FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (7507)
25.K.33.385/2002/3.
A bíróság a dr. Sebők Cecília ügyvéd (1211 Budapest, Táncsics út 62.) és az Urbán Marianna valamint, a Puskás Zsolt Péter köztisztviselők által képviselt Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma (1027 Budapest, Bem rakpart 47.) felperesnek a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen - közbeszerzési ügyben hozott (hiv. szám: D.550/10/2002.) - közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20 000, azaz (húszezer) forint perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 nap alatt fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál lehet a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához előterjeszteni.
INDOKOLÁS
Felperes ajánlatkérőként részvételi felhívást tett közzé tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindítására, az EU közvélemény-felkészítési programhoz kapcsolódó országos telefonos tájékoztató szolgálat (EUTTSZ) teljes körű működtetése tárgyában. Az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánta elbírálni, az elbírálás 6. részszempontja az ajánlott garanciák szempont volt, amelyhez rendelt súlyszám: 10. Az adható pontszámtartományt 1-10-ig határozták meg. Felperes az eljárás lebonyolítására az OKFON Kft. részére adott megbízást.
Felperes nevében a lebonyolító 2002. március 14. napján adott ajánlatkérői válaszában közölte - többek között -, hogy a bírálati súlypontokban megfogalmazott ajánlati garanciák kitétel (meg nem valósulási kötbér) konkrétan azt jelenti, hogy az ajánlattevő milyen garanciális elemeket és milyen feltételekkel vállal a szerződés teljesítésének biztosítása érdekében, illetve hibás vagy késedelmes teljesítés esetére (jóteljesítési garancia, kötbér stb.). A GJW Politikai és Kommunikációs Tanácsadó Kft. (GJW) a 2002. március 25-én kelt írásbeli nyilatkozatában kijelentette a lefolytatott tárgyaláson elhangzottakkal kapcsolatban, hogy a "Külügyminisztérium szerződéskötési gyakorlatának megfelelő késedelmi és meghiúsulási kötbér előírását tudomásul vesszük és elfogadjuk".
BKF Kommunikációs Rt. a szerződés nem teljesítése, illetve nem szerződés szerű teljesítése esetén 10 millió forint kötbér megfizetését vállalta. A GJW a telefonos szolgálatot végzők munkája minőségének ellenőrzését és a minőségtől függő bérezést ajánlotta fel (ajánlat 5. oldal).
A GJW és felperes között egy szerződés jött létre, 2002. október 1 napján. A szerződés 5. pontja rendelkezik a késedelem, hibás teljesítésről. Az 5.1. szerint a GJW nemteljesítés, késedelmes vagy hibás teljesítés esetén köteles az adott feladatrészre eső érték egy százalékának megfelelő összegű napi kötbért fizetni. A kötbér maximális összege a vállalkozói díj 25%-a. Az 5.3. alapján amennyiben a szerződés valamelyik félnek felróható okból meghiúsul, a felróható magatartást tanúsító fél köteles 2 millió forint összegű kötbért fizetni.
Felperes a 2002. július 10-én tartott eredményhirdetésen a GJW ajánlatát hirdette ki nyertesnek, 1408,8 összpontszámmal, a második legkedvezőbb ajánlatot a BKF Kommunikációs Rt. tette, 1351,6 összpontszámmal.
Az eljárásról készült összegzés rögzítette, hogy a részpontok közül a 6. részszempontra az ajánlatkérő a nyertesnek 9 (súlyszámmal megszorozva 90), a BKF Kommunikációs Rt.-nek 10 (súlyszámmal megszorozva 100) pontot adott. A pontszám indokolásánál a felperes közölte, hogy a GJW ajánlata a legjobban kezelhető, jól mérhető jellemzőkön alapul, azonban a mértéke jóval alatta marad a másik két ajánlattevő által kínáltnak. A BKF Kommunikációs Rt. részére adott pontszámot külön nem indokolta.
A BKF Kommunikációs Rt. jogorvoslati kérelmére eljárva az alperes a 2002. augusztus 10. napján kelt D.406/12/2002. számú határozatával megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését. A jogsértés miatt az alperes megsemmisítette a felperesnek a 6. és 7. résszempontból való értékelését, egyben 1 millió forint bírság megfizetésére kötelezte. A határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a Fővárosi Bíróság 2003. év október 5. napján kelt 13.K.32577/2002/6. szánú ítéletével elutasította. Az ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. Az ítélet indokolásában a bíróság rámutatott arra, hogy a részszempontokra adott pontszámok indokairól a Kbt. 61. § (1) bekezdése, illetve az 5. számú melléklet előírásai alapján az ajánlatkérő az eljárásról készült összegzésben köteles számot adni. Az összegzésben foglalt indokok alapján vizsgálható az a kérdés, hogy az ajánlatkérő az egyes részszempontoknál milyen ajánlati elemeket értékelt, azok értékelése helytálló volt-e és az kellően megalapozta-e az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A bíróság megállapította, hogy az összegzés - többek között - a 6. résszempontra adott ajánlattevői vállalásokat nem tüntette fel, így a nyertes és a kérelmező ajánlatában értékelt tartalmi elemek nem voltak megismerhetők, ezért az ajánlatkérői értékelés megalapozottsága sem volt ellenőrizhető.
A bíróság megállapította azt is, hogy az alperes nem az összegzésben foglaltak, hanem a közbeszerzési eljárásban keletkezett egyéb iratok alapján állapította meg azt, hogy a 6. részszempontnál az ajánlatkérő nem az ajánlatok valós tartalmát értékelte, illetve az értékelés nem tükrözte az egyes ajánlatok közötti tartalmi különbségeket. A bíróság egyetértett az alperes azon álláspontjával, amely szerint az egyes részszempontokra tett vállalásokat a közbeszerzési eljárásban kell egyértelműen az ajánlattevőknek megtenniük, azokat nem pótolhatja egy másik szerződéses jogviszonyban vállalt kötelezettség.
Mindezekre figyelemmel a bíróság azt is megállapította, hogy a felperes - többek között - a 6. részszempontok értékelése során megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
A megsemmisített eljárást lezáró döntést követően felperes újra értékelte az ajánlatokat és a 2002. szeptember 12. napján tartott eredményhirdetésen ismét a GJW ajánlatát hirdette ki nyertesnek. Az összegzés 6. pontja szerint az ajánlott garanciák körében a BKF Kommunikációs Rt. 10 millió forint meg nem valósulási kötbér fizetését vállalta nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére ennek eseteit az ajánlatban meghatározta. A GJW késedelmi és meghiúsulási kötbér kifizetését vállalta a Külügyminisztérium gyakorlatának megfelelően. Tekintettel arra, hogy a GJW jelenleg is szerződött partnere a minisztériumnak, ismeri a kötbér fizetésére vonatkozó feltételeket, azonban ajánlatában nem jelölte meg a kötbér mértékét. A kötbéren felül nem megfelelő teljesítés esetére, vállalta az operátori díj meghatározott százalékkal történő csökkentését is.
Az ajánlott garanciák részszempontra a BKF Kommunikációs Rt. 10 pontot kapott (súlyszámmal megszorozva 100), míg a nyertes GJW ugyanerre a részszempontra 7,5 pontszámot kapott (súlyszámmal megszorozva 75). A BKF Kommunikációs Rt. jogorvoslati kérelmére eljárva az alperes a 2002. október 18. napján kelt D.550/10/2002. számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését. A jogsértés miatt 3 millió forint bírságot szabott ki.
Az indokolás szerint a közbeszerzési eljárásban csak azok az ajánlati elemek fogadhatók el konkrét ajánlatként, amelyeket az ajánlattevő ajánlatában, illetőleg ezen túlmenően tárgyalási forma alkalmazása esetén a tárgyalások során írásban ad meg, erre tekintettel nem fogadta el az ajánlatkérőnek a korábbi szerződéses gyakorlatra való hivatkozást. Kitért arra, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlatokat azok tartalmi elemeiből kiindulva kell elbírálnia, a tartalmi elemek egymáshoz viszonyított aránya alapján kell meghatároznia az adott részszempontra járó pontszámokat. A BKF Kommunikációs Rt. 10 millió forintos meghiúsulási kötbér ajánlatával a nyertesnek a hibás teljesítés esetére maximum 80 000 forint/hó díjcsökkentésre tett ajánlata áll szemben. A két ajánlati elem közötti különbséggel nem arányos a kiosztott 2,5 pont.
Tekintettel arra, hogy a felperes a garanciák részszempontból nem az ajánlatok tartalmi elemek egymáshoz viszonyított aránya szerint határozta meg a nyertes és a BKF Kommunikációs Rt. részére járó pontszámot, megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
Felperes keresetében jogszabálysértésre hivatkozással kérte a közigazgatási határozat felülvizsgálatát, ennek körében a határozat megváltoztatását olyképpen, hogy a bíróság mondja ki, hogy felperes nem követte el a Kbt. felhívott rendelkezéseinek megsértését és erre tekintettel törölje a kiszabott bírságot. Perköltségre igényt tartott.
Azzal érvelt, hogy az ajánlatok újraértékelése során mindenben követte az alperesi határozatban foglaltakat és ez alapján jutott ugyanazon döntésre, mint az első elbírálás során. Az alperes döntése azért nem helytálló, mert nem vette figyelembe, hogy a felperes egy, a garanciáknak csak egy részét lefedő vállalásra (meghiúsulási kötbér) adott 10 pontot. Vagyis, ha csak egyfajta garanciális elem a maximális 10 pontot éri, akkor a garancia spektrum szélesebb körét lefedő ajánlat - még ha az összegszerűségében alacsonyabb is - mindenképpen jogosan kapta meg a 7,5 pontot. Álláspontja szerint a nyertes azon levele, amelyben hivatkozik az ajánlatkérő és közte lévő szerződésre, minden szempontból megfelel az alperes határozatában kifejtett, az ajánlatokkal szembeni követelmények feltételeinek. Az, hogy a hivatkozott levél nem ismétli meg a szerződésben foglaltakat, nem releváns, hiszen az ajánlatkérő értékelését a szerződés ismeretében alakította ki. Hivatkozott arra is, hogy nem csak a nyertes, hanem más ajánlattevő esetében sem szerepel összegszerűen a vállalt garancia az összegzésben.
Az alperes nyilatkozatában fenntartotta a határozatban foglalt indokait, álláspontja szerint a határozat nem jogszabálysértő a felperes által kifogásolt körben, erre tekintettel kérte a kereset elutasítását és felperes perköltségben való marasztalását.
Kiemelte, hogy a tárgyalásos eljárás során a nyertes a felpereshez írt levélben nem határozta meg, hogy mely kötbér fajtára teszi meg ajánlatát és, hogy az milyen mértékű, hanem egy korábbi szerződéses jogviszonyban mérvadó kötbérre utalt. Megjegyezte, hogy amennyiben a hivatkozott szerződéses feltételeket az értékelésnél figyelembe vennék, a nyertes ajánlata akkor is jóval alatta marad, a BKF Kommunikációs Rt. ajánlatának e körben, így a 2,5 pont különbség akkor sem helytálló.
Felperes keresete nem alapos.
A bíróság az alperes határozatának felülvizsgálata során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. tv. (Áe.) 72. § (1) bekezdése alapján, a Polgári Perrendtartásról szóló, többször módosított 1952. évi III. tv. (Pp.) 324. § (1) bekezdése szerint lefolytatott eljárásban a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátai között kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a határozat megfelel-e támadott rendelkezéseiben az anyagi és az eljárási szabályoknak.
A bíróságnak a perben elsődlegesen azt kellett megítélnie, hogy a nyertes ajánlatának a 6. elbírálási részszempont értékelésénél figyelembe kell-e venni a 2002. március 25. napján tett írásbeli nyilatkozata alapján a nyertes és a felperes között 2002. október 1. napján létrejött megállapodás 5. pontjában foglaltakra figyelemmel a felperes értékelése szerinti meghiúsulási kötbért, késedelmi kötbért és a vállalkozói díj csökkentését maximum 4 százalék/hó (80 000 Ft/hó). Amennyiben a felperes által figyelembe vett vállalások jogszerűek, úgy másodlagosan azt kell a bíróságnak megítélnie, hogy a 6. részszempont értékelése nyomán kiosztott pontszámok helytállóak-e, a nyertes és a BKF Kommunikációs Rt. pontszáma közötti különbség ezen ajánlati elem vonatkozásában arányos-e. A bíróságnak e kérdések megítélése során kell döntenie arról, hogy jogszabálysértő-e az alperes közigazgatási határozata.
A bíróság a keresetlevél, az alperes nyilatkozata, a felek előadásai valamint a közigazgatási iratok alapján megállapított tényállásból kiindulva a következőkre alapozta döntését.
A közbeszerzésekről szóló többször módosított 1995. évi XL. tv. (Kbt. ) 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. A Kbt. 55. § (6) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb elbírálási szempont alapján kívánják értékelni, úgy az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit kell a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékelni.
A Kbt. 26. § (5) bekezdése szerint tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről. A tárgyalásos eljárások során a felek ajánlati kötöttsége nem érvényesül, így az ajánlataikat az elbírálásig az ajánlattevők módosíthatják.
A Kbt. felhívott rendelkezései értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció előírásainak megfelelően kell az ajánlatát elkészítenie, amely ajánlatát a tárgyalásos eljárás során módosíthatja. E lehetőség azonban nem jelenti azt, hogy tárgyalásos eljárás során az ajánlattevőnek ne kellene a kiírásban meghatározott követelményeknek megfelelően megtenni az ajánlatát. Az ajánlatnak teljeskörűnek kell lenni, az egyes részszempontokra tett vállalásokat egyértelműen meg kell fogalmazni, és e kötelezettséget nem pótolhat egy másik szerződéses jogviszonyban vállalt kötelezettség.
A Kbt. felhívott 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során csak az ajánlat tartalmi elemeit értékelheti. Amennyiben egy ajánlatnak nem tartalmi eleme az ajánlott garanciák körében a más szerződéses jogviszonyban meghatározott garancia elemek pontos meghatározása, úgy ez nem képezi az ajánlat tartalmi elemét, ebből következően az értékelésnél figyelembe nem vehető.
A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében kifejtette, hogy a 6. részszempont esetében a kérelmező által vállalt 10 millió forintos kötbér - mint megajánlott garancia - értékelhető volt, szemben a nyertesnek a telefonos szolgálatot végzők munkája minőségének ellenőrzésére, a minőségtől függő bérezésre vonatkozó ajánlatával. Megállapította azt is, hogy a felperes nem az ajánlatok valós tartalmát értékelte, ezért a felperes a 6. részszempont értékelése során megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
A bíróság a Fővárosi Bíróság idézett ítéletével egyezően állapította meg hogy az ajánlatban pontosan és egyértelműen meg nem határozott ajánlati garancia vállalása nem vehető figyelembe, ezért a szerződéses jogviszonyra való utalás alapján kiszámított, feltételezett nyertesi ajánlat az értékelésbe nem vonható be. Felperes az összegzésben maga is elismerte, hogy a nyertes ajánlatában nem jelölte meg pontosan a kötbér mértékét. A kifejtettekre tekintettel csak a konkrét ajánlat minősül ajánlati elemnek.
Miután a nyertesnek a késedelmi és meghiúsulási kötbér fizetésére tett vállalását felperes nem vehette volna figyelembe, ezért az alperes határozatában helyesen állapította meg, hogy megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
Tekintettel arra, hogy a bíróság a per elsődleges kérdésében úgy foglalt állást, hogy az értékelés a 6. értékelési részszempont körében jogszabálysértő volt, ezért a másodlagos kérdésben, a kiosztott pontszámok helytállóságával kapcsolatban már szükségtelen volt dönteni, hiszen az eleve nem lehet jogszerű.
A kifejtettek szerint a bíróság az alperes közigazgatási határozatát a felperes által vitatott részében felülvizsgálta. Ennek során megállapította, hogy az alperes helyesen tárta fel az ügyben irányadó tényállást, a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezése és alkalmazása alapján törvényes jogi következtetéseket vont le, határozata jogszerű rendelkezéseket tartalmaz. A határozat nem jogszabálysértő a felperes által kifogásolt körben, ezért a bíróság a felperes keresetét, mint alaptalant elutasította.
A bíróság a Pp 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes költségeinek megfizetésére.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illeték viseléséről a bíróság - figyelemmel a felperes személyes illetékmentességére - a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján határozott.
Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kbt. 92. §-a biztosítja.
Budapest, 2003. június 10.
dr. Vitál-Eigner Beáta s. k.,
bíró
