi feltételeit;
c) a beadandó iratok megjelölését;
d) az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételeit;
e) a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha azok a részvételi felhívásban nem szerepeltek;
f) az eljárás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt különös szabályait;
g) az első tárgyalás időpontját.
Ajánlatkérő a tárgyalásos eljárásban a felkért ajánlattevők által csatolandó iratok között előírta, hogy ajánlattevők rendelkezzenek a Magyar Fordítóirodák Egyesületi tagságával és az igazolás keretében nem engedett hiánypótlást.
E körben a Döntőbizottság nem tudott egyetérteni ajánlatkérő okfejtésével, hogy a tagfelvétel kezdeményezését igazoló iratot is elfogadta volna, hiszen az általa rögzített követelmény egyértelműen tagsági viszony igazolását kérte, a felvétel iránti kérelem pedig még nem igazolhat tagságot. Azért sem fogadható el ajánlatkérő azon védekezése, hogy elegendő lett volna az egyesületi tagság igazolása a felvételre vonatkozó kérelem beadásával, mert ezt a lehetőséget az előre meghívott ajánlattevőkkel nem közölte.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy az egyesületi tagság igazolása körében tett ajánlatkérői nyilatkozat ellentmondó abban, hogy míg ajánlatkérő fontos minőségi garanciát lát a tagságban, ugyanakkor állítása szerint elfogadta volna csupán a tagsági viszony létesítésére vonatkozó ajánlatkérői szándékot.
Ajánlattevők a tagsággal kapcsolatos ajánlatkérői elvárásnak az ajánlat beadásáig tehetnek eleget. A választott eljárásfajta speciális jellegéből adódóan igen rövid határidők alkalmazhatók, sőt a Kbt. egyes rendelkezései szerint a törvény által meghatározott legrövidebb határidők sem kötik ajánlatkérőt. A Kbt. 71/B. § (3) bekezdésében foglaltak még arra is lehetőséget adnak, hogy ajánlattevők a köztartozásokról csak nyilatkozzanak, míg az igazolásokat elegendő a szerződés megkötését követően csatolni.
Jelen ügyben is az ajánlati felhívásnak a meghívottak részére történő megküldése és az ajánlattételi határidő, valamint a tárgyalások lefolytatása között igen rövid időtartam került meghatározásra.
Megállapítható az is, hogy ajánlatkérő az általa választott tárgyalásos eljárásban figyelmen kívül hagyva ezen speciális eljárási szabályokat, azt a követelményt állította a meghívottak elé, hogy az ajánlat részeként, ajánlattételi határidőre - amely nem volt több 5 munkanapnál - igazoljanak tagságot a Magyar Fordítóirodák Egyesületénél.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban rögzített - előbb ismertetett - követelmény felállításával a Döntőbizottság megítélése szerint olyan helyzetet teremtett, amelyben a meghívott ajánlattevők - figyelemmel a követelményrendszer megismerése és annak való megfelelés közötti igen rövid időtartamra -, hogy ha ajánlattevők a felhívás kézhezvételének időpontjában nem voltak tagjai (egy önkéntesen szerveződő) egyesületnek, objektíve el voltak zárva attól, hogy eredményesen részt vehessenek az ajánlatkérő által megindított eljárásban. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő ezen eljárásával olyan helyzetet idézett elő, hogy nem tudta teljesíteni a Kbt. 24. § (2) bekezdésében rögzített alapelvet, azaz nem biztosította az ajánlattételre felhívottak számára az esélyegyenlőséget.
Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy ajánlatkérő vitatott követelménye nem volt összefüggésben a meghívottaknak a szerződés teljesítésére való képességére, hiszen olyan követelményről volt szó, amit kizárólag érvényességi körben kívánt ajánlatkérő vizsgálni.
A Döntőbizottság a fent leírt indokok alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az indítvány megalapozatlan részét elutasította, míg a megállapított jogsértésre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben figyelemmel a Kbt. 88. § (5) bekezdésére is.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. tv. 55. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimum összeg alá, így a Döntőbizottság a bírság összegét a törvényi minimum összegében állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben arra volt alapvetően tekintettel, hogy ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint a 71/B. § (3) bekezdésében írtak alapján jogszerűen választotta a tárgyalásos eljárás fenti formáját és ennek keretében lehetősége lett volna az idézett rendelkezések figyelembevételével - a sürgősségre tekintettel - egyetlenegy ajánlattevő meghívása útján is lefolytatni a közbeszerzési eljárást. A kiszabott bírságot a fentiekre tekintettel szükségesnek, de egyben elegendőnek ítélte a Döntőbizottság.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. június 27.
Dr. Bíró László s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Sárkány Izolda s. k.,
közbeszerzési biztos
