KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7284)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.368/20/2003.
Tárgy: az Ex-Solar Kft. kérelmező kérelme a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Ex-Solar Kft. (1051 Budapest, József Attila u. 12., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága (8200 Veszprém, Vár u. 31., nevében eljár: Veszprémi Beruházási, Vállalkozási és Befektetési Rt., 8200 Veszprém, Radnóti tér 2/A., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Kápolnapuszta, bivalyrezervátum ökológiai bemutatóhely fejlesztése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. május 21. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 21. számában közzétett ajánlati felhívással, nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
A felhívás 3. a) pontjában ajánlatkérő a beszerzés tárgya és mennyisége körében 4 részfeladatot határozott meg. Első részfeladatként került meghatározásra a kutató és bemutató célt szolgáló, áthelyezésre alkalmas 3 km-es hatósugarú, élővilág-megfigyelő kamerarendszer tervezése, kiépítése 3 db kamerával (1 rendszer) és időjárásálló pénzbedobós távcsövek beszerzése (2 db).
Ajánlatkérő a felhívás 3. c) pontjában lehetővé tette a 3. a) pontban részletezett részfeladatokra történő részajánlat tételét.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértében igénybe venni kívánt alvállalkozók alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, míg a felhívás 11. b) pontjában közölte az ajánlattevők alkalmatlanná minősítésének a szempontjait.
A felhívás 11. b) pont 1. francia bekezdésében ajánlatkérő alkalmatlanná minősítési okként jelölte meg, ha az ajánlattevő pénzügyi-gazdasági helyzete nem megfelelő (fizetési kötelezettségeinek nem tesz eleget, az utóbbi 3 évben gazdálkodása két egymást követő évben veszteséges volt, az előző 2 év forgalma nem éri el az ajánlati ár nettó összegét). Ugyancsak alkalmatlanná minősítési okként került megfogalmazásra az 1. részfeladat esetében, ha nem rendelkezik az elmúlt 3 évben legalább 3 db, bruttó 5 millió Ft bekerülési költséget meghaladó kamararendszer - kiépítési referenciával.
Ajánlatkérő a felhívás 13. pontjában rögzítette, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint fog bírálni, az értékeléshez szükséges szempontokat, súlyszámokat, az értékelési pontszámokat, és annak módszerét meghatározta.
A felhívás 16. "Egyéb információk" 2. pontjának 5 francia bekezdésében közölte, hogy a hiánypótlás lehetőségét kizárja, míg a 6. francia bekezdésében meghatározta, hogy egy alkalommal konzultációt szervez ajánlattevők részére, melynek időpontja a felhívás közzétételét követő első naptól számított 20. nap utáni első munkanap 10.00 óra, helye pedig Zalakomár-Kápolna puszta bivalyrezervátum.
Ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére.
A dokumentáció 4. "Részletes kiírás" fejezet 4.7.2. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy a tartalomjegyzéket a 4.6. pont szerint kell elkészíteni, minden pontnál oldalszám megjelölésével.
A dokumentáció 4. "Részletes kiírás" fejezet 4.7. pontjában a tartalomjegyzékben megadott pontok formai és tartalmi követelményeit határozta meg ajánlatkérő, ezen pontban rendelkezett a szerződéstervezet formai és tartalmi kellékeiről (4.7.21. pont).
Ajánlatkérő előírta, hogy a szerződéstervezetben a kötbér tekintetében az Ajánlatkérő által előírt mérték vállalása érvényességi feltétel. Ajánlatkérő meghatározta a késedelmi kötbér minimális és maximális mértékét Ft/napban, valamint a meghiúsulási kötbér mértékét. Ajánlatkérő a jótállás idő vállalás maximális értékét is meghatározta.
Ajánlatkérő e körben meghatározta továbbá, hogy a vállalkozói díj 5%-a - tételes elszámolású - tartalékkeretet képez.
Ajánlatkérő rögzítette továbbá, hogy a pótmunkát, a kiírási dokumentációban nem szereplő és az ajánlatadás során előzetesen előre nem látható, műszaki szükségességből előálló munkaként, Vállalkozó a tartalékkeret terhére csak a megrendelő előzetes hozzájárulásával végezhet.
A szerződéstervezet tartalmának meghatározása körében ajánlatkérő rögzítette, hogy a bruttó vállalási ár 3%-a az éves utó-felülvizsgálat időpontjáig visszatartásra kerül.
Meghatározta ajánlatkérő továbbá azt is, hogy a területen végzett munkák 2003. július 20. után kezdhetők.
A dokumentáció 4. "Részletes kiírás" fejezet 4.7.24. pontjában rögzítette ajánlatkérő az egyes eljárási cselekmények határidejét is az alábbiak szerint:
- helyszíni konzultáció: 2003. június 11-én 10.00 óra, a helyszíni konzultáción írásban feltett kérdéseket fogad el ajánlatkérő,
- ajánlatok beadása : 2003. július 1-jén 10.00 óra,
- eredményhirdetés: 2003. június 14-én 10.00 óra,
- szerződéskötés: 2003. június 23-án 10.00 óra.
Az ajánlati dokumentáció tartalmazta az egyes részfeladatok műszaki leírását is. Az 1. részfeladat körében a dokumentáció meghatározta a megfigyelőrendszernek a célját, továbbá azt, hogy a rendszer milyen elemekből épüljön fel, valamint hogy ennek kialakításához milyen eszközök felhasználását kéri. Az 1. részfeladat körében a feladata az volt ajánlattevőknek, hogy az élővilág-megfigyelő kamerarendszer műszaki tervét készítsék el, szerezzék be a szükséges eszközöket, valamint a rendszer kivitelezését is végezzék el.
Ajánlatkérő 2003. június 11. napján helyszíni konzultációt is tartott. Az ajánlattevők - köztük kérelmező is - írásban átadta az első részfeladatra vonatkozó kérdéseit. A konzultáción a kérelmező személyesen is jelen volt. Ajánlatkérő a konzultációról felvett jegyzőkönyvet megküldte az ajánlattevők részére.
Ajánlatkérő a konzultáción tájékoztatta az ajánlatevőket arról, hogy további kérdéseiket írásban tehetik fel 2003. június 20. napjáig.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. július 1. napjára az 1. részfeladat a kérelmező és a KIVSZER Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, majd 2003. július 14. napján kihirdette nyilvánosan az eljárás eredményét.
Ajánlatkérő döntése értelmében az 1. részfeladat tekintetében az eljárás nyertese a KIVSZER Kft. lett, a kérelmező ajánlatát egyrészt érvénytelennek, másrészt a szerződés teljesítésére alkalmatlannak is minősítette ajánlatkérő. A kérelmező ajánlata érvénytelenségének és alkalmatlanságának indokai az alábbiak volt. A kérelmező a szerződés teljesítésére alkalmatlan, mivel nem teljesítette a felhívás 11. b) pont azon előírását, hogy az előző két év forgalma nem éri el az ajánlati ár nettó összegét. A kérelmező ajánlata ezen túl érvénytelen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján, mivel a szerződéstervezetben nem szerepeltette a vállalt késedelmi kötbér mértékét, a pénzügyi visszatartást, a befejezési határidőt 2003. augusztus 20. (az előírt kezdési határidő) előtti határidővel adta meg, a szerződéstervezet nincs cégszerűen aláírva, továbbá az ajánlati árban az 5% tartalékkeret nem került beépítésre, valamint az ajánlatban nem csatolt nyilatkozatot az alvállalkozókra vonatkozóan.
Kérelmező 2003. július 17. napján (személyesen beadva) terjesztette elő jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottságnál.
Kérelmében előadta, hogy ajánlatkérő pályázati felhívása nem valós adatot tartalmazott, a feladat nem volt kellően definiált, a felhívás ellentmondó, teljesíthetetlen feladatot tűz ki. Előadta, hogy az ajánlatkérő által biztosított konzultáción írásban feltette a kérdéseit, amelyre később írásban kapott választ. Az adott válaszok azonban félrevezetőek voltak és az 1. részfeladat helyszínét nem is mutatta meg ajánlatkérő, valamint egyes kérdéseire (pl. EOV-koordináták) nem is kapott megfelelő választ. A terület természetvédelmi őrei szerint a területen több csértelep is van, ezek közül a legközelebbi is 6 km-re van a videobemutató helyszínétől. Kérelmező álláspontja szerint az eredeti kiírás és a konzultációs anyagban szereplő feltételek ellentmondásosak, nem lehet tudni, hogy melyik cséptelepről van szó.
Kérelmező kifogásolta továbbá, hogy a jegyzőkönyvben a munkák megkezdésének legkorábbi időpontjaként 2003. augusztus 20. napja lett megadva, ez az eredeti felhívásban még nem szerepelt.
Kérelmező az ajánlatának kizáró indokait sem tartja elfogadhatónak. Egyrészt előadja, hogy a felhívás 11. b) pont első bekezdésében meghatározott alkalmatlansági feltételt úgy lehet értelmezni, hogy az előző két év forgalmának együttesen kell elérnie a nettó ajánlati ár összegét. Ezen követelményt pedig teljesítette, így ezen kizáró ok rá nem lett volna jogszerűen alkalmazható. A felhívás hivatkozott pontjának értelmezésére vonatkozóan csatolta a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének véleményét.
Az ajánlatot érvénytelenné nyilvánító indokokkal kapcsolatban a kérelmező előadta, hogy a szerződéstervezet azért nincs aláírva, azért nincs vállalás kötbérre és pénzügyi visszatartásra, mert a kiírás alapján kizárólag semmis szerződést lehetne kötni. Az ajánlathoz azért nem csatolt nyilatkozatot az alvállalkozókról, mert a teljesítésbe nem kívánt bevonni alvállalkozót. Előadta, hogy a dokumentáció 4.7.2. pontja szerint pedig, ha a tartalomjegyzékben szereplő pontra nincs szükség, úgy azt nem kell szerepeltetni, ezért nem tett nyilatkozatot. A kért 5%-os tartalékkeretre pedig nem tart igényt, ezért nem szerepeltette.
Kifejtette továbbá, hogy a befejezési határidőt azért 2003. augusztus 20. előtti időpontban jelölte meg, mivel 2003. augusztus 20-át követően a pályázati feltételek nem teljesíthetőek objektíven.
Indítványozta, hogy a csértelep helyszíneire és számára vonatkozó állításainak igazolására a Döntőbizottság tanúként hallgassa meg a Nemzeti Park Kis-Balaton körzetének természetvédelmi őrét, Futó Elemért, valamint a korábbi őrt Lelkes Andrást, továbbá állításainak igazolását magnófelvételekkel is bizonyítani kívánta.
Kérelmező 2003. július 25-én előterjesztett beadványában előadta, hogy álláspontja szerint az 1. részfeladat tekintetében nyertesnek kihirdetett ajánlattevőt a szerződés teljesítésére alkalmatlanná kellett volna nyilvánítania ajánlatkérőnek, mivel nem teljesítette a felhívás 11. b) pont második bekezdését. A 2003. augusztus 5-i beadványában kifejtette, hogy a felhívás szerint alkalmassági követelmény volt az utolsó 3 évben évenként 5 millió forint bekerülési értékű kamerarendszer referenciával való rendelkezés, a nyertes pályázó azonban semmilyen kameraépítési referenciával nem rendelkezik. Álláspontja szerint a Kbt. 44. § (4) bekezdése kizárja, hogy az ajánlattevőre előírt követelményt kizárólag az alvállalkozó teljesítse. Kérelmező véleménye szerint nem tartotta be ajánlatkérő az esélyegyenlőség elvét, mikor egyik pályázót vélelmezett okok miatt kizárta, míg másik pályázót nyilvánvaló kizáró ok ellenére nem zárta ki. Ismételten előadta, hogy a feladat nem került kellő pontossággal meghatározásra, nem biztosították a helyszín bejárását. Kérelmező előadta továbbá, hogy tudatos félretájékoztatásra került sor, teljesíthetetlen feltételek ellentmondásos, elhallgatott, valamint hamis tények kerültek a felhívásban és a tájékoztatásban közlésre. Beadványa mellékleteként csatolta az általa hivatkozott magnófelvételekről készített leírásokat, az ajánlatkérő 2003. július 21-én kelt levelét is.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg a jogsértés tényét és semmisítse meg a pályázat eredményét, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést tiltsa meg.
Ajánlatkérő nevében a VeszprémBer Rt. lebonyolító terjesztett elő észrevételeket. Ajánlatkérő beadványába megerősítette, hogy a lebonyolító észrevételeivel teljes terjedelmében egyetért.
A lebonyolító észrevételében kérte jogorvoslati kérelme elutasítását egyrészt elkésettség, másrészt megalapozatlanság okán.
Álláspontja szerint a kérelemnek az ajánlati felhívást és dokumentációt kifogásoló kérelmi elemei elkésettek, mivel azok a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőn túl kerültek előterjesztésre. A kérelmező a dokumentációt 2003. június 4. napján megvásárolta, de a kérelmét csak 2003. július 17-én terjesztette elő.
A kérelmező alkalmatlanságát megállapító döntésüket megalapozottnak tartja, előadta, hogy a kérelmező 2 évi forgalma együttesen sem éri el a vállalási ár nettó összegét. A forgalmi adatoknál a társaság egyik tagjának forgalmát nem tudták figyelembe venni, mint a kérelmező árbevételét. A lebonyolító tárgyaláson tett nyilatkozata szerint a forgalmi adatok vizsgálata körében kérelmező nettó vállalási árát úgy határozták meg, hogy a megajánlott árat az 5% tartalékkerettel megemelték és ezt vették figyelembe az alkalmassági kritérium vizsgálatánál.
Előadta továbbá, hogy a kérelmező ajánlata több okból is érvénytelennek minősült, amelyet az összegzés tartalmazott is. A tárgyaláson a lebonyolító képviselője előadta, hogy a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenséget már egyetlenegy felhívástól vagy dokumentációtól való eltérés is megalapozza.
Ajánlatkérő előadta, hogy 2003. július 11. napján helyszíni konzultációt tartott, a feltett kérdésekre megadta a választ.
A nyertes alkalmatlanságára irányuló kérelmezői kifogás lebonyolító megítélése szerint megalapozatlan. A felhívásban nem írtak elő külön igazolási módot az alvállalkozóra, így a Kbt. 44. § (4) bekezdése alapján az ajánlattevőnek és az alvállalkozónak együttesen kell megfelelnie az alkalmassági kritériumoknak. Ajánlatkérő kérte a kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme egyrészt elkésett, másrészt alaptalan az alábbiak szerint.
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XI. tv. (a továbbiakban: Kbt.) 76. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a Bizottság hatáskörébe tartozik
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása;
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
A Kbt. 76. § (2) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos - az (1) bekezdésben nem említett - egyéb jogvita elbírálása.
A Döntőbizottság a fent hivatkozott hatáskörében eljárva elsődlegesen a beszerzés tárgyának nem kellően történő meghatározását, a felhívás dokumentáció ellentmondásosságára, továbbá a helyszíni bejárás hiányára, nem megfelelő válaszok megadására, valamint valótlan adatok közlésére vonatkozó kérelmezői kifogásokat vizsgálta meg.
A beszerzés tárgyának meghatározása és a ajánlat megtételéhez a szükséges információk, adatok megadása ajánlatkérő joga és kötelezettsége. A beszerzés feltételeinek meghatározása körében fennálló szabadságát a Kbt. egyes rendelkezései szabályozzák. Ajánlatkérőnek tehát a beszerzés tárgyának meghatározásakor, a dokumentáció összeállításakor, a tájékoztatás megadása körében ezen rendelkezéseket kell figyelembe venni és betartani.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése alapján az ajánlati felhívás tartalmát úgy kell meghatároznia, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Kbt. 37. § (1) bekezdése alapján, ha ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza. A dokumentáció ajánlattevők rendelkezésére állását ajánlatevőnek biztosítania kell. A Kbt. 38. § (1) bekezdése alapján ajánlattevők - a dokumentáción kívül - további tájékoztatást kérhetnek írásban az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 10 nappal az ajánlatkérőtől az ajánlat elkészítéséhez. A dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatást a Kbt. 38. § (2) bekezdése alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal ajánlatkérőnek meg kell adnia.
Ajánlatkérő köteles továbbá a Kbt. 40. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszak leírást megadni.
A fent hivatkozott jogszabályhelyek mind azt hivatottak elősegíteni, hogy az ajánlattevők ajánlatukat el tudják készíteni az ajánlattételi határidőre.
Ezen jogszabályi előírások azonban nem kizárólag csak ajánlatkérőre rónak kötelezettséget, a közbeszerzési eljárás során az ajánlattevőknek a rájuk vonatkozó rendelkezéseket be kell tartani. Ajánlattevők tehát a Kbt. szabályainak betartása mellett juthatnak az ajánlattételhez szükséges kiegészítő információkhoz.
Jelen ügyben ajánlatkérő az elvégzendő feladat tekintetében már az ajánlati felhívásban adott rövid ismertetést. A felhívás 3. a) "a beszerzés tárgya és mennyisége" pontjában az egyes részfeladatok szerint röviden ismertette az elvégzendő munkát.
Az 1. részfeladatnál meghatározta, hogy egy kutató és bemutató célt szolgáló, áthelyezésre alkalmas 3 km-es hatósugarú, élővilág-megfigyelő kamerarendszert kell tervezni és kiépíteni 3 kamerával, valamint időjárásálló pénzbedobós 2 db távcsövet kell beszerezni.
Az ajánlati felhívás mellett ajánlatkérő dokumentációt is kiadott. A rendelkezésre álló iratok között szerepeltek az átvételi elismervények, amely szerint a dokumentációt a kérelmező 2003. június 4. napján átvette.
Már a felhívásban rendelkezett arról ajánlatkérő, hogy helyszíni konzultációt fog tartani egy alkalommal. Erre 2003. június 11. napján került sor, amelyen a kérelmező is jelen volt. A kérelmező erre az időpontra feltette kérdéseit. Ajánlatkérő a konzultációról felvett jegyzőkönyvet az ajánlattevők részére 2003. június 17. napján postán megküldte.
A konzultációról készült jegyzőkönyvben a feltett kérdésekre adott ajánlatkérői válaszok mellett rögzítésre került, hogy kialakításra kerülő bemutatópontok helyszínei bejárásra kerültek.
A jegyzőkönyv tartalmazta továbbá azt is, hogy ajánlattevők 2003. június 20. napjáig tehetnek fel még kérdéseket az ajánlataik elkészítéséhez.
A felek nyilatkozatai alapján a kérelmező által kifogásolt helyszín, azaz az a hely, ahova a kamerát ki kell helyezni, nem került bejárásra.
Az ajánlattételi határidő 2003. július 1. napja volt, melyre kérelmező is ajánlatot nyújtott be a felhívás, dokumentáció és a kérdésekre adott válaszok alapján.
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
Amennyiben tehát ajánlattevő az általa megismert felhívás, részére kiadott dokumentáció és a Kbt. szabályai szerint kapott kiegészítő tájékoztatás ismeretében úgy ítéli meg, hogy nem áll rendelkezésére megfelelő adat, leírás az ajánlat megfelelő elkészítésére, illetve a részére kiadott információk ellentmondásokat tartalmaznak, vagy nem tartalmaznak szükséges adatokat, a Kbt. 79. § (7) bekezdésében foglalt határidők mellett kezdeményezhet jogorvoslati eljárást.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján az eljárást a törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 80. § (4) bekezdése szerint, ha a Bizottság megállapítja, hogy a (3) bekezdés szerinti hiánypótlást nem teljesítették, illetőleg a kérelem nem felel meg a 79. § (3) vagy (7) bekezdése szerinti feltételeknek, a kérelmet elutasítja.
Jelen ügyben a kérelmező az ajánlatkérő által indított közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt vett. A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy az egyes eljárási cselekményekről, így a dokumentáció tartalmáról, a kiegészítő tájékoztatásról, mely időpontban szerzett tudomást.
A kérelmező a dokumentációt 2003. június 4. napján megvásárolta, részt vett a 2003. június 11-én megtartott konzultáción, az arról készült jegyzőkönyvet - nyilatkozata alapján is - 2003. június 18. napján megkapta. Ezen jegyzőkönyvben a feltett kérdéseire adott válaszokat, illetve annak esetleges hiányát megismerte. Tájékoztatást kapott továbbá arról is, hogy további kérdéseket milyen módon és milyen időpontig tehet fel.
Kérelmező a megadott határidőig írásban kérdést nem intézett ajánlatkérőhöz. Kérelmező azt is tudta, hogy a konzultáción az általa megtekinteni kívánt - csértelep - helyszín bejárására nem került sor, valamint a konzultációt követőn további kérdéseket 2003. június 20. napjáig lehet feltenni, ennek ellenére a megadott időpontig nem érkezett részéről további kérdés, illetve kérés a helyszín bejárására.
Kérelmező 2003. július 1. napján ajánlatát benyújtotta.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fent ismertetett időpontok azok, amelyek relevanciával bírnak azon körülmény megállapításában, hogy a kérelmező mikor szerzett tudomást a jogellenes tartalmú felhívás, dokumentáció és a bejárási lehetőség biztosításának hiányáról.
Kérelmezőnek a fentiek alapján tehát már 2003. június 18. napján tudomása volt arról, hogy milyen tartalmú dokumentáció szerint kell ajánlatot készíteni az 1. részfeladatra, tudott arról is, hogy ajánlatkérő a kérdéseire milyen választ adott, valamint tudta azt is, hogy további kérdéseket csak 2003. június 20. napjáig tehet fel ajánlatkérőnek. Figyelemmel arra, hogy 2003. június 20. napjáig még merülhetett volna fel kérdés ajánlattevők részéről az ajánlati dokumentációra vonatkozóan, amelyre ajánlatkérőnek a Kbt. 38. § (2) bekezdése szerint az ajánlattételi határidőt megelőzően legkésőbb 6 nappal válaszolnia kell, a tudomásszerzés legkésőbbi időpontjaként az ajánlattételi határidőt kell és lehet meghatározni. Legkésőbb az ajánlattételi határidő időpontjában a kérelmező minden kétséget kizáróan tisztában volt vele, hogy a dokumentációban és a kiegészítő tájékoztatóban közölteken túl további információkat nem kap az 1. részfeladatra, a csértelep bejárását az ajánlatkérő nem biztosítja.
Az ajánlattételi határidő 2003. július 1. napján volt, ezen időponttól számított 15 nap 2003. július 16. napja, kérelmező tehát ezen időpontig terjeszthetett volna elő jogorvoslati kérelmet. Kérelmező a jogorvoslati kérelmét 2003. július 17. napján nyújtotta be személyesen, így a számára nyitva álló az ajánlattételi határidőtől számított 15 napos szubjektív határidőn túl terjesztette elő, ezért a kérelme elkésett.
A kérelmező által hivatkozott 2003. július 3. időpontot, mint a tudomásszerzés időpontját a felhívás és dokumentáció ellentmondásossága körében a Döntőbizottság nem fogadta el. Maga a kérelmező hivatkozott rá és csatolta is a lefolytatott beszélgetés szövegét, hogy 2003. június 27. napján már tudott azokról a körülményekről, amely tekintetében a tudomásszerzés időpontját 2003. július 3. napját jelölte meg.
Az elkésettségre tekintettel pedig a Döntőbizottság már nem vizsgálhatta érdemben az ajánlati felhívás, dokumentáció jogszerűségét.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Bizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 26. §-a alapján a Döntőbizottság a határozathozatalhoz szükséges tényállás tisztázására köteles. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le.
A Döntőbizottság a tényállás megállapításához a kérelmező által indítványozott tanú meghallgatását nem találta szükségesnek.
A közbeszerzési eljárás során ajánlatkérő a felhívásban meghatározta, hogy 3 km-es hatósugarú kamerarendszert kér tervezni. Ezzel ellentétes adatközlés a dokumentációban sem történt és a kiegészítő tájékoztatások során sem hangzott el. Annak a kérdésnek a vizsgálatánál, hogy ajánlatkérő megfelelő, ellentmondásmentes, az ajánlat elkészítéséhez minden szükséges információval ellátta az ajánlattevőket, tehát, hogy a felhívás és dokumentáció, valamint kiegészítő tájékoztatás Kbt. rendelkezéseinek megfelelt-e, nem az bír relevanciával a kérelmező által hivatkozott csértelep elhelyezkedése. A Döntőbizottság az elkésettség okán érdemben nem is vizsgálhatta volna a kérelmező ezen kérelmi elemét, és már ezen okból sem vált szükségessé az indítványozott tanúmeghallgatás.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a kérelmező azon kérelmi elemeit, amely a felhívás és dokumentáció, a kiegészítő tájékoztatás és a helyszín megtekintésének elmulasztása vonatkozott, elkésettség miatt elutasította.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlata érvénytelensége és alkalmatlansága körében meghozott döntésének jogszerűségét.
Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát több okból is érvénytelennek találta, ezért megállapította, hogy a kérelmező ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen.
A Döntőbizottság az egyes érvénytelenségi okokat megvizsgálta és az alábbiakat állapította meg.
Ajánlatkérő a dokumentáció 4. "Részletes kiírás" 4.7.21. pontjában a szerződéstervezetre vonatkozó elvárásait fogalmazta meg. Ezen pont körében előírta, hogy ajánlattevő késedelmi kötbért, meghiúsulási kötbért, jótállási időt vállaljon. Előírta továbbá, hogy a vállalkozói díj tartalmazzon 5% tartalékkeretet és tartalmazzon a bruttó vállalási ár 3%-a mértékű visszatartást az utó-felülvizsgálat időpontjáig. Ajánlatkérő rendelkezett arról is, hogy a területen a munkák 2003. augusztus 20. után kezdhetőek meg.
A kérelmező ajánlata - kérelmező által sem vitatottan - nem tartalmazott vállalást a késedelmi kötbérre és a pénzügyi visszatartásra vonatkozóan, valamint a teljesítés időpontjaként 2003. július 23. került megjelölésre, annak ellenére, hogy a munkák megkezdésének legkorábbi időpontjaként az ajánlati dokumentációban 2003. augusztus 20. napja került meghatározásra.
A fent meghatározottak szerint a kérelmező ajánlata nem felelt meg a dokumentáció 4. "Részletes kiírás" 4.7.21. pontjában a szerződéstervezet tartalmára vonatkozó előírásait, ezen okból pedig ajánlatkérő jogszerűen alkalmazta a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára alapítottan érvénytelenséget.
Ajánlatkérő érvénytelenségi okként jelölte meg továbbá, hogy a kérelmező ajánlati árát az 5%-os tartalékkeret beépítése nélkül adta meg.
A kérelmező ajánlatában szereplő ajánlati ár nem tartalmazta az 5%-os tartalékkeretet, kizárólag csak a főösszesítőben kerül szerepeltetésre, de itt sem építi be a kérelmező az ajánlati árában.
Kérelmező ajánlata így nem felelt meg a dokumentációban előírt azon feltételnek sem, mely szerint az ajánlati árnak 5% tartalékkeretet kell tartalmaznia.
Nem fogadható el a kérelmezőnek azon hivatkozása, hogy a tartalékkeretre nem tart igényt. A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján egyértelmű, hogy az ajánlattevők alapvető kötelezettsége ajánlatukat a felhívás és dokumentáció feltételei alapján elkészíteni, ajánlattevők nem változtathatnak - a felhívás és dokumentáció külön felhatalmazása nélkül - az ajánlatkérő által megfogalmazott követelményeken. Az ajánlatnak a felhívástól és dokumentációtól való meg nem engedett eltéréseinek következménye a közbeszerzési eljárásban az ajánlatnak a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján történő érvénytelenné nyilvánítása.
Ajánlatkérő tehát jogszerűen jelölte meg a tartalékkeretet nem tartalmazó ajánlati árat érvénytelenségi okként és ezen ok szintén megalapozta a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenség kimondását.
Ajánlatkérő további két indokot is megjelölt az érvénytelenségi okok között, egyik a szerződéstervezet aláírásának hiánya, másik az alvállalkozókra vonatkozó nyilatkozat hiánya.
A fenti két ok közül a szerződéstervezet aláírásának hiánya a Döntőbizottság megítélése szerint a Kbt 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján fennálló érvénytelenségi ok az alábbiak szerint.
Ajánlatkérő a felhívás 16. pont 6. francia bekezdésében többek között előírta, hogy az ajánlatokat cégszerűen alá kell írni. Ezt az előírást még annak tudatában is teljesíteni kellett, hogy a szerződésnek még nem a véglegesített formájáról, hanem tervezetéről van szó az ajánlattétel során.
A szerződéstervezet tartalmazta a feladat ellátására vonatkozó szerződési feltételek vállalására vonatkozó ajánlattevői ajánlatot, így azt kérelmezőnek aláírásával kellett volna ellátnia a felhívás 16. pont 6. francia bekezdése szerint. A szerződéstervezet aláírásának elmulasztásával a kérelmező ajánlata nem elégítette ki a felhívásban előírtakat, így ezen hiányosság is megalapozta a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára történő hivatkozását ajánlatkérőnek.
Az alvállalkozókra vonatkozó nyilatkozat hiánya azonban a Döntőbizottság álláspontja szerint a felhívás és dokumentáció rendelkezései alapján nem jelent érvénytelenségi okot.
A dokumentáció 4.6. pontja tartalmazta az ajánlat tartalomjegyzékét, amely szerint kellett összeállítani ajánlattevőknek az ajánlatukat. A tartalomjegyzék 16. pontja volt a nyilatkozat az alvállalkozókról.
A dokumentáció 4.7. "A tartalomjegyzékben megadott pontok formai és tartalmi követelményei" között a 4.7.2. pontban meghatározta, hogy amennyiben valamelyik tartalomjegyzékben szereplő pontra nincs szükség, úgy azt nem kell szerepeltetni (pl. Központi Nukleáris Alappal szembeni fizetési kötelezettség igazolása).
A dokumentáció 4.7.16. pontja rögzítette, hogy a nyilatkozatot a dokumentációban kiadott 9. sz. melléklet kitöltésével kell benyújtani.
A dokumentáció 9. számú melléklete szerint meg kellett jelölni a 10%-ot meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozókat.
A fenti rendelkezések alapján tehát amennyiben valamely ajánlattevő nem von be alvállalkozót, úgy a 9. sz. melléklet csatolására nincs szükség, azt nem kell szerepeltetni az ajánlatban. Ajánlatkérő nem írta elő, hogy nemleges nyilatkozat is kell az alvállalkozókra vonatkozóan.
A kérelmező nem kívánt alvállalkozót 10%-ot meghaladóan igénybe venni, ezért a 9. sz. mellékletet a dokumentáció előírása szerint jogszerűen nem szerepeltette, így ezen hiány érvénytelenségi okot nem eredményez.
Tekintettel azonban arra, hogy a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az érvénytelenség megállapítását már egyetlenegy, a felhívástól, illetve a dokumentációtól történő eltérés is megalapozza, a kérelmező ajánlata pedig több ajánlatkérő által megjelölt okból eltért a dokumentáció, felhívás feltételeitől, így ajánlatkérő döntése a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról jogszerű és megalapozott volt.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése kimondja, hogy az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett.
Ajánlatkérő ezt követően az érvénytelenek nyilvánított ajánlatot szükségtelenül tovább vizsgálta már az alkalmasság körében, ugyanis az érvénytelen ajánlat már nem vehet részt az eljárás további szakaszában. Az alkalmasság vizsgálata pedig az érvényes ajánlatok megállapítását követő eljárási cselekmény volt a jelen eljárásban.
Ajánlatkérő megállapította azonban, hogy a kérelmező előző kétévi forgalma meg éri el az ajánlati ár nettó értékét.
A kérelmező ajánlatában csatolt mérlegek és nyilatkozat alapján a társaság előző kétévi (2001 évi és 2002 évi) forgalma összesen 11 360 000 Ft volt, míg a nettó ajánlati ára 13 612 500 Ft. Ajánlatkérő megállapítása tehát helytálló volt a forgalomra vonatkozóan is. Helyesen hivatkozott arra, hogy az ajánlatban megjelölt, a kérelmezői társaság tagjának a forgalma nem volt figyelembe vehető.
Kérelmező kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmatlanságát nem állapította meg. Kérelmező megítélése szerint a nyertes a felhívás 11. b) pont 2. francia bekezdésében előírt feltételt nem teljesítette, nincs megfelelő referenciája, és az alvállalkozó referenciája ezt nem pótolja.
A Kbt. 44. § (4) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az ajánlattevőre és az alvállalkozókra vonatkozóan egymástól eltérő alkalmassági igazolási módot is előírhat. Ha azonos igazolási módot ír elő, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevőnek és az alvállalkozóknak együttesen kell megfelelniük az előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pontjában a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolását a ajánlattevőkre és az alvállalkozókra azonos módon írta elő. Ugyanis mind az ajánlattevők, mind a 10%-ot meghaladó alvállalkozók a 11. a) pontban rögzített adatokkal és tényekkel igazolhatták alkalmasságukat. Mivel pedig ajánlatkérő nem rendelkezett arról külön, hogy az alkalmassági kritériumoknak a törvény rendelkezésétől eltérően milyen módon kell eleget tenniük az ajánlattevőknek és alvállalkozójuknak, így a törvény vonatkozó rendelkezése alkalmazandó, jelen esetben a Kbt. 44. § (4) bekezdésében előírtak. A fent idézett Kbt. 44. § (4) bekezdésében foglaltak alapján tehát az ajánlattevőnek a 11. b) pontban megfogalmazott alkalmassági kritériumoknak amennyiben 10%-ot meghaladó mértékben vesznek igénybe alvállalkozót, úgy az alvállalkozójukkal együtt kell teljesíteni.
Jelen ügyben a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlatában 10%-ot meghaladó mértékben kívánt alvállalkozót igénybe venni az 1. részfeladat tekintetében is.
Az ajánlat 163-168. oldalai tartalmazzák az alvállalkozó referenciáit kamerarendszer kiépítésére. Az ismertetett referenciák alapján megállapítható, hogy azok megfelelnek a felhívás 11. b) pont 2. francia bekezdésében meghatározott követelménynek. Az alvállalkozó rendelkezik az elmúlt 3 évben (2000., 2001., 2002.) kameraépítési referenciákkal és ezek bruttó értéke meghaladja a kiírásban szereplő 5 M Ft értéket.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az 1. részfeladat tekintetében a nyertes ajánlattevő és a feladat ellátására 10%-ot meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozója együttesen teljesítették a felhívás 11. b) pont 2. francia bekezdésében megfogalmazott követelményt a referencia tekintetében, így ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor a nyertesnek kihirdetett ajánlattevőt nem minősítette a szerződés teljesítésére alkalmatlannak a referenciák miatt.
A fenti okfejtés alapján tévesen hivatkozott arra kérelmező, hogy az alvállalkozó és ajánlattevő közösen nem teljesíthette az alkalmassági követelményeket. A Kbt. 44. § (4) bekezdése kifejezetten arról rendelkezik, hogy alapesetben az alkalmassági követelmények együttesen teljesíthetőek az ajánlattevő és 10%-ot meghaladó alvállalkozó által.
Miután ajánlatkérő azonos igazolási módot írt elő ajánlattevőkre és alvállalkozókra, valamint a követelmények teljesítés körében eltérően nem rendelkezett, a Kbt. 44. § (4) bekezdésének a követelmények együttes teljesítésére vonatkozó rendelkezése alkalmazandó.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva egyrészről megállapította, hogy ajánlatkérő döntése nem volt jogsértő, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kérelmet elutasította, másrészről a határidőn túl előterjesztett kérelmi elemeket elkésettség okán, a Kbt. 80. § (4) bekezdés alapján utasította el.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, tekintettel arra, hogy jogsértés nem került megállapításra.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. augusztus 25.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
