KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6057)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.294/12/2003.
Tárgy: a Németh Kft. jogorvoslati kérelme a Győr Barátságpark Lakásszövetkezet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Németh Nyílászáró Gyártó és Forgalmazó Kft. (5502 Gyomaendrőd, Fő u. 81/1., képviseli: dr. Asztalos Erzsébet jogtanácsos, 1143 Budapest, Stefánia út 55. III/3., a továbbiakban: kérelmező) által a Győr Barátságpark Lakásszövetkezet (9023 Győr, Földes Gábor u. 8/A-B., nevében és képviseletében eljár: Győr-Moson-Sopron Megyei Beruházási Kft., 9022 Győr, Czuczor Gergely u. 18-24., a továbbiakban: ajánlatkérő) "9023 Győr, Földes Gábor u. 8/A-B. sz. panel lakóépületek (2 × 11 szintes, két lépcsőház, 77 db lakás) 261 db nyílászáróinak cseréje műanyag szerkezetre az ajánlati dokumentációban rögzített követelményrendszernek megfelelően" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok és a felek által tett észrevételek, valamint a tárgyaláson előterjesztett nyilatkozatok alapján az alábbiakat állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. április 23-án ajánlati felhívásnak a Közbeszerzési Értesítőben történő megjelentetésével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 9. pontjában az alábbiakat határozta meg: "a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó előírásokra: a számlaösszeg 2/3 részének átutalása a beérkezéstől számított 5 banki napon belül, az 1/3 rész átutalása az állami támogatás önkormányzat részére történő átutalását követő 5 banki napon belül történik. Előleg nyújtására nincs lehetőség."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában az ajánlattevők pénzügyi-gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatok és tények között a pénzügyi alkalmasság igazolása körében az első és harmadik nagy francia bekezdésben az alábbiakat határozta meg:
- "mérlegadatok és eredménykimutatás 2001. évre a cégbírósághoz benyújtott formátumú másolata"
- "a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja alapján az előző 3 év forgalma és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozata."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pontjában az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai között az ötödik francia bekezdésben meghatározta az alábbiakat:
- "amennyiben a 2000-2002. években az ajánlattevő forgalmán belül a beszerzés tárgyának megfelelő nettó éves forgalma nem éri el a beszerzés értékének háromszorosát"
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában az alábbiakat határozta meg:
"13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az összességében legelőnyösebb ajánlat.
b) a 34. § (3) bekezdésében foglaltak: az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontok és azok súlyszámai:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár (Ft) 30
- az előírt teljesítési határidőhöz képest történő előteljesítés mértéke (nap) 30
- alkalmassági időn túli garanciavállalás (év) 20
- az előírtnál kedvezőbb fizetési határidő vállalása (nap) 20
Adható pontok száma: 1-10
Az értékelési módszer valamennyi részszempont esetében: a legkedvezőbb ajánlat maximális pontot kap, a többi ehhez képest arányosan kevesebbet."
Ajánlatkérő ajánlati feltételek című dokumentációt is készített, mely a feltételeken túlmenően nyilatkozatmintákat, szerződéstervezetet és műszaki leírást tartalmazott. A dokumentáció részét képező vállalkozási szerződés 8. pontjában ajánlatkérő az alábbiakat tüntette fel.
"A számlaösszeg 2/3 részének átutalása a beérkezéstől számított 5 banki napon belül, az 1/3 rész átutalása az állami támogatás önkormányzat részére történt átutalását követően 5 banki napon belül történik az …… pénzintézetnél vezetett …… számú számlájára.
Az 1/3 állami támogatást (…… forint) vállalkozó megelőlegezi."
A szerződéstervezet garancia című 24. pontja az alábbiakat tartalmazza:
"24. a beépített nyílászárókra 10 év profil- és üvegminőség-garanciát, a vasalatra 1 év garanciát vállal vállalkozó. A garancia első 12 hónapja jótállás."
A 2003. június 3-i ajánlattételi határidőre a kérelmező és az ABLAKCENTRUM Kft. nyújtott be ajánlatot.
A bontási eljárás során a kérelmező kérésére a garanciavállalás és a fizetési határidő is ismertetésre került mindkét ajánlat esetében. Kérelmező kifogásolta az ABLAKCENTRUM Kft. részletfizetésre vonatkozó ajánlati elemét.
Ajánlatkérő 2003. június 11-én tartotta a közbeszerzési eljárás eredményhirdetését, melyen kihirdette, hogy a közbeszerzési eljárás nyertese az ABLAKCENTRUM Kft. ajánlata, míg kérelmezőt a szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánította.
Az összegzés az eljárásról című irat 3. pontjában az érvénytelen ajánlatot tevő, illetve az alkalmatlan ajánlatot tevők neve és az érvénytelenség, a kizárás vagy az alkalmatlanság indokai szövegrész alatt kérelmező ajánlatával kapcsolatban az alábbiakat tüntette fel ajánlatkérő:
"Az ajánlati felhívás 11. b) pontja alapján az ajánlattevőnek a szerződés teljesítése alkalmatlanná minősül, ha a 2000-2002. években az ajánlattevő forgalmán belül a beszerzés tárgyának megfelelő nettó éves forgalma nem éri el a beszerzés értékének háromszorosát."
Kérelmező 2003. június 13-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz, melyet 2003. június 17-én kiegészített, továbbá a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson pontosított. Kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a Kbt. 55. § (4) bekezdésének, 59. § (1) bekezdésének, 44. § (8) bekezdésének, 61. § (7) bekezdésének, valamint az 52. § (1) és (2) bekezdésének megsértését, továbbá alkalmazzon bírságot a jogsértések megállapításával kapcsolatban. Kérelmének indokául előadta, hogy álláspontja szerint az ő ajánlatát nem érvénytelenné nyilvánította ajánlatkérő, illetve ha érvénytelenné nyilvánította, akkor az jogszabálysértő volt tekintettel arra, hogy a Kbt. 52. § (2) bekezdésében felsorolt feltételeken túlmenően egyéb ok miatt nem lehet az egyes ajánlatokat érvénytelenné nyilvánítani, és álláspontja szerint az ő ajánlatával kapcsolatban egyik feltétel sem áll fenn. Amennyiben pedig ajánlatát nem minősítették érvénytelenné, hanem adott esetben alkalmatlanná, akkor azt értékelni kellett volna, hiszen a Kbt. rendelkezései alapján csak az érvénytelen ajánlatok nem vesznek részt az eljárások további szakaszaiban, vagyis az ajánlatok értékelésében. Álláspontja szerint ajánlata nem tekinthető alkalmatlannak sem, mert az ajánlatának a 49. oldalán található nyilatkozat adatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlati felhívás 11. pontjában alkalmasság, illetve alkalmatlansági feltételként meghatározottak nem teljesülnek az ő ajánlatával kapcsolatban, hiszen a 3 éves időszakra vonatkozóan a háromszoros mértékű bevétel megvalósult. Ezt az ajánlatának 49. oldalán lévő nyilatkozatának az értékesítés nettó árbevétele (E Ft) című első sorából lehetett volna megállapítani. Ezzel kapcsolatban ebben a nyilatkozatban szerepel ugyan a második sorban a közbeszerzés tárgyának forgalma (E Ft) című sor, azonban ez csak az adott években a kérelmezőnek a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos forgalma. Álláspontja szerint a két sor alapján egyértelműen megállapítható, hogy az első sor adatai alapj
án az ajánlatkérő által meghatározott 3-szoros árbevétel megvalósul, hiszen a 3-szoros árbevétel nem a közbeszerzési eljárások során szerzett, illetve bonyolított forgalomra előírt feltétel. Az ajánlatban szereplő ezen adat álláspontja szerint csak egy olyan többletinformáció volt, melyet ajánlatkérő nem is kért. Álláspontja szerint egyértelműen megállapítható az, hogy a kérelmező nettó árbevételének jelentős része, sőt az szinte teljes egészében csak a beszerzés tárgyának előállításával, forgalmazásával kapcsolatban merül fel. Álláspontja szerint az ajánlatának részét képezte a cégkivonat, amelyből a tevékenység körei alapján megállapítható, hogy ez a fő tevékenysége és ebből származik a bevétele szinte teljes egészében. Előadta továbbá, hogy a közbeszerzés tárgyának forgalma című sor szövegében az (E Ft) rész elírás volt, az ebben a sorban feltüntetett adatok forintban értendők. Ezt követően előadta, hogy álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen, ugyanis a fizetési feltételeket nem az ajánlati felhívásban meghatározottaknak megfelelően adta meg, eltért a felhívás szövegétől, továbbá olyan többletinformációkat szerepeltetett benne (pl. 1/3-os önrész), melyek nem szerepeltek az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban.
Továbbá álláspontja szerint a garanciavállalási nyilatkozat sem megfelelő a nyertes ajánlattevő ajánlatában, illetve azt nem megfelelően értékelte az ajánlatkérő, hiszen a nyertes ajánlattevő csak a profilra és az üvegminőségre tett 15 éves vállalást, míg a vasalásra nem, ő pedig ajánlatában 12 év teljes körű garanciát vállalt.
Kérelmező sérelmezte még a Kbt. 61. § (1) bekezdésének megsértését tekintettel arra, hogy a jegyzőkönyvek nem felelnek meg a jogszabályban előírt tartalmi elemeknek, nem az ajánlatok valós tartalmi elemeit rögzíti pl. az összegzés az eljárásról című irat, illetve a bontási jegyzőkönyv.
A továbbiakban a jogorvoslati eljárás során az ajánlatkérő által felsorolt a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét megalapozó adatokkal, illetve tartalmi elemekkel kapcsolatban előadta, hogy azok valótlanok, az ő ajánlata érvényes volt. Egyebekben ajánlatkérő azt nem is nyilvánította jogszerűen érvénytelenné.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a kérelmező ajánlatának alkalmatlanságát állapították meg, mert az ajánlatának a 49. oldalán szereplő nyilatkozatban, a közbeszerzés tárgyának forgalmaként feltüntetett összegek esetében fennáll az az alkalmatlansági feltétel, hogy a 2001., és 2002. években nem nagyobbak, mint a kérelmező által ajánlott vállalási ár háromszorosa. Azzal kapcsolatban, hogy kérelmező csak egy többletinformációt tüntetett fel ezen a soron, előadta, hogy a nettó árbevételből nem tudta megállapítani, illetve nem lehetett megállapítani azt, hogy annak milyen része származik a beszerzés tárgyához hasonló termékek forgalmazásából, tekintettel arra, hogy az ajánlatban megtalálható a kérelmező cégkivonata is és ez alapján több tevékenységi körrel rendelkezik.
Egyebekben előadta, hogy kérelmező ajánlatával kapcsolatban érvénytelenséget is megállapított még az értékelés során, azonban az erről készült jegyzőkönyvbe, illetve az összegzésbe már csak a kérelmező ajánlatának alkalmatlansága került be adminisztratív okok miatt. Ezzel kapcsolatban hivatkozott a kérelmező ajánlatának számos érvénytelenségi okára.
Előadta, hogy ők a szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánították a kérelmezőt, ennek alapján álláspontja szerint nem kellett az ajánlatot értékelni. Álláspontja szerint a nyertes ajánlata érvényes volt, a garanciavállalási nyilatkozata megfelelő volt, hiszen az ajánlati felhívásban meghatározott minimumot biztosította, illetve a vasalásra nem tett többletfelajánlást, míg a profilra és az üvegminőségre 15 éves vállalást tett. Álláspontja szerint a vasalásra a jogszabályi előírások vonatkoznak, ennek megfelelően a nyertes ajánlata e tekintetben érvényes. Előadta, hogy szintén érvényes álláspontja szerint a nyertes ajánlata a fizetési feltételek tekintetében is, hiszen az ajánlati felhívásnak megfelelően, illetve ahhoz képest még többletkedvezményt jelölt meg ajánlatában a nyertes ajánlat benyújtója, hiszen a lakosság önrészével kapcsolatban kedvezőbb fizetési feltételeket tüntetett fel, mint amit kötelezőként elvárt ajánlatkérő. Hivatkozott rá, hogy az 1/3-os önrész nem volt olyan többletinformáció, amelyet a Széchenyi terv lakás-korszerűsítési programjának ismeretében bárki szabadon ne ismerhetett volna meg (1/3-os felosztás, illetve az önrész szerepe). Előadta, hogy ez egy olyan többletelem, amelyet abban az esetben, ha több ajánlatot kellett volna összehasonlítani az értékelés során nem lehetett volna kedvezőbbként figyelembe venni, azonban az ajánlati felhívás feltételeinek megfelelt, így érvényes, ami pontozás esetén többletpontszámokat nem eredményezett volna tekintettel arra, hogy ez nem volt az elbírálás szempontja.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság az alábbiak szerint megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan:
A Kbt. 44. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlattevő alkalmassága igazolható az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (8) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
Kérelmező ajánlatának 49. oldalán az alábbi nyilatkozatot tette:
2002. évi és az azt megelőző 2 év teljes és évenkénti forgalma, ugyanezen időszak közbeszerzés tárgyának forgalma az alábbiak szerint alakult:
Értékesítés nettó árbevétele (E Ft)
- 2000 353 543
- 2001 306 507
- 2002 336 974
- Összesen 997 024
Közbeszerzés tárgyának forgalma (E Ft)
- 2000 61 947 500
- 2001 24 602 219
- 2002 53 440 762
- Összesen 139 990 481
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pontjának ötödik francia bekezdésében alkalmatlansági feltételként határozta meg azt, ha az ajánlattevő forgalmán belül a beszerzés tárgyának megfelelő nettó éves forgalom nem éri el a beszerzés értékének háromszorosát. E tekintetben a beszerzés értékeként az ajánlattevő által ajánlott ajánlati árat kell figyelembe venni.
A kérelmező ajánlati ára 26 331 308 Ft + 25% áfa, összesen bruttó 32 914 135 Ft volt. Ennek alapján a kérelmező esetében a beszerzés értékének háromszorosa összege alatt nettó 78 993 924 Ft-ot, illetve bruttó 98 742 405 Ft-ot kell érteni. A kérelmező ajánlatának 49. oldalán található nyilatkozat a közbeszerzés tárgyának forgalma című sorának adatai alapján kérelmezőnek a 2000., 2001. és 2002. évek esetében egyik évben sincs az ajánlati ár háromszorosát elérő közbeszerzés tárgyának forgalmából származó bevétele.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívás 11. a) pontjának harmadik nagy francia bekezdése egyértelműen rendelkezett arról, hogy mind az értékesítés nettó árbevételéről, mind ugyanezen időszak a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló adatokat csatolni kell, illetve azokról nyilatkozni kell az ajánlatban. Erre tekintettel kérelmezőnek azon álláspontját, hogy a közbeszerzés tárgyának forgalma alatt csak az adott évek közbeszerzési eljárásai során forgalmazott eszközök forgalmát tüntette fel, és nem ez a sor volt az irányadó az ajánlati felhívás feltételei szerint ténylegesen az értékesítés nettó árbevételének túlnyomó része a beszerzés tárgyának megfelelő nyílászáró gyártásából és forgalmazásából származik, a Döntőbizottság nem fogadta el, tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívás egyértelmű volt e tekintetben, és ajánlatkérő is egyértelmű szöveget tüntetett fel mind a nyilatkozat szöveges, mind táblázatos részében, hiszen a közbeszerzés tárgyának forgalmát tüntette fel. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő ezen nyilatkozatát azért sem, mert a felhívás 11. a) pont harmadik francia bekezdésében külön kellett a nettó éves forgalmat és a beszerzés tárgyára vonatkozó adatokat közölni, így a felhívás 11. b) pont ötödik francia bekezdése esetén nem lehetett a nettó éves árbevétel sorokból kiindulni.
A Döntőbizottság egyebekben megállapította, hogy a kérelmező ajánlatában olyan utalás, illetve olyan szövegrész ami azt tartalmazná, hogy a 49. oldalon található nyilatkozat közbeszerzés tárgyának forgalma című oszlopában csak az adott években közbeszerzési eljárások során forgalmazott termékekkel kapcsolatos forgalmi adatokat tüntette fel kérelmező, nem található. Ennek alapján, tekintettel arra, hogy a nyilatkozatból, illetve az ajánlat szövegéből nem állapítható meg, hogy a feltüntetett közbeszerzés tárgyának forgalmára adott értékek kifejezetten csak közbeszerzési eljárások szerződéseinek összegei lennének, ezért arra kérelmező alappal nem hivatkozhat.
Ajánlatkérő döntése a Kbt. 44. § (8) bekezdésére tekintettel kérelmező alkalmatlanságára vonatkozóan jogszerű volt, mivel az ajánlati felhívás 11. b) pont ötödik francia bekezdés szerinti alkalmatlansági szempont fennáll. Így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
Kérelmező ajánlatát ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelenné a közbeszerzési eljárás során. Erre tekintettel a jogorvoslati eljárás során ezzel kapcsolatban előadottakat a Döntőbizottság nem vehette figyelembe, hiszen a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdése alapján eljárva csak ajánlatkérő azon döntéseit vizsgálhatja meg, melyeket ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során hozott.
Ajánlatkérőnek pedig a kérelmező ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatos döntése nem volt.
A Döntőbizottság ezt követően kérelmezőnek az alkalmatlan ajánlat értékelésére és adott esetben szerződés kötésére vonatkozó kérelmi elemét vizsgálta meg.
A Kbt. 5. sz. melléklet 2. a) pontja szerint az értékelés a következőkre vonatkozhat: az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve, ajánlatuknak az elbírálás szempontja és - az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén - annak részszempontjai szerinti tartalmi elemei.
A Döntőbizottság álláspontja szerint fogalmilag kizárt az, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlan ajánlattevő ajánlatát ajánlatkérő értékelje, illetve összehasonlítsa más, a szerződés teljesítésére alkalmas ajánlattevők ajánlatával.
A közbeszerzési eljárás lefolytatásának célja valamely termék, szolgáltatás beszerzése, melynek teljesítése, megvalósítása a nyertes ajánlattevők feladata. A nyertes ajánlattevők kiválasztása során kell az ajánlattevőknek a Kbt. 44. § (8) bekezdése alapján megállapítani egyes ajánlattevőknek a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasságát, illetve alkalmatlanságát, ugyanis a beszerzés tárgya, illetve maga a közbeszerzések lefolytatásának célja hiúsulna meg abban az esetben, ha nyertes ajánlattevőként szerződés teljesítésére alkalmatlan ajánlattevő szerepelhetne. Ennek alapján a szerződés teljesítésére alkalmatlannak nyilvánított ajánlattevő ajánlatának értékelése és adott esetben az ő ajánlatának az egyébként kedvező elemei folytán az eljárás nyertesévé válása esetleg olyan ellentmondást eredményezhetne, mely szerint a szerződés teljesítésére alkalmatlan cég lehetne egy eljárás nyertese. A Kbt. 44. § (8) bekezdésében meghatározott eljárás, illetve a Kbt. 44. §-ában meghatározott alkalmassági, alkalmatlansági okok taxatív listája éppen azért került meghatározásra, hogy csupán a szerződés teljesítésére alkalmas ajánlattevők közül kerülhessen ki az eljárás nyertese. Ennek megfelelően rendelkezik a Kbt. 5. sz. mellékletének Összegzés az eljárásról című része is, melynek 2. a) pontja úgy rendelkezik, hogy "az érvényes ajánlatot tevő ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve, ajánlatuknak az elbírálás szempontja és - az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén - annak részszempontjai szerinti tartalmi elemei."
A fentiek alapján a Kbt. rendelkezései kizárják annak lehetőségét, hogy alkalmatlan ajánlat értékelésre kerüljön, hiszen az Összegzés az eljárásról című 5. sz. melléklet szövege is kifejezetten csak az érvényes ajánlatok, illetve az érvényes ajánlatot benyújtó és a szerződés teljesítésére alkalmas ajánlattevők által benyújtott ajánlatok értékeléséről rendelkezik. A fentiek alapján ajánlatkérő e kérelmi eleme megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően a nyertes ajánlat érvényességét vitató kérelmi elem megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Fizetési feltételek:
ABLAKCENTRUM Kft. ajánlatának részét képező vállalkozási szerződés tervezet 2. (az ajánlat 20. oldalának) 8. pontjában az alábbi szöveg található:
"A számlaösszeg 2/3 részének átutalása a beérkezéstől számított 30 banki napon belül, 1/3 rész átutalása az állami támogatás önkormányzat részére történt átutalást követő 30 banki napon belül történik az MKB pénzintézetnél vezetett …… sz. számlájára.
Az 1/3 állami támogatást (12 255 210 Ft) vállalkozó megelőlegezi."
Az ABLAKCENTRUM Kft. ajánlatának 99. oldalán az árajánlat összesítő című lap 2. oldalának 8. pontjában az alábbi szöveg található:
"Fizetési határidő: saját erő 5 év alatt, havi részletfizetéssel, illetve az 1/3 rész az ABKLAKCENTRUM Kft. állami támogatás önkormányzati számlára történő megérkezéséig saját erőből megelőlegezi."
Az ABLAKCENTRUM Kft. ajánlatának 88. oldalán található a nyilatkozat a fizetési feltételekről. Ennek szövege az alábbi:
"Alulírottak az ABLAKCENTRUM Kft. ügyvezetői az alábbiakban nyilatkozunk, hogy a Győr, Földes Gábor u. 8/A-B. szám alatti társasház nyílászárócsere munkáinál a saját erő ellenértékét az ajánlatkérő 5 év alatt, havi részletfizetéssel jogosult kiegyenlíteni."
A nyertes ajánlattevő ajánlatának 23. oldalán a műszaki, pénzügyi ütemtervnél az alábbi nyilatkozat található:
"Megjegyzés:
Az állami támogatás utalása az önkormányzati számlára történt megérkezését követően 5 banki napon belül történik."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban azt határozta meg, hogy a számlaösszeg 2/3 részének átutalása a beérkezéstől számított 5 banki napon belül, míg az 1/3 rész átutalása az állami támogatás önkormányzat részére történő átutalását követő 5 banki napon belül történik meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az állami támogatás megelőlegezésével kapcsolatos nyilatkozatok az ABLAKCENTRUM Kft. ajánlatának 20., illetve 99. oldalán összhangban vannak egymással, illetve nem ellentétesek az ajánlati felhívás feltételeivel sem, hiszen az ajánlati felhívás 9. pontja, melyben az előleg nyújtását kizárta ajánlatkérő az az ajánlatkérő által az ajánlattevők részére történő előleg nyújtásáról rendelkezik, illetve azt tiltja meg. Jelen esetben az ajánlattevő által említett megelőlegezés az előfinanszírozása a beruházásnak, ezért ilyen szempontból a nyilatkozatok jogszerűnek és velük kapcsolatban az ajánlati felhívás nem tartalmaz ellentétes rendelkezést.
Az ajánlatkérő a nyílászárócserét Széchenyi terv részét képező támogatásból kívánta megvalósítani, mely támogatási konstrukciónak lényege az, hogy a tervezett összeg 1/3-a állami támogatás, a tervezett összeg 1/3-a önkormányzati támogatás és a tervezett összeg 1/3-a, illetve a tervezett összegen felül esetlegesen fellépő költségek teljes egészében a lakásszövetkezet pénzügyi forrásaiból kerül finanszírozásra. E tekintetben értelmezhető az 1/3 önrész említése, illetve a saját erő feltüntetése az ABLAKCENTRUM Kft. ajánlatában.
Ezen belül a nyertes ajánlatában az állami támogatás 1/3 része, illetve azzal kapcsolatos fizetési feltételek nem egyértelműek, hiszen az önkormányzat részére történő megérkezést történő 30 napot tünteti fel elsődlegesen mint fizetési határidőt, illetve ennél szigorúbb, rövidebb határidőt határoz meg ajánlatának egy másik pontjában, mely szerint az állami támogatás utalása az önkormányzat számlájára történő utalást követően 5 banki napon belül történik meg. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 9. pontjában az állami támogatás önkormányzat részére történő megérkezése esetében 5 banki napon belül történő átutalást határozott meg. Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívás 9. pontjában meghatározott 5 banki napon belüli átutalás feltételének megfelel az ABLAKCENTRUM Kft. ajánlatában szereplő 5 banki napon belüli átutalás és e szempontból jogszerűen járt el ajánlatkérő, amikor a nyertes ajánlattevő ajánlatában található két egymással nem összhangban lévő elem közül a számára kedvezőtlenebbet - mint lehető legrosszabb esetet - vette tekintetbe, azonban ez a kedvezőtlen elem is kielégíti az ajánlati felhívás feltételeit.
A Döntőbizottság ezt követően az önkormányzat által folyósított, illetve biztosított támogatás rész folyósítását vizsgálta meg. Ennek keretében megállapította, hogy az önkormányzati támogatás mint a teljes beruházás 1/3-ának kifizetése, illetve átutalása a nyertes ajánlattevő ajánlatának 20. oldalán található nyilatkozat szerint 30 banki napon belül történik. Ez a 30 banki napon belül történő átutalás kielégíti az ajánlati felhívás 9. pontjában meghatározott 5 banki napon belül történő átutalást, illetve annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb, de semmiképpen nem ellentétes az ajánlatkérő által meghatározottakkal.
Az önrésszel kapcsolatban, melyet az ajánlatkérőnek kell fedezni, illetve átutalásokkal kiegyenlíteni, a nyertes ajánlattevő ajánlatának 88. és 99. oldalán egyaránt olyan nyilatkozat található, mely szerint a saját rész, illetve önerőt képviselő 1/3-ot ajánlatkérő 5 év alatt, havi részletfizetéssel jogosult kifizetni, illetve teljesíteni. Ezen túlmenően ezt az összeget a nyertes ajánlattevő ajánlatának 20. oldalán található szövegrész szerint a számlaösszeg 2/3 részének átutalása a beérkezéstől számított 30 banki napon belül, az 1/3 rész átutalása az állami támogatás önkormányzat részére történő átutalását követően esedékes. A Döntőbizottság megállapította, hogy a 3/3-ból 1/3 állami támogatásra vonatkozóan külön rendelkezik a nyertes ajánlattevő, a maradék 2/3 résszel kapcsolatban, mely önerőből, illetve önkormányzati támogatásból tevődik össze, az önkormányzati támogatással kapcsolatban egyértelmű 30 napos fizetési feltételt határozott meg, ennek következtében a maradék 1/3 összeg csak az önerő lehet. Ennek alapján az 1/3 önrésznek az önkormányzat számlájára történő beérkezését követő 30 nap az az időpont, melyen belül a nyertes ajánlattevő számára ezt az összeget ajánlatkérőnek át kell utalnia, méghozzá olyan módon, hogy erre az ajánlatkérőnek 5 éves havi részletfizetési lehetősége van.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a támogatási konstrukcióból eredően az 1/3-1/3-os megoszlás ismert, illetve nyomon követhető. Továbbá ezekkel kapcsolatban a nyertes ajánlattevő ajánlata kielégíti az ajánlati felhívás 9. pontjában meghatározott feltételt, illetve ezzel kapcsolatban olyan többletet tartalmaz, mely ajánlatkérő számára kedvezőbbé teszi az ellenszolgáltatás teljesítését, ennek alapján a nyertes ajánlattevő ajánlata összhangban van az ajánlati felhívással, illetve annak előírásaival, ezért a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
Garanciavállalás:
A nyertes ajánlattevő ajánlatának 22. oldalán a 24. pontban az alábbi szöveg található:
"24. A Kömmerling termékekre 15 év profil- és üvegminőség-garanciát vállal vállalkozó. A garancia első 12 hónapja jótállás."
A nyertes ajánlattevő ajánlatának 9. oldalán az alábbi szövegrész is található: "Az ABLAKCENTRUM Kft. a Kömmerling ablakokra 15 év profil- és üvegminőség-garanciát vállal."
A dokumentáció szerződéstervezetében a garanciára vonatkozóan a 21. pont előírta, hogy beépített nyílászárókra 10 év profil- és üvegminőség-garanciát, vasalatra 1 év garanciát kell vállalni. Továbbá a garancia első 12 hónapja jótállás. Ezzel kapcsolatban a nyertes ajánlattevő ajánlatában 15 év profil- és üvegminőség-garanciát vállalt, és a vasalatra nem jelölt meg garanciavállalást. Az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BKM együttes rendelet 3. §-a szerint az épületszerkezeteket és termékeket, valamint azok kötelező alkalmassági idejét mint 3 évet meghaladó szavatossági igény érvényesítését jogvesztő határidőt (Ptk. 308. §) a rendelet melléklete tartalmazza. E rendelet melléklete szerint a kötelező alkalmassági idő 5 év:
- a 4. nyílászáró szerkezetek,
- 4.1. fa-, fém-, műanyag és kombinált anyagú nyílászáró szerkezetek,
- 4.2. nyílászáró szerkezetek szerelvényei (zárak, vasalások, veretek),
- 4.3. üveg- és hőszigetelő szerkezetek tekintetében.
Az a tény a Döntőbizottság álláspontja szerint, hogy a nyertes a nyílászáró szerkezet vasalására nem nyilatkozott, az azt jelenti, hogy a rendelet által előírt kötelező alkalmassági időn túl vasalásra nem, csupán a profilra és az üvegre vállalt a rendeletnél és az ajánlatkérő előírásánál is hosszabb szavatossági időt az általa megajánlott termékek tekintetében. Tekintettel arra, hogy ez a megajánlás ennek alapján teljes körű, illetve az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételeinek megfelelő, ezért a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Az összegzés az eljárásról című irat 2. a) pontjában az ABLAKCENTRUM Kft. ajánlatának - bírálati részszempontok szerinti - tartalmi elemei között az alábbiakat is feltüntette:
- "alkalmassági időn túli garanciavállalás (év): + 10 év (15 év),
- az előírtnál kedvezőbb fizetési határidő vállalása (nap): az 1/3 rész önrész megelőlegezése 5 év alatti havi részletfizetéssel, 2/3 rész 5 napon belül".
A Döntőbizottság megállapította, hogy az összegzés 2. a) pontjában mind az alkalmassági időn túli garanciavállalás, mind az előírtnál kedvezőbb fizetési határidő bírálati részszempontokhoz tartozó tartalmi elemek feltüntetése pontatlan a nyertes ajánlat tekintetében. A garancia esetében hiányzik az arra való utalás, hogy a többlet vállalási idő csak az üvegre és a profilra vonatkozik míg a vasalatra nem. A fizetési határidőnél a 2/3 rész 5 napon belül szövegrész nem egyezik meg az ajánlat tartalmi elemével, hiszen abban 30 napos fizetési határidő szerepel.
Ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy adminisztrációs hiba miatt elírás történt, az egyetlen érvényes és alkalmas ajánlat tartalmi elemeinek feltüntetésénél, ez azonban jogsérelemmel nem járt, a Döntőbizottság elfogadta, tekintettel arra, hogy kérelmezőt a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősítették, és nem volt a nyertes ajánlat mellett másik, azzal összehasonlítható érvényes és alkalmas ajánlat. A Döntőbizottság álláspontja szerint az alkalmatlanná nyilvánított ajánlattevők ajánlatait, azok tartalmi elemeit nem kell összehasonlítani az alkalmassá nyilvánított ajánlattevők által benyújtott érvényes ajánlatok tartalmi elemeivel. Ennek alapján jelen esetben a nem kellő pontossággal feltüntetett adatok jogsérelemmel nem jártak, ezért a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
Ennek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, vagyis az alaptalan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította és ennek megfelelően rendelkezett a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontján a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. július 11.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
