KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6309)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.288/6/2003.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás az ESZA Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által az ESZA Európai Szociális Alap Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Kht. működéséhez szükséges iroda és helyiségek biztosítása hosszú távú bérleti szerződése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 33. § (5) bekezdését és a 34. § (4) bekezdés c) pontját, ezért ajánlatkérő ajánlati felhívását és azt követő döntéseit megsemmisíti, ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. május 28-án tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít a Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontja alapján a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő az eljárásfajta választását azzal indokolta, hogy az általa jelenleg használt 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21. szám alatti irodahelyiségeiben a jövőbeni feladatok ellátásához szükséges munkatársak elhelyezése továbbiakban már nem biztosítható, ezért szükséges új bérlemény igénybevétele.
Előzetesen megvizsgálta ajánlatkérő a szóba jöhető ajánlattevők körét - az igényei alapján - és ennek alapján döntött arról, hogy ajánlattevőként felhívja a Dévai Beruházó és Építő Szolgáltató Kft.-t, az ECE Projekt Menedzsment Kft.-t és a ICL 1. Budapest Ingatlankezelő és Építési Tanácsadó Kft.-t ajánlattételre.
Ajánlatkérő ajánlati felhívást is készített, melyben a beszerzés tárgya körében meghatározta a bérleménnyel kapcsolatos alapvető követelményeit. E szerint olyan bérleményt kíván, melynek elhelyezkedése metróvonal melletti, illetőleg lehetőség van ingyenes parkolásra saját parkolóban vagy közeli utcákban. A bérlemény nagyságával kapcsolatos elvárása ajánlatkérőnek az volt, hogy 400 m2 nagyságú hasznos alapterülettel rendelkezzen, ezen belül meghatározta, hogy milyen méretű irodahelyiségekre tart igényt, figyelemmel az elhelyezendő létszámra. A műszaki felszereltség tekintetében ajánlatkérőnek elvárása volt a klimatizált helyiség, emeleti elhelyezés esetén lift megléte, valamint a vizeshelyiségekben hideg-meleg víz biztosítása, valamint nagy sáv szélességű telekommunikációs vonal megléte. Egyéb követelményeket is támasztott az ingatlannal szemben ajánlatkérő. Megkívánta a 24 órás portaszolgálatot, a bérlemény igénybevételének biztosítását a szerződéskötéstől számított 10 héten belül, illetőleg a külön férfi és női mellékhelyiségek, mosdók biztosítását, mely lehet más bérlőkkel közös használatú is.
Ajánlatkérő a bérleti szerződést határozatlan időtartamra kívánta megkötni. Ajánlatkérő az ajánlati felhívása 6. pontjában írta elő, hogy az ajánlattevőnek az ajánlatában részleteznie kell, hogy a megajánlott bérlemény az elvárt követelményeit milyen mértékben tudja kielégíteni. Ajánlatkérő a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság igazolása körében előírta, az 1 hónapnál nem régebbi cégkivonat, vagy annak hiteles másolatának csatolását, a számlavezető bank által kiállított, 1 hónapnál nem régebbi ajánlatkérő által elvárt tartalmú igazolás csatolását. E körbe kérte ajánlatkérő a bérbe adni kívánt ingatlan bérleti joga feletti rendelkezés hitelt érdemlő igazolását, valamint a Kbt. 46. § (4) és (6) bekezdés szerinti hatósági igazolások és ajánlattevői nyilatkozatok csatolását.
Ajánlatkérő a szerződés teljesítésére alkalmassá minősítés szempontjaként jelölte meg a fizetőképesség megállapítását, illetőleg az ingatlan bérleti joga feletti rendelkezést.
Ajánlatkérőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontja volt a Kbt. 46. § (1) bekezdésben foglaltak, a bankszámlán történő sorban állás esete, illetőleg amennyiben ajánlattevő nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy jogosult az ingatlan bérbeadására.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 8. d) pontja alapján az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánta az ajánlatokat elbírálni, ehhez megadta a részszempontokat és azok súlyszámát az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
- elhelyezkedés, parkolási lehetőség 2
- alapterület, beosztás, funkcionalitás, tájolás (természetes fénnyel való ellátottság) 4
- beköltözési idő 3
- ajánlatkérő által előírt műszaki felszereltségen és a szolgáltatásokon felül az ajánlattevő által megajánlott bérleti díjban foglalt további ilyen jellegű juttatások 2
- bérleti díj 5
- ajánlattevő által ajánlott további szolgáltatások és azok díjai 2
- ajánlattevő egyéb feltételei 2
Az egyes részszempontokra 1-5-ig adható pontszám, a lehetséges maximális összpontszám 100.
Az ajánlati felhívás szerint ajánlatok beadásának határideje 2003. június 10-e volt, és ezen a napon került sor a tárgyalások lefolytatására is.
Az ajánlattételi határidőre két ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát, ECE Projekt Management Kft., és az ICL 1. Budapest Ingatlankezelő Építési és Tanácsadó Kft.
Ajánlatkérő 2003. június 16-án kelt levelében a Döntőbizottság elnökét és a felkért ajánlattevőket is tájékoztatta arról, hogy az ajánlati felhívás 8. d) pontja alatt szereplő, összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontjaként meghatározott bírálati részszempontok nem mindenben felelnek meg a Kbt. 34. § (3) illetve (4) bekezdésben foglaltaknak, így a beérkezett ajánlatoknak a Kbt. 55. § (6) bekezdése előírásainak mindenben megfelelő értékelése nem lehetséges. Az ajánlatkérő hivatkozott a Kbt. 71. § (2) bekezdésében foglaltakra, mely alapján ajánlatkérő úgy döntött, hogy a bírálati részszempontokat, azok lényegi elemeinek megváltoztatása nélkül oly módon átalakítja, hogy azok a Kbt. 34. § (3), illetve (4) bekezdésben foglaltaknak mindenben megfeleljenek, és így a Kbt. 55. § (6) bekezdés előírásainak megfelelő értékelés lefolytatása lehetővé váljon.
Ennek alapján a részszempontok az alábbiak szerint módosultak.
részszempontok súlyszámok
- helyzeti adottságok 2
részszempont alszempontjai:
- elhelyezkedés 0,5
- parkolási lehetőségek 0,5
- alapadottságok 4
részszempont alszempontjai:
- megajánlott alapterület 0,2
- beosztás 0,5
- funkcionalitás 0,2
- tájolás (természetes fénnyel való ellátottság) 0,1
- beköltözési idő 3
- az ajánlatkérő által előírt műszaki felszereltségen és szolgáltatásokon felül az ajánlattevő által megajánlott bérleti díjba foglalt további ilyen jellegű juttatások 2
- bérleti díj 5
részszempont alszempontjai:
- területbérleti díj nm/hó 0,8
- üzemeltetési díj nm/hó 0,2
- az ajánlattevő által ajánlott további szolgáltatások és azok díjai 2
- az ajánlattevő egyéb (szerződési) feltételei 2
Ajánlatkérő meghatározta, hogy az egyes részszempontokra, illetve ahol alszempontok kerültek meghatározásra, ott az egyes alszempontokra 1-5-ig adható pontszám. Ahol alszempont került meghatározásra, ott a részszempont pontszámát az egyes alszempontokra adott pontszámoknak a meghatározott alszempont súlyszámmal való szorzatával kapott értékek összegzése adja.
Az értékelés során az ily módon kialakult (tehát vagy közvetlen pontozással, vagy a részszempontok pontjaiból számítással kialakított) részszempont pontszámokat a megadott részszempont súlyszámmal szorozva számítják ki az adott ajánlat végső pontszámát, mely maximálisan 100 pont lehet. A ponthatárok, azaz az 1 és 5 közötti pontok kiosztásának módszere a következő: az adott szempontra - mely tehát lehet rész- vagy alszempont egyaránt - nézve legelőnyösebb ajánlat maximális értéket (5) kapja. Ugyanazon rész- vagy alszempontra legkevésbé előnyösebb ajánlat pontszáma 1. A többi ajánlat pontszáma a maximális 5 és minimális 1 érték között lineáris arányossággal kerül megállapításra. Amennyiben egy-egy szempont esetén két ajánlat között nincs érdemi különbség, akkor mindkét ajánlat a maximális pontszámot kapja az adott szempont tekintetében. Ezen pontozási módszer minden részszempont értékelése során azonos.
A Döntőbizottság elnöke 2003. június 11-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre álló iratokból az ajánlatkérő által választott Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontjára alapított jogalap egyértelműen nem állapítható meg, illetve az ajánlati felhívás 8. d) pontjában foglaltak nem felelnek meg a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltaknak. Ennek alapján indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetőleg az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Az ajánlatkérő a 2003. június 11-én megindított jogorvoslati eljárásról szóló tájékoztatót a térdvevény tanúsága szerint 2003. június 18-án vette át. Érdemi észrevételében hivatkozott arra, hogy a kiadott ajánlati felhívásban megadott bírálati szempontok nem mindenben feleltek meg a Kbt. előírásainak, melyet maguk is észleltek még a jogorvoslati eljárás megindítása előtt, így azt 2003. június 16-án módosították, illetőleg pontosították, melyről tájékoztatást adtak az ajánlattevőknek és a Döntőbizottság elnökének is.
A Kbt. 71. § (2) bekezdése alapján erre a módosításra lehetőségük volt. Álláspontjuk szerint az esélyegyenlőség elve nem sérült meg, hiszen az eredeti részszempontok lényegében megmaradtak, azon belül történt csak pontosítás. Ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a 4. részszemponton belül azokat a szolgáltatásokat kívánta értékelni, amelyek nem szerepeltek a kiírásában, azonban az ajánlattevő a bérleti díjban még esetlegesen felajánl. Ilyennek nevesítette pl., hogy az ajánlatkérő dolgozói részére parkolási lehetőséget biztosít. A 6. pontban olyan szolgáltatásokat kívánt értékelni, amelyet az ajánlattevő felajánl és nem tartozik a bérleti díjba. Nem vitatta, hogy itt valóban nem jelölte meg, hogy mik lehetnek ezek a szolgáltatások, azonban a tárgyaláson előadta, hogy itt kívánta értékelni pl. a takarítás biztosítását, az ügyfelek részére parkolóhely biztosítását, illetőleg biztonsági szolgálat biztosítását. A 7. pontban az egyéb szerződéses feltételek között nem jelölte meg, hogy mit kíván értékelni, mert az ajánlattevőket nem kívánta ajánlataik megtételekor korlátozni, azonban itt további többletfelajánlásokat szándékozott értékelni, mint pl. a fizetési határidőt, felmondási időt.
Az egyéb érdekeltek tárgyaláson tett nyilatkozatukban sérelmezték, hogy a megváltozott ajánlati felhívásban ajánlatkérő a bérleti díjat két alszempontra bontotta fel, és ezen belül lényegesen eltérő súlyszámokat állapított meg. Ez pedig lényeges eltérésnek minősül a korábbi ajánlati felhíváshoz képest.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás részben alapos.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetve tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt a törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. § tartalmazza.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontjára alapította, mely szerint ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzési esetén, ha ingatlan tulajdonjogának vagy a használatára, hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére irányul a beszerzés.
Ezen szakaszhoz kapcsolódóan a Kbt. 71/B. § (5) bekezdése előírja, hogy a Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban lehetőség szerint legalább három ajánlattevő részére kell ajánlati felhívást küldeni.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy az ajánlatkérő általa Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontjára alapított közbeszerzési eljárás jogalapja jogszerű volt-e.
Ajánlatkérő által indított közbeszerzési eljárás tárgya irodahelyiségek bérlete volt, melyre vonatkozóan ajánlatkérő hosszú távú bérleti szerződést kívánt kötni.
A Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontja lehetővé teszi a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását ingatlan tulajdonjogának, vagy a használatára, hasznosítására vonatkozó jogának megszerzése esetére.
A beszerzés tárgya ingatlan használatának bérleti szerződés keretében történő megszerzésére irányult, így nem vitathatóan a Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállnak. Ajánlatkérő megfelelt a Kbt. 71/B. § (5) bekezdésben foglaltaknak is, hiszen ajánlati felhívását három lehetséges ajánlattevő részére megküldte. Az ajánlatkérő által választott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás választott jogalapja tehát jogszerű volt.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy az ajánlati felhívás megfelelt-e a Kbt. előírásainak.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdése szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)-c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
A 9. sz. melléklet 8. pontja határozza meg a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. A 9. a) pontja a részvételre jelentkezők alkalmasságának szempontjait, illetőleg a b) pont a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait.
A Kbt. 33. § (5) bekezdése ugyanakkor kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag a törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását.
A Kbt. 44. § (1) bekezdése tartalmazza a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolásának módjait. Ajánlatkérő a fentiek alapján ezen igazolási módok közül választhat, egyéb előírást e körbe nem tehet.
Ennek alapján ajánlatkérő pénzügyi, gazdasági műszaki alkalmasság igazolása körében nem kérheti a cégkivonat csatolását, illetőleg a beszerzés tárgyát képező ingatlan feletti rendelkezési jog igazolását, továbbá a Kbt. 46. § körében előírt igazolásokat.
Ajánlatkérő így az ingatlannal szemben támasztott követelményeit, valamint a Kbt. 46. § körébe tartozó igazolásokat kizárólag az egyéb információk körében írhatja elő és amennyiben ezek valamelyikének az ajánlattevő nem tesz eleget, úgy az az ajánlat érvénytelenségét, illetve kizárását vonja maga után.
A tárgyalásos eljárások vonatkozásában a Kbt. 26. § (6) bekezdése előírja, hogy a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként, ha e törvény másképp nem rendelkezik, a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Kbt. 26. § (5) bekezdés alapján a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződéses feltételeiről.
Ezzel összhangban rendelkezik a Kbt. 71. § (2) bekezdése is, mely szerint a tárgyalásos eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a 48-50. § szerinti ajánlati kötöttsége, de ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását. Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívás (illetve a dokumentáció) és az ajánlat eredményhirdetéskori tartalma szerint kell megkötni.
A fenti rendelkezések összevetéséből tehát az következik, hogy a tárgyalásos eljárásban az ajánlati kötöttség elve nem érvényesül a tekintetben, hogy az ajánlatkérő nincs kötve az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételekhez, illetve az ajánlattevő sincs kötve az ajánlatához, azaz a felek szabadon tárgyalhatnak a szerződéses feltételekről.
A Kbt. kifejezetten kihangsúlyozza, hogy a tárgyalás a szerződéses feltételekről történhet szabadon, azonban az ajánlati felhívásban előírt egyéb feltételeihez, így a megadott elbírálási szempontokhoz is az ajánlatkérő kötve van.
Ebből következően nincs lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő már az ajánlatok benyújtását követően módosítsa a korábban kiadott elbírálási szempontrendszerét.
Ezen túlmenően a Döntőbizottság megállapította, hogy sem az eredeti ajánlati felhívásban megadott az ajánlatok elbírálására vonatkozó, sem a módosított elbírálási szempontrendszer nem felel meg a Kbt. előírásainak.
A Kbt. 34. § (3) és (4) bekezdése szerint:
"(3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos;
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
(4) A 34. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága;
b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás (ajánlati ár, díj) mértékének részszempontját;
c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk;
d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;
e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontokként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni."
Ajánlatkérő az eredeti ajánlati felhívásában nem határozta meg pontszámítás módszerét, azonban amikor módosította a részszempontokra vonatkozó felhívását, akkor már a módszert megjelölte, amely megfelel a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjában foglaltaknak.
Ajánlatkérő az 1., 2. és 5. részszempontok esetében már meghatározta az alszempontokat is azok súlyszámával együtt. Azonban továbbra sem jogszerű a 4., 6. és 7. részszempont meghatározása.
Ezen részszempontok esetében azonban nem derül ki, hogy ajánlatkérő ténylegesen mit kíván értékelni, hiszen az ajánlattevők által esetlegesen többletfelajánlások eltérőek lehetnek, amelyek már nem hasonlíthatóak össze. Ajánlatkérő ugyan a tárgyaláson nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a 4., 6. és 7. részszemponton belül milyen szempontokat kíván értékelni, azonban ezeket a felhívásában kell rögzíteni. Így pl. a 7. részszempont esetében, amennyiben az ajánlatkérő az ajánlattevő egyéb szerződéses feltételei között, pl. a fizetési határidőt vagy a felmondási időt kívánja értékelni, akkor az ajánlatkérőnek ezt konkrétan nevesíteni kell, és meg kell határozni, hogy a hosszabb fizetési határidőt kívánja-e kedvezőbbnek értékelni, illetve a hosszabb felmondási időt kívánja-e értékelni. Ilyen elbírálási részszempontok esetében is biztosítani kell a Kbt. alapelveire tekintettel, hogy az ajánlatok tartalmi elemeinek a jogszerű megalapozott, és ellenőrizhető értékelése valósuljon meg. Az általánosságban meghatározott elbírálási szempontok ezt nem biztosítják. Ehhez szükséges a részszempont értékelése során figyelembe veendő tartalmi elemeinek kibontása, meghatározása. Ezt szolgálja, illetve tipikusan ez a rendeltetése az alszempontoknak.
A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy a Kbt. 34. § (4) bekezdés e) pontja alapján ajánlatkérő megadta az alszempontok súlyszámát is a részszemponton belül. Ez nem jogsértő. Azonban ez az értékelésnél vezethet majd a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megsértésére, mivel ha bármelyik ajánlattevő az adott részszemponton belüli valamennyi alszempontra nem kapja meg a maximális pontot - márpedig ennek nagy a valószínűsége - akkor kizárt, hogy az adott részszempontra a maximális pontszám megadásának követelménye érvényesüljön, amit viszont a Kbt. 55. § (6) bekezdése előír.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, a c) pont alapján a jogsértő ajánlati felhívás és azt követő ajánlatkérői döntések megsemmisítéséről határozott, az f) pont alapján döntött a bírság kiszabásáról.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A hatályos költségvetési törvény alapján 2003. december 31-ig a bírság minimális mértéke 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásánál figyelemmel volt az (5) bekezdésben foglaltakra, arra a körülményre, hogy a Döntőbizottság eljárása a jogsértést reparálhatóvá tette.
A Döntőbizottság személlyel szemben bírságot nem alkalmazott, ugyanis az ajánlati felhívás tartalmi elemeinek meghatározása vonatkozásában egyszemélyi felelőst megállapítani nem lehetett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. július 17.
Dr. Engler Magdolna s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy László Gábor s. k.,
közbeszerzési biztos
