FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (5839)
13.K.33.410/2002/4.
A Fővárosi Bíróság a dr. Pátzay János jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros III. ker. Önkormányzata (1033 Budapest, Fő tér 3.) felperesnek a dr. Csanádi Péter jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.553/18/2002.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ítéletet:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10 000 (tízezer) Ft perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
Indokolás
A felperes mint ajánlatkérő 2002. július 3-án ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás megindításáról irodai papíráruk, írószerek, nyomtatványok és festékek (35-féle papíráru, 60 féle irodaszer, 13-féle írószer, 10-féle nyomtatvány) beszerzése tárgyában.
A felperes az általa készített dokumentáció 2. oldalán felhívta a figyelmet arra, hogy csak a dokumentációban pontosan megnevezett árufajtákat fogadják el, és az ajánlatokat a mellékelt táblázatban szereplő mennyiségekre kérik megadni.
A 2002. augusztus 13-ig tartó ajánlattételi határidőben az Open-Air Kft., a Best Press 2000 Kft., az Icom Kft., a Buda Piért Kft., a Rend 2000 Kft., a Pyron Kft., az RHD Rt., a PBS-Hungária Kft., a Pátria Nyomda Rt., valamint az Irodavilág Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyújtott be ajánlatot.
A felperes 2002. augusztus 29-én kihirdette az eljárás eredményét. Eszerint a Pyron Kft. a szerződés teljesítésére alkalmatlan, a Best Press 2000 Kft. ajánlata az igazolások hiánya miatt érvénytelen, továbbá érvénytelen az Open-Air Kft., az Icom Kft., a Buda Piért Kft., a Rend 2000 Kft., a Pátria Nyomda Rt., valamint az Irodavilág Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ajánlata, mivel ajánlatukban nem kizárólag a dokumentációban meghatározott termékeket ajánlották még.
Az eljárás nyertese a PBS-Hungária Kft. lett, amellyel a felperes a szállítási szerződést 2002. szeptember 6-án megkötötte.
Az Irodavilág Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (kérelmező) 2002. szeptember 19-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez hivatkozással arra, hogy az eredményhirdetési jegyzőkönyvet és az eljárásról készült összegzést 2002. szeptember 5-én kapta meg. Előadta, hogy ajánlatuk nem volt érvénytelen, mivel a dokumentációban megjelölt tételekre adtak ajánlatot, csupán annyi történt, hogy néhány termék esetében nem jelöltek meg azonosítót. Kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását.
A felperes a jogorvoslati kérelemre adott észrevételében előadta, hogy a kérelmező ajánlata - még 5 további ajánlattal együtt - nem felelt meg a dokumentáció előírásának, ezért érvénytelen. Az összegzésben megjelöltek szerint a kérelmező a Havanna ragasztónál nem jelölte meg a méretet és a márkát, a hegyező vonatkozásában más minőséget kínált, a dokumentációban előírt Pigna márkajelzésű 3-féle méretű faxpapírra márkajelzés nélküli faxpapírt ajánlott, a dokumentációban előírt 3M márkajelzésű post-it notesz esetében sem jelölte meg a 3M márkajelzést. Az alperes hivatalból kiterjesztette vizsgálatát a Kbt. 79. § (8) bekezdése alapján a PBS-Hungária Kft. mint nyertes ajánlattevő ajánlata érvényességének vizsgálatára, tekintettel az ajánlatban szereplőt 44, 51, 55, 57, 63, 75, 90, 97 és 113 tételszámú termékek megjelölésére.
A felperes a jogorvoslati eljárásban nyilatkozott arról, hogy a jelen közbeszerzés során a képviselő-testület pénzügyi és közbeszerzési bizottsága hozta meg a döntést, a közbeszerzési eljárás kiírásával és elbírálásával összefüggő egyes kérdések szabályairól szóló 10/1999. (IV. 12.) számú önkorm. rend. 4. § (1) bekezdése alapján.
Az alperes ideiglenes intézkedést nem hozott, mivel annak törvényi előfeltételei nem látta fennállónak.
Az alperes a 2002. október 25-én kelt D.553/8/2002. számú határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52.§ (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53.§ (2) bekezdését, valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft bírságot szabott ki. Egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasította.
Az alperes a határozatának 3. oldalán ismertette, hogy a PBS-Hungária Kft. az ajánlati dokumentációban, illetve az ajánlattevői kérdésre adott válaszban meghatározott árucikk-megjelöléshez képest milyen árucikk-megjelöléseket eszközölte az ajánlatában:
Az ajánlati dokumentációban, illetve az ajánlattevő által adott válaszokban eszközölt árucikk megjelölés:
Faxpapír Pigna
Hegyező asztali Pencil Sharpaner Maxi ICO 5997072 128228
Boríték tasakos C/4 szilikonos
Prospektustartó Esselte 12588
Rajzlap A/4 famentes
Javítószalag: a kiírás szerint nem került megjelölésre, a válaszban a meghatározás javítószalag GR 143 Fujitech
Öntapadós szalag fehér, folyamatos, 2 cm széles egyoldalú
Szövegkiemelő ICO
A Pbs Hungária Kft. ajánlatában eszközölt árucikk megjelölés tételszám szerint:
Faxpapír 55,56,57
Hegyező asztali Pencil ICO 97
Boríték tasakos TC/ 4 szilikonos 63
Prospektustartó Esselte 56134 51
Rajzlap A/4 félfamentes 75
"Fujitech" 113
Öntapadós szalag, folyamatos, Tixo papír 44
Szövegkiemelő ICO Video tip. 90
Az alperes rámutatott arra, hogy az ajánlatkérő a beszerzés tárgyának meghatározása során a termékek többségénél a gyártmány, illetve típus pontos megjelölését alkalmazta a dokumentációban. Miután a közbeszerzési eljárás résztvevői határidőben ezt nem kifogásolták, és a feltételek elfogadásával tették meg ajánlatukat, az alperes a jogorvoslati eljárásban tényként kezelte a felhívásban és dokumentációban meghatározott ajánlatkérői feltételeket.
Az alperes megállapította, hogy a kérelmező a Havanna ragasztónál nem alkalmazta a Tesa típus megjelölést, ekként a dokumentációban előírttól eltért, mivel a Havanna ragasztó termék vonatkozásában más gyártó által előállított típusú ragasztó is forgalomban van. A faxpapír tekintetében a kérelmező szintén nem a dokumentáció előírása szerint jelölte meg ezt az árucikket, az árucikk beazonosítása nem volt lehetséges, figyelemmel az adott termék minőségi jellemzőire is (Pigna faxpapír). A kérelmező a dokumentációban előírtakhoz képest nem jelölte meg ajánlatában a 3M márkajelzést a Post-it notesz vonatkozásában, tehát itt is eltért a dokumentáció előírásától. A kérelmező a Pencil Sharpener Maxi ICO 5997070 128228 dokumentációban meghatározott megjelöléshez képest Sakota márkajelzésű terméket jelölt meg ajánlatában, így ezen árucikk esetében is eltért a dokumentációtól.
Fentiek alapján az alperes azt állapította meg, hogy a kérelmező a Kbt. 52.§ (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel nem a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelően jelölte meg ajánlatában a fenti árucikkeket, az ajánlatával kapcsolatos ajánlatkérői döntés ezért nem kifogásolható.
Az alperes azt is megállapította az általa hivatalból kiterjesztett vizsgálat során, hogy a nyertes ajánlattevő sem tett eleget a dokumentáció előírásainak az ajánlatában megjelölt 44., 51., 55., 57., 63., 75., 90., 97., 113. tételszámú termékek tekintetében. Az ajánlatkérő jogsértő módon járt el, mivel érvénytelen ajánlatot hirdetett ki nyertesnek ahelyett, hogy az érvénytelenség megállapítása mellett azt az eljárásból kizárta volna.
Az alperes a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta és 1 000 000 Ft bírságot szabott ki az ajánlatkérővel szemben.
Az alperes a bírság kiszabását a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjával, (4) bekezdésével és a Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII törvény 59. § (2) bekezdésében foglaltakkal indokolta, és annak meghatározásánál figyelembe vette, hogy a jogsértés nem reparálható, a közbeszerzés értéke 19 430 326 Ft, valamint az ajánlatkérő segítő, együttműködő magatartást tanúsított.
Az alperes megállapította, hogy az ajánlatkérő részéről a képviselő-testület pénzügyi és közbeszerzési bizottsága határozatával történt az ajánlatok elbírálása, így kollektív döntés született az eljárás lezárására, erre tekintettel a döntéshozó felelős személy vonatkozásában az ajánlatkérő részéről nem volt megállapítható a felelősség.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, vitatva a határozatban megjelölt jogszabályi rendelkezések megsértését. Előadta, hogy az érvénytelenné nyilvánított ajánlatok esetében négy árufajtával - a Havanna ragasztóval, a hegyezővel, a faxpapírokkal és a Post-it notesszel kapcsolatos eltérés miatt állapított meg a bíráló bizottság érvénytelenséget. Az érvénytelenség okát képező négy áruféléből a nyertes ajánlattevő esetében csak az egy féle áru, a faxpapír vonatkozásában állapítható meg az, hogy ajánlata nem felelt meg pontosan a kiírásnak, de ezt a hiányosságot a bíráló bizottság nem látta olyan súlyúnak, hogy emiatt az ajánlat érvénytelenségét megállapítsa.
Az alperes - fenntartva a határozatában foglaltakat - a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes a nyertes ajánlatával kapcsolatban a faxpapír vonatkozásában elismerte, hogy az nem felel meg a dokumentáció feltételeinek. Hangsúlyozta, hogy a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján egy érvénytelenségi ok is elegendő a kizárás jogkövetkezményeinek alkalmazásához, így határozatában helytállóan állapította meg azt, hogy a felperes érvénytelen ajánlatot hirdetett ki nyertesnek. Álláspontja szerint a Kbt. 24. §-ban foglalt alapelvi rendelkezésekre is figyelemmel az ajánlatkérő nem tehette meg, hogy a kérelmező ajánlatát a nyertes ajánlatában is fellelhető érvénytelenségi okok miatt érvénytelenné nyilvánítsa, míg a nyertesét nem.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelennek minősült-e, és ettől függően a felperes megsértette-e a határozatban megjelölt jogszabályi rendelkezéseket.
A Kbt. 43.§ (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 52.§ (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53.§ (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Kbt. 59.§ (1) bekezdésének első fordulata alapján az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A bíróság megállapította, hogy a felperes az ajánlati dokumentáció 2. oldalán egyértelműen kikötötte, hogy az ajánlatokban csak a dokumentációban pontosan megnevezett árufajtákat fogadja el. Az alperes határozatának 3. oldala tartalmazta a nyertes ajánlata tekintetében azoknak az árucikkeknek a felsorolását, amelyek az alperes álláspontja szerint nem feleltek meg a dokumentációban közölt árucikk megjelölésnek. A nyertes által ajánlott és a dokumentációban előírt árucikkek megjelölését összehasonlítva nem kétséges, hogy a nyertes ajánlata több árucikk vonatkozásában nem felelt meg az ajánlatkérői elvárásoknak, jóllehet e megállapítás helyességét a felperes csak a faxpapír vonatkozásában fogadta el.
A bíróság - az alperessel egyezően - rámutat arra, hogy az ajánlat érvénytelenségéhez egy árucikk esetében is elegendő annak megállapítása, hogy a megajánlott termék nem azonos a dokumentációban megjelölt termékkel. A bíróság a határozat 3. oldalán felsorolt árucikkek közül a szövegkiemelő vonatkozásában az alperestől eltérően azt állapította meg, hogy a nyertes ajánlatában szereplő "szövegkiemelő ICO Video tip." megjelölésű termék a dokumentáció szerinti ,szövegkiemelő ICO" megjelölésű termékek közé tartozik, így a nyertes ajánlattevő a felperes által beszerezni kívánt termékre tett ajánlatot. A többi termék esetében a dokumentáció tartalmazta a konkrétabb típusmegjelölést, amelyhez képest a nyertes ajánlatában feltüntetett és a határozat 3. oldalán felsorolt első hét árucikk megjelöléséből nem állapítható meg a dokumentációban szereplő termékekkel való azonosság (hegyező, "Fujitech", öntapadós szalag), illetőleg az attól való eltérés állapítható meg egyértelműen (faxpapír, boríték tasakos, prospektustartó, rajzlap).
A bíróság megállapította, hogy fenti okok miatt a nyertes ajánlatát a felperesnek érvénytelennek kellett volna nyilvánítania, az érvénytelen ajánlatot benyújtó cég nyertesként való kihirdetésével a felperes az alperesi határozatban megjelölt jogszabályi rendelkezéseket megsértette.
A Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontja értelmében az alperes határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Jelen esetben ez a minimumösszeg, 1 millió Ft volt.
Mivel az alperes a törvényi minimumnak megfelelő összegű bírság megfizetésére kötelezte a felperest, a bírság összegszerűsége a felperes részéről nem kifogásolható.
Fentiekre figyelemmel a bíróság a felperes keresetét elutasította, és a felperest a Pp. 78.§ (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes költségeinek megfizetésére.
A felperes személyes illetékmentessége folytán a kereseti illetéket a 6/1986 (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli.
Budapest, 2003. április 9.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet sk.
bíró
