KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6489)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.328/9/2003.
Tárgy: a Wind-Strip Kft. jogorvoslati kérelme Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Wind-Strip Kft. (2400 Dunaújváros, Somogyi J. u. 3., képviseli: dr. Rácz György ügyvéd, 2400 Dunaújváros, Kossuth L. u. 10. I/4., a továbbiakban: kérelmező) által a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (8901 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 17-19., a továbbiakban: ajánlatkérő) "lakóépületek energiatakarékos felújításának megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, a Kbt. 59. § (1) bekezdését és a Kbt. 61. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését a "I. Kodály Zoltán utca 1-13. sz. alatti lakóépület homlokzati nyílászárók felújítása 1350 m2 felületen (150 db lakás), a II. Landorhegyi u. 48-54. sz. alatti lakóépület homlokzati nyílászárók felújítása 800,2 m2 felületen (56 db lakás), homlokzati bevonat felújítása 461,3 m2, és a III. Vizslapark u. 25. sz. alatti lakóépület homlokzati nyílászárók felújítása 1191 m2 felületen (79 db lakás)" tételek tekintetében megsemmisíti, továbbá ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. április 9-én ajánlati felhívás közzétételével, a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett. A beszerzés tárgyát az ajánlati felhívás 3. pontja szerint ajánlatkérő az alábbiakban határozta meg:
"a) A beszerzés tárgya és mennyisége: zalaegerszegi társasházak energiatakarékos felújítása:
I. Kodály Zoltán u. 1-13. sz.:
- homlokzati nyílászárók felújítása 1350 m2 felületen (105 db lakás)
- kazánházak rekonstrukciója 3 db
II. Landorhegyi u. 48-54. sz.:
- homlokzati nyílászárók felújítása 800,2 m2 felületen (56 db lakás),
- homlokzati bevonatrendszer felújítása 461,3 m2,
- fűtés-korszerűsítés (56 db lakás)
III. Vizslaparki u. 25. sz.:
- homlokzati nyílászárók felújítása 1191 m2 felületen (79 db lakás)"
Az ajánlati felhívás 3. c) és d) pontjában ajánlatkérő a részajánlat tételét lehetővé tette az alábbiak szerint:
"d) A részajánlattétel szempontja: ajánlattevők az ajánlati felhívásban és az ajánlattételi dokumentációban meghatározott munkák egészére és egy részére is tehetnek ajánlatot. A részajánlat(ok) épületenként, illetve szakáganként nyújtható(k) be a felhívás 3. a) pontja szerinti megbontásban is."
Kérelmező csak a közbeszerzési eljárás I. pont első francia bekezdésében, a II. pont első és második francia bekezdésében és a III. pontban meghatározott részekre tett ajánlatot, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérő közbeszerzési eljárását csak e tételekkel kapcsolatosan vizsgálta.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság elbírálására kért adatokat és tényeket, míg a 11. b) pontban a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait határozta meg ajánlatkérő.
Az ajánlati felhívás 13. pontjában ajánlatkérő meghatározta az ajánlatok elbírálásának a szempontjait és az értékelés módját az alábbiak szerint:
"a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokat a felhívás 3. a) pontjában rögzített megbontás alapján, vagyis az épületenkénti szakágak szerint külön-külön értékeli. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, valamint a kiírási dokumentációban foglaltaknak megfelelő ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontjai alapján bírálja el.
b) A 34. § (3) bekezdésében foglaltak:
részszempontok súlyszámok
- vállalkozási díj 6
- megajánlott legkedvezőbb garanciális időtartam 2
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 0-5 pont. Az értékelés módszere: a legkedvezőbb ajánlatra maximális pontszámot, a legkedvezőtlenebbre a minimális pontszámot adja az ajánlatkérő, a többi ajánlatra az egyenes arányosság szabályai szerint határozza meg a pontszámot (lineáris arányosítás)."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 14. pontjában alternatív ajánlatok tételét lehetővé tette az alábbiak szerint:
"Annak meghatározása, hogy lehet-e többváltozatú ajánlatot tenni: igen. Az ajánlati felhívás és a kiírási dokumentáció szerinti ajánlat kötelezően benyújtható, de azon túl alternatív ajánlattételre is van lehetőség. Az ajánlati tervtől eltérő, de azzal kompatibilis műszaki tartalom teljes körű ismertetése is szükséges."
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, mely az ajánlattételhez útmutatót, szerződéses feltételeket és kiviteli tervdokumentációt tartalmazott. Ajánlatkérő 2003. április 29-én helyszíni konzultációt tartott, melyen az addig felmerült kérdéseket megválaszolta.
A helyszíni konzultáció alkalmával kérelmező a következő kérdést intézte ajánlatkérőhöz:
"Mindhárom épületen a nyílászárók állapota nem teszi szükségessé a cserét. A nyílászáró felújítási pályázatban lehet-e pályázati kiírásban megfelelően nem cserére, hanem a jelenlegi szerkezetek megtartása mellett hőtechnikai felújítással pályázni?"
Ajánlatkérő válasza:
"A Wind-Strip Kft. kérdésére a válaszom igen, nemcsak a nyílászárócserére, hanem felújításra is be lehet adni pályázatot a kiírási dokumentációban foglaltak szerint."
A konzultáción ajánlatkérő rögzítette, hogy mindhárom épület esetén a belső könyöklőkre és a redőnyökre opciós ajánlatot kér. A Landorhegyi épület esetén opcióban kéri megajánlani a lábazati vakolat, az erkély alatti fal, a bádogozás és a lépcső felújítását.
Ajánlatkérő azt is kikötötte a konzultáción, hogy a Landorhegyi épület esetén a nyílászárók és a homlokzat felújítására csak egyben lehet ajánlatot tenni, az részekre nem bontható.
Ajánlati szakban további kérdés érkezett ajánlatkérőhöz a jogorvoslat tárgyával kapcsolatban:
"A Wind-Strip Kft. korábban kérdést tett fel a homlokzati nyílászárók hőtechnikai felújításával kapcsolatban, melynek műszaki tartalma nem egyértelmű. Kérjük, hogy a hőtechnikai felújítás fogalmát műszakilag kifejteni szíveskedjenek.
Amennyiben a felújítás nyílászárók utólagos szigetelésére vonatkozik nyílászárócsere helyett, kérjük, hogy ezen alternatív ajánlat értékelésének a módját kifejteni szíveskedjenek, hiszen az utólagos szigetelés egészen más árkategóriát jelent, mint a nyílászárócsere."
A kérdésre ajánlatkérő az alábbi választ adta:
"Hőtechnikai felújításon a nyílászárók olyan mértékű felújítását értjük, amely a nyílászáró üvegénél és a tokszerkezetnél együtt és külön-külön is megfelel az MSZ idevonatkozó érvényes hőtechnikai előírásainak [MSZ 9384-(1-12)]. Természetesen mindezt műszakilag megfelelően alá kell támasztani számításokkal, a technológia részletezésével, konkrét épületek bemutatásával - ahol ezt a technológiát már alkalmazták - és a megfelelőséget tanúsító bizonylatok csatolásával. Az alternatív ajánlatok értékelése a műszaki megfelelőség vizsgálatát követően, az ajánlati felhívásban meghatározott módszerrel történik."
Az ajánlattételi határidőig, 2003. május 20-ig 16 ajánlattevő nyújtott be az egyes tételekre ajánlatokat. Kérelmező összesen hat ajánlatot, pontosabban három alapajánlatot és három alternatív ajánlatot nyújtott be nyílászáró cseréje, illetve felújítása tekintetében.
Ajánlatkérő 2003. június 12-én tartotta a közbeszerzési eljárás eredményhirdetését, melyen kihirdette, hogy az I. Kodály Zoltán u. 1-13. sz. ház tekintetében a rendelkezésére álló pénzügyi források alapján az alternatív ajánlatok közül az opció nélküli felújítást választotta, melynek nyertese a Cseke Kft. ajánlata, a Landorhegyi u. 48-54. sz. alatti tétellel kapcsolatban az opcióval növelt alapajánlatok közül a nyertes a Cseke Kft. ajánlata, míg a Vizslaparki út 28. sz. alatti ház részével kapcsolatban az opcióval növelt alapajánlatok közül az Eucomfort Kft. ajánlata lett az eljárás nyertese.
Az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvben ajánlatkérő az alábbiakat is feltüntette:
"A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegeként a legmagasabb pontszámot kapták. A legelőnyösebb ajánlattevők közül kiíró azt választotta ki nyertesnek, amelyiknek ajánlati összege a pénzügyi kereteibe belefért. A pénzügyi keret 2002. évben a Széchenyi terv lakásprogramja keretében benyújtott állami támogatás elnyerésére irányuló pályázat alapján meghatározott volt."
Ajánlatkérő az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvet és az Összegzést 2003. június 16-án kelt kísérőlevelével ajánlattevőknek postázta, mely postázás időpontja a tértivevény tanúsága szerint 2003. június 24. volt.
Kérelmező 2003. június 26-án nyújtott be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet, melyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson pontosított. Kérelmező pontosított jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, ideiglenes intézkedésként a még meg nem kötött szerződések megkötésének a megtiltását, ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére és ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését.
Kérelmező jogorvoslati kérelmének indokolásául előadta, hogy a bontási jegyzőkönyvben és az eredményhirdetési jegyzőkönyvben meghatározott adatok eltérnek egymástól, a vállalási ár pl. nincs szinkronban a két jegyzőkönyvben, továbbá részére a Kbt. 5. sz. melléklete szerinti Összegzés az eljárásról című iratot nem küldték meg a Kbt.-ben meghatározott 5 munkanapon belül. Vitatta továbbá az ajánlati elemek értékelését, álláspontja szerint ugyanis nem a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint értékelte ajánlatkérő az ajánlatokat, mert az ő alternatív ajánlatai lettek volna az ajánlati ár mértékére, valamint az általa megajánlott garanciális időtartamra is figyelemmel az eljárás nyertesei. Előadta továbbá, hogy az Összegzés az eljárásról című iratot nem tudja értelmezni tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő pontozása követhetetlen és álláspontja szerint jogsértő abban a tekintetben is, hogy az egyes alternatív ajánlatokat, illetve opciókat tartalmazó ajánlatokat is külön-külön értékelte, tehát nem valamennyi ajánlatot hasonlította össze egymással.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy kihirdette az eredményhirdetés során, hogy az ajánlatok értékelését az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételei alapján végezték el, ezt az eredményhirdetési jegyzőkönyvben is rögzítette. Előadta, hogy a teljes kiértékelést nem olvasták fel, mivel ez kb. 40 oldal és ez az ismertetés túl hosszúra nyúlt volna. Az Összegzés az eljárásról című irat megküldésével kapcsolatban előadta, hogy a pár napos késés adminisztrációs hiba, ez érdemben nem befolyásolja a döntés jogszerűségét. Előadta továbbá, hogy az ajánlatokat azonos műszaki tartalomra kellett hozni az opciós ajánlati elemek miatt és csak azt követően lehetett azokat összehasonlítani. A különböző műszaki tartalmú ajánlatokat nem lehetett volna értékelni, így azokat - ideértve az alternatív ajánlatokat, alapajánlatokat, illetve az opciós tételeket tartalmazó ajánlatokat - külön-külön értékelte, külön-külön hasonlította össze egymással az alapajánlatokat, az opciós alapajánlatokat, az alternatív ajánlatokat és az opciós alternatív ajánlatokat. Egyebekben hivatkozott arra, hogy a beszerzést a Széchenyi terv támogatásával valósítják meg, így ennek megfelelően a rendelkezésükre álló pénzügyi keret felhasználása szerint választották ki a nyertes ajánlatokat.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a D.328/7/2003. sz. határozatával ideiglenes intézkedésként a még meg nem kötött szerződések megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság az alábbiak szerint megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság - ajánlatkérő által is elismerten - tényként állapította meg, hogy ajánlatkérő az alapajánlatokat és az alternatív ajánlatokat külön-külön értékelte, valamint az ajánlati ár értékelésénél figyelembe vette az opció ellenértékével növelt ajánlati árakat is. Ennek megfelelően ajánlatkérő külön-külön elvégezte az alapajánlat opció nélkül, alapajánlat opcióval, alternatív ajánlat opció nélkül, alternatív ajánlat opcióval meghatározott ajánlatok értékelését, így az egyes tételek tekintetében több lehetséges legkedvezőbb ajánlat is szerepelt.
A Kbt. 55. § (6) bekezdés rendelkezéseinek helyes alkalmazása mellett, abban az esetben, ha alternatív ajánlat benyújtására van lehetőség, akkor az alternatív ajánlatot az alapajánlattal együtt kell értékelni, vagyis az értékelést nem lehet különválasztani az alapajánlatok, illetve az alternatív ajánlatok körére. A többváltozatú ajánlat - amennyiben érvényes - teljes mértékben helyettesíti az alapajánlatot, a beszerzés tárgyának ugyanúgy megfelel, mint az ajánlati felhívásban és dokumentációban részletezett feltételekkel benyújtott ún. alapajánlat. A jelen ügyben maga az ajánlatkérő adott arra vonatkozó előírást, hogy az ajánlati alternatíva vonatkozhat a nyílászárók cseréje helyett azok felújítására is.
A Kbt. rendelkezései szerint a bírálat során az ajánlati elemeket kell egymáshoz viszonyítani és ennek alapján megállapítani az egyes bírálati részszempontban az adott ajánlatra - függetlenül attól, hogy az alap-, illetve alternatív ajánlat-e - adható pontokat. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során elkülönítette egymástól az alap- és alternatív ajánlatokat és külön végezte el ezek értékelését, ajánlatkérő értékelése a Kbt. 55. § (6) bekezdése rendelkezésébe ütközik, vagyis a jogorvoslati kérelem ezen része megalapozott.
A Kbt. rendelkezései szerint a beszerzés tárgyához és mennyiségéhez az ajánlatkérő az eljárás során kötve van. Ha ajánlatkérő opciós tétel megajánlását lehetővé teszi, azt csak azzal a céllal teheti, hogy az eljárás nyertesével az opciós tételre is szerződést köthessen abban az esetben, ha arra a rendelkezésére álló fedezet lehetőséget ad. Az opciós tétel nem a beszerzés tárgya, ennek alapján az opciós tételekhez tartozó árak nem vehetők figyelembe az ajánlati árak értékelése során. A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján az ajánlatok értékelése során az ajánlatok tartalmi elemeit - jelen esetben az ajánlati árat - kell értékelni, mivel az opciós tételek árai nem tartoznak az ajánlati árba, így ajánlatkérő azokat az értékelés során nem is vehette volna figyelembe.
A fentiekből az is következik, hogy az opciók nem lehettek kihatással az értékelt ajánlatok műszaki tartalmára sem, ezért ebből az okból nem volt indokolt az opciós ajánlatok külön értékelése.
Ajánlatkérő az alternatív - felújítást tartalmazó - ajánlatok tételét lehetővé tette kifejezett nyilatkozatával, továbbá a kérelmező által benyújtott alternatív ajánlatok közül a Kodály Zoltán utcai épületre tett részajánlatot érvényesnek minősítette és az "alternatív ajánlat - nyílászáró-felújítás opció nélkül" című értékelési részben pontozta. Tekintettel arra, hogy kérelmező mindhárom általa kifogásolt tétel tekintetében tett ajánlatot, így mindhárom ilyen jellegű ajánlatát értékelni kellett volna, ajánlatkérő azonban kérelmező két alternatív ajánlatát nem vette figyelembe az értékelés során, illetve azzal kapcsolatban semmilyen döntést nem hozott.
A Kbt. rendelkezései alapján a benyújtott ajánlatokat azok érvényességének megállapítása után értékelni kell. Ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy azért nem értékelte a kérelmező két tételre vonatkozó alternatív ajánlatát, mert csak ő nyújtott be alternatív ajánlatot e tételekre, a Döntőbizottság nem fogadta el, mert az alternatív ajánlatokat - ha azok érvényesek - értékelnie kellett volna.
A fentiekben kifejtettek szerint ajánlatkérő az opciós tételek árainak figyelembevételével, az alap- és az alternatív ajánlatok elkülönítésével, valamint a benyújtott valamennyi ajánlat nem egyforma módon és nem teljes körű összehasonlítás során való értékelésével megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérőnek a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint értékelés alapján a legkedvezőbbel kell szerződést kötni. Jelen esetben ajánlatkérő értékelése során többszörösen megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, így a legkedvezőbb ajánlat kiválasztására jogszerűen nem kerülhetett sor. Ajánlatkérőnek azon eljárása, hogy az opciós tételekkel módosított műszaki tartalmú és ajánlati árú ajánlatok, az alternatív és az alapajánlatok külön értékelésével és ezzel több "legkedvezőbb" ajánlat kiválasztásával sérti a Kbt. azon rendelkezéseit, hogy a minden szempontból azonos egy értékelés alapján kell kiválasztani a legkedvezőbb ajánlatot, mely értékelésnek minden ajánlatra ki kell terjednie. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdés rendelkezését is, mert az adott részek tekintetében az eljárás nyertesét a rendelkezésére álló fedezet alapján állapította meg, nem pedig az összességében legelőnyösebbet jelölte meg nyertesként. Ennek alapján az eljárás nyerteseivel kapcsolatos kérelmi elem is megalapozott.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Ajánlatkérő az eredményhirdetési eljárást 2003. június 12-én tartotta. A Kbt. 61. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint az eredményhirdetési eljáráson fel kell olvasni az összegzést és azt 5 munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőknek. Az eredményhirdetés 2003. június 12-én (csütörtök) volt, így az ettől számított 5. munkanap 2003. június 19. (csütörtök), vagyis ajánlatkérőnek eddig az időpontig kellett volna az ajánlattevők részére megküldeni az Összegzés az eljárásról című iratot. A Kbt. rendelkezése szerint ez a megküldés nem azt jelenti, hogy az Összegzés az eljárásról című iratnak meg is kell érkeznie 5 munkanapon belül az ajánlattevőkhöz, hanem azt, hogy 5 munkanapon belül ajánlatkérőnek postai úton, faxon, illetve egyéb módon továbbítani kell az ajánlattevőknek az iratot. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő 2003. június 24-én adta postára - a tértivevény tanúsága szerint - az összegzést. Igaz ugyan, hogy az összegzést a 2003. június 19-én kelt kísérőlevelével küldte meg, de a levelet csak 2003. június 24-én adta postára, mely időpont a törvényi kötelezettség legkésőbbi időpontját, vagyis 2003. június 19-ét követő időpont. A két időpont eltérése az ajánlatkérő szervezetének ügyiratkezeléséből ered, ez azonban nem menti a késedelmet. Ajánlatkérő nem vitásan késedelmesen küldte meg az Összegzés az eljárásról című iratot. Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozott.
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára az e törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel, illetve szervezettel szemben a bírság alkalmazását.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Döntőbizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az ajánlatkérő eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Döntőbizottság a jelen közbeszerzési eljárásban megállapította, hogy személyi bírság alkalmazására - részben az eljárást lezáró döntés testületi meghozatala, részben ajánlatkérő postázási rendje következtében - nem kerülhet sor.
A Döntőbizottság az eset összes körülményei között mérlegelte a közbeszerzés tárgyát, sajátosságait, valamint annak kalkulált értékét, továbbá az ajánlatkérőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását. Figyelembe vette a Döntőbizottság azt is, hogy ajánlatkérőnek a Kbt.-be ütköző magatartását 2002. január 1-jét követő eljárásban először állapította meg és azt, hogy az ajánlatkérő által elkövetett jogsértések az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítésével reparálhatóak, valamint értékelte a Döntőbizottság azt is, hogy a jogsértés miatt kiszabható bírság 1 000 000 Ft-tól a jelen beszerzés értékének 30%-áig terjedhet. Ennek alapján a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen jogorvoslati eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságot indokolt ajánlatkérővel szemben alkalmazni, vagyis az ajánlatkérővel, mint jogi személlyel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság kiszabása arányban áll a jogsértés súlyával.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésben biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. július 24.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
