KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6742)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.347/12/2003.
Tárgy: a Schindler Hungária Kft. jogorvoslati kérelme a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Schindler Hungária Lift és Mozgólépcső Kft. (1117 Budapest, Budafoki u. 60., képviseli: dr. Rakvács Péter jogtanácsos, 1126 Budapest, Királyhágó tér 2., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (1054 Budapest, Báthory u. 12., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Miniszterelnöki Hivatal irodaházában kettő darab személyfelvonó beépítése a meglevő körforgó-személyfelvonó helyére" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdés első fordulatában foglaltakat.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírsággal sújtja.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft (azaz egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő 2003. április 23.-án, a Közbeszerzési Értesítő 17. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás megindítására.
Az ajánlati felhívás szerint a beszerzés tárgya a Miniszterelnöki Hivatal irodaházában (1055 Budapest, Kossuth tér 4.) 2 db személyfelvonó beépítése a meglevő körforgó-személyfelvonó helyére.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani, meghatározta az ennek megítélésére szolgáló részszempontokat, súlyszámokat, pontszámokat, és az értékelés módszerét a következők szerint:
részszempontok súlyszámok
- a műszaki dokumentációban szereplő felvonók kivitelezésére adott vállalási ár 7
- helyszíni kivitelezési idő 2
- felvonók éves karbantartási díja (az éves karbantartási anyag és munkadíjköltségek együttesen) 1
Adható pontszám valamennyi részszempont esetén 1-10 pont. Részszempontonként a legkedvezőbb ajánlat a legmagasabb pontot (10) kapja, a többi ajánlat arányosítással lesz értékelve. A súlyszám és az értékelési pont szorzata adja a részszempontok pontszámát. A nyertes ajánlattevő az, aki a súlyozott részpontok összesítését követően a legtöbb pontot éri el.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt készített, amely a műszaki követelményeket, szerződéstervezetet, valamint a beadandó dokumentumok jegyzékét tartalmazta.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. június 3-ra kérelmezőn kívül 2 ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát: a Miskolc-lift Kft. és az OTIS Felvonó Kft. A bontási eljárás során ismertetésre került az ajánlattevők neve, az ellenszolgáltatás összege, valamint a vállalt teljesítési határidő.
A 2003. június 24-én megtartott eredményhirdetésen, melyen valamennyi ajánlattevő megjelent, az ajánlatkérő a Miskolc-lift Kft. ajánlatát nyertesnek hirdette ki és ismertette az eljárásról készült összegezést, melyet írásban is megküldött ajánlattevők részére.
Az összegezés 2. b) pontjában ajánlatkérő táblázatba foglalta az elbírálás részszempontjait, megadta az értékelési pontszámot, a részszempontok súlyszámait, a súlyszámok és a pontszámok szorzatát minden ajánlattevőre vonatkozóan.
Az összegezés 2. c) pontjában, a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolásaként ajánlatkérő a pontszámok meghatározására alkalmazott arányossági képletet mutatta be:
9 × (legkedvezőbb ajánlati tartalmi elem)
P = ---------------------------------- + 1
Vizsgált ajánlati tartalmi elem
Az összegezés 2. a) pontja az egyes ajánlatok tartalmi elemeit, számszerű adatait, a 2. c) pontja értékelést nem tartalmazott.
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel 2003. július 2-án a szerződést megkötötte.
Kérelmező 2003. július 8-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyben kérte ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását. Kérelmét az eljárás során tartott tárgyalást követően, 2003. július 30-án kelt beadványában módosította. A módosított jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megtörténtének megállapítását, valamint ajánlatkérőnek az eljárási díj és költségek viselésére való kötelezését.
Indokolásul előadta, hogy az "Összegezés az eljárásról" elnevezésű dokumentumban nem kerültek feltüntetésre a Kbt. 61. § (1) bekezdésében és a törvény 5. számú mellékletében rögzítettek szerint a legelőnyösebb ajánlat részszempontok szerinti tartalmi elemei. Tekintettel arra is, hogy az ajánlatkérő által részére 2003. június 4-én megküldött bontási jegyzőkönyvben csak a törvény szerinti minimum került ismertetésre, így a többi ajánlat vonatkozásában csak az első két részszempont alapjául szolgáló adatok állnak a rendelkezésére, és ennek következtében nem tudja kontrollálni az ajánlatok értékelését. Az ajánlatkérő az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeit nem tüntette fel.
Ajánlatkérő a kérelemmel kapcsolatos észrevételében, a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tett nyilatkozatában jogszerűnek tartotta az eljárását és kérte a kérelem elutasítását megalapozatlanság jogcímén.
Hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének az általa elkészített összegezés megfelel. Előadta, hogy az 5. sz. mellékletben a 2. b) pontban formailag előre kialakított és pontosan megfogalmazott táblázat adja meg egyértelműen, hogy melyek azok az ajánlatok értékelésére vonatkozó számadatok, melyeket az ajánlatkérőnek az eredményhirdetéskor ismertetnie kell, valamint azok a tartalmi elemek, melyek az ajánlatokból értékelésre kerülnek, úgyszintén ezek elbírálásának módszertana is. Álláspontja szerint a táblázat összes elemét hiánytalanul kitöltötte.
Előadta, hogy az értékelési pontszámból a megadott képlet és módszer alapján az ajánlattevők egyszerű matematikai összefüggéssel bármikor vissza tudják számolni a számszerűsített ajánlati paramétereket is. Számítási módszere azon alapult, hogy az ajánlati felhívásában rögzítette, hogy az értékelés során részszempontonként a legkedvezőbb ajánlat a maximális pontszámot kapja, a kevésbé kedvező ajánlat pontszáma ehhez képest az egyszerű, általánosan ismert fordított arányosság alapján történő arányosítással kerül meghatározásra. Az aránypár mindhárom részszempontnál a következő:
Amin: Ap = p:10
Hmin: Hp = p:10
Kmin: Kp = p:10
A = ellenszolgáltatás összege
H = teljesítési határidő
K = karbantartási költség
Ha a részszempont 10 pontot kapott, akkor övé a kedvezőbb ajánlati paraméter, így pl.: Ap = 10 Amin : p
Ha a részszempontra 10 pontnál kevesebbet kapott, akkor a másik ajánlatban van a kedvezőbb paraméter, így pl.: Amin = p Ap : p
Ha a részszempontra mindegyik ajánlat 10 pontot kapott, akkor pl.: Amin = Ap
Ezzel indokolta, hogy ilyen adatsor nincs a hivatkozott táblázatban.
Előadta továbbá, hogy az eredményhirdetésen kérelmező képviselője jelen volt, s arra a kérdésre, hogy kíván-e az eredményhirdetésre észrevételt tenni, avagy kérdést feltenni, nemmel válaszolt.
Hivatkozott ajánlatkérő a továbbiakban arra is, hogy a szerződés a Kbt. 62. § (4) bekezdése alapján közérdekű adatnak minősül, s a szerződés elválaszthatatlan részét képezi az ajánlat, melyekhez ajánlatkérő folyamatos hozzáférést biztosít. Kérelmező azonban az eredményhirdetést követően sem szóban, sem írásban nem kereste meg további információkért.
Hivatkozott arra is, hogy a kérelmező legutolsó írásbeli beadványában "dokumentációban nem került" feltüntetésre megfogalmazás szerepelt, így emiatt is kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Kbt. 5. sz. melléklete szerint az összegezésnek az eljárásról tartalmaznia kell:
2. a) Az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve, ajánlatuknak az elbírálás szempontja és - az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén - annak részszempontjai szerinti tartalmi elemei:
b)** Az a) pont szerinti ajánlatok értékelése a következő táblázatba foglalva:
c)** A táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolása:
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő által készített és az eredményhirdetéskor ismertetett összegezés nem tartalmazza az ajánlatok értékelt tartalmi elemeit.
Az összegezés 2. c) pontjában ajánlatkérő a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolásaként az általa választott pontozási módszer szerinti arányosítás matematikai képleteit ismertette részszempontok szerint.
Az ajánlatok számszerű tartalmi adatait sem külön, sem a képletekbe helyettesítve az összegezés nem tartalmazta.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező azon érvelését, hogy ajánlattevők a képletből vissza tudják számolni a számszerűsített ajánlati paramétereket. Nincs ugyanis jogi relevanciája annak, hogy az ismertetett számítási módszerrel el lehet-e jutnia kívánt eredményhez.
A törvény előírja, hogy az összegezésnek tartalmazni kell a részszempontok szerinti tartalmi elemeket. Az ajánlattevők ennek alapján tudják megállapítani, hogy az ajánlatkérő helyesen értékelt-e, valóban az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási szempont, az összességében legelőnyösebb ajánlat részszempontjai, és azok és súlyozása alapján döntött-e. A tájékoztatási kötelezettség az eljárás tisztaságának egyik fontos biztosítéka.
Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy kérelmező nem járt el nála az adatok megszerzése vonatkozásában.
A Döntőbizottság ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy a Kbt. ajánlatkérő kötelezettségévé teszi a tájékoztatást, a megfelelő tartalmú összegezés elkészítését.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező által megjelölt jogszabályi rendelkezés [Kbt. 61. § (1) bekezdés 5. sz. melléklet], szövegkörnyezet alapján egyértelműen megállapítható, hogy kérelmező ajánlatkérő írásbeli összegezését, annak tartalmi hiányosságait kifogásolta. Így a "dokumentáció" kifejezés használatának nincs relevanciája, figyelemmel az Áe. 16. § (3) bekezdésére. A kérelmező egyébként is a mondatában az írásbeli összegezést nevezi dokumentumnak.
A fentiek alapján az ajánlatkérő által készített összegezés nem felelt meg a Kbt. 61. § (1) bekezdés első fordulatában meghatározottaknak.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket állapította meg.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértést, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdés szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magánszemélyek esetében 100 000 Ft.
Az (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a jogsértés súlyára tekintettel nem ítélte indokoltnak a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabását.
A Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki, mert a rendelkezésre álló adatok alapján nem volt egyértelműen megállapítható a jogszabálysértő összegezés elkészítésért felelős személye.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. augusztus 1.
Dr. Nagy Gizella s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin s. k.,
közbeszerzési biztos
