KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6591)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.332/11/2003.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás Tiszavasvári Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban a Döntőbizottság elnöke) által a Tiszavasvári Város Önkormányzata (4440 Tiszavasvári, Városháza tér 4., a továbbiakban ajánlatkérő) "Tiszavasvári területén fekvő volt alkaloida hulladéklerakó telep kármentesítési munkái során megvalósult létesítmények még hátralévő próbaüzemeltetési feladatainak elvégzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 44. § (6) bekezdését és a 34. § (4) bekezdés c) és e) pontját, ezért ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 1997. december 23-án vállalkozási szerződést kötött a Kelet-Speeck Építőipari Kft.-vel kárelhárítási feladatok elvégzésére. Ezt a szerződést ajánlatkérő és a finanszírozó ÁPV Rt. 2003. április 11-én azonnali hatállyal felmondták, mert a vállalkozó nem teljesítette a szerződéses kötelezettségeit.
A kárelhárítási feladatok ugyanakkor folytatást igényeltek, ezért az ajánlatkérő az ÁPV Rt. egyetértésével a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indításáról döntött. Az ÁPV Rt. részéről ez a döntés utasítás formájában történt 2003. március 31-én kelt levél útján, melyben az eljárásfajta alkalmazása is rögzítésre került. Az ajánlatkérő szintén az ÁPV Rt. ellenjegyzésével 2003. március 27-én szerződést kötött a Perényi és Társa Bt.-vel a közbeszerzési eljárással kapcsolatos teendők elvégzésére.
Ezt követően 2003. május hónapban műszaki ellenőri jelentés készült a hulladéklerakó terület környezet-kárelhárítási munkáiról. Ez feltétlenül szükséges volt annak érdekében, hogy pontosan megállapíthatóak legyenek a már elvégzett munkák és a jövőre vonatkozó feladatok meghatározása megtörténhessen. Az ÁPV Rt. 2003. június 10-én hagyta jóvá a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljáráshoz készült dokumentációt.
Az ajánlatkérő a fenti előzményeket követően 2003. június 16-án küldte meg ajánlati felhívását - a Döntőbizottság elnökének egyidejű értesítése mellett - a következő szervezeteknek: Agruniver Holding Kft., Tiszamelléki Víz-Közmű és Mélyépítési Vállalkozás, Városüzemeltetési Közhasznú Társaság.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg:
"A Tiszavasvári 0301/2, 0302, 0303, 0304 és 0305 helyrajzi számú területen fekvő, illetve ezekhez funckionálisan kapcsolódó kármentesítési terület és létesítmények (résfal, veszélyeshulladék-lerakó, talajvízkiemelő és -előtisztító rendszer, porta épület, diszpécserközpont, szociális létesítmények, felső lezárással ellátott depóniák, rendezett fenékszintű, drénezett medencék, közlekedőutak, kerítések, kapuk, csapadékvíz-elvezető rendszer, tűzivízrendszer, talaj- és rétegvíz-megfigyelő kutak, külső drének és kapcsolódó létesítményeik, a terület É-i és Ny-i határán, a résfal külső oldala mentén húzódó külső mentesítő árkok, résfalon belül és kívül létesített talaj- és rétegvíz-megfigyelő kutak) próbaüzemeltetése és a próbaüzemeltetéshez szükséges karbantartása a mellékelt műszaki dokumentáció és próbaüzemeltetési utasítás szerint 2004. augusztus 30-ig."
Ajánlatkérő a szerződés időtartamát 2004. augusztus 20-ban írta elő. Az ajánlattételi határidőre írásbeli ajánlatokat kért, amelyben az alkalmasság igazolását az alvállalkozókra vonatkozóan a részvétel arányától függetlenül is kérte. Ajánlatkérő 2003. június 19-én e körben az ajánlati felhívását módosította, és az ajánlati felhívásában használt "megnevezett" alvállalkozó fogalmát definiálta, mely szerint ezen a kifejezésen a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót érti. A pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket meghatározta. Az igazolási módok között az ajánlati felhívás 11. a) pontjában előírta a műszaki erőforrások bemutatását, és megjegyezte, hogy az ajánlattevőnek rendelkeznie kell a feladat ellátásához szükséges munkagépháttérrel. A 11. b) pontban az alkalmatlanság szempontjaként előírta, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő, akinél a bemutatott műszaki erőforrások, ill. háttér minden kétséget kizáróan nem alkalmas a szerződés tárgyát képező feladat ellátására.
A 13. pont szolgált az elbírálás szempontjának meghatározására, amely az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja. Három részszempontot határozott meg az ajánlatkérő azok súlyszámával együtt: ajánlati ár (5), kötbérvállalás (3), járulékos szolgáltatások (pl. megrendelői igény esetén a kármentesítéshez kapcsolódó hibás telepítésű vízi létesítmények gyors javításának vállalása stb.) (súlyszám 3). Meghatározta az értékelés módszerét is, amely a legkedvezőbb tartalmi elemhez való arányosítás.
Az eljárás alkalmazását a következőkkel indokolta:
Az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt. - jelenleg a Tiszavasvári Város Önkormányzata tulajdonában lévő - tiszavasvári hulladéklerakójának kármentesítése a 2401/1997. (XII. 8.) Korm. határozat alapján 1997. óta folyik a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakmai felügyelete, ill. az ÁPV Rt. finanszírozása mellett. A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 224/10/1997. számú kármentesítésre kötelező határozatának kötelezettje Tiszavasvári Város Önkormányzata.
A hulladéklerakó telep kármentesítési létesítményének alapelve, hogy a talajvíz létesítményen belüli vízszintje legalább 1 méterrel a külső talajvízszint alatt legyen, a szennyezés kijutásának megelőzése érdekében. Ez folyamatos üzemeltetést igényel.
A kármentesítési beruházás műszaki átadás-átvétele 2000. decemberében megtörtént, majd a beruházást kivitelező vállalkozó megkezdte a létesítmény - illetékes környezetvédelmi felügyelőség által előírt - 3 éves próbaüzemeltetését. A próbaüzem lefolytatásának célja a későbbi üzemeltetés lehetőségeinek megteremtése, a rendszer optimális beállítása, az üzemeltetési paraméterek meghatározása.
A próbaüzemeltetést végző vállalkozó azonban 2003. év első negyedévére szerződéses kötelezettségeinek hiányosan, majd később egyáltalán nem tett eleget; a munkálatokkal előzetes egyeztetés és indoklás nélkül felhagyott, és az önkormányzat kapcsolatfelvételre irányuló kísérletei sem vezettek eredményre.
2003. április 25-én sor került a vállalkozó felszámolásának elrendelésére. A beruházás kivitelezésére, illetve a próbaüzemeltetési feladatok elvégzésére kötött vállalkozási szerződés előbbiek miatt felmondásra került.
Az elmaradt, még legalább egy évig folytatandó próbaüzem költségei a közbeszerzési értékhatárt meghaladják, így a kármentesítés - Környezetvédelmi Felügyelőség által előírt - feladatait elvégző, a próbaüzemeltetési feladatot folytató vállalkozó kiválasztására közbeszerzési eljárás keretében kerülhet sor.
A kármentesítési munkálatok folytatása a szennyezés kijutása megelőzésének érdekében a lehető leghamarabb indokolt. A rendkívüli sürgősséget alátámasztja, hogy a Környezetvédelmi Felügyelőség helyszíni bejárás, illetve mérési eredmények alapján a 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés b) pontja, ill. 12. § b) pontja szerint II. fokozatú vízminőség-védelmi készültséget rendelt el. A készültség a mai napig érvényben van.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyben meghatározta a részletes feltételeit. Helyszíni bejárásra is lehetőséget biztosított 2003. június 18-án.
Két felhívott ajánlattevő 2003. június 18-án írásban bejelentette az ajánlatkérőnek, hogy nem kíván az eljárásban részt venni. A 2003. június 25-i határidőre csak a Tiszamelléki Víz-Közmű és Mélyépítési Vállalkozás tett ajánlatot 131 663 594 Ft bruttó ellenszolgáltatással.
Ajánlatkérő az ajánlatot elfogadta, 2003. július 25-én az eredményhirdetés megtörtént.
Az önkormányzat és a nyertes ajánlattevő között a szerződés aláírásra került. A szerződés hatálybalépéséhez azonban az ÁPV Rt. jóváhagyása is szükséges, mely jelenleg folyamatban van.
A Döntőbizottság elnöke 2003. június 30-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre álló iratok alapján a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított jogalap jogszerűsége egyértelműen nem állapítható meg, továbbá az ajánlati felhívás több pontja ellentétes a Kbt. rendelkezéseivel. Ennek alapján indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének a vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte az eljárás megszüntetését. A beszerzés tárgya részben vízminőség-védelem, amely a Kbt. 6. § h) pontja szerint mentesül a Kbt. hatálya alól. A vízminőség-védelemhez azonban egyéb munkák is csatlakoznak - próbaüzemeltetés - ezért a közbeszerzési eljárás mellett döntöttek, a legmegfelelőbb eljárásfajtát választva. A rendkívüli sürgősség abból ered, hogy a korábbi kivitelező 2003. első negyedévében előbb részben, majd teljes egészében felhagyott a szerződés teljesítésével, ezért a területen megemelkedett a talajvíz szennyeződése. A TIKÖFE 2003. április 4-én 12 órától II. fokozatú vízminőség-védelmi készültséget rendelt el. A kialakult veszélyhelyzetben az ajánlatkérőre hárult minden felelősség. A TIKÖFE felszólítása alapján kötelezettségei teljesítését ismét el kell kezdenie, azaz az üzemeltetést meg kell indítania. Megfelelő vállalkozót kell keresnie, aki képes a próbaüzemeltetést szakszerűen ellátni. Közös döntés született a teendőkről 2003. június 10-én a szakmai felügyeletet ellátó Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, valamint a finanszírozó ÁPV Rt.-vel az eljárásfajta alkalmazásáról. A rendkívüli sürgősséget az is indokolja, hogy államilag finanszírozott beruházásról van szó, amelynek 3 évre fedezetet biztosító pénzösszege elkülönítve az ÁPV Rt.-nél áll rendelkezésre. A szerződéskötés elhúzódása esetén a fedezet felhasználatlan marad, ugyanakkor a feladatok lezárásához nem áll majd rendelkezésre a fedezet. Ez többletköltségekhez, újabb kormánydöntés szükségességéhez vezet, ami az állami költségvetést is indokolatlanul megterhelné. A teljes beruházás 1,8 milliárd Ft értékű, az egy éves költség 100 M Ft-os nagyságrendű. Az ajánlatkérőnek nem volt ráhatása a történtekre, tehát a rendkívüli sürgősség nem az ő mulasztására vezethető vissza.
Az ajánlati felhívás jogszerűségével kapcsolatban hivatkozott arra, hogy a Kbt. szabályait nem látták szükségesnek a felhívásban megismételni, hiszen azok amúgy is kötelezőek. Az alvállalkozók vonatkozásában a felhívásban utaltak arra, hogy "megnevezett" alvállalkozókról van szó, így ez a kifejezés a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóra utalt. Ez egyértelműen kitűnik az ajánlati felhívás módosításából. Álláspontjuk szerint megfelelő volt az az előírás is, hogy kérték a megfelelő műszaki erőforrások bemutatását és ennek hiánya alkalmatlanná minősítési szempont volt, hiszen az ajánlattevők tudják, hogy milyen feladatra vállalkoznak, így az is ismert előttük, hogy milyen eszközökkel kell rendelkezniük. Az elbírálási szempontok közül a harmadik részszempont esetében járulékos szolgáltatásokat kívántak értékelni, nevezetesen olyan szolgáltatásokat, amelyek a teljesítés során esetlegesen felmerülhetnek, és ennek megoldására az adott cég képes, illetve azt vállalja. Az eltérő szolgáltatások megajánlása nem okozott volna gondot az ajánlatok összehasonlításánál, hiszen a megajánlott szolgáltatás pénzbeni értékének meghatározását követően azok összehasonlíthatóak.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a tárgyaláson tett nyilatkozata alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy ezen feltételek jelen közbeszerzési eljárásban megvalósulnak-e.
A rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy a beszerzés tárgyát képező kárelhárítási munkák végzése ajánlatkérő indokaira tekintettel rendkívül sürgős. Ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyát képező munkák végzésére érvényes szerződése volt. A szerződő fél a szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette, így a szerződést azonnali hatállyal fel kellett mondani. Ajánlatkérő terhére ez a körülmény nem felróható. Így a rendkívüli sürgős helyzet bekövetkezése előre nem látható volt. A szerződés felmondását követően ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette, így mulasztás nem terheli.
Fentiekből következően megállapítható, hogy ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított eljárása jogszerű volt.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy az ajánlati felhívás megfelelt-e a Kbt. előírásainak.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdése szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)-c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásban több ajánlattevő versenyét kívánta biztosítani és ajánlati felhívást is készített, így ennek meg kellett felelni a Kbt. előírásainak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy jogsértő a műszaki alkalmasság igazolása körében az az ajánlatkérői előírás, mely szerint a szükséges mérték meghatározása nélkül kérte a megfelelő műszaki erőforrások bemutatását, valamint a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítést fűzött ezek hiányához.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint ugyanis az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
Ajánlatkérő fenti előírásából egyértelműen nem derül ki, hogy ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez milyen eszközök meglétét követeli meg, illetőleg milyen eszközök hiányához fűz alkalmatlanná minősítést. Az az ajánlatkérői indoklás, mely szerint az ajánlattevők tisztában vannak azzal, hogy a feladat elvégzéséhez milyen eszközök szükségesek nem elfogadható, hiszen ajánlatkérőnek kell rendelkeznie arról, hogy az adott beszerzés megvalósításához milyen eszközök meglétét igényli, illetőleg milyen eszközök hiányához fűzi az alkalmatlanná minősítést, illetve milyen eszközök hiánya esetén ítéli a szerződést teljesíthetetlennek.
A Kbt. 34. § (3)-(4) bekezdése szerint:
(3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos;
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
(4) A 34. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága;
b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás (ajánlati ár, díj) mértékének részszempontját;
c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk;
d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;
e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontokként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni.
Az ajánlatok elbírálása szempontját ugyan tartalmazza a felhívás, ugyanígy a részszempontokat, súlyszámokat, módszert, azonban a harmadik részszempont értékelése alszempontokon keresztül történik, de azokat és azok súlyszámát nem határozta meg az ajánlatkérő. Ajánlatkérő a tárgyaláson e tekintetben tett nyilatkozata alapján megállapítható volt, hogy ajánlatkérő e körben nem is a szerződés teljesítése körébe eső szempontokat kívánta értékelni, hanem azon túlmenő szempontokat kívánt figyelembe venni. Továbbá a részszempont keretén belül példálódzó felsorolást tett, különféle szolgáltatások megajánlását kérte, amely a fenti szabályok szerint nem elfogadható, hiszen nem gazdaságilag értékelhető mennyiségi és minőségi tényezőkön alapult. Az előírásból kitűnően ajánlatkérő több szempontot is az értékelés körébe kívánt vonni. Amennyiben pedig ajánlatkérő egy részszemponton belül több további szempontot is kíván értékelni, úgy ezek alszempontoknak minősülnek, ezeket az alszempontokat pedig köteles előre meghatározni, mert ez biztosítja az ajánlat tartalmi elemeinek jogszerű, megalapozott, ellenőrizhető értékelését.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a fenti indokokra tekintettel a jogsértést megállapította, és az f) pont kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
A Döntőbizottság annak ellenére, hogy a szerződés hatálybalépése nem történt meg, a jogsértő ajánlatkérői döntések megsemmisítését mellőzte arra tekintettel, hogy a megállapított jogsértések az eljárást lezáró döntésre érdemi kihatással nem voltak.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A hatályos költségvetési törvény alapján 2003. december 31-ig a bírság minimális mértéke 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásánál figyelemmel volt az (5) bekezdésben foglaltakra, arra a körülményre, hogy az ajánlatkérő által választott jogalap nem minősült jogsértőnek, egyedül az ajánlati felhívás egyes részei körében történt jogsértés megállapításra.
A Döntőbizottság személlyel szemben bírságot nem alkalmazott, ugyanis a becsatolt felelősségi rend alapján az eljárásfajta választásáért felelős személy egyértelműen megállapítható volt, azonban az ajánlati felhívás tartalmának meghatározásáért a felelősségi rend alapján felelős személyt egyértelműen nem lehetett megállapítani, e tárgyban egyértelmű nyilatkozat adása az eljárás során nem történt.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. július 30.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
