FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (5956)
13.K.32.546/2002/7.
A Fővárosi Bíróság a dr. Cziffra Csaba jogtanácsos (1055 Budapest, Kossuth tér 2-4.) által képviselt Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (1055 Budapest, Kossuth tér 2-4.) I. r. és Csillik András (1055 Budapest, Kossuth tér 2-4.) II. r. felpereseknek a dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.221/15/2002.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.
Kötelezi a felpereseket egyetemlegesen, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 10 000 (tízezer) Ft perköltséget.
Kötelezi a II. r. felperest, hogy a Fővárosi Illetékhivatal felhívására fizessen meg az államnak 10 000 (tízezer) Ft feljegyzeti kereseti illetéket.
Az I. r. felperes vonatkozásában a kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 4 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
Az I. r. felperes mint ajánlatkérő 1999. május 12-én nyílt közbeszerzési eljárást indított a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) székházában kb. 18 790 m2 alapterületen takarítási munkák és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzésére.
Az I. r. felperes székhelye az alapító okirata szerint 1055 Budapest, Kossuth tér 2-4.
A nyílt közbeszerzési eljárás nyertese a Jánosik és Társai Kft. lett, akivel az ajánlatkérő 1999. július 7-én 1999. július 15-től 2002. december 31-ig terjedő időre keretszerződést kötött.
A szerződés szerint a szerződéses ár 34 474 296 Ft + áfa/év volt. A szerződést a felek 2000. január 10-én módosították, és a vállalkozási díj éves összegét 39 826 428 Ft + áfa összegre emelték.
A felperes 2002. április 15-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított az "MKGI kezelésében lévő irodaépületek takarítása 2002. évben" tárgy megjelölésével, amelynek keretében ajánlattételre a Jánosik és Társai Ipari Szolgáltató és Karbantartó Kft.-t hívta fel. Az eljárásfajta választását a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjával indokolta és hivatkozott arra, hogy a jelen közbeszerzési eljárásban felkért ajánlattevővel 1999. július 7. napján vállalkozási keretszerződést kötött a takarítási munkák és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása tárgyában 18 790 m2 alapterületen a MeH székházában. A keretszerződés értékét 140 350 642 Ft + áfa összegben jelölte meg, a jelen beszerzés várható értékét 22 300 E Ft + áfa/év összegben, ennek alapján előadta, hogy az a) pontban foglalt feltétel fenn áll, hiszen a kiegészítő szolgáltatás becsült értéke a korábbi szerződés értékének megközelítőleg 16%-a. A Kbt. 70. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel is megvalósult, mivel az igényelt többletszolgáltatás csupán mennyiségi többletet jelent, de jellegét tekintve megegyezik a jelenleg is végzett szolgáltatással. Figyelemmel arra, hogy a jelenlegi szolgáltatás színvonalával elégedett, a jelenlegi szolgáltatóval kíván tárgyalni a többletszolgáltatás tárgyában is.
A felperes az ajánlati felhívásban a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg:
I. Báthory utca 12. szám alatti irodaház 4500 m2 alapterületű irodaépületben takarítási, nagytakarítási és ügyeleti takarítási feladatok ellátása. Ezen belül az ajánlatkérő részletezte a napi, a negyedéves és az ügyeleti takarítás tartalmát.
II. Hegedűs Gyula u. 79-81. szám alatti épületben takarítási, nagytakarítási, ügyeleti takarítási és ebédeltetési feladatok ellátása. Ezen belül az ajánlatkérő meghatározta a takarítandó területek nagyságát, amely összesen 1697 m2. Az ajánlatkérő itt is részletezte a takarítási feladatokat, valamint meghatározta az ételszállítási feladatot is, amely maximum napi 30 fő részére gépkocsival történő ételszállítást, tálalást, mosogatást, rendelésfelvételt és -leadást jelent.
III. A Kossuth tér 2-4. szám alatti irodaház VI. és VII. emeleti padlásterében 2001. évben kialakított 437,47 m2 irodaterületen napi takarítás és negyedéves nagytakarítási feladatok elvégzése a MeH takarítási alapszerzésében rögzített.
Az ajánlati felhívás szerint részajánlat nem tehető, a teljesítés határideje 2002. december 31. napja.
Az ajánlati felhívás az ajánlattételi határidőt 2002. április 17. napjában határozta meg, ekkor sor kerül a tárgyalás lefolytatására és az eredményhirdetésre is.
A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke 2002. április 18-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen, indítványozva a választott közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetőleg az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Az ajánlatkérő érdemi észrevételében az eljárás megszüntetését kérte, mert álláspontja szerint a Kbt. 70. § (2) bekezdésére alapított eljárása nem volt jogsértő. Ennek alátámasztásául előadta, a Hegedűs Gyula utcai telephelyen a takarítást végző dolgozók munkaviszonyának megszűnése miatt volt szükséges, hogy jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatot kérjenek a takarítási munkákra, a Báthory utcai ingatlanra vonatkozóan pedig 2002 áprilisára dőlt el, hogy az ajánlatkérő kezelésébe kerül át ez az épület és ebben az épületben is a takarítási munkákat meg kellett oldani. Műszakilag és gazdaságilag nem volt indokolt, hogy a székház részleges költözése miatt a szolgáltatást eredetileg végző helyett más személy is ellássa ugyanezen feladatot, nem célszerű megbontani a tevékenységet, és az adott esetben erre lehetőség sem volt, mivel ez a takarítási feladat meghiúsulását jelentette volna. A Kossuth tér 2-4. sz. alatti irodaház tetőterének beépítése esetén pedig teljesen nyilvánvaló, hogy a feladatot a korábbi nyertesnek kell ellátnia, mivel a szolgáltatás egységét nem lehet megbontani. Utalt arra, hogy a szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi beszerzés értékének 50%-át, és arra is hivatkozott, hogy a szolgáltatást végző cég dolgozói már rendelkeznek a szükséges biztonsági ellenőrzési eredményekkel, míg más szolgáltató esetén a szükséges vizsgálatok időtartamára a feladat ellátatlan lett volna. Az el nem választhatósággal kapcsolatban előadta, hogy minden más eljárás alkalmazása esetén a feladat teljesítése lehetetlenné válik.
A felperes a közbeszerzési eljárást lefolytatta, és 2002. április 26-án a Jánosik és Társai Kft.-vel a szerződést megkötötte 6 411 956 Ft + áfa összegre.
Az alperes a 2002. június 7-én kelt D.221/15/2002. számú határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (2) bekezdését, ezért az ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, míg a döntésért felelős Csillik András főosztályvezetőt 100 000 Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte.
A határozat indokolásában az alperes ismertette a Kbt. 70. § (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában foglaltakat és rámutatott arra, hogy az 1999. július 7-én kötött keretszerződés tárgya a MeH székházában takarítás és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése volt. Ennek alapján a Kossuth tér 2-4. szám alatti irodaház VI. és VII. emeletén időközben kialakított irodák takarítási feladatainak elvégzése vonatkozásában a Kbt. 70. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállása megállapítható, eltérően a Báthory utcai és a Hegedűs Gy. utcai épületben végzendő feladatoktól.
Az alperes kifejtette, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdésének jogszerű alkalmazásához az a) pontban foglalt feltétel megléte mellett az is szükséges, hogy együttesen vagy az a) és b), vagy az a) és c) pontban foglalt feltétel megvalósuljon, de a kifogásolt esetekben sem a b), sem a c) pontban foglalt feltétel nem áll fenn. A Báthory utcai épületben végzendő takarítási feladatok azért jelentkeztek, mert ezen épület üzemeltetési feladatai az ajánlatkérőhöz kerültek, mivel a Kossuth téri épületből ide szervezeti egységek átköltözése történt meg. Itt a takarítási feladatok elvégzése nem vitathatóan előre nem látható körülményként jelentkezett, de azok ellátása műszakilag és gazdaságilag is minden nehézség nélkül elválaszthatók a Kossuth téri székházban végzendő takarítási feladatoktól, és az eredeti szerződés teljesítéséhez, azaz a MeH székházában lévő takarítási feladatok elvégzéséhez nem szükséges.
A Hegedűs Gyula utcai garázsban végzendő takarítási és étkezési feladatokkal kapcsolatban az alperes hivatkozott arra, hogy ezekre a munkákra az 1999-ben kötött szerződés nem terjedt ki. Az eredeti szerződésnek nem volt tárgya az ebédeltetési, ételszállítási feladatok ellátása, így ez esetben fel sem merülhet az, hogy e munkák szükségesek-e az eredeti szerződés teljesítéséhez, és attól műszakilag és gazdaságilag elválaszthatók-e. Kizárólag célszerűségi szempont indokolja azt, hogy e munkákat is a korábbi nyertes ajánlattevővel végeztessék el.
Az alperes a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította és az f) pont alapján határozott a bírság kiszabásáról. A bírsággal kapcsolatban hivatkozott a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdésére és utalt arra, hogy a jogsértés súlyára és a beszerzés értékének alacsony összegére tekintettel a minimális bírság összegét ítélte indokoltnak.
Az alperes megállapította, hogy az eljárás során a becsatolt iratok szerint a jogalap választásáért a felelősség Csillik András főosztályvezetőt terheli, így vele szemben is a minimális összegű bírság kiszabásáról rendelkezett.
A felperesek keresetet terjesztettek elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt.
Előadták, hogy a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságáról szóló 179/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. §-a alapján kötött az I. r. felperes szerződést 1999. július 7-én takarításra és kapcsolódó szolgáltatásokra. A MeH székháza a szerződés megkötése idején a Bp., Kossuth tér 2-4. volt, a MeH ugyanakkor a Bp., Báthory u. 12. szám alatt is rendelkezik jelenleg székhellyel, így a takarítási szerződés szükségszerűen ennek területére is kiterjed. A Hegedűs Gyula u. 79-81. szám alatt pedig a MeH működéséhez nélkülözhetetlenül kapcsolódó gépkocsik szervizelése és parkolása történik.
Hivatkoztak arra, hogy a takarítási keretszerződés teljesítése során merültek fel további feladatok, kiegészítő, pótlólagos szolgáltatás iránti igények, amelyek szorosan a már kialakított takarítási struktúrához kapcsolódóan kiegészítő jellegűek, azaz önmagukban külön-külön nem végezhetőek el. Ezek a feladatok az eredeti takarítási szerződés teljesítéséhez feltétlenül szükségesek, mert e szerződésnek nem az volt a lényege, hogy egy meghatározott helyen kell takarítást végezni, hanem az, hogy a MeH részére, annak mindenkori elhelyezését szolgáló épületeiben, székházaiban, telephelyein történjen a takarítás. Ezért nem tekinthető új beszerzéssel járó helyzetnek az, ha a MeH újabb irodákat, székhelyeket vagy telephelyeket is használatba vesz. A pótmunka és a többletmunka fogalmának jogszabályi értelmezéséből kiindulva hivatkoztak arra, hogy a közbeszerzési eljárás során bizonyították azt, hogy az eljárás tárgya olyan feladatsor, amely kiegészítő, pótlólagos jellegű, azok elvégzésének igénye csak 2002. áprilisában merült fel. Hangsúlyozták, hogy a keretszerződésben meghatározott feladatok teljesítésének helyét és személyi körét az alperesi határozat tévesen rögzítette, az ugyanis átfogja a MeH szervezeti egységei, intézményei és a székházban működő más intézmények takarítási igényeinek kielégítését.
A felperesek álláspontja szerint a jogorvoslati eljárásnak eljárási akadálya is volt, mivel a Kbt. 76. § (2) bekezdése alapján a bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos - az (1) bekezdésben nem említett - egyéb jogvita elbírálása, így a megkötött szerződés értelmezése is. Az alperes az indokolási kötelezettségének sem tett eleget, mert csak rögzítette, de nem indokolta azt, hogy a beszerzési igény új igényként értékelhető, és miért nem szükségesek az eredeti szerződés teljesítéséhez. Leszögezték, hogy a pótmunka és többletmunka önmagából eredően mindig új igényként jelentkezik, mert a szerződés teljesítése során észlelik a felek azt, hogy a takarítás során a feladat megvalósításához további lépések szükségesek. Ezek szükségszerűen új elemek, hiszen a feladatok már szerepeltek az eredeti szerződésben, de ezek mennyisége és teljesítési helye változott és ezért kellett pótlólagosan szerződni. E munkák az adott ügyben az eredetileg meghatározott szerződéses célok teljesüléséhez nélkülözhetetlenek, jelen esetben a Kbt. 70. § (2) bekezdésében meghatározott valamennyi feltétel fennállt, így nem történt jogsértés. Hivatkoztak arra is, hogy az alperes határozata sérti az ügyfélegyenlőség elvét, mivel hasonló tényállás mellett (a D.116-118/2002. számú ügyekben) az alperes korábban ezzel ellentétes döntéseket hozott.
Az alperes a keresetek elutasítását kérte. Fenntartotta a határozatában foglaltakat, és rámutatott arra, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdésének alkalmazhatósága körében vizsgálta a korábban kötött szerződés tartalmát. Előadta, hogy e szakasz alkalmazhatósága azon alapul, hogy a felperesnek van egy korábban érvényes szerződése, amelynek teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő munkának az elvégzése válik szükségessé. E szakasz jogszerű alkalmazása körében köteles volt a korábban kötött szerződés tartalmát vizsgálni, annak vizsgálata nélkül a kiegészítő munka szükségessége nem is értelmezhető. A korábban kötött szerződés alapján a beszerzés tárgyát összevetette a jelen közbeszerzési eljárásban megjelölt beszerzés tárgyával, mert a Kbt. 70. § (2) bekezdése akkor alkalmazható, ha az eredeti szerződés teljesítéséhez szükségesek az újabban felmerült munkák.
Az alperes álláspontja szerint nem vitatható a rendelkezésre álló iratok alapján, hogy az I. r. felperes a nyílt eljárásban a MeH székházában 18 790 m2 alapterületen teljesítendő takarítási munkákra kért ajánlatot. A jelen közbeszerzési eljárás során a felperes olyan újabb épületekben (Báthory u. és Hegedűs Gy. u.) is takarítási munkákat kívánt végeztetni, amelyek esetében egyértelműen új beszerzési igény jelentkezett oly módon, hogy az műszakilag és gazdaságilag is elválasztható a korábban kötött szerződéstől, és azok nélkül is teljesíthető a korábban kötött szerződés.
Az alperes vitatta az indokolás hiányát sérelmező felperesi állítást is, és hivatkozott arra, hogy határozatában részletesen, teljeskörűen, a beszerzés tárgyaként megjelölt épületekre külön-külön lebontva indokát adta, hogy álláspontja szerint a Kbt. 70. § (2) bekezdésében foglalt feltételek jelen közbeszerzési eljárásban miért nem valósultak meg, és felperesek eljárása milyen okból volt jogszabálysértő.
A felperesek által megjelölt D.116/2002., illetve D.118/2002. számú ügyekben hozott határozatokkal kapcsolatban az alperes előadta, hogy azok alapjául szolgáló tényállás jelen üggyel nem összehasonlítható, a beszerzés tárgya is jelen ügy megítélésétől teljes mértékben eltér, hiszen ott építési beruházás, jelen esetben pedig szolgáltatás megvalósításáról van szó.
A felperesek keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy jelen esetben a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja fennállt-e, és erre figyelemmel az alperes határozata megfelel-e a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A Kbt. 70. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve, hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
A bíróság megállapította, hogy a fenti jogi szabályozásból következően a tárgyalásos eljárás jogszerű alkalmazása mindig egy már korábban lefolytatott közbeszerzés eredményeként megkötött szerződésre figyelemmel vizsgálható, az alperes is e körben vizsgálódott, így a felperesek a keresetükben alaptalanul éltek hatásköri kifogással az alperes eljárásával szemben.
A bíróság a tárgyalásos eljárás jogalapjával kapcsolatban - az alperessel egyezően - alapvető jelentőséget tulajdonított az 1999. május 12-én indult nyílt közbeszerzési eljárás tárgyának, amely szerint a nyílt eljárás az I. r. felperes székházának takarítási munkáira és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzésére vonatkozott. Az I. r. felperes székháza a Budapest V. ker., Kossuth tér 2-4. szám alatt található, erre figyelemmel a teljesítés helye is a székhelyül szolgáló területekre korlátozódik.
A bíróság rámutat arra, hogy az I. r. felperes a tárgyalásos eljárást három különböző teljesítési helyen végzendő, újonnan felmerült feladatokra figyelemmel folytatta le. Ezek közül az alperes kizárólag a Kossuth tér 2-4. szám alatti irodaház VI. és VII. emeletén időközben kialakított irodák takarítási feladatai tekintetében látta meglévőnek a Kbt. 70. § (2) bekezdésében foglalt feltételeket, míg a másik két helyszín esetében a jogszabályi feltételek hiányát állapította meg.
Mivel részajánlattételre nem volt lehetőség, a tárgyalásos eljárásfajta alkalmazásának jogalap nélküliségéhez elegendő már egy teljesítési hely tekintetében a jogalap hiányának megállapítása.
A bíróság osztotta az alperes azon álláspontját, hogy a Báthory utcai épület takarítási munkái és a Hegedűs Gy. utcai garázsban végzendő takarítási és ételszállítási feladatok új igényként merültek fel az ajánlatkérő részéről, mivel e teljesítési helyek az ajánlatkérő székhelyéül szolgáló épület területének nem tekinthetők.
A bíróság - az alperessel egyezően - rámutat arra, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) pontban foglalt feltétel fennállása önmagában nem elegendő a tárgyalásos eljárás jogalapjának megállapításához, mivel ehhez vagy a b) vagy a c) pontban foglalt feltételnek is egyidejűleg teljesülnie kell. A Báthory utcai épület takarítási feladatainak elvégzése nem szükséges az MeH székházában lévő takarítási feladatok ellátásához, attól műszakilag és gazdaságilag is minden nehézség nélkül elválasztható. A Hegedűs Gy. utcai garázsban végzendő takarítási és étkezési feladatok sem képezték az eredeti szerződés tárgyát, így azok ellátása nem szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez, ill. azzal műszaki és gazdasági összefüggése sem állapítható meg.
A kifejtettek alapján a bíróság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a határozatban megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, mivel a Kbt. 70. § (2) bekezdés b) és c) pontjában előírt feltételek hiányában folytatott le hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást.
Megjegyzi a bíróság, hogy a felperesek által hivatkozott alperesi határozatok alapjául szolgáló tényállás a perbelitől eltér, azokban az eseteken egy konkrét építési beruházás teljesítése során merült fel a tárgyalásos eljárás lefolytatásának szükségessége. A bíróság e határozatok tartalmára figyelemmel nem észlelt olyan körülményt, amely az ügyfélegyenlőség megsértésére vonatkozó felperesi állítást megalapozta volna.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja értelmében az alperes a határozatában e törvény megsértett rendelkezésének megjelölése mellett megállapíthatja a jogsértés megtörténtét. Az f) pont szerint az alperes bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg, amely jelen esetben 1 millió Ft, magánszemély esetében 100 000 Ft volt.
A fentebb hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel a bírság kiszabása kötelező jogkövetkezménye valamely jogszabálysértésnek. Jelen esetben a felperesekkel szemben a törvényi minimumnak megfelelő mértékű bírság kiszabására került sor, így az alperes határozata e tekintetben sem minősül jogszabálysértőnek.
A kifejtettek alapján a bíróság a felperesek keresetét elutasította, és a felpereseket a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján az alperes költségeinek megfizetésére kötelezte.
A kereseti illeték viselése a személyes költségmentességben részesülő I. r. felperes esetében a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-án alapul. A II. r. felperes ugyanezen rendelet 13. § (2) bekezdése alapján köteles a kereseti illetéket megfizetni.
Budapest, 2003. május 28.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
