KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6408)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.250/16/2003.
Tárgy: a SZENZOR Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a SZENZOR Számítóközpont Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 14., képv.: dr. Vejkey Imre ügyvéd, 1023 Budapest, Vérhalom u. 10/A., továbbiakban: kérelmező) által, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (1139 Budapest, Váci út 73/A., képv.: dr. Szabó Antal ügyvéd, 3535 Miskolc, Eper u. 10., továbbiakban: ajánlatkérő) "35 000 000 db (±20%) vény és 20 000 db (±20%) vényigénylő lapok beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
Ajánlatkérő 2003. május 16. napján a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott mennyiségű vény és vényigénylő lap gyártására. Ajánlatkérő a kiválasztott ajánlattevők részére ugyancsak 2003. május 16. napján megküldte az ajánlati felhívást és dokumentációt, és egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét is értesítette a tárgyalásos eljárás megindításáról.
Ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megindítását arra alapozta, hogy a 2003. február 26. napján megindított nyílt eljárás eredménytelenül zárult, mivel a két ajánlattevő közül az egyik ajánlata érvénytelen volt, míg a másik ajánlattevő a pénzügyi fedezetet meghaladó ajánlati árat adott meg. Az eredménytelenül zárult nyílt eljárásban beszerezni kívánt mennyiség tekintetében a Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontja alapján hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást indított, a vényellátás biztonsága miatt az eredménytelenül zárult közbeszerzési eljárást követő tárgyalásos eljárás befejezéséig tartó átmeneti időre is szükséges a vények biztosítása, így ezen azonnali sürgősség miatt kerül sor a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárás lefolytatására.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 7. a) pontjában az ajánlattételi határidőt 2003. május 26. nap 10.00 órájában határozta meg, az első tárgyalás időpontját pedig 2003. május 27. napjában.
Ajánlatkérő a kért mennyiségre a szerződéskötéstől 2003. június 30. napjáig tartó időszakra kívánt szerződést kötni a nyertesnek kiválasztott ajánlattevővel.
A felhívás 9. pontjában ajánlatkérő a szerződés megkötését az eredményhirdetést követő nap 10.00 órájában határozta meg.
Ajánlatkérő a felhívás 11. c) pontjában az ajánlatok elbírálásának szempontja körében előírta, hogy a Kbt. 34. § (1) bekezdés a) pontja szerint a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, a Kbt. 56. § (2) bekezdés figyelembevételével.
Ajánlatkérő a felhívás 12. pontjában kizárta a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, mely tartalmazta a többek között a műszaki és szakmai feltételeket, szállítási és fizetési feltételeket.
A dokumentáció II. "szállítási és fizetési feltételek" pontjában ajánlatkérő megadta a szakmai és műszaki feltételeket, amelyek teljesítése mellett kell a vényeket legyártani, ezen kívül a dokumentáció VI. fejezetében a mellékletek között rendelkezésre bocsátott egy vénymintát és egy vényigénylő lap formát.
Kérelmező az ajánlati felhívással és dokumentációjával kapcsolatban 2003. május 23. napján tett fel kérdéseket, amelyek megválaszolására az első tárgyalás alkalmával biztosított lehetőséget ajánlatkérő.
Az ajánlattételi határidőben 2003. május 26. napján a kérelmező önállóan, míg a Pénzjegynyomda Rt. és Állami Nyomda Rt. közösen nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlattevőkkel lefolytatta a tárgyalást, majd 2003. május 28. napján kihirdette az eredményt, mely szerint a nyertes a Pénzjegynyomda Rt. és Állami Nyomda Rt. közös ajánlata.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel 2003. május 29. napján a szerződést megkötötte.
Kérelmező 2003. május 19. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyet 2003. május 26. napján és 2003. május 28. napján kiegészített.
Beadványaiban elsődlegesen kifogásolja, hogy fennáll-e az ajánlatkérő által választott, a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított tárgyalásos eljárás jogalapja. Álláspontja szerint előre látható volt ajánlatkérő kötelezettsége a vényellátás országos biztosítására vonatkozóan, így a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott előre nem látható ok nem áll fenn. Nem áll fenn továbbá kérelmező megítélése szerint az a feltétel sem, hogy nem ajánlatkérő mulasztásából ered a nemkívánatos állapot, nevezetesen, hogy nincs vénygyártás, ugyanis a kialakult sürgősségi helyzet ajánlatkérőnek felróható. Kérelmező álláspontja szerint a korábban lefolytatott közbeszerzési eljárásokból következően tárgyalni - mint olyan vállalkozóval, aki a szerződést teljesíteni tudja - kizárólag csak vele lehetett volna.
Kérelmező sérelmesnek tartja továbbá az ajánlati felhívás több pontját az alábbiak szerint:
- az ajánlattételi határidő 10 napban történő meghatározása jogsértő, sérti a Kbt. 47. § (3) bekezdését.
Kérelmező kifogásolta, hogy az ajánlatételi határidő meghatározása következtében ajánlatkérő nem tud eleget tenni a Kbt. 38. § (1) bekezdésében előírt követelménynek, mely szerint a feltett kérdésekre az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően legkésőbb 10 nappal válaszolni kell, ezért ajánlatkérő a Kbt. 38. § (2) bekezdését is megsértette;
- véleménye szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 62. § (2) bekezdését is azzal, hogy a szerződéskötés időpontját az eredményhirdetést követő napban határozta meg, mert ezáltal nem tartotta be a 8 napos szerződéskötési tilalom kötelezettséget,
- jogsértő továbbá a felhívás 12. pontja is, mivel ajánlatkérő nem adott lehetőséget a Kbt. 33. § (2) bekezdése szerint mennyiségtől eltérően többváltozatú ajánlattételre.
Kérelmező előadta, hogy ajánlatkérő által a dokumentációhoz csatolt vényminta kizárólagos szellemi tulajdonát képezi, melyet kérelmező a korábbi eljárásra tekintettel fejlesztett ki, amely eljárás eredménytelenül zárult.
Kérelmező kifejtette továbbá, hogy ajánlatkérő azzal, hogy az általuk kifejlesztett mintát használta fel, elismerte, hogy a szerződést kizárólag ők tudják teljesíteni, így a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tárgyalásos eljárásnak helye lehetett volna, így azonban a választott eljárásfajta jogszabályi feltételei nem állnak fenn kérelmező megítélése szerint;
- sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő az eredmény kihirdetésével megsértette a felhívás 11. c) pontjában foglaltakat, valamint a Kbt. 56. § (2) bekezdést, ugyanis ajánlatkérő a közbeszerzéshez tartozó valamennyi ráfordítást korrekcióként nem vette figyelembe. Ilyen ráfordításnak tekinthető kérelmező előadása szerint az, hogy tekintettel arra, hogy ajánlatkérő szállítót kíván váltani, a szerződés teljesítéséhez szükséges adatbázisok, információk átadásával költségek merülnek fel, amelyeket kalkulálnia kellett volna ajánlatkérőnek. Kérelmező kérte, hogy a Döntőbizottság alkalmazza a Kbt. 88. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban foglalt jogkövetkezményeket, valamint ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg a szerződés megkötését.
Ajánlatkérő észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, annak megalapozatlansága okán. Ajánlatkérő előadta, hogy a választott tárgyalásos eljárás jogalapja fennáll, a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem erednek ajánlatkérő mulasztásából.
Véleménye szerint nyilvánvaló, hogy több olyan potenciális ajánlattevő van, aki műszaki, technikai felszereltsége alapján képes teljesíteni a szerződést. Megalapozatlannak tartja kérelmező hivatkozását a Kbt. 33. § (2) bekezdésének megsértésére vonatkozóan is, mivel az ajánlati felhívás 4. a) pontjából kitűnően nem kötötte ki - a szerződéskötés során - való mennyiségi eltérés lehetőségét, kizárólag azt kívánta biztosítani maga számára, hogy a szerződés teljesítése során felmerülő igények alapján mozgási tere legyen.
Előadta továbbá, hogy nem sértette meg a Kbt. 62. § (2) bekezdést sem, amikor meghatározta a szerződéskötés időpontját, ugyanis a Kbt. 71/B. § (3) bekezdése értelmében a Kbt 70. § (1) bekezdés c) pont szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban a szerződést a tárgyalások befejezésekor kell írásban megkötni.
A kérelmező a kizárólagos szellemi tulajdonával kapcsolatban előterjesztett kérelmét semmilyen tételes jogszabályi rendelkezéssel nem támasztotta alá, valamint nem is került sor kérelmező által legyártott vények a dokumentációhoz történő csatolására. Helytelen továbbá azon kérelmezői állítás - megítélése szerint -, hogy kizárólag kérelmező lenne képes vényeket gyártani, és így a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásnak helye lehetne, hiszen tény, hogy a feladat elvégzésére kérelmezőn kívül más társaságok, illetve az eljárásban részt vevő konzorcium is képes.
Ajánlatkérő hivatkozva a Kbt. 71. § (5) bekezdésére, mely szerint a tárgyalásos eljárásban nem érvényesülnek az ajánlattételre vonatkozó határidők törvényben meghatározott legrövidebb időtartama sem, megalapozatlan azon kérelmi elem is, amely az ajánlattételi határidő 10 napban történő megadását jogsértőnek tartja.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan az alábbi indokok alapján:
I. Kérelmező elsődlegesen azt vitatta, hogy ajánlatkérő által választott eljárásfajta megindítása vonatkozásában fennállnak a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja értelmében az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A fent hivatkozott rendelkezés szerint a tárgyalásos eljárás választásához három feltétel együttes fennállása szükséges. Elsődlegesen kell lennie egy sürgősségi helyzetnek, másodsorban ezen sürgősségi oknak előre nem láthatónak kell lenni és harmadrészt a helyzet kialakulása nem eredhet ajánlatkérő mulasztásából. Amennyiben bármelyik feltétel nem áll fenn, úgy ezen tárgyalásos eljárás alkalmazására jogszerűen nem kerülhet sor.
Jelen ügyben a rendkívül helyzet megléte, tehát az, hogy folyamatos vényellátást biztosítani kell, és a kiírt nyílt eljárás meghiúsulása miatt azonban jelenleg érvényes szerződés hiányában a vénygyártás nem folyik a felek által nem vitatott körülmény. A Döntőbizottság álláspontja szerint is vitathatatlan a rendelkezésre álló iratok alapján, hogy a vényforgalom biztosítása érdekében kiírt nyílt eljárás eredménytelensége miatt ajánlatkérő számára a beszerzés rendkívüli módon sürgőssé vált.
Tényként állapítható meg, hogy ajánlatkérő a 2003. május 1. napjától 2004. június 30. napjáig terjedő időszakra vonatkozó vényellátás biztosítás érdekében 2003. február 26. napján nyílt közbeszerzési eljárást indított. Tény az is, hogy ajánlatkérő által lefolytatott közbeszerzési eljárás nem volt eredményes. Az eljárás eredménytelenségét ajánlatkérő 2003. április 16. napján hirdette ki.
Az eredménytelen eljárást követően ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást indított 2003. május 14. napján.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő számára előre nem volt látható, hogy az általa kiírt nyílt eljárás eredménytelenül fog lezárulni, és ezáltal a folyamatos vényellátás veszélyeztetve lesz. Ezt csak akkor válhatott számára is egyértelművé, amikor a nyílt eljárás eredménytelensége megállapításra került.
A fenti tények azt is alátámasztják a Döntőbizottság álláspontja szerint, hogy ajánlatkérőt nem terheli mulasztás a kialakult helyzet miatt. Az eredménytelen eljárást követően késlekedés nélkül intézkedett az új eljárás megindításáról, de ezzel sem tudta elkerülni, hogy az eredménytelen eljárást követő és az új eljárás befejezése közötti átmeneti időszakra a folyamatos vényellátást a választott eljárásfajtán kívüli más, a törvény által szabályozott eljárási forma választása mellett biztosítani lehessen.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő által választott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában előírt együttes feltételei fennállnak, így ajánlatkérő jogszerűen alkalmazhatta ezen eljárási fajtát a beszerzésének megvalósítására.
Alaptalanul hivatkozik a jogalap megléte körében a kérelmező arra a körülményre, hogy a korábban lefolytatott közbeszerzési eljárásban a konzorcium ajánlata érvénytelennek lett minősítve és hogy ez önmagában alátámasztaná azt, hogy a kiírt feladatot kizárólag ő tudná elvégezni. Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevővel szemben megállapított érvénytelenség nem jelenti azt, hogy a feladat ellátására objektíve nem képes, kizárólag csak azt, hogy adott eljárásban nem teljesítette ajánlatkérő által elvárt valamely követelményt.
II. A kérelmező kifogásolta az ajánlatkérő által kiadott ajánlati felhívás egyes pontjait is:
A Kbt. 26. § (6) bekezdése szerint a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 71. § (3) bekezdése értelmében a tárgyalásos eljárásban nem alkalmazhatóak az előminősítési eljárás szabályai. E törvénynek a nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó egyéb rendelkezéseit a (4)-(6) bekezdésben, valamint a 71/A. és 71/B. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A Kbt 71. § (5) bekezdése pedig rögzíti, hogy a tárgyalásos eljárásban nem érvényesül az ajánlattételre vonatkozó határidők e törvényben meghatározott legrövidebb tartama, de a határidőt úgy kell megállapítani, hogy az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A fentiek alapján megalapozatlan a kérelmezőnek a Kbt. 47. § (1) és 72. § (2) bekezdésre történő hivatkozása, mivel az eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárás nem nyílt eljárás, és nem is gyorsított eljárás. A hivatkozott jogszabályhelyek pedig egyértelműen kimondják, hogy a tárgyalásos eljárásban a nyílt eljárás szabályait csak a törvény eltérő rendelkezésének hiányában kell és lehet megfelelően alkalmazni.
Tekintettel arra, hogy a tárgyalásos eljárás tekintetében a törvény által megfogalmazott Kbt. 71. § (5) bekezdése irányadó, mely egyértelműen lehetőséget ad ajánlatkérőnek, hogy az ajánlattételi határidőt a törvény által megfogalmazott legrövidebb határidőnél rövidebb keretben állapítsa meg, nem követett el jogsértést tehát ajánlatkérő akkor, amikor 10 napban határozta meg a jelen eljárásban az ajánlattételi határidőt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a jelen eljárásában a kérelmező által hivatkozott Kbt. 38. § (1) bekezdését sem sérthette meg.
A tárgyalásos eljárásban a Kbt. 26. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről.
Tárgyalásos eljárásban a Kbt. 71. § (2) bekezdése szerint nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a 48-50. § szerinti ajánlati kötöttsége.
A fentiek alapján pedig értelmetlen és indokolatlan a nyílt eljárásban megfogalmazott tájékoztatás megadására vonatkozó szabálynak a tárgyalásos eljárásban való számonkérése, hiszen mivel nincs ajánlati kötöttség és a felek szabadon tárgyalhatnak, az ajánlat az eljárás szakaszában bármikor módosítható. Ajánlatkérőhöz a tárgyalások során bármikor feltehető kérdés és ajánlatkérő arra közvetlenül a tárgyalások során választ adhat. Ezért a kérelmező által a nyílt eljárásban alkalmazandó 38. § (1) bekezdésében rögzített határidő a tárgyalásos eljárásban kötelezettségként nem várható el ajánlatkérőtől a fent hivatkozottak szerint, nem beszélve arról, hogy a törvény vonatkozó 71. § (3) bekezdése szerint is a nyílt eljárás szabályait a tárgyalásos eljárásban megfelelően kell alkalmazni.
A Kbt. 71/B. § (3) bekezdése értelmében a Kbt 70. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni.
Ezen rendelkezés értelmében a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy rendkívüli sürgősségi helyzet esetén ajánlatkérő a szerződést az általános szabályoktól eltérően a tárgyalások befejezésének időpontjában megkösse, így nem tekinthető jogsértőnek az ajánlatkérő által a felhívásban a szerződéskötés időpontjának megjelölése.
A Kbt. 33. § (2) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mértéket közli és kiköti az ettől - a szerződéskötés során - való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. Ebben az esetben lehetővé kell tenni a többváltozatú ajánlattételt a közbeszerzés mennyiségétől függően.
Jelen esetben a Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerzés mennyisége nem a Kbt. 33. § (2) bekezdésben foglaltak alapján került meghatározásra. Ajánlatkérő egy konkrét mennyiséget határozott meg a felhívás 4. a) pontjában, a szerződési és fizetési feltételek között is konkrét mennyiség vonatkozásában kérte megadni az egységárakat.
A kiadott ajánlati felhívás és dokumentáció alapján nem fogadható el azon kérelmezői hivatkozás, hogy ajánlatkérő a megadott mennyiségtől a szerződéskötés során el kíván térni. Ellenkezőleg, az iratok azt támasztják alá, hogy ajánlatkérő szerződést a felhívásban rögzített konkrét mennyiségre kívánja megkötni, a megadott ±20% eltérés majd csak a teljesítés szakaszában a felmerült konkrét igényeknél bír jelentősséggel, nem pedig az eljárás eredményeként megkötendő szerződéskor. Ezt támasztja alá ajánlatkérő által az eljárás eredményeként a nyertessel megkötött szerződés is.
A fenti indokok alapján tehát ajánlatkérőt nem terheli kötelezettségként a Kbt. 33. § (2) bekezdésében foglaltak, miszerint többváltozatú ajánlattételt kötelezően biztosítani kellene, így megalapozatlan a kérelem a Kbt. 33. § (2) bekezdésének a megsértése körében.
III. Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő a dokumentációban kiadott vényminta kizárólagos szellemi tulajdonát képezi és azt a korábban eredménytelenül zárult közbeszerzés eljárásra tekintettel fejlesztették ki. A felhasználáshoz pedig ajánlatkérő nem kérte a hozzájárulásukat, így ajánlatkérő a Kbt. 45. § (1)-(2) bekezdését és a Kbt. 58. § rendelkezéseit sértette meg.
45. § (1) Az ajánlattevő az ajánlatában - kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben - közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő nevének, székhelyének (lakóhelyének), az általa kért ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek, valamint az olyan információnak, amely a pontozásnál szerepet játszik, a nyilvánosságra hozatalát azonban nem tilthatja meg.
(2) Az (1) bekezdés értelmében üzleti titok az ajánlattal összefüggő gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása az ajánlattevő jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban maradása érdekében az ajánlattevő a szükséges intézkedéseket megtette.
58. § Az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel, az ettől eltérő célú felhasználásról az ajánlattevővel külön meg kell állapodnia.
A Döntőbizottság álláspontja szerint alaptalanul hivatkozik kérelmező kizárólagos szellemi tulajdonára a gyártani kért vények tekintetében.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI tv. rendelkezései alapján a szerzői jog védelme alá nem tartozik a jelen eljárással érintett vény, mivel az nem tekinthető sem irodalmi, sem tudományos, sem pedig művészeti alkotásnak. Kérelmező sem tudott megjelölni olyan jogszabályon alapuló védelmet, oltalmat, amely alátámasztaná a kizárólagos jogosultságra történő hivatkozását.
Nem valósult meg a jelen ügyben a Kbt. 45. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott üzleti titok ajánlatkérő által történő megsértése. Ajánlatkérő a Kbt. 45. § (2) bekezdésében meghatározott kérelmezői ajánlattal összefüggő olyan tény, adat vagy megoldás nem került nyilvánosságra, amely kérelmező jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené, illetőleg ilyenként nem értelmezhető egy végtermék, jelen esetben az orvosi vény, amelynek célja a forgalomban történő megjelenés, felhasználás.
Jelen eljárásban a dokumentációban ajánlatkérő által közreadott orvosi vényminta több jellemzőjében mutat hasonlóságot az ajánlatkérő által 2003. február 26. napján indított nyílt közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként résztvevő kérelmező által az ajánlatban szerepeltetett mintadarabbal. Emellett az is megállapítható, hogy a forgalomban lévő és mások számára elérhető vények is rendelkeznek azon jellemzőkkel (pl. mikroírás, guilloche vonal, D-patent stb.), amelyekre hivatkozással állítja kérelmező a Kbt. 58. §-ra hivatkozva a ajánlatában szereplő minta jogosulatlan felhasználását.
Ajánlatkérő tehát bármely, a közforgalomban lévő orvosi vényt felhasználhatta a dokumentációban szerepeltetett minta elkészítéséhez, így az eljárás során alaptalannak bizonyult a kérelmező hivatkozása a felhasználás tekintetében, még akkor is, ha bizonyos fiktív adattartalmat hordozó elemek (pl. vonalkód) kérelmező számára felismerhető.
A fenti okfejtés mellett ugyancsak alaptalanul hivatkozik kérelmező a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazására, hiszen a kérelmező nem igazolta az eljárás során, hogy kizárólagos joggal rendelkezne a vények gyártása tekintetétben. A Kbt. 10. § f) pontja alapján pedig kizárólagos jogosítvány - törvény alkalmazásában - jogszabály alapján korlátozott számú szervezet jogosultsága meghatározott tevékenység végzésére a közbeszerzéssel érintett piacon. Kizárólagos jogot nem alapozza meg pusztán az, hogy a korábbi években ezen tevékenységet kérelmező látta el.
A fentiekkel összefüggésben alaptalanul hivatkozik arra kérelmező, hogy ajánlatkérő a dokumentációban csatolt mintával mindenben egyező "azonos" vényt kér előállítani, és így a szerződést csak ő képes teljesíteni.
Ajánlatkérő a dokumentáció II. fejezetében a szakmai és műszaki feltételek körében határozta meg azokat a jellemzőket, és követelményeket, amely betartása mellett kellett ajánlattevőknek a beszerzendő vényeket legyártani.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő tehát nem a mintával formailag és tartalmilag azonos terméket kért megajánlani, hanem a dokumentációban előírt követelményeknek megfelelő ajánlatot várt el.
Ezen okból tehát nem megalapozatlan a kérelmező e körben kifejtett álláspontja.
IV. Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő az ajánlatok összehasonlításánál nem alkalmazta a Kbt. 56. § (2) bekezdését.
Kérelmező álláspontja szerint ilyen figyelembe veendő ráfordítás a nyertes ajánlattevőnek történő adatbázis-átadással felmerülő költségei.
Ajánlatkérő nyilatkozata szerint a közbeszerzéssel kapcsolatban nem merült fel olyan ráfordítás, amelyet figyelembe kellett volna venni.
A Kbt 56. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő az ajánlatokat úgy hasonlítja össze, hogy korrekcióként figyelembe kell venni az őt terhelő, a közbeszerzéshez kapcsolódó valamennyi ráfordítást.
A jogorvoslati eljárásban nem merült fel arra nézve adat, hogy a közbeszerzéshez kapcsolódóan felmerült volna ajánlatkérő oldalán olyan többletköltség, amely ráfordításként jelentkezett, akár az adatbázis átadásával, akár mással összefüggően.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 56. § (2) bekezdése szerinti ráfordítás fogalma körébe nem vonhatóak azon költségek, amelyek nem jelentkeznek ajánlatkérő oldalán többletkiadásként, márpedig jelen ügyben erre utaló körülményeket kérelmező sem tudott megjelölni. Az ajánlatkérőnél meglévő adatbázis és egyéb információk átadása - mivel az ajánlatkérő intézményi keretén belül megoldható - önmagában többletköltség felmerülését nem indokolja.
Tekintettel a fent előadottakra a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. június 27.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
