KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7269)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.391/12/2003.
Tárgy: a Szintézis Rt. jogorvoslati kérelme a Semmelweis Kórház-Rendelőintézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Szintézis Informatikai Rt. (9023 Győr, Tihanyi Árpád u. 2., képviseli: dr. Kékesi Andrea ügyvéd, 1122 Budapest, Városmajor u. III/2., a továbbiakban: kérelmező) által a Semmelweis Kórház-Rendelőintézet (3529 Miskolc, Csabai kapu 9-11., képviseli: dr. Kovács Zoltán ügyvéd, 3530 Miskolc, Széchenyi u. 58., I/3., a továbbiakban: ajánlatkérő) "kórházi integrált informatikai rendszer beszerzése, telepítése, karbantartása az ajánlati dokumentációban részletezettek szerint" tárgyú közbeszerzési eljárásával kapcsolatban benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését és erre tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 61. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti és ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. április 16-án a Közbeszerzési Értesítő 16. számában ajánlati felhívás közzétételével, a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő a részajánlat tételének lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő a többváltozatú ajánlat tételét az alábbiak szerint tette lehetővé:
"14. Annak meghatározása, hogy lehet-e többváltozatú ajánlatot tenni: az ajánlattevő az ellenszolgáltatásra vonatkozóan több változatban készítheti el ajánlatát, de műszaki tartalom csak egy változatban ajánlható meg."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. a) és b) pontjában az alábbiakat határozta meg:
"13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az összességében legelőnyösebb ajánlat. Elbírálásánál figyelembe vesszük a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltakat.
b) A 34. § (3) bekezdésében foglaltak:
részszempontok súlyszámok
- pénzügyi szempontok 55
- egyösszegű ár 5
- havi törlesztőrészlet mértéke 25
- futamidő hossza 20
- karbantartási díj mértéke (Ft/hó) 5
- rendszerkarbantartás - rendszer és alkalmazói szoftver 12
- hibaelhárítás megkezdése a bejelentéstől számított órában 3
- hibaelhárításra vállalt határidő órákban 3
- karbantartás miatt éves állásidő mértéke órában 3
- ügyfélszolgálat működési óraszáma 3
- kivitelezés és üzembe helyezés 12
- teljes kivitelezési időtartam napokban 2
- rendszeroktatás, az informatikai személyzet gyakorlati óraszáma 4
- felhasználói oktatás keretében a dokumentációban meghatározott dolgozói létszám csoportos oktatásának csoportszáma 3
- felhasználói oktatás időtartama órában 3
- hardvereszközök 19
- hibaelhárítás megkezdése a bejelentéstől számítottan órában 3
- vállalt garancia időtartama hónapokban 3
- egy nyomtatóra vetített átlagos nyomtatási költség A/4 átlagos fedettség mellett (Ft/lap) 3
- egy számítógép-konfigurációra vetített átlagos nyomtatási költség A/4 átlagos fedettség mellett (Ft/lap) 3
- egy számítógép-konfigurációra vetített átlagos számítási teljesítmény, elemi művelet/sec. (MFLOP/GFLOP) 3
- meghatározott szervermemória mennyisége 3
- megajánlott szerver számítási teljesítménye, elemi művelet/sec. 4
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként 1-10. A legjobb ajánlat kapja a maximum pontszámot, a többi arányosan kevesebbet.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. pontjában meghatározta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat, valamint a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. d) pontjában úgy rendelkezett, hogy a hiánypótlásra nincs lehetőség.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, ahol megadta a szükséges információkat, táblázatokat, követelményeket, elvárásokat a rendszerrel, illetve az ajánlattal kapcsolatban.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 5. oldal negyedik bekezdésében az alábbiakat határozta meg:
"Ajánlatkérő olyan finanszírozási forma megajánlását kéri, amely az intézmény folyamatos működését a legkevésbé terheli meg, tehát az informatikai rendszer alkalmazásából származó többletbevételek alakulásával szinkronban jelennek meg a finanszírozási költségek. Az ajánlatban be kell mutatni, hogy a bevezetés egyes szakaszaiban a működés mely területein szolgáltat olyan elemzési lehetőségeket, amelyek a költségek csökkentését, a bevételek optimalizálását, illetve a két elem együttes elemzését szolgálják."
Ajánlatkérő 2003. május 6-án helyszíni bejárást tartott és az erről készült jegyzőkönyvet mindegyik - dokumentációt megvásárló - cég részére megküldte.
Ajánlatkérő az írásban feltett kérdésekre megadta a válaszokat és ezeket az ajánlattevők részére megküldte.
Az ajánlattételi határidőig, 2003. június 16-ig ajánlatot nyújtott be a kérelmező 3 változatban, a Hewlett Packard Magyarország Kft., a Synergon Informatikai Rt., a Polygon Kft., az SMS Magyarország Kft. és az ISH Kft. 23 változatban.
Ajánlatkérő az ajánlattevők által referenciaként megjelölt rendszerek működését a helyszínen megvizsgálta.
Ajánlatkérő 2003. július 18-án tartotta az eredményhirdetést, melyen kihirdette, hogy az eljárás nyertese az ISH Kft. 11. számú pénzügyi konstrukcióját tartalmazó ajánlata, míg a kérelmező által benyújtott többváltozatú ajánlatokat érvényesnek és kérelmezőt a szerződés teljesítésére alkalmasnak minősítette.
Ajánlatkérő az "Összegzés az eljárásról" című irat 3. c) pontjában az alábbiakat tüntette fel:
"c) A táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolása:
Az értékelés során adható pontszám, részszempontonként 1-10-ig terjed. A legjobb ajánlati elem kapta a maximális pontszámot, a többi arányosan kevesebbet. Ennek megfelelően a legjobb ajánlattal szembeni ellenkező végponton elhelyezkedő ajánlati elem kapta az 1 pontot, a köztes ajánlatok pontszáma arányosítással került meghatározásra és ezen pontok kerültek szorzásra az ajánlati felhívásban megadott súlyszámokkal."
Kérelmező 2003. július 29-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyet 2003. augusztus 15-én kiegészített.
Kérelmében a nyertes ajánlattevő ajánlatainak érvényességét az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének és az összegzés tartalmának jogszerűségét vitatta. Kérelmének indokolásául előadta, hogy ajánlatkérő jogsértő módon nem az ajánlati felhívásban általa meghatározott módszer szerint értékelte az ajánlatokat. Kérelmező sérelmezte továbbá azt, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során a kezdő részletet nem vette figyelembe a törlesztő részletek nagysága, illetve más bírálati részszempontok értékelése során, vagyis a kezdő részlet egyáltalán nem került értékelésre. Sérelmezte, hogy a nyertes ajánlata érvénytelen, mert tudomása szerint az ajánlattevők referenciáinak ajánlatkérő által végzett ellenőrzése, megvizsgálása során kitöltött ellenőrző kérdéssor több pontjának nem felel meg a nyertes ajánlattevő ajánlata, mert több pontban is csak havi zárás alkalmával képes bizonyos adatok generálására, illetve két párhuzamos kezelés rögzítésére. Továbbá nem felel meg a nyertes ajánlat magas kezdőrészlete annak a dokumentációban meghatározott feltételnek, hogy a lehető legkevésbé terhelje meg a rendszer finanszírozása az ajánlatkérő folyamatos működését. Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő az összegzés szövegében nem tüntette fel az ajánlatok tartalmi elemeit és nem indokolta megfelelően az egyes tartalmi elemekre adott pontszámokat sem. Ennek alapján kérte ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását, kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj és az eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a Kbt. rendelkezésének megfelelően végezte az ajánlatok értékelését. A kezdő részlet nagysága nem volt bírálati részszempont, ezért nem vehették figyelembe az ajánlatok értékelése során. Álláspontja szerint a nyertes ajánlata műszaki szempontból és finanszírozási szempontból is érvényes volt, illetőleg az teljesíti az ajánlattevők referenciáinak az ajánlatkérő által végzett ellenőrzésekor vizsgált elemeket minden tekintetben, továbbá a kérelmező által vitatott tétel tekintetében nem áll fenn a kérelmező által vélelmezett hiányosság a nyertes ajánlattevő ajánlatában. Előadta továbbá, hogy az általa végzett értékelés megfelel az általa meghatározott módszernek, továbbá az összegzésben azért nem tüntették fel az egyes ajánlatok tartalmi elemeit, mert azok a bontási jegyzőkönyvben rögzítésre kerültek. Álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem 2003. augusztus 15-i kiegészítésében szereplő érvénytelenségi, értékelési és összegzéssel kapcsolatos kérelmi elemek elkéstek, így azokat érdemben a Döntőbizottság nem vizsgálhatja. Ennek alapján kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság D.391/9/2003. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint részben megalapozott.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság eljárása során az egyes beadványokat azok tartalma alapján kell elbírálni. A Döntőbizottság megállapította, hogy az eredeti jogorvoslati kérelem nevesítetten csak a Kbt. 56. § (2) bekezdésének megsértését vitatja, azonban emellett az ajánlatok értékelését, illetve a nyertes ajánlat érvénytelenségét is sérelmezte és a 2003. augusztus 15-i kiegészítés csupán pontosította ezeket a kérelmi elemeket, így azokat az eredeti jogorvoslati kérelem benyújtásának időpontjában előterjesztettnek kell tekinteni. Ennek megfelelően az érvénytelenséggel és az értékeléssel kapcsolatos kérelmi elemek nem elkésettek, azokat a Döntőbizottság érdemben vizsgálhatja.
Az összegzéssel, annak tartalmával kapcsolatos tudomásszerzés időpontja 2003. augusztus 4. volt. A jogorvoslati kérelem kiegészítése pedig 2003. augusztus 15-én érkezett a Döntőbizottsághoz.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vélelmezett jogsértésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet jogszerűen jogorvoslati kérelmet benyújtani. Ennek alapján a 2003. augusztus 4-i tudomásszerzéstől számított 15 napos jogvesztő határidőnek megfelelően legkésőbb 2003. augusztus 19-én lehetett volna a jogorvoslati kérelmet joghatályosan előterjeszteni. Kérelmező a jogorvoslati kérelem kiegészítését - amely az összegzéssel kapcsolatos kérelemrészt is tartalmazta - 2003. augusztus 15-én, vagyis a jogvesztő határidő letelte előtt nyújtotta be. Ennek alapján a jogorvoslati kérelem e része sem elkésett, így annak megalapozottságát a Döntőbizottság érdemben vizsgálhatja.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A jogorvoslati kérelemnek az ajánlatok értékelésével kapcsolatos rész vizsgálata során a Döntőbizottság észlelte, hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentációban a 4. hardver eszközök bírálati részszemponthoz tartozó alszempontok eltérően kerültek meghatározásra. Ajánlatkérő az értékelés során a dokumentációban meghatározott bírálati alszempontokat értékelte a 4. bírálati részszempont körében. A jogorvoslati kérelem a Döntőbizottság által észlelt eltérést nem érintette, így a Döntőbizottság az ajánlatok értékelését az ajánlati dokumentációban meghatározott alszempontok szerint eljárva vizsgálta felül.
A kezdőrészlet mértéke értékelésének elmaradásával kapcsolatban a Döntőbizottság megállapította, hogy ilyen bírálati részszempont, illetve alszempont nem volt a felhívásban meghatározva, így az ajánlatok ezen tartalmi elemét az értékelés során nem vette figyelembe ajánlatkérő. Mivel a Kbt. 55. § (6) bekezdés rendelkezései szerint az előzetesen meghatározott bírálati részszempontokhoz (alszempontokhoz) tartozó ajánlati tartalmi elemeket kell értékelni és kezdőrészlet mértéke bírálati részszempont (alszempont) nem volt, így e tartalmi elemet nem is vehette figyelembe ajánlatkérő. Ennek alapján a jogorvoslati kérelemnek a kezdőrészlet értékelésének elmaradásával kapcsolatos része megalapozatlan.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció 13. b) pontjában meghatározta a bírálati részszempontokat, az ahhoz tartozó súlyszámokat, valamint az általa adható pontszámok tartományát, amely 1-10-ig terjedt, valamint meghatározta az értékelés módszerét is, mely alapján a legkedvezőbb ajánlat kapja a 10 pontot és a több ajánlat ehhez képest arányosan kap pontot.
Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő a pontozásos értékeléssel kapcsolatban tehát két feltételt határozott meg, egyik feltétel az volt, hogy 1-10-ig terjedő ponttartományban kell kiadnia pontokat, míg a másik feltétel azt határozta meg, hogy a legkedvezőbb tartalmi elem kapja a maximális pontszámot és ehhez a tartalmi elemhez viszonyítva (arányosan) kapnak a többi ajánlatban szereplő tartalmi elemek pontszámot a 10 ponthoz, mint maximális pontszámhoz képest. A Kbt. 55. § (6) bekezdés rendelkezése szerint ajánlatkérő értékelésének a két feltételt egyidejűleg kell teljesítenie.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az "Összegzés az eljárásról" című iratban feltüntetett pontozásos értékelése alapján a kiadott pontokat az 1-10-ig terjedő ponttartományban állapította meg, így az egyik feltételt ajánlatkérő teljesítette.
A Döntőbizottság ezen túlmenően megállapította a 2., 3. és 4. bírálati részszempontokhoz tartozó alszempontok értékelésével kapcsolatban, hogy az ajánlatkérő - általa is elismerten - az e bírálati részszempontokhoz tartozó alszempontok értékelése során úgy végezte az ajánlatok pontozásos értékelését, hogy a legkedvezőbb ajánlat, illetve tartalmi elem kapta a 10 pontot, míg a másik ajánlatban szereplő tartalmi elemek 1 pontot kaptak. Ajánlatkérő ezt az értékelési módszert, illetve pontozást az összegzésben azzal indokolta, hogy a legkedvezőbb ajánlat kapta a 10 pontot, míg a legjobb ajánlattal szembeni ellenkező végponton elhelyezkedő ajánlati elem 1 pontot kapott.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által az összegzésben feltüntetett és indokolt értékelés és értékelési módszer nem azonos azzal az értékelési módszerrel, melyet ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározott, vagyis hogy a legkedvezőbb ajánlati tartalmi elem kapja a maximális pontszámot és a többi ajánlati elem ehhez képest kerül arányosan értékelésre. A Döntőbizottság e megállapítása a 2., a 3. és 4. bírálati részszempont valamennyi alszempontjának értékelésére vonatkozik, ahol a két értékelt ajánlat tartalmi elemei nem voltak azonosak.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem az ajánlati felhívásában meghatározott pontozási módszert alkalmazta, mert nem a maximális pontszámhoz képest arányosított pontszámot adott a nem legjobbnak minősített ajánlatra. Ennek alapján a Kbt. 55. § (6) bekezdésének e feltételét ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során megsértette, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás nyertese csak a Kbt. 34. § (1) bekezdésében meghatározott és az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban előírt elbírálási szempontok egyike szerint a Kbt. 55. § (6) bekezdésében meghatározott értékelés eredménye alapján a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő lehet. Jelen eljárásban ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati módszert határozta meg, azonban a 2., a 3. és a 4. bírálati részszempont esetében a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerinti értékeléseket nem megfelelően végezte el, ezért az általa végzett értékelés végeredménye nem a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint lefolytatott értékelési eljárás alapján került megállapításra, így az nem felel meg a Kbt. 59. § (1) bekezdés rendelkezéseinek sem, ezért a jogorvoslati kérelem e része is megalapozott.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban meghatározta, hogy olyan pénzügyi finanszírozási feltételeket tartalmazó ajánlatokat vár, amelyek a lehető legkevésbé terhelik meg működésének folyamatosságát, illetve legkevésbé zavarják tevékenységének folytatását. Ezzel kapcsolatban azonban ajánlatkérő nem határozta meg azt, hogy mi az a minimális megterhelés, amely alapján az már a számára elfogadhatatlan mértékű lesz. Ennek alapján nincs olyan objektív kritérium, amely alapján e körben az egyes ajánlatokat ennek a feltételnek megfelelőnek, illetve nem megfelelőnek, vagyis érvényesnek, illetve érvénytelennek lehetne nyilvánítani.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek megfelelően vizsgálta a nyertes ajánlattevő kezdő részletének nagyságával, illetve annak az ajánlatkérő folyamatos működését megterhelő voltára irányuló kérelemrészt, mely szerint e feltételnek nem tesz eleget a nyertes ajánlatban található kezdő részlet. A Döntőbizottság álláspontja szerint, mivel nincs olyan konkrét előírás e feltétellel kapcsolatban az ajánlati felhívásban, amely alapján konkrétan meg lehetne állapítani, hogy ennek a feltételnek mi felel meg. Ennek megfelelően pedig konkrét feltétel hiányában nem lehet azt vizsgálni, hogy egy nem meghatározott feltételnek megfelel-e valamelyik ajánlat, illetve nyertes ajánlatban található kezdőrészlet, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban nem határozott meg olyan érvényességi, illetve alkalmassági feltételt, amely az ajánlattevők referenciaként feltüntetett korábbi, működő rendszereivel kapcsolatban műszaki szempontból érvényességi, vagy alkalmassági feltételt tartalmazott volna.
A Döntőbizottság álláspontja szerint tekintettel arra, hogy a referencia működésével, illetve a meglévő referencia jelen beszerzés szempontjából lényeges műszaki, informatikai jellemzőivel kapcsolatban érvényességi feltételt az ajánlatkérő nem határozott meg, így nincs olyan minimális feltétel, amelyhez képest a vizsgálni lehetne a kérelmező által feltüntetett referenciákat. Mivel minimális feltételt - érvényességi feltételt - a referenciákkal kapcsolatban, illetve a referencia bejárás eredményével kapcsolatban ajánlatkérő sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem határozott meg, így nincs olyan konkrét előírás, amelynek az ajánlattevők korábbi rendszereinek meg kellene felelni azon túlmenően, hogy ilyen referenciákkal rendelkezniük kell az ajánlattevőknek.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározott referenciák ellenőrzésére a referenciaként megjelölt rendszerek működését helyszíni bejárással vizsgálta. Ajánlatkérő e vizsgálatok alapján a referenciákkal kapcsolatos tapasztalatait adatlapon rögzítette. Ajánlatkérő sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem határozott meg a referenciákkal kapcsolatban általa tett megállapításokra érvénytelenségi, vagy alkalmatlansági feltételt. Kérelmező jogorvoslati kérelmében a nyertes ajánlattevő ajánlatainak érvénytelenségét a referenciákkal kapcsolatos ajánlatkérői megállapítások alapján vélelmezte és kérte a Döntőbizottságtól a nyertes ajánlattevő ajánlatának ez okból való érvénytelenségének megállapítását is.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az ajánlati felhívásban és a dokumentációban előre meghatározott feltételeknek eleget nem tevő, azoknak nem megfelelő ajánlatokat kell érvénytelenné nyilvánítani. A jelen eljárás során a referenciákkal kapcsolatos megállapításokra vonatkozó feltételeket ajánlatkérő előzetesen nem határozott meg, így nincs olyan konkrét előírás, amelynek meg kell felelnie a referenciáknak. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a referenciákkal kapcsolatos ajánlatkérői észrevételek a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel nem eredményezhetik a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelenségét, ezért annak egyes tételeit érdemben nem vizsgálta. Ennek alapján a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Kbt. 5. sz. melléklet 2. a) pontja az alábbiakat tartalmazza:
"Az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve, ajánlatuknak az elbírálás szempontja és - az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén - annak részszempontjai szerinti tartalmi elemei."
A Kbt. 5. sz. melléklet 2. c) pontja előírja, hogy e pontban kell a táblázatban szereplő értékelési pontszámokat indokolni.
A Kbt. fenti rendelkezései alapján az ajánlatoknak az elbírálás szempontjából lényeges tartalmi elemeit is fel kell tüntetni az "Összegzés az eljárásról" című irat 2. a) pontjában, majd az e tartalmi elemekre adott pontszámok alapján, illetve ezek mellett fel kell tüntetni az "Összegzés az eljárásról" című iratban a 2. c) pontnak megfelelően az egyes pontszámok indokolását is.
A Döntőbizottság megállapította - ajánlatkérő által is elismerten -, hogy az "Összegzés az eljárásról" című iratban az egyes ajánlatok értékelésre kerülő tartalmi elemeit nem tüntette fel ajánlatkérő. Ajánlatkérő azon álláspontját, hogy a tartalmi elemek feltüntetésére az összegzésben nem is volt szükség, hiszen a tartalmi elemeket a bontási jegyzőkönyv tartalmazta és azt már az ajánlattevőknek átadták, a Döntőbizottság nem fogadta el, tekintettel arra, hogy a Kbt. nevesíti e kötelezettségét ajánlatkérőnek, vagyis az ajánlatok tartalmi elemeit az összegzésben is fel kell tüntetni. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő az összegzésben az ajánlatok tartalmi elemeit nem tüntette fel, így megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdésének rendelkezését, mert nem a Kbt. 5. számú mellékletében meghatározott előírások szerint készítette el az összegzést. Így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozott.
A Döntőbizottság megállapította egyidejűleg azt is, hogy ajánlatkérő az összegzés 2. c) pontjában az értékelési pontszámokat egy közös szövegrészben indokolta, mely szöveg valamennyi részszempontra vonatkozott és lényegében az értékelés módszerének ismertetése volt. A Döntőbizottság álláspontja szerint jelen esetben - tekintettel a konkrét számszerűen összehasonlítható tartalmi elemekre - az indokolás elegendő az egyes bírálati részszempontok pontszámaira is. Erre tekintettel a jogorvoslati kérelemnek a pontozás indokolásának hiányával kapcsolatos kérelemrésze megalapozatlan.
A Kbt. 2002. január 1-jétől hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel, illetve szervezettel szemben a bírság alkalmazását.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzés eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Döntőbizottság határozatában bírságot köteles kiszabnia Kbt. szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében a szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetve a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése kimondja, hogy a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos, éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bírság összegét az eset összes körülményére, így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására kell megállapítani.
A Döntőbizottság ajánlatkérő felelősségi rendjére tekintettel megállapította, hogy személyi bírság alkalmazásának nincs helye.
Az ügy összes körülménye között mérlegelte a Döntőbizottság a beszerzés értékének 150 millió Ft-ot meghaladó értékét és a beszerzés tárgyát.
Figyelembe vette a Döntőbizottság azt is, hogy a jogorvoslati eljárás során a bírság összegének meghatározását befolyásoló eljárást segítő együttműködő magatartást - a jogszabályi kötelezettségeinek teljesítésén túl - ajánlatkérő nem tanúsított, valamint azt, hogy ajánlatkérőnek a Kbt.-be ütköző magatartását 2002. január 1-jét követő eljárással kapcsolatban először állapította meg. Mérlegelte továbbá a Döntőbizottság a jogsértés súlyát és azt, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítése által a jogsértések reparálhatóak, valamint azt is, hogy a kiszabható bírság 1 000 000 Ft-tól a jelen beszerzés értékének 30%-áig terjedhet. Ennek alapján a Döntőbizottság megítélése szerint a jelen jogorvoslati eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságnál magasabb összegűt indokolt alkalmazni, ezért ajánlatkérővel, mint jogi személlyel szemben 2 000 000 Ft, azaz kétmillió forint bírság kiszabása áll arányban a jogsértések súlyával, mely összeg a beszerzés értékének még a 1,5%-át sem éri el.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is, míg a megalapozatlan kérelmi elemet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. augusztus 28.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
