KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6682)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.356/8/2003.
Tárgy: az ORAKO-EKLER Komplex Rt. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Bíróság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ORAKO-EKLER Komplex Rt. (1223 Budapest, Erzsébet királyné útja 19/B., képviseli: dr. Vajk Kálmán jogi és szervezési vezető, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Fővárosi Bíróság (1055 Budapest, Markó u. 27., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületének belső felújítása és átalakítása I. ütem" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. június 25-én megjelent 26. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívás 11. pontja tartalmazta az ajánlattevőktől, illetőleg a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozóktól a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, valamint a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait. E körben többek között ajánlatkérő kérte a belföldön mérlegbeszámolók készítésére kötelezettek 2001. és 2002. mérlegének és eredménykimutatásának a cégjegyzésre jogosultak által aláírt példányának becsatolását. Ezzel összefüggésben alkalmatlanná minősítési szempont volt, ha ezen adatokból megállapítható, hogy az adózás előtti eredmény a 2001. vagy 2002. év bármelyikében negatív, 2001. és 2002. év nettó éves árbevételének bármelyike nem haladja meg a 400 M Ft-ot, valamint a saját tőkéje 2002. évben nem nagyobb, mint 200 M Ft.
Az alkalmasság igazolása körében kérte továbbá ajánlatkérő a műszaki-technikai felszereltség leírását, mellyel összefüggésben alkalmatlanná minősítési szempont volt, ha ajánlattevő vagy a 10% feletti alvállalkozó nem rendelkezik a beszerzés tárgyára vonatkozó kivitelezéshez szükséges műszaki-technikai háttérrel (építőipari, szak- és szerelőipari, valamint emelőgépek, szállító járművek építőipari és egyéb kisegítő berendezések).
Az ajánlati felhívás 6. a) pontja szerint az ajánlattételi határidő az ajánlati felhívás közzététele napját követő első naptól számított 41. nap. Ennek alapján az ajánlattétel határideje 2003. augusztus 5.
Kérelmező 2003. július 10-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen, melyben kérte a jogsértés megállapítását, a jogsértő ajánlati felhívás megsemmisítését, bírság kiszabását és ajánlatkérő kötelezését az eljárás során felmerült költségek viselésére. Ennek indoklásául előadta, hogy a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 44. § (7) bekezdése alapján a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket a közbeszerzés tárgyára kell korlátozni és legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Ezzel szemben ajánlatkérő a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősíti azt az ajánlattevőt, akinek a saját tőkéje 2002. évben nem nagyobb, mint 200 M Ft. A saját tőke nagyságrendje semmilyen információt nem nyújt arra vonatkozóan, hogy az e feltételnek megfelelő ajánlattevő pénzügyileg valóban alkalmas-e a beszerzés tárgyának megvalósítására, vagy sem. Ezen túlmenően a megjelölt mérték is eltúlzottnak minősül. Továbbá jogsértő ajánlatkérő azon előírása is, hogy alkalmatlannak minősíti azokat a jelentkezőket, akik nem rendelkeznek a közbeszerzés tárgyára vonatkozó kivitelezéshez szükséges műszaki-technikai háttérrel, mert ez a feltétel sincs közvetlen összefüggésben és mértékben a beszerzés tárgyával, ugyanis egyrészt ezen eszközállomány a mérlegben szerepelhet nullára írt értéken, amely a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, tehát az ajánlatkérő számára nem megfelelő információt tartalmaz, másrészt életszerűtlen is, hiszen a gyakorlatban teljesen elterjedt szokás, hogy a munkához szükséges gépeket, berendezéseket bérlet útján biztosítják a vállalkozók.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében bejelentette, hogy a Kbt. 48. § (2) bekezdése alapján az ajánlati felhívás visszavonásáról döntött. Erre tekintettel kéri a jogorvoslati eljárás megszüntetését.
A Döntőbizottság ajánlatkérő nyilatkozata alapján felhívta a kérelmezőt, hogy az ajánlati felhívás visszavonására tekintettel a jogorvoslati kérelmét a továbbiakban is fenntartja-e.
A kérelmező nyilatkozott, hogy a jogorvoslati kérelmét változatlanul fenntartja, kéri a jogsértés megállapítását és ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj megfizetésére. Indoklásában hivatkozott arra, hogy bár az ajánlatkérő az ajánlati felhívását visszavonta, azonban az ajánlati felhívása a jogorvoslati kérelem benyújtásakor, valamint a jogorvoslati eljárás megindításakor még érvényben volt, így a jogorvoslati kérelem érdemben elbírálható.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok alapján az ügyben hatáskörének hiányát állapította meg.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése határozza meg a Döntőbizottság hatáskörét, mely szerint hatáskörébe tartozik:
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása;
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
A Kbt. fenti rendelkezéseiből egyértelműen megállapítható, hogy a jogalkotó taxatíve meghatározta, milyen tárgyú jogorvoslati kérelmek elbírálására jogosult a Döntőbizottság.
A Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontja ajánlatkérő döntésének felülvizsgálatát teszi lehetővé.
Ajánlatkérő jelenleg érvényes és hatályos döntése az ajánlati felhívás visszavonása.
A Kbt. 48. § (2) bekezdése szerint pedig az ajánlatkérő a felhívását az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, amit hirdetményben kell közzétenni.
Ajánlatkérő e szakasz szerint járt el, ajánlati felhívását 2003. július 17-én még az ajánlattételi határidő (2003. augusztus 5.) lejárta előtt visszavonta, és az erről szóló hirdetményt a Közbeszerzési Értesítő 2003. július 23-án megjelent 30. számában tette közzé.
A Kbt. ehhez a szakaszhoz további jogkövetkezményt nem fűz, tehát közömbös, hogy az ajánlatkérő mi alapján döntött az ajánlati felhívás visszavonásáról. Nincs jelentősége annak a körülménynek sem, hogy időközben jogorvoslati eljárás indult-e vagy sem. Ebből következően - az ajánlati felhívás visszavonására tekintettel - közbeszerzési eljárás nincs folyamatban.
A Kbt. 25. §-a szerint a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi.
A Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezésből nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a Döntőbizottság hatásköre egy nem létező, jogi relevanciával nem bíró, korábbi előírás jogszerűségének a vizsgálatára is kiterjedne. Ilyen felhatalmazás hiányában a Döntőbizottság nem jogosult a jogorvoslati kérelem elbírálására.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. Ilyen esetben a Döntőbizottság hatáskör hiánya miatt a korábbi felhívás jogsértő jellegét már nem vizsgálhatja, így egyben azt sem állapíthatja meg, hogy az előterjesztett kérelem alapos volt-e. Így a Kbt. kógens rendelkezései alapján nem állnak fenn a feltételei annak, hogy a Döntőbizottság az ajánlatkérőt kötelezze az igazgatási szolgáltatási díj viselésére. Más jogszabályok rendelkezései pedig - a Kbt. kógens szabályozása, illetve az igazgatási szolgáltatási díj speciális jellege alapján - nem alkalmazhatók.
A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet elutasította és miután nem áll fenn a másik fél díj-, illetve költségviselésére kötelezésének lehetősége, erre tekintettel döntött a Döntőbizottság akként, hogy a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. július 31.
Dr. Engler Magdolna s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
