KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7069)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz: D.337/15/2003.
Tárgy: a Pénzjegynyomda Rt. kérelmező jogorvoslati kérelme az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Pénzjegynyomda Rt. (1055 Budapest, Markó u. 13-17., képviseli: Fehérné dr. Csehkis Ágnes jogtanácsos, a továbbiakban: kérelmező) által, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (1139 Budapest, Váci út 73/A, képviseli: dr. Szabó Antal ügyvéd, 3535 Miskolc, Eper u. 10., a továbbiakban: ajánlatkérő) "252 000 000 db (±20%) vény és 102 000 db (±20%) vényigénylő lapok beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
Ajánlatkérő 2003. május 14-én, a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 20. számában közzétett részvételi felhívással tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott mennyiségű vény és vényigénylő lap gyártására.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 3. a) pontjában rögzítette, hogy a beszerzés tárgya és mennyisége az ajánlatkérő által az ajánlati dokumentációval rendelkezésre bocsátott vényminta alapján, egyedi sorszámozású EAN 13 típusú vonalkóddal megjelenített, mintegy 40 000 orvos személyi és munkahelyenkénti adatait tartalmazó, a szerződéskötés napjától 2004. június 30. napjáig tartó időszakra beszerzendő mennyiség: 252 000 000 ±20% darab vény, 102 000 ±20% darab vényigénylő lap.
A részvételi felhívás 9. c) pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy az ajánlatokat a legalacsonyabb ellenszolgáltatás szempontja alapján fogja elbírálni.
Ajánlatkérő a részvételi szakasz befejezését követően valamennyi jelentkezőt alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívta, majd részükre megküldte az ajánlati felhívást, valamint az elkészített dokumentációt.
A dokumentációban meghatározta a vénygyártás szakmai és műszaki feltételeit, a szerződési feltételeket, az ajánlat kötelező formáját és tartalmát, valamint a dokumentáció mellékleteként rendelkezésre bocsátott 1 db vényt és 1 db szemészeti vényt mintaként.
A dokumentáció II. fejezet "szakmai, műszaki feltételek" 2. pontjában a vény alaki kellékei pontban rögzítette ajánlatkérő, hogy a vények alaki és tartalmi szempontból feleljenek meg a mellékletként átadott mintáknak. Ezt követően a II. fejezet további pontjai tartalmaztak előírásokat a vény színére, a papír méretére, minőségére és a biztonsági elemekre vonatkozóan.
A dokumentáció IV. fejezetében az ajánlat kötelező tartalmaként ajánlatkérő előírta, hogy csatoljanak ajánlattevők a vényből és szemészeti vényből laponkénti kivitelben mintát. Előírta továbbá, hogy a mintákat perszonalizálni szükséges a dokumentációban megadott fiktív adattartalommal, valamint szükséges csatolnia dokumentációban megjelölt fajtájú és súlyú papírok egy mintáját.
Az ajánlati dokumentáció egyes rendelkezéseivel kapcsolatban ajánlattevők részéről több kérdés is felmerült, mely kérdésekre ajánlatkérő írásban válaszolt az ajánlattevők részére 2003. június 18. napján kelt levelében, valamint ezen levelében közölteket pontosította 2003. június 20. napján kelt levelében.
Kérdésként merült fel, hogy az ágazati kódmező nyomtatása szükséges-e vagy sem. Ezen kérdésre ajánlatkérő azt a választ adta, hogy a vényeken szerepelnie kell az ágazati azonosító kódmezőnek. A minták számára vonatkozó kérdésre ajánlatkérő végleges válasza az volt, hogy 50-50 db orvosspecifikus és szemészeti vényt kér. Közölte továbbá, hogy a dokumentációban nem határozta meg, hogy milyen fajtájú és súlyú papírra készítsék el, azonban mintavényeket és papírmintákat is csatolni szükséges.
Ajánlatkérő a 2003. június 18. napján kelt levelében felhívta az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az EAN 13 típusú vonalkód vonatkozásában az EAN Magyarország Kht.-vel tudnak érdemben egyeztetni.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. június 23. napjára a Pénzjegynyomda Rt. és Állami Nyomda Rt. közösen és a SZENZOR Kft. önállóan nyújtott be ajánlatot. A Pénzjegynyomda Rt. és Állami Nyomda Rt. közös ajánlattevő 4 × 25 db orvosspecifikus vénymintát csatolt az előírt papírtípus és súlytömeg alapján, valamint 4 × 25 db szemészeti vénymintát csatolt ugyancsak papírfajta és súlytömeg szerint. Csatolt továbbá papírmintákat is.
A SZENZOR Kft. 50-50 db mintát csatolt a vény és szemészeti vényekből, valamint szintén csatolta a kért papírmintákat.
Ajánlatkérő a beérkezett ajánlatokat közjegyző előtt felbontotta, ismertette az ajánlatok kötelező elemeit, valamint közölte, hogy az első tárgyalás időpontja 2003. június 30. napja lesz.
A bontás napján ajánlatkérő az ajánlatokat és a becsatolt mintákat (mintavényeket és papírmintákat) szakmai - szakértői - vizsgálat elvégzése céljából átadta a Papíripari Kutatóintézet Kft. részére.
Az ajánlatkérő által szakmai értékelésre felkért cég a véleményét 2003. június 26. napján elkészítette és azt ajánlatkérő részére átadta. A szakértő a vizsgálatot az ajánlati felhívás, a dokumentáció, valamint a csatolt ajánlatok és minták alapján végezte el.
A szakértő véleményében a közös ajánlattevő Pénzjegynyomda Rt. és Állami Nyomda Rt. tekintetében a 90 g/m2 laptömegű OCR- és az ofszetpapírokat kizárta, majd az értékelést a 80 g/m2 laptömegű OCR-papírok vonatkozásában végezte el a két ajánlattevőnél. A szakértő a közös ajánlattevő által csatolt vénymintával kapcsolatban több ponton tett kifogást, mind annak alaki, tartalmi elkészítésére, mind pedig az alkalmazott biztonsági elemek tekintetében, valamint a megajánlott papír minőségére vonatkozóan.
Ajánlatkérő 2003. június 30. napján, az első tárgyalás időpontjában közölte, hogy a Pénzjegynyomda Rt. és az Állami Nyomda Rt. közös ajánlatát a szakértői véleményben meghatározott hiányosságok miatt a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek nyilvánítja, így a közös ajánlattevő a tárgyalásokon már nem tud részt venni.
Ajánlatkérő a tárgyalásokat az egyetlen érvényesnek elfogadott ajánlattevővel folytatta. Ezt követően és 2003. július 2. napján kihirdette az eljárás eredményét, mely szerint az egyetlen ajánlattevő az eljárás nyertese. A nyertes ajánlattevővel ajánlatkérő a szerződést 2003. július 11. napján megkötötte.
Kérelmező 2003. július 3. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. A jogorvoslati kérelem úgy került benyújtásra, hogy azt a közbeszerzési eljárásban közös ajánlattevőként szereplő Pénzjegynyomda Rt. és meghatalmazás alapján az Állami Nyomda Rt. tag nyújtja be. A jogorvoslati kérelem további részében a "konzorcium" megnevezés kerül használatra.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson az Állami Nyomda Rt. jelen lévő jogi képviselőjével egyeztetve nyilatkozott, hogy a jogorvoslati kérelmet akként módosítja, hogy a továbbiakban már csak a Pénzjegynyomda Rt. a kérelmező fél. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kifogásolta a ajánlatkérő döntését, amellyel ajánlatát érvénytelenek nyilvánította. Álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértően állapította meg az ajánlat érvénytelenségét. Kérelmező előadta, hogy a szakértői vélemény megállapításaiból arra lehet következtetni, hogy a szakértő kizárólag a mintavényt hasonlította össze a dokumentációban kiadott mintával.
Megítélése szerint ajánlatuk megfelelt a dokumentáció és az ajánlati felhívás feltételeinek, ezért jogsértő ajánlatkérő döntése.
Kérelmező kifejtette, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő által felkért szakértő a vonalkód, a perszonalizált adatok, a vények színe, a festék hőállósága, valamint a papírok és biztonsági elemek tekintetében nem tett olyan megállapítást, hogy azok a dokumentációban előírt követelményeknek nem felelnek meg. Azt is nyilatkozta, hogy megítélése szerint az ajánlatot a dokumentációban illusztrációként megadott mintával minden mértékben teljesen azonosan kell elkészíteni. Álláspontja szerint az előállítandó vényeknek a dokumentációban előírt követelményeknek kell megfelelniük.
A szakértői vélemény egyes megállapításaival kapcsolatban kérelmező részletesen kifejtette, hogy azokkal nem ért egyet, azok nem alapozzák meg az érvénytelenséget, mivel nem támasztják alá, hogy az ajánlatuk eltér a dokumentáció feltételeitől.
Álláspontja szerint a dokumentáció nem tartalmaz arra nézve előírást, hogy a vénymintát az ajánlott és specifikált papíron kell benyújtani. Az sem volt előírás, hogy a papírszállítótól garanciát kell kérni, ezért azon szakértői megállapítás kérelmező szerint, hogy a vényminta papírja és a papírminta nem azonos és nem is azonos laptömegű, illetőleg, hogy a megajánlott ofszetpapírra nincs garancia, nem eredményezheti ajánlatuk érvénytelenségét.
Ugyancsak nem szolgálhat alapul az ajánlatuk érvénytelenségére kérelmező véleménye szerint az, hogy az alapnyomat színe eltér a mintától. A dokumentáció csak azt rögzítette, hogy a vény színe rózsaszínű legyen.
A dokumentáció szintén nem tartalmazott előírást a feliratok méretére, illetőleg arra, hogy a vény felső részében található keretbe milyen mintázat kerüljön. Kérelmező előadta továbbá, hogy a biztonsági elemek kidolgozására sem tartalmaz a dokumentáció előírásokat. Az EAN 13 vonalkód megfelelőségére vonatkozóan kérelmező véleménye szerint nem tesz a dokumentáció semmilyen előírást, míg az ágazati azonosító mezővel kapcsolatban annak helye nem szerepel a mintán. A feltett kérdésre adott ajánlatkérői válasz az volt, hogy igényt tart arra, hogy az azonosító kódmező szerepeljen a gyártandó vényeken. Ezért került kialakításra a csatolt vénymintán az ágazati azonosító kódmező.
Kérelmező kifejtette ezen túlmenően, hogy az ajánlatban szerepel a papír specifikációja, mivel a vénymintát a Pénzjegynyomda Rt. fejlesztette ki, ezért szerepel rajta kizárólag csak ő gyártóként. Az orvos perszonalizált adatok elhelyezkedésére vonatkozó tűrésértékek nem kerültek meghatározásra a dokumentációban, valamint a nyomathordozó esetleges alkalmatlansága esetén a károk viselésére vonatkozóan nem volt külön előírás.
Kérelmező kérelmében összefoglalóan előadta, hogy véleménye szerint a szakértői vélemény egyetlen megállapítása sem olyan jellegű, amely az ajánlatuk érvénytelenségét megalapozná, ezért kérik a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg ajánlatkérő döntését, állapítsa meg a jogsértést, és ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg a szerződés megkötését.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelem elutasítását kérte. Az elutasítás elsődleges indoka, hogy a kérelmet jogalanyisággal nem rendelkező személy terjesztette elő, mivel a kérelmező álláspontja szerint a Pénzjegynyomda Rt. és Állami Nyomda Rt. konzorcium. A "konzorcium" a magyar jogban nem jogalany, így kérelem benyújtására sem jogosult. Kérelmet csak a konzorciumot alkotó társaságok terjeszthetnek elő, mivel jogsérelmet is csak ők szenvedhetnek ajánlatkérő álláspontja szerint. Ezért ajánlatkérő a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását kérte a Döntőbizottságtól elsődlegesen. Másodsorban a kérelmező kérelmét érdemben is megalapozatlanak tartja. Ezzel kapcsolatosan ajánlatkérő előadta, hogy a kérelmező olyan hibákat vétett, amely mindenképpen megalapozza érvénytelenné nyilvánításukat, hiszen az ajánlatukban közöltek és a csatolt mintavény megjelenítése nem fedi egymást (pl. az UV-fényben sárgán fluoreszkáló nyomat normál megvilágításban nem láthatatlan…).
Mellékelten csatolta a felkért szakértő általa kérelemre tett észrevételeket azzal, hogy az abban foglaltakkal teljes mértékben egyetért. A csatolt szakértői észrevételben a szakértő előadta, hogy ajánlatkérő minta szerinti gyártást írt elő, ezért jogszerűen vizsgálta meg a mintavényeket a dokumentációban közreadott vényekkel, és az attól való eltérés nem fogadható el. Nyilatkozott továbbá, hogy az összehasonlítást nemcsak a minták tekintetében végezte el, hanem az ajánlatokat a dokumentációval is összevetette. A szakértő változatlanul fenntartotta, hogy a szakvéleményben tett kifogásai megalapozottak és téves azon kérelmezői előadás, mely szerint a kérelmező ajánlata megfelel a dokumentációnak és a mintavények megfelelnek a kiadott mintának. A kérelmező ezen túl a szakvéleményben tett egyetlen állítást sem tudott megcáfolni a szakértő álláspontja szerint.
Egyéb érdekelt SZENZOR Kft. ajánlattevő észrevételében előadta, hogy ajánlatkérő nem sértette meg a törvény rendelkezéseit a közbeszerzési eljárás során. A kérelmező kérelmét megalapozatlannak tartja. Álláspontja szerint is minta szerinti gyártást kért ajánlatkérő. Megítélése szerint a vényeknek minden tekintetben meg kellett felelniük a kiadott mintának, kivéve a biztonsági elemeket. Észrevételezte továbbá, hogy a konzorcium nem önálló jogi személy, ezért nem is olyan ügyfél, amely jogorvoslati kérelem alanya lehet. Kérte a kérelem elutasítását, illetve az eljárás megszüntetését.
A Döntőbizottság elsődlegesen megvizsgálta, hogy a 2003. július 3. napján benyújtott beadvány alapján ki a jogorvoslati eljárást benyújtó szervezet és vonatkozásában fennáll-e a Kbt. 79. § (3) bekezdésében rögzített követelmény.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése értelmében a Bizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 16. § (3) bekezdése szerint a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni. A kérelem elintézését nem lehet megtagadni azért, mert elnevezése nem egyezik a tartalmával.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése kimondja, hogy a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.
A 2003. július 3. napján előterjesztett beadvány elején rögzítésre került, hogy a kérelmet a Pénzjegynyomda Rt. - Állami Nyoma Rt. konzorciumának Pénzjegynyomda Rt. konzorciumi vezető tagja és az Állami Nyomda Rt. tag terjeszti elő. A Pénzjegynyomda Rt. képviseletét a vele munkaviszonyban álló jogtanácsosa látja el, míg az Állami Nyomda Rt. cégjegyzésre jogosult tagja meghatalmazást adott a Pénzjegynyomda Rt. képviseletében eljáró jogtanácsos részére a képviselet ellátására.
Ezt követően a beadványban a Konzorcium megjelölés szerepel, míg aláírásként is a Pénzjegynyomda Rt. és Állami Nyomda Rt. konzorciuma kerül megjelölésre.
A Döntőbizottság a beadvány tartalmát megvizsgálva megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmet a közbeszerzési eljárásban közös ajánlattevőként (a közbeszerzési eljárásban "Konzorcium" elnevezéssel) megjelenő Pénzjegynyomda Rt. gazdasági társaság és az Állami Nyomda Rt. gazdasági társaság terjesztette elő közösen. A kérelmet előterjesztő társaságok pedig jogi személyek, ezen túl mindkettő társaság a közbeszerzési eljárás ajánlattevőjének tekintendő, így akár közösen, akár különkülön jogosultak a Kbt. 79. § (3) bekezdése értelmében jogorvoslati kérelmet előterjeszteni.
Tekintettel azon tényre, hogy az Állami Nyomda Rt. a jogorvoslati tárgyaláson kérelem előterjesztésére irányuló szándékától elállt, így a jogorvoslati eljárásban kérelmezőként már csak a Pénzjegynyomda Rt. kérelmezői minősége állapítható meg. Miután az Állami Nyomda Rt. kérelmét lényegében visszavonta, így okafogyottá vált annak vizsgálata is, hogy az általa a Pénzjegynyomda Rt. jogtanácsosa részére adott meghatalmazása megfelelő volt-e.
Az Áe. 14. § (1) bekezdése értelmében az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. Ilyenkor a közigazgatási szerv az eljárást megszünteti, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a közigazgatási szerv az eljárást folytatja. Az eljárás megszüntetéséről a 13. § (2) bekezdése szerint az értesítetteket, az eljárás folytatásáról pedig az ügyfelet értesíteni kell.
Az Állami Nyomda Rt. a fentiek alapján jogszerűen tehetett a tárgyaláson nyilatkozatot a kérelem visszavonására. A jogorvoslati eljárás megszüntetésére azonban nem kerülhet sor, mivel az ajánlatkérő eljárásával kapcsolatban a jogorvoslati kérelmet előterjesztő másik ajánlattevő a Pénzjegynyomda Rt. továbbra is fenntartotta a 2003. július 3. napján - határidőben - előterjesztett kérelmét.
A Pénzjegynyomda Rt. is ajánlattevő volt a vitatott közbeszerzési eljárásban, így a Kbt. 79. § (3) bekezdésben foglaltak szerint jogorvoslati eljárás indítására jogosult.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta, hogy ajánlatkérő döntése a Pénzjegynyomda Rt. és Állami Nyomda Rt. közös ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról jogszerű volt-e és e körben megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan az alábbi indokok alapján.
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
Jelen esetben ajánlatkérő elkészített egy dokumentációt, amelynek részét képezte a szakmai, műszaki egyes elvárások meghatározásán túl a beszerzés tárgyaként meghatározott vényeknek egy-egy darab mintája is. Ajánlatkérő olyan vényt használt fel mintaként, amely jelenleg forgalomban van.
Ajánlatkérő azt is megkövetelte a dokumentációban, hogy az ajánlattevők az ajánlatuk megadása mellett csatoljanak vénymintát az általuk megajánlott, gyártani kívánt termékekből, azaz a vényekből, ezen kívül kötelezően előírta azt is, hogy ajánlattevők az ajánlatban megadott fajtájú és laptömegű papírokból papírmintát mellékeljenek.
A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy az ajánlatkérői dokumentáció részét képezte a vényminta, amelynek a dokumentációban foglaltak szerint meg is kellett felelni.
A gyártandó vények tekintetében a Döntőbizottság nem osztotta azon ajánlatkérői előadását, miszerint a feladat egy a vénymintáknak minden paraméterében megegyező vény előállítását jelentené.
Ezen ajánlatkérői okfejtésnek maga a dokumentáció mond ellent, mivel a dokumentáció a mintának való megfelelés körében csak annak alaki és tartalmi szempontjait jelölte meg. Ezt követően a vény egyéb műszaki, szakmai megjelenítésével kapcsolatban, úgymint a vény színe, a biztonsági elemek, vények visszaolvashatósága körében külön rendelkezett elvárásairól.
A vény alaki és tartalmi szempontjai azt jelentik, hogy a gyártandó terméknek milyen formában (külalakban) kell megjelenniük és, hogy azon milyen - külön nem nevesített - adatoknak kell megjelenni és milyen elrendezésben. Erre vonatkozóan a dokumentáció további előírásokat nem is tartalmazott.
Azt, hogy az egyes gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök, valamint szemészeti eszközök milyen megjelenésű és milyen alapvető adattartalommal rendelkező vényen rendelhetők meg társadalombiztosítási támogatással, illetve kölcsönözhető a gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről, valamint a rendelés, forgalmazás, kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről szóló 19/2003. (IV. 29.) ESzCsM rendelet határozza meg. A hivatkozott rendelet 5. és 6. számú melléklete tartalmazza a rendeléshez szükséges nyomtatványokat.
A fentiek alapján tehát az ajánlatkérő általa beszerzés tárgyaként előállítani kért vényeknek jogszabály által meghatározott alakisággal és tartalommal kell rendelkezniük.
A dokumentáció részévé tett minták alakiságán és annak tartalmi követelményén túl az egyéb szakmai, biztonsági követelmények tekintetében az ajánlatkérő a dokumentáció szöveges részében határozott meg előírásokat.
Ajánlattevőknek tehát az ajánlatukat úgy kellett elkészíteniük, hogy azzal egyrészt alaki és tatalmi szempontból kielégítsék az alapvető, jogszabály által is determinált követelményeket - amelyeknek szöveges leírását, illetve a jogszabály meghatározását a csatolt mintapéldányok helyettesítették a dokumentációban - jelen esetben a csatolt minták határozták meg -, illetőleg a dokumentációnak a további szakmai, műszaki követelményeit teljesítő előállítását vállalják. Mindezeken túl ajánlatkérő előírta ajánlattevők részére, hogy az általuk megajánlott termék vonatkozásában mintapéldányokat csatoljanak, illetőleg a megajánlott papírokról is mintát csatoljanak. Ezáltal az ajánlattevők ajánlatainak szerves és elengedhetetlen részét képezték maguk a mintapéldányok és a papírminták is. Az ajánlatok értékelése során történő tartalmi vizsgálatához tehát az ajánlat teljes terjedelmének, azaz a csatolt minták vizsgálata is hozzá tartozik. Az ajánlatoknak teljes terjedelmében - ellentmondások nélkül - kell kielégíteniük az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírt ajánlatkérői követelményeket.
Jelen esetben az ajánlatkérő által csatolni kért minták lényegében azt a célt szolgálták, hogy azok alátámasszák ajánlattevők ajánlati vállalásait, azaz, hogy az ajánlatukban vállaltak szerint a gyártást meg tudják valósítani.
A fent kifejtettek mellett a Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjában részletezett érvénytelenséget, tehát hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek, már egyetlenegy, a felhívásnak és dokumentációnak meg nem felelő ok is megalapozza. Ennek megfelelően az ajánlatkérő döntése addig, ameddig a megjelölt okok közül egyetlen érvénytelenséget megalapozó körülmény fennáll, jogszerűnek tekinthető, még akkor is, ha van olyan ok, amelyről megállapítható, hogy nem eredményezhet érvénytelenséget.
A fenti megállapítások alapján a Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérői döntést megalapozó szakértői véleményt abból a szempontból, hogy az abban megjelölt kifogások között találhatóak-e olyanok, amelyek igazolják, hogy a Pénzjegynyomda Rt. és Állami Nyomda Rt. közös ajánlattevő (a továbbiakban: közös ajánlattevő) ajánlata nem felelt meg a felhívás és dokumentáció előírásainak.
Az ajánlatkérő által felkért szakértő a közös ajánlattevő ajánlatát a 90 g/m2 laptömegű vények tekintetében a csatolt minták alapján kizárta.
A Döntőbizottság ezen rész tekintetében megállapította, hogy a közös ajánlattevő ajánlatát akként nyújtotta be, hogy a megajánlott papír mintáján túl a gyártani vállalt vényekből a mintákat papírfajta és laptömeg szerint készítette el és nyújtotta be az ajánlatával együtt.
A kérelmező maga sem vitatta, hogy az az ajánlatban szereplő papírminta és a vényminta papírjának színe (fehérsége) nem volt azonos.
A közös ajánlattevő ajánlatában lényegében kétféle papírminta szerepelt ugyanazon vállalásának megerősítésére. Mivel az ajánlat mind a papírmintát, minta papírmintára nyomtatott vénymintát is tartalmazta, mindkettő az ajánlat tartalmát, illetve részét képezte, ezért ajánlatkérő ezeket nem hagyhatta figyelmen kívül az ajánlatok vizsgálatakor. Ajánlatkérő jogszerűen azt sem tehette volna meg, hogy a közös ajánlattevő ajánlatában szereplő kétféle papír közül egyet önkényesen választ, meghatározva ezzel, hogy melyiket veszi figyelembe, hiszen ajánlatkérő sem módosíthatja az ajánlatok tartalmát, ahhoz nem tehet hozza, abból nem vehet el. Ajánlatkérő a vizsgálat során azt teheti csak meg, hogy észleli a megállapított ellentmondást, és abból levonja az általa jogszerűnek tartott következtetést.
A Döntőbizottság megítélése szerint ajánlatkérő a közös ajánlattevő ajánlatában meghatározott ellentmondásból helyes következtetést vont le, ugyanis az ajánlatban csatolt mintákból fakadó eltérések miatt a papírminták nem vehetőek figyelembe. Ez azt jelenti, hogy a közös ajánlattevőnek nincs megfelelő, vizsgálható papírmintája, amely miatt a 90 g/m2 laptömegű OCR/ICR papírfajta tekintetében tett ajánlata érvénytelen.
Az ajánlatkérő által felkért szakértő megállapította továbbá, hogy a közös ajánlattevő által megajánlott ofszetpapírok sem elfogadhatóak, mivel ezen papírok csak akkor alkalmasak a számítástechnikai eszközökben történő használatra, ha a gyártó a használatra alkalmas technológiát használ és erről garanciát ad ki. A közös ajánlattevő vonatkozásában a gyártótól írásban garanciát kértek, azonban ilyen garanciát nem kaptak.
Ajánlatkérő a dokumentációjában előírta, hogy a laponként nyomtatott változata a vényeknek alkalmasnak kell lennie a mátrix-, tintasugaras és lézernyomtatókhoz, valamint kézi kitöltéshez.
Ajánlatkérőnek az ajánlatok vizsgálata során joga van meggyőződni arról, hogy az ajánlatban szereplő vállalások, nyilatkozatok megfelelőek-e, amennyiben az az ajánlatból egyértelműen nem állapítható meg.
Miután a közös ajánlattevő ajánlatában megadott, felhasználni kívánt papír gyártójaként megjelölt cég kérésre nem adott írásbeli garanciát, így a közös ajánlattevő ajánlatában megadott ofszet papírtípus esetében nem volt igazolható az ajánlatok értékelése során, hogy a megajánlott papír teljesíteni tudja-e azt a feltételt, hogy az alkalmazható a kívánt számítástechnikai eszközökben.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja az, hogy a közös ajánlattevő ajánlatát az ofszetpapírokra tekintettel is jogszerűen zárta ki a további értékelésből és nyilvánította érvénytelennek e körben.
Az ajánlatkérő szakértője által a 80 g/m2 laptömegű OCR-papír vonatkozásában elvégzett értékelése során számos műszaki, technikai, alaki kifogást, hiányosságot határozott meg a közös ajánlattevő ezen ajánlati része tekintetében is.
A Döntőbizottság megvizsgálva a szakértői vélemény megállapításait arra a következtetésre jutott, hogy a szakvéleményben meghatározott kifogások közül az alábbiak közül bármelyik önállóan is megalapozza a közös ajánlattevő ajánlata ezen részének érvénytelenségét az alábbi indokok alapján:
A szakvélemény megállapította, hogy az ágazati azonosító kód hiányzik a megnevesítésből, helyette kézi kitöltésű mező és keret található, így nem megfelelő.
A fentebb már kifejtettek alapján a gyártandó vény nyomtatvány alakilag kötött. Ez egyrészt következik alapvetően a már hivatkozott 19/2003. (IV. 29.) ESzCsM rendeletben szereplő mintákból, másodsorban az ajánlatkérő dokumentációja alapján, amely kimondta, hogy a gyártandó vény alakilag feleljen meg a dokumentációban szerepeltetett mintának.
Ajánlattevőknek tehát nem volt lehetőségük arra, hogy a vény nyomtatvány esetében alaki megjelenésbeli változtatásokat hajtsanak végre. A kérelmező által hivatkozott 2003. június 18-i ajánlatkérő 1. pontban adott válasza csak azt erősíti meg, hogy az ágazati azonosító kód mezőnek szerepelnie kell a vényeken. Ezen válaszában sem adott ajánlatkérő lehetőséget arra, hogy a vény alaki megjelenésén módosításokat végezzenek ajánlattevők. Azt nem is tehették volna meg, hiszen a vonatkozó rendelet határozza meg a nyomtatvány formáját. A közös ajánlattevők ajánlatukban egy külön rovatot alakítottak ki az orvos adatai rovaton belül, amely sem a hivatkozott rendelet mellékletében szereplő mintákon, sem pedig az ajánlatkérő által a dokumentációban kiadott mintában nem lelhető fel. A közös ajánlattevők az ágazati azonosító kód mező szerepeltetésének kialakításakor olyan külső megjelenésében változtatták meg a gyártandó vények alakját, amelyre nem volt lehetőségük a dokumentáció szerint, így az ajánlatuk ebben a részében eltért a dokumentáció feltételeitől.
A szakértő kifogásolta továbbá, hogy a biztonsági elemek között a közös ajánlattevő ajánlatában leírtaktól eltérően láthatatlannak nevezett, csak az UV-fényben sárgán fluoreszkáló nyomat normál megvilágításnál sárga foltként látható.
A közös ajánlattevő ajánlata 26. oldalán a védelmi elemek ismertetésénél a biztonsági festékek között rögzítette, hogy a vény tartalmaz normál megvilágításnál láthatatlan biztonsági nyomatot is, amely meghatározott helyeken, különböző méretű OEP-emblémákból áll. Ez a nyomat UV-fényben intenzíven sárga színben fluoreszkál.
A közös ajánlattevő által az ajánlat részeként csatolt minták esetében azonban az ajánlat szöveges részében normál megvilágításnál láthatatlan OEP-emblémák szabad szemmel, normál megvilágítás mellett is láthatóak.
A közös ajánlattevő ajánlatában tehát a kötelezően megjelenítendő biztonsági elemek közül a vénynek UV-sugárzásban világító (fluoreszkáló) nyomattal történő ellátását az ajánlatban csatolt minta alapján nem tudta az ajánlatának leírása szerint megjeleníteni, illetve ezen biztonsági nyomat esetében nem állapítható meg - az ajánlatban szereplő ellentmondás folytán -, hogy a gyártandó vényen ezen biztonsági elemet ki tudja- e alakítani. Az azonban megállapítható volt, hogy a mintán az ajánlatának megfelelően nem tudja teljesíteni.
A fentiekben részletezett ellentmondása miatt a közös ajánlattevő ajánlatában az előírt biztonsági elemek egyike nem volt figyelembe vehető, ezért ajánlata e körben nem felelt meg az elvárásoknak, ezért ezen hiányossága az ajánlat érvénytelenségének a megállapítását önmagában is megalapozhatta.
A szakértői vélemény a nyomathordozó papír specifikációját is kifogásolta. Ajánlatkérő a dokumentáció 10. oldalán 4.2. pontban meghatározta, hogy a felhasználandó papírt specifikálni kell.
A közös ajánlattevők ajánlatában csatolt specifikációs lapok német nyelvű és magyar nyelvű változatai eltértek, csak a magyar nyelvű táblázatban volt fellelhető a megajánlott papírfajta megjelölése.
Már önmagában ezen ellentmondása az ajánlatnak is lehetőséget biztosítana ajánlatkérő számára az ajánlat érvénytelenítésére, hiszen ajánlattevőknek a kötelezettsége, hogy az ajánlatukat olyan egyértelműen és pontosan készítsék el, hogy ajánlatkérő az alapján annak tartalmát meg tudja állapítani és az elvárásainak való megfelelőségét vizsgálni tudja.
Ajánlatkérőnek nem kötelezettsége alapvetően, hogy a hiányos, nem egyértelmű ajánlati tartalmat ajánlattevő helyett határozza meg, illetőleg a kétségeket külön vizsgálattal tisztázza, annak érdekében, hogy az ajánlat versenyben maradhasson.
Mivel a közös ajánlattevő ajánlatában a felhasználni kívánt papír specifikációja nem teljes egyértelműséggel lett ismertetve az ajánlatban, így ezen ok érvénytelenségi okként való megjelölése is megalapozott ajánlatkérő részéről. Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a felkért szakértő nyilatkozata szerint megkísérelte beazonosítani a megajánlott papírt, azonban a gyártó internetes honlapján az elbírálás idején nem volt fellelhető a megajánlott papírfajta.
A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy a szakértői véleményben tett egyes kifogások, megjegyzések - annak ellenére, hogy azok tényszerűek - nem vezethetnek érvénytelenséghez. Ilyen szakértői megállapítás az alapnyomat színmintától való eltérése. E körben ugyanis - a fentebb már kifejtettek alapján - nem a mintának kellett megfelelni, hanem a dokumentáció előírásának, amely csak azt írta elő, hogy rózsaszín alapnyomatú legyen a vény. Ilyen az egyes biztonsági elemek körében - kivéve az UV-fényben világító nyomatot - tett megjegyzései, amelyek lényegében csak a biztonsági elemek mintától eltérő kialakítását rögzítik. A biztonsági elemek esetében a dokumentáció szöveges része volt az irányadó, amely csak azt rögzítette, hogy a kívánt biztonsági elemek kerüljenek kialakításra.
A szakértői vélemény egyes hiányosságokra vonatkozó megállapítása pedig nem volt tényszerű, azok szerepeltek az ajánlatban, illetőleg feltüntetésre kerültek a mintán. Ezek közé a megállapítások közé tartozik például négyékezetes karakter-képzés algoritmusa átadásának hiányolása. A közös ajánlattevő az ajánlat 27. oldalán rögzíti, hogy az OEP részére lezárt borítékban átadja a karakterképzés algoritmusát.
A fent kifejtettek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a közös ajánlattevőnek a 80 g/m2 laptömegű OCR-papírra nyomtatott vények esetében több olyan szakértői kifogása is helytállónak bizonyult, továbbá ezen kifogások olyan jellegűek voltak, amelyek a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára alapított érvénytelenség megállapítását külön-külön is jogszerűen eredményezhették, ezért ajánlatkérő döntése, amellyel a közös ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, nem volt jogsértő.
Tekintettel a fent előadottakra a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. augusztus 12.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
