KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5892)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.281/7/2003.
Tárgy: az Állami Számvevőszék által hivatalból kezdeményezett eljárása Zalalövő Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Állami Számvevőszék (1051 Budapest, Apáczai Csere J. u. 10., levélcím: 1364 Bp. 4. Pf. 54, a továbbiakban kezdeményező) a Zalalövő Város Önkormányzata (8999 Zalalövő, Szabadság tér. 1., a továbbiakban ajánlatkérő) "Zalalövő külső városrészek és térsége (Szőce község) I. ütem szennyvízvezeték kiépítése a 10.295/3/2001. számú NYUDUVIZIG által kiadott vízjogi létesítési engedély alapján" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárást megszünteti.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel, a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján, a felek nyilatkozata és a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Zalalövő Város Önkormányzata 2001 nov. 19-én állapodott meg Szőce Község Önkormányzatával a szennyvízberuházás közös megvalósításáról, amelyben a gesztor is kijelölésre került Zalalövő Város Önkormányzata.
Ajánlatkérő 2002. szeptember 18. napján, a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 38. számában közzétett részvételi felhívással nyílt előminősítési közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Az előminősítési szakasz lezárását követően 2002. október 30-án ajánlatkérő megküldte ajánlati felhívását az alábbi, alkalmasnak minősített ajánlattevőknek: Kaiser Kft., Délviép Kft., OMS Hungária. Kft., Somogyi és Társa Kft., STRABAG Kft., Hydrocomp Kft., Arinext Kft., Szabadics Kft., Hoffmann Rt., Alterra Kft., Contur-Bau Rt.
Az ajánlati felhívás szerint a teljesítés határideje 2004. november 30-a, az ajánlattételi határidő 2002. december 30-a, az eredményhirdetés 2003. január 29-e, a szerződéskötés napja 2003. február 28-a.
A ajánlatok elbírálását ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontja szerint kívánta elvégezni, ennek részszempontjai az alábbiak szerint kerültek meghatározásra:
részszempont súlyszám
1. ajánlati ár 3
2. késedelmes teljesítés esetén vállalt kötbér mértéke 3
alszempontok:
- A késedelem első 90 napjára vállalt kötbér mértéke Ft/nap 1
- A késedelem további idejére vállalt kötbér mértéke 0,5
- A vállalt kötbér maximális mértéke a nettó ajánlati ár %-ában 1
- Meghiúsulási kötbér mértéke a nettó vállalási ár %-ában 0,5
3. jótállás időtartama (hónapban) 3
4. jótállási garancia mértéke a nettó ár %-ában 3
5. a szerződés teljesítésének határnapja 2
6. kis és középvállalkozások részvételi esélyének növelése 0,3
Ajánlatkérő a pontozást 0-100 határok között határozta meg, az értékelés módszereként pedig a lineáris arányosítást.
A jótállással kapcsolatos vállalásoknál az ajánlatkérő a vállalható minimumokat határozta meg, mely szerint a minimális jótállási idő 24 hónap, míg a minimális jótállási garancia a nettó ár 2%-a.
Ajánlatkérő dokumentációt is biztosított az ajánlattételhez. Ebben a műszaki követelmények mellett szerződési feltételeit is megadta, továbbá meghatározta az ajánlat elkészítésével kapcsolatos előírásokat. A fizetési feltételek között előírta, hogy előleg fizetése kizárt, a részszámla benyújtása megengedett.
A kötbérek érvényesítésére az ajánlatkérő kifejezetten a számlákból való levonást írta elő.
A 2002. december 30-i ajánlattételi határidőre a Kaiser Kft., a Délviép Kft., a STRABAG Kft., a Szabadics Kft., a Hoffmann Rt., a Hydrocomp Kft., a Contur-Bau Rt. tett ajánlatot.
Ajánlatkérő 2003. január 17-én értesítette az ajánlattevőket arról, hogy az eredményhirdetés március 17-én lesz, majd 2003. február 7-én írásban értesítette a résztvevőket, hogy az eredményhirdetést 2003. február 27-én tartja, a szerződés megkötésére pedig március 27-én kerül sor.
A lebonyolító végezte el először az ajánlatok pontozásos értékelését, majd javaslatát az ajánlatkérő értékelőbizottsága 2003. február 24-én tárgyalta. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az eljárást a Kbt. 60. § (1) bek. f) pontja szerint eredménytelenné kell nyilvánítani, a képviselő-testületek elé is ilyen tartalmú előterjesztés került. Az ajánlatkérő testülete 2003. február 26-i ülésén másként döntött, az eljárás nyerteseként a Contur-Bau Rt. ajánlatát fogadta el. A társközségek testületei még 2003. február 25-én tartott üléseiken rábízták a döntést a gesztor testületére, azonban a szerződés aláírását ahhoz a feltételhez kötötték, hogy arra csak "a 90%-os támogatottsági szint elérése után kerülhet sor". Az eredményhirdetés 2003. február 27-én megtörtént, az összegzés is ekkorra elkészült.
A szerződések szövegének véglegesítése során az ajánlatkérő képviselő-testülete 2003. március 24-én a szerződéstervezetben foglaltak néhány pontban történő módosításáról döntött. Ezek a módosítások érintették a jótállási garancia visszautalásának határidejét, a kötbér megfizetésének módját és a pénzügyi ütemezést.
A szerződést 2003. április 11-én írták alá az ajánlatkérők részéről. A munkaterület átvétele 2003. április 30-án lezajlott.
A kezdeményező 2003. május 23-i beadványával kezdeményezte a Döntőbizottságnál hivatalbóli jogorvoslati eljárás lefolytatását.
Beadványában a kezdeményezés indokaiként előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során irreális vállalásokat értékelt, a Contur-Bau Rt. (nyertes) esetében 1250 hónap jótállást, amelynek időtartamára a vállalási ár 25%-a elkülönített számlán az ajánlatkérő rendelkezésére áll. A 104 év és 2 hónap jótállási idő nem realizálható, az élettartamot jelentősen meghaladja, ugyanakkor a nyertes ezzel jelentős többletpontokat szerzett az értékelés során. Az ajánlatkérő bonyolítója és bizottságai javasolták is a döntéshozó számára az eljárás eredménytelenné nyilvánítását, azonban a testület a pontozás eredményére tekintettel nyertest hirdetett.
Kifejtette továbbá, hogy a Contur-Bau Rt. ajánlata érvénytelen is volt, mert nem felelt meg a felhívás és dokumentáció feltételeinek a fizetési feltételek vonatkozásában. Az ajánlatkérő ugyanis követelményként határozta meg a műszaki teljesítésnek megfelelő számlázást és azt, hogy előleg fizetésére nincs mód, a teljesítés kezdési időpontjaként 2003. márciusát, befejezését 2004. szeptemberben határozta meg. A nyertes ajánlata szerint az első számlát 2003. január 1-jén nyújtja be, a végszámlát pedig 2003. szeptember 1-jén, amely a végső teljesítési időpontnál 1 évvel korábbi. Az ajánlatot tehát érvénytelenné kellett volna nyilvánítani, amelyről az ilyen értelmű előterjesztés ellenére másként döntött a képviselő-testület.
Kezdeményező véleménye szerint jogsértés történt továbbá a szerződés megkötése körében is, mert azt a felek nem az ajánlati felhívás és dokumentáció tartalmának megfelelően kötötték meg, továbbá megkötésére nem az ajánlati felhívásban meghatározott időpontban került sor, hanem két héttel később. Emiatt sérültek a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdései is.
Az ajánlatkérő csak az eljárás befejezését követően határozta meg az eljárás belső felelősségi rendjét, ezzel a Kbt. 31. § (6) bekezdését sértette meg. Beadványában előadta, hogy a jogsértő esemény az eredményhirdetés időpontjában valósult meg (2003. február 27-e), az ezekről történt tudomásszerzés pedig 2003. május 8-án történt a beruházások helyszíni vizsgálata során.
Ajánlatkérő észrevételében kérte, hogy a Döntőbizottság az indítványt utasítsa el, mert az megalapozatlan. Álláspontja szerint a Kbt. előírásait nem sértette meg.
Előadta, hogy a Contur-Bau Rt. ajánlata tartalmazott nyilvánvaló elírásokat a dátumokat illetően, azonban nem adhattak alapot az ajánlat érvénytelenné nyilvánításához. A szerződéskötés során ezeket az elírásokat korrigálásra kerültek. Ezzel nem sértette meg a többi ajánlattevő érdekeit, mert a pénzügyi ütemezés nem volt elbírálási részszempont, az eredményt nem befolyásolta. Ajánlatkérő kifejtette, hogy a szerződés aláírása azért késett két hetet, mert az aláírás feltétele az volt, hogy a beruházás fedezete legalább 90%-ban rendelkezésre álljon. A VICE pályázati lehetőség igénybevételének körülményei okozták a késedelmet. Megítélése szerint a nyertes által vállalt jótállási idő nem adott okot az eljárás eredménytelenné nyilvánításához. A Kbt. 60. § (1) bek. f) pontja szerint erre akkor kerülhet sor, ha az egyik ajánlattevő a verseny tisztaságát sértő cselekményt követ el, ilyet magával az ajánlat megtételével nem lehet elkövetni. Egyebekben nem igaz, hogy az 1250 hónapnyi jótállás meghaladja a csatorna élettartamát, erre számos példát említett. A 25%-os pénzügyi biztosíték ad arra garanciát, hogy a jótállás időtartamán belül az ajánlatkérő a hibák kijavítását mindvégig megoldhassa. Nem alapos az a kifogás sem, hogy a szerződéstervezettel nem mindenben megfelelő szerződés aláírása is jogsértő lenne. A szerződéstervezet funkciójából következik, hogy az még nem végleges, ugyanakkor a szerződési feltételek és az elfogadott ajánlat abban nem módosult.
Egyéb érdekelt Contur-Bau Rt. észrevételében előadta, hogy ajánlatát a felhívás és dokumentáció előírásainak megfelelően tette meg. Elismeri, hogy az ajánlatában 2003. január 1. szerepel az I. részszámla benyújtása időpontjaként. Ez nyilvánvaló évszámelírás, hiszen ekkor még sem szerződés, sem teljesítés nincs. Az ajánlatkérő jogszerűen vonta be az értékelésbe az ajánlatot, ezzel a többi ajánlattevő érdeke nem sérült, hiszen nem érintette az elbírálás szempontjait a pénzügyi ütemterv. A jótállás időtartamát az ajánlatkérő nem maximálta, az 1250 hónapot a nyertes pénzügyi garanciával együttesen vállalta. Ez utóbbit készpénz formájában nyújtja, ezért az később sem veszíti el a jelentőségét. Az aláírt szerződés tartalmilag megfelel a felhívásban és dokumentációban közölt feltételeknek és az ajánlatnak. Szerinte a közbeszerzési eljárás jogszerűségét igazolja, hogy annak résztvevői nem nyújtottak be jogorvoslati kérelmet.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, ajánlatkérő nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása - a kezdeményező által kifogásoltak szerint - nem volt jogsértő.
I. Kezdeményező sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem nyilvánította eredménytelennek a közbeszerzési eljárást, tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlattevő a jótállás körében irreális vállalást tett és azzal, hogy ajánlatkérő ezt elfogadta, nem biztosította verseny tisztaságát.
A közbeszerzésekről szóló 1995 évi XL. tv. (a továbbiakban Kbt.) 24. § (1) bekezdés rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
A Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontja lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlatkérő az eljárás eredménytelenségét állapítsa meg, ha valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről döntött.
Jelen eljárásban a nyertes ajánlattevő 1250 hónap jótállási időt vállalt a szerződés hibátlan teljesítésére, tehát arra, hogy a szolgáltatott dologban megvannak a törvényes és a szerződésben meghatározott tulajdonságok. A nyertes ajánlattevő az ajánlatában szereplő 1250 hónap jótállással vállalta, hogy ajánlatkérő ezen időszak alatt érvényesíthesse vele szemben a nem szerződésszerű teljesítés valamennyi jogkövetkezményét az egész szolgáltatás, tehát az egész elvégzendő feladat tekintetében. A nyertes ajánlattevő a jótállással fokozott felelősséget vállalt a szerződés hibátlan teljesítéséért, amely felelősség alól csak szűk körben élhet kimentési lehetőséggel.
A nyertes ajánlattevő a jótállás időtartamának vállalása mellett, a jótállás teljesítésének biztosítékául - szintén a felek megállapodásán alapulóan - jótállási garanciát vállalt, a nettó ajánlati ár 25%-a mértékben. A nyertes ajánlattevő a jótállási garancia vállalását készpénzben kívánta teljesíteni. A jótállási garancia összege a vállalt jótállási idő - 1250 hónap - alatt áll az ajánlatkérő rendelkezésére.
Az, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők által az ajánlatban vállalt egyes szerződéses feltételek meghatározása körében akár annak túlzó mértéke, akár e körben a verseny tisztaságát sértő magatartás megállapítható legyen, önmagában nem alapozza meg csupán az, hogy a többi ajánlattevő vállalását többszörösen meghaladó mértékű vállalás előfordul.
Nem osztotta a Döntőbizottság jelen esetben a kezdeményező e körben kifejtett azon álláspontját, hogy a nyertes által vállalt jótállás ilyen mértéke ajánlatkérő számára nem egyértelmű, illetve egy bizonyos időtartam után elveszítheti jelentőségét. A nyertes vállalásának ajánlatkérő számára egyértelműnek kell lennie, hiszen a jótállás időtartama alatt a megépített csatornahálózattal kapcsolatban felmerülő hibák esetén a vállalkozóhoz fordulhat a hiba kijavítása végett, és ezen kötelezettség alól a vállalkozó szűk körben tudja felelősségét kimenteni. Azt pedig, hogy a vállalt jótállási időtartam hossza miatt jelentőségét vesztené, azért nem fogadható el a vállalás túlzó mértékének indokaként, hiszen a jótállási kötelezettség teljesítésének biztosításaként felajánlott garancia - amely készpénzben a jótállás időtartama alatt ajánlatkérő rendelkezésére áll - miatt a jótállás nem veszíti el a jelentőségét, ugyanis ha bármely ok miatt a nyertes ajánlattevő nem kíván vagy nem képes jótállási kötelezettségének eleget tenni, ajánlatkérő a rendelkezésre bocsátott jótállási garancia összegéből elvégezheti a szükséges javításokat.
A jótállási vállalás körében ajánlatkérő is vizsgálta azok irreális és esetlegesen a verseny tisztaságát sértő voltát, és úgy döntött, hogy elfogadja a nyertes ajánlattevő által tett vállalást és értékeli, mivel hosszú távra megalapozott garanciát nyújt számára.
A fent kifejtett indokok alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő nem követett el jogsértést, amikor elfogadta a nyertes ajánlattevőnek a jótállás körében tett vállalását.
II. A kezdeményező sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelennek a nyertes ajánlatát, mivel ajánlata nem felelt meg a dokumentáció elvárásának, ugyanis a fizetési ütemezés és a műszaki ütemezés nem volt összhangban.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata 40. oldalán csatolt pénzügyi ütemezésben az első részszámla benyújtásának határidejeként 2003. január 1. napja került rögzítésre, a végszámla benyújtása pedig 2003. szeptember 1. napján történik. E körben nyilatkozott a nyertes, hogy a pénzügyi ütemezés a műszaki ütemezéssel összhangban van. Nyilatkozott a nyertes arról is, hogy az elvégzett munkát igazoló teljesítésigazolási jegyzőkönyv alapján benyújtott számla kézhezvételétől számított
60 napon belül kerül a számla kifizetésre.
Az ajánlat 38. oldalán szereplő műszaki ütemezésben pedig az első műszaki teljesítés 2003. október 31-e, míg a teljes befejezés 2004. november vége szerepel.
Az ajánlatban csatolt felolvasólap 3. pontjában a kivitelezés megkezdésének időpontja: 2003. március hónap, a kivitelezés határnapjaként pedig 2004. november 30-a került rögzítésre. A fentieken túl az ajánlathoz csatolt szerződéstervezet 4. pontjában a szerződés vállalási határideje körében rögzítésre került - többek között - az, hogy a rész - határidő 2003. október 31. a szerződés teljesítésének határnapja 2004. november 30-a.
A nyertes ajánlatában szereplő pénzügyi ütemezés egyértelműen elírásként értelmezhető, hiszen az ott szereplő időpontok a közbeszerzési eljárásban meghatározott eljárási cselekmények ismeretében és a nyertes ajánlatának taralma alapján is nyilvánvaló ellentmondást tartalmaztak.
Ajánlatkérőnek az ajánlatokat azok tartalma alapján kell vizsgálnia, az ajánlatban szereplő nyilatkozatok megfelelően értelmezésétől nem tekinthet el, mert ha az ajánlat egyes részeit önmagukban értékeli és ezek alapján fűz bizonyos jogkövetkezményeket az ajánlathoz (pl. érvénytelenség stb.) úgy az abból levont esetleges téves következtetés miatt jogsértő döntéshez vezethet. Jelen esetben is az ajánlatban több helyen nyilatkozatok szerepeltek a szerződés teljesítésére, amelyek teljes összhangban voltak egymással, és megfeleltek a folyamatban lévő eljárásban rögzített eljárási cselekményeknek.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő nem járt el jogsértően, amikor a pénzügyi ütemezést nem önmagában értékelte, és a felismerve az abban foglalt nyilvánvaló elírást, az ajánlat tartalma alapján állapította meg a pénzügyi ütemezés tényleges időpontjait. A nyertes ajánlatából pedig ezt kétséget kizáróan meg lehetett állapítani, hiszen a műszaki ütemezésben foglaltak, illetve az ajánlathoz csatolt szerződéstervezetből, továbbá a felolvasólapon megadottak összevetéséből a számlák benyújtásának időpontjai megállapíthatók voltak.
A fentiek alapján került sor a szerződésben az első részszámla benyújtásának idejeként - tekintettel a 2003. október 31-i teljesítésre - 2003. november 1. napjában, míg a végszámla benyújtása - tekintettel a 2004. november 30-i befejezésre - 2004. december 1. napjában meghatározásra, amely időpontok az ajánlat tartalmával nem mutatnak eltérést.
A fent előadottak alapján nem merülhetett fel ezen eljárásban a Kbt. 52. § (2) d) pontjának alkalmazása a kezdeményező által hivatkozott indokok alapján, így nem követett el tehát jogsértést ajánlatkérő akkor, amikor a nyertes ajánlatát érvényesnek elfogadva bevonta az értékelés szakaszába.
III. Kezdeményező sérelmezte továbbá, hogy a szerződés nem a felhívás és dokumentáció és ajánlat alapján került megkötésre, így sérült a Kbt. 62. § (1) bekezdése, ugyanis az előzetes szerződéstervezet szövegén módosítások történtek.
Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy az ajánlatkérő nem készített szerződéstervezetet csak a feltételeket határozta meg, tehát az ajánlatban szereplő szerződéstervezet az ajánlattevő szerződési feltételekre tett nyilatkozatának minősül.
A Kbt. 62. § (1) bekezdés alapján az eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) kell a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetve a felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is.
Az ajánlatkérő 2003. március 24-i rendkívüli ülésének jegyzőkönyvkivonata szerint a 61/2003. (III. 24.) önkormányzati határozata rögzíti a megkötendő szerződés módosítását a jótállási garancia, a kötbér és a fizetési ütemezés vonatkozásában.
A rendelkezésre álló iratok - különösen a megkötött szerződés - alapján megállapítható, hogy a fent ismertetett határozatban szereplő, a kötbérre és pénzügyi ütemtervben szereplő fizetésre vonatkozó módosítási javaslatok nem kerültek átvezetésre, a megkötött szerződés nem tér el a nyertes ajánlatában vállaltaktól.
A jótállási garancia a megkötött szerződésben a nyertes ajánlatával egyező tartalommal került rögzítésre, eltérés csak annyiban állapítható meg, hogy a jótállási garancia visszautalására határidőt építettek be a megkötött szerződésbe. A jótállási garancia megfizetésére sem az dokumentáció, sem pedig az ajánlat nem tért ki, a szerződéskötés körében indokolt volt egyértelműsíteni, hogy egyes kötelezettségek körében annak megfizetésére milyen határidő áll a felek rendelkezésére.
Azzal, hogy a szerződésben rögzítették a garancia összege visszautalásának határidejét a Döntőbizottság megítélése szerint a felek nem tértek el a felhívás és az ajánlat tartalmától. A hivatkozott Kbt. 62. § (1) bekezdése semmi esetre sem értelmezhető akként, hogy a szerződésnek szó szerint meg kellene egyeznie az ajánlatban, valamint a felhívásban és dokumentációban foglaltakkal, a hivatkozott jogszabály azt írja elő, hogy a megkötött szerződés tartalmában nem térhet el az ajánlattól, felhívástól és dokumentációtól.
Jelen esetben pedig a megkötött szerződés a jótállási garancia tekintetében az ajánlat tartalmának megfelelően került rögzítésre.
Nem elhanyagolható az sem, hogy a visszautalásra megállapított határidő a felhívásban a fizetési határidőnek megfelelően került meghatározásra, mivel a dokumentáció szerint a fizetési határidő 60 nap, ezzel egyezően került rögzítésre a garancia visszautalásának határideje is.
A fentiek alapján nem tekinthető a Kbt. 62. § (1) bekezdésében foglaltak megsértésének ajánlatkérő eljárása a jótállási garancia körében rögzített szerződés feltételeknek a végleges szerződésben való kiegészítéssel, mivel azzal ajánlatkérő nem tért el sem az ajánlat, sem a felhívás és dokumentáció tartalmától.
IV. Kezdeményező kifogásolta, hogy a szerződés megkötésére a felhívásban megadott időponttól eltérően került sor, ezáltal ajánlatkérő megsértette a Kbt. 62. § (2) bekezdését.
A Kbt. 62. § (2) bekezdése szerint a szerződés megkötésének időpontját az ajánlati felhívásban kell megállapítani azzal, hogy az - a 71/B. § (3)-(4) bekezdése szerinti eset kivételével - nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és a harmincadik (építési beruházás esetén a hatvanadik) napnál későbbi időpontban.
A fenti jogszabályhely azt rögzíti, hogy ajánlatkérőnek a szerződés megkötésének időpontját a felhívásban kell megállapítani, ezen kötelezettségének ajánlatkérő maradéktalanul eleget tett.
A hivatkozott rendelkezés a szerződéskötés időpontjára vonatkozóan kimondja továbbá, hogy annak legkorábbi időpontja az eredményhirdetést követő 8. nap a legkésőbbi időpontja az eredményhirdetést követő 30 nap (építési beruházás esetén 60 nap).
E körben megállapítható volt, hogy ajánlatkérő a szerződést a nyertes ajánlattevővel az eredményhirdetést követő 8. napon túl de a hatvanadik napon belül kötötte meg, így a Döntőbizottság álláspontja szerint a szerződés megkötése körében nem sértette meg ajánlatkérő a Kbt. 62. § (2) bekezdésében foglaltakat, ugyanis ezen szakasz és más törvényi rendelkezés sem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a szerződésnek a felhívásban megadott időponttól eltérően később történő megkötésére nincs lehetőség.
Jelen ügyben ajánlatkérő nyilatkozata szerint a szerződés megkötésének elhalasztását az indokolta, hogy be kellett várni, hogy rendelkezzenek a 90%-os támogatottsági szinttel, ehhez viszont a VICE pályázati pénzre is szüksége volt ajánlatkérőnek, de ha a támogatás odaítélése előtt megköti a szerződést, úgy a támogatástól elesik.
A nyertes a szerződést 2003. március 27-én, tehát a felhívásban rögzített időpontban aláírta, míg ajánlatkérő 2003. április 11-én. A szerződés tehát a törvényben meghatározott időkeretben került megkötésre, mert az ajánlatkérő az eredményhirdetést követő 60 napon belül a szerződést megkötötte.
V. Kezdeményező kifogásolta, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 31. § (6) bekezdését, mivel a felelősségi rendet csak az eljárás befejezését követően szabályozta.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése értelmében az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
Ajánlatkérő az eljárás során nyilatkozott, hogy ez volt az első lefolytatott közbeszerzési eljárásuk, ezért szabályzattal sem rendelkeztek. A közbeszerzési eljárás előkészítésének szakaszában a szabályzatot is készítettek, amely a felelősségre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazta, azonban a szabályzat elfogadása elhúzódott ezért került a szabályzat csak 2003. március 24. jóváhagyásra.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése kimondja, hogy jogorvoslati eljárást a törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy (6) bekezdés szerint. A határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A felelősségi rendet a Kbt. fent idézett 31. § (6) bekezdése alapján legkésőbb az eljárás előkészítése során el kell készíteni. Amennyiben ajánlatkérő elmulasztja a felelősségi rend elkészítését, a jogsértő esemény akkor valósul meg amikor ajánlatkérő megindítja a közbeszerzési eljárását. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását 2002. szeptember 18. napján indította meg, tehát amennyiben felelősségi rendet nem alakította ki, úgy az a felhívás közzétételével a jogsértés bekövetkezik.
Kezdeményező az indítványát 2003. május 23. napján terjesztette elő, olyan időpontban amely már túl van a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott 90 napon, tehát a kezdeményezés e körben az objektív jogvesztő határidőn túl került kifogásolásra. A kezdeményező ezen kérelmi eleme elkésett. Elkésetten érkezett kérelmi elem tekintetében pedig a Döntőbizottság érdemi vizsgálatot nem folytathat le jogszerűen.
Tekintettel az objektív határidő túllépésére nem bír relevanciával, hogy ajánlatkérő mikor szerzett tudomást a "felelősségi rend" irat hiányáról, mint az általa sérelmezett eseményről, mivel az objektív jogvesztő határidő elmulasztása esetén a jogorvoslat kezdeményezésének joga nem nyílik meg, mivel
a jogsértő eseményről 90 napon túli időpontban szerzett tudomást.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság az elkésettség okán nem vizsgálhatta érdemben, hogy ajánlatkérő megsértette- e a Kbt. 31. § (6) bekezdését.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése értelmében a Döntőbizottság eljárására - ha a törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe 14. § (2) bekezdése kimondja, hogy a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti, és erről értesíti azokat, akik a 13. § (2) bekezdése szerint az eljárás megindításáról értesültek.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértést nem követett el, ezért az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. 14. § (2) bekezdése alapján a hivatalból indított eljárást megszüntette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. július 2.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
