FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (5953)
25.K.33.317/2002/6.
A bíróság a dr. Pusztai Attila ügyvéd (1132 Budapest, Visegrádi út 60.) által képviselt Fővárosi Önkormányzat Szent László Kórháza (1097 Budapest, Gyáli út 5-7.) felperesnek, a dr. Sárkány Izolda jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest Margit krt. 85.) alperes ellen - közbeszerzési ügyben hozott (D.414/14/2002) - közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
A felperes által lerótt kereseti illetéket a felperes maga viseli.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30 000 Ft (azaz harmincezer Ft) perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál lehet a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához előterjeszteni.
INDOKOLÁS
Felperes ajánlatkérőként a Gyáli úti ingatlanon lévő 3-as sz. épület alagsori munkáinak II. üteme, fűtési rendszer felújítása tárgyú közbeszerzési eljárására vonatkozó ajánlati felhívás közzétételét kérte a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőségétől. A Szerkesztőség a felperest a hirdetmény módosítására hívta fel, amely felhívásnak felperes részben eleget tett, egyben kérte a felhívás közzétételét. A Közbeszerzési Értesítő 2002. július 10-én megjelent 28. számában a nyílt közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó ajánlati felhívást azzal a megjegyzéssel tették közzé, hogy a 13. b) pont első elbírálási részszempont első, második, harmadik és negyedik alszempontjai nem felelnek meg a Kbt. 34. § (4) bekezdés a)-e) pontjaiban előírt követelményeknek. A 13. b) pont első elbírálási részszempont negyedik alszempontjából nem állapítható meg, hogy az ajánlat mi módon segíti elő a további előnyben részesítési célkitűzés érvényesítését. Ebből adódóan a hivatkozott alszempont sérti a Kbt. 35. § (1) bekezdésében foglaltakat.
A felhívás 13. b) pontja szerint az összességében legelőnyösebbnek minősülő ajánlat megítélésére szolgáló részszempontjai - többek között - a következők:
részszempontok súlyszámok
- minőség 40
- az alkalmazott anyagok korszerűsége 13
- az alkalmazott technológiák korszerűsége 13
- speciális technológiák alkalmazása 11
- környezetvédelmi szempontok érvényesülése 3
A felhívás a 11. a) pontjában a műszaki alkalmasság igazolásával kapcsolatban előírták, hogy kérik, hogy referenciaként az ajánlattevő ismertesse az ajánlattételt megelőző három év legjelentősebb szolgáltatásait.
A 11. b) pont (2) bekezdése szerint az ajánlattevő a szerződés teljesítésére alkalmatlan, ha nem rendelkezik az ajánlattétel tárgyában hasonló vagy nagyobb nagyságrendű munka referenciával.
A felhívás 16. e) pontja alapján az ajánlattevőnek annak tudatában kell megtennie az ajánlatát, hogy az általa vállalt munkálatok ideje alatt is a kórház folyamatosan végzi a rendeltetésének megfelelő tevékenységét, és a munkálatokat az ajánlattevőnek erre tekintettel kell szerveznie.
A felperes ajánlati dokumentációt is készített, amely tartalmazza - többek között - a kivitelezési munkák leírását, anyag meghatározás nélkül.
Az alperes a Közbeszerzések Tanácsa egyes tagjai kezdeményezése alapján hivatalból indított jogorvoslati eljárása során, a 2002. augusztus 28-án kelt D.414/14/2002. számú határozatában megállapította, hogy a felperesi ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontját és a Kbt. 35. § (1) bekezdését. Egyben megsemmisítette az ajánlati felhívás 13. b) pontját, és felperessel szemben 1 M Ft, míg a jogsértésért felelős személlyel szemben 100 000 Ft bírságot szabott ki.
Az indokolás szerint az ajánlatkérőnek előre részletesen és egyértelműen meg kellett volna határoznia azon elvárásait, hogy mit tekint és milyen körben számára minőségi megajánlásnak és azt, hogy hogyan kívánja összehasonlítani az ajánlatokat. Nem állapítható meg ugyanis, hogy a minőség részszemponton belül az egyes alszempontok értékelésére milyen szempontok alapján kerül majd sor, nem ismerhetők meg, hogy mely gazdaságilag értékelhető mennyiségi és minőségi tényezőkön alapulnak az alszempontok, illetve, hogy azok a szerződés mely feltételeivel milyen kapcsolatban állnak.
Kifejtette azt is, hogy a környezetvédelmi szempont figyelembevételének és annak értékelési részszempontként történt meghatározásának az a feltétele, hogy az ajánlatkérő meghatározza már a felhívásban előre, hogy milyen módon jelenti az ajánlat kedvezőségét, előnyösségét az olyan megajánlás, amely védi a környezetet. E követelményeknek pedig a felhívásban nem tettek eleget, az előnyben részesítés elveit nem határozták meg.
A határozat utal még arra, hogy a Kbt. szabályait megszegővel szemben az alperes köteles bírságot kiszabni, az eset összes körülményének figyelembevételével a bírság összegét a törvényi minimumban állapította meg.
Felperes keresetében jogszabálysértésre hivatkozással kérte a közigazgatási határozat felülvizsgálatát. Elsődlegesen kérte a határozat megváltoztatását a bírság mellőzésével és annak kimondásával, hogy az ajánlati felhívás jogszerű. Másodlagosan kérte a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. Perköltségre igényt tartott.
Felperes azzal érvelt, hogy az ajánlati felhívás több pontján is utaltak arra, hogy olyan ajánlattevők jelentkezését várják, akiknek már van tapasztalatuk kórházi felújításban. A konkrét kivitelezési feladat sajátosságából következik, hogy mely minőségi tényezőket fognak értékelni, a "korszerűség" kifejezés a szakmai elbírálás során műszaki paraméterekkel alátámasztottan pontosan körülírható, a korszerűség kritériuma teljes mértékben olyan értékelhető tényező, és objektív alapot jelent, mely az értékelés folyamatában minden kétséget kizár. Az anyagok korszerűsége körében kifejtette, hogy a beruházás több különböző szakipari munkát igényel és ennek során számtalan különböző anyag kerül felhasználásra, beépítésre. Ezek egymáshoz viszonyított minősége mérhető, például a különböző járólapok kopásállósága, téglafajták hőtartó képessége stb. A dokumentációban előírt árazatlan tételes költségvetés alapján az ajánlattevők pontosan láthatták előre, hogy az ajánlatkérő mely anyagokat fogja az elbírálás során a vizsgálat tárgyává tenni. Az adott anyag korszerűsége tekintetében mindig az általános, köztudomású és a szakmában teljességgel elfogadott szempontok biztosítják az objektív elbírálás lehetőségét és egyben garanciáját.
Az alkalmazott technológiák korszerűsége körében felperes utalt a felhívás 16. e) pontjára, amelyből egyértelműen következik, hogy számára az a kedvezőbb ajánlat, amely jobban biztosítja a folyamatos, akadálymentes munkavégzést. Ez is minőségileg mérhető és összehasonlítható alszempont, például a csatornázásnál korszerűbb az az eljárás, ahol a csatornagödröt nem kiássák, hanem járófelületet hagyva fúrással biztosítják a szükséges üreget.
A speciális technológiák alkalmazása körében utalt arra, hogy itt a különlegesség, a megszokott eljárásoktól való eltérés az, ami jelentőséggel bír. Annál kedvezőbb az ajánlat, minél jobban alkalmazkodik a kórház jellegéhez, kevésbé zavarja a működést. Itt például nem a korszerűbb lapvibrátoros tömörítés az előnyös, hanem a kevésbé új, de az adott körülményekhez jobban illeszkedő, másfajta tömörítési eljárás, amely nem jár a betegek nyugalmának vagy a gyógyító orvos munkájának zavarásával.
Utalt még arra is, hogy a minőség részszemponton belül meghatározott alszempontok további alszempontokra bontása a fenti érvelése miatt nem szükséges, továbbá a felújítási munkálat összetettsége és az ebben résztvevő szakágak nagy száma miatt gyakorlatilag kivitelezhetetlen is.
A környezetvédelmi szempontok körében ugyancsak arra hivatkozott, hogy az a tény, hogy gyógyítóintézményről van szó, egyben kijelöli a környezetvédelmi szempontok elveit is. Értelemszerűen egy kórházban a higiénés feltételek, a zajmentes és levegőjében nem szennyezett környezet folyamatos biztosítása világosan meghatározza azokat a szempontokat, amelyeket az ajánlatkérő az elbírálás során egyáltalán figyelembe vehet. Utalt még arra is, hogy a Kbt. 35. § (1) bekezdésében a "vagy'' kötőszóval elválasztott második fordulathoz kapcsolódó feltétel jelen esetben nem alkalmazható, hiszen az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt. Az alperes ezzel kapcsolatos döntése tehát helytelen jogértelmezésen alapul.
Mindezeken túl előadta még azt is, hogy más közbeszerzési eljárásokban is alkalmazták már a vitatott rész-, illetve alszempontokat, ám akkor ezek jogszerűségét senki nem vonta kétségbe. Ennek alátámasztásául becsatolta a 2002. március 20-án megjelentetett felhívását. Kiemelte, hogy jóhiszeműen járt el és bízott a jogi lektorátus által korábbi álláspontjában, hiszen a közbeszerzési jogi lektorátus által egyszer már jóváhagyott forma eleve nem lehet jogszabálysértő.
Hangsúlyozta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat értelemszerűen mindig az ajánlatkérő számára jelenti a legkedvezőbbet, amely komplex értékelésen alapul, éppen ezért ez objektíven nem is mérhető.
Az alperes nyilatkozata szerint a határozat nem jogszabálysértő, ezért kérte a kereset elutasítását és felperes perköltségben való marasztalását. Kifejtette, hogy a felhasznált sokféle anyag és alkalmazott technológiák közül az ajánlatkérő nem határozta meg előre, hogy mely anyag milyen jellemzőjét kifejező műszaki paramétereit fogja értékelni. A műszaki paraméterekkel számszerűsített jellemzőket pedig nem lehet helyettesíteni az általánosságban meghatározott "anyagok, technológia korszerűsége" kifejezéssel, mert ez nem teszi lehetővé az ajánlatok összehasonlíthatóságát és rangsorolását. A különböző anyagokhoz különböző műszaki paraméterek tartoznak, amennyiben az ajánlatkérő az összes felhasznált anyagból csak néhány kiválasztottat értékel, akkor az értékelése nem objektív. A felhívásban megadott értékelési részszempontok alszempontjai esetében nem állapíthatók meg, hogy mit kíván értékelni az ajánlatkérő. Az egyes anyagok, technológiák korszerűségének megítélésénél az általános, köztudomású és a szakmában elfogadott szempontok között a kórház zavartalan működése nem szerepel objektíven felállított minőségi szempontként. Így e körülmény nem is tartozhat az értékelési részszempont körébe. Hivatkozott még arra is, hogy a Kbt. előírja, hogy az ajánlatkérőnek a felhívásban meg kell határoznia azt a módot, hogy a környezetvédelmi célok megvalósítását miként segíti elő az ajánlat, továbbá azt, hogy értékelése során milyen elveket alkalmaz az ajánlat kedvezőségének az előnyben részesítése megítélésénél. A környezetvédelmi szempontok érvényesülését bírálati részszempontkénti előíráskor nem elegendő csak általánosságban meghatározni.
Felperes keresete nem alapos.
A bíróság az alperes határozatának felülvizsgálata során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló többször módosított 1957. évi IV. tv. (Áe.) 72. § (1) bekezdése alapján, a polgári perrendtartásról szóló többször módosított 1952. évi III. tv. (Pp.) 324. § (1) bekezdése szerint lefolytatott eljárásban, a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátai között kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a határozat megfelel-e támadott rendelkezéseiben az anyagi és az eljárási szabályoknak.
A bíróságnak a perben azt kellett megítélnie, hogy a perrel érintett közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó ajánlati felhívás 13. b) pontjában meghatározott minőség részszempont, illetve az ahhoz kapcsolódó alszempontok a Kbt. 34. § (4) bekezdésének c) pontjába, illetve a Kbt. 35. § (1) bekezdésébe ütköznek-e, és erre tekintettel jogszabálysértő-e az alperes határozata.
A bíróság a keresetlevél, az alperes nyilatkozata, a per során becsatolt iratok, valamint a közigazgatási iratok alapján megállapított tényállásból kiindulva a következőkre alapozta a döntését.
A közbeszerzésekről szóló, többször módosított 1995. évi XL. tv. (Kbt.) 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. Az ajánlati felhívás tehát meghatározó jelentőségű a közbeszerzési eljárás jogszerű, eredményes lefolytatása tekintetében. Ha az ajánlatkérő pontos, kellően részletes, egyértelmű ajánlati felhívást, illetőleg dokumentációt készít, az ajánlattevők is az ajánlatkérők igényeinek megfelelő ajánlatot tehetnek.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni - többek között - az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat.
A Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérőnek a részszempontokat úgy kell meghatároznia, hogy azok gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön alapuljanak, továbbá a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kapcsolatban álljanak.
A Kbt. idézett rendelkezései nyilvánvalóan azt a célt tükrözik, hogy a törvényben meghatározott célok és alapelvek megvalósulása érdekében az elbírálási rendszer teljesen egzakt, megfogható, objektív legyen. Az értékelési részszempontokat az ajánlatkérőnek előre rögzített mennyiségi tényezők alapján úgy kell meghatároznia, hogy az ajánlattevők ezeket megismerve egyenlő eséllyel és általuk is előre, becsült módon tehessenek ajánlatot. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy az ajánlatkérő előre, valamennyi részszempont esetében meghatározza, hogy mit kíván értékelni. Amennyiben tehát az ajánlatkérő a kivitelezési munka egyes feladatainál használt meghatározott anyagok, illetve technológiák bizonyos tulajdonságait, sajátosságait kívánja vizsgálni, illetve értékelni, meg kell határoznia az adott részszemponton, illetve alszemponton belül az általa figyelembevételre és értékelésre kerülő további alszempontokat is. Csak így van ugyanis lehetőség arra, hogy az ajánlattevők megismerjék az ajánlatkérőnek a műszaki jellemzőkkel szemben támasztott elvárásait, továbbá azt, hogy az ajánlatkérő milyen fontosságot tulajdonít az egyes elvárásoknak. Ezen ismeretek birtokában tudnak csak az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tenni és csak így biztosítható, hogy az ajánlatkérő objektív alapon mérje és hasonlítsa össze az ajánlatokat. Ennek elvégzése az ajánlatkérő számára kötelezettség, ellenkező esetben ugyanis előfordulhat, hogy az ajánlatkérő választása szerint egyes műszaki paramétereket értékel, míg másokat figyelmen kívül hagy. Nem vitás, hogy a kivitelezési munka összetettsége és az ebben részt vevő szakágak nagy száma miatt a további alszempontok meghatározása bonyolult értékelési rendszert eredményez, ám ez a körülmény nem mentesíti az ajánlatkérőt a Kbt.-ben előírt kötelezettségek alól. Az ajánlatkérőnek tehát valamennyi értékelendő szempontot pontosan és egyértelműen előre meg kell határozni, hiszen csak így biztosított az objektív értékelés.
A bíróság megítélése szerint, szemben a felperesi állásponttal, korántsem egyértelmű az alkalmazott anyagok korszerűsége, az alkalmazott technológiák korszerűsége, a speciális technológiák alkalmazása szempontok tartalma, még akkor sem, ha a felperesi ajánlatkérő bírálóbizottsága az értékelés tényezőit és az ajánlatkérő számára legkedvezőbb ajánlat indokait később pontosan meg tudja határozni. E megállapításon nem változtat az a körülmény sem, hogy az ajánlattevőknek működő kórházi felújításban gyakorlatuk van. Az egyes anyagoknak különböző műszaki jellemzőik vannak, amelyek valóban lehetnek általánosak, köztudomásúak és a szakmában elfogadottak, az azonban már egyáltalán nem olyan egyértelmű, hogy e műszaki paraméterek közül melyek az olyan korszerű jellemzők, amelyeket felperes kedvezőnek tart és értékelni kíván.
Kétségtelen, hogy a részszempontok túlzott lebontása termékspecifikus, gyanús felhívásokat eredményezhetnek, és az sem vitás, hogy a bonyolultabb közbeszerzési eljárásoknál az ajánlattevők nagyon sokféle ajánlatot tehetnek. Előfordulhat, hogy az ajánlatkérő előre nem tudja pontosan, kimerítően számba venni, meghatározni azokat a tényezőket, amelyek valamely ajánlatot előnyösebbé tehetik. Ez esetben, az előre meghatározott szempont hiányában, az ajánlatkérő az egyes ajánlat előnyös, számára kedvező vonását mégsem értékelheti. Egyik megoldás sem szolgálja a Kbt. által kitűzött célok megvalósulását, a közpénzek hatékony felhasználását, az esélyegyenlőség elvét, a verseny tisztaságát, valamint a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. E körülmények azonban nem mentesítik a felperesi ajánlatkérőt a konkrét ügyben a Kbt. kógens szabályainak betartása alól. A további alszempontok meghatározása a Kbt. felhívott rendelkezése szerint nem kötelező, ám ha erre mégis sor kerül, úgy azoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi és minőségi tényezőkön kell alapulniuk. Felperesnek tehát az elvárásait pontosan és egyértelműen meg kell határoznia, ennek során azt, hogy melyik feladatnál, mely anyagnál, mely technológiánál milyen műszaki jellemzőket, eljárásokat kíván értékelni. E követelményeknek nem felelnek meg a kifejtettek alapján a minőség részszemponton belül meghatározott alszempontok, ezáltal sérült a Kbt. 34. § (4) bekezdésének c) pontja.
A Kbt. 35. § (1) bekezdés c) pontjának helyes értelmezése szerint az ajánlatkérőnek a felhívásban az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálása részszempontjainak és azok súlyszámainak meghatározása körében az esélyegyenlőség követelményeire is tekintettel további előnyben részesítheti az ajánlatot, ha az a felhívásban meghatározott módon elősegíti a környezet védelmét, így különösen a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglaltak megvalósítását. A környezetvédelmi szempont figyelembevételének és annak értékelési részszempontként történő meghatározásának tehát az a feltétele, hogy az ajánlatkérő már a felhívásban előre meghatározza, hogy milyen módon jelenti az ajánlat kedvezőségét, előnyösségét az olyan ajánlat, amely védi a környezetet. Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Program több csoportban sorolja fel a környezeti célokat, ezért az ajánlatkérőnek előre meg kell határoznia azt a módot, hogy a környezetvédelmi célok megvalósítását miként segíti elő az ajánlat, továbbá hogy az értékelése során mely elvek alapján részesíti előnyben a kedvező ajánlatokat. Helyesen mutatott rá az alperes határozatában arra, hogy a Kbt. felhívott rendelkezése alapján nem elegendő a környezet védelmét általánosságban előírni akkor, ha ezt értékelési szempontként kívánja az ajánlatkérő figyelembe venni. Miután felperes nem határozta meg a felhívásban előre az előnyben részesítés elveit, megsértette a Kbt. 35. § (1) bekezdését is. Nem fogadható el a felperes értelmezése, miszerint a felhívott rendelkezés, "vagy" kötőszóval elválasztott részt követő törvényi tényállási eleme jelen esetben nem alkalmazható. Ha ezt az érvelést elfogadnánk ugyanis, a "vagy" kötőszó előtti tényállási elemnek nem lenne diszpozíciója, ezáltal értelme sem. A "vagy" kötőszó alkalmazása azt jelenti, hogy mind a kötőszó előtti, mind pedig az azt követő feltétel teljesülése esetén alkalmazni kell a törvényben meghatározott rendelkezést.
A Kbt. kógens rendelkezéseket tartalmaz, ebből következően nincs lehetőség arra, hogy az alperes a jogszabálysértés megállapításától azon oknál fogva tekintsen el, hogy más közbeszerzési eljárást megindító ajánlati felhívás hasonló előírásait a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőségének jogi lektorátusa nem kifogásolta. Törvény eltérő szabályának hiányában ugyancsak nincs lehetőség arra, hogy a jogsértő jóhiszeműsége esetén a jogsértéshez kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazását az alperes mellőzze.
A kifejtettek szerint a bíróság az alperes határozatát a felperes által vitatott részében felülvizsgálta. Ennek során megállapította, hogy az alperes helyesen tárta fel az ügyben irányadó tényállást, a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezése és alkalmazása alapján törvényes, jogi következtetéseket vont le, a határozat jogszerű rendelkezéseket tartalmaz. A határozat nem jogszabálysértő a felperes által kifogásolt körben, ezért a bíróság a felperes keresetét mint alaptalant elutasította.
A bíróság a Pp 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes költségeinek megfizetésére.
Az illeték viseléséről a bíróság az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 43. § (3) bekezdése alapján rendelkezett, figyelemmel arra, hogy az Itv. 62. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított illeték feljegyzési jog ellenére a felperes a keresetlevelén 10 000 (tízezer) forint illetéket lerótt.
Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kbt. 92. §-a biztosítja.
Budapest, 2003. május 12.
Dr. Vitál-Eigner Beáta s. k.,
bíró
