FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (5952)
3.Kpkf.50.173/2003/2.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kollár Ügyvédi Iroda (1052 Budapest, Városház u. 16., ügyintéző: dr. Kollár Edit ügyvéd) által képviselt ELAMEN Rt. (1095 Budapest, Soroksári út 98.) felperesnek a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2002. október 18. napján kelt 13.K.32.342/2002/3. számú végzése ellen a felperes által 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
VÉGZÉST:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10 000 (tízezer) forint másodfokú eljárási költséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a magyar államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 12 000 (tizenkettőezer) forint fellebbezési illetéket.
Ez ellen a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az alperes D.383/10/2002. számú - a felperes jogorvoslati kérelmét elutasító - határozatát a felperes jogi képviselője útján 2002. július 27-én vette át. Ellene 2002. augusztus 12-én postai úton keresetet terjesztett elő a Fővárosi Bíróságnál, aki a keresetet 2002. szeptember 9-én továbbította az alpereshez. Az iratok az alperes nyilatkozatával együtt 2002. szeptember 25-én érkeztek meg a Fővárosi Bírósághoz.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetlevelét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. § (1) bekezdésének h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította. Indokolásában rámutatott, hogy a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 90. § (1) bekezdése értelmében a keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A felperes a keresetlevelet nem az alpereshez, hanem közvetlenül a bírósághoz nyújtotta be, az a bíróság intézkedése folytán 2002. szeptember 17-én érkezett meg az alpereshez. A 15 napos keresetindítási határidő 2002. augusztus 12-én lejárt. A felperes keresetindítása elkésettnek tekinthető, ezért elutasításának volt helye.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság eljárás folytatására utasítása iránt.
Arra hivatkozott, hogy a keresetlevél tévedés folytán került az alperes helyett a bíróságnál benyújtására, ezért a bíróság akkor járt volna el helyesen, ha észleli, hogy az ügy nem a bíróság, hanem más hatóság, jelesül az alperes hatáskörébe tartozik, és a Pp. 129. § (1) bekezdés alkalmazásával a keresetlevelet átteszi az alpereshez.
Álláspontja szerint - a végzés indokolásából erre lehet következtetni - az áttétel meg is történt, bár annak a felperes részére történő kézbesítése elmaradt.
Hivatkozott a Pp. 129. § (3) bekezdésében foglalt azon szabályra, mely szerint az áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is annál a hatóságnál terjesztették volna elő, amelyhez azt áttették. Álláspontja alátámasztására a BH 1982.540 számú bírósági határozatra is hivatkozott.
Az alperes ellenkérelme a fellebbezés elutasítására irányult, költségigény előterjesztése mellett. Érvelése szerint a felperes álláspontja azért nem helytálló, mert az általa hivatkozott törvényi tényállás nem azonos a perbeli tényállással.
A Pp. 129. § (1) bekezdés alkalmazásának azért nem lehet helye, mert a Fővárosi Bíróság sem hatáskörének, sem illetékességének hiányát nem állapíthatta volna meg, mert a kereset elbírálása - lévén az a Pp. XX. fejezete szerinti közigazgatási per - a Pp. 23. § (1) bekezdésének i) pontja alapján a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozik. Illetékességét pedig a Pp. 326. § (1) bekezdése szerint az alperes budapesti székhelye alapozza meg.
A felperes fellebbezése nem alapos.
A Pp. 130. § (1) bekezdésének h) pontja alapján a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának van helye, ha külön jogszabály a keresetindításra határidőt állapít meg, ezt a felperes elmulasztja és igazolási kérelmet sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja.
A perbeli esetben a külön jogszabály a Kbt., amelynek 90. § (1) bekezdése értelmében a keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell a bizottsághoz benyújtani.
A keresetlevél benyújtása nem az alpereshez, hanem a bírósághoz történt, s mire azt a bíróság továbbította az alperesnek, a keresetindításra meghatározott törvényi határidő eltelt. Ezért helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes keresetlevele elkésett és idézés kibocsátása nélküli elutasításának volt helye.
Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. § folytán alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
Nem osztotta a másodfokú bíróság a felperesnek a fellebbezésben elfoglalt, az ügy áttételére vonatkozó álláspontját. A Pp. 129. § (1) bekezdésének alkalmazására azért nem volt lehetőség, mint erre az alperesi ellenkérelem is helyesen hivatkozott, mert a perbeli esetben az ügy elbírálása bírósági hatáskörbe, nevezetesen a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozik. Nem befolyásolja a bírósági hatáskört a Kbt. 90. § (1) bekezdésében foglalt azon speciális szabálya, amely a keresetlevél előterjesztésének helyére és idejére vonatkozik. A felperesi érvelés elfogadása azt jelentené, hogy a hatásköri és illetékességi szabályok figyelembevételével a Fővárosi Bíróság a Fővárosi Bírósághoz tehette volna át a keresetlevelet, amely nyilvánvalóan értelmetlen rendelkezést jelentene.
Az alperes költségének viselésére a felperes a Pp. 78. § (1), (2) és 79. § (1) bekezdése alapján köteles.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 47. § (1) bekezdése alapján a költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése szerint a felperes köteles viselni.
Budapest, 2003. július 9.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Szőke Mária s. k.,
bíró
