KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6592)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.327/9/2003.
Tárgy: a Perfekting Mérnöki Iroda Kft. jogorvoslati kérelme az ÁPV Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Perfekting Mérnöki Iroda Kft. (6400 Kiskunhalas, Szilády Áron u. 5-7., képviseli: dr. Deák Krisztina ügyvéd, 7100 Szekszárd, Jókai u. 22. fsz. 1-2., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (1133 Budapest, Pozsonyi út 56., továbbiakban: ajánlatkérő) "80 db, az ÁPV Rt. által értékesítendő társaságra - beleértve azok többségi tulajdoni hányadú leányvállalatait, ingatlanvagyonát is - vonatkozóan a privatizációhoz szükséges - az 1995. évi XXXIX. és a LIII. törvények által előírt - környezetvédelmi helyzet bemutatása és a tevékenység következtében létrejött környezetkárosodások kárelhárítási és kártérítési költségének meghatározása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 53. § (2) bekezdését, és mindezekre tekintettel a 60. § (1) bekezdés b) pontját, ezért ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését megsemmisíti és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. február 12-i 7. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt tárgyban 0020/2003 szám alatt, amit a 12. számban módosított.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát a felhívás 3. a) pontjában a következők szerint határozta meg:
80 db, az ÁPV Rt. által értékesítendő társaságra - beleértve azok többségi tulajdoni hányadú leányvállalatait, ingatlanvagyonát is - vonatkozóan a privatizációhoz szükséges - az 1995. évi XXXIX. és a LIII. törvények által előírt - környezetvédelmi helyzet bemutatása és a tevékenység következtében létrejött környezetkárosodások kárelhárítási és kártérítési költségeinek a meghatározása.
A módosított ajánlati dokumentáció 3. pontja tartalmazza a részletes feladatmeghatározást. Ezek szerint a tárgyi feladat megvalósítása során az alábbi típusú feladatokat kell megoldani:
0 típus: a korábbi privatizáció során készült környezeti átvilágítási és állapotfelmérési dokumentáció áttekintése, aktualizálása.
I. típus: környezeti átvilágítás: a környezeti elemek helyzetének, a működésből eredő környezeti hatások bemutatása, a múltbéli tevékenység során kialakulhatott környezeti károsodások lehetősége, ill. azok kizárhatósága. Az átvilágítási dokumentáció bemutatja az esetleges talaj- és talajvízvizsgálat nélkül is jól meghatározható környezetvédelmi költségeket (pl. felhalmozott hulladék ártalmatlanítása). A feladat része a felmért környezeti problémák költségbecslése. Ha a vizsgálat eredménye azzal zárul, hogy a környezetkárosodás tényét nem lehet kizárni akkor további vizsgálatok elvégzése szükséges.
II. típus: felderítő tényfeltárás, melynek során nyilatkozni kell arról, hogy létrejött-e környezetkárosodás, ha igen, akkor meg kell becsülni a kárelhárítási és kártérítési költségeket.
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pontjában az alkalmassági feltételeket határozta meg. Ezek között szerepelt az, hogy a részvételre jelentkezőnek be kell mutatnia az előző 3 évben végzett olyan projektmenedzselési referenciamunkáit (teljesítés helye, szerződő fél megnevezése, közbeszerzéssel elnyert munka esetén az ellenszolgáltatás összege), ahol környezetvédelmi beruházás vagy környezeti kármentesítés, környezetikárérték-meghatározás szerepelt a feladatai között. Ajánlatkérő ezzel kapcsolatban alkalmatlansági feltételként szabta a felhívás 11. b) pont ötödik francia bekezdésében azt, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlan az akinél "a 11. a) pont szerint bemutatott referenciamunkák között az előző 3 évben nincs összesen legalább 2 db olyan projektmenedzselési referenciamunka, ahol 100 M Ft feletti környezetvédelmi beruházás vagy környezeti kármentesítés, környezeti kárérték-meghatározás szerepelt a feladatai között."
Az ajánlatkérési dokumentáció 4.15-4.16. pontjában ajánlatkérő további útmutatást adott a referenciák bemutatásával kapcsolatban:
- 4.15. az előző három évben végzett projektmenedzselési referenciamunkák bemutatása (teljesítés helye, szerződő fél megnevezése, közbeszerzéssel elnyert munka esetén az ellenszolgáltatás összege), külön kiemelve azokat, amelyek esetében 100 M Ft feletti környezetvédelmi beruházás vagy környezeti kármentesítés, vagy környezeti kárérték meghatározás szerepelt a feladatai között (mintát l. A 6. fejezetben / 3. sz. nyilatkozatminta).
- 4.16. A fentiekben megadott projektmenedzselési referenciamunkákról szóló szöveges ismertetés, rövid műszaki leírás.
Az ajánlattételi határidőig, 2003. április 29-ig ajánlatot tett az IMSYS Kft.-ERM Hungária Kft.-Vituki Consult Kft. konzorciuma, a PYRUS-RUMPOLD Rt.-WS Atkins Magyarország konzorciuma, a Lancaster Kft.-Agruniver Holding Kft.-Agruniver Kft. konzorciuma, a Deloitte & Touche Rt.-ÖKO Rt.-COWI Kft. konzorciuma, a VITUKI Innosystem Kft.-VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. konzorciuma, a NATURAQUA Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft., a Unio Contact Kft.-3kör Delta Kft.-Depónia-Technika Mérnöki Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. konzorciuma, valamint a kérelmező.
Ajánlatkérő értékelőbizottsága megállapította, hogy kérelmező két 100 M Ft feletti referenciamunkát jelölt meg, melyek közül csak az egyik felelt meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek, egyebekben a beérkezett ajánlatok közül egyik sem teljesíti maradéktalanul a kiírásban meghatározott formai, tartalmi ill. alkalmassági feltételeket, ezért az eljárás eredménytelenné nyilvánítását javasolták.
Kérelmező ajánlatának a 31-32. oldalán mutatta be az előző három év legjelentősebb projektmenedzselési szolgáltatásait, ahol 100 M Ft feletti környezetvédelmi beruházás vagy környezeti kármentesítés, vagy környezetikárérték-meghatározás szerepel a feladatai között az alábbi táblázatban:
Szolgáltatás leírása:
1. Börgönd laktanya és repülőtér környezeti állapotának felmérése és környezeti kárainak értékbecslése
- a szerződést kötő másik fél: Belvárosi Irodaház Kft.
- teljesítés helye: Börgönd, Székesfehérvár és Aba község külterületein
- az ellenszolgáltatás összege: 2,6 M Ft
- teljesítés ideje: 2000
2. MM Speciális Rt. v. a. telephelyeinek környezeti auditja és tűzszerészeti átvizsgálása, mentesítése
- a szerződést kötő másik fél: MM Speciális Rt. v.a.
- teljesítés helye: MM Rt. (v.a.) budapesti és törökbálinti területein
- az ellenszolgáltatás összege: 48 M Ft
- teljesítés ideje: 2001-2002
A szöveges ismertetés tartalmazza, hogy az 1. sz. alatt bemutatott Börgöndi laktanya esetében I. fokú környezetvédelmi állapotfelmérést és környezeti kármeghatározást végzett a kérelmező, és a tartálytisztítás abból származó hulladékok gyűjtése a szennyezett területek rekultiválási költsége nélkül, a fellelt mennyiségek becsült kárelhárítási költsége 567 M Ft.
Az eredményhirdetés 2003. május 30-án volt. Ajánlatkérő elkészítette az összegzést az eljárásról, melyet 2003. június 6-án megküldött az ajánlattevőknek. Az összegzés 1. d) pontja szerint az eljárás a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen, mivel nem érkezett érvényes ajánlat. Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntéssel egyidejűleg határozatot hozott arról, hogy a tárgyban hirdetmény közzétételével induló gyorsított tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít.
Kérelmező 2003. június 26-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kéri, hogy a Döntőbizottság állapítson meg jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, kötelezze ajánlatkérőt a költségek viselésére, ideiglenes intézkedésként az eljárást függessze fel.
Kérelmében előadja, hogy a 2003. május 30-i eredményhirdetésről az értesítést és az összegzést június 10-én vették át. Ebből értesültek, hogy ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította. Az összegzés szerint társaságuk nem felelt meg az alkalmassági kritériumoknak mert "nem rendelkezik a kiírás 11. b) pontjának negyedik francia bekezdésében meghatározott referenciamunkákkal ezért a feladat teljesítésére alkalmatlan." Társaságuk az ajánlati felhívás 11. b) pontjának negyedik bekezdésében meghatározott referenciamunkákat az ajánlatuk 30-31. oldalán megadta, melyek között szerepel 2 db olyan projektmenedzselési referenciamunka, ahol 100 M Ft feletti környezetikárérték-meghatározás szerepelt a feladatok között. Álláspontjuk szerint ajánlatkérő jogszerűtlenül minősítette ajánlatukat érvénytelennek és ezért jogszerűtlenül zárta őt ki az eljárásból. Ezért szerintük ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontban és a 53. §-ban foglaltakat, valamint a 60. § (1) bekezdését is.
A 2003. július 18-án megtartott tárgyaláson az ajánlatkérői felvetésekre kérelmező az alábbiakat adta elő:
A projektmenedzselés számára nem jelenti egyértelműen, hogy ez fővállalkozót jelöl meg. Amennyiben ajánlatkérő a referenciamunkák vonatkozásában fővállalkozói tevékenységet várt volna el, akkor ezt magyarul kellett volna megfogalmaznia. Előadja, hogy a vitatott referenciánál a Börgöndi laktanyánál ajánlatkérő I-es és II-es típusú munkát határozott meg. Ők a referencialevél szerint az első fázisú környezetvédelmi auditot végezték el, ennek során is meg lehetett becsülni az 567 M Ft-os kárértéket. Csak ezután kerül sor a 33/2000. (III. 17.) sz. Korm. rendelet szerinti további környezeti kárérték-meghatározásra. Az ajánlati felhívásban és a dokumentációban ajánlatkérő nem jelölte meg konkrétan, hogy ő a 33/2000. Korm. rendelet alapján végzendő kármeghatározást kér. Ezért ők ezt így nem is jelölték meg saját ajánlatukban. Hiszen nem tudták, hogy ez elvárás. Szerintük ajánlatkérő csak utólagosan értelmezi így az ajánlati felhívását. Bemutatta az 1. sz. referenciájával kapcsolatban a Belvárosi Irodaház Kft. pályázatához készült teljesítési dokumentációt. Ennek 13.1.2. és 13.1.3. oldala bizonyítja szerintük, hogy ők kárérték-meghatározást is végeztek, hiszen olajjal szennyezett folyadékok, olajos hulladék meghatározása, azbeszttartalmú és azbeszthulladék meghatározása, mennyiségmeghatározás kommunális eredetű vegyes hulladék meghatározása is szerepel ebben. Továbbá behatároltak három szennyezési területet is, a repülőgépek üzemanyagtöltő állomását, központi kazánházat és a közvetlen járműkiszolgáló területet. Tehát a kárérték-meghatározás bőven meghaladta a 100 M Ft-ot.
Ajánlatkérő észrevételében előadja, hogy a kérelmező ajánlatának 31. oldalán található 2. számmal jelölt referenciamunka az ajánlati felhívás követelményeinek megfelelt. Az 1. számmal jelölt referenciamunka esetében a táblázat adatai szerint ajánlattevő részére nyújtott ellenszolgáltatás összege 2,6 M Ft volt, ami nem felel meg a felhívás szerinti 100 M Ft feletti követelménynek. A környezeti kár értékét a szöveges ismertetés sem tartalmazza. Megvizsgálták a rendelkezésükre álló dokumentációkat és megállapították, hogy az 1. sorszám alatt szerepeltetett referenciamunkánál, a Börgöndi laktanya esetében a környezetikárérték-meghatározást nem a kérelmező végezte. Kérelmező feladata a "Börgöndi repülőtér és a hozzá tartozó létesítmények értékbecslése és I. fázisú környezetvédelmi auditja" tárgyú beszerzéssel kapcsolatban csak az előzetes "elméletileg lehetséges állapotváltozások", a területen végzett tevékenység alapján a potenciális szennyezőforrások bemutatása volt. A "Kaposújlak, Pér, Börgönd laktanya és repülőtér-ingatlan környezeti állapotának tényfeltárása és környezeti kárainak értékbecslése" tárgyú eljárásban a kérelmező részt vett ajánlattevőként, de az eljárás nyertese a Kristály '99 Kft. lett, amely a környezeti kár értékbecslését elvégezte.
Kérelmező ajánlatában tehát nem szerepeltetett legalább 2 olyan projektmenedzselési referenciamunkát, ahol 100 M Ft feletti környezetvédelmi beruházás vagy környezeti kármentesítés, környezetikárérték-meghatározás szerepelt a feladatai között. Így az ajánlat a kiírás alkalmassági követelményeinek nem felelt meg.
A tárgyaláson előadta, hogy az ajánlati felhívás 11. a) pontjában projektmenedzseri feladatot vártak el az ajánlattevőktől, tehát azt, hogy fővállalkozókként végezzék el a megjelölt referenciamunkákat. Ez ajánlatkérő esetében egyik dokumentációban sem volt bizonyítható. Kijelentette, hogy a felhívás 11. a) pontjában a kármentesítés, környezetikárérték-meghatározás a hozzáértők számára egyértelművé teszi, hogy a 33/2000. (III. 17.) sz. Korm. rendelet szerint kell eljárni. Ők a kormányrendelet 18. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti bármelyik szakaszt elfogadták volna teljesítésként. Álláspontjuk szerint a kérelmező még a jogszabályban meghatározott szintek előtti értékbecslést végezte el a hivatkozott referenciamunkájában. Ezzel kapcsolatban hivatkozott az 1995. évi LIII. törvény 105. §-ára és az 1995. évi XXXIX. törvény 29. § (4) bekezdésére. Véleménye szerint azért sem fogadható el a bemutatott referencia, mert az ajánlatból nem állapítható meg a környezeti kár értéke, ugyanis az ajánlatban szerepeltetett 567 millió Ft csak a hulladékok összegyűjtéséből eredő kárelhárítás becsült költsége.
Kérik a fentiekre tekintettel a szerintük alaptalan kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és nyilatkozatok alapján a jogorvoslati kérelemnek helyt ad az alábbiak szerint:
A Kbt. 26. § (2) bekezdés előírja, hogy a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdés kimondja, hogy az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek.
Ajánlatkérő a kérelmező 2. számmal jelölt referenciáját elfogadta. Ezért a Döntőbizottság csak az 1. számmal jelölt referencia tekintetében folytatott vizsgálatot.
Ennek során a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a kérelmező által bemutatott referenciát olyan kritériumok szerint vizsgálta, amelyeket sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem szerepeltetett. Nevezetesen hogy a referenciaként bemutatott kárérték-meghatározás csak abban az esetben fogadható el, ha azt a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő módon végezték. A Döntőbizottság nem osztotta ajánlatkérőnek azon álláspontját, hogy a módosított felhívás 11. a) pontjának megfogalmazásából - mely szerint 2 db olyan projektmenedzselési referenciamunka bemutatását várta el, "ahol 100 M Ft feletti környezetvédelmi beruházás vagy környezeti kármentesítés, környezetikárérték-meghatározás szerepelt a feladatai között." - a szakemberek számára egyértelmű, hogy a kárérték-meghatározást a környezeti kármentesítés körében kell elvégezni a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően.
Álláspontját azzal is alá kívánta támasztani ajánlatkérő, hogy a felhívásban a környezeti kármentesítés, környezetikárérték-meghatározás fogalmak között " , ", azaz vessző írásjel szerepel.
Ezzel kapcsolatban a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a 100 M Ft feletti referenciák esetében a környezetvédelmi beruházási projekteken kívül felsorolásszerűen " , "-vel elválasztva nevesíti a számára elfogadható környezeti kármentesítés, környezetikárérték-meghatározás tárgyú projekteket. Ugyanakkor az ajánlati dokumentáció 4.15. pontjában ajánlatkérő mindhárom féle környezetvédelmi tárgyú projektet, melyeket nevesített vagylagosan szerepelteti: "környezetvédelmi beruházás vagy környezeti kármentesítés, vagy környezetikárérték-meghatározás". Tehát semmilyen utalás sincs arra, hogy kizárólag olyan referenciát fogad el ajánlatkérő, ahol a környezetikárérték-meghatározás a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően történt.
Ajánlatkérő által sem vitatottan kérelmező ajánlatában bemutatott, kérdéses referenciamunka esetében kérelmező feladatát képezte a terület I. fokú környezetvédelmi auditja, melynek része volt a környezeti kárérték becslése.
A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen beszerzés tárgya is lényegében a privatizálásra kerülő ingatlanok I. típusú környezeti átvilágítása és a felmért környezeti problémák megoldásának költségbecslése, és amennyiben a környezeti kárérték-meghatározás nem elégséges, akkor kell elvégezni a II. típusú felderítő tényfeltárást a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet előírása szerint.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek azt a hivatkozását sem, hogy a környezeti kár értékét az ajánlat nem tartalmazza, így az ajánlatból nem állapítható meg, hogy a bemutatott referenciamunka megfelel-e a követelményeknek. Ugyanis a projektmenedzselési referenciamunkák szöveges ismertetésében kérelmező ismertette, hogy a tartálytisztítás az abból származó hulladékok gyűjtése a szennyezett területek rekultiválási költsége nélkül, a fellelt mennyiségek becsült kárelhárítási költsége 567 millió Ft. Ha ajánlatkérő szerint ez nem is a teljes környezeti kárértékre vonatkozik, akkor is látható, hogy a 100 M Ft-ot jelentősen meghaladja a környezeti kárérték. Ezen túl ajánlatkérő a kért referenciákban szereplő adatokat ellenőrizheti, a számára nem egyértelmű nyilatkozatokra a Kbt. 57. § (1) bekezdés alapján jogszerűen tisztázó kérdést tehet fel. Ezekkel a lehetőségekkel ajánlatkérő nem élt, pedig a kérelmező által referenciaként bemutatott "Börgöndi repülőtér és a hozzá tartozó létesítmények értékbecslése és I. fázisú környezetvédelmi auditja" kérelmező által készített teljes dokumentációja a rendelkezésére állt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a felhívásban és dokumentációban előírtak szerint a beszerzés tárgyának és az alkalmasság igazolási módjának megfelel, a kérelmező ajánlatában bemutatott a 100 M Ft feletti környezetvédelmi munka, ahol a feladatai között szerepelt környezetikárérték-meghatározás. Ajánlatkérő döntése a kérelmező alkalmatlanságát illetően ezért nem helyt álló.
A Döntőbizottság nem fogadja el ajánlatkérő álláspontját a tekintetben sem, hogy a projektmenedzselés kifejezést egyértelműen csak fővállalkozásban elvégzett munkákra lehet értelmezni. Ha ajánlatkérő az elvégzett referenciamunkákat fővállalkozásban elvégzettként várja el, ezt a felhívásban, vagy a dokumentációjában egyértelműen, értelmezési gondoktól mentesen kellett volna ajánlattevők tudomására hoznia. Egyébként kérelmező ajánlatának 30-31. oldalán bemutatott referenciamunkákat projektmenedzselési szolgáltatásként jelölte meg.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdését, mivel érvénytelenné nyilvánította kérelmező ajánlatát, erre tekintettel megsértette a Kbt. 53. § (2) bekezdését, mivel kizárta őt az eljárásból, valamint mindezekre tekintettel a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontját is megsértette, mivel jogszerűtlenül nyilvánította eredménytelenné az eljárást.
A Döntőbizottság köteles a megállapított jogsértés esetén bírságot alkalmazni. A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Kbt. 36. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki: "(4) a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese."
A Kbt. kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A jelen közbeszerzési eljárásban egyszemélyi felelős megállapítására nem került sor, mivel az eljárást lezáró döntést bizottság hozta meg.
A bírság mértékének megállapításakor a Döntőbizottság az eset összes körülményét figyelembe véve a megállapított jogsértésekkel arányban állónak látta a rendelkező részben megállapított minimális összegű bírságot.
A mérlegelés során a Döntőbizottság figyelemmel volt arra is, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítésével megnyílt a lehetőség arra, hogy ajánlatkérő a jogsértéseket reparálja.
A fentiekre tekintettel állapította meg a Döntőbizottság az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságot ajánlatkérővel szemben a rendelkező részben meghatározottak szerint.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja alapján megállapította a rendelkező részben megjelölt jogsértéseket, ezért a c) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, az f) pont alapján bírságot szabott ki és a h) pont alapján kötelezte a jogsértőt az eljárási díj viselésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. július 25.
Dr. Szaller Ottó s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
