KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6826)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.350/20/2003.
Tárgy: a MÁVÉPCELL Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme a Vas Megyei Állami Közútkezelő Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a MÁVÉPCELL Kft. (9500 Celldömölk, Nagy S. tér 14., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Vas Megyei Állami Közútkezelő Kht. (9700 Szombathely, Március 15. tér 2., képviseli. dr. Fejesné dr. Márton Zsuzsanna ügyvéd, 9700 Szombathely, Vajdahunyad tér 2., dr. Nagy Zoltánné dr. Boros Erika ügyvéd, 9789 Sé, Rajki u. 10., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a 89. sz. Szombathely-Bucsu II. rendű főút 4+300-9+700 km-szelvények között új útszakasz (IV/A. ütem) építési munkái, mely tartalmaz földmű, útburkolat, hídépítéseket, valamint közműkiváltásokat" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 44. § (2) bekezdés g) pontjára tekintettel a 63. § (3) bekezdését, ezért az ajánlatkérő részvételi felhívásának 9. b) pont harmadik bekezdésében és 10. a) pont negyedik, valamint a 10. b) pont hetedik bekezdésében, továbbá az előminősítési dokumentáció 3.3. pontjában és 12. számú mellékletében meghatározott "környezetirányítási rendszer"-re vonatkozó előírását megsemmisíti, és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő részvételi felhívást jelentetett meg előminősítési eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában a Közbeszerzési Értesítő 2003. június 18-i számában 3896/2003 szám alatt.
A részvételi felhívás 3. a) pontjában határozta meg ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét, a b) pontban a teljesítés helyét.
Az ajánlatkérő a 3. c) pontban a részajánlat tétel lehetőségét kizárta, a 11. pontban a többváltozatú ajánlat tételét lehetővé tette, azzal, hogy annak részleteit az ajánlatkérési dokumentáció tartalmazza.
Az ajánlatkérő a 9. a) és b) pontban határozta meg az ajánlattevők, pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, így a 9. b) pont harmadik bekezdésében, hogy a részvételre jelentkezőnek be kell mutatnia a műszaki alkalmasság igazolása vonatkozásában a minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerét, bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító általi tanúsításának csatolásával. A 10. a) pontban a negyedik bekezdés szerint a részvételre jelentkezők alkalmasságának elbírálási szempontja a részvételre jelentkező minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerének bemutatása. A 10. b) pont hetedik bekezdése szerint a részvételre jelentkező a szerződés teljesítésére alkalmatlan, ha nem rendelkezik a bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító által kiadott minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerrel.
Az ajánlatkérő előminősítési dokumentációt bocsátott a részvételre jelentkezők rendelkezésére, melynek megvásárlása az előminősítési eljárásban való részvétel feltétele volt. A dokumentáció a 3.3. pontban előírta a minőségbiztosítási vagy minőségirányítási rendszer bemutatását a 12. sz. melléklet szerint. E szerint be kell mutatni a saját és teljesítésbe bevonandó egységek minőségbiztosítási-minőségirányítási és környezetirányítási rendszerét, valamint csatolni kell, ha van bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító általi tanúsítást.
Ajánlatkérőhöz több kérdést intéztek a jövőbeli részvételi jelentkezők, köztük a kérelmező is írásban megkereste. A kérelmező kérte az ajánlatkérőt, hogy a részvételi felhívást módosítsa, mivel a részvételi felhívásban a környezetirányítási rendszer előírása nem felel meg a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontjának.
Az ajánlatkérő válaszában a hirdetmény módosítására irányuló kérelemnek nem tett eleget azzal az indokolással, hogy a környezetirányítási rendszer egyfajta minőségbiztosítási rendszer, amelyre vonatkozó előírás indokolt a beszerzés tárgyára figyelemmel, mivel az nagymértékű beavatkozás a természeti környezetbe.
Az ajánlatkérő tájékoztatása szerint a részvételi dokumentációt a következő szervezetek vásárolták meg: kérelmező, Viadom Rt., Polár-húsz Kft., Hoffmann Rt., Swietelsky Kft., Mélyépítő Bp. Kft., Strabag Rt., Betonút Rt., Vegyépszer Rt., Egri Útépítő Rt., Hídépítő Rt. A részvételi jelentkezés 2003. június 14-i határidejére a fenti szervezetek közül az Egri Útépítő Rt. és a Hídépítő Rt. kivételével valamennyien benyújtották a részvételi jelentkezést.
A kérelmező 2003. július 8-án terjesztette elő jogorvoslati kérelmét, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítson meg jogsértést arra vonatkozóan, hogy a részvételi felhívásban a környezetirányítási rendszer előírása ellentétes a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontjával, semmisítse azt meg és kötelezze az ajánlatkérőt a részvételi felhívás módosítására. A környezetirányítási rendszert a Kbt. e rendelkezése nem, csak a minőségbiztosítási rendszert nevesíti a lehetséges alkalmassági igazolási módok között.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, mivel álláspontja szerint a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja lehetővé teszi a környezetirányítási rendszer, mint egyfajta minőségbiztosítási rendszer műszaki alkalmassági feltételként történő meghatározását. A beruházás tárgyával összefüggő nagymértékű természeti környezetbe való beavatkozás indokolta ennek előírását és ezzel a minőségbiztosítási rendszerrel számos vállalkozás rendelkezik. Ezzel a követelménnyel számos felhívás megjelent a közelmúltban a Közbeszerzési Értesítőben. A Közbeszerzési Értesítő szerkesztősége észrevétel nélkül jelentette meg, a kifogásolt előírást e vonatkozásban nem találta jogsértőnek, a hiánypótlási felhívása nem ezt az előírást érintette.
Az ajánlatkérő előadta, hogy kéri figyelembe venni a Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontját tekintettel arra, hogy a beruházás különböző műtárgyakat (hidak, átereszek) is magában foglal, melyek műszaki leírására vonatkozóan a tágabb értelemben vett tanúsítvány fogalomkörébe tartozik a környezetirányítási rendszer is. A beszerzés tárgyát képező építési beruházás részben PHARE-támogatásból valósult meg és ezen uniós forrásból támogatott útszakaszhoz kapcsolódik a jelen beszerzés tárgyát képező út.
Az Európai Unió támogatásával megvalósult beruházások vonatkozásában pedig elengedhetetlen a környezetvédelmi előírások betartása. Az építési beruházás igen nagy volumenű, több évre elhúzódó és az esetleges későbbi kártérítési igények miatt nem közömbös, hogy környezetbarát technológia során készül-e el az adott útszakasz.
Hivatkozott a részvételi dokumentáció 9. oldalán található a "munkák rövid leírása", valamint a 33. oldalon található "műszaki tervdokumentáció kivonat" dokumentumokra (átnézeti helyszínrajz, mintakeresztszelvény), mint műszaki leírásokra.
A Döntőbizottság megkeresésére a jogorvoslati eljárás tárgyára vonatkozóan a Magyar Szabványügyi Testület titkársága az alábbiakat közölte:
"A környezetközpontú irányítási rendszerek követelményszabványa az MSZ EN ISO 14001:1997 (ISO 14001:1996), amely bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító szervezet számára a tanúsítás tárgyát képezheti. Ha egy vállalat olyan "környezetirányítási rendszert" vezetett be, amely nem felel meg ennek a szabványnak, úgy a rendszer szabványnak való megfelelősége nem tanúsítható.
A minőségirányítási rendszerek tanúsításának követelményeit az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány tartalmazza, tehát a "környezetirányítási", pontosabban környezetközpontú irányítási rendszer nem minősül minőségirányítási rendszernek.
Mindkettő külön irányítási rendszer, amelyre eltérő szabványkövetelmények vonatkoznak."
A Döntőbizottság további megkeresésére a Nemzeti Akkreditáló Testület az alábbiakat közölte:
"A "környezetirányítási rendszer" tanúsítás azt vizsgálja és tanúsítja, hogy egy szervezet környezetközpontú irányítási rendszere megfelel az MSZ EN ISO 14001:1997 Környezetpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek (ISO 14001:1996) szabványban előírt követelményeknek.
A közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény 44. § (2) bekezdése g) pontjában hivatkozott minőségbiztosítási rendszerek tanúsításának alapja az MSZ EN ISO 9001:2001 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények (ISO 9001:2000) szabvány.
A két szabványnak - az MSZ EN ISO 14001:1997 szabvány Bevezetés fejezetében leírtak szerint - közös irányítási szemlélete van, de míg a minőségirányítási rendszerek a fogyasztók igényeivel foglalkoznak, addig a környezetközpontú irányítási rendszerek az érdekelt felek széles skáláját és a társadalom fejlődő környezetvédelmi szükségleteit veszik figyelembe.
A fentiek alapján a környezetközpontú irányítási rendszer nem minősül minőségbiztosítási rendszernek, s így a környezetközpontú irányítási rendszer tanúsítása nem meríti ki a Kbt. hivatkozott törvényi lehetőséget.
Megjegyezzük még, hogy a NAT - más nemzeti akkreditáló testületekhez hasonlóan - akkreditál mind minőségirányítási, mind környezetközpontú irányítási rendszer tanúsító szervezeteket."
A Döntőbizottság a D.350/13/2003. ideiglenes intézkedéssel a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek írásbeli és a tárgyaláson megtett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)-(7) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító általi tanúsításával.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. fenti rendelkezéseit megsértve írta elő a környezetirányítási rendszer bemutatására vonatkozó előírást.
A Kbt. fenti rendelkezései taxatíve határozzák meg, hogy az ajánlatkérő milyen adatokat és tényeket kérhet az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolására. Figyelembe veendő a Kbt. 33. § (5) bekezdése is, mely kifejezetten előírja, hogy csak a Kbt.-ben meghatározott módon írhatja elő az ajánlatkérő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását. Bár a Kbt. ezen rendelkezése az ajánlati felhívást említi, azonban a kétszakaszos eljárásban is alkalmazandó analóg módon.
A Kbt. 25. §-ban foglalt kógenciára tekintettel pedig a fenti rendelkezésektől az ajánlatkérő nem térhet el.
A Kbt. 44. § (3) bekezdése azt ugyan lehetővé teszi, hogy a (2) bekezdés körében több igazolási módot is előírhasson az ajánlatkérő arra azonban nincs lehetőség, hogy ezen igazolási módokon túlmenően más módozatot követeljen meg.
A Döntőbizottság az általa eszközölt megkeresésekre adott fentebb idézett válaszokra is tekintettel megállapította, hogy a környezetirányítási rendszer (környezetközpontú irányítási rendszer) nem minősül minőségbiztosítási rendszernek. A követelmény szabványok a környezetközpontú irányítási rendszerek és a minőségirányítási (minőségbiztosítási) rendszerek tanúsítása vonatkozásában teljesen eltérőek. Teljesen elkülönült irányítási rendszerekről van tehát szó, a Kbt. pedig kifejezetten csak a minőségbiztosítási (minőségirányítási) rendszerre vonatkozóan teszi lehetővé annak tanúsítását a szerződés teljesítésére való műszaki alkalmasság körében.
A fent kifejtettek alapján az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontjára tekintettel a Kbt. 63. § (3) bekezdését, ezért a Döntőbizottság a jogsértő alkalmasság igazolási módot a határozat rendelkező részében megsemmisítette. A fent megállapított jogsértés kihat az ajánlattevők szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjai körében tett előírásokra is.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A környezetirányítási rendszer hiánya - mint a szerződés teljesítésére való alkalmatlanság egyik szempontja - az igazolási mód körében megvalósult jogsértésre tekintettel jogszerűen nem alkalmazható, ezért a Döntőbizottság a rendelkező részben meghatározott módon ajánlatkérő jogsértő előírásai körében ennek megsemmisítéséről is határozott.
A Döntőbizottság nem osztotta a kérelmező álláspontját, hogy a Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontjára hivatkozással az ajánlatkérő a környezetirányítási rendszerre vonatkozó előírását jogszerűen alkalmazhatta a részvételi felhívásban.
A Kbt. 63. § (4) bekezdése szerint a két szakaszból álló eljárás során a részvételi felhívásban kell meghatározni az ajánlatok elbírálásának szempontját, továbbá meg lehet határozni a 34. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat. A részvételi felhívásra a 32. § (2) bekezdését, a 33. §-ának (2)-(3) bekezdését, valamint a 40. §-át alkalmazni kell.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni.
A részvételi felhívás dokumentációja a jelentkezések elkészítésének formai-tartalmi előírásai mellett rövid (összefoglaló) műszaki leírást is tartalmazott a 9. és 33. oldalon.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal.
A Kbt. fenti rendelkezése kifejezetten a beszerzés tárgyára vonatkozik és további feltétel, hogy az ajánlatkérő által egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében nyerhet alkalmazást. Az ajánlatkérő által hivatkozott a dokumentáció 9. és 33. oldalán megjelölt dokumentumok nem minősülnek olyan műszaki leírásnak, melyekre a környezetirányítási rendszer előírása értelmezhető, igazolható lenne. A 9. oldalon csak a munkák rövid leírása található, míg a 33. oldalon egy átnézeti helyszínrajz, valamint két mintakeresztszelvény. Az ajánlatkérő sehol nem kérte előírásai között a műszaki leírásokkal összefüggésben a minőségbiztosítási intézménytől származó tanúsítványok csatolását. Az ajánlatkérő ugyanakkor a műszaki alkalmasság körében egyértelműen magára az ajánlattevőre, illetve annak alkalmasságának igazolására vonatkozóan írta elő a minőségbiztosítási rendszer mellett a környezetirányítási rendszer tanúsítását.
A dokumentáció 12. sz. mellékletében a minőségbiztosítási-minőségirányítási és környezetirányítási rendszer bemutatási kötelezettsége körében az előírás kifejezetten a saját és teljesítésbe bevonandó egységekre vonatkozik, nem pedig a beszerzés tárgyára. Mindezekből következik, hogy a környezetirányítási rendszert nem lehet a jelen ügyben az ajánlatkérő Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontja körében tett előírásaként értelmezni.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzési értéknek legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A hatályos költségvetési törvény 2002. évi LXII. törvény 55. § (2) bekezdés alapján a bírság minimális összege 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A bírság összegének megállapításakor a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (5) bekezdésére tekintettel a reparálható jogsértésre, annak súlyára, valamint az ajánlatkérő eljárást segítő, együttműködő magatartására volt tekintettel. Ennek megfelelően az ügy összes körülményét figyelembe véve a minimális mértékű bírságot tartotta a Döntőbizottság indokoltnak, figyelembe véve a Kbt. 88. § (4) bekezdését.
A Döntőbizottság arra tekintettel, hogy az ajánlatkérő belső felelősségi rendjével kapcsolatos dokumentum szerint az előkészítésre vonatkozóan öt főből álló bizottság járt el és a részvételi felhívás elkészítésére külön felelős személy nem került meghatározásra, ezért a személyes felelősséget megállapítani nem lehetett.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontja szerint biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta és bírságot szabott ki a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján. A Döntőbizottság álláspontja szerint a törvénysértő rendelkezések megsemmisítésével a közbeszerzési eljárás jogszerűsége biztosítható.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. augusztus 6.
Dr. Csanádi Péter s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos
