KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7070)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.367/10/2003.
Tárgy: az Ép-Total Kft. jogorvoslati kérelme az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Ép-Total Kft. (1031 Budapest, Vízimolnár köz 2., képviseli: dr. Erdélyi György ügyvéd, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 34., a továbbiakban: kérelmező) által az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13., nevében és megbízásából eljár: Tolna Megyei Állami Közútkezelő Kht., 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "6532 sz. út 0+000-9+200 km közötti szakasz rehabilitációjának engedélyezési terve" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló adatok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson előadottak alapján az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. április 16-án, a Közbeszerzési Értesítő 16. számában meghirdetett ajánlati felhívásával az alábbi tárgyú közbeszerzési eljárást kezdeményezte:
"I. 6. sz. főút 112+700-115+700 km közötti szakasz négynyomúsításának engedélyezési és kiviteli terve, II. 6532 sz. út 0+000-9+200 km közötti szakasz rehabilitációjának engedélyezési terve"
Ajánlatkérő az ajánlati felhívását a Közbeszerzési Értesítő 21. számában közzétett hirdetményével 2003. május 21-én módosította, mely módosítás alapján a beszerzés tárgya és mennyisége a rendelkező részben meghatározott szöveggel került meghatározásra.
Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt. Az ajánlati felhívás módosítása a továbbiakban az ajánlatok bírálati részszempontjaihoz tartozó súlyszámokat módosította. Ennek alapján az elbírálás részszempontjai és a hozzá tartozó súlyszámok: ajánlati ár 7 súlyszámmal és teljesítési határidő 3 súlyszámmal.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatok és tények között a "műszaki alkalmasság igazolása a Kbt. 44. § (2) bekezdése" szerinti részében az alábbiakat is feltüntette ajánlatkérő:
- "a megelőző 3 év legjelentősebb úttervezési munkáinak ismertetése, az ellenszolgáltatás összegének, a teljesítés helyének, a szerződéskötő másik félnek a megnevezésével, az információt szolgáltató személy nevének és elérhetőségének megadásával,".
Az ajánlati felhívás 11. b) pontjában az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai között az első francia bekezdésben az alábbiakat határozta meg ajánlatkérő:
- "ha nem rendelkezik az utolsó 3 évben legalább 1 db 10 millió forintot meghaladó értékű, a tárgyi munkához hasonló komplexitású referenciával,".
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pont harmadik francia bekezdésében a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerinti hiánypótlási lehetőséget kizárta.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pontjának harmadik francia bekezdésében az alábbiakat tüntette fel:
- "Ajánlattevőnek önállóan (jelen eljárásba bevonni kívánt alvállalkozók nélkül) kell megfelelnie az alkalmassági feltételeknek."
Az ajánlattevő dokumentációt is készített, amely az ajánlattételhez útmutatót, mintanyomtatványokat, általános szerződési feltételeket és a tervezési feladat leírását tartalmazta. A referenciamunkákkal kapcsolatos adatokat a "C/2" mintanyomtatványon és mellékletén lehetett feltüntetni.
Az ajánlatkérő az ajánlattevők kérdéseit megválaszoló 2003. június 26-án kelt levelében a 17. kérdésre a következő választ adta:
Kérdés: "A referenciamunkáknál az alvállalkozó munkája figyelembe vehető?
Válasz: Igen, ebben az esetben jelezni kell, milyen mértékben vett részt a tervezésben, milyen munkarész elvégzését végezte."
2003. július 1-jéig az ajánlattételi határidőig a kérelmezőn kívül az UVATERV Rt., a Tura-terv Kft., a Tetthely Kft., a Crea-Tura Kft., az UTIBER Kft. és a Civil-Plan Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő 2003. július 11-én tartotta az eredményhirdetést, melyen kihirdette, hogy az eljárás nyertese a Tetthely Kft., második legkedvezőbb ajánlatot a Civil-Plan Kft. tette, míg a kérelmező a szerződés teljesítésére alkalmatlan az ajánlati felhívás 11. b) pontja alapján. Ezzel kapcsolatban az eredményhirdetésen elhangzott szóbeli tájékoztatás szerint az alkalmatlanná minősítés indoka az, hogy kérelmező nem rendelkezik 10 millió forintot meghaladó értékű, a tárgyi munkához hasonló komplexitású referenciával.
Az összegzés az eljárásról című irat 3. pontjában ajánlatkérő az alábbiakat tüntette fel:
"Az érvénytelen ajánlatot tevő, kizárt, illetve alkalmatlan ajánlatot tevők neve, és az érvényesség, a kizárás, vagy az alkalmatlanság indokai: az ajánlati felhívás 11. b) pontja alapján az értékelő bizottság az Ép-Total Kft.-t a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítette, a versenyből kizárta."
Kérelmező 2003. július 17-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson pontosított.
Kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság tiltsa meg a még meg nem kötött szerződés megkötését, semmisítse meg ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott, a kérelmezőt a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítő döntését és a közbeszerzési eljárást lezáró döntést.
Kérelmének indokolásául előadta, hogy az ajánlatában bemutatott referenciák között két munka is megfelelt a feltételeknek, ekként a 311. főúttal kapcsolatos rehabilitációs tevékenységet és a Budapest Csepel Önkormányzat megrendelővel létrejött szerződést tüntette fel. A 311. főút rehabilitációjával kapcsolatban előadta, hogy ez nem csak a tárgyi munkához hasonló komplexitású munka volt, hanem kifejezetten a tárgyi munkával megegyező típusú vállalkozási tevékenység. Ajánlatához mellékelten csatolta a Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. ajánlatkérő és jelen kérelmében támadott eljárásban kérelmező alvállalkozójaként szereplő Ab-ovo Mérnökiroda Bt. közötti tervezési szerződést.
A szerződés vállalkozási díja bruttó 18 875 000 forint, azaz meghaladja a referenciamunkával szemben támasztott ajánlatkérői feltétel szerinti értéket. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő által a kérelmező kérdésére adott válasz szerint az alvállalkozó referenciája figyelembe vehető, tévesen döntött úgy az ajánlatkérő, hogy a jelzett referencia nem felel meg a feltételeknek.
A Budapest Csepel Önkormányzat megrendelővel létrejött többéves szerződéses jogviszonyra 2002. augusztus 10-én kötött engedélyezési és kivitelezési tervezési szerződés a hozzá tartozó tervezői művezetői szerződéssel együttesen 11 789 750 forint szerződéses ellenértéket tartalmaz, így ez is megfelel az ajánlatkérő által előírt alkalmassági feltételnek, továbbá komplexitásában is megfelel a beszerzés tárgyának.
Kérelmező a jogorvoslati kérelméhez a hivatkozott referenciamunkák szerződéseit becsatolta.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre 2003. július 24-én tett észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az ajánlati felhívás 10. b) pontjában az ajánlattevő alkalmatlanná minősítése szempontját határozta meg 10 millió forintot meghaladó értékű referenciával. Az ajánlattételi szakban feltett kérdés és az arra adott válasz szerint az alvállalkozó referenciája is figyelembe vehető a referencia vizsgálata során. Ajánlatkérő a kérdést úgy értelmezte és a választ annak alapján adta meg, hogy az ajánlattevő alvállalkozóként végzett korábbi munkáját is figyelembe veszi referenciaként, de ebben az esetben jelezni kell, hogy ajánlattevő, mint alvállalkozó milyen mértékben vett részt a feltüntetett munkában.
A kérelmező által hivatkozott 311. sz. főút rehabilitációtervezési munkaajánlatban feltüntetett ellenértéke 15 500 000 forint volt, melyből ajánlattevő saját munkája az ajánlatban szereplő adatok szerint 40% (6 200 000 forint), így azt - mivel a kért értéket nem éri el - referenciaként nem tudta figyelembe venni.
Megjegyezte továbbá ajánlatkérő, hogy kérelmező a jogorvoslati kérelemben állítottakkal ellentétben nem csatolta ajánlatához az Ab-ovo Mérnökiroda Bt. és a Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. közötti szerződést. Emiatt az Ab-ovo Mérnökiroda Kft.-nek a 311. számú főút rehabilitációjának tervezésében való közreműködéséről, illetve az ajánlattevővel való esetleges együttműködéséről nem is lehetett tudomása.
A Csepel Polgármesteri Hivatallal kötött földutak szilárd burkolattal való ellátása tárgyú tervezési szerződés szerinti referencia ajánlatkérő megítélése szerint nem egyenértékű az Országos Közúthálózat rehabilitációja engedélyezési terve elkészítésével, mely útszélesítést, nyomvonal-korrekciót, műtárgyak, csomópontok tervezését tartalmazta. Hivatkozott az ÚT 2-1. 201. számú útügyi műszaki előírás rendelkezéseire, melyek szerint más fejezetben (eltérő feltételekkel) határozzák meg a helyi és országos közutak tervezésének szabályait. Előadta továbbá, hogy az ajánlatban feltüntetett megfogalmazásból nem derül ki, hogy egy összefüggő, 10 millió forint értéket meghaladó tervezési munkáról van-e szó. Az "évente 10 millió forint" kifejezés megítélése szerint több kisebb munkát takart, és ajánlatkérő nem részletezte pontosan, milyen munkát végzett, továbbá ez a 10 millió forintos munka nem felelt meg a 10 millió forintot meghaladó referencia előírásának. Ajánlatkérő megjegyezte, hogy ajánlattevő az ajánlatban 10 millió forint értékű munkát tüntetett fel, azonban a jogorvoslati kérelemben már 11 789 750 forintot említ, melybe beleérti a tervezői művezetést is.
Ajánlatkérő a fentiek alapján kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő bejelentette, hogy a szerződést a Döntőbizottság határozatának kézhezvétele után, annak függvényében köti meg a nyertes ajánlattevővel.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése kimondja, hogy a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével).
A Kbt. 44. § (4) bekezdés alapján az ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az ajánlattevőre és az alvállalkozókra vonatkozóan egymástól eltérő alkalmassági igazolási módot is előírhat. Ha azonos igazolási módot ír elő, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevőnek és az alvállalkozóknak együttesen kell megfelelniük az előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.
A Kbt. 44. § (6) bekezdésében az szerepel, hogy az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. (8) bekezdésében rögzíti, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
A kérelmező ajánlatának 62. oldalán található az ajánlati dokumentáció szerint feltüntetett referenciamunkák listája. Kérelmező e listán öt munkát tüntetett fel, azonban jogorvoslati kérelmében csak két munkát minősít az ajánlati felhívásban meghatározott alkalmassági, alkalmatlansági feltételeknek megfelelőnek. [ három másik referencia értéke 5 millió forint alatti, holott az ajánlati felhívás 11. b) pontjában 10 millió forintot meghaladó értékű referencia volt az előírás.]
Projekt/munka megnevezése, helye, jellege
311. sz. főút rehabilitáció, 31 km útrehabilitáció
- megrendelő: PEMÁK Kht.
- befejezés éve: 2000
- átfutási idő (év): 2
- szerződés nettó értéke (millió Ft): 15 500 000
- saját munkák aránya (%): 40
- peres eljárás vagy kötbér: nincs
Földutak szilárd burkolattal való ellátása, évente 4 km út, járda, szükség szerint szennyvíz-, csapadékcsatorna
- megrendelő: Csepel Polgármesteri Hivatal
- befejezés éve: 2000-2002.
- átfutási idő (év): 3
- szerződés nettó értéke (millió Ft): 10 000 000
- saját munkák aránya (%): 100
- peres eljárás vagy kötbér: nincs
Kérelmező az ajánlatában e táblázaton túl a referenciákkal kapcsolatban egyéb iratot, szerződéstervezetet, illetve más, a szerződések összegszerűségére vonatkozó utalást, nyilatkozatot nem tett, iratot nem csatolt.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pontjában rögzítette, hogy az ajánlattevőnek önállóan kell megfelelni az alkalmassági feltételeknek, azaz a jelen eljárásba bevonni kívánt alvállalkozók referenciái, egyéb feltételei, adatai nélkül kell eleget tenni az alkalmassági feltételeknek. Ennek alapján ajánlatkérő az ajánlattevőkre és az alvállalkozókra eltérő alkalmasság igazolási módot írt elő, így a Kbt. 44. § (4) bekezdés azon rendelkezését, hogy az ajánlattevő és alvállalkozója együtt felelhet meg az alkalmassági, alkalmatlansági feltételeknek, nem lehet alkalmazni. A kérelmező által feltett kérdésre adott válaszában ajánlatkérő rögzítette azt is, hogy az ajánlattevő az általa alvállalkozóként végzett tevékenységet is felhasználhatja referenciaként. Ezzel kapcsolatban kifejezett előírás volt, hogy fel kell tüntetni azt, hogy milyen mértékben (%) vett részt a tervezésben, illetve milyen munkarész elkészítését végezte.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése alapján ajánlatkérő az ajánlati felhívásához kötve van, míg az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és dokumentációban, ideértve az ajánlattevői kérdéseket és válaszokat is, megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Ennek megfelelően az ajánlati felhívás 16. pontjában szereplő előírást az ajánlattevő alkalmasságának vizsgálata során az ajánlatkérő által adott válasszal együtt kell értelmezni. Ennek az együttes értelmezésnek a kiindulópontja az ajánlati felhívás, hiszen a Kbt. rendelkezései szerint az ajánlati felhívást csak új hirdetmény közzétételével lehet módosítani, ennek megfelelően addig, amíg a felhívás szabályait hirdetménnyel nem módosították, addig azok az ajánlattevőkre és ajánlatkérőre is kötelezőek, tehát az ajánlatkérő által adott válasz csak az ajánlati felhívás által megszabott keretek között értelmezhető.
Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő egyértelműen meghatározta azt, hogy az ajánlattevőknek önállóan, alvállalkozói referenciák nélkül kell eleget tennie az alkalmassági feltételeknek. Ezen túlmenően a kérdésekre adott ajánlatkérői válasz sem tartalmazott olyan előírást, amely alapján az ajánlattevő az alvállalkozónak a referenciáját figyelembe vehette volna, illetve igénybe vehette volna az alkalmasság elbírálása során. Ennek alapján az ajánlati felhívás ezen feltételének és a kérdésre adott válasz helyes értelmének feltárása csak az ajánlattevővel kapcsolatban végezhető, vagyis csak az ajánlattevő alvállalkozói minőségben végzett munkájára vonatkozhat az ajánlatkérő által adott válasz. Így az ajánlatkérő által adott válasz összhangban van az ajánlati felhívás azon rendelkezésével, hogy az ajánlattevőnek önállóan kell igazolni az alkalmasságát, hiszen adott esetben az ő általa alvállalkozóként végzett munka is az ajánlattevő korábbi tevékenységéhez fűződik, így az az általa végzett mértékig figyelembe vehető, mint referencia. Arra azonban nincs lehetőség, hogy a teljes beszerzési érték kerüljön megjelölésre, függetlenül az ajánlattevő adott eljárásban alvállalkozóként való közreműködésétől, ilyen esetben egyértelműen a konkrét %-ot is fel kell tüntetni, hogy milyen mértékben működött közre az eljárásban.
Kérelmező azon álláspontját, hogy az általa végzett alvállalkozói tevékenység esetén a teljes kivitelezés ellenértékét kell figyelembe venni - bár ő annak csak 40%-át végezte - arra alapítva, hogy a korábbi fővállalkozó, generálkivitelező az a jelen eljárás során tett ajánlatban a kérelmező alvállalkozója, a Döntőbizottság nem fogadta el, hiszen az ajánlati felhívás szerint az ajánlattevőnek a saját referenciáival kell alkalmasságát igazolni és az alvállalkozói részen felüli teljesítés már nem a kérelmező által végzett munka.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a 311. főút rehabilitációja során az ajánlatban feltüntetett adatok alapján a 15 500 000 Ft nettó értékű beszerzés 40%-át végezte kérelmező, ennek alapján az ő esetében a referencia körében ennek csak 40%-a vehető figyelembe, amely jelen esetben 6,2 millió forint nettó összeget jelent (bruttó 7,75 millió forint). Ezen összeg pedig nem éri el az ajánlatkérő által meghatározott 10 millió forintot meghaladó mértéket. Ennek alapján a kérelmező e referenciája nem felel meg az ajánlati felhívás 11. b) pontjában meghatározottaknak.
A Csepeli Polgármesteri Hivatallal kötött szerződését kérelmező nem csatolta ajánlatához és a szerződés nettó értékeként 10 millió forintot tüntetett fel. Ajánlatkérőnek az ajánlatban szereplő adatok alapján kellett értékelnie a kérelmező alkalmasságát e tekintetben, így az általa szerepeltetett 10 millió forintot kellett alapul vennie az adott beszerzés értékének meghatározásakor, illetve vizsgálatakor. Ennek alapján pedig ez a referencia sem felelt meg az ajánlati felhívás 11. b) pontjának első francia bekezdésében meghatározott 10 millió forintot meghaladó értékű beszerzés feltételének, tekintettel arra, hogy ennek értéke - a kérelmező ajánlatának 62. oldalán szereplő adat szerint - pontosan 10 millió forint volt és azt nem haladta meg.
Kérelmező jogorvoslati kérelméhez mellékelte a Budapest Csepeli Önkormányzattal kötött szerződését, mely alapján a Döntőbizottság a referenciamunka tényleges tartalmát és értékét is megvizsgálta. A szerződés szerint e tevékenységre a tervezési szerződés nettó díja 7 831 800 Ft (bruttó 9 789 750 Ft). Ennek alapján ez a referencia értékében nem éri el az ajánlatkérő által meghatározott mértéket.
Kérelmező azon álláspontját, hogy Csepeli Polgármesteri Hivatallal kötött tervezési szerződéshez kapcsolódó önálló "tervezői művezetői" szerződést, melynek értéke nettó 1 600 000 Ft (bruttó 2 000 000 Ft), a tervezési szerződéssel együtt kell figyelembe venni, a Döntőbizottság nem fogadta el, tekintettel arra, hogy a jelen beszerzés tárgya engedélyezési terv elkészítése, mely nem tartalmazza a tervezői művezetés tevékenységét és ajánlatkérő kifejezetten hasonló komplexitású feladatot kért referenciaként, mint a beszerzés tárgya és e körbe a tervezői művezetés nem tartozik bele.
A Döntőbizottság e körben megállapította azt is, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kifejezetten 1 db 10 millió forintot meghaladó munkáról szóló referenciát kért, míg a Csepeli Önkormányzattal kapcsolatban feltüntetett referenciáját kérelmező két különálló szerződésre alapozza, melyek közül az egyik tervezésre, a másik pedig tervezői művezetésre vonatkozik és ezt a két különálló szerződést összevonja, vagyis két szerződésből, két munkából kívánja igazolni az ajánlati felhívás összegszerűségének megfelelő referenciát. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a tervezői művezetői és a tervezési szerződés együttes nettó értéke is csak 9 431 800 Ft, mely szintén nem éri el az ajánlati felhívásban meghatározott 10 millió forintot meghaladó mértéket!
Ennek megfelelően kérelmező referenciájaként csak a Budapest Csepeli Önkormányzattal kötött tervezési szerződés értéke vehető figyelembe, melynek összege nem éri el a 10 millió forintot meghaladó mértéket, így e referencia sem felel meg az ajánlati felhívásban meghatározottaknak.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a kérelmező által vitatott, a Csepeli Önkormányzattal kötött tervezési szerződés hasonló komplexitása a beszerzés tárgyával kapcsolatos kérelmi rész esetében irreleváns a kérelmező ajánlatának alkalmatlanná nyilvánítása, illetve e referencia nem megfelelő volta körében, tekintettel arra, hogy e referencia a pénzügyi feltételeknek nem felelt meg és egy nem megfelelő referencia esetében az első okon túlmenően már nem lényeges az, hogy más okok is fennállnak-e, mert következményük azonos, vagyis az, hogy a referencia nem megfelelő.
Az előzőekben kifejtettek szerint a jogorvoslati kérelem megalapozatlan, ugyanis a kérelmező által megjelölt egyetlen referencia sem éri el az ajánlati felhívásban meghatározott minimális pénzügyi határt, így az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította kérelmezőt a szerződés teljesítésére alkalmatlannak, ennek megfelelően a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, vagyis a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította és ennek megfelelően rendelkezett a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. augusztus 8.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
