KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7112)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.343/11/2003.
Tárgy: a Somogyi és Társa Kft. jogorvoslati kérelme Villány város és társult települések önkormányzatai közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Somogyi és Társa Építő és Szolgáltató Kft. (6000 Kecskemét, Tatársor 6., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet Villány Város Önkormányzata (7773 Villány, Baross G. u. 29.) és társult települései: Ivánbattyán Község Önkormányzata (7772 Ivánbattyán, Ságvári u. 11.), Kisjakabfalva Község Önkormányzata (7773 Kisjakabfalva, Fő u. 65.), Márok Község Önkormányzata (7774 Márok, Kossuth L. u. 73.), Palkonya Község Önkormányzata (7771 Palkonya, Fő u. 40.), Villánykövesd Község Önkormányzata (7772 Villánykövesd, Kossuth L. u. 2.), mindnyájukat képviseli: Márton István (7634 Pécs, Mária dűlő 16., a továbbiakban: ajánlatkérő), akik nevében eljár: MÁRTON-INVEST Beruházásszervező Bt. (7623 Pécs, Zója u. 3.) a "Villány és társult települések szennyvízcsatorna-hálózatának építése és a villányi szennyvíztelep bővítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (2) bekezdését, a 35. § (1) bekezdés a) pontját és a 40. § (5) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő által kiadott ajánlati dokumentációt és az annak kiadását követő ajánlatkérői döntéseket megsemmisíti. A jogsértésekre, valamint a felelősségi rendre tekintettel a Döntőbizottság az ajánlatkérő nevében eljáró MÁRTON-INVEST Beruházásszervező Bt.-vel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
Egyebekben a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérő nevében eljáró MÁRTON-INVEST Beruházásszervező Bt.-t (a továbbiakban: lebonyolító), hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá, hogy a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2003. február 13-án megbízási szerződést kötött a MÁRTON-INVEST Beruházásszervező Bt.-vel mint bonyolítóval a tárgyi beruházások közbeszerzési eljárásának lefolytatására, valamint a szennyvíztelep kapacitásbővítése beruházások lebonyolítása és műszaki ellenőrzése, továbbá víziközmű- társulat szervezése és cégbírósági bejegyzése tárgyában. A szerződés 2.1 pontja szerint a közbeszerzési törvényben meghatározott jogi feltételrendszer szerint a beruházás közbeszerzési eljárásának előkészítésére, lefolytatására és dokumentálására adott a megbízó megbízást a bonyolítónak. A szerződés 5.5 pontja azt tartalmazza, hogy a megbízott (bonyolító) - mint a közbeszerzési eljárás során kiíró nevében eljáró szervezet - a közbeszerzési eljárás során a neki felróható eljárási hibákból származó bírság tekintetében pénzügyi felelősséggel tartozik.
Ajánlatkérő közbeszerzési szabályzatot készített 2003. április 2-án, mely többek között azt tartalmazta, hogy:
- Ajánlatkérő a közbeszerzések lefolytatására külön szervezeti egységet nem hoz létre.
- Esetenként külső szakértőt (szervezetet), személyt bíz meg az eljárás teljes körű lebonyolítására.
- Az "összeférhetetlenségi szabályok betartása" címszó alatt az került-e szabályzatban rögzítésre, hogy az eljárás során az ajánlatkérő részéről az eljárásba bevont személyek tekintetében a képviselő-testületnek különös figyelmet kell fordítania a Kbt. 31. § (2), (4)-(5) bekezdésében foglaltakra. Az összeférhetetlenségi szabály betartására való figyelmeztetésért (szükség esetén összeférhetetlenségi nyilatkozat kiküldéséért) a jegyző felel.
- A Kbt. 31. § (6) bekezdés szerinti felelősségi körben azt rögzítették többek között a szabályzatban, hogy "a felhívást és a dokumentációt, értékelési szempontokat a külső szakértő saját felelősségére állítja össze és azt a közbeszerzési előkészítő bizottság hagyja jóvá. Amennyiben az előkészítő bizottság szakértő által készített dokumentum tartalmát módosítja, a felelősség alól a szakértő akkor mentesül, ha írásban kifejezetten felhívta a bizottság figyelmét a módosítás törvénysértő voltára és/vagy a módosítással kapcsolatos célszerűségi, gazdaságossági szempontokra a figyelmet felhívta."
Ajánlatkérő, akinek nevében a bonyolító járt el, a Közbeszerzési Értesítő 2003. április 9-i, 15. számában közzétett, előminősítési eljárás megindítására vonatkozó részvételi felhívásában (2253/2003) a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg:
Villány, Villánykövesd, Palkonya, Márok, Ivánbattyán, Kisjakabfalva települések szennyvízcsatorna-hálózatának építése és a villányi szennyvíztisztító telep bővítése.
Csatornahálózat:
- NA 200 szennyvíz-gerincvezeték 10 944 fm
- NA 150 szennyvízbekötő vezeték 4920 fm
- NA 50 szennyvíz-nyomóvezeték 1975 fm
- NA 63 szennyvíz-nyomóvezeték 45 fm
- NA 80 szennyvíz-nyomóvezeték 10 375 fm
- szennyvízátemelő 406,1 m3/d
- szennyvízátemelő 328,3 m3/d
- szennyvízátemelő 121,5 m3/d
- szennyvízátemelő 155,5 m3/d
- szennyvízátemelő 259,2 m3/d
- szennyvízátemelő 172,8 m3/d
Szennyvíztisztító telep:
- hidraulikai kapacitásbővítés 200,0 m3/d
- szippantottszennyvíz-előkezelő 100,0 m3/d
Részajánlat, illetve többváltozatú ajánlat tételét ajánlatkérő kizárta. A teljesítés határidejeként 2004. október 31. lett megjelölve.
A beszerzés tárgyára vonatkozó részletesebb adatok a dokumentációban szerepeltek. A pénzügyi - gazdasági alkalmasság igazolására vonatkozó előírásokat a felhívás a 9. és 10. a)-b) pontjai tartalmazták. Az alkalmasság vizsgálata a 10% fölötti alvállalkozókra is kiterjedt.
A részvételi felhívás 12. pontjában az ajánlatkérő az alábbi érvényességi feltételt is előírta:
- Ha a beszerzés tárgya szerinti tevékenység a jelentkező és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók cégkivonatában nem szerepel, az a részvételi jelentkezés érvénytelenségét vonja maga után.
A részvételi felhívás egyes előírásait a Beton-Épker Kft. jogorvoslattal támadta 2003. április 22-én, de időközben a kérelmét visszavonta. Ezen jogorvoslati eljárást megszüntető D.197/2003. számú határozat 2003. június 7-én emelkedett jogerőre.
A 2003. május 5-i határidőre 16 részvételi jelentkezés érkezett ajánlatkérőhöz, közöttük a kérelmezőé és a Schumann-Fischer Bt.-é is. Ajánlatkérő az érintett települések polgármestereiből és két jegyzőből álló előkészítő bizottság útján a részvételi jelentkezéseket értékelte és az előminősítési szakaszt lezáró döntését 2003. június 3-án kihirdette. Eszerint valamennyi jelentkezést elfogadta, az ajánlattevők részére még ugyanezen a napon az eredményhirdetés jegyzőkönyvét és az ajánlati felhívást megküldte.
Az ajánlati felhívás az alábbiak szerint tartalmazta az ajánlatok elbírálásának előírásait:
12. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontja: az összességében legelőnyösebb ajánlat.
b) A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak:
részszempontok súlyszámok
- vállalási ár 30
- garanciavállalás ideje (hó) 20
- jólteljesítési biztosíték összege a garanciális időre (Ft) 20
- fizetési határidő 20
- késedelmi kötbér 15
- vállalkozó saját részvételi aránya a teljesítés egészén belül %-os arányban kifejezve 10
- helyi munkavállalók foglalkoztatása 3
Értékelési pontszám 1-10 pont között.
Ajánlatkérő a részszempontokon belül arányosítás elve alapján fog értékelni, a legkedvezőbb ajánlathoz viszonyítva arányosítással kerül kiszámításra.
Ajánlatkérő dokumentációt is biztosított az ajánlattételhez, amelyet a kérelmező 2003. június 19-én vett át.
A dokumentáció 7. pontja részletesen tartalmazta az önkormányzati és közútkezelői kezelésű utak helyreállításának követelményeit. Eszerint a közműépítést követi a sávos helyreállítás, majd a teljes szélességű helyreállítás aszfaltozott utak esetén 5 cm szőnyegezéssel, makadám és földutak esetében 15 cm zúzottkő-terítéssel. Az aszfaltszőnyegezés teljes mennyisége mintegy 40 ezer m2.
A dokumentáció II. fejezete tartalmazta az elbírálási részszempontok részletes előírásait. A kifogásolt részszempontokkal összefüggésben a következő előírások születtek:
5. Késedelmi kötbér:
Ajánlatkérő a megajánlott késedelmi kötbér Ft/nap nagysága alapján értékeli az ajánlatokat. A késedelmi kötbér napi maximális mértéke a nettó ajánlati ár 1%-a.
6. Ajánlattevő saját teljesítésének aránya a teljesítés egészén belül %-os arányban kifejezve:
Ajánlattevők ajánlatukban rögzítsék, hogy a közbeszerzés tárgyát képező munka kivitelezése során a teljes kivitelezési költség hány %-át valósítják meg saját kivitelezésben. Nem tekinthetőek saját kivitelezésben végzett munkának azon kivitelezési munkák, melyek végrehajtására vonatkozóan ajánlattevőnek harmadik személlyel bármilyen típusú szerződést kell kötni. A bevonni kívánt alvállalkozók teljesítési arányát és munkavégzésük tárgyát szintén kérjük az ajánlatban rögzíteni. Ajánlatkérő a minél nagyobb %-ban végzett saját teljesítés aránya alapján értékeli az ajánlatokat.
7. Helyi munkavállalók foglalkoztatása, bevonása a teljesítésbe:
Ajánlatkérő előnyben kívánja részesíteni azokat az ajánlatokat, melyekben a helyi munkavállalók minél nagyobb részarányhoz jutnak. Az előnyben részesítés elve és módja:
Az ajánlattevő helyi munkaerőnek tekinti azokat a foglalkoztatottakat, akik az ajánlattevővel (ajánlattevőkkel) vagy az alvállalkozókkal alkalmazotti munkaviszonyban állnak, és bejelentett lakcímük a Siklósvidék Területfejlesztési Önkormányzati Társulás és a Mohácsvidék Területfejlesztési Önkormányzatai Társulás településlistáján található települések valamelyikén van.
Az elbírálás során az ajánlatkérő az alábbiakat értékeli:
Hány fő helyi munkaerő, munkavállaló van alkalmazotti létszámban az ajánlattevő cégnél az ajánlattételi határidő napján, 2003. június 17-én.
Fentiek kapcsán az ajánlattevők ajánlatukban tegyenek nyilatkozatot, hogy hány fő helyi munkaerő, munkavállaló van alkalmazotti állományban a cégnél az ajánlattételi határidő napján. A közösen ajánlatot tevők mindegyike saját cégéről nyilatkozik ilyen tartalommal. Ugyanilyen tartalmú nyilatkozatokat kell hogy adjon az alvállalkozó saját cégéről. Közös ajánlat vagy alvállalkozó bevonása esetén az összevont helyi munkaerői, munkavállalói létszám alapján történik az ajánlat értékelése.
Az ajánlati felhívás szerint 2003. június 25-én helyszíni konzultációt tartottak. Ajánlatkérő a kérdésekre válaszolt 2003. július 3-án, egyúttal a konzultációval kapcsolatos feljegyzést is megküldte az ajánlattevőknek. Ez utóbbi a szennyvíztisztító teleppel összefüggésben az alábbiakat tartalmazza:
"2. A gépészeti berendezések (szivattyúk, keverők stb.) típusa vízjogi létesítési engedélyben szerepel."
Az ajánlattevőket 2003. július 4-én arról tájékoztatta az ajánlatkérő, hogy az ajánlattételi határidőt módosítja akként, hogy az 2003. december 16-án jár le, az eredményhirdetés pedig 2004. január 21-én lesz. Kilátásba helyezett egy ismételt konzultációt az egyéb feltételek megbeszélése céljából.
Kérelmező a 2003. július 4-én keltezett és postára adott jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérőnek az eljárás során hozott döntését, állapítsa meg a jogsértést, marasztalja a jogsértőt a költségekben, alkalmazzon ideiglenes intézkedést, tartson tárgyalást.
Kérelmét azzal indokolta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő olyan részvételre jelentkezőt hívott fel ajánlattételre, akit a Kbt. 31. § (2) bekezdés c) pontja alapján ki kellett volna zárni az eljárásból, továbbá az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontok sértik a Kbt. 24. § (1)-(2) bekezdéseit és a 34. § (4) bekezdés c) és d) pontjait.
Ennek keretében kifogásolta, hogy az ajánlatkérő a Schumann-Fischer Bt. részvételi jelentkezését elfogadta, ajánlattételre felhívta. Az ajánlati dokumentációból vált ismertté a kérelmező előtt, hogy a Villány és Térsége Víziközmű Üzemeltető és Szolgáltató Kft.-nek ügyvezetője és tulajdonosa Schumann Róbert, aki egyben az ajánlattevő Schumann-Fischer Bt.-nek is tulajdonosa és cégjegyzésre jogosult. Schumann Róbert tehát, mint mindkét cég vezető tisztségviselője és tulajdonosa az ajánlattevő oldalán vett részt az eljárás előkészítésében, ezért nem lehet ajánlattevő szervezet az általa képviselt Schumann-Fischer Bt. a közbeszerzési eljárásban.
Sérti az ajánlatkérő előírása a Kbt. 24. § (1)-(2) bekezdéseit és a 40. § (5) bekezdését azzal, hogy a részvételi felhívás 12. pontjában (4. bekezdésben) előírta: "ha a beszerzés tárgya szerinti tevékenység a jelentkező és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók cégkivonatában nem szerepel, az a részvételi jelentkezés érvénytelenségét vonja maga után." A részvételi felhívás szerint a beszerzés tárgya csatorna és tisztítótelep építése volt. Csak az ajánlati dokumentációból vált ismertté, hogy az úthelyreállítást teljes szélességű szőnyegezéssel kell végezni. Ez a tény eddig nem volt ismert és a kérelmező - aki nem rendelkezik ekkora mértékű úthelyreállítási kapacitással - kénytelen 10% feletti alvállalkozót igénybe venni, de olyan alvállalkozót nem talál, akinek a tevékenységi körében a közműépítés is szerepel. Az így kialakult helyzet sérti a kérelmező esélyegyenlőségét az eljárásban.
Több részszempont sem felel meg a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pont követelményének. Az elbírálás részszempontjai között szerepel a saját teljesítés aránya, ami azonban a kivitelezés szempontjából nem bír relevanciával. Ugyancsak részszempont a helyi munkavállalók foglalkoztatása. Az ajánlatkérő kedvezően értékeli, ha minél több helyi munkavállaló van alkalmazotti viszonyban az ajánlattételi határidő lejártakor. A beszerzés tárgyával ez a követelmény nincs kapcsolatban, mert sem a munkavállaló képzettsége, munkaköre, sem az nem játszik szerepet, hogy a kivitelezésben valóban részt vesz-e. Az esélyegyenlőséget az is sérti, hogy alkalmazotti jogviszonyt követel meg az ajánlatkérő, holott a szerződés teljesítése során a munkavállaló igénybevételének jogalapja nem játszik szerepet, legyen az alkalmazotti, vagy szerződéses jogviszony. Az is sérti az esélyegyenlőséget, ahogyan az ajánlatkérő meghatározta a "helyi" munkavállaló fogalmát: Siklósvidék Területfejlesztési Önkormányzati Társulás és Mohácsvidék Területfejlesztési Önkormányzati Társulás településlistáján szereplő települések lakosai. Míg az első településcsoport tartalmazza az ajánlatkérő településeket, addig a másodikhoz egyetlen ajánlatkérő sem tartozik, azonban itt van székhelye a Schumann-Fischer Bt.-nek (Bóly). Ezek a körülmények a Schumann-Fischer Bt. számára többszörösen is előnyt biztosítanak, többletpontokhoz juthat a saját teljesítés arányára és a helyi munkavállalók számára tekintettel is.
Értékelési szempont a késedelmi kötbér mértéke is, amit az ajánlatkérő maximalizált az ajánlati ár %-ában, de Ft/nap értékben kíván értékelni. Ez sérti a Kbt. 34. § (4) bekezdés d) pontját és a 24. § (1)-(2) bekezdéseit, mert egyrészt az ajánlati ár és a kötbér egymástól függ, másrészt a magasabb ellenszolgáltatású ajánlatot teszi kedvezőbbé.
Az ajánlatkérő a dokumentációban a vízjogi engedélyre utalással a gépészeti berendezések (szivattyúk, keverők) típusát meghatározza, attól eltérést nem tesz lehetővé, megsértve ezzel a Kbt. 40. § (5) bekezdését.
Az ajánlatkérő szándékossága fedezhető fel abban, hogy a vízjogi engedélyhez tartozó szakhatósági engedélyek egyeztető jegyzőkönyvei közül egyedül az üzemeltetői egyeztetésről készült jegyzőkönyvet nem csatolta, a Schumann-Fischer Bt.-re vonatkozó összeférhetetlenség nyilvánvaló ismeretében.
Írásos kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartva kérelmező azt is nyilatkozta, hogy a 2003. július 2-i időpont, nevezetesen az összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogsértés tudomásra jutásának időpontja azért került megjelölésre fenti dátummal a kérelemben, mert ekkor vetették össze a cégkivonatban a Vízközmű Kft. és a Schumann-Fischer Bt. cégkivonatát. Ennek során szembesültek azzal a ténnyel, hogy az összeférhetetlenség a kérelmükben írtak szerint fennáll. Nem vitatta a tárgyalásón az ajánlatkérő által felvetett azon tényeket, hogy a 2003. április 9-én közzétett részvételi felhívás, illetve a jelentkezés határidejéig, azaz 2003. május 5-ig már birtokában volt a vízjogi létesítési engedély kiadásával kapcsolatos információknak, hisz az már az előminősítési dokumentáció mellékletét is képezte. Ennek ellenére fenntartotta azt a véleményét, hogy az eredményhirdetéskor történt a jogsértés, amikor is ajánlatkérő kihirdette az előminősítési eljárás eredményét, amit követően 2003. július 2-án nézték meg a cégkivonatokat. Ekkor jutott tudomásukra az összeférhetetlenség ténye. Az összeférhetetlenség alátámasztására hivatkozott arra is, hogy az ajánlati dokumentáció 6. oldalán is szerepel az a megfogalmazás, hogy a tervező a tervezés során folyamatosan egyeztet a szennyvíztelep üzemeltetőjével.
A "saját teljesítés aránya" részszemponttal kapcsolatos kifogását arra alapozta a jogorvoslati kérelmében, hogy a részvételi felhívásból még nem, csak az ajánlati dokumentációból lehetett megállapítani, hogy azt milyen vonatkozásban, milyen módon kívánja értékelni ajánlatkérő. Továbbra is kifogásolta azt az ajánlatkérői magatartást, hogy a dokumentációban a gépi berendezések gyártmányát és típusát az ajánlatkérő konkrétan megjelölte és nem engedte meg, hogy ezzel egyenértékű, de ettől eltérő típusokkal, gyártmányokkal lehessen ajánlatot tenni.
Ajánlatkérő írásos észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem több részét elkésettség miatt kell elutasítani.
Ennek során előadta, hogy az összeférhetetlenséggel összefüggésben a kérelem elkésett, mert a Schumann-Fischer Bt.-vel kapcsolatos döntésről a kérelmező az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvből már értesült, ezt pedig mindenkinek 2003. június 3-án küldték meg. Arról pedig, hogy a Villány és Térsége Víziközmű Üzemeltető és Szolgáltató Kft. a létesítmény üzemeltetője, már a részvételi dokumentációból értesülhetett, ugyanis annak része volt a vízjogi engedély. Egyébként Schumann Róbert nem vett részt személyesen az eljárás előkészítésében, az általa vezetett ajánlattevő cég kizárását pedig nem alapozza meg az a körülmény, hogy ő egy olyan cég vezető tisztségviselője is, amely részt vett az előkészítésben. A tulajdonosi összeférhetetlenség sem áll fenn, mert a Víziközmű Kft. nem rendelkezik tulajdonosi részesedéssel az ajánlattevő szervezetben.
Nem megalapozott a kérelem az alvállalkozókkal kapcsolatos követelmények vonatkozásában sem. Igen sok olyan cég van, akik közműépítéssel foglalkoznak, és egyben képesek a teljes szélességű úthelyreállítás megvalósítására is. A kérelmezőt semmi nem akadályozta abban, hogy megfelelő alvállalkozót vegyen igénybe. A teljes szélességű úthelyreállítás az ajánlatkérő jogos igénye, a céltámogatási pályázatban is így szerepelt.
Az ajánlati felhívás és a dokumentáció egyes pontjaival kapcsolatos jogorvoslati kérelmek elkéstek, mert az ajánlati felhívást 2003. június 3-án küldték meg az ajánlattevőknek, a dokumentációt pedig a kérelmező 2003. június 19-én vásárolta meg, míg a kérelem a jogvesztő 15 napos határidőn túl, 2003. július 4-én kelt.
A "saját teljesítés aránya" részszempont összefügg a beszerzés tárgyával, mert az alvállalkozói teljesítés arányának növekedésével együtt jár, a szükséges koordináció mértékének növekedése, bonyolultabbá válása, a hibák és késedelmek lehetőségének kockázata.
A helyi munkaerő számításánál a foglalkoztatás elősegítéséről szóló 1991. évi IV. tv. 58. § (5) bekezdése szerinti alkalmazotti fogalmat alkalmazták. Eszerint az alkalmazotti jogviszonyon kívüli egyéb jogviszonyban álló személyeket nem is lehet figyelembe venni a Kbt. 35. §-án alapuló foglalkoztatáspolitikai részszempont körében.
A "helyi" munkaerő fogalmát a Kbt. nem szabályozza, ezt az ajánlatkérő jogosult meghatározni. Az ajánlatkérők a két az érintett önkormányzati társulás határán található települések, ezért mindkét önkormányzati társulás megjelölésével tartották megvalósíthatónak a helyi munkaerő előnyben részesítését, így biztosítva az esélyegyenlőséget is. Egyébként ajánlatkérő saját területén nincs olyan gazdálkodó szervezet, amely a beszerzés tárgyával kapcsolatos tevékenységet végez.
A kérelmező által kifogásolt 2 részszempont értékelése egymástól független tartalmi elemeken alapul és minden ajánlattevő esetében ugyanúgy történik. A helyi alvállalkozók bevonását bármely ajánlattevőnél kedvezőként értékelik, míg az alvállalkozók aránya a saját teljesítés szempontjából ellenkező előjellel kerül figyelembevételre.
A kötbér értékelése más közbeszerzési eljárásban is hasonlóan történt és a Döntőbizottság azt nem találta jogsértőnek.
Az ajánlati felhívás és dokumentáció szerinti műszaki leírás az, amelyre a Kbt. 40. § szabályai vonatkoznak. Itt az ajánlatkérő a már meglévő, beépített típusokat nevesíti, csak a konzultáción utalt arra, hogy a jelen beszerzésben is ezeket a típusokat várja el. Az ajánlati felhívás és a dokumentáció tehát nem jogsértő ebből a szempontból.
Írásos észrevételét a tárgyaláson változatlanul fenntartva ajánlatkérő szóban azt is nyilatkozta, hogy álláspontja szerint azzal, hogy a Villányi Vízközmű Kft. a vízjogi engedélyezési tervhez 1999-ben és 2002-ben kiegészítésként egy szakvéleményt adott, ami szakvélemény egy semmitmondó két-három soros vélemény, gyakorlatilag nem befolyásolja a közbeszerzési eljárás menetét, mivel ez valójában csak egy hozzájárulás a tervhez. Ezért ez nem tekinthető olyan közreműködésnek, amit a Kbt. szabályai nem engednek meg.
A tárgyalást követően a Döntőbizottság felhívására megjelölt határidőig becsatolta a Villány és Térsége Víziközmű Üzemeltető és Szolgáltató Kft. 33/1999. és 4/1992. számú hozzájárulását, mely az ügy engedélyezési tervéhez lett kiadva.
A tárgyalás során nem vitatta azt a tényt, hogy a kérelmező által megjelölt két cégben, azaz a Schumann-Fischer Bt.-ben, valamint a Villány Vízközmű Kft.-ben az ügyvezető személye ugyanazon személy, tehát ő képviseli mind a két céget. A tárgyaláson továbbra is fenntartotta azt az álláspontját, hogy a kérelmező az összeférhetetlenségre vonatkozó jogorvoslati kérelemi részével elkésett. Ezt arra alapozza, hogy a kérelmező a 2003. április 9-én közzétett részvételi felhívás, illetve a jelentkezés határidejéig, azaz május 5-ig már megismerhette a vízjogi létesítési engedély kiadásával kapcsolatos információkat, hisz az már az előminősítési dokumentáció részét is képezte. A tárgyaláson nem vitatta azt a kérelmezői álláspontot, hogy a részvételi felhívásban nem volt előírás, illetve mennyiségi követelmény az aszfaltozással kapcsolatosan, de álláspontja szerint minden szakcég, aki ma Magyarországon csatornázással foglalkozik, kellő ismeretekkel kell hogy rendelkezzen arra vonatkozóan, hogy a Közútkezelő Kht.-k a hozzájárulásokat úgy adják ki az ilyen csatornázások esetén, hogy amennyiben a csatorna érinti az úttestet, akkor teljes burkolaton kell aszfaltozást végrehajtani. Ebből következően az ajánlattevők megfelelő információkkal rendelkezhettek a munka nagyságára vonatkozóan.
A Döntőbizottság kérdésére ajánlatkérő képviselője azt is nyilatkozta, hogy a dokumentációban és az ajánlati felhívásban nem tett olyan megengedő nyilatkozatot, mely szerint lehet a vízjogi létesítési engedélytől eltérő gyártmányú és típusú berendezéseket is megajánlani. Ennek magyarázataként úgy nyilatkozott, hogy a korábbi hasonló közbeszerzési eljárások tapasztalatai, valamint a cél és címzett támogatásokról szóló törvényi rendelkezései késztették arra, hogy a jóváhagyott, engedélyezett, tehát a vízjogi engedéllyel rendelkező terveknek megfelelően kell megvalósítani a létesítményt, így az abban foglalt gépek, berendezések típusa és fajtája is előírás, mert egyébként a támogatást nyújtó visszavonja az állami támogatás meghatározott részét.
Az ügyben érintett felek a szabályszerű értesítés ellenére sem írásban, sem a jogorvoslati ügy tárgyalásán érdemi észrevételt - nyilatkozatot - nem terjesztettek elő.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során keletkezett és becsatolt iratokból kétséget kizáróan megállapította, hogy az ajánlatételi határidőt az ajánlatkérő 2003. december 16-ára módosította, ezért nem tartotta szükségesnek a kérelmező által kért ideiglenes intézkedés alkalmazását a jogorvoslati eljárás keretében.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, valamint a felek írásban és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott, részben elkésett, illetve alaptalan az alábbiak szerint:
Az összeférhetetlenségre vonatkozó kérelmi elem a Döntőbizottság álláspontja szerint elkésett, figyelemmel az alábbiakra:
A Kbt. 79. § (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
E szabály figyelembevételével a Döntőbizottság nem fogadta el a tudomásra jutás időpontjaként a kérelmező által megjelölt dátumot arra hivatkozással, hogy a kérelmező ekkor hasonlította össze a Schumann-Fischer Bt. és a Villányi Vízközmű Kft. cégkivonatát, és ezáltal szembesült az összeférhetetlenség tényéről.
A Döntőbizottság álláspontja szerint tényként állapítható meg, hogy a kérelmező 2003. június 4-én érkeztetett eredményhirdetési jegyzőkönyvből már értesült arról, hogy a Schumann-Fischer Bt. felkért ajánlattevő. Az is tényként állapítható meg a becsatolt iratokból, hogy már az előminősítési dokumentáció is tartalmazta a Villány és Térsége Víziközmű Üzemeltető és Szolgáltató Kft. üzemeltetői engedélyeit, így azok ekkortól a kérelmező rendelkezésre álltak.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező 2003. június 4-től rendelkezett minden olyan információval, melynek alapján kételyei ellenőrzését az adott cégkivonatok összevetésével már június 4-től megtehette volna. A kérelmező nem jelölt meg a 2003. június 4-től 2003. július 3-ig tartó időszakban olyan saját érdekkörén kívüli eseményt, amely számára többlet-információt jelentett volna. Erre tekintettel a Döntőbizottság arra a következtetésre jutott, hogy kérelmező legkésőbb a 2003. június 4-ét követő 15. napig támadhatta volna eredményesen - a fenti törvényi rendelkezéseket is figyelembe véve - az összeférhetetlenségi szabályok megsértése miatt az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását.
A részvételi felhívás 12. pontjával kapcsolatos kérelmi elem a Döntőbizottság álláspontja szerint nem késett el tekintettel arra, hogy a kérelmező a dokumentációt igazoltan 2003. június 19-én vette kézhez és ehhez viszonyítva a 2003. július 4-én keltezett és postára adott jogorvoslati kérelem nem tekinthető elkésettnek függetlenül attól, hogy a Döntőbizottsághoz a postai kézbesítés következtében a kérelem 2003. július 7-én érkezett. E kérdés kapcsán viszont a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmi elem megalapozatlan az alábbiak miatt. A fentebb hivatkozott 12. pont előírásai szerint csak a 10% feletti alvállalkozókra vonatkozik a követelmény. Ennek következtében az ajánlattevő, így kérelmező is 10% alatt bármely alvállalkozót bevonhat a közbeszerzési eljárásba, akár több alvállalkozót is. Erre tekintettel nem sérti az ajánlattevők érdekeit az ajánlatkérő fenti előírása a teljes szélességben végzendő úthelyreállítással (aszfaltozással) összefüggésben.
A "vállalkozó saját részvételi aránya a teljesítés egészén belül" részszemponttal kapcsolatos jogorvoslati kérelmi elem is megalapozatlan a Döntőbizottság álláspontja szerint az alábbiak miatt:
A Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontja szerint: a 34. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk.
E kérelmi elem vizsgálatánál a Döntőbizottság osztotta azt az ajánlatkérői álláspontot, hogy a saját teljesítési aránya részszempont összefügg a beszerzés tárgyával, mert az alvállalkozói teljesítés arányának növekedésével együtt jár a szükséges koordináció mértékének növekedése, bonyolultabbá válása, a hibák és a késedelmek lehetőségének kockázata. Tehát a Döntőbizottság álláspontja szerint is a több alvállalkozó bonyolultabbá teszi a munkák szervezését és növeli a teljesítés kockázatát, azaz a részszempont a közbeszerzés tárgyával és a szerződés feltételeivel kapcsolatban áll.
A jogorvoslati kérelem további kérelmi elemei megalapozottak az alábbiak szerint:
A Kbt. 35. § (1) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő a felhívásban az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálása részszempontjainak és azok súlyszámainak meghatározása körében vagy az egyébként egyenértékű ajánlatok választásánál - az előnyben részesítés elveit, illetőleg mértékét egyértelműen meghatározva -, az esélyegyenlőség követelményére is tekintettel az 59. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak fenntartása mellett további előnyben részesítheti az ajánlatot, ha az a felhívásban meghatározott módon elősegíti
a) az országos, a regionális, illetve - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ának (1) bekezdésével összhangban - a helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítését, beleértve a munkahelyteremtés ösztönzését.
E fentebb hivatkozott rendelkezés szerint a részszempont meghatározásánál követelmény az esélyegyenlőség biztosítása és az önkormányzatokról szóló törvény 8. § (1) bekezdésével való összhang.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az esélyegyenlőség olyan értelemben teljesül, hogy minden ajánlattevőnek módja van helyi munkavállalókat igénybe venni pl. a helyi alvállalkozók alkalmazásával. Az is nyilvánvaló a Döntőbizottság álláspontja szerint, hogy az az ajánlattevő van kiemelkedően előnyös helyzetben, aki maga is helyi szervezet, tehát a munkavállalói között főként helyi lakosok vannak. Ez a tény nincs ellentétben a törvény rendelkezéseivel, mert a Kbt. előnyben részesítési lehetősége éppen azzal segít megvalósítani a helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseket, hogy a helyben foglalkoztatottak esélyét növeli bizonyos mértékig a többi ajánlattevő hátrányára.
Az önkormányzatokról szóló törvény 8. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: … közreműködés a helyi foglalkoztatásban, … E rendelkezést összevetve az ajánlatkérő azon érvelésével, hogy az alkalmazotti minőségben foglalkoztatottak számát kívánja értékelni, kielégíti a Kbt. 35. § (1) bekezdésének célját és konkrét rendelkezését. A helyi lakosság számára a foglalkoztatást valóban az szolgálja, hogy foglalkoztatottak számának esetleges növelésével kívánják az ajánlattevők az ajánlataikat előnyösebbé tenni, erre pedig van lehetősége a többi - nem helyi székhelyű - ajánlattevőnek is.
A Döntőbizottság viszont nem osztotta az ajánlatkérőnek azt az álláspontját, hogy ajánlatkérő jogosult szabadon eldönteni azt, hogy mi számít helyi foglalkoztatásnak, ugyanis a Kbt. 35. § (1) bekezdés a) pontja alapján kifejezetten az önkormányzati törvényből kell kiindulni. E szerint a közbeszerzési eljárás ajánlatkérői azok, akik a saját lakosságukkal összefüggésben - mint önkormányzatok - jogosultak elősegíteni a helyi foglalkoztatást, tehát csak az ajánlatkérő települések lakosainak foglalkoztatása fér bele az előnyben részesítés törvény adta lehetőségébe. Ebben a tekintetben tehát a kérelem erre vonatkozó része megalapozott.
A késedelmi kötbérrel kapcsolatos jogorvoslati kérelmi elem is megalapozott. Megállapítható, hogy ajánlatkérő e kérdéskör kapcsán megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésében megfogalmazott alapelvi rendelkezést, mely szerint az ajánlatkérőnek biztosítani kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A becsatolt iratokból és a felek nyilatkozataiból is kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kötbért ajánlatkérő Ft/nap értékben kérte meghatározni, az ár %-ában csak a napi kötbér felső határát maximalizálta. Az ár %-ában meghatározott maximum azt eredményezi, hogy az az ajánlattevő, aki magasabb ajánlati árat ad meg, magasabb napi kötbérrel vehet részt a versenyben mint az az ajánlattevő, aki a kedvezőbb (alacsonyabb) árat adja meg, így ezért nincs lehetősége a kötbért tekintve egyenlő eséllyel versenyezni az előbbi ajánlattevővel. Tehát az esélyegyenlőséget sérti a kötbér maximumának ilyen típusú meghatározása.
A gépi berendezések gyártmányára és típusára vonatkozó előírásokkal összefüggő kérelmi elem is megalapozott, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 40. § (5) bekezdését az alábbiak miatt:
A fentebb hivatkozott rendelkezés azt tartalmazza, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt.
E kérdéskör vizsgálatánál megállapítható, hogy a vízjogi engedély valóban konkrét típusokat, gyártmányokat határoz meg, mint más esetekben is. A vízjogi létesítési engedély 9. oldalán sorolja fel az engedélyező hatóság a gépi berendezések gyártmány, illetve típus elnevezéseit.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívásnak utalnia kellene arra a Kbt. 40. § (5) bekezdése szerint, hogy ezek az előírások nem kötelezik az ajánlattevőket. Ez az előírás nem volt a felhívás és a dokumentáció része, sőt a konzultáción az ajánlatkérő még kötelezővé is tette a megadott gyártmányok alkalmazását, amikor e kérdéskörben válaszolt az eljárás résztvevőinek.
A Döntőbizottság nem osztotta ajánlatkérőnek a tárgyaláson előterjesztett nyilatkozatát e kérdéskörrel kapcsolatosan és figyelembe vette azt is, hogy ajánlatkérő - nyilatkozata szerint - tudatosan alkalmazta ezt a követelményt a közbeszerzés kapcsán.
A Döntőbizottság véleménye szerint a céltámogatásról szóló törvény nem értelmezhető a Kbt.-vel ellentétesen, tehát akként, hogy a vízjogi engedélyben meghatározott gyártmányokkal megegyezően köteles mindenki ajánlatot tenni. A vízjogi engedélynek megfelelő megvalósulás értelmezésében nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyéb törvényi színtű rendelkezéseket. Ilyen értelemben az is a vízjogi engedélynek megfelelő megvalósulás, amikor más gyártmánnyal, típussal biztosítják a vízjogi engedélyezésnek megfelelő műszaki tartalmat.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérői érvelést a Kbt. 40. § (5) bekezdésének értelmezéséről, és ezért e kérelmi elemet is megalapozottnak találta.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a megalapozatlan és elkésett kérelmi elem vonatkozásában a jogorvoslati kérelmet elutasította, míg a megállapított jogsértésekre tekintettel a megalapozott jogorvoslati kérelmek alapján a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), f) és h) pontja szerinti következményeket alkalmazta az ajánlatkérő nevében eljáró bonyolítóval szemben, figyelemmel a Kbt. 88. § (4)-(5) és (7) bekezdésére is.
A Döntőbizottság a határozata rendelkező részében azért semmisítette meg az ajánlatkérőnek az ajánlati dokumentációját és az azt követő ajánlatkérői döntéseket, mert a leírt indokok alapján megállapítható, hogy az ajánlati dokumentációban közölt előírások több pontja jogsértő, ezért annak megsemmisítése nélkül - figyelemmel az ajánlattételi határidő meghosszabbítására is - az ajánlati felhívás jogszerűsége, valamint a beadott ajánlatok jogszerű elbírálása nem biztosítható.
A fentebb hivatkozott Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja úgy rendelkezik, hogy a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
E rendelkezést is figyelembe véve, valamint az ajánlatkérő által becsatolt megbízási szerződést, amit az eljárást bonyolító szervezettel kötött, továbbá a becsatolt felelősségi rendet a határozatban idézettek szerint megvizsgálva megállapítható, hogy az ajánlati dokumentáció elkészítéséért a hivatkozott dokumentumok figyelembevételével a bonyolító, mint a megbízási szerződés szerint az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet a felelős. Erre tekintettel az ajánlatkérő szervezettel jogviszonyban álló, jogsértésért felelős szervezettel szemben szabta ki a Döntőbizottság a bírságot.
Ugyanezen rendelkezésekre tekintettel kötelezte a Döntőbizottság a bonyolítót a megállapított jogsértésre tekintettel az igazgatási szolgáltatási díj megtérítésére is.
A bírság mértékének megállapításánál a Döntőbizottság figyelemmel volt a Kbt. 88. § (4), valamint az (5) bekezdésére is. Ennek alapján a körülmények mérlegelése során arra a következtetésre jutott, hogy a jogsértő döntés, illetve a jogsértőnek ítélt ajánlati dokumentáció megsemmisítésével megelőzte egy súlyosabb jogkövetkezmény beálltát. Előbbiekre, valamint arra tekintettel, hogy az ajánlatkérő, illetve a nevében eljáró és a képviseletet ellátó bonyolító szervezet a jogorvoslati eljárás során megfelelő együttműködést tanúsított, valamint hogy a jogorvoslati eljárás keretében olyan adat nem merült fel, hogy az adott jogsértések tekintetében a jogsértésért felelős szervezet korábban ilyen magatartást tanúsított volna, a Döntőbizottság a kiszabott bírság mértékét tartotta elegendőnek, illetve megfelelőnek.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. augusztus 14.
Dr. Bíró László s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
