KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6624)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.314/7/2003.
Tárgy: a 3T FŐÉP Fővállalkozó Építőipari Kivitelező Kft. jogorvoslati kérelme a Szegedi Tudományegyetem közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a 3T FŐÉP Fővállalkozó Építőipari Kivitelező Kft. (1202 Budapest, Nagykőrösi út 123-125., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Szegedi Tudományegyetem (6720 Szeged, Dugonics tér 13., nevében és képviseletében eljár: Szegedi Tudományegyetem Gazdasági és Műszaki Főosztály 6725 Szeged, Tisza Lajos krt. 107., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar épülete felújítási munkáinak elvégzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő 2003. április 23-án, a Közbeszerzési Értesítő 17. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
A felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje, vagy a szerződés időtartama: a munkaterület átadásától számított 120 nap.
Az ajánlatkérő a felhívása 13. a) pontjában közölte, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el és az alábbi részszempontokat, súlyszámokat, ponthatárokat és értékelési módszert állapította meg:
- ajánlati ár 4
- előírt kötbérnél magasabb vállalt késedelmi kötbér 2
- a kötelező mértéken felüli garanciavállalás 2
- meghirdetett határidő előtti befejezés 1
- fizetési feltételek 1
alszempontok:
- az előírtnál (30 nap) kedvezőbb fizetési határidő vállalása 0,5
- részszámlák száma 0,5
Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó határa 1, felső határa 10, minden részszempont esetében azonosan.
A részszempontokon belül az értékelési pontszám az arányosítás módszerével kerül kiszámításra.
Részszempontonként a legkedvezőbb ajánlat a legmagasabb pontot kapja, az ettől eltérő ajánlatok a legkedvezőbbtől való eltérésének arányával kapnak kevesebb pontszámot, az így meghatározott pontszám annyival tér el a maximális pontszámtól, mint az adott ajánlat a legkedvezőbb ajánlattól.
A súlyszám és az értékelési pont szorzata adja a részszempontok pontszámát.
A dokumentáció 8. oldalán a IV/2. pont kimondja, hogy a pontozás 1-10-ig történik.
Ajánlatkérő felhívása 16. pontjának utolsó előtti bekezdésében a késedelmes teljesítés esetére késedelmi kötbér vállalását írja elő oly módon, hogy a késedelmi kötbér minimális összege napi bruttó 100 000 Ft. A kötbér a késedelem teljes időszakára érvényes.
A felhívás szerint ajánlatkérő a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján lehetőséget biztosít a hiánypótlásra.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációjában (8 oldal IV/1.2. pont) megismétli a késedelmi kötbér napi minimumát (100 000 Ft) és az előírt kötbérnél magasabb vállalt késedelmi kötbér vonatkozásában kimondja, hogy "Az Ajánlatkérő a késedelmi kötbér mértékét a vállalási ár 20%-ában maximálja, így kirívóan magas összegű vállalás esetén a bírálatnál így veszi figyelembe."
Vállalkozási szerződés tervezetet is csatol a dokumentációhoz, melynek VII/6. pontjában kitöltendő a késedelmi kötbér napi összege.
A teljesítési határidőt az V/2. pontjában napokban kell megadni.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. június 3-ra kérelmezőn kívül 8 jelentkező nyújtotta be részvételi jelentkezését:
BAUCONT Rt., SZÉSZ Gesztor Kft., LÉPTÉK Kft., FERROÉP Rt., DÉLÉPÍTŐ Rt., L-PATENT Kft., Cseh és Társa Építőipari Kft., K'ART. Kft.
A bontási eljárás során az ajánlatkérő a SZÉSZ Gesztor Kft.-t hiánypótlásra hívta fel. Felkérte továbbá a DÉLÉPÍTŐ Rt.-t a teljesítési határidő tisztázására tekintettel arra, hogy a teljesítés határidejét a felolvasólapon dátumszerűen 2003. 10. 22. napjában jelölte meg, a szerződés tervezetben pedig 115 napot jelölt meg.
A bontási eljárás során az ajánlatok ismertetése a teljesítési határidő tekintetében, a felolvasólap alapján úgy történt, hogy amely ajánlattevő esetében a felolvasólapon dátum szerepelt, a dátumot, amelyik ajánlattevő esetében a felolvasólapon naptári nap szerepelt, a napok számát ismertették.
A Cseh és Társa Kft. vonatkozásában a bontási jegyzőkönyvben 108 nap került rögzítésre.
2003. június 11-én az ajánlatokat ajánlatkérő bizottsága elbírálta.
Az ajánlatok értékelése során valamennyi részszempont értékelése esetében a legkedvezőbb ajánlatra megadta a 10 pontot, a legkevésbé kedvező ajánlatra az 1 pontot. A maximális és minimális érték figyelembevételével megállapította, hogy 1-től 10-ig mely pontokhoz milyen érték tartozik, s ennek alapján értékelte az ajánlatokban megadott részszempontokat azzal a pontszámmal, melyhez ajánlatuk a legközelebb állt. A teljesítési határidő vonatkozásában az értékelésnél a napokban megadott határidőt vette figyelembe azon ajánlattevők esetében is, akik a felolvasólapon dátumot jelöltek meg tekintettel arra, hogy valamennyi ajánlatban szerepelt a teljesítési határidő napokban megjelölve is.
Ajánlatkérő a döntését, mely szerint a FERROÉP Rt. ajánlata volt a legkedvezőbb, 2003. június 13-án hirdette ki. Az eredményhirdetésről jegyzőkönyvet nem csak jelenléti ívet készített. A jelenléti ív szerint az eredményhirdetésen kérelmező képviselője, a FERROÉP Rt. képviselője és ajánlatkérő képviselői voltak jelen.
Ajánlatkérő "Összegzés az eljárásról" elnevezésű iratát, mely tartalmazta az ajánlatok bírálati szempontok szerinti értékelését, 2003. június 20-án küldte meg ajánlattevők részére.
Kérelmező 2003. június 20-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be, amelyben kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését ajánlatkérő költségek viselésére való kötelezését, és ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását.
A tárgyaláson pontosított jogorvoslati kérelem szerint ajánlatkérő megsértette a többször módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt) 55. § (6) bekezdését mivel nem az általa meghatározott arányosítási módszer szerint, hanem lineáris megoszlás szerint pontozott.
Megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését azáltal, hogy az eredményhirdetés alkalmával az írásbeli összegzésben foglalt adatokat nem ismertette.
Kifogásolta továbbá, hogy a nyertes ajánlat irreális - 25 millió forintos - napi kötelezettségvállalást tartalmaz a késedelmi kötbér összege vonatkozásában, amit az ajánlatkérőnek meg kellett volna vizsgálni. Álláspontja szerint az irreális kötelezettségvállalás ellentétes a Kbt. előírásaival, a törvény szellemével.
Kérelmező kifogásolta továbbá, hogy a bontási jegyzőkönyv és az értékelő táblázat adataiban a teljesítési határidő tekintetében több ajánlattevő vonatkozásában ellentmondás van.
Az ajánlatkérő a kérelemmel kapcsolatos észrevételében és a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tett nyilatkozatában jogszerűnek tartotta az értékelését és az eljárást lezáró döntését is, és kérte a kérelem elutasítását megalapozatlanság címén.
Előadta, hogy a Kbt. kötelező érvénnyel azt írja elő az ajánlatkérő számára, hogy előre rögzítse a bírálati módszerét, amelynek minden részszempont esetében azonosnak kell lennie. A törvény módszert nem ír elő, s így a módszert az ajánlatkérő meghatározhatja, attól azonban a továbbiakban nem térhet el. Előadta, hogy az ajánlatokat a felhívásban megadott arányosítási módszerrel értékelte.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a FERROÉP Rt. kötbérvállalása az rt. anyagi lehetőségeit tekintve teljesíthető. Ebben a tekintetben a pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolása körében vizsgálódott, s ajánlattevőt alkalmasnak találta. A kötbér mértéke tekintetében nem találta alkalmazhatónak a Kbt.-nek a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás esetére előírt, a magyarázat kérésére vonatkozó szabályát. Álláspontja szerint a kötbér mértéke nem érte el az ajánlati dokumentációban meghatározott mértéket, azaz az ajánlati ár 20%-át. Annak ellenére, hogy ebben az esetben a két napot elérő késedelmi kötbér már meghaladja az ajánlati ár 20%-át, ezt az ajánlattevő kockázatának ítélte meg, s az ajánlati dokumentációban nem zárta ki ilyen mértékű kockázat vállalását, csak azt, ha az egy napi kötbér már meghaladja a vállalási ár 20%-át.
Előadta, hogy az eredményhirdetés alkalmával az 5. sz. melléklet ponttáblázata az eredményhirdetéskor a jelenlévők rendelkezésére állt, azt megtekinthették, illetőleg ismertette, hogy a döntés az abban rögzített adatok matematikai összegzésével készült, s az összegzést minden érdekelt az előírt határidőben megkapta.
Előadta továbbá, hogy a teljesítési határidők vonatkozásában az ajánlatokban a napokban megadott időket vették figyelembe az értékelés során tekintettel arra, hogy ezt valamennyi ajánlat tartalmazta, így összehasonlítható, és a munkaterület átadásának csúszása esetén is követhető.
A Cseh és Társa Kft. esetében a bontáskor elhangzott a felolvasólapon szereplő 99 nap, és a jegyzőkönyvbe az adatrögzítés során került tévesen a 108 nap feltüntetésre. Az értékelés során azonban az ajánlatban megadott 99 napot vette figyelembe, s az összegzésben is ezt tüntette fel. Ez az elírás tehát értékelési hibát nem eredményezett.
Ajánlatkérő 2003. június 23-án a nyertes ajánlattevővel a szerződést megkötötte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
A Döntőbizottság az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatban azt vizsgálta a kérelem alapján, hogy az ajánlatkérő értékelése megfelelt-e az ajánlati felhívásban foglaltaknak.
Az ajánlatkérő által meghatározott módszer az arányosítás, mely során a legkedvezőbbtől eltérő ajánlati tartalmi elemeknek a pontszáma az eltérés arányában csökken.
Az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott módszer szerint a pontozás 1-10-ig történik. A határozati jegyzőkönyvhöz, valamint az ajánlattevőkhöz megküldött összegezéshez csatolt táblázatból megállapítható, hogy ajánlatkérő valamennyi szempont értékelésénél ezt a módszert követte, s ez a módszer nem mond ellent az arányosítás megnevezésnek tekintettel arra, hogy az 1 és 10 pont közötti "lépcsők" megállapítása a legjobb és a legkevésbé jó ajánlat között az ajánlati tartalmi elemek egymáshoz viszonyított arányán alapul.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A késedelmi kötbér vállalását ajánlatkérő a dokumentációban kötelezővé tette. A vállalt késedelmi kötbér mértékét a szerződéstervezet 16. oldalán kellett megadni. A dokumentáció 8. oldalán, az "előírt kötbérnél magasabb vállalt késedelmi kötbér bírálati szempont megfogalmazásánál az ajánlatkérő a késedelmi kötbér mértékét a vállalási ár 20%-ában maximálja, kimondja, hogy a kirívóan magas összegű vállalás esetén a bírálatnál így veszi figyelembe. A kérelmező kifogásolta, hogy az ajánlatkérő úgy végezte el az értékelést, hogy elfogadta a FERROÉP Rt. által vállalt napi 25 millió forint késedelmikötbér-vállalást, melyet a kérelmező irreálisnak tekint.
A FERROÉP Rt. ajánlatában a vállalási ár 169,5 millió Ft. Ennek az összegnek a vállalt 25 millió Ft a 14,7%-a, tehát nem éri el a felső határként megjelölt 20%-ot, azaz nem teszi érvénytelenné az ajánlatot.
A nyertes ajánlattevő cégkivonata szerint a cég jegyzett tőkéje 48 millió Ft, ebből készpénz 43,6 millió Ft, tehát nem állapítható meg az, hogy nem volna képes az általa vállalt kötbér esetleges teljesítésére.
Jelen jogorvoslati eljárásban kérelmező azt már nem vitathatta, hogy a napi kötbér mértékének az ajánlatkérő által a dokumentációban meghatározott felső határa, azaz a vállalási ár 20%-a volt irreális. Ezt kérelmező az ajánlati dokumentáció megtámadására vonatkozó határidőben tehette volna meg.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő álláspontját a teljesítési határidők értékelése vonatkozásában is. Az ajánlati felhívásban elvárásait ajánlatkérő napokban adta meg, a teljesítés általa meghatározott leghosszabb határidejét 120 napban jelölte meg. A dokumentáció részét képező vállalkozási szerződéstervezetben is ajánlattevőknek napokban kellett megadni a teljesítési határidőt. Az ajánlatok bontásakor a teljesítési határidő azért került néhány esetben dátum szerint ismertetésre, mert a felolvasólapon szereplő nyilatkozatokat olvasták fel, ahol 3 ajánlattevő dátumot tüntetett fel. Azonban valamennyi ajánlattevő meghatározta a szerződéstervezetben, vagy külön arra tett nyilatkozatban napokban is a teljesítési határidőt, ezért az értékelésnek nem volt akadálya. A Cseh és Társa Kft. esetében az ajánlata szerinti 99 nap teljesítési határidőt értékelte ajánlatkérő. Ebben a körben is megállapítható, hogy ajánlatkérő az értékelése során jogszerűen járt el.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetés alkalmával nem ismertette az összegzésben foglalt adatokat.
Az ajánlatkérő által készített és az ajánlattevők részére is megküldött összegzés tartalmazza a részszempontonként értékelt tartalmi elemeket, táblázatba foglalva a kiosztott pontszámokat. Előadása szerint ez az összegzés az eredményhirdetésen rendelkezésre állt és ismertetésre került.
A Döntőbizottság rendelkezésére álló iratokból, valamint a felek előadásából nem állapítható meg, hogy ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 61. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségének.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmeket elutasította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. július 17.
Dr. Telek Katalin s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
