KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7201)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.331/10/2003.
Tárgy: a Junior Rt. jogorvoslati kérelme a Budapest Főváros XI. ker. GAMESZ közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Szűcs Imre Zoltán ügyvéd (1142 Budapest, Dorozsmai u. 37/B) által képviselt Junior Vendéglátó Rt. (1095 Budapest, Mester u. 29-31., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét - melyet Budapest Főváros XI. Ker. Önkormányzat GAMESZ (1116 Budapest, Bükköny u. 2-4., a továbbiakban: ajánlatkérő) a Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzat részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézményeiben az étkeztetés biztosítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2003. május 14-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés céljából.
A felhívás 3. a) pontjában meghatározta az ellátandó óvodák, általános iskolák és időskorú étkezők napi ételadag-mennyiségét, heti és napi gyakoriságát.
Az ajánlat, illetve részajánlat tételre vonatkozóan a 3. d) pont a következőket tartalmazta: "ajánlatot részdokumentációnként külön-külön kell tenni, az alapdokumentációban meghatározottak szerint. Minden részdokumentáció szerinti ajánlat önálló részajánlatnak minősül, de az egy részdokumentációban szereplő intézményekre csak együtt lehet ajánlatot tenni."
A szerződés időtartama 2003. szeptember 1.-2008. június 30-ig terjed.
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás elbírálási szempontot választotta.
Az ajánlati dokumentáció egy alapdokumentációból és 46 részdokumentációból állt. A részdokumentációk az egyes ellátandó egységeket és azok helyeit tartalmazta. A Budapest XI., Menyecske u. 14. sz. alatti óvoda adatai az alapdokumentáció 77. oldalán szerepeltek.
A szerződéstervezet 7. pontja előírta az árak megállapítására vonatkozó szabályokat, a második és harmadik bekezdés a következőket:
"az árak 2003. december 31-ig változatlanul maradnak, tartalmazzák a nyersanyagnormát, a rezsit és azok áfáját."
"Egy év elteltével a felek a norma és a bruttó eladási ár tekintetében újra megállapodnak, azzal a kikötéssel, hogy az áremelkedés mértéke nem haladhatja meg a módosítás napján érvényes jegybanki alapkamat -2% mértékét."
A 16. pont szerint a szerződést minden év szeptember l. napjával mondhatják fel, a felmondást megelőző 90 nappal történő írásbeli értesítés alapján. Rendkívüli, 30 napos felmondási idővel szüntethető meg a szerződés, ha a szerződő felek a szolgáltatási árban nem tudnak megegyezni, valamint ha a szerződésszegést okozó fél a sérelmet szenvedő fél ajánlott levélben történő felszólítása ellenére sem szünteti meg.
A felmondási jogát a megrendelő egyoldalúan is gyakorolhatja, ha az étkeztetést saját konyhai szolgáltatásával kívánja megoldani. Ilyen esetben a szolgáltatót legalább 90 nappal előbb, írásban értesíti felmondási joga érvényesítéséről.
A 17. pont rögzítette, hogy amennyiben gazdasági vagy jogszabályi feltételek változása indokolttá teszi, a szerződést a felek közös megegyezéssel módosíthatják.
A kérelmező a dokumentációt május 15-én vásárolta meg.
Ajánlatkérő a május 28-i levelében tájékoztatta kérelmezőt, hogy a Menyecske utcai óvoda elemezési ellátását 2003. augusztustól saját főzőkonyhájáról biztosítja, kérte kérelmező szolgáltatása 2003. július 18-ig való meghosszabbítását.
Ajánlatkérő megbízottja június 5-én konzultációt tartott, amelyen közölte (és jegyzőkönyvben rögzítette), hogy a 46 db részajánlatra külön-külön hirdet eredményt.
Kérelmező június 16-án kelt levelében kérdéseket intézett ajánlatkérő megbízottjához;
- a részajánlattétel szempontjaira (közölte, hogy a kiírás szerinti részajánlattétel kizárólag mennyiségi alapon lett meghatározva)
- az évenkénti áremelés jegybanki alapkamat kikötésre
- az árak fixen tartásának időtartamára
- a szerződés felmondásának feltételeire
- a Menyecske utcai óvoda részajánlattételére vonatkozóan.
Ajánlatkérő megbízottja válaszában a következőket közölte:
1. Ajánlatkérő úgy véli, hogy a jelzett csoportosítás felel meg legjobban a Kbt. alapelveinek, valamint ajánlatkérő céljainak.
2. Teljes körű ajánlattétel esetén is meg kell felelnie az ajánlatnak a felhívás 3. d) pontjában meghatározottaknak.
3. Az ajánlatkérő az ajánlat feltételeit nem kívánja az ajánlattevőkkel megvitatni.
4. A szerződés 7. pontjának második bekezdés a 17. pontban jelzettekre vonatkozik. A 7. pont utolsó bekezdése az árak rendszeres felülvizsgálati lehetőségét biztosítja.
5. Ezt a kérdést a 16. pont egyértelműen szabályozza.
Az ajánlattételi határidő június 25-én volt, kérelmező nem nyújtott be ajánlatot.
Kérelmező június 30-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Kérte a jogsértés megállapítását a Kbt. 33. § (3), 37. § (1), 38. § (1) és 48. § (1) bekezdésére tekintettel. Kérelme indokaiként a következőket adta elő:
1. Álláspontja szerint a részajánlattétel feltételei kizárólag csak mennyiségi alapon lettek meghatározva.
2. A Menyecske utcai óvoda a dokumentáció egyik ajánlattételi részeként szerepel annak ellenére, hogy azt az ajánlatkérő a megbízottja közlése szerint saját főzőkonyhájáról kívánja ellátni.
3. A szerződéses feltételek álláspontja szerint ellentmondásosak; az árak 2003. decemberig változatlanok, de csak egy év elteltével történő módosításra van utalás.
4. Álláspontja szerint a KSH által megállapított élelmiszer inflációs ráta - és nem a jegybanki alapkamat -2%-kal csökkentett mértéke - alapján kellett volna meghatározni az áremelkedés mértékét.
5. Az ajánlati felhívás 4. pontjában meghatározott szerződéses időtartamnak ellentmond az a kiírási feltétel, hogy azt ajánlatkérő a szerződéstervezet szerint egyoldalúan felmondhatja.
Ajánlatkérő észrevételében és a jogorvoslati eljárásban július 30-án tartott tárgyaláson kérte a kérelem elutasítását.
Elsőlegesen elkésettség miatt kérte a kérelem elutasítását. Előadta, hogy kérelmező május 15-én vette át az ajánlati dokumentációt és csak június 16-án tette fel az általa kifogásolt feltételekre vonatkozó kérdéseit. A Menyecske utcai óvodával kapcsolatos kifogása azért késett el, mert május 28-án tájékoztatatást kapott e szervezet ellátására vonatkozóan.
Érdemben - a kérelmi elemek sorrendjében a következőket adta elő:
A részajánlattétel lehetősége meghatározása nemcsak mennyiségi alapon történt, az egyes élelmezési egységek helyét is megadta.
A Menyecske utcai óvodával kapcsolatos május 28-án kelt levelében elírás történt, a levél "2003. augusztus hónaptól" szövegezése helyett "2003. augusztus hónapban" szöveg a helyes. Szándéka ugyanis az volt, hogy az augusztusi minimális mértékű étkeztetési igényt saját konyhájáról oldja meg, erre indokolatlannak tartotta szolgáltatási szerződés kötését. Szeptember hónaptól viszont - a kiírás szerint - a nyertes ajánlattevőtől várta a szolgáltatás teljesítését.
A 2004. január 1-jétől szeptember 1-jéig - a módosítás esedékessé válásáig - terjedő időszakra a szerződéstervezet 17. pontját tekinti irányadónak, tehát szabályozva van az ármegállapodás esete ezen időszakra is.
A jegybanki alapkamat mértékét jogszabály határozza meg, a KSH által közzétett infláció csak tájékoztató jellegű, így konkrétabbnak tartotta az áremelkedés maximális mértékét a jegybanki alapkamat mértékéhez kötését.
Az elállás jogát azért kötötte ki a szerződéstervezetben, mert eddigi tapasztalatai szerint folyamatosan csökken az óvodás és általános iskolás gyermekek száma, nem áll szándékában változatlan mértékű étkeztetési ellátás biztosítása lecsökkent igény esetén.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Döntőbizottság elsődlegesen a kérelem határidőben való előterjesztettsége kérdésében foglalt állást.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelmet a jogsértő (illetőleg a kérelmező által jogsértőnek tartott) eseményről való tudomásszerzéstől számított 15 napon lehet előterjeszteni. A határidő jogvesztő.
Kérelmező az ajánlati dokumentációt május 15-én vette át, ez időponttól megismerte a felhívás és a dokumentáció előírásait.
A Kbt. 38. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít az ajánlattevő részére, hogy az ajánlattételi határidő lejártát megelőző tíz nappal a dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatást kérjen ajánlatkérőtől ajánlata elkészítéséhez. Ajánlatkérőnek e tájékoztatást az ajánlattételi határidő előtt legkésőbb hat nappal kell megadni.
Az első, harmadik, negyedik és ötödik kérelmi elemek vonatkozásában tehát azért nem késett el a kérelem, mert kérelmezőnek jogorvoslati kérelme előterjesztését megelőzően joga volt a Kbt. által biztosított lehetőséggel élni. Kérelmező végső soron csak az ajánlattételi határidő lejártakor szerzett kétségtelen tudomást arról, hogy ajánlatkérő fenntartotta a kiírásnak a kérelmező által jogsértőnek tartott részeit.
A második, a Menyecske utcai óvoda élelmezési ellátásával kapcsolatos kérelem sem késett el. A Döntőbizottság elfogadta kérelmező érvelését, miszerint annak ellenére, hogy ajánlatkérő a május 28-én kelt levelében azt közölte vele, hogy saját konyhájáról látja el ezt a óvodát, csak az ajánlattételi határidő lejártakor győződött meg arról, hogy ezen intézmény étkeztetésére is kellett ajánlatot tenni.
A Döntőbizottság ezért érdemben vizsgálta a jogorvoslati kérelmet.
A Kbt. 33. § (3) bekezdése előírja: "Az ajánlatkérő a felhívásban lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben a felhívásban, illetve a dokumentációban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. A közbeszerzés tárgyának részeit nem lehet kizárólag a mennyiség alapján meghatározni."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgya mennyiségét óvodákra, iskolákra, időskorúak ellátására lebontva összmennyiségben határozta meg. A részajánlat tételét azonban nem a felhívás 3. a) pontjában szereplő mennyiségek felosztásával, hanem 46 ellátási egységre tette lehetővé, az egyes ellátási egységeknél meghatározva a teljesítési helyet is.
A részajánlat tételét ajánlatkérő tehát nem mennyiségi, hanem intézményenként tette lehetővé.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a részajánlattétel lehetősége meghatározásánál nem járt el jogsértően, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
A Menyecske utcai óvoda élelmezését a közbeszerzési eljárás folyamatba tétele időszakában a kérelmező szolgáltatta.
Ajánlatkérő május 18-i levelében közölte kérelmezővel, hogy július 18-ig tart igényt a szolgáltatásra, azt követően saját konyhájáról biztosítja az ellátást. A levél annyiban pontatlan volt, hogy csak "augusztus hónaptól" megfogalmazást használt, arra nem tért ki, hogy mely időpontig látja el saját maga az élelmezést. Kérelmező május 15-én megvásárolta a dokumentációt, ebből tudomást szerezhetett arról, hogy szeptemberből a közbeszerzési eljárás nyertese fogja ellátni az óvoda élelmezését. Ezért ajánlatkérő nem járt el jogsértően, amikor kérelmezőt nem látta el tájékoztatással arra nézve, hogy meddig tart a "saját konyháról való ellátás".
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem járt el jogsértően azáltal, hogy a Menyecske utcai óvoda étkeztetését is a közbeszerzés részévé tette, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérőnek csak a kiírásban foglaltakkal szemben áll fenn az ajánlati kötöttsége, a (potenciális) ajánlattevőnek adott tájékoztatást illetően nem.
Ajánlatkérő az alapdokumentáció részét képező szerződéstervezetben szabályozta az árak megadásának és változtatásának módját.
A 7. pont első bekezdésében közölte, hogy az árak 2003. december 31-ig nem változtathatók. A második bekezdés adott az árak változtatására lehetőséget, de csak egy év elteltével, 2004. szeptember 1-je után.
Ebből következik, hogy a köztes időszakban - 2004. január 1-jétől szeptember 1-jéig is változatlanok lesznek az árak.
Arra az esetre, ha gazdasági vagy jogszabályi feltételek indokolják az árak megváltoztatását, a szerződés 17. pontja az irányadó.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az árakat, azok módosítását illetően nem áll fenn ellentmondás a kiírásban, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
A Kbt. 33. §-a szerint ajánlatkérőnek az ajánlati felhívás tartalmát úgy kell meghatároznia, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. Mivel az ajánlati dokumentáció a felhívás részletes feltételeit hivatott meghatározni, ez a rendelkezés irányadó a dokumentációra is. E rendelkezés értelmében ajánlatkérő szabadon, saját igényének megfelelően határozza meg az ajánlattételi feltételeket, csak az ajánlattevők esélyegyenlősége biztosítására előírt kötelezettsége korlátozza a feltételek meghatározásában. Ajánlatkérő a jegybanki alapkamat mértékéhez kötötte az árak változtathatóságának mértékét. Ezzel a mértékkel kell számolnia mindegyik ajánlattevőnek, nincs olyan tény, vagy körülmény, ami különbséget eredményezne ebből a szempontból az ajánlattevők között. A meghatározás tehát nem sérti az esélyegyenlőséget.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem járt el jogsértően az árváltozás mértéke megadásakor, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Ajánlatkérő a szerződés-tervezetben szabályozta a viszonylag hosszú ideig - öt évig - tartó szerződéses időszakra nézve a felmondási feltételeket.
A Kbt. 75. § (2) bekezdése előírja: "A közbeszerzési eljárás során megkötött szerződésekre egyebekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni."
A Kbt. nem tartalmaz rendelkezést a közbeszerzési szerződés felmondására vonatkozóan, ezért ebben a körben a Ptk. rendelkezései az irányadók.
A Ptk. lehetővé teszi a szerződés felmondását, annak eseteit a felek megállapodására bízza. Ezt a megállapodást tartalmazzák a szerződéstervezet vonatkozó pontjai, melyek mindegyik ajánlattevőre egyformán kötelezőek, többek között ezen feltételek elfogadhatósága alapján kell dönteniük ajánlattevőknek, hogy tesznek-e ajánlatot a közbeszerzési eljárásban.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem járt el jogsértően a felmondás szabályainak meghatározásával, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. július 31.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy László Gábor s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
