KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5893)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.285/15/2003.
Tárgy: a Budaber Mérnöki Rt. jogorvoslati kérelme a Nyíregyházi Főiskola közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Budaber Mérnöki Rt. (1204 Budapest, Török Flóris u. 14., képviseli: dr. Páli Zsuzsanna ügyvéd, 1119 Budapest, Fehérvári út 44., a továbbiakban: kérelmező) általa Nyíregyházi Főiskola (4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/B, képviseli: dr. Spisák Béla ügyvéd, 4400 Nyíregyháza, Országzászló tér 1. I/9., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Nyíregyházi Főiskola, 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/B. szám alatti Hallgatói és Információs Központ épületének teljes körű általános napi, illetve időszakos takarítási munkáinak elvégzése és a napi nyitvatartási idő alatt rendfenntartási, takarítói ügyelet biztosítása, eltérő minőségű felületeken, összesen 9268 m2-en, 2 × 1913 m2 további üvegfelülettel (a szolgáltatás részletes meghatározását az ajánlati dokumentáció tartalmazza)" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 44. § (2) bekezdés c) pontjára és a Kbt. 44. § (6) bekezdésére tekintettel a Kbt. 44. § (7) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő ajánlati felhívásának 11. a) pont műszaki alkalmasság igazolása részének 3. francia bekezdéséből az "(elvárt iskolai végzettség: nemzetközi épülettisztító oklevél)", valamint az ajánlati felhívás 11. b) pontjának Műszaki alkalmatlanság része 2. nagy francia bekezdéséből a "nemzetközi épülettisztítói oklevéllel rendelkező" szövegrészeket megsemmisíti és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, és a felek által tett nyilatkozatok alapján az alábbiakat állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. május 21-én, a Közbeszerzési Értesítő 21. számában a rendelkező részben meghatározott tárgyú közbeszerzési eljárást kezdeményezett ajánlati felhívás közzétételével.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjának műszaki alkalmasság igazolása című részének 2. és 3. nagy francia bekezdésében az alábbiakat is meghatározta:
- "ajánlattevő műszaki-technikai felszereltségének ismertetése, összefüggésben a végzendő szolgáltatással (a rendelkezésre álló géppark, technikai eszközök részletezése),
- azoknak a szakembereknek, illetve vezetőknek a megnevezése, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek (elvárt iskolai végzettség: nemzetközi épülettisztítói oklevél), napi helyszíni jelenlét."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pontjának műszaki alkalmatlanság részének 1. és 2. nagy francia bekezdésében az alábbiakat határozta meg:
- "nem rendelkezik az ajánlatkérési dokumentációban felsorolt takarítóeszközökkel,
- 1 db gyalogkísérős kéttárcsás súroló automatával,
- 6 db kefés porszívó géppel (önálló motoros kefével és megfelelő szűréssel ellátott professzionális porszívó gép),
- 6 db por- és vízszívó géppel,
- 2 db egytárcsás súrológéppel (különböző tárcsák és kefék cserélhetők),
- 2 db szőnyegtisztító géppel,
- 14 db takarítókocsi tartozékokkal,
- 1 db gőzfejlesztő takarítógéppel,
- ajánlattevő nem rendelkezik, a minőség-ellenőrzésért felelős, nemzetközi épülettisztítói oklevéllel rendelkező szakemberrel, akinek legalább 10 éves felsőoktatási intézményben szerzett szakterületi vezetői gyakorlata van."
Ajánlatkérő az ajánlattételhez dokumentációt is készített, melyben az ajánlati feltételeket és az ajánlattételhez szükséges egyéb információkat pontosította, valamint tételesen felsorolta az ajánlati dokumentációhoz csatolt szerződéstervezet 1. számú mellékletében azt, hogy milyen típusú területeket (felületeket) kell takarítani, azok elhelyezkedését emeletek szerint, valamint azok m2 szerinti megoszlását. A szerződéstervezet 2. számú mellékletében ajánlatkérő meghatározta a szükséges takarítási tevékenységeket.
Kérelmező 2003. június 10-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Kérelmező tárgyaláson pontosított jogorvoslati kérelmében előadta, hogy tevékenységi körei között szerepel a takarítás, így a beszerzés tárgyára ajánlatot nyújthattak volna be, azonban az ajánlati felhívás 11. a) pontjának műszaki alkalmasság igazolása című részében meghatározott kötelező géppark, illetve az elvárt iskolai végzettségként nemzetközi épülettisztító oklevél feltüntetése, valamint ezekkel kapcsolatban az ajánlati felhívás 11. b) pontjában a műszaki alkalmatlanság körében alkalmassági feltételek meghatározása álláspontja szerint jogsértő volt. Álláspontja szerint semmi nem indokolja ezen feltételek előírását tekintettel arra, hogy a nemzetközi épülettisztítói oklevél megkövetelése indokolatlanul szűkítené a Magyarországon végzendő tevékenységgel kapcsolatban a lehetséges ajánlattevők körét. Továbbá tudomása szerint ez a nemzetközi épülettisztítói oklevél a magyar jogszabályok szerint nem minősül államilag elismert képzettségnek. Álláspontja szerint hasonlóképpen diszkriminatív jellegű a géppark meghatározása alkalmatlansági feltételként, tekintettel arra, hogy ebben az esetben az ajánlati felhívás szerint mindenki alkalmatlan az ajánlattételre, aki nem rendelkezik az ajánlati felhívásban tételesen felsorolt takarítóeszközökkel. E tekintetben a "rendelkezés" fogalma nincs pontosan meghatározva és álláspontja szerint a tulajdonjoggal egyezik meg. Ezekkel a gépekkel való rendelkezést elegendő lenne csupán az ajánlatot megnyert ajánlattevőtől megkövetelni az ajánlat megnyerése után, illetve egyéb gépekkel vagy ezek nélkül is teljesíthető a szolgáltatás.
Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérőnek a fenti két előírása sérti az esélyegyenlőséget és diszkriminatív jellegűek, álláspontja szerint ajánlatkérő ezekkel megsértette a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit.
Ennek alapján kérte ideiglenes intézkedéssel a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő felhívását a jogszerű eljárásra és ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy álláspontja szerint jogszerűen járt el és a Kbt. rendelkezéseit nem sértette meg, mert előírásai nem diszkriminatív jellegűek. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban is feltüntetett mennyiségi adatok alapján, nagy területen kér takarítást különböző felületeken, melyek különböző tisztítási eljárásaként, kezelést igényelnek. Előadta, hogy a Nyíregyházi Főiskola Magyarország második legnagyobb főiskolája, mely több idegen nyelvű karral és nagyszámú külföldi előadóval is rendelkezik, és az épületnek ilyen tekintetben bizonyos reprezentativitást is kell tükröznie, ezért az általa elvárt minőségű takarításhoz szükséges a meghatározott gépi berendezések, illetve a nemzetközi épülettisztítói oklevéllel rendelkező szakemberek igénybevétele.
Előadta továbbá, hogy az ajánlati felhívás 11. b) pontjában a rendelkezés kifejezés alatt nem kizárólag tulajdonjogot, hanem a bármilyen jogcímen való rendelkezést értette, bár ezzel kapcsolatos rendelkezést az ajánlati felhívásban és a dokumentációban nem tüntettek fel.
A fentiek alapján kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság a D.285/13/2003. sz. határozatával ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok és a felek írásban, valamint tárgyaláson előterjesztett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint részben megalapozott.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartania verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pontja szerint a műszaki-technikai alkalmasság igazolható azoknak a szakembereknek (szervezeti egységeknek), illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése alapján az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Döntőbizottság először a gépi berendezésekkel kapcsolatos kérelmi elem megalapozottságát vizsgálta meg.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy összesen 9268 m2-en, valamint 2 × 1913 m2 üvegfelületen kell végezni a takarítást. Az eltérő minőségű felületekkel kapcsolatban ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 34. oldalán határozta meg tételesen, hogy 10-féle felület (üveg, hidegpadló burkolat, hézagmentes PVC linóleum-gumi, szőnyegpadló, hagyományos parketta, laminált parketta, falicsempe burkolat, fali kőburkolat, lábazatburkolat, falburkolat lambériával) tisztítására van szükség a szolgáltatás teljesítése során. Ennek keretében ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 2. számú mellékletében konkrétan meghatározta a naponta, illetve hetente, havonta, továbbá az évi kétszeres rendszerességgel elvégzendő feladatokat is.
Ajánlatkérő az ajánlattevők számára műszaki alkalmasságuk igazolására a műszaki technikai felszereltségük leírását is előírta az ajánlati felhívásban. Ezzel kapcsolatban tételesen írta elő az általa elvárt minőségi szolgáltatás teljesítéséhez minimálisan szükséges berendezéseket, gépeket.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy megfelelő gépparkkal rendelkező, hasonló jellegű és nagyságrendű épületek takarításában jártas ajánlattevőket akart kiválasztani és a gépek meglétét a teljesítés egyfajta minőségi garanciájának tekintette, és ezért írta elő azt az ajánlattevők számára. Ezzel kapcsolatban a Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérőnek azon előadását is, hogy rendelkezés címén nem kizárólag tulajdonjogot írt elő, ugyanis nem csak az ajánlattevő tulajdonában lévő eszközök tulajdonjoga biztosítja a rendelkezési jogot. Így a gépek feletti rendelkezési jogot a rendelkezési jogot biztosító - a Ptk.-ban meghatározott, illetve a Ptk.-ban nem szereplő bármely - jogcím fennállásával lehet igazolni. Ennek alapján bármilyen jogcímen az ajánlatkérő által meghatározott gépekkel tekintetében rendelkezési joggal rendelkező ajánlattevők műszaki szempontból alkalmas ajánlatot nyújthattak be, amennyiben a teljes gépparkkal rendelkeznek valamely jogcímen.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a műszaki technikai felszereltséggel kapcsolatos alkalmassági, illetve alkalmatlansági feltétel meghatározása arányban van az ellátandó tevékenységgel, az az egyes felületek tisztításához és takarításához szükséges gépek meghatározásával - tekintettel a tisztítandó felület nagyságára és sokféleségére is - objektív módon történt, mert ezen eszközparkkal rendelkező, illetve azt használó ajánlattevő már képes elvégezni az ajánlatkérő által meghatározott gyakorisággal (és minőségben) az ajánlatkérő által előírt területen az elvárt takarítási, tisztítási tevékenységet.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő azt a minimális eszközparkot határozta meg, amellyel a feladat elvégezhető. Az előírás alapján az ajánlattevők is megállapíthatták, hogy a bármely jogcímen rendelkezésükre álló eszközpark alapján alkalmas ajánlattevőknek minősülnek-e, illetve, hogy a rendelkezésükre álló gépparkkal igazolható-e a szerződés teljesítésére való alkalmasságuk.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. rendelkezéseivel és a közbeszerzés tárgyával összhangban határozta meg a tevékenység ellátásához szükséges gépi berendezések körét, mint alkalmassági minimumfeltételt. Ennek megfelelően a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően a Nemzetközi Épülettisztítói Oklevéllel kapcsolatos kérelemrész megalapozottságát vizsgálta meg.
A Döntőbizottság e képzéssel kapcsolatban megkereste az Oktatási Minisztérium Szakoktatási és Szakképzési Főosztályát, a Nemzeti Szakképzési Intézetet, valamint a Nemzeti Akkreditáló Testületet.
A Döntőbizottság a megkeresett szervek tájékoztatásai alapján megállapította, hogy az országos képzési jegyzékben nemzetközi épülettisztítói oklevél végzettséget biztosító szakképzés nem található, továbbá ilyen végzettséget (képzettséget) adó tanfolyam (képzési metódus) akkreditálására sem került sor. A nemzetközi épülettisztítói oklevél a jelenleg hatályos magyar jogszabályok alapján nem minősül államilag elismert szakképzettségnek, illetve képesítésnek. Ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy az ilyen végzettség a végzett tevékenység minőségére való garanciát jelentene, Döntőbizottság nem fogadta el arra tekintettel, hogy ez a képzés a magyar jogszabályok szerint nem tekinthető államilag elismert képesítésnek, illetve képzettségnek, és mint olyan nem minősül képzettségnek. A képzések, szakképzések akkreditálása (állam általi elismerése) az alkalmazott képzés színvonalát, annak tartalmát minősíti és ennek alapján jelzi a képzettséggel rendelkezők e területtel, illetve szakmával kapcsolatos ismereteit, gyakorlatát. Amely képzések nem kerültek akkreditálásra, azok tartalmára nincs "minőségi garancia" és az annak elvégzését tanúsító okirattal rendelkezők szakmai ismereteire és gyakorlatára sincs szakmai előírás, mely garantálná azt, hogy e személyek valamely tevékenység ellátására speciális képzettséggel rendelkeznének. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a nemzetközi épülettisztítói oklevél előírásával olyan feltételt határozott meg alkalmassági, valamint alkalmatlansági feltételként, amely jelentősen szűkíti a lehetséges ajánlattevők körét anélkül azonban, hogy a szűkítésnek tényleges szakmai, technikai-műszaki oka lenne.
A Kbt. rendelkezései szerint a műszaki technikai alkalmasság igazolható a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek megnevezésével, szakképzettség feltüntetésével, azonban ajánlatkérő olyan végzettséget, illetve annak igazolását követelte meg az ajánlattevők alkalmazottaival kapcsolatban, amely a magyar jogszabályok szerint nem tekinthető szakképzettségnek, illetve amely képzés minőségét az állami szervek nem vizsgálták akkreditáció keretében és így annak szakmai értékére nincs garancia. A Döntőbizottság álláspontja szerint a fentiek alapján ajánlatkérő nemzetközi épülettisztítói oklevélre vonatkozó előírása indokolatlanul a verseny korlátozásával járt, hiszen kizárta az ajánlattétel lehetőségéből olyan potenciális ajánlattevőket, akik nem rendelkeztek nemzetközi épülettisztítói oklevéllel és ennek a korlátozásnak nem volt tényleges szakmai, műszaki alapja. A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő ezen feltétellel kapcsolatos előírása, illetve ezen feltétel alkalmazása nincs összhangban, a Kbt. rendelkezéseivel, ezért a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
A Kbt. 2002. január 1-jétől hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel, illetve szervezettel szemben a bírság alkalmazását.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Döntőbizottság bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani."
A Döntőbizottság a jelen közbeszerzési eljárásban megállapította, hogy személyi bírság alkalmazására nincs lehetőség.
A Döntőbizottság az eset összes körülményei között mérlegelte a közbeszerzés tárgyát, sajátosságait, valamint annak kalkulált értékét és az ajánlatkérőnek az eljárást segítő magatartását. Figyelembe vette a Döntőbizottság azt is, hogy ajánlatkérőnek a Kbt.-be ütköző magatartását 2002. január 1-jét követő eljárásban először állapította meg és azt, hogy az ajánlati felhívás meghatározott szövegrészeinek megsemmisítése által a jogsérelem reparálható, valamint értékelte Döntőbizottság azt is, hogy a jelen eljárásban kiszabható bírság 1 000 000 Ft-tól a jelen beszerzés kalkulált értékének 30%-áig terjedhet.
Mindezek alapján a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen jogorvoslati eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságot indokolt ajánlatkérővel szemben alkalmazni. Ennek megfelelően ajánlatkérővel, mint jogi személlyel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság kiszabása arányban áll a jogsértések súlyával.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésben biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is, míg a megalapozatlan kérelemrészt a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. július 2.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
