KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6278)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.311/9/2003.
Tárgy: a Magyar Építő Rt. jogorvoslati kérelme a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Magyar Építő Rt. (1149 Budapest, Pillangó u. 28., képviseli: dr. Tarjáni Ilona ügyvéd, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (1088 Budapest, Szentkirályi u. 28., képviseli: dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti út 72., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának elhelyezésére szolgáló új épület építése, generálkivitelezési munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti. Ajánlatkérő az újabb eljárást lezáró döntés meghozatalát ahhoz a feltételhez köti, hogy ajánlatkérő köteles ajánlattevők részére egy végső ajánlat módosítási lehetőséget biztosítani az alapelvi rendelkezések betartása mellett. A Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg, egyebekben az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A kereset benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2003. március 26-án tette közzé a tárgyalásos eljárásra szóló részvételi felhívását a Közbeszerzési Értesítő 13. számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában, annak is I. ütemű feladataira vonatkozóan. Az eljárás lebonyolítását a FŐBER Rt. végezte. A részvételi felhívás tartalmazta a Kbt.-ben előírt adatokat, az ajánlatok elbírálása szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását. A 2003. április 22-i részvételi jelentkezés határidejéig hat cég nyújtotta be a részvételi jelentkezését. A felhívásban meghatározott keretszámra (5) is tekintettel az ajánlatkérő a 2003. május 6-án kihirdetett, a részvételi szakaszt lezáró döntése szerint a következőket kérte fel ajánlattételre: kérelmező, Hídépítő Rt., Középületépítő Rt., Alba-Regia Rt., Nyírép Kft. Az ajánlati felhívás 2003. május 8-án került megküldésre a felkért ajánlattevők részére.
Az ajánlati felhívás szerint az ajánlattételi határidő 2003. június 2-a, az első tárgyalásra június 5-én kerül sor, ahol ajánlatkérő egyenként tárgyal az ajánlattevőkkel. A tárgyaláson elhangzott módosításokat írásban is meg kell erősíteni. Az eredményhirdetés tervezett időpontja 2003. június 17-e 10.00 óra.
A felhívás szerint a teljesítés határideje 2004. május 30-a. Az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontja alapján bírálja el az ajánlatkérő az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
- vállalkozási díj összege 10
- igényeltnél kedvezőbb vállalt teljesítési határidő 2
- a végszámla értékének %-os aránya a megajánlott teljes vállalkozási díjhoz (minimum 20%) 2
- az igényeltnél kedvezőbb megajánlott napi késedelmi kötbér ‰-es aránya 4
ezen belül alszempontok:
1-10 napra vonatkozóan 1
11-15 napra vonatkozóan 1
16-20 napra vonatkozóan 1
21. naptól 1
- az igényeltnél kedvezőbb megajánlott meghiúsulási kötbér %-os aránya 1
- az igényeltnél kedvezőbb megajánlott megvalósítási garancia %-os aránya 1
- az igényeltnél kedvezőbb jótállási garancia %-os aránya 3
ezen belül alszempontok:
1 évre vonatkozóan 0,5
2 évre vonatkozóan 1,0
3 évre vonatkozóan 1,5
Az értékelés során adható pontszám rész- és alszempontonként: 1-100 pont.
Rész- és alszempontonként a legkedvezőbb ajánlat a legmagasabb (100), a legrosszabb a minimális (1) pontot kapja, a közbensők arányosságon alapuló pontokat kapnak.
30 napot meghaladó előteljesítést ajánlatkérő többletponttal nem értékel!
Ajánlatkérő dokumentációt is biztosított az ajánlattevők számára, amely a kiviteli tervdokumentáció mellett tartalmazta az ún. Ajánlatkérési dokumentációt is az ajánlatkérő feltételeivel és követelményeivel. A tárgyalások menetére vonatkozóan az ajánlati felhívástól eltérő egyéb információt nem közölt. Azt viszont előírta az ajánlatkérő, hogy az ajánlatok bontásakor a kötelezően ismertetendő adatokat fogja ismertetni. Helyszíni konzultáció is volt 2003. május 23-án.
Az ajánlatok bontására 2003. június 2-án került sor. Mind az öt ajánlattevő megtette az ajánlatát. Az eredeti ajánlatban a kérelmező ajánlati ára nettó 1 043 794 179 Ft, a Középületépítő Rt. ajánlati ára pedig nettó 1 137 846 768 Ft volt.
Az első tárgyalásra 2003. június 5-én került sor külön-külön az egyes ajánlattevőkkel. A kérelmező ekkor módosította a kötbérekre, a garanciákra és az ajánlati árra vonatkozó ajánlatát (nettó 1 039 000 000 Ft). A Középületépítő Rt. a tárgyaláson kérte, hogy az ajánlatkérő ne csak a bontáskor felolvasott, hanem az összes részszempont szerinti ajánlati tartalmi elemet ismertesse, ezt a kérést az ajánlatkérő elutasította. A Középületépítő Rt. módosította a teljesítési határidőt, a kötbérekre, a garanciákra és az ajánlati árra vonatkozó ajánlatát (nettó 878 000 000 Ft). Az ajánlatmódosításokat később faxon megerősítették az ajánlattevők.
Az ajánlatkérő a tárgyalások után 2003. június 6-án minden ajánlattevőnek megküldte a saját tárgyalásáról készült jegyzőkönyvet, és az ajánlattevők ajánlatmódosításának tartalmát az ár és a teljesítési határidő tekintetében. A tájékoztatás még az alábbit is tartalmazta:
"Kérjük, amennyiben 2003. június 5-i tárgyaláson közölt és cégszerű aláírással írásban megerősített ajánlatát módosítani kívánja, úgy azt legkésőbb 2003. június 11-én 10 óráig tegye meg."
A fenti lehetőséggel csak a kérelmező élt. A kérelmező 2003. június 10-én módosította az ajánlati árat, így az nettó 999 000 000 Ft lett. Az ajánlatkérő erről jegyzőkönyvet vett fel, és azt minden ajánlattevő részére megküldte. Ezt követően a Középületépítő Rt. is módosította az ajánlati árát 2003. június 12-én, ajánlati ára így nettó 950 000 000 Ft lett. Erről a tényről az ajánlatkérő még aznap értesítette a többi ajánlattevőt. A Középületépítő Rt. 2003. június 16-án ismételten módosította az ajánlatát, nettó 900 000 000 Ft árajánlatot tett. Az ajánlatkérő fax útján erről is tájékoztatta az ajánlattevőket. Kérelmező a módosítás ismeretében szintén módosította az ajánlatának egyes szerződési feltételeit (az árat nem érintette). Ajánlatkérő azonban erről nem adott tájékoztatást. A Középületépítő Rt. az eredményhirdetésre kitűzött határidő előtt 5 perccel is benyújtott egy módosítást, ez már nem érintette az ajánlati árat és a teljesítési határidőt, konkrétan a garanciális biztosítékokra és a kötbérre vonatkozott.
Az ajánlatkérő megbízottja végezte elsőként az ajánlatok értékelését, ezt többször is megismételte, ahogy az ajánlatmódosítások újabb és újabb helyzetet teremtettek. Az eredményhirdetés napján, 2003. június 17-én 9.00 órakor - az akkor ismert módosítások alapján - a kérelmező ajánlata volt az összességében legelőnyösebb, 1619 pontot ért el, a Középületépítő Rt. ajánlata volt a második 1553 ponttal. A Középületépítő Rt. 9 óra 55 perckor érkezett módosítása után a sorrend megfordult, a Középületépítő Rt. ekkor 1750,74 pontot ért el, a kérelmező pedig 1619,38 pontot. Az ajánlatkérő nevében a döntésre jogosult rektor a legutóbbi értékelési eredményt fogadta el, ezt a döntést hirdették ki az aznap megtartott eredményhirdetésen is. Az összegzést elkészítette az ajánlatkérő, és az érdekelteknek megküldte.
Kérelmező 2003. június 19-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését arra, hogy a 2003. június 11-én 10.00 óráig módosított ajánlatok alapján hozza meg az eljárást lezáró döntését, ideiglenes intézkedés alkalmazását.
Indoklásként előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő 2003. június 17-én kihirdetett döntése jogsértő, mert a nyertesként kihirdetett Középületépítő Rt. ajánlatát az arra megállapított határidőn túl módosította. Az ajánlatok bontását követően valamennyi ajánlattevőnek módja volt az ajánlat módosítására, amelynek végleges határideje 2003. június 11-e 10.00 óra volt. Az ajánlatkérő a kérelmezőt 2003. június 16-án arról értesítette, hogy a Középületépítő Rt. az ajánlatát az ár tekintetében módosította, így az 900 millió Ft + áfa lett. Erre tekintettel kérelmező is módosította ezen a napon az ajánlati árát. Az eredményhirdetés előírt időpontja 2003. június 17-e 10.00 óra volt. Az eredményhirdetés ekkor nem kezdődött meg arra hivatkozással, hogy a Középületépítő Rt. az ajánlati árát 2003. június 17-én 9 óra 55 perckor még módosította, ezért a bírálóbizottság újraértékelte az összes ajánlatot. Ezt követően kb. 10 óra 15 perckor nyertesként kihirdették a Középületépítő Rt. ajánlatát. Az ajánlatkérő a nyertes ajánlat módosításának tartalmát nem ismertette, és a többiek részére nem tette lehetővé a további módosítást. Eljárásával megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését és a 60. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltakat.
Kérelmét az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyv kézhezvételét követően az alábbiakkal egészítette ki: a jegyzőkönyvben foglaltak igazolják a kérelmében tett állításokat. A kérelmező 1300 pontot ért el, míg a nyertes 750,74-et. Feltételezi, hogy a nyertes az ajánlata módosítása során a részszempontokat érintően módosította az ajánlatát, azonban ennek tartalmát nem ismerik. Kérik, hogy a Döntőbizottság kötelezze az ajánlatkérőt, hogy a 2003. június 11-én 10.00 óráig benyújtott ajánlatok értékelését küldje meg a Döntőbizottság és a kérelmező részére, amely alapján megállapítható lenne, hogy melyik ajánlattevő tette a benyújtási határidőig az összességében legelőnyösebb ajánlatot. Mellékeli az eredményhirdetési jegyzőkönyvet, amely szerint a kérelmező 1619, míg a nyertes 1751 pontot ért el.
A Döntőbizottság 2003. június 20-án ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltásáról határozott.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Az ajánlatkérő a dokumentáció 7. oldalán, a 15. pontban határozta meg a tárgyalások menetét, nem határozott meg ugyanakkor végső határidőt az ajánlatok módosítására. A 2003. június 5-i tárgyalást követően a 2003. június 6-án kelt levelével azt kérte, hogy az ajánlattevők legkésőbb 2003. június 11-én 10.00 óráig nyújtsák be az ajánlatkérőhöz írásban az ajánlatuk módosítását. Azért kérte ezt, hogy az eredményhirdetés időpontját ne kelljen elhalasztania, de a határidő betartását nem tette kötelezővé, nem módosította ezzel a dokumentáció előírását. Erre az értelmezésre utal az is, hogy az ajánlatkérő 2003. június 11-e után is befogadta a módosításokat, arról valamennyi ajánlattevőt tájékoztatta. Kérelmező is tisztában volt ezekkel a szabályokkal, hiszen ő maga is módosította az ajánlatát 2003. június 16-án, amit az ajánlatkérő elfogadott. Nem volt tehát jogszabálysértő, hogy az ajánlatkérő a Középületépítő Rt. 2003, június 17-én 9 óra 55 perckor benyújtott ajánlat módosítását elfogadta, az sem, hogy a módosítás tartalmáról nem adott tájékoztatást az ajánlattevőknek. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság ítéletére, amely szerint az ajánlattevőkkel az ajánlatok olyan lényeges részeit kell ismertetni, amelyek a többi résztvevő ajánlatára kihatással vannak. A Kbt. 51. § (3) bekezdése tartalmazza az ajánlatok lényeges részeit, ezek az ajánlati ár és a teljesítési határidő. A Középületépítő Rt. utolsó ajánlat módosítása a késedelmi és a meghiúsulási kötbérre vonatkozott, erről pedig nem kellett a többi ajánlattevőt tájékoztatni. Ez az eljárási mód nem sértette az esélyegyenlőséget, ugyanígy járt el a kérelmező esetében is, amikor a 2003. június 16-i ajánlatmódosítás tartalmáról a többi ajánlattevőt nem tájékoztatta, ez a módosítás sem érintette az árat és a határidőt. Kérelmező hivatkozása a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontjának sérelmére - indoklás hiányában - értelmezhetetlen.
Főber Rt. észrevételében előadta, hogy az ajánlatkérővel kötött megbízási szerződés szerint látja el a beruházás megvalósításával összefüggő feladatokat, de a megbízó a beruházással kapcsolatos minden jogi képviselet ellátását magának tartotta fenn. A közbeszerzési eljárással kapcsolatos feladatokat is a megbízási szerződés tartalmazza, a döntéseket illetően előkészítő feladatokat kellett ellátnia. Az összes ajánlattevőt 2003. június 5-én tartott tárgyaláson történtekről írásban értesítették, ekkor közölték azt is, hogy az ajánlataikat 2003. június 11-én 10.00 óráig módosíthatják. Az ajánlattevők ezen határidőn túl is módosították az ajánlataikat, amelyről minden résztvevőt értesítettek. Az ajánlati árat és a teljesítési határidőt nem érintő módosításokról nem tájékoztatták az ajánlattevőket. A módosítások jogszerűségét nem volt hivatott a lebonyolító megítélni, ezért a döntés-előkészítő szakvéleményében tényszerűen rögzítette azokat és a módosított ajánlatokat több lépcsőben is értékelte. Az eredményhirdetés napján a megbízó kérésére még a Középületépítő Rt. 9 óra 55 perckor beadott módosítására is tekintettel értékelte az ajánlatokat, így tette meg az eljárás nyertesére vonatkozó javaslatát az ajánlatkérőnek. Ugyanakkor azt is javasolta a megbízónak, hogy halassza el az eredményhirdetést, mert a 2003. június 11-i határidőt követően két ajánlattevő is módosította az ajánlatát.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, érdemi észrevétel és a tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A tárgyalásos eljárásokra vonatkozóan a Kbt. az alábbi szabályokat tartalmazza:
A Kbt. 26. § (5) bekezdése szerint tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről.
A Kbt. 26. § (6) bekezdése alapján a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 71. § (4) bekezdés pedig szabályozza, hogy a tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívásnak milyen tartalmi elemekkel kell rendelkeznie, ezek között az f) pont szerint az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell az eljárás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt különös szabályait, a g) pont szerint pedig az első tárgyalás időpontját.
A tárgyalások lefolytatásának részletszabályát a Kbt. nem határozza meg. Ennek kereteit ajánlatkérő szabadon határozhatja meg, azonban a Kbt. alapelvi rendelkezéseinek érvényre jutását biztosítania kell. A Kbt. 71. § (6) bekezdése továbbá lehetővé teszi, hogy az eredményhirdetés már az utolsó tárgyaláson megtörténhet.
Jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlati felhívás csak annyit tartalmazott, hogy az első tárgyalás június 5-én lesz, ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egyenként tárgyal, a szóbeli nyilatkozatokat írásban is meg kell erősíteni, az eredményhirdetés pedig június 17-én 10 órakor lesz.
Az első tárgyalási fordulóra pontosan így került sor, a nyilatkozatok írásbeli megerősítése is megtörtént. Ezután még lehetőség volt egy írásbeli tárgyalási fordulóra is. Ennek a határideje 2003. június 11-e 10.00 óra volt. Ajánlatkérő állítása szerint kérés formájában írta elő ezt az időpontot, szerinte az eredményhirdetésig lehetőség volt az ajánlatok módosítására. Ajánlatkérő e szerint is járt el, hiszen ezt követően is befogadta a módosításokat. Ezt kérelmező is így értelmezte, hiszen önmaga is élt az ajánlatmódosítási lehetőséggel 2003. június 11-ét követően, így eredménnyel nem hivatkozhat arra, hogy az ajánlatok végső módosítására 2003. június 11-ig volt lehetőség.
Az eljárás ura az ajánlatkérő, az ő feladata az ajánlattevők számára az esélyegyenlőség biztosítása. Egy tárgyalásos eljárásban ajánlatkérőnek kell irányítania a tárgyalásokat, úgy kell megszerveznie az eljárás menetét, hogy az ajánlattevők számára egyforma eséllyel biztosítsák a tárgyalásokon való részvételt. Ajánlatkérő részéről - az alapelvekre tekintettel - elvárható volt, hogy mindenki számára félreérthetetlenül közölje, hogy mikor kerül sor újabb tárgyalási fordulóra, és mikor zárulnak le a tárgyalások, tehát melyik az az időpont, amikor további ajánlatmódosításra lehetőség nincs. Ebben az eljárásban nem kaptak az ajánlattevők az utolsó tárgyalási időpontról, azaz az ajánlatmódosítási lehetőség végső időpontjáról tájékoztatást, amely azt eredményezte, hogy az eredményhirdetést megelőző pár percben az egyik ajánlattevő módosításra lehetőséget kapott, míg a többi ajánlattevőnek erre lehetősége nem volt, ugyanis erre nem voltak felkészülve. Az ajánlatkérő részéről semmiféle információt nem kaptak az ajánlattevők arról, hogy a tárgyalások még 2003. június 16-án is folytatódtak akként, hogy az ajánlatkérőhöz újabb és újabb módosító nyilatkozatok érkeztek. Arról sem tudtak, hogy a tárgyalások nem zárultak le, illetve nem közölték velük, hogy még az eredményhirdetés előtti percekben is lehetőségük van újabb ajánlat módosításokra. Az ajánlatkérőnek kellett volna egyértelműen meghatároznia a tárgyalások menetét az alapelvi rendelkezéseket szem előtt tartva.
A Kbt. 24. § (2) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek biztosítani kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
Az ajánlatkérő az esélyegyenlőség alapelvi rendelkezését súlyosan megsértette, hogy egy ajánlattevő számára biztosított egy végső tárgyalási fordulót, azaz ajánlatmódosítási lehetőséget, míg a többi ajánlattevő részére nem biztosították továbbiakban az ajánlatok módosításának utolsó lehetőségét.
A Kbt. fent idézett 26. § (6) bekezdése alapján a tárgyalásos eljárásban a nyílt eljárás szabályait megfelelően kell alkalmazni. Ennek megfelelően ismertette ajánlatkérő, figyelemmel a Kbt. 51. § (3) bekezdésben foglaltakra, az ajánlattevők által vállalt vállalási árakat és teljesítési határidőket, ezen túlmenően ajánlatkérőnek nincs kötelezettsége arra nézve, hogy az ajánlattevők által egyéb szerződéses feltételekről is tájékoztatást adjon a többi ajánlattevő részére. Ebből következően ajánlatkérő részéről nem történt jogsértés akkor, amikor az egyéb szerződéses feltételek vállalásáról tájékoztatást nem adott. Ez a megállapítás azonban nem zárja ki azt, hogy az ajánlatkérőnek az újabb módosításokról, annak tényéről tájékoztatást kell adnia.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a fenti indokokra tekintettel a jogsértést megállapította, a c) pont alapján az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette, a b) pont alapján ajánlatkérőt felhívta a Kbt. szabályainak betartására és az f) pont kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról, valamint a h) pont alapján a költségek viseléséről.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A hatályos költségvetési törvény alapján 2003. december 31-ig a bírság minimális mértéke 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásánál figyelemmel volt az (5) bekezdésben foglaltakra, arra a körülményre, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítésével a jogsértés reparálhatóvá vált.
A Döntőbizottság személlyel szemben bírságot nem alkalmazott, ugyanis az eljárást lezáró döntést a rektor hozta meg, azonban a jogsértés a közbeszerzési eljárás folyamatában keletkezett, és e vonatkozásban a becsatolt felelősségi rend szerint egyszemélyi felelőst megállapítani nem lehetett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. július 15.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
