KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6621)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.305/10/2003.
Tárgy: a Paul-Baromfi Élelmiszer-nagyker Kft. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Önkormányzat Szent István Kórház közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Paul-Baromfi Élelmiszer-nagykereskedelmi Kft. (1106 Budapest, Maglódi út 4., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Fővárosi Önkormányzat Szent István Kórház és Rendelőintézet (1096 Budapest, Nagyvárad tér 1., nevében eljár: S & G Konzorcium Kft. 1063 Budapest, Szinyei-Merse Pál u. 8., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a dokumentációban specifikált hús- és húskészítmények beszerzése, ajánlatkérő a megadott mennyiségtől a szerződéskötés során ±20%-kal eltérhet" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, a Döntőbizottság elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
E határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet 3 példányban a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2003. április 16-án a Közbeszerzési Értesítő 16. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt tárgyban 2803/2003 szám alatt.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyát a következőként pontosította:
1. sertéshús 31 725 kg 3 tétel
2. baromfihús 31 463 kg 7 tétel
3. húskészítmények 27 450 kg, 85 500 db 11 tétel
A felhívás 3. c) pontban lehetővé tette a részajánlattételt, a 3. d) pont szerint a részajánlattétel szempontja: az ajánlat a megadott termékcsoportokra tehető, csoporton belül a teljes mennyiségre.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja a pénzügyi, műszaki és gazdasági alkalmasság igazolására kért adatok és tények között a negyedik francia bekezdésben előírta, hogy a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja értelmében saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító általi tanúsításával.
A 11. b) pont negyedik francia bekezdésben a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjánál ajánlatkérő előírta, hogy ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ha nem rendelkezik minőségbiztosítási tanúsítvánnyal.
A 16. Egyéb információk harmadik francia bekezdésében ajánlatkérő lehetővé tette az eljárás során a Kbt. 43. § (5) bekezdése alapján a hiánypótlást.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melynek I. részletes ajánlati feltételek fejezetében a 5. pont az ajánlat kötelező tartalmi elemeit írta elő. Ezen belül a c) pont szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell annak az igazolására alkalmas nyilatkozatot, amely szerint az ajánlattevő által teljesítendő szállítások, szolgáltatások, illetve azok bármely részének ajánlatkérő általi igénybevétele nem sérti bármely harmadik személy szerzői jogát, szabadalomhoz, védjegyhez, ipari mintaoltalomhoz fűződő, vagy bármely más iparjogvédelmi oltalmat élvező jogát. Továbbá az ajánlattevő kifejezett és visszavonhatatlan nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy ha bármely harmadik személy az ajánlatkérővel szemben ilyen alapon bármilyen, így különösen kártérítési igényt támaszt, akkor ezért teljes mértékben az ajánlatkérő helyett helytáll.
Az ajánlattételi határidő 2003. május 27-e volt.
A bontási jegyzőkönyv szerint ajánlatot tett a Budapest Húspiac Kft., a Pápai Hús Rt., a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt., valamint a kérelmező.
Kérelmező a 2. baromfihús rész beszerzés vonatkozásában tett csak részajánlatot.
A 2003. június 10-én megtartott eredményhirdetésen ajánlatkérő az 1. rész, sertéshús esetében nyertesnek a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt.-t jelölte meg, a 2. rész, baromfihús esetében kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek, így a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az eljárás eredménytelen volt, a 3. rész, húskészítmények esetében kizárólag érvénytelen (nem teljes körű, illetve a kiírástól eltérő) ajánlatok érkeztek, így a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az eljárás szintén eredménytelen volt.
Kérelmező az eredményhirdetésen nem vett részt.
Ajánlatkérő elkészítette az összegzés az eljárásról című iratot, melynek 3. pontjában az érvénytelen ajánlatot tevő, kizárt, illetve alkalmatlan ajánlattevők neve és az érvénytelenség, a kizárás, vagy az alkalmatlanság indokai között előadták kérelmező vonatkozásában, hogy nem csatolta az ajánlati dokumentáció 5. pontjában előírt harmadik személlyel szembeni nyilatkozatot, ezért ajánlata a Kbt. 43. § (1) bekezdése és az 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen. Továbbá kérelmező ajánlata alkalmatlan a szerződés teljesítésére, mivel nem csatolta az ajánlati felhívás 11. a) pontjában előírt saját jogú minőségbiztosítási tanúsítványt sem.
Kérelmező 2003. június 18-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg azt, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 43. § (5) bekezdését azzal, hogy bár az ajánlati felhívás 16. pont hatodik francia bekezdésében hiánypótlási lehetőséget jelentett be, a hiánypótlási lehetőséget nem biztosította az eljárás során. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy az ajánlatkérő tévesen hivatkozott az eljárás lezáró összegzésben arra, hogy a kérelmező alkalmatlan a szerződés teljesítésére, mert nem csatolta az ajánlati felhívás 11. a) pontjában előírt minőségbiztosítási tanúsítványt. Kérte, hogy a Döntőbizottság kötelezze ajánlatkérőt az általuk illetékbélyegben lerótt 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj költség megtérítésére.
Indoklásként előadták, hogy részajánlatot tettek a jelen közbeszerzésben a baromfihús és baromfihús-készítmények szállítására. Előadták, hogy véleményük szerint is helytálló az ajánlatkérő megállapítása, a hivatkozott számú nyilatkozat hiányáról. A Kbt. 43. § (4) és (5) bekezdése és az ajánlati felhívásban rögzített hiánypótlási lehetőség alapján azonban fel kellett volna szólítani az ajánlattevőket a nyilatkozat pótlására. Véleménye szerint, ha az ajánlati felhívás hiánypótlás lehetőségének a biztosítását deklarálja, az eljárás során nem mérlegelhető és nem alkalmazható annak kizárása. Az alkalmatlanná nyilvánításukkal kapcsolatban előadják, hogy társaságuk kizárólagos tevékenysége feldolgozott baromfihús, és baromfihús alapanyagú húskészítmények, konzervek nagykereskedelmi, disztribúciós forgalmazása. Tevékenységük során olyan előállítóktól vásárolnak termékeket, amelyek mindegyike rendelkezik részint nemzetközi auditorok által tanúsított ISO minőségbiztosítási rendszerrel, részint természetesen alkalmazzák a HACCP minőség-ellenőrzés veszélyelemző rendszert. Ajánlatukhoz csatolták a szállítóik által rendelkezésükre bocsátott erről szóló igazolások másolatait. Társaságuk nem előállító, csupán forgalmazó tevékenységet folytat. Ezért nem tartja szükségesnek a jelen körülmények között az ISO-rendszer alkalmazását. A HACCP-rendszert azonban 2002. július hótól alkalmazzák munkájukban és az erről szóló nyilatkozatot csatolták ajánlatukhoz.
A HACCP működésének tudomásulvételéhez és elfogadásához jelenleg semmilyen jogszabály nem ír elő kötelező külső auditálást.
A rendszer meglétét és alkalmazását az ÁNTSZ valamint a fogyasztóvédelmi főfelügyelet folyamatosan ellenőrzi társaságuknál is.
Az előzőek alapján szerintük - tevékenységükre tekintettel - az erről szóló nyilatkozatuk megfelel a Kbt. 44. § (2) bekezdése g) pontjában írtak szerinti jogalkotói szándéknak, minthogy a rendelkezés célja az, hogy a közbeszerzések teljesítését csak műszakilag alkalmas szállítók láthassák el. Álláspontjuk szerint társaságuk a benyújtott igazolásokkal, illetve a saját tevékenységet illetően megfelelő minőség-ellenőrzési rendszer alkalmazására vonatkozó nyilatkozattal kellően bizonyította, hogy alkalmas a feladat ellátására.
Kérelmező a 2003. július 9-én megtartott tárgyaláson a dokumentáció I.5. c) pontjában meghatározott nyilatkozattételi kötelezettséggel kapcsolatban előadja, hogy álláspontja szerint a Kbt. nem tartalmazza azt, hogy ilyen jellegű nyilatkozatot kell kötelezően tenniük az ajánlattevőknek. Viszont azt elismerte, hogy ennek kérését a Kbt. nem is tiltja meg az ajánlatkérő számára. Álláspontja szerint ezt a nyilatkozatot hiánypótlás útján ajánlatkérő pótoltathatta volna.
Az alkalmatlanná nyilvánításával kapcsolatban előadta, hogy a kiírás szerint olyan jellegű cég, mint az övé, tehát kereskedelmi cég nem is vehetne részt a közbeszerzési eljáráson, mivel saját jogon nem rendelkezik minőségtanúsítási rendszerrel. Ezzel a minőségtanúsítási rendszerrel a beszállítói rendelkeznek és ezt az ajánlatához csatolta is. Viszont azt elismeri, hogy a Kbt. nem tiltja meg azt, hogy az ajánlatkérő ilyen jellegű alkalmatlansági szempontot érvényesítsen a felhívásában.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmében gyakorlatilag elismeri, mind alkalmatlansága, mind érvénytelensége kritériumát, a kérelemben csupán megmagyarázza azok miértjét. Így elismeri azt is, hogy nem csatolta a dokumentáció 5. pontjában előírt harmadik személlyel szembeni nyilatkozatot. A hiánypótlással kapcsolatban előadta, hogy a Kbt. 43. § (4) és (5) bekezdései valóban kógensen előírják, hogy mi pótolható, de a hiányzó nyilatkozat nem tartozik sem a 44. § sem a 46. § szerinti igazolásokhoz, sem formai hiányosságnak sem számítható, emiatt teljesen egyértelmű, hogy nyilatkozat hiányában érvénytelen az ajánlat. A Kbt. 53. § (2) bekezdése értelmében az eljárás további szakaszában nem vehet részt az érvénytelen ajánlatot tett ajánlattevő.
A fentiek miatt már valóban nem kapott hiánypótlási lehetőséget a kérelmező az egyébként pótolható, az ajánlati felhívás 11. a) pontjában előírt 44. § (2) bekezdés g) pontja szerinti tanúsítvány benyújtására.
A kérelemben azonban meg is válaszolja a kérelmező, hogy miután ő nem előállító, csupán forgalmazó, ezért nem tartja szükségesnek az ISO-rendszer alkalmazását. Vagyis valójában ha hiánypótlási lehetőséget is kapott volna, akkor sem tudta volna benyújtani a saját rendszerének a tanúsítását.
A jogorvoslati kérelem 3. oldalán tett magyarázat "ismételten megerősíti az ajánlat alkalmatlanságát és érvénytelenségét, amikor kérelmező azt írja, hogy a HACCP-ről tett nyilatkozata (nem tanúsítványa) helyettesíti a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja szerinti tanúsítványt.
A fentiekben előadott indokok alapján kérik a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és nyilatkozatok alapján a jogorvoslati kérelmet az alábbiak szerint elutasítja.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító általi tanúsításával.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A Kbt. 43. § (5) bekezdése szerint a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek a felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdés szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
Kérelmező sérelmezte, hogy a dokumentáció I.5. c) pontjában előírt harmadik személlyel szembeni nyilatkozattal kapcsolatban ajánlatkérő nem adott hiánypótlási lehetőséget számára.
A Döntőbizottság osztja ajánlatkérő jogi álláspontját, miszerint a Kbt. 43. § (4) és (5) bekezdései kógensen előírják, hogy mik a pótolható hiányok. Ez alapján megállapítható, hogy a hiányzó nyilatkozat nem tartozik a Kbt. 44. § és 46. § szerinti igazolásokhoz és nem minősül formai hiányosságnak sem. Ezekre tekintettel ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja alapján érvénytelenné kérelmező ajánlatát, valamint jogszerűen zárta ki őt az eljárás további részéből a Kbt. 53. § (2) bekezdése értelmében.
Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő alkalmatlanná nyilvánította őt azért, mert nem csatolta az ajánlati felhívás 11. a) pontjában előírt saját jogú minőségbiztosítási tanúsítványt.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen körében is osztja ajánlatkérő jogi álláspontját, miszerint a már érvénytelenné nyilvánított kérelmező ajánlata tekintetében már nincs helye - az egyébként hiánypótlási lehetőség körébe tartozó tanúsítványok - hiányok pótlására szóló felhívásnak.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy abban is osztja ajánlatkérő jogi álláspontját, hogy a kérelmező alkalmatlan volt a szerződés teljesítésére, mivel ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában az alkalmasság igazolására kért adatok és tények között kérte a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja értelmében a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki, vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének tanúsító által tanúsítását, valamint a 11. b) pontnál az alkalmatlanná minősítés körében szerepel, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő, aki nem rendelkezik minőségbiztosítási tanúsítással. Az tényként megállapítható volt és kérelmező sem vitatta, hogy saját minőségtanúsítási igazolással nem rendelkezik.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel ajánlatkérő eljárásában jogszabálysértést nem állapított meg és ezért a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján, mivel jogsértés megállapítására nem került sor, a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. §-a biztosítja.
Budapest, 2003. július 29.
Dr. Szaller Ottó s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
