KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6403)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.300/15/2003.
Tárgy: a Testőr Kft. jogorvoslati kérelme az Államháztartási Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Testőr Nemzetközi Biztonságszolgálati Kft. (1062 Budapest, Lehel u. 3/B., képviseli: dr. Jankovics Kornélia ügyvéd, 2014 Csobánka, Pataksor u. 27., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet az Államháztartási Hivatal (1052 Budapest, Deák F. u. 5., továbbiakban: ajánlatkérő) "élőerős őrzés-védelem, portai szolgálat, takarítás, nagytakarítás 52 000 m2-en" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be, a Döntőbizottság helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, valamint a 61. § (1) bekezdés második fordulatát, ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti. A megállapított jogsértésekre tekintettel a Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. március 5-én részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 10. számában előminősítési eljárás megindítására a rendelkező részben írt tárgyban.
A részvételi szakban alkalmasnak talált jelentkezőket ajánlatkérő ajánlattételre hívta fel 2003. április 17-én. Az ajánlati felhívás 12. b) pontjában kerültek meghatározásra az elbírálás részszempontjai és az elbírálás módszere:
részszempontok súlyszámok
- helyi munkaerő alkalmazása 30
- ajánlati ár 25
- őrzés-védelem 10
- takarítás 10
- nagytakarítás 5
- országos hálózat kiépítettsége 20
- ellenőrzési szintek bemutatása, ellenőrzések módja, gyakorisága 15
- ajánlati ár változatlanul tartásának mértéke hónapokban kifejezve 5
- a KSH által közölt árindex mértékéhez viszonyítva kisebb mértékű áremelés százalékban kifejezett értéke 5
A részszempontokra adható pontszám: 1-50.
A részszempontok tartalmi elemeinek elbírálásának a módszere: a legjobb ajánlati elem maximális pontot kap, a többi pedig a legjobbhoz arányosan viszonyítva kap pontszámot.
A felhívás 15.9. pontja rögzíti, hogy ajánlatkérő a Kbt. 38. § (4) bekezdése alapján helyszíni bejárást biztosít, melynek időpontjáról írásbeli értesítést küld.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített az ajánlattevők részére. A dokumentáció tartalmaz útmutatót az ajánlat elkészítéséhez. Ennek III. fejezete az ajánlatok értékelése, amelyben megismétlésre került az ajánlati felhívás 12. b) pontja, továbbá tartalmazza a vállalkozási szerződéstervezetet, a műszaki leírást és mellékletként nyilatkozat formanyomtatványokat.
Az ajánlattételi határidő 2003. május 28-án volt. Ajánlatot tettek a P.Dussmann Kft., a TOM Controll 2001. Rt., az IN-KAL Security 2000 Kft., a SECURICOR Kft., a Group 4 Flack Kft., az ESCORT Kft. és kérelmező.
Az értékelőbizottság 2003. június 5-i ülésén döntés született, hogy az ajánlatok értékelésénél az alábbi képlet segítségével állapítják meg a pontszámokat:
49 × (legnagyobb-aktuális)/(legnagyobb-legkisebb) + 1; amennyiben a legjobb tartalmi elem a legkisebb értékű szám,
49 × (aktuális-legkisebb)/(legnagyobb-legkisebb) + 1; amennyiben a legjobb tartalmi elem a legnagyobb értékű szám.
Az eljárás eredményét 2003. június 12-én kihirdették. Az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyv tartalmazza, hogy az eljárás nyertese az ESCORT Kft., és azt is, hogy az összegzésben foglaltakat az ajánlatkérő képviselője ismertette. A jelenléti ív szerint kérelmező képviselője az eredményhirdetésen jelen volt. Az összegzést és a jegyzőkönyvet ajánlatkérő 2003. június 17-én faxon megküldte az ajánlattevőknek.
Kérelmező 2003. június 17-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyben kéri, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérő döntését, hívja fel ajánlatkérőt a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, a közbeszerzési eljárást függessze fel, és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést tiltsa meg.
Indokolásként előadja, hogy ajánlatkérő a 2003. június 12-i eredményhirdetésen a nyertes nevét ismertette, de elmulasztotta a döntés indokait közölni.
Számításaik szerint - a rendelkezésükre álló adatok alapján - a felhívás 12. b) pontjában megjelölt részszempontok figyelembe vétele alapján ajánlatkérőnek kérelmezőt kellett volna nyertesnek nyilvánítani. Mivel az elbírálás módja ismeretlen előttük, jogorvoslati jogukban korlátozva vannak.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján a D.300/3/2003. sz. határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötését megtiltotta.
Kérelmező kérelmét 2003. június 23-án kiegészítette, mivel időközben megkapták az összegzést. Az összegzés 2. c) pontjából az derül ki számukra, hogy az értékelésnél új értékelési alszempont került bevezetésre, az ellenőrzési szintek bemutatása, ellenőrzések módja és gyakorisága részszempont esetében, ugyanis az ellenőrzési szintek száma is pontozásra került, ismeretlen súlyozással.
A 2003. július 9-i tárgyaláson az értékelésről úgy nyilatkoztak, hogy az alkalmazott matematikai módszert elfogadták, de álláspontjuk szerint az ellenőrzési szintek számát ajánlatkérő jogszerűtlenül vonta be az értékelés körébe, mivel az ajánlati felhívásban e részszemponthoz nem határozott meg alszempontot.
A tárgyaláson előadta, hogy a szintek száma és a gyakoriság nem azonos fogalmak. Szinteket tetszőlegesen meg lehet állapítani, míg a gyakoriság konkrét napi, heti, havi stb. ellenőrzést jelent. Ajánlatukban a szinteket nem is nevesítették, azt ajánlatkérő állapította meg, ők csak a gyakoriságot határozták meg.
A tárgyalás után kérelmező iratbetekintést kért és az ajánlatkérői értékeléshez kapcsolódó további észrevételeket tett. Véleményük szerint az ellenőrzés gyakoriságát ajánlatuk esetében nem az általuk valóságban megjelölt módon vette számításba. Ugyanis az általuk operatív ellenőrzés keretében megjelölt ellenőrzések gyakoriságát semmilyen módon nem vette számításba az értékelésnél. Az ajánlathoz csatolt operatív ellenőrzési terv bármelyik verzióját alapul véve megállapítható, hogy szolgálati helyenként heti 5-6 vagy havi 20-26 alkalommal történő ellenőrzési rendszert dolgoztak ki ajánlatukban.
Ajánlatkérő észrevételében előadja, hogy az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvből kiderül az, hogy ismertették az összegzésben foglaltakat, eleget téve a törvényi kötelezettségüknek. Az összegzés megküldése ajánlattevőknek a törvényes határidőn belül, 2003. június 17-én megtörtént.
Véleményük szerint a felhívás 12. b) pontjában kifogásolt részszempont és az összegzés 2. c) harmadik bekezdésében foglaltak megegyeznek. A kifogásolt részszempont az ajánlati felhívás 12. b) pontja szerint: "Ellenőrzési szintek bemutatása, ellenőrzésének módja, gyakorisága". Az összegzés 2. c) pontjában e részszempont értékelését így indokolták: "Ellenőrzési szintek bemutatása, ellenőrzés módja, gyakorisága részszempont esetén: az ellenőrzés módjára adott ajánlat valamennyi ajánlattevőnél megfelelő, az ellenőrzési szintek számát és az ellenőrzések gyakoriságát pontoztuk." Mivel az ellenőrzések módja nem számszerűsíthető, ezért ezt nem pontozták, csak megállapították, hogy minden ajánlat megfelelt. Az ellenőrzési szintek száma és az ellenőrzések gyakorisága viszont számmal kifejezhető, ezt a számot a képletbe helyettesítve került az adott pontérték kiszámításra.
Ajánlatkérő a kérelmező és a nyertes ajánlatát ennek megfelelően az alábbiak szerint értékelte:
Pályázó neve: Testőr Kft.
Ellenőrzések bemutatása
Szintek Őrzés gyakorisága Összesen Módja Pontszám
7 Napi: 3
Heti: -
2 heti: -
Havi: 1 11 megfelelő 18,8
Pályázó neve: Escort Kft.
Ellenőrzések bemutatása
Szintek Őrzés gyakorisága Összesen Módja Pontszám
8 Napi: 5
Heti: 2
2 heti: 1
Havi: 1
3 havi: 1 18 megfelelő 51
Véleményük szerint a szintek is megadott gyakorisággal ellenőriznek, így a kettő gyakorlatilag összeadódik.
A fentiek alapján kérik a kérelem elutasítását.
A TOM-CONTROL 2001. Rt. egyéb érdekelt észrevételében előadja, hogy a jogorvoslati kérelemmel egyetértenek. Az eredményhirdetéssel kapcsolatos dokumentációt 2003. július 17-én, faxon kapták meg. Az értékeléssel kapcsolatban sérelmezik, hogy az ellenőrzési szintek bemutatása, ellenőrzések módja, gyakorisága elbírálási részszempontra 1 pontot kaptak, ajánlatuk részletes leírást tartalmaz az ellenőrzés rendszeréről, módszeréről és gyakoriságáról. Kérik megvizsgálni, hogy ajánlatkérő az elbíráláskor megszegte-e a Kbt. szabályait, biztosította-e a közbeszerzés tisztaságát.
A Group 4 Flack Kft. egyéb érdekelt észrevételében előadja, hogy az eredményhirdetésen ajánlatkérő nem ismertette az összegzést a megjelentekkel. Megjegyzik, hogy már az eljárás folyamán is megsértette ajánlatkérő a Kbt. alapelveit azzal, hogy a bejárásról jegyzőkönyvet nem készített, kérdéseket nem lehetett feltenni, csupán szemrevételezési célú volt a bejárás. A későbbi kérdéseket azzal az indokkal tagadta meg a 2003. május 22-i faxüzenetben, hogy az adott kérdésre a helyszíni bejárás során lehetett volna választ kapni szemrevételezés útján. Így azok az ajánlattevők kerültek előnyösebb helyzetbe, akik ismerhették ajánlatkérő szervezeti felépítését. Álláspontjuk szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 38. § (3) bekezdését. Egyetértenek a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, a felek írásban és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott az alábbiak szerint:
Kbt. 55. § (6) bekezdése azt tartalmazza, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Kérelmező az "Ellenőrzési szintek bemutatása, ellenőrzések, módja, gyakorisága" részszempont értékelését vitatja. Az alkalmazott matematikai módszerrel egyetért, de az értékelés módját, a figyelembe vett tartalmi elemeket kifogásolja. Álláspontja szerint az ellenőrzési szintek számát ajánlatkérő jogszerűtlenül vonta be az értékelés körébe, mivel az ajánlati felhívásban e részszemponthoz nem határozott meg alszempontot.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívásában meghatározott 4. részszempont az "Ellenőrzési szintek bemutatása, ellenőrzések módja, gyakorisága" több különböző tartalmi elemet is magába foglal, ennek ellenére ajánlatkérő nem határozta meg ezeket alszempontokként, de ajánlattevők ezt a jogvesztő határidőn belül nem kifogásolták. Így az eredményhirdetést követően már nem kifogásolhatják, hogy ajánlatkérő ezen értékelési részszempontban megfogalmazott valamennyi tartalmi elemet be kívánta vonni az értékelés körébe. Ajánlatkérő előadása és a becsatolt döntéselőkészítő kimutatások alapján megállapítható, hogy ezt a részszempontot az alábbiak szerint értékelte:
- az ajánlatokból az ellenőrzési szintek bemutatása keretében nevesített ellenőrzési szintszámot megállapította,
- a bemutatott ellenőrzési módról megállapította, hogy minden ajánlatban azonosan megfelelő, így az a részszempont pontszámát nem befolyásolja,
- az ajánlatokból megállapította a különböző időszakokban végzett ellenőrzések számát, ezeket összeadva állapította meg az ellenőrzés gyakoriságát,
- a megállapított szintszámot és a gyakoriságot összeadva állapította meg az "Ellenőrzési szintek bemutatása, ellenőrzések módja, gyakorisága" részszempont mérőszámát, amelyet a pontszámításhoz használt matematikai képletbe helyettesítve állapította meg a részszempont pontszámát.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő által figyelembe vett mindhárom tartalmi elem a felhívásban meghatározott 4. értékelési részszempont körébe tartozik, és ajánlattevők az ellenőrzési rendszerük bemutatása során megjelölték az ellenőrzési szinteket, az ellenőrzések módját és gyakoriságát.
A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező és a nyertes ajánlatában bemutatott ellenőrzési módszert az értékelt tartalmi elemek szempontjából:
Ellenőrzési szintek: Ellenőrzési periódus: Gyakoriság:
Testőr Kft.
1. helyi Napi 2×
- szolgálatvezető + számítógépes a biztonsági őrök
- munkahelyi vezető őrjárat-ellenőrzés folyamatos ellenőrzése
- szolgálat-ellenőr
2. régió szintű Nincs adat Nincs adat
- Bp.-i régió
- területi régiók
3. központi szolgálat- Havi 1× vezető
4. operatív ellenőrzés- Havi operatív terv A bemutatott variá-
vez. szerint ciók alapján havi
- operatív ellenőrző 20-26 alkalom/ob-
csop. jektum
5. ügyvezetés Nincs adat Nincs adat
6. ISO rendszerű Havi 1×
ellenőrzés
ESCORT Kft.
1. helyi Napi
- munkahelyi vez. Váltásonként 2×
- váltásvezető Naponta 2×
- éjszakai munkahelyi Éjszakánként 1×
ellenőr
2. megyei szintű Heti 2×
3. régió szintű Kéthetenkénti 1×
4. központi szintű Havi 1×
5. ISO rendszerű
ellenőrzés Negyedévente 1×
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az egyes tartalmi elemekhez tartozó mérőszámokat nem helyesen állapította meg. Kérelmező az ajánlatában 6 ellenőrzési szintet mutatott be az értékelésnél figyelembe vett 7-tel szemben, míg a nyertes öt ellenőrzési szintet mutatott be ajánlatkérő által figyelembe vett 8-cal szemben. A nyertes ajánlatában maga is 5 + 5 lépcsősnek nevezi ellenőrzési módszerét és bemutatja az öt ellenőrzési szinten öt különböző időszakra vonatkozó ellenőrzések gyakoriságát. Az ellenőrzések gyakoriságának megállapításánál sem helyesen járt el ajánlatkérő, ugyanis a különböző periódusokban végzett ellenőrzések gyakoriságának összege nem mutatja egy meghatározott időszakban végzett ellenőrzések gyakoriságát.
Az ellenőrzések gyakoriságát csak meghatározott időszakra lehet értelmezni. Meg kell állapítani, hogy a vizsgált időszakra milyen ellenőrzési periódusok esnek, azokon belül milyen gyakori az ellenőrzés. Az ellenőrzések számát összegezve állapítható meg a vizsgált időszakra vonatkozóan az ellenőrzések gyakorisága. Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem járt el helyesen amikor a 4. részszemponthoz tartozó tartalmi elemek mérőszámát úgy állapította meg, hogy az ellenőrzési szintek számát és az általa megállapított ellenőrzések gyakoriságának a mérőszámát összeadta, ugyanis különböző tartalmi elemekről van szó, és az így kapott összeg egyik tényezőt sem reprezentálja, tehát nem a felhívásnak megfelelően értékelt ezen részszempont körében.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő ezen részszempont értékelésénél megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdés rendelkezéseit. A jogsértő értékelés miatt ajánlatkérő nem állapíthatta meg azt, hogy ki tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot. Ezért a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
Kérelmező fenntartotta a Kbt. 61. § (1) bekezdés megsértésére vonatkozó kérelmi elemét arra vonatkozóan, hogy az eredményhirdetésen nem a törvényi előírásoknak megfelelően történt az összegzés ismertetése.
Ajánlatkérő képviselője úgy nyilatkozott, hogy személyesen nem volt jelen az eredményhirdetésen, de az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyv tanúsága szerint a törvényi előírásoknak megfelelően ismertették az összegzés adatait. Kérelmező az eredményhirdetésen jelen lévő Seprűs Zoltán írásos nyilatkozatát csatolta, amely szerint a 2003. június 12-i eredményhirdetéskor az ajánlatkérő ismertette a nyertes nevét, azonban elmulasztotta a döntés indokait közölni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy Seprűs Zoltán az eredményhirdetéskor készült jelenléti ívet aláírta. Az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyv tartalmazza, hogy "A Kbt. 61. § (1) bekezdés alapján elkészített Összegzés az eljárásról-ban foglaltakat ajánlatkérő képviselője ismertette," Viszont ajánlatkérő által készített Összegzés az eljárásról c. irat az ajánlatok értékelt tartalmi elemeit nem tartalmazza.
A Kbt. 61. § (1) bekezdés második fordulata úgy rendelkezik, hogy az ajánlatok értékeléséről készített - Kbt. 5. sz. melléklete szerinti - összegzésben szereplő adatokat az eredményhirdetésen ismertetni kell. Az 5. sz. melléklet 2. a) pontja alapján, az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén ismertetni kell annak részszempontjai szerinti tartalmi elemeit. Mivel ajánlatkérő által készített összegzés nem tartalmazta ezeket a tartalmi elemeket, így annak teljes körű ismertetése sem elégíthette ki maradéktalanul a törvényi előírásokat. Így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdés második fordulatát.
A Döntőbizottság köteles a megállapított jogsértés esetén bírságot alkalmazni. A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Kbt. 36. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés, ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki: "(4) a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese."
A Kbt. kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A jelen közbeszerzési eljárásban egyszemélyi felelős megállapítására nem került sor.
A bírság mértékének megállapításakor a Döntőbizottság az eset összes körülményét figyelembe véve a megállapított jogsértésekkel arányban állónak látta a rendelkező részben megállapított minimális összegű bírságot.
A mérlegelés során a Döntőbizottság figyelemmel volt arra is, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítésével megnyílt a lehetőség arra, hogy ajánlatkérő a jogsértéseket reparálja.
A Döntőbizottság figyelemmel volt arra is, hogy nem állapított meg jogsértést ajánlatkérő korábbi közbeszerzési eljárásaiban.
A fentiekre tekintettel állapította meg a Döntőbizottság az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságot ajánlatkérővel szemben a rendelkező részben meghatározottak szerint.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja alapján megállapította a rendelkező részben megjelölt jogsértéseket, ezért a c) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, az f) pont alapján bírságot szabott ki és a h) pont alapján kötelezte a jogsértőt az eljárási díj viselésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. július 15.
Dr. Szaller Ottó s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
