KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5890)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.259/10/2003.
Tárgy: az Állami Számvevőszék által hivatalból kezdeményezett eljárás Zalalövő Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Állami Számvevőszék (1051 Budapest, Apáczai Csere J. u. 10., levélcím: 1364 Bp. 4. Pf. 54, a továbbiakban kezdeményező) a Zalalövő Város Önkormányzata (8999 Zalalövő, Szabadság tér. 1., a továbbiakban ajánlatkérő) "Zalalövő külső városrészek és térsége (Kálócfa, Kozmadombja községek) II. ütem szennyvízvezeték kiépítése a 10.295/3/2001. számú NYUDUVIZIG által kiadott vízjogi létesítési engedély alapján" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárást megszünteti.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel, a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve; de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján, a felek nyilatkozata és a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Zalalövő Város Önkormányzata 2001. nov. 19-én állapodott meg Kálócfa és Kozmadombja községek önkormányzataival a szennyvízberuházás közös megvalósításáról, amelyben gesztorként kijelölésre került Zalalövő Város Önkormányzata.
Ajánlatkérő 2002. szeptember 18. napján, a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 38. számában közzétett részvételi felhívással nyílt előminősítési közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Az előminősítési szakasz lezárását követően 2002. október 30-án ajánlatkérő megküldte ajánlati felhívását az alábbi alkalmasnak minősített ajánlattevőknek:
Délviép Kft., OMS Hu. Kft., Somogyi és Társa Kft., STRABAG Kft., Arinext Kft., Szabadics Kft., Hoffmann Rt., Alterra Kft., Contur-Bau Rt.
Az ajánlati felhívás szerint a teljesítés határideje 2004. november 30-a, az ajánlattételi határidő 2002. december 30-a, az eredményhirdetés 2003. január 29-e, a szerződéskötés napja 2003. február 28-a.
A ajánlatok elbírálását ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontja szerint kívánta elvégezni, ennek részszempontjai az alábbiak szerint kerültek meghatározásra:
részszempont súlyszám
1. ajánlati ár 3
2. késedelmes teljesítés esetén vállalt kötbér mértéke 3
alszempontok:
- A késedelem első 90 napjára vállalt kötbér mértéke Ft/nap 1
- A késedelem további idejére vállalt kötbér mértéke 0,5
- A vállalt kötbér maximális mértéke a nettó ajánlati ár %-ában 1
- Meghiúsulási kötbér mértéke a nettó vállalási ár %-ában 0,5
3. jótállás időtartama (hónapban) 3
4. jótállási garancia mértéke a nettó ár %-ában 3
5. a szerződés teljesítésének határnapja 2
6. kis és középvállalkozások részvételi esélyének növelése 0,3
Ajánlatkérő a pontozást 0-100 határok között határozta meg, az értékelés módszereként pedig a lineáris arányosítást.
A jótállással kapcsolatos vállalásoknál az ajánlatkérő a vállalható minimumokat határozta meg, mely szerint a minimális jótállási idő 24 hónap, míg a minimális jótállási garancia a nettó ár 2%-a.
Ajánlatkérő dokumentációt is biztosított az ajánlattételhez. Ebben a műszaki követelmények mellett szerződési feltételeit is megadta, továbbá meghatározta az ajánlat elkészítésével kapcsolatos előírásokat. A fizetési feltételek között előírta, hogy előleg fizetése kizárt, a részszámla benyújtása megengedett. A kötbérek érvényesítésére az ajánlatkérő kifejezetten a számlákból való levonást írta elő.
A 2002. december 30-i ajánlattételi határidőre a Délviép Kft., STRABAG Kft., Szabadics Kft., Hoffmann Rt., Alterra Kft., Contur-Bau Rt. tett ajánlatot.
Ajánlatkérő 2003. január 17-én értesítette az ajánlattevőket arról, hogy az eredményhirdetés március 17-én lesz, majd 2003. február 7-én írásban értesítette a résztvevőket, hogy az eredményhirdetést 2003. február 27-én tartja, a szerződés megkötésére pedig március 27-én kerül sor.
A lebonyolító végezte el először az ajánlatok pontozásos értékelését, majd javaslatát az ajánlatkérő értékelőbizottsága 2003. február 24-én tárgyalta. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az eljárást a Kbt. 60. § (1) bek. f) pontja szerint eredménytelenné kell nyilvánítani, a képviselő-testületek elé is ilyen tartalmú előterjesztés került. Az ajánlatkérő testülete 2003. február 26-i ülésén másként döntött, az eljárás nyerteseként a Contur-Bau Rt. ajánlatát fogadta el. A társközségek testületei még 2003. február 25-én tartott üléseiken rábízták a döntést a gesztor testületére, azonban a szerződés aláírását ahhoz a feltételhez kötötték, hogy arra csak "a 90%-os támogatottsági szint elérése után kerülhet sor". Az eredményhirdetés 2003. február 27-én megtörtént, az összegzés is ekkorra elkészült.
A szerződések szövegének véglegesítése során az ajánlatkérő képviselő testülete 2003. március 24-én a szerződéstervezetben foglaltak néhány pontban történő módosításáról döntött. Ezek a módosítások érintették a jótállási garancia visszautalásának határidejét, a kötbér megfizetésének módját és a pénzügyi ütemezést.
A szerződést 2003. április 11-én írták alá az ajánlatkérők részéről. A munkaterület átvétele 2003. április 30-án lezajlott.
A kezdeményező 2003. május 23-i beadványával kezdeményezte a Döntőbizottságnál hivatalbóli jogorvoslati eljárás lefolytatását.
Beadványában a kezdeményezés indokaiként előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során irreális vállalásokat értékelt, a Contur-Bau Rt. (nyertes) esetében 1250 hónap jótállást, amelynek időtartamára a vállalási ár 25%-a elkülönített számlán az ajánlatkérő rendelkezésére áll. A 104 év és 2 hónap jótállási idő nem realizálható, az élettartamot jelentősen meghaladja, ugyanakkor a nyertes ezzel jelentős többletpontokat szerzett az értékelés során. Az ajánlatkérő bonyolítója és bizottságai javasolták is a döntéshozó számára az eljárás eredménytelenné nyilvánítását, azonban a testület a pontozás eredményére tekintettel nyertest hirdetett.
Kifejtette továbbá, hogy a Contur-Bau Rt. ajánlata érvénytelen is volt, mert nem felelt meg a felhívás és dokumentáció feltételeinek a fizetési feltételek vonatkozásában. Az ajánlatkérő ugyanis követelményként határozta meg a műszaki teljesítésnek megfelelő számlázást és azt, hogy előleg fizetésére nincs mód, a teljesítés kezdési időpontjaként 2003. márciusát, befejezését 2004. szeptemberben határozta meg. A nyertes ajánlata szerint az első számlát 2003. január 1-én nyújtja be, a végszámlát pedig 2003. szeptember 1-jén, amely a végső teljesítési időpontnál 1 évvel korábbi. Az ajánlatot tehát érvénytelenné kellett volna nyilvánítani, amelyről az ilyen értelmű előterjesztés ellenére másként döntött a képviselő-testület.
Kezdeményező véleménye szerint jogsértés történt továbbá a szerződés megkötése körében is, mert azt a felek nem az ajánlati felhívás és dokumentáció tartalmának megfelelően kötötték meg, továbbá megkötésére nem az ajánlati felhívásban meghatározott időpontban került sor, hanem két héttel később. Emiatt sérültek a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdései is.
Az ajánlatkérő csak az eljárás befejezését követően határozta meg az eljárás belső felelősségi rendjét, ezzel a Kbt. 31. § (6) bekezdését sértette meg. Beadványában előadta, hogy a jogsértő esemény az eredményhirdetés időpontjában valósult meg (2003. február 27-e), az ezekről történt tudomásszerzés pedig 2003. május 8-án történt a beruházások helyszíni vizsgálata során.
Ajánlatkérő észrevételében kérte, hogy a Döntőbizottság az indítványt utasítsa el, mert az megalapozatlan. Álláspontja szerint a Kbt. előírásait nem sértette meg.
Előadta, hogy a Contur-Bau Rt. ajánlata ezen eljárásban nem tartalmazott elírásokat a dátumokat illetően.
Ajánlatkérő kifejtette, hogy a szerződés aláírása azért késett két hetet, mert az aláírás feltétele az volt, hogy a beruházás fedezete legalább 90%-ban rendelkezésre álljon. A VICE pályázati lehetőség igénybevételének körülményei okozták a késedelmet. Megítélése szerint a nyertes által vállalt jótállási idő nem adott okot az eljárás eredménytelenné nyilvánításához. A Kbt. 60. § (1) bek. f) pontja szerint erre akkor kerülhet sor, ha az egyik ajánlattevő a verseny tisztaságát sértő cselekményt követ el, ilyet magával az ajánlat megtételével nem lehet elkövetni. Egyebekben nem igaz, hogy az 1250 hónapnyi jótállás meghaladja a csatorna élettartamát, erre számos példát említett. A 25%-os pénzügyi biztosíték ad arra garanciát, hogy a jótállás időtartamán belül az ajánlatkérő a hibák kijavítását mindvégig megoldhassa. Nem alapos az a kifogás sem, hogy a szerződéstervezettel nem mindenben megfelelő szerződés aláírása is jogsértő lenne. A szerződéstervezet funkciójából következik, hogy az még nem végleges, ugyanakkor a szerződési feltételek és az elfogadott ajánlat abban nem módosult.
Egyéb érdekelt Contur-Bau Rt. észrevételében előadta, hogy ajánlatát a felhívás és dokumentáció előírásainak megfelelően tette meg. A jótállás időtartamát az ajánlatkérő nem maximálta, az 1250 hónapot a nyertes pénzügyi garanciával együttesen vállalta. Ez utóbbit készpénz formájában nyújtja, ezért az később sem veszíti el a jelentőségét. Az aláírt szerződés tartalmilag megfelel a felhívásban és dokumentációban közölt feltételeknek és az ajánlatnak. Szerinte a közbeszerzési eljárás jogszerűségét igazolja, hogy annak résztvevői nem nyújtottak be jogorvoslati kérelmet.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, ajánlatkérő nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása- a kezdeményező által kifogásoltak szerint - nem volt jogsértő.
I. Kezdeményező sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem nyilvánította eredménytelennek a közbeszerzési eljárást, tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlattevő a jótállás körében irreális vállalást tett és azzal, hogy ajánlatkérő ezt elfogadta, nem biztosította verseny tisztaságát.
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (1) bekezdés rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartania verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
A Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontja lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlatkérő az eljárás eredménytelenségét állapítsa meg, ha valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről döntött.
Jelen eljárásban a nyertes ajánlattevő 1250 hónap jótállási időt vállalt a szerződés hibátlan teljesítésére, tehát arra, hogy a szolgáltatott dologban megvannak a törvényes és a szerződésben meghatározott tulajdonságok. A nyertes ajánlattevő az ajánlatában szereplő 1250 hónap jótállással vállalta, hogy ajánlatkérő ezen időszak alatt érvényesíthesse vele szemben a nem szerződésszerű teljesítés valamennyi jogkövetkezményét az egész szolgáltatás, tehát az egész elvégzendő feladat tekintetében. A nyertes ajánlattevő a jótállással fokozott felelősséget vállalt a szerződés hibátlan teljesítéséért, amely felelősség alól csak szűk körben élhet kimentési lehetőséggel.
A nyertes ajánlattevő a jótállás időtartamának vállalása mellett a jótállás teljesítésének biztosítékául - szintén a felek megállapodásán alapulóan - jótállási garanciát vállalt, a nettó ajánlati ár 25% - a mértékben. A nyertes ajánlattevő a jótállási garancia vállalását készpénzben kívánta teljesíteni. A jótállási garancia összege a vállalt jótállási idő - 1250 hónap - alatt áll az ajánlatkérő rendelkezésére.
Az, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők által az ajánlatban vállalt egyes szerződéses feltételek meghatározása körében akár annak túlzó mértéke, akár e körben a verseny tisztaságát sértő magatartás megállapítható legyen önmagában nem alapozza meg csupán az, hogy a többi ajánlattevő vállalását többszörösen meghaladó mértékű vállalás előfordul.
Nem osztotta a Döntőbizottság jelen esetben a kezdeményező e körben kifejtett azon álláspontját, hogy a nyertes által vállalt jótállás ilyen mértéke ajánlatkérő számára nem egyértelmű, illetve egy bizonyos időtartam után elveszítheti jelentőségét. A nyertes vállalásának ajánlatkérő számára egyértelműnek kell lennie, hiszen a jótállás időtartama alatt a megépített csatornahálózattal kapcsolatban felmerülő hibák esetén a vállalkozóhoz fordulhat a hiba kijavítása végett, és ezen kötelezettség alóla vállalkozó szűk körben tudja felelősségét kimenteni. Azt pedig, hogy a vállalt jótállási időtartam hossza miatt jelentőségét vesztené, azért nem fogadható el a vállalás túlzó mértékének indokaként, hiszen a jótállási kötelezettség teljesítésének biztosításaként felajánlott garancia - amely készpénzben a jótállás időtartama alatt ajánlatkérő rendelkezésére áll - miatt a jótállás nem veszíti el a jelentőségét, ugyanis, ha bármely ok miatt a nyertes ajánlattevő nem kíván, vagy nem képes jótállási kötelezettségének eleget tenni, ajánlatkérő a rendelkezésre bocsátott jótállási garancia összegéből elvégezheti a szükséges javításokat.
A jótállási vállalás körében ajánlatkérő is vizsgálta azok irreális és esetlegesen a verseny tisztaságát sértő voltát és úgy döntött, hogy elfogadja a nyertes ajánlattevő által tett vállalást és értékeli, mivel hosszú távra megalapozott garanciát nyújt számára.
A fent kifejtett indokok alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő nem követett el jogsértést, amikor elfogadta a nyertes ajánlattevőnek a jótállás körében tett vállalását.
II. A kezdeményező sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelennek a nyertes ajánlatát, mivel ajánlata nem felelt meg a dokumentáció elvárásának, ugyanis a fizetési ütemezés és a műszaki ütemezés nem volt összhangban.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján tényként állapította meg, hogy a jelen eljárással érintett közbeszerzési eljárásban nem volt megállapítható a kezdeményező által hivatkozott eltérés a pénzügyi és műszaki ütemezés között.
A nyertes ajánlattevő ajánlatának 40. oldalán csatolt pénzügyi ütemezés szerint az első részszámla 2003. november 1. napján esedékes, a végszámla pedig 2004 december 1. napján. A pénzügyi ütemezésben meghatározott időpontokkal összhangban került sor az ajánlat 38. oldalán a műszaki ütemezés megadására.
A fent előadottak alapján tehát a nyertes ajánlattevő a pénzügyi és műszaki ütemezés megadásával megfelelt a dokumentációban előírt feltételeknek, így fel sem merülhetett ezen eljárásban a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjának alkalmazása a kezdeményező által hivatkozott indokok alapján.
Nem követett el tehát jogsértést ajánlatkérő akkor, amikor a nyertes ajánlatát érvényesnek elfogadva bevonta az értékelés szakaszába.
III. Kezdeményező sérelmezte továbbá, hogy a szerződés nem a felhívás és dokumentáció, valamint ajánlat alapján került megkötésre, így sérült a Kbt. 62. § (1) bekezdése, ugyanis az előzetes szerződéstervezet szövegén módosítások történtek.
Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy az ajánlatkérő nem készített szerződéstervezetet, csak a feltételeket határozta meg, tehát az ajánlatban szereplő szerződéstervezet az ajánlattevő szerződési feltételekre tett nyilatkozatának minősül.
A Kbt. 62. § (1) bekezdés alapján az eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) kell a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetve a felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is.
Az ajánlatkérő 2003. március 24-i rendkívüli ülésének jegyzőkönyvkivonata szerint a 61/2003 (III. 24.) önkormányzati határozata rögzíti a megkötendő szerződés módosítását a jótállási garancia, a kötbér és a fizetési ütemezés vonatkozásában.
A rendelkezésre álló iratok - különösen a megkötött szerződés - alapján megállapítható, hogy a fent ismertetett határozatban szereplő, a kötbérre és pénzügyi ütemtervben szereplő fizetésre vonatkozó módosítási javaslatok nem kerültek átvezetésre, a megkötött szerződés nem tér el a nyertes ajánlatában vállaltaktól.
A jótállási garancia a megkötött szerződésben a nyertes ajánlatával egyező tartalommal került rögzítésre, eltérés csak annyiban állapítható meg, hogy a jótállási garancia visszautalására határidőt építettek be a megkötött szerződésbe. A jótállási garancia megfizetésére sem az dokumentáció, sem pedig az ajánlat nem tért ki, a szerződéskötés körében indokolt volt egyértelműsíteni, hogy egyes kötelezettségek körében annak megfizetésére milyen határidő áll a felek rendelkezésére.
Azzal, hogy a szerződésben rögzítették a garancia összege visszautalásának határidejét, a Döntőbizottság megítélése szerint a felek nem tértek el a felhívás és az ajánlat tartalmától. A hivatkozott Kbt. 62. § (1) bekezdése semmi esetre sem értelmezhető akként, hogy a szerződésnek szó szerint meg kellene egyeznie az ajánlatban, valamint a felhívásban és dokumentációban foglaltakkal, a hivatkozott jogszabály azt írja elő, hogy a megkötött szerződés tartalmában nem térhet el az ajánlattól, felhívástól és dokumentációtól.
Jelen esetben pedig a megkötött szerződés a jótállási garancia tekintetében az ajánlat tartalmának megfelelően került rögzítésre.
Nem elhanyagolható az sem, hogy a visszautalásra megállapított határidő a felhívásban a fizetési határidőnek megfelelően került meghatározásra, mivel a dokumentáció szerint a fizetési határidő 60 nap, ezzel egyezően került rögzítésre a garancia visszautalásának határideje is.
A fentiek alapján nem tekinthető a Kbt. 62. § (1) bekezdésében foglaltak megsértésének ajánlatkérő eljárása a jótállási garancia körében rögzített szerződés feltételeknek a végleges szerződésben való kiegészítéssel, mivel azzal ajánlatkérő nem tért el sem az ajánlat, sem a felhívás és dokumentáció tartalmától.
IV. Kezdeményező kifogásolta, hogy a szerződés megkötésére a felhívásban megadott időponttól eltérően került sor, ezáltal ajánlatkérő megsértette a Kbt. 62. § (2) bekezdését.
A Kbt. 62. § (2) bekezdése szerint a szerződés megkötésének időpontját az ajánlati felhívásban kell megállapítani azzal, hogy az - a 71/B. § (3)-(4) bekezdése szerinti eset kivételével - nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és a harmincadik (építési beruházás esetén a hatvanadik) napnál későbbi időpontban.
A fenti jogszabályhely azt rögzíti, hogy ajánlatkérőnek a szerződés megkötésének időpontját a felhívásban kell megállapítani, ezen kötelezettségének ajánlatkérő maradéktalanul eleget tett.
A hivatkozott rendelkezés a szerződéskötés időpontjára vonatkozóan kimondja továbbá, hogy annak legkorábbi időpontja az eredményhirdetést követő 8. nap a legkésőbbi időpontja az eredményhirdetést követő 30 nap (építési beruházás esetén 60 nap).
E körben megállapítható volt, hogy ajánlatkérő a szerződést a nyertes ajánlattevővel az eredményhirdetést követő 8. napon túl, de a hatvanadik napon belül kötötte meg, így a Döntőbizottság álláspontja szerint a szerződés megkötése körében nem sértette meg ajánlatkérő a Kbt. 62. § (2) bekezdésében foglaltakat, ugyanis ezen szakasz és más törvényi rendelkezés sem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a szerződésnek a felhívásban megadott időponttól eltérően később történő megkötésére nincs lehetőség.
Jelen ügyben ajánlatkérő nyilatkozata szerint a szerződés megkötésének elhalasztását az indokolta, hogy be kellett várni, hogy rendelkezzenek a 90%-os támogatottsági szinttel, ehhez viszont a VICE pályázati pénzre is szüksége volt ajánlatkérőnek, de ha a támogatás odaítélése előtt megköti a szerződést, úgy a támogatástól elesik.
A nyertes a szerződést 2003. március 27-én, tehát a felhívásban rögzített időpontban aláírta, míg ajánlatkérő 2003. április 11-én. A szerződés tehát a törvényben meghatározott időkeretben került megkötésre, mert az ajánlatkérő az eredményhirdetést követő 60 napon belül a szerződést megkötötte.
V. Kezdeményező kifogásolta, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 31. § (6) bekezdését, mivel a felelősségi rendet csak az eljárás befejezését követően szabályozta.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése értelmében az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
Ajánlatkérő az eljárás során nyilatkozott, hogy ez volt az első lefolytatott közbeszerzési eljárásuk, ezért szabályzattal sem rendelkeztek. A közbeszerzési eljárás előkészítésének szakaszában a szabályzatot is készítettek, amely a felelősségre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazta, azonban a szabályzat elfogadása elhúzódott, ezért került a szabályzat csak 2003. március 24-én jóváhagyásra.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése kimondja, hogy jogorvoslati eljárást a törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az
(5) vagy (6) bekezdés szerint. A határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A felelősségi rendet a Kbt. fent idézett 31. § (6) bekezdése alapján legkésőbb az eljárás előkészítése során el kell készíteni. Amennyiben ajánlatkérő elmulasztja a felelősségi rend elkészítését, a jogsértő esemény akkor valósul meg, amikor ajánlatkérő megindítja a közbeszerzési eljárását. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását 2002. szeptember 18. napján indította meg, tehát amennyiben felelősségi rendet nem alakította ki, úgy az a felhívás közzétételével a jogsértés bekövetkezik.
Kezdeményező az indítványát 2003. május 23. napján terjesztette elő, olyan időpontban amely már túl van a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott 90 napon, tehát a kezdeményezés e körben az objektív jogvesztő határidőn túl került kifogásolásra. A kezdeményező ezen kérelmi eleme elkésett. Elkésetten érkezett kérelmi elem tekintetében pedig a Döntőbizottság érdemi vizsgálatot nem folytathat le jogszerűen.
Tekintettel az objektív határidő túllépésére nem bír relevanciával, hogy ajánlatkérő mikor szerzett tudomást a "felelősségi rend" irat hiányáról mint az általa sérelmezett eseményről, mivel az objektív jogvesztő határidő elmulasztása esetén a jogorvoslat kezdeményezésének joga nem nyílik meg, mivel a jogsértő eseményről 90 napon túli időpontban szerzett tudomást.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság az elkésettség okán nem vizsgálhatta érdemben, hogy ajánlatkérő megsértette- e a Kbt. 31. § (6) bekezdését.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése értelmében a Döntőbizottság eljárására - ha a törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe 14. § (2) bekezdése kimondja, hogy a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti, és erről értesíti azokat, akik a 13. § (2) bekezdése szerint az eljárás megindításáról értesültek.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértést nem követett el, ezért az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. 14. § (2) bekezdése alapján a hivatalból indított eljárást megszüntette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. július 2.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
