KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7003)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.389/7/2003.
Tárgy: a Juma 2000 Kft. jogorvoslati kérelme Jászberény Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Juma 2000 Kft. (2170 Aszód, Petőfi u. 48., a továbbiakban: kérelmező) által a Jászberény Város Önkormányzata (5100 Jászberény, Lehel vezér tér 18., nevében és képviseletében eljár: ÉPINBER Kft., 6000 Kecskemét, Csányi J. u. 12., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Jászberény Polgármesteri Hivatal műemlék épületeinek tetőszerkezet- és tetőhéjazat-felújítási, -helyreállítási munkái 1560 m2 alapterületen" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 41. § (5) bekezdés a) pontját, ezért ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, továbbiakban a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek írásban és tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. május 21-én, a Közbeszerzési Értesítő 21. számában ajánlati felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Az ajánlati felhívás 3.a pontjában ajánlatkérő az alábbiakat határozta meg:
"3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: Jászberény Polgármesteri Hivatal műemlék épületének tetőszerkezet- és tetőhéjazat-felújítási, -helyreállítási munkái. Tetőfelület: 1560 m2. A munka magában foglalja a meglévő héjazat, bádogozás, hibás tetőszerkezeti részek elbontását, meglévő tetőszerkezet javítását, részben új tetőszerkezet készítését, faanyagvédelmet, új bádogozás, tetőhéjazat készítését."
Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő a részajánlat és a többváltozatú ajánlat tételét kizárta.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 8. pontjában az alábbiakat tüntette fel:
"a) Az ajánlati biztosíték összegszerűen meghatározott mértéke: az ajánlatkérő az ajánlattételt 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint ajánlati biztosíték adásához köti.
b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei: az ajánlattevők az eljárásban való részvételhez az ajánlati biztosítékot átutalással fizethetik be Jászberény Város Polgármesteri Hivatala 11745035-15408442 számlájára az ajánlattételi határidő lejártáig. A terhelés napi bankkivonatának másolati példánya becsatolandó az ajánlatba, melyet bankgarancia formájában adhatna meg, amelyet eredeti példányban az ajánlatba kell becsatolni. A bankgarancia érvényességi ideje: az ajánlattételi határidőtől az ajánlati kötöttség lejártának időpontjáig. Az átutalt ajánlati biztosíték a nyertesnek a vállalkozási szerződés aláírásától, egyéb ajánlattevőknek az eredményhirdetéstől számított 10 napon belül kamatmentesen visszafizetésre kerül."
Az ajánlati felhívás 9. pontjában ajánlatkérő az alábbiakat határozta meg:
"9. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozásokra vonatkozó előírásokkal: a műszaki teljesítéssel arányos, műszaki ellenőr által igazolt számla kifizetése a számla kézhezvételétől számított 20 napon belül átutalással történik. Megrendelő előleget nem fizet."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények közt az alábbiakat is feltüntette:
- "a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek részletes bemutatása."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pontjában az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítése szempontjai között az alábbiakat is feltüntette:
- "ajánlattevő nem rendelkezik legalább 1 fő felsőfokú végzettségű tetőfelújítási, vagy -építési munka felelős műszaki vezetésében legalább 5 év gyakorlattal rendelkező szakemberrel."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pontjának 6. nagy francia bekezdésében az alábbiakat határozta meg:
- "ajánlatkérő nevezze meg, hogy a munka elnyerése esetében részéről ki látja el a felelős műszaki vezetői feladatot, az erre vonatkozó jogosultságot igazoló okirat becsatolandó az ajánlatba."
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pontjának 9. nagy francia bekezdésében az alábbiakat határozta meg:
- "az ajánlattételhez szükséges egyéb részletes feltételeket, a becsatolandó nyilatkozatokat és mellékleteket a dokumentáció tartalmazza, amelynek előírásait az ajánlatok elkészítésénél és benyújtásánál kötelező figyelembe venni. Ennek elmulasztása az ajánlatokat érvénytelenné teszi."
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, amely útmutatót adott az ajánlatok tartalmi és formai követelményeiről, tervdokumentációt, költségvetési kiírást, szerződéstervezetet, továbbá kitöltendő adatlapokat tartalmazott. Az adatlapok a felolvasólapra, az ajánlattevő adataira és a referenciamunka bemutatására vonatkoztak.
A dokumentáció 6.11. pontjában ajánlatkérő az alábbiakat tüntette fel:
"6.11. Ajánlattevő adja meg a tervezett műszaki és ezzel arányos pénzügyi ütemezését figyelembe véve, hogy legfeljebb négy rész- és egy végszámla nyújtható be. A számlák kifizetése a kézhezvételtől számított 20 napon belüli átutalással történik. A számlát a megrendelő nevére és címére kiállítva a megbízott lebonyolítónak kell megküldeni teljesítésigazolás céljára. A végszámla a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás lefolytatását követően esedékes. Megrendelő előleget nem folyósít."
Az ajánlati dokumentáció részét képező szerződéstervezet 10. pontjában ajánlatkérő az alábbiakat tüntette fel:
"A szerződés mellékletei:
1. sz. melléklet Műszaki, pénzügyi ütemezés"
Ajánlatkérő 2003. július 12-én helyszíni konzultációt tartott.
Ajánlatkérő az ajánlati szakaszban írásban feltett kérdéseket megválaszolta.
2003. július 2-ig, az ajánlattételi határidőig ajánlatott tett a kérelmező, a TÓ-NETT Kft. és a Piramis Kft.
Ajánlatkérő a kérelmezőt hiánypótlás keretében felhívta, hogy a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek részletes bemutatását pótolja, továbbá a Kbt. 57. § (1) és (2) bekezdése alapján magyarázatot kért kérelmezőtől az egyes munkanemekhez tartozó, kirívóan alacsony ajánlati árra vonatkozóan.
A hiánypótlást és az ajánlattevői nyilatkozatot kérelmező ajánlatkérőnek megküldte.
Ajánlatkérő 2003. július 25-én tartotta az eredményhirdetést, melyen kihirdette, hogy a Piramis Kft. ajánlata az eljárás nyertese, míg a másik két ajánlat érvénytelen.
Az összegzés az eljárásról című iratban ajánlatkérő rögzítette a kérelmező ajánlata érvénytelenségére, illetve kérelmező szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésére vonatkozó - vagyis a kérelmező ajánlatát a közbeszerzési eljárás további szakaszából kizáró, döntést megalapozó - alábbi okokat:
"Juma 2000 Kft.
a) Ajánlattevő műszaki ütemtervet nem csatolt, ezért a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében ajánlata érvénytelen.
b) A teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek részletes bemutatására vonatkozó dokumentum pótlására a Kbt. 43. § (4) bekezdése lehetőséget ad, ezért felszólítottuk ajánlattevőt a hiánypótlásra. Ajánlattevő a felszólításra határidőn belül válaszolt, azonban a szakemberek bemutatása nem felel meg az ajánlati felhívás 11. a) pont 4. bekezdésének. Nem tartalmaz a nevezett személyek jogosultságának megítéléséhez szükséges adatokat, tényeket, nem ismerteti a nevezettek szakmai múltját. Ajánlattevő ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja értelmében érvénytelen.
c) Felelős műszaki vezetői jogosultsága nem vonatkozik műemléki védelem alatt álló építményekre, mivel nem felel meg az 1/2002. (I. 7.) FVM-GM-KöViM ["AM" kategória: műemléki védelem alatt álló építményeken (Étv. 2. § 8.) végzett építési-szerelési munkát csak az okleveles építészmérnöki végzettséggel és 3 éves szakmai gyakorlattal, illetőleg az előzőekben felsorolt végzettségek valamelyikével és műemléki szakmérnöki végzettséggel is rendelkező felelős műszaki vezető irányíthat.] együttes rendelettel módosított 51/2000. (VIII. 19.) FVM-GM-KöViM (1.a) együttes rendeletben rögzített képesítési feltételeknek.
Kérelmező 2003. július 28-án nyújtott be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet, melyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson kiegészített. Kérelmező kiegészített kérelmében kérte a jogsértés megtörténtének megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, valamint ajánlatkérő kötelezését a felmerült költségek viselésére, továbbá kérte ideiglenes intézkedéssel a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását.
Kérelme indokolásául előadta, hogy ajánlata érvényes volt, és ő a szerződés teljesítésére alkalmas. Álláspontja szerint az ajánlatkérő előírásában foglaltaknak megfelelően állította össze ajánlatát, a dokumentációban kiadott segédletet kitöltötte, a hiánypótlási felhívásra csatolta a szakemberek bemutatását, az előírt jogosultság igazolását is csatolta. Kifogásolta továbbá, hogy az általa megnevezett felelős műszaki vezető jogosultságát nem tartotta ajánlatkérő megfelelőnek, pedig az ajánlati felhívásban nem írta elő a pontos jogszabályhelyet, amit pedig előírt a felhívás 11. b) pontjának 3. francia bekezdésében és a dokumentáció 7.1. b) pontjának 3. bekezdésében, annak pedig megfelelt. Álláspontja szerint ajánlatkérő nem a felhívásában meghatározottak alapján bírálta el ajánlata ezen részét. Előadta továbbá, hogy ajánlatkérő a dokumentáció 6.11. pontjában írt elő a műszaki és pénzügyi ütemezésre vonatkozó követelményeket, melyeknek a kérelmező ajánlatában a 30. oldalán lévő műszaki ütemterv megfelel. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem küldte meg részére az ajánlati biztosítékot a tárgyalás időpontjáig, pedig az eredményhirdetéstől már több mint 10 nap telt el és nem ő az eljárás nyertese.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a teljesítésbe bevont személyek nevét, iskolai végzettségét és gyakorlati idejét tüntette fel kérelmező az ajánlatában, ez pedig nem részletes bemutatás, amit ő az ajánlati felhívásban előírt, mert nem csatolt szakmai önéletrajzokat. A dokumentáció 2. számú adatlapja nem a személyekre, hanem a cégre vonatkozott. Előadta, hogy a kérelmező által megnevezett felelős műszaki vezető nem felel meg a követelményeknek, mert a megjelölt személy okleveles gépészmérnök végzettségű és a felelős műszaki vezetői jogosultsága nem felel meg a jogszabályi előírásnak. Az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM rendelet értelmében műemlék épülettel kapcsolatos munkákat csak az AM kategóriában nyilvántartott személy végezhet. A kérelmező által megjelölt személy pedig A-G kategóriában szerepel a nyilvántartásban, így a tevékenység végzésére nem jogosult jelen esetben, így kérelmező alkalmatlan a szerződés teljesítésére. Előadta továbbá, hogy az ajánlati dokumentáció 6.11. pontja ellenére a kérelmező ajánlata műszaki ütemtervet nem tartalmaz, mert kérelmező csak százalékos teljesítést jelölt meg az egyes részszámlákhoz tartozóan, de nem adta meg a részszámlákhoz tartozó műszaki tartalmat, valamint a munkák munkanemenkénti időbeli elhatárolását, ütemezését, amelynek szoros összefüggésben kell lennie a pénzügyi ütemezéssel. Az sem állapítható meg a kérelmező ajánlatából, hogy a pénzügyi ütemezés szerint milyen időpontban kerül sor a részszámlák benyújtására. Ez a hiányosság az ajánlat tartalmi részét érinti, ezt nem lehet pótolni és mivel az ajánlatban ez nem található meg, így az ajánlat érvénytelen. A ajánlati biztosíték visszafizetésével kapcsolatos késedelmét elismerte, de arra hivatkozott, hogy e késésnek az oka a jogorvoslati eljárás megindítása.
Fentiek alapján kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott tekintettel arra, hogy annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott az alábbiak szerint.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható azoknak a szakembereknek (szervezeti egységeknek), illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (8) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Kérelmező a 2003. július 7-én kelt hiánypótlási beadványában felsorolta 7 szakemberének nevét, szervezeti egységét, munkakörét, ezek közül megjelölt 3 szakembert, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek, továbbá a felelős műszaki vezetői névjegyzékben szereplő személyként megjelölte Juhász Mihályt - akinek névjegyzéki száma FMV-ÉP-A-G-13-3036/2008. - mint a tárgyi munka kijelölt felelős műszaki vezetőjét. Hiánypótlási beadványának 4. oldalán kérelmező az általa megjelölt 7 személy szakmai végzettségét és gyakorlati idejét is feltüntette. Kérelmező ajánlatának 50. és 51. oldalán megtalálható a Juhász Mihály okleveles gépészmérnöknek a felelős műszaki vezetői névjegyzékben való bejegyzéséről szóló határozat, illetve annak módosítása.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem határozta meg pontosan, hogy milyen mélységig, illetve milyen szinten kell bemutatni a teljesítésbe bevonni kívánt szakembereket, csupán részletes bemutatást írt elő. Kérelmező ajánlatában a bontási eljárást követően nem szerepelt a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek részletes bemutatása, azonban a hiánypótlás során kérelmező csatolta az általa igénybe venni kívánt szakemberek listáját és azokhoz mellékelte az azok végzettségét és gyakorlati idejét is tartalmazó felsorolást. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában, dokumentációjában nem írta elő, illetve a hiánypótlási felhívásban sem határozta meg azt, hogy a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek végzettségét igazoló okiratokat, diplomákat, okleveleket, bizonyítványokat, illetve szakmai önéletrajzokat is kéri csatolni. Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által meghatározott részletes bemutatásnak és a Kbt. előírásainak a kérelmező által bevonni kívánt szakemberek bemutatása (végzettségük, gyakorlati idejük feltüntetése) megfelelt, így ajánlatkérőnek azon döntése, hogy kérelmező ajánlata nem felel meg e szempontból az ajánlati felhívásnak, valamint a dokumentációnak, ezért érvénytelen, megalapozatlan és nincs összhangban a Kbt. rendelkezéseivel.
Ajánlatkérő a felhívás 11. b) pontjában csak felsőfokú végzettség és szakmai gyakorlat hiányát határozta meg alkalmatlansági feltételként, de nem határozta meg, írta elő a megfelelő felelős műszaki vezetői névjegyzékbe való bejegyzés meglétét.
Kérelmező ajánlatában felelős műszaki vezetőként megjelölt személy rendelkezik felsőfokú végzettséggel és a szükséges gyakorlati idővel.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyának meghatározásánál feltüntette azt, hogy műemlék épület tetőszerkezet- és tetőhéjazat-felújítási, -helyreállítási munkáit kell elvégezni. Az ajánlati felhívás 16. pontjának 6. francia bekezdésében meghatározta azt is, hogy ajánlatkérőnek a munka elnyerése esetében a részéről felelős műszaki vezetői feladatot ellátó személyt meg kell jelölni és e személynek a felelős műszaki vezetői jogosultságát igazoló okiratot is be kell csatolni az ajánlatba. Kérelmező ajánlatának 50. és 51. oldalán csatolta Juhász Mihály felelős műszaki vezetői névjegyzékének bejegyzésére vonatkozó határozatot, mely alapján e személy magasépítési és épületgépészeti szakterület körében FMV-épületek Á-G-13-3036/2008. számon került 2003. április 9-én a névjegyzékbe bejegyzésre.
Az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló módosított 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet 1. sz. mellékletének 1.1. pontjában szereplő "AM" kategória az, amely alapján műemléki védelem alatt álló építményen építési-szerelési munkát felelős műszaki vezető irányíthat. Az ajánlati felhívásból a beszerzés tárgya alapján egyértelmű, hogy ajánlatkérő műemléki védelem alatt álló épületben kíván munkát végeztetni, így az ajánlati felhívás 16. pontjának 6. francia bekezdésében meghatározott kötelezettségnek, vagyis, hogy a felelős műszaki vezetői feladatot ellátó műszaki személynek az e jogosultságot igazoló iratát csatolni kell, csak e rendelet szabályai szerint vezetői jogosultságot biztosító "AM" bejegyzést tartalmazó határozat csatolásával lehet eleget tenni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlatában a felelős műszaki vezetőként megjelölt személy "AM" kategóriájú bejegyzéssel nem rendelkezik.
Fentiek alapján a kérelmező ajánlata megfelelt az ajánlatkérő által meghatározott alkalmatlansági feltételnek a vezető szakember végzettsége és gyakorlati ideje szempontjából, így ajánlatkérő tévesen minősítette a felelős műszaki vezető adataira tekintettel alkalmatlannak, mert a felelős műszaki vezetői jogosultságot csak az ajánlati felhívás 16. pont 6. francia bekezdése írta elő érvényességi feltételként.
Tekintettel azonban arra, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pont 6. francia bekezdésében előírta, hogy a munka elnyerése esetén a későbbi munkavégzést irányító felelős műszaki vezetőt meg kell jelölni és a felelős műszaki vezetői feladat ellátására való jogosultságot igazolni kell, kérelmező ajánlata - mely a beszerzés tárgya szerinti felelős műszaki vezetői feladatok ellátására vonatkozó jogosultságot tartalmazó, megfelelő (AM kategóriás bejegyző határozat) okiratot nem tartalmazott - nem felel meg az ajánlati felhívás feltételeinek. Ennek alapján ajánlatkérő azon döntése, hogy kérelmezőt kizárta a közbeszerzési eljárásból - a felelős műszaki vezetővel kapcsolatos feltételek nemteljesítése miatt - jogszerű volt, bár nem az általa meghatározott alkalmatlanság, hanem a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján, érvénytelenség miatt. Ez a téves minősítés azonban a közbeszerzési eljárás szempontjából (kérelmező ajánlata nem vett részt az eljárás további részében) nem volt releváns tekintettel arra, hogy e két jogintézménynek azonosa következménye, így ajánlatkérő döntése a kizárásról jogszerű volt, csupán annak ezen indoka volt pontatlanul megjelölve.
A kérelmező ajánlatának 30. oldalán pénzügyi és műszaki ütemtervként az alábbiakat tüntette fel:
"A vállalkozó a kivitelezés során 4 db részszámlát és 1 db végszámlát kíván kibocsátani az alábbiak szerint.
1. részszámla 20%-os teljesítésnél
2. részszámla 40%-os teljesítésnél
3. részszámla 60%-os teljesítésnél
4. részszámla 80%-os teljesítésnél
5. végszámla 100%-os teljesítésnél
eredményes átadás-átvételt követően.
A teljesítés mértékéről a vállalkozó felmérési naplót vezet, melyet a műszaki ellenőrrel igazoltat. A felmérési napló és a tételes költségvetés alapján vállalkozó összeállítja a részteljesítés pénzügyi értékét és amennyiben ez meghaladja a részszámlázás százalékos értékét, vállalkozó a részszámla benyújtására, melyet a műszaki ellenőr igazol és a megrendelő a szerződés szerint teljesít."
A kérelmező ajánlatában műszaki ütemezéssel, műszaki ütemtervvel, illetve pénzügyi ütemezéssel, pénzügyi ütemtervvel kapcsolatban további adatok nem találhatók. Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 6.11. pontjában előírta, hogy az ajánlattevőknek az ajánlatban az általuk tervezett műszaki és ehhez kapcsolódó, azzal arányos pénzügyi ütemezést fel kell tüntetni, meg kell határozni.
A Döntőbizottság a kérelmező ajánlatának vizsgálata alapján megállapította, hogy bár az ajánlati dokumentáció előírása alapján az ajánlatban szerepelnie kellene a pénzügyi, műszaki ütemtervnek, ilyen, az ajánlati dokumentáció előírásainak megfelelő műszaki és pénzügyi ütemtervet az nem tartalmazott, és kérelmező ajánlatában az egyes szakaszok műszaki tartalmát nem jelölte meg pontosan, hanem csak százalékos mértéket határozott meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező ajánlatában található részletes beárazott költségvetésből sem lehet megállapítani azt, hogy mikor kerül sor a kérelmező által megajánlott 20, 30, 40, 60, illetve 80%-os teljesítéshez kapcsolódó részszámlák benyújtására, illetve mikor kerül ugyanilyen mértékben a beszerzés teljesítésre. Ennek alapján a kérelmező ajánlatából nem állapítható meg az egyes szakaszokhoz tartozó műszaki tartalom, továbbá az, hogy ezek alapján kérelmező mikor kíván részszámlákat benyújtani.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlata nem tartalmaz pénzügyi, műszaki ütemtervet, illetve amit kérelmező ilyen néven szerepeltet, az nem tekinthető konkrét adatokat, műszaki paramétereket tartalmazó műszaki, pénzügyi ütemtervnek. Ennek alapján ajánlatkérő azon döntése, hogy e szempontból a kérelmező ajánlata nem felel meg az ajánlati dokumentáció előírásainak, ezért az a Kbt. 52. § (1) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen, összhangban van a Kbt. rendelkezéseivel, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
Már egyetlen érvénytelenségi, alkalmatlansági ok fennállása az adott ajánlat érvénytelenségét, illetve alkalmatlanságot eredményezi, ennek következtében teljesen lényegtelen, hogy egyetlen érvényességi, érvénytelenségi ok fennállása mellett hány további érvénytelenségi ok áll fenn. Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által megjelölt három okból kettő érvénytelenségi ok fennállt, így ajánlatkérőnek azon döntése, hogy kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánítja, jogszerű volt és a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Kbt. 41. § (5) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy az ajánlati biztosítékot vissza kell fizetni az ajánlattevők részére az ajánlati felhívás visszavonását, az ajánlattevő kizárását, az eljárás eredménytelenségének megállapítását, illetve az eredmény kihirdetését követő tíz napon belül.
Ajánlatkérő 100 000 Ft ajánlati biztosíték fizetését írta elő az ajánlattevők számára. Kérelmező az ajánlati biztosítékot befizette. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban úgy rendelkezett, hogy a nem nyertes ajánlattevőknek az eredményhirdetéstől számított 10 napon belül visszafizeti az ajánlati biztosíték összegét.
Ajánlatkérő 2003. július 25-én tartotta az eredményhirdetést, melyen kihirdette, hogy kérelmező ajánlata érvénytelen, vagyis nem lehet az eljárás nyertese, ennek alapján részére 10 napon belül vissza kellett volna fizetni az ajánlati biztosíték összegét. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő - általa is elismerten - 2003. augusztus 12-ig nem fizette vissza, illetőleg nem utalta vissza az ajánlati biztosíték összegét kérelmező részére.
A Kbt. 41. § (5) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy az eredményhirdetéstől, vagyis 2003. július 25-től számított 10 napon belül, azaz legkésőbb 2003. augusztus 4-én vissza kellett volna fizetnie, illetve át kellett volna utalnia kérelmező részére az ajánlati biztosíték összegét, melynek még 2003. augusztus 12-ig sem tett eleget.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 41. § (5) bekezdés a) pontjának rendelkezését, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
A Kbt. 2002. január 1-jétől hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel, illetve szervezettel szemben a bírság alkalmazását.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzés eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Döntőbizottság határozatában bírságot köteles kiszabnia Kbt. szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében a szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetve a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése kimondja, hogy a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos, éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bírság összegét az eset összes körülményére, így különösen a jogsértő elem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására kell megállapítani.
A Döntőbizottság megállapította, hogy személyi bírság alkalmazására az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárástól független kiadmányozási rendje alapján nincs lehetőség.
A Döntőbizottság az eset összes körülményei között mérlegelte a közbeszerzés tárgyát, sajátosságait, valamint annak kalkulált értékét (a nyertes ajánlatában szereplő 31 845 901 Ft-ot) és az ajánlatkérőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását.
Figyelembe vette a Döntőbizottság azt is, hogy ajánlatkérőnek a Kbt.-be ütköző magatartása a 2002. január 1-jét követő eljárásban először állapította meg a jogsérelem súlyát, azt, hogy a jogsértés az eljárás eredményét nem befolyásolta, valamint értékelte a Döntőbizottság azt is, hogy a jelen eljárásban kiszabható bírság 1 000 000 Ft-ig a jelen beszerzés kalkulált értékének 30%-áig terjedhet. Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja, hogy jelen jogorvoslati eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságot indokolt alkalmazni, így ajánlatkérővel, mint jogi személlyel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bíráság kiszabása áll arányban a jogsértés súlyával.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is, míg a megalapozatlan kérelmi elemet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. augusztus 21.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
