KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6685)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.355/12/2003.
Tárgy: a Doss-technologie Kft. jogorvoslati kérelme Budapest Főváros XI. Kerület Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Doss-technologie Kft. (7831 Pillérd, Iparterület u. 5., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének - melyet a Budapest Főváros XI. Kerület Önkormányzata GAMESZ (1116 Budapest, Bükköny u. 2-4., továbbiakban: ajánlatkérő) különböző méretű és nagyságú ablakok, bejárati ajtók és üvegfalak cseréje tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság részben helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdését.
A jogsértés miatt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki ajánlatkérő terhére. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 100320000-01720361-00000000 számú számlájára történő átutalással.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2003. május 14-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés céljából.
A felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyát így határozta meg: "a XI. ker. GAMESZ alá tartozó, b) pontban megjelölt intézményekben különböző méretű és nagyságú ablakok, bejárati ajtók és üvegfalak cseréje, műanyag rendszerű, kemény PVC profil, K értéke 1,1 W/m2 legyen, anyagában Uv-stabilizátorral.
Vasalat: ROTO vagy azzal műszakilag megegyező minőségű. Üvegezés 4-16-4 float hőszigetelő üveg, K értéke 1,3 W = m2K. Három körbefutó szürke szilikon gumitömítéssel, külső-belső műanyag párkánnyal, 5 kamrás műanyag nyílászáróra (490 m2 felület)."
Az ajánlattevő műszaki alkalmassága igazolására előírta az előző 2 év legjelentősebb, a közbeszerzés értékéhez igazodó, legalább 100 millió Ft értékben végzett közbeszerzés tárgyával azonos beruházások ismertetését (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél ismertetése, a referenciát adó neve és telefonszáma megjelölésével), sarokmintapéldány és az elvégzett beruházásokról fénykép csatolását.
Ajánlatkérő hiánypótlásra nem biztosított lehetőséget.
A felhívás 4. pontja szerint a teljesítés kezdési időpontja 2003. június 15., a befejezési határidő 2003. augusztus 31.
Az ajánlati dokumentáció 11.1.1. pontjában ajánlatkérő ajánlattevői nyilatkozatokat követelt meg mindazon tényekre, melyek számára a közbeszerzési eljárás, illetve a szerződés teljesítése szempontjából fontossággal bírnak, megadta a nyilatkozatok formáját is. Ezek egyike volt a 11.3.2.1.16. pont szerinti nyilatkozat az aláírási jogosultságról.
Az ajánlati dokumentáció 4. oldalán közölte, hogy "tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy ajánlataikban az ajánlati ár megjelölésekor a becsült értékhez képest plusz-mínusz 15%-os eltérést tart reálisnak."
Az ajánlattételi határidőre, június 19-re a kérelmező és a Fehér Ablak Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő június 30-án felvilágosítást kért a Fehér Ablak Kft.-től a becsatolt sarokmintapéldányra és az ajánlati árra nézve. A Fehér Ablak Kft. a felvilágosítást megadta.
A július 14-én tartott eredményhirdetésen ajánlatkérő a Fehér Ablak Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, vele a szerződést megkötötte. Kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította a következő indokokkal:
- az aláírásra jogosultakról nem nyilatkozott,
- az ajánlat nincs sorszámozva, nincs minden oldal a jogosult személy által szignálva,
- a végzett beruházással együtt megnevezte ugyan a referenciaadóit, viszont referenciaértéket sehol nem tüntetett fel, fényképet nem csatolt.
Kérelmező a július 10-én előterjesztett jogorvoslati kérelmében kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését. Sérelmezte egyrészről ajánlata érvénytelenné nyilvánítását, másrészről vitatta a nyertes ajánlat érvényességét.
Előadta, hogy az ajánlata érvénytelenségére felhozott indokok csak formaiak, nem lényeges kellékeire vonatkoznak az ajánlatnak és pótolhatók a szerződéskötéskor. Referenciafotók csatolására nem volt szükség, mert több éven keresztül teljesített ajánlatkérő részére.
A nyertes ajánlata viszont lényeges hiányosságban szenved, nem a felhívásnak megfelelő, hanem hagyományos nyílászáró szerkezeteket ajánlott, a becsatolt mintasarok csak 2 soros, úgynevezett ütközőtömítéses rendszerű nyílászáróhoz tartozik.
Előadta továbbá, hogy a nyertes a kiírás szerinti háromsoros gumitömítésű nyílászáró szerkezeteket nem gyártja, a termék gyártásához nem is rendelkezhet a gyártáshoz és forgalomba hozatalhoz szükséges ÉMI-bizonylatokkal.
Mivel a nyertes nem gyártója a kért nyílászáróknak, nem is tud olyan szavatossági, garanciális feltételeket biztosítani, mint a gyártó.
Kifogásolta, hogy a kirívóan alacsony ár ellenére nem nyilvánította érvénytelennek a nyertes ajánlatát, holott a dokumentációban kikötötte, hogy csak ±15%-os eltérést fogad el a becsült árhoz képest.
Kifogásolta továbbá, hogy a felhívás közzététele időpontjához képest a teljesítés ideje irreálisan rövid időtartamban lett meghatározva.
A jogorvoslati eljárásban 2003. július 30-án tartott tárgyalást követően, augusztus 4-én előterjesztett beadványában kérte a nyertes hamis adatszolgáltatása megállapítását és közbeszerzési eljárásban való részvételtől való eltiltását. Kérelme indokaként arra hivatkozott, hogy a nyertes ajánlata szerinti alapanyaggyártó nem gyártja az ajánlat szerinti alapanyagot, tehát a nyertes ajánlatban szereplő műszaki leírás és vázrajz nem létező terméket ábrázol.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, az egyes kérelmi elemekkel szemben a következőket adta elő:
Az ajánlatnak meg kell felelni a kiírás formai előírásainak is. Nem menti fel kérelmezőt a referenciafotók csatolásától az a tény, hogy ajánlatkérő ismeretekkel rendelkezik a munkájáról, az ajánlatnak ez esetben is meg kell felelni a kiírásnak.
A nyertes ajánlatában az előírt nyílászáró szerkezetnek megfelelő csomóponti vázlatot csatolt. A mintadarab valóban nem felelt meg sem a csomóponti vázlatnak, sem az ajánlati felhívásban kért szerkezetnek. Az ajánlat nem egyértelmű volta miatt tájékoztatást kért a nyertestől. A tájékoztatást megkapta és elfogadta. A nyertes által benyújtott új sarokmintapéldányt nem fogadta el, mert a hiánypótlás lehetőségét kizárta.
A felhívásban nem kötötte ki, hogy csak gyártó cégek nyújthatnak be ajánlatot. A beépített ablakra, üvegre, vasalatokra vonatkozó ÉMI vizsgálati anyagot csak a végszámlával együtt kell benyújtani.
A kirívóan alacsony árra nézve is felvilágosítást kért a nyertestől, a választ megkapta és elfogadta. A dokumentációban szereplő, a becsült értékhez képest ±15%-os eltérésre vonatkozó kitétel nem érvényességi feltétel, hanem tájékoztatás volt.
Az ajánlati felhívásban megjelent határidő tartható lett volna, ha az ajánlati felhívás az általa kívánt időpontban megjelenik a Közbeszerzési Értesítőben.
A Döntőbizottság a felek írásos és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok alapján a következőket állapította meg:
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint az e feltételeknek nem megfelelő ajánlat érvénytelen, azt az 52. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérőnek érvénytelenné kell nyilvánítania.
Ajánlatkérő előírta a dokumentáció 11.3.2.1.16. pontjában az aláírásra jogosultakról szóló nyilatkozat csatolását.
Kérelmező ennek ellenére nem csatolta a nyilatkozatot.
A felhívás 11. a) pontja szerint az ajánlattevőnek műszaki alkalmassága igazolására csatolni kellett az előző 2 évre vonatkozó referenciákat az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezése, a referenciát adó neve és telefonszáma megjelölésével, a beruházásokról eredeti fénykép csatolásával.
Kérelmező ezek feltételeknek nem tett eleget, nem jelölte meg az ellenszolgáltatást és nem csatolt fényképet.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlata az aláírásra jogosultságra való nyilatkozat, valamint az ellenszolgáltatás megjelölése és a fénykép csatolása hiánya miatt valóban érvénytelen, ezért a kérelmező ajánlata érvényessége megállapítása iránti kérelmet elutasította.
A kérelem helytálló volt abban a tekintetben, hogy ajánlatkérő érvénytelenségi okként hivatkozott az ajánlat sorszámozása elmaradásának hiányára is, holott ezt a kiírásban nem írta elő. Az egyéb hiányosságok azonban fennálltak, ezért ajánlatkérő döntése jogszerű volt.
Kérelmező hivatkozott arra, hogy a hiányok formaiak voltak, pótolhatók lettek volna.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező érvelését.
A Kbt. 43. § (I) bekezdése szerint az ajánlatnak meg kell felelni a kiírásban előírt formai követelményeknek is. Ajánlatkérő a felhívás 16. pontjában kizárta a hiánypótlás lehetőségét, így annak biztosítását - ajánlati kötöttsége révén - nem tehette lehetővé.
Kérelmező vitatta a nyertes ajánlat érvényességét a sarokmintapéldány nem megfelelősége miatt.
A kérelem megalapozott.
A nyertes - ajánlatkérő által is elismerten - nem az ajánlata szerinti ablak sarokmintapéldányát csatolta ajánlatához.
A sarokmintapéldány csatolását ajánlatkérő azért írta elő, hogy meggyőződhessen az ajánlattevő műszaki alkalmasságáról, arról, hogy az ajánlattevő le tudja-e gyártani a megajánlott nyílászárót. Az ajánlott nyílászárónak megfelelő mintapéldány csatolásának elmaradása bizonytalanságot ébreszthet az ajánlattevőben - és a közbeszerzési eljárás többi résztvevőjében - az ajánlattevő teljesítésre való képességét illetően. Kérelmező ezen okból (is) vonta kétségbe a nyertes általi teljesítés lehetőségét.
A nyertes nem tett eleget a kiírási feltételnek, mert nem az ajánlat szerinti mintapéldányt prezentálta. Ezért a nyertes ajánlata érvénytelen, így azt ajánlatkérőnek - a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel - 52. § (1) pontja alapján érvénytelennek kellett volna nyilvánítania.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő azáltal, hogy mellőzte a nyertes ajánlat érvénytelensége megállapítását, megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését.
Kérelmező kifogásolta, hogy a nyertes általa nem gyártott nyílászárókat ajánlott meg, azokra ÉMI-bizonylatokkal nem rendelkezik.
A kifogás nem helytálló.
Ajánlatkérő nem írta elő, hogy csak olyan nyílászárókra nézve fogad el ajánlatot, melyeket maga az ajánlattevő gyárt, valamint nem írta elő az ÉM-bizonylatok csatolását sem.
A Döntőbizottság ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelennek a nyertes ajánlatát annak ellenére, hogy a kiírásban kikötötte, hogy a becsült árhoz képest ±10%-os áreltérést fogad el.
Kétségtelen, hogy a dokumentációban valóban szerepel a szóban forgó kitétel. Ahhoz azonban, hogy a kitétel az érvényesség körében értékelhető legyen, szerepelnie kellett volna a kiírásban a "becsült értéknek" is. Ha ehhez a megadott becsült értékhez képest áll fenn a ±15%-os eltérés, akkor az ajánlat valóban érvénytelen. Ajánlatkérő azonban nem ismertette a becsült értéket, így a dokumentáció említett szövegének nincs jelentősége az ajánlat érvényessége szempontjából.
A kirívóan alacsony ár megadása esetére a Kbt. [az 57. § (2) bekezdésben] csak azt a felvilágosításkérés kötelezettségét írja elő ajánlatkérő részére, mellyel együtt jár az ajánlattevő felvilágosítást megadó kötelezettsége. A Kbt. nem tartalmaz a felvilágosítás tartalmától, annak elfogadhatóságától függő jogkövetkezményt, így ajánlatkérő nem járt el jogsértően a kirívóan alacsonynak tartott ajánlati ár elfogadásával.
A Döntőbizottság ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező kifogásolta a felhívás szerinti kezdési és befejezési határidőt. A kérelem elkésett.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelmet a jogsértő eseményről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni, a határidő jogvesztő.
Kérelmező legkésőbb az ajánlattételi határidő beállásakor, június 19-én tudomást szerzett arról, hogy a felhívás szerint a teljesítés kezdési időpontja 2003. június 15., a befejezési határidő 2003. augusztus 31., annak ellenére, hogy a kezdési időpontra az ajánlatokat még be sem kellett nyújtani. A határidők sérelmezésére vonatkozó kérelmét tehát július 4-ig nyújthatta volna be. Ezzel szemben a kérelmet csak július 10-én terjesztette elő.
A Döntőbizottság ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elkésettség címén elutasította.
Elkésett a jogorvoslati kérelem a nyertes hamis adatszolgáltatása és a közbeszerzési eljárásból való kizárása iránti részében is. A tudomásszerzés időpontja ebben a tekintetben az eredményhirdetés időpontja, július 14.
Ezzel szemben kérelmező csak augusztus 4-én terjesztette elő kérelmét, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a), d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A jogsértés miatt a Döntőbizottság 1 000 000 Ft bírságot szabott ki ajánlatkérő terhére.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint jogsértés megállapítás esetén a bírság kiszabása kötelező. A bírság mértéke a (4) bekezdés értelmében minimum 1 000 000 Ft, maximum a beszerzés értékének 30%-a. Az (5) bekezdés szerint ezen határokon belül a bírság mértékét az eset összes körülményeire figyelemmel kell megállapítani.
A beszerzés értéke - a nyertes ajánlati ára - 16 888 254 Ft.
A Döntőbizottság a bírság mértéke megállapításánál egyrészt tekintetbe vette, hogy a jogsértés a közbeszerzés eljárás nyertesének személyére nézve történt és hogy ajánlatkérő jogsértése már korábbi közbeszerzési eljárásra vonatkozóan is megállapítást nyert (D.39/2003. számú jogorvoslati eljárásban). Másrészről figyelembe vette a beszerzés alacsony értékét.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. augusztus 8.
Dr. Csitkei Mária s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
