FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (7167)
13.K.32.112/2002/8.
A Fővárosi Bíróság a dr. Gáspár Emőke jogtanácsos (1055 Budapest, Kossuth tér 2-4.) által képviselt Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (1055 Budapest, Kossuth tér 2-4.) I. r. és személyesen eljárt Schaffer István (1055 Budapest, Kossuth tér 2-4.) II. r. felpereseknek a dr. Csanádi Péter jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.277/15/2002.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.
Kötelezi a II. r. felperest, hogy a Fővárosi Illetékhivatal felhívására fizessen meg az államnak 10 000 (tízezer) Ft feljegyzett kereseti illetéket, valamint kötelezi a felpereseket egyetemlegesen arra, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 10 000 Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
Az I. r. felperes mint ajánlatkérő a 2002. március 20-án megjelent - 2002. április 10-én módosított - részvételi felhívásával hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított "az orvosi kesztyűk termékcsoportba tartozó, I-04-02 számú állami normatívának megfelelő, a dokumentációban specifikált orvosi vizsgálókesztyű egyszeri használatra" megnevezésű termék szállítására.
A részvételi felhívás 3. a) pontja értelmében az egyes részteljesítésekre részajánlatot lehetett tenni. Az 1. részteljesítés tárgyát az ajánlatkérő a következők szerint határozta meg:
- latexanyagú vizsgálókesztyű normál bőrre, porozott, sima vagy enyhén texturált felületű, göngyölt kialakítású, nem steril kivitelű: 29 187 960 db/év,
- latexanyagú vizsgálókesztyű érzékeny bőrre, pormentes, sima vagy enyhén texturált felületű, göngyölt kialakítású, nem steril kivitelű: 9 367 400 db/év.
A részvételi felhívás 13. pontjának 2. bekezdése szerint a jelentkezőnek nyilatkoznia kellett arról, hogy a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján mely alvállalkozókat kívánja a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni.
Az ajánlatkérő jelentkezési segédletet is készített, amely tartalmazta a jelentkezés benyújtásával kapcsolatos tartalmi és formai követelményeket. A segédlet 2. oldalán közölt "Útmutató" 2. pontja rögzítette, hogy amennyiben az ajánlatkérő által elkészített űrlapokat megfelelően kitöltik, és a jelzett lapokat kicserélik a szükséges igazolásokra, a jelentkezés valamennyi olyan információt tartalmazni fog, ami szükséges és elégséges az érvényes jelentkezés benyújtásához.
A segédlet 17. oldala tartalmazta a jelentkezői/alvállalkozói nyilatkozatot.
A segédlet 26. oldalán az ajánlatkérő az alábbi nyilatkozat-űrlapot közölte:
"Nyilatkozat a Kbt. 43. § (2) bekezdése szerint
A teljesítésbe a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben az alábbi alvállalkozókat kívánjuk bevonni (cégszerű megnevezés, székhely):
(A táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető)
Alvállalkozó neve Székhelye
.................2002., ............ .................
cégszerű aláírás"
A 2002. május 6-ig tartó határidőig az 1. részteljesítésre öt gazdasági társaság - köztük a Premier G. Med Kft. - nyújtotta be részvételi jelentkezését.
A Premier G. Med Kft. a jelentkezésében - egyebek között - csatolta saját jelentkezői nyilatkozatát. Alvállalkozói nyilatkozatot, és a részvételi segédlet 26. oldalán lévő űrlapot nem csatolt be.
A részvételre jelentkezők közül az ajánlatkérő a 2002. május 16-án tartott eredményhirdetésen a Premier G. Med Kft. és a Hartman-Rico Hungária Kft. jelentkezését érvénytelennek nyilvánította. Az érvénytelenség megállapítását azzal indokolta, hogy e jelentkezők nem csatolták a részvételi felhívás 13. pont második francia bekezdésében előírt, a Kbt. 43. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot a 10%-on felül bevonni kívánt alvállalkozókról.
A Premier G. Med Kft. (kérelmező) 2002. május 16-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez. Előadta, hogy a részvételi felhívás és a segédlet is pozitív nyilatkozatot követel meg az alvállalkozók tekintetében, és nem kér nyilatkozatot arra az esetre, ha a jelentkező nem kíván 10%-ot meghaladó mértékben alvállalkozót igénybe venni. Részvételi jelentkezésük érvénytelenné nyilvánítása jogsértő volt, ezért kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Az alperes a 2002. május 16-án kelt 277/3/2002. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el.
Az alperes a 2002. június 25-én kelt D.277/14/2002. számú határozatával a jogorvoslati kérelemnek helyt adva megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (2) bekezdését. Ezért az ajánlatkérőnek az 1. részteljesítésre vonatkozó, részvételi szakaszt lezáró és azt követő valamennyi döntését megsemmisítette, és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, a döntésért felelős Schaffer Istvánnal szemben 100 000 Ft bírságot szabott ki.
Az alperes a határozat indokolásában kifejtette, hogy a részvételi felhívás szerint - a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontjára utalással - a jelentkezőknek arról kellett nyilatkozni, hogy mely alvállalkozókat kívánja a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni. Ez tartalmában megegyezett a Kbt. hivatkozott rendelkezésével, az alvállalkozó cégek felsorolását jelentette, amit csak az a jelentkező tudott teljesíteni, aki alkalmazni kívánt a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozót. A felhívás nem tartalmazott kifejezett felhívást arra, hogy nyilatkozni kell akkor is, ha a részvételre jelentkező nem vesz igénybe alvállalkozót.
Az alperes rámutatott arra, hogy a részvételi segédlet 26. oldalán lévő űrlapot a 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók ismertetéséhez készítette el az ajánlatkérő, ez az űrlap a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontjára utal, és felsorolást vár a részvételre jelentkezőtől.
Az alperes megállapította, hogy a kérelmező nem kívánt a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozókat bevonni a teljesítésbe, a segédlet 17. oldalán lévő nyilatkozatot is úgy töltötte ki, hogy abból az alvállalkozóra vonatkozó részt kihagyta.
A kérelmező részvételi jelentkezésének érvénytelenné nyilvánítása jogsértő volt, ezért jogsértő az ajánlatkérőnek a részvételi szakaszt lezáró döntése is.
Az alperes a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvényi minimumnak megfelelő összegű bírságot szabott ki. A bírság kiszabásának kötelező voltát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjával, összegét a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdésével indokolta.
A felperesek keresetet terjesztettek elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt. Előadták, hogy a részvételi felhívás 13. pontja feltétel nélküli nyilatkozattételi kötelezettséget jelentett a jelentkezők szálmára, az ehhez szükséges nyilatkozati lapot a kiadott dokumentáció tartalmazta. Nyilatkozatot a Ptk. 216. § (1) bekezdése alapján három formában, szóban, írásban és ráutaló magatartással lehet tenni. Jelen esetben a kérelmező sem szóban, sem írásban nem tette meg a kért nyilatkozatot, a ráutaló magatartás joghatás kiváltására csak akkor alkalmas, ha az arra irányuló akarat az általános élettapasztalat szerint a másik fél által kétségtelenül felismerhető volt. Az ajánlatkérő számára azonban egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy a nyilatkozatot azért nem tette meg a jelentkező, mert nem kívánt alvállalkozót igénybe venni, vagy csak egyszerűen kifelejtette a nyilatkozatot a részvételi jelentkezésből, vagy az alvállalkozók igazolásait nem tudta beszerezni.
A felperesek álláspontja szerint a kérelmező formai hibát is vétett a kért nyilatkozat becsatolásnak elmulasztásával, mert a Kbt. 52. § (2) bekezdése értelmében érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg az ajánlati felhívás vagy a dokumentáció feltételeinek, és azt a rendelkezést a Kbt. 63. § (8) bekezdés szerint kétszakaszos eljárások első szakaszára is alkalmazni kell. A kérelmező részvételi jelentkezésében az ajánlatkérő által megadott nyilatkozat nem szerepelt, ebből adódóan részvételi jelentkezése érvénytelen volt.
A felperesek kifogásolták továbbá, hogy az alperes több eljárási hibát is vétett, az ideiglenes intézkedésről szóló D.277/3/2002. számú határozatot csak telefaxon küldte meg az ajánlatkérő részére, az ideiglenes intézkedésről szóló határozatot 2002. május 16-án, míg az eljárás megindításáról szóló határozatot 2002. május 17-én kapták meg. Kifogásolták továbbá, hogy a döntőbizottsági tárgyaláson az ott elhangzottak szó szerinti jegyzőkönyvezését kérték, de csak az ajánlatkérői nyilatkozat rögzítése történt oly módon, és a tárgyalásról készült hangfelvételt a tárgyalás végén nem játszották vissza, a hangfelvétel alapján készült jegyzőkönyv sem tartalmaz erre vonatkozó utalást.
Az alperes - fenntartva a határozatában foglaltakat - a kereset elutasítását kérte. Leszögezte, hogy a részvételi felhívás 13. pontja nem tartalmazott kifejezett előírást arra, hogy a nyilatkozatot akkor is csatolni kell, ha a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben nem vesz igénybe alvállalkozót a részvételre jelentkező. A részvételi felhívás 13. pontjára és a részvételi dokumentáció 26. oldalán lévő nyilatkozat-minta tartalmára figyelemmel csak akkor kellett a nyilatkozatot csatolni, ha a részvételre jelentkező a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben kívánt alvállalkozókat igénybe venni.
Az eljárásával kapcsolatos eljárásjogi kifogásokra vonatkozóan az alperes előadta, hogy az ideiglenes intézkedésével az eljárás felfüggesztését rendelte el, mivel fennállt a közbeszerzés tisztasága megsértésének veszélye, távközlési úton - telefax útján - a határozat az Áe. 45. § (3) bekezdése alapján jogszerűen kézbesíthető volt, azt az I. r. felperes 2002. május 16-án átvette. A jogorvoslati eljárást a Kbt. 81. § (1) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelem érkezése napján, 2002. május 16-án megindították, erről aznap postai úton értesítették a feleket, majd azt az I. r. felperes részére - kérésére - telefaxon is megküldték 2002. május 17-én. A tárgyaláson elhangzottak szó szerinti jegyzőkönyvezésére az Áe. nem tartalmaz előírást, felperesi kérésre a saját nyilatkozata szó szerint került jegyzőkönyvezésre. A tárgyaláson jelen lévők részéről a tárgyalás végén nem merült fel igény a hangszalagon rögzítettek javítására, pontosítására, visszahallgatására.
A felperesek keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Premier G. Med Kft. részvételi jelentkezését érvénytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntés helytálló volt-e, ettől függően az alperesi határozat jogszerű-e a felperesekkel szemben alkalmazott jogkövetkezmények tekintetében.
A bíróság - a felperes által megjelölt okok alapján - nem észlelt olyan eljárási jogszabálysértést, amely az ügy érdemi eldöntésére kihatott volna, ezért eljárási jogszabálysértés miatt - a Legfelsőbb Bíróság KK. 31. számú állásfoglalására figyelemmel - a határozat hatályon kívül helyezésének vagy megváltoztatásának nem volt helye.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 26. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. A (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 63. § (8) bekezdése szerint a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a 37-38. §-t, a 43 § (4)-(6) bekezdését, az 51-54. §-okat és a 67. § (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
A bíróság megállapította, hogy a részvételi felhívás 13. pontjának 2. bekezdésében közölt ajánlatkérői követelmény szerint a jelentkezőknek arról kellett nyilatkozniuk, hogy a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján mely alvállalkozókat kívánják a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni. Ez az előírás - a jelentkezési segédlet 26. oldalán közölt nyilatkozat tartalmával is egybevetve - nem azt tartalmazta, hogy a jelentkezők arról nyilatkozzanak, kívánnak-e a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pont szerinti alvállalkozót igénybe venni vagy nem. Ez az előírás az ilyen alvállalkozókat igénybe vevő jelentkezőket érintette, és azt az ajánlatkérői igényt fogalmazta meg, hogy e jelentkezők az alvállalkozóikat sorolják fel a segédlet 26. oldalán lévő nyilatkozat kitöltésével.
A bíróság rámutat arra, hogy a részvételi felhívásból és a részvételi segédletből nem tűnik ki olyan ajánlatkérői szándék, amely szerint a jelentkezőknek az alvállalkozók igénybevételével kapcsolatban nemleges tartalmú nyilatkozatot is csatolniuk kell, ezért az üres nyilatkozat részvételi jelentkezésből való kihagyása nem eredményezheti a jelentkezés érvénytelenségének jogkövetkezményét.
A bíróság megállapította, hogy a kérelmező részvételi jelentkezését az ajánlatkérő jogszabálysértő módon nyilvánította érvénytelennek, ezért az alperes jogszerűen alkalmazta a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontjában foglalt jogkövetkezményeket.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja értelmében az alperes a határozatában e törvény megsértett rendelkezésének megjelölése mellett megállapíthatja a jogsértés megtörténtét. Az f) pont szerint az alperes bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg, amely jelen esetben 1 millió Ft, magánszemély esetében 100 000 Ft volt.
A fenti jogi szabályozásra figyelemmel az alperesnek jogsértés esetén a bírság minimumösszegét ki kell szabnia, a törvényi minimum összegében kiszabott bírság nem mérsékelhető, erre figyelemmel az I. és II. r. felperesek bírságfizetésre kötelezése is jogszerű volt.
A kifejtettek alapján a bíróság a felperesek keresetét elutasította, és a felpereseket a Pp. 78. § (1) bekezdése és a 82. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes költségeinek megfizetésére.
Az I. r. felperes teljes személyes költségmentessége folytán a kereseti illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a II. r. felperes köteles megfizetni.
Budapest, 2003. év február 21.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
