KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7408)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.388/10/2003.
Tárgy: a Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft. jogorvoslati kérelme Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Grád András jogtanácsos által képviselt Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft. (1062 Budapest, Lehel út 3/B., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének - melyet a dr. Veress Zoltán jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzat (1113 Budapest Bocskai út 39-41., továbbiakban: ajánlatkérő) az ajánlatkérő tulajdonában lévő, a felhívásban megjelölt ingatlanok élőerős őrzés-védelme, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb biztonsági szolgáltatások tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 53. § (2) bekezdését, 55. § (6) bekezdését, 61. § (1) és (7) bekezdését. A jogsértés miatt a Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését és 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki ajánlatkérő terhére. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára történő átutalással.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2003. június 4-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, melyet 0-100-ig terjedő pontszámozással, a következő bírálati részszempontok és alszempontok, illetőleg hozzájuk rendelt súlyszámok alapján kívánt kiválasztani:
- szolgáltatás szakmai kidolgozottsága 70
- a díjmentes többletszolgáltatások mértéke 20
- belső ellenőrzés gyakorisága 25
- a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, ellenérték nélkül beépített technikai eszközök értéke 25
- a szolgáltatás ajánlati ára 30
Az ajánlattételi határidőre a kérelmező és nyolc ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő a július 22-én tartott eredményhirdetésen a Total Security Team Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, második legkedvezőbb ajánlattevőnek pedig a kérelmezőt.
Kérelmező július 28-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ajánlatkérő felhívását a törvény szabályainak megfelelő eljárásra.
Sérelmezte a következőket:
Ajánlatkérő nem küldte meg részére a bontási jegyzőkönyvet.
Ajánlatkérő az eredményhirdetésen nem ismertette a pontszámok indokait.
Az első bírálati részszempont első alszempontjából való értékeléskor nem vette figyelembe az általa ajánlott, a közbeszerzés tárgyához szorosan kötődő valamennyi többletszolgáltatást. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevő részéről viszont figyelembe vett olyan szolgáltatásokat is, amelyek nem tartoznak a beszerzés tárgyához, így pl. a iratátvétel, telefonközpont-kezelés.
Az első bírálati részszempont második alszempontjából való értékeléskor ajánlatkérő azonos pontszámot adott a nyertes napi háromszori ellenőrzésére és az általa ajánlott napi ötszöri ellenőrzésre.
Az összegzésből megállapíthatóan ajánlatkérő pontozta a négy érvénytelenné nyilvánított ajánlatot is:
A Döntőbizottság a D.388/3/2003. számú határozatával ideiglenes intézkedéssel megtiltotta a szerződéskötést.
Ajánlatkérő észrevételében és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A bontási jegyzőkönyvet állítása szerint telefaxon megküldte az ajánlattevőknek, külön postai küldeményként viszont nem.
Az eredményhirdetésen szó szerint ismertette az összegzés adatait, így azokat az indokokat is, melyek alapján az értékelést végezte, de nem ismertette azokat az ajánlati elemeket, melyeket az értékelésnél figyelembe vett.
A többletszolgáltatások alszempontból való értékelésnél megvizsgálta az ajánlatok vonatkozó elemeit és vizsgálta, hogy azok számára milyen jelentőséggel bírnak.
A belső ellenőrzés gyakoriságára nézve kérelmező ajánlatában szereplő 225 alkalom/hónap/objektum adattal szembe állította a nyertes "folyamatos ellenőrzésre" tett ajánlatát, a kettőt egyenértékűnek tekintette.
Elismerte, hogy hibát követett el az érvénytelen ajánlatok pontozásával, de ez a tény az eljárás eredményén nem változtatott.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 61. § (7) bekezdése így rendelkezik: Az ajánlatok felbontásáról szóló jegyzőkönyvet (54. §) öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőnek". Kérelmező sérelmezte, hogy a bontási jegyzőkönyvet ajánlatkérő nem küldte meg részére. Ajánlatkérő állította, hogy telefaxon megküldte azt az ajánlattevőknek, állítását azonban nem tudta bizonyítani. Elismerte, hogy postai küldeményként nem küldte meg a jegyzőkönyvet.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvnek az ajánlattevők részére történő megküldése elmulasztása által megsértette a Kbt. 61. § (7) bekezdését.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése előírja: "Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegzést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetésekor ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek."
Az 5. sz. melléklet 2. a) pontja szerint az összegzésnek tartalmaznia kell az ajánlatoknak az egyes részszempontok (alszempontok) szerinti tartalmi elemeit.
Az ajánlatkérő által készített összegzésben nem került rögzítésre, hogy ajánlatkérő az egyes részszempontokból/alszempontokból való értékelésnél az ajánlatok mely tartalmi elemeit vette figyelembe, így ezek az összegzés ismertetéséből álló eredményhirdetésen sem kerülhettek ismertetésre. Ezt a tényt ajánlatkérő is elismerte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlatoknak az egyes részszempontok szerinti tartalmi elemeinek az összegzésben és az eredményhirdetésen való ismertetése elmulasztása által megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
Kérelmező sérelmezte az első bírálati részszempont első alszempontjából való értékelést.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése előírja: Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai (alszempontjai) tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja.
Az alszempontot ajánlatkérő a felhívásban így fogalmazta meg: "a díjmentes többletszolgáltatások mértéke".
Az ajánlatnak tehát tartalmaznia kellett a többletszolgáltatás megnevezését, valamint azt a mértéket, amelyeket a díjmentes szolgáltatás képvisel.
A Döntőbizottság az értékelést két közelítésből vizsgálta; egyrészt abból a szempontból, hogy helytálló volt-e az a vizsgálati mód, hogy ajánlatkérő csak azokat a szolgáltatásokat vette figyelembe, amelyek számára "jelentőséggel bírtak", másrészről megfelelően végezte ajánlatkérő ezen alszempont szerinti tartalmi elemek összehasonlítását.
Ajánlatkérő nem határozta meg a kiírásban, hogy milyen jellegű többletszolgáltatás megajánlását tekinti értékelhetőnek, azaz számára mely szolgáltatások bírnak jelentőséggel. Ezért a kialakult joggyakorlatból következően a beszerzés tárgyával való összefüggés lehet számára az egyetlen mérce annak megítélésénél, hogy melyik többletszolgáltatást értékeli és melyiket nem.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerzés tárgyával a kérelmező ajánlata szerinti "vagyonvédelmi audit lefolytatása", "rendezvénybiztosítás" egyértelműen összefüggésben van, míg a nyertes által ajánlott "telefonközpont-kezelés", "irat- és posta-átvétel" nem. Az e körben értékelendő ajánlati elemek meghatározása hiánya miatt nem az számít, hogy ajánlatkérő számára mely szolgáltatás bír jelentőséggel, hanem az, hogy melyik van összefüggésben a beszerzés tárgyával.
Kérelmező az ajánlatában egyértelműen megadta, hogy azon többletszolgáltatások értéke, melyeket díjmentesen megajánl, 10,95 millió Ft.
A nyertes megadta, hogy mely többletszolgáltatást milyen időtartamban fogja végezni, de azt nem, hogy azok milyen díjértéket képviselnek.
Az alszempont-meghatározás lényegi eleme a "díjmentes" szó, ezért ennek mértéke csak "díjban", azaz forintban érthető.
Ajánlatkérő tehát csak úgy hasonlíthatja össze az ajánlatokat, ha ismeri az összehasonlítandó ajánlatok szerinti azon szolgáltatások értékét, melyek elvégzését díjmentesen vállalja az ajánlattevő.
Mivel a kérelmező és a nyertes ajánlata eltérő fogalmat (Ft - óra) használ, a kettőt azonossá kell tenni ahhoz, hogy összehasonlíthatóak legyenek.
Az azonossá tételnél a felhívásnak a "díjmentes" meghatározásából kell kiindulni, így az azzal konzekvens "Ft" értékre kell konvertálni az "óra" értékeket. Ebből következik, hogy ajánlatkérőnek élnie kellett volna a Kbt. 57. § (2) bekezdésében foglalt lehetőséggel, tisztázni kellett volna a nyertessel, hogy az ajánlatban megadott időtartam (óra) értékek milyen értékű díjmentes szolgáltatást jelentenek. Erre a kérdésre csak az ajánlattevő tud felvilágosítást adni, mert csak ő ismeri az egyes tevékenységeire vonatkozó rezsióradíjait.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az első bírálati részszempont első alszempontjából nem a kiírásnak megfelelően végezte az ajánlatok értékelését, ezáltal megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
Kérelmező sérelmezte az első bírálati részszempont második alszempontjából való értékelést.
A belső ellenőrzés gyakoriságára nézve a kérelmező 225 alkalom/objektum/hónap ajánlatot adott.
A nyertes ajánlat így szól: "Középszintű vezetés részéről folyamatos, a felsővezető részéről napi 3 alkalommal."
Ajánlatkérő a "folyamatos" szót hasonlította össze a "napi 3 alkalommal" és a két ajánlati elemet azonos értékűnek vette.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlatnak kifejezett nyilatkozatot kell tartalmaznia a szerződés feltételeire nézve.
A nyertessel megkötendő szerződés egyik feltétele lesz a munkavégzés ellenőrzése gyakorisága. A "gyakoriság" szó fogalmát annak nyelvtani értelmezése szerint csak konkrét számmal lehet meghatározni, ez a szó ugyanis nem folyamatosságot, hanem vissza-visszatérő cselekvést jelent.
Ajánlatkérő tehát ezen alszempontból való értékelésnél csak a konkrétan megadott számokat, a 225 alkalom/hónapot hasonlíthatja össze a napi 3 alkalom adattal.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az első bírálati részszempont második alszempontjából való értékelést nem az ajánlatok tényleges tartalmi elemei összehasonlításával végezte el, ezáltal megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő a négy érvénytelenné nyilvánított ajánlatot is pontozta.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett.
Az eljárás további szakasza alatt az ajánlatok értékelését kell érteni, ebben csak érvényes ajánlatok (és alkalmasnak minősített ajánlattevők ajánlatai) vehetnek résznek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az érvénytelen ajánlatok értékelése által megsértette a Kbt. 53. § (2) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés c), d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A Döntőbizottság 3 millió Ft bírságot szabott ki ajánlatkérő terhére.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint jogsértés megállapítása esetén a bírság kiszabása kötelező.
A (4) bekezdés értelmében a bírság mértéke minimum 1 millió Ft, maximum a közbeszerzés értéke 30%-a.
Az (5) bekezdés alapján a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A jogsérelem súlya jelentős; mert azt ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás meghatározó fázisa, az ajánlatok értékelése körében követte el.
A közbeszerzés értéke - a nyertes ajánlati ára - 3 év időtartamra összesen 83 millió Ft. A kiszabott bírság ennek 3,6%-a.
A Döntőbizottság enyhítő körülményként értékelte ajánlatkérő eljárást segítő együttműködő magatartását, ami abban nyilvánult meg, hogy eljárása általa is jogsértőnek tartott részei tekintetében elismerő nyilatkozatot tett.
A Döntőbizottság súlyosbító körülményként értékelte, hogy ajánlatkérő részéről elkövetett jogsértés már korábbi jogorvoslati eljárásban (D.97/2002) is megállapításra került (a határozat bírósági felülvizsgálata iránt per nem indult). Súlyosbító körülmény még az is, hogy ajánlatkérő a Kbt. több rendelkezését megsértette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. augusztus 27.
Dr. Csitkei Mária s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
