KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6058)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.270/8/2003.
Tárgy: a Középületépítő Rt. jogorvoslati kérelme a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Középületépítő Rt. (1056 Budapest, Molnár u. 19., képviseli: dr. Pozsgai Mária ügyvéd, 1056 Budapest, Molnár u. 19., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Oktató Kórháza (4043 Debrecen, Bartók Béla út 2-26., képviseli: dr. Mezeiné dr. Nyitrai Beáta ügyvéd, 1054 Budapest, Alkotmány u. 4. I/2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "ajánlatkérő területén új, 50 ágyas gyermekpszichiátriai és autistagondozó épület építése, felnőttpszichiátriai gondozó, nappali kórház kialakítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő észrevétele és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. március 12-én megjelent 11. számában tett közzé részvételi felhívást előminősítési eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. Az ajánlatkérő megbízásából a közbeszerzési eljárás lebonyolítását a BERÉP-TERV Beruházó, Építő és Tervező Kft. végezte. Ajánlatkérő a részvételi felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg:
A tenderdokumentációban részletezettek alapján az ajánlatkérő területén építéskivitelezési munkálatok:
- új 50 ágyas gyermekpszichiátriai és autistagondozó épület építése: földszint + I. emelet, hagyományos szerkezetű, magastetős épület földszint 871 m2, I. emelet 837 m2, új közműcsatlakozásokkal, kiszolgálóút-hálózattal és meglévő 184 m2 alapterületű, hagyományos szerkezetű, magas tetős épületének felújítása, átalakítása,
- felnőttpszichiátriai gondozó, nappali kórház kialakítása: meglévő, hagyományos szerkezetű földszintes, lapos tetős, 397 m2 alapterületű volt ABC-épület átalakításával és bővítésével. A bővítés 151 m2 lapos tetős, hagyományos szerkezetű közműkapcsolatok kiépítésével.
A terület teljesen közművesített, az épület teljes nettó alapterülete kb. 548 m2.
A részvételi felhívás szerint részajánlattétel és többváltozatú ajánlattétel kizárt volt.
A részvételi felhívás tartalmazta a résztvevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket.
A 12. pontban az egyéb információk között ajánlatkérő közölte, hogy részvételre csak olyan pályázó jelentkezhet, aki a részvételi dokumentációt megvásárolta. A részvételi dokumentáció másra nem ruházható át.
A részvételi dokumentáció tartalmazta a részvételi felhívást, az épület műszaki leírását, az építési engedélyeket, építésztervlapokat, valamint a kivitelezés jelenlegi állapotának leírását. A kivitelezés jelenlegi állapotának leírása körében ajánlatkérő a felnőtt pszichiátriai nappali kórház vonatkozásában ismertette, hogy a volt ABC-épület tetőszigetelése a tervező által jóváhagyott módosítással elkészült. A belső átalakítás - építészeti vonatkozásban - a gipszkarton válaszfalak beépítéséig készült el az acélajtók tokszerkezeteinek a beépítésével. A víz-, szennyvízszerelés az alapvezetékek elhelyezéséig, az elektromos szerelés a vezeték beépítéséig, a fűtésszerelési munkák az alapvezetékek kiépítésén túl a lapradiátorok beépítéséig készültek el. A toldaléképület alapozása és szerkezetei, falai elkészültek a monolit vasbeton áthidalásokkal. A szennyvízvezeték és betápkábel az alapozás során beépítésre került. Az aljzatbeton szigetelés nélkül szintén elkészült. A téglafalazat védelme érdekében építtető a faltesteket fóliatakarással látta el. Az építkezés során elkészült, de beépítésre nem került, átadásra felajánlott anyagok az alábbiak:
- a toldaléképület acélajtóinak tokszerkezetei,
- egy be nem épített monolit vasbeton áthidalógerenda vasalata.
A gyermekpszichiátriai és autistagondozó épület vonatkozásában ajánlatkérő ismertette, hogy az alapozási munka 90%-os készültségű, mert a tantermi és tornatermei nyaktag alapozása nem készült el. A szerkezeti falak vízszigetelése és falazási munkái a földszint feletti födém alsó síkjáig elkészült. A harántfalak tartópilléreinek csak a vasalása készült el. A tornatermi szárny szerkezeti fala és vasbeton pillérei készültek el a födém szintjéig. A szigetelés alatti aljzatbeton 90%-ban készült el. Az aljzat alatti szennyvízelvezető vezetékek elhelyezésre kerültek. Az építtető kórház az eddig elkészült szerkezeteket építési szakértővel felülvizsgáltatta, melyek tartalma a nyertes lebonyolítónak átadásra kerül. A 184 m2 alapterületű tantermi szárny elhelyezésére szolgáló, volt "Trachoma épület" nyílászáróinak, válaszfalainak, kéményeinek, továbbá padlóburkolatának és aljzatának elbontása megtörtént. A szennyvízelvezető csövek, kavicságyazat és aljzatbetonozás elkészült.
Ajánlatkérő a részvételi dokumentációját tartalomjegyzékbe foglalta össze, amely egyúttal átvételi elismervényként is szolgált.
A kérelmező részére a részvételi dokumentáció postai úton került megküldésre, amelyet a tértivevény tanúsága szerint kérelmező 2003. március 21-én vett át.
A részvételi jelentkezés határidejéig 2003. április 7-ig jelentkezést nyújtott be a BAUCONT Rt., a KALOTERM Rt., a KÉSZ Kft., a VEGYÉPSZER Rt., a NÁDÉP Kft., a HUNÉP Rt., a STRABAG Rt., a NYÍRÉP Kft. és kérelmező.
A részvételi szakaszt lezáró eredményhirdetés 2003. április 22-én történt meg, mely szerint ajánlatkérő a KALOTERM Rt. részvételi jelentkezését érvénytelennek minősítette, a többi részvételre jelentkező megfelelt a részvételi felhívásban meghatározott érvényességi és alkalmassági követelményeknek, részükre az ajánlati felhívás megküldésre került 2003. április 25-én. Kérelmező ajánlatkérő felé 2003. április 25-én jelezte is, hogy az ajánlati felhívást kézhez vette.
Az ajánlati felhívás a részvételi felhívás 3. a) pontjában rögzítettekkel egyezően határozta meg a beszerzés tárgyát és mennyiségét.
Az ajánlati felhívás tartalmazta, hogy az ajánlatok elbírálásának a szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, melyre vonatkozóan ajánlatkérő megadta a részszempontokat, azok súlyszámait, a tartalmi elemekre adható pontszámok alsó és felső határát, és azt a módszert, amely alapján a pontszámok kiszámítása történik. Az ajánlati szakaszban is készült dokumentáció. Ezen dokumentáció tartalmáról is készített ajánlatkérő részletes tartalomjegyzéket, mely szerint a dokumentáció részei voltak az ajánlati felhívás, az ajánlati dokumentáció írásos része, az iratminták, a közbeszerzési eljárás esemény naptára, az árazatlan, tételes költségvetés, ÉMI-szakvélemény, Báthory Sándor által készített szakvélemény és a tervezői-műszaki tervdokumentáció.
Kérelmező a dokumentációt 2003. május 8-án vette át.
A dokumentáció ún. írásos részében ajánlatkérő megismételte a beszerzés tárgyát, amely tartalmában megegyezett a részvételi felhívás és az ajánlati felhívásban közöltekkel. Itt határozta meg ajánlatkérő az ajánlat költségkimunkálásának formáját, mely szerint az ajánlati árat a csatolt tervdokumentációval összhangban, a teljes üzembe helyezhető állapot biztosításával kell megadni, épületenkénti és munkanemenkénti bontásban, prognosztizált fix versenyáron főösszesítő csatolásával, nettó + áfa megbontásban. A pályázathoz a csatolt tervezői költségvetést az ajánlattevő által választott árazási formában kell beárazni, míg a jogos műszaki észrevételekre ugyancsak épületenként önálló tételes költségvetést kell készíteni. Az eddig elkészült és megmaradó műszaki tartalom költségeit szintén ezen költségvetés keretein belül kell meghatározni önálló költségvetési fejezetben.
A jótállási idő vonatkozásában ajánlatkérő elvárása az volt, hogy ajánlattevőnek az általa elvégzett és a korábban elkészült és megmaradó műszaki tartalomra együttesen kell jótállási időt vállalni. A jótállási idő tekintetében az ajánlattevőtől teljes körű felelősségvállalást igényel, azaz az eddig elkészült munkarészekre is kötelezően kiterjed a jótállási kötelezettség. Ennek kapcsán ajánlatkérő megjegyezte, hogy az elkészült munkák a dokumentációban rögzítésre kerültek, azok megfelelőségéről szakértői vélemény készült, amely szintén a dokumentáció része. Ezek alapján az ajánlattevőnek kell eldöntenie, hogy az eddig elkészült munkarészekből mennyit minősít megfelelőnek és továbbépítésre alkalmasnak, illetve mit bont vissza. Ezen meghatározásnak tükröződnie kell a tételes költségkimunkálásban is. A dokumentáció részét képező ÉMI-szakvélemény a meglévő épület kivitelezésének minőségéről készült összefoglalásában az alábbi javaslatot tette. "A vizsgált szerkezetek nem teljesítik a szerződés szerinti első minőségi osztály követelményeit. Továbbépítés esetén a tervezett műanyag ablakok nem lennének elhelyezhetők az igen változó méretű nyílásokban, a vasbeton szerkezetek alakilag torzultak, sem a tervezett külső burkolat, sem a belső vakolás nem készíthető el csak jelentős többletmunkával. A szigetelés eredményesen nem javítható.
A fentiek alapján a felépítményi szerkezetek bontásával és szakszerű újjáépítésével lehet a terv szerinti épületet a szerződés szerinti minőségben megvalósítani."
Báthory Sándor igazságügyi szakértő által készített szakvélemény szintén a meglévő épület készültségi állapotát és minőségi vizsgálatát tartalmazta. Javaslatként megfogalmazta, hogy mindkét épületszárny külső és belső falainak teljes visszabontása és szakszerű újrafalazása célszerű, a tornatermi épületszárny külső monolit vasbeton pilléreinek a talpgerendáig való visszabontása és szakszerű újrakivitelezése javasolt.
Ajánlatkérő az ajánlattevők részére 2003. május 20-án helyszíni konzultációt is tartott.
A konzultációról készült jegyzőkönyv 3. oldala tartalmazza, hogy az ajánlati dokumentáció pontjai az alábbi részletezés szerint pontosításra kerül. A részletes kiírás 1.1. pontjában rögzített műszaki tartalom pontosítása: a műszaki tartalmat a tenderdokumentációban is található szakvélemények figyelembevételével - a korábbi kivitelező által elkészített megmaradó és elbontandó munkarésszel - módosul, illetve kiegészül. A részletes kiírás 2.1. pontjában a vállalkozói ajánlat költségkimunkálásának igénye változatlanul alapvető követelmény, amit ajánlatkérő az alábbiakkal egészít ki.
A dokumentáció részét képező Báthory Sándor szakértő által és az ÉMI Kht. által készített szakvéleményben rögzítetteket a tételes költségvetés kidolgozásánál figyelembe kell venni. Ajánlatkérő továbbá lehetőséget biztosít ajánlattevők részére, hogy - a szakvéleményben megítélt minősítések figyelembevételével - a visszabontandó munkarészeket eltérően határozza meg saját felelősségére. Ez esetben ajánlattevői nyilatkozat és indoklás szükséges cégszerű aláírással ellátva, a statikai szerkezetek esetében pedig statikus szakvéleménye is szükséges. Ajánlatkérő további helyszíni szemlét és szükségesség esetén feltárásokat is biztosít előzetes bejelentkezés és időpont-egyeztetés alapján. Ajánlatkérő megjegyezte, hogy ezek nem kötelező érvényűek, csupán lehetőség ajánlattevők részére.
A kérelmező által feltett kérdésre - mely szerint miért kerültek becsatolásra a szakvélemények, ha ettől eltérő ajánlatot is lehet tenni - ajánlatkérő azt a választ rögzítette, hogy abból a célból csatolta be a szakértői véleményeket, hogy azok nagy része nem jelöl meg statikai alkalmatlanságot, így ebből adódóan csupán lehetőséget kíván biztosítani ajánlattevők részére, hogy saját hatáskörben saját felelősségére döntsenek a visszabontható műszaki tartalom nagyságáról.
Ajánlatkérő rögzítette azt is, hogy az épületek alapozásával a csatolt szakvélemények valóban nem foglalkoznak, de ajánlatkérő feltárásos lehetőséget biztosít az elkészült alaptestek szemrevételezésére annak érdekében, hogy a tervszerűség és a megfelelő minőség megállapítható legyen.
A jegyzőkönyv megerősítette, hogy ajánlattevőt az alaptestekre vonatkozóan is jótállási kötelezettség terheli, így a megmaradó épületrészre és az alapozási szerkezetekre is.
Az ajánlattételi határidő az ajánlati felhívás szerint 2003. június 5-e.
A kérelmező ezt megelőzően 2003. május 28-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte a jogsértés megállapítását, bírság kiszabását, ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését. Indoklásként előadta, hogy álláspontja szerint a részvételi felhívásban megjelölt beszerzés tárgyához képest lényegesen megváltozott a közbeszerzés tárgya az ajánlati felhívásban és a dokumentációban. Ezzel pedig ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 40. § (1) bekezdését, illetve a 63. § (4) bekezdését. Kérelmező előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlati dokumentációból vált ismertté először, hogy az új épület és a meglévő ABC-épület átalakítása helyett egy, már korábban megkezdett, de a korábbi vállalkozóval történt szerződésbontás miatt félbemaradt építményről van szó, amelyet ajánlattevői választás szerint vagy visszabontani, vagy továbbépíteni kell.
A 2003. május 20-án tartott konzultáción ajánlatkérő maga is kijelentette, hogy a műszaki tartalom a korábbi kivitelező által elkészített megmaradó és elbontandó munkarésszel módosul, illetve kiegészül. Valójában a konzultáció során, illetve a helyszíni bejárás alkalmával nyert megállapítást, hogy a részvételi felhívásban, illetve az ajánlati felhívásban írtak - a beszerzés tárgyát illetően - gyökeres ellentétben vannak a dokumentációban meghatározottakkal.
Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő nem határozta meg egyértelműen a műszaki tartalmat, hiszen egyrészt a részvételi felhívásban szó sem volt megkezdett, de be nem fejezett mű elbontásáról vagy továbbépítéséről, másrészt pedig beszerzett ugyan egy szakértői véleményt a félbehagyott mű állapotára vonatkozóan, azonban az egyes ajánlattevők felelősségére bízta azt, hogy tovább építik vagy visszabontják a már megkezdett építkezést. Álláspontjuk szerint a szakértői vélemény egyértelműen visszabontást javasol, így érthetetlen számukra, hogy ajánlatkérő miért az ajánlattevőkre bízta a visszabontandó műszaki tartalom nagyságát. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 40. § (1) bekezdését is, mert a kiadott részletes műszaki leírás alapján az egyes ajánlattevők hatáskörébe utalja azt a kérdést, hogy a félbehagyott mű milyen részét (százalékát) kell visszabontani, illetve továbbépíteni. Ebből következően az ár meghatározásánál igen jelentős bizonytalanság áll elő, amely az alapelveket sérti. Nem lehet azonos műszaki tartalmú ajánlatokat elbírálni. Kérelmező állítása szerint a megmaradó részekről készült költségvetési kimutatás pontatlan, nem a kérelmező feladata ennek utólagos ellenőrzése. Az sem elfogadható számukra, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőkre bízta, hogy saját maguk döntsék el, hogy kívánnak-e a feltárás lehetőségével élni az alaptestek szemrevételezését illetően, hiszen ennek elvégzése az ajánlatkérő feladata. Az ajánlattevők számára ez többletköltséget jelent, és hátrányos helyzetben vannak e tekintetben azok az ajánlattevők, akik több száz km-re vannak az építkezés helyszínétől, ez pedig sérti az alapelvi rendelkezéseket.
Ezen túlmenően kérelmező sérelmezte azt is, hogy az ajánlatkérő a más által végzett munkarészekre is jótállási kötelezettség vállalását írta elő az ajánlattevők számára.
Kérelmező a jogsértésekről a tudomásszerzés időpontjaként 2003. május 20-át, a konzultáció időpontját jelölte meg.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a kérelmet részben elkésettség, részben megalapozatlanság okán kérte elutasítani. Indoklásként előadta, hogy nem helytálló kérelmező azon állítása, mely szerint az ajánlattételi dokumentációban szerepelt az a kitétel, hogy a meglévő ABC-épület átalakítása helyett egy már korábban megkezdett, de a korábbi vállalkozóval történt szerződésbontás miatt félbemaradt építmény található. A kérelmező a részvételi dokumentációt 2003. március 21-én vette át, és a részvételi dokumentáció a kivitelezés jelenlegi állapotának leírása című fejezete részletesen tartalmazza a beszerzés tárgyát képező, más kivitelező által megkezdett munkák műszaki tartalmát, tehát kérelmező már ekkor tudomást szerzett a megkezdett építkezésről. Továbbá az ajánlati dokumentáció 2. oldalán a 2.1. pont 2. francia bekezdése szintén tartalmazza, hogy az ajánlat költségkimunkálását az eddig elkészült és megmaradó műszaki tartalom figyelembevételével kell meghatározni.
A kérelmező az ajánlati dokumentációt 2003. május 8-án vette át, így ez az időpont minősül a tudomásszerzés időpontjának. Ehhez képest pedig a 2003. május 28-án benyújtott jogorvoslati kérelem elkésettnek minősül.
Ajánlatkérő álláspontja szerint egyebekben megalapozatlan is a jogorvoslati kérelem, hiszen a részvételi dokumentáció egyértelműen rögzítette a kivitelezés jelenlegi állapotának leírása című fejezetében a beszerzés tárgyát képező, más kivitelező által elkészített munkák műszaki tartalmát. Az ajánlati dokumentációban is megjelennek ezek a munkák tételes mennyiségi meghatározással. Ennek figyelembevételével kérelmező előtt ismert volt a beszerzés tárgya, és ennek alapján dönthetett volna arról, hogy kíván-e a közbeszerzési eljárás részesévé válni vagy sem. A konzultáción valóban elhangzott, hogy amennyiben az ajánlattevő a visszabontás mellett dönt, akkor annak következményeként jelentkezhet bontási munka, ez azonban teljes egészében összhangban van az ajánlati felhívásban rögzítettekkel, miszerint az ajánlattevő lehetősége a jogos észrevételek önálló költségvetésben történő szerepeltetése. A becsatolt szakvéleményekkel kapcsolatosan ajánlatkérő azt határozta meg a konzultációs jegyzőkönyvben, hogy a költségvetés kidolgozását a csatolt szakvélemények figyelembevételével kell elkészíteni. Ajánlatkérő alternatív lehetőségként ajánlotta meg a szakvéleményekben rögzítettektől eltérően más műszaki megoldás lehetőségét. Ez esetben ajánlatkérő meghatározta a feltételeit, melyet követően jelezte, hogy mindezek "nem kötelező érvényűek, csupán egy lehetőség". Ajánlatkérő által sem vitatottan az alapozási munkák minősítésével a szakvélemény nem foglalkozik, de épp erre tekintettel ajánlatkérő korlátlanul helyszíni szemlét biztosít, melyhez az alapozás megtekintésére a feltárást is biztosítja a kért alapozási pontokon. Tehát nem az ajánlattevők feladatává tette ajánlatkérő az alaptestek vizsgálatához szükséges feltárások elvégzését. Az esélyegyenlőség sérelme nem valósult meg, hiszen minden ajánlattevő számára biztosítva volt a helyszíni szemle lehetősége. Az esélyegyenlőség sérelme ajánlatkérő szerint a közbeszerzési eljárásban nem valósult meg. Nem jár az esélyegyenlőség sérelmével az a körülmény, hogy a helyi vállalkozók t
öbb ismerettel rendelkeznek, mint aki több 100 km-re van az építkezés helyszínétől, és a feltárási munkát nem tudja elvégezni. Minden ajánlattevő a saját maga kockázatára vállalja, hogy az ország bármely területén lévő munka elvégzésére ajánlatot tesz annak ismeretében, hogy vállalkozása esetleg többletkiadással jár a helyi vállalkozók vállalási árához képest. Az ajánlati ár meghatározásában rejlő bizonytalanság szintén minden ajánlattevőnél fennállhat, tehát ez sem valósítja meg az esélyegyenlőség sérelmét. Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a jelen beszerzés tárgya vonatkozásában 2002-ben folytattak le közbeszerzési eljárást, ahol a kérelmező is ajánlattevő volt, így feltételezhető, hogy több ismerettel rendelkezett, mint azon ajánlattevők, akik a jelen eljárásban kívánnak csak részt venni. A 2002. évi közbeszerzési eljárás eredményéről a kérelmező tudomást szerzett, de ha nem is követte az építkezés sajtóvisszhangot keltett további sorsát, a részvételi dokumentációból mindenképpen megállapítható volt, hogy az építkezés elkezdődött, és milyen készültségi fokon áll. A részvételi szakaszban a kérelmezőnek kérdése nem volt az építkezések állására vonatkozóan, az ajánlati dokumentáció és az árazatlan költségvetés pedig egyértelművé tette, hogy milyen munkálatok elvégzésére kell ajánlatot tenni.
A Döntőbizottság D.270/3/2003. sz. határozatában ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztéséről határozott.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Kbt. 79. § (7) és (8) bekezdése szerint:
(7) Az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a Bizottság a (3)-(4) bekezdésnek megfelelően és a határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény kilencven napnál régebben következett be, feltéve, hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.
(8) A (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni
a) jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát;
b) az előírt határidőnél később közzétett hirdetmény esetén a hirdetmény megjelenését;
c) közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötését.
A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítást nyert, hogy a részvételi felhívás és az ajánlati felhívás is egyezően tartalmazza a beszerzés tárgyát.
A részvételi szakaszban kiadott és kérelmező által 2003. március 21-én átvett dokumentáció a kivitelezés jelenlegi állapotának leírását tartalmazta, amelyből egyértelműen kitűnt, hogy a kivitelezés milyen készültségi szinten van. Kérelmező számára tehát a részvételi dokumentációból egyértelműen ismertté vált, hogy korábban építési munkák végzésére sor került, és ennek továbbfolytatása szükséges. Kérelmező a jogorvoslati eljáráson tartott tárgyaláson maga sem vitatta, hogy a részvételi dokumentáció jelenlegi állapot leírása fejezetből következtetni lehetett, hogy egy már megkezdett beruházás folytatása a beszerzés tárgya.
Kérelmező a részvételi felhívás és a dokumentáció ismerete alapján dönthetett, hogy jelen eljárás részese kíván-e lenni vagy sem. A részvételi szakaszban a beszerzés tárgyával kapcsolatban kérdése nem merült fel, jelentkezését is beadta az előírt határidőben, 2003. április 7-én.
A Kbt. 79. § (7) és (8) bekezdései alapján a részvételi felhívás és a részvételi dokumentáció tartalmi előírásaival kapcsolatos esetleges jogsértő előírások 2003. május 28-án benyújtott jogorvoslati kérelemben már eredménnyel nem támadhatóak, azok elkésettnek minősülnek. Az elkésett kérelmi elemek érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy az ajánlati felhívás a dokumentáció és a konzultáción elhangzottak összhangban állnak-e egymással, illetve a Kbt. 40. § (1) bekezdésében megfogalmazottaknak eleget tett-e ajánlatkérő.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni.
Jelen beszerzés építési beruházás volt, így a kiírásnak meg kellett felelnie az 1/1996. (II. 7.) KTM rendeletben foglalt előírásoknak is.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározta a beszerzés tárgyát, a kiadott dokumentáció tartalmazta az előírt árazatlan költségvetést, valamint a szükséges tervdokumentációkat. A dokumentációban rögzítésre került, hogy az árat a csatolt tervdokumentációval összhangban épületrészenként és munkanemenkénti bontásban kell megadni, a csatolt tervezői költségvetést be kell árazni, míg a jogos műszaki észrevételekre - ugyancsak épületrészenként - önálló tételes költségvetést kell készíteni.
A konzultáción rögzítésre került, hogy a dokumentáció részét képező szakvéleményeket figyelembe kell venni a tételes költségvetés kidolgozásánál. A konzultáción a szakértői véleményekre vonatkoztatva ajánlatkérő rögzítette, hogy ajánlattevőknek lehetőséget biztosít, hogy az abban foglaltaktól eltérően határozzák meg saját felelősségükre a visszabontandó részeket, azonban ezek nem kötelező érvényű előírások.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívás, a dokumentáció és a konzultáción elhangzottak összhangja fennáll, az ajánlati felhívásban és a dokumentációban rögzítettekhez képest az ajánlatkérői igények nem változtak. Az ajánlattevőknek ajánlataikat a kiadott költségvetés beárazásával kellett elkészíteniük, ez biztosítja az azonos műszaki tartalmú ajánlatok beérkezését.
A jogos észrevételek, így a bontási munkák kiírástól történő eltérő megítélését külön költségvetési fejezetben kell megadni. Ez a megoldás sem sérti az esélyegyenlőség alapelvi rendelkezését. Ezzel a megoldással ajánlatkérő lehetőséget biztosított, hogy ajánlattevők a tételes költségvetési kiírásban szereplő pontatlanságokat, jogos észrevételeiket külön költségvetési fejezetben jelezhessék.
A kérelmező jogorvoslati kérelmének az a része sem megalapozott, mely szerint a feltárási munkák végzése ajánlatkérői és nem ajánlattevői feladat.
A konzultációról készített jegyzőkönyv egyértelműen rögzíti, hogy ajánlattevői igény esetén "szükség esetén feltárásokat is biztosít ajánlatkérő, előzetes bejelentkezés és időpont-egyeztetés alapján." Ebből kitűnik, hogy feltárási munkák végzését ajánlatkérő nem kívánta az ajánlattevőkre áthárítani, hanem ezek végzésére igény esetén készen áll, ennek nem mond ellen a konzultációs jegyzőkönyv 4. oldala sem, amely rögzítette, hogy "ajánlatkérő feltárásos lehetőséget biztosít az elkészült alaptestek szemrevételezésére".
Az ajánlatkérő valamennyi ajánlattevő részére biztosította ezt a lehetőséget, tehát az esélyegyenlőség biztosítása megtörtént. Az a körülmény pedig, hogy az egyes ajánlattevőknek milyen távolságból kell megközelíteni a beruházás helyszínét, relevanciával nem bíró körülmény, hiszen ajánlattevőknek maguknak kell eldönteni, hogy az adott közbeszerzési eljárás részesévé kívánnak-e válni, vagy sem.
A kérelmező sérelmezte továbbá, hogy ajánlattevőknek jótállást kell vállalniuk az eddig elkészült munkarészekre is. Ez az ajánlatkérői előírás sem jogszabálysértő, konkrét tv.-i rendelkezésbe nem ütközik. Ajánlattevők maguk eldönthetik, hogy az adott eljárásban az ajánlatkérői igényeknek eleget kívánnak-e tenni, vagy sem.
A Döntőbizottsága Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet elutasította és a h) pont alapján döntött a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. június 30.
Dr. Engler Magdolna s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
