LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (7500)
Kf.VI.37.758/2001/4.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Váradi Jenő jogtanácsos által képviselt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság (Nyíregyháza, Búza tér 20.) felperesnek a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (Budapest II., Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési határozat felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróság előtt indított ügyében a 2001. május 28. napján meghozott 3.K.36.075/2000/5. számú ítélet ellen az alperes által 6. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét nem fellebbezett részében nem érinti, fellebbezett részében megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10 000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget.
Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
A felperes a Közbeszerzési Értesítő 2000. július 26-án megjelent számában ajánlati felhívást tett közzé útszóró só beszerzése tárgyában. A felhívás 11. a) pontja szerint az ajánlattevőnek nyilatkoznia kellett - egyebek mellett - arra nézve, hogy korábbi, 3 évnél nem régebben lezárult, közbeszerzési eljárásban történt hamis adatszolgáltatás miatt nem zárták ki a közbeszerzési eljárásban való részvételből. Az egyik ajánlattevő ajánlatában úgy nyilatkozott, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában elmarasztalta őt hamis adat szolgáltatásáért, mely határozat ellen bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Emiatt nevezettet a felperes az eljárásból kizárta. Az alperes D.458/10/2000. számú határozatával megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kht.) 53. § (1) bekezdés c) pontját, ezért 1 000 000 (egymillió) forint bírság megfizetésére kötelezte. Határozata indokolása szerint a bírósági felülvizsgálat folytán az államigazgatási határozat sem alaki, sem anyagi értelemben nem volt jogerős, de előzetes végrehajthatósága révén sem keletkeztetett az ajánlatkérő számára jogalapot a kérelmező közbeszerzési eljárásból való kizárására. A kizárás által az ajánlatkérő megsértette a Kbt. említett rendelkezését, ezért került sor vele szemben bírság kiszabására.
Az alperes határozatának felülvizsgálatát a felperes kérte keresettel, mely annak megváltoztatására és a bírság kiszabásának mellőzésére irányult. Tévesnek tartotta a felperes a támadott határozat jogsértést megállapító és bírságot kiszabó rendelkezését is.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát részben megváltoztatta, és mellőzte a felperest bírság megfizetésére kötelező rendelkezést. Indokolása szerint a felperes a jogsértés tényét nem vitatta, bár nem tekintette egyértelműnek a jogszabályi rendelkezéseket, és ehhez képest kérte az alperes határozatának megváltoztatását. E kereseti kérelemnek a bíróság a jogszabályi rendelkezések értelmezési nehézségére figyelemmel részben helyt adott és a bírság kiszabását szükségtelennek ítélte. Rámutatott arra, hogy a jogsértés megállapítása mellett a bírság kiszabása az előbbi szankciót értelmezhetetlenné tenné, ezért mellőzte a bírságot kiszabó rendelkezést.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, kérve az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását. Fellebbezése szerint - a jogsértés megállapítása mellett - helye van bírság kiszabásának. Előadta továbbá, hogy határozatában figyelembe vette, hogy a jogsértés csekély súlyú volt, így a bírság összegét mérlegelés alapján annak törvényi minimumában határozta meg. A fellebbezés csak az ítélet bírságra vonatkozó rendelkezését támadta.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alapos.
A Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a Bizottság határozatában - e törvény megsértett rendelkezésének megjelölése mellett - megállapíthatja jogsértés megtörténtét, f) pontja szerint pedig bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel, és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A törvény az (1) bekezdésben szereplő intézkedések együttes alkalmazását is lehetővé teszi. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját az alperes által kiszabható bírság alkalmazásának feltételeit illetően. A Legfelsőbb Bíróságnak több eseti döntésben megjelent a pénzbírság kiszabásához megkívánt előfeltételekkel kapcsolatban kifejtett álláspontja, mely szerint a Kbt. idézett rendelkezésében foglalt feltételek vagylagos feltételek, bármelyik megvalósulása esetén a bírság kiszabható. Ebből következően a felperessel szemben a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a pénzbírság kiszabható volt, amellett is, hogy az alperes jogsértést is megállapított, a felperes pedig a jogsértés tényét maga is elismerte. A fent kifejtett álláspontot támasztja alá a Legfelsőbb Bíróság Kf.II.28.084/1998. számú ítélete is.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem keretei között megváltoztatta, és a Pp. 253. § (2) bekezdése alkalmazásával a felperes keresetét teljes terjedelmében elutasította.
Az alperes fellebbezése eredményre vezetett, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 78. §-a alapján a felperest kötelezte a fellebbezéssel kapcsolatban felmerült alperesi perköltség megfizetésére.
Az 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdésének d) pontja alapján illetékmentes felperes által le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli.
Budapest, 2003. július 10.
Dr. Buzinkay Zoltán s. k., Dr. Kovács Ákos s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Fekete Ildikó s. k.,
bíró
