FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (7508)
13.K.32.577/2002/6.
A Fővárosi Bíróság a dr. Sebők Cecília ügyvéd (1211 Budapest, Táncsics M. u. 62.) által képviselt Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma (1027 Budapest, Bem rkp. 47.) felperesnek a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest Margit krt. 85., hiv. sz.: D.406/12/2002.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10 000 (tízezer) Ft perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A felperes mint ajánlatkérő a 2002. január 23-án közzétett részvételi felhívásával tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított az EU Közvélemény-felkészítési Programjához kapcsolódó országos EU Telefonos Tájékoztató Szolgálat (EUTTSZ) teljes körű működtetése, a szolgáltatás alapjául szolgáló adatbázis feltöltése, valamint az adatbázishoz kapcsolódó EU-információs honlap véglegesítése tárgyában.
Az ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánta elbírálni, közölte annak részszempontjait és súlyszámait, az adható pontszámok tartományát pedig 1-től 10-ig határozta meg.
Az ajánlatkérő a 6. részszempontként az ajánlott garanciákat, a 7. részszempontként az ajánlati árat - ezen belül első alszempontként a havidíjat, második alszempontként a terhelésarányos változó részt - kívánta értékelni.
A tárgyalások eredményeként a BKF Kommunikációs Rt. a kereskedelmi ajánlatát az alábbiak szerint adta meg:
- 2002. évre 33 000 000 Ft + áfa,
- 2003-2004. évekre havi fix költség: 3 100 000 Ft + áfa,
- képzési napok: 250 000 Ft + áfa,
- ügyfélszolgálatos munkatárs képzési időszakban: 160 000 Ft + áfa,
- ügyfélszolgálatos normál szolgáltatási időszakban: 320 000 Ft + áfa,
- operátorok képzése: 100 000 Ft + áfa.
A GJW Politikai és Kommunikációs Tanácsadó Kft. a következő kereskedelmi ajánlatot adta:
- 2002. évre: 39 510 000 Ft + áfa,
- 2003. évi havi fix költség:
- január: 5 100 000 Ft + áfa
- február: 5 350 000 Ft + áfa
- március-április: 5 600 000 Ft + áfa
- május-december: 6 100 000 Ft + áfa
- 2004. évben: 6 100 000 Ft + áfa,
- egy operátor havi munkadíja: 250 000 Ft.
A BKF Kommunikációs Rt. a szerződés nem teljesítése, ill. nem szerződésszerű teljesítése esetén 10 000 000 Ft kötbér megfizetését vállalta. A GJW Politikai és Kommunikációs Tanácsadó Kft. a telefonos szolgálatot végzők munkája minőségének ellenőrzését és a minőségtől függő bérezést ajánlotta fel.
A 2002. július 10-én tartott eredményhirdetés szerint a GJW Politikai és Kommunikációs Tanácsadó Kft. lett az eljárás nyertese 1408,8 összpontszámmal, a második legkedvezőbb ajánlatot a BKF Kommunikációs Rt. adta 1351,6 összpontszámmal.
Az eljárásról készült összegzés rögzítette, hogy a részszempontok közül a 6. részszempontra az ajánlatkérő a nyertesnek 9 (súlyszámmal megszorozva 90), a BKF Kommunikációs Rt.-nek 10 (súlyszámmal megszorozva 100) pontot adott. A 7. részszempontnál a havidíj alszempontra a nyertes 7,6 (súlyszámmal megszorozva 76), a terhelésarányos változó alszempontra 9,28 (súlyszámmal megszorozva 92,8) pontot, a BKF Kommunikációs Rt. a havidíj alszempontra 10 (súlyszámmal megszorozva 100), a terhelésarányos változó alszempontra pedig 7,16 (súlyszámmal megszorozva 71,6 pontot kapott.
Az összegzés tartalmazta a pontszámok indokolását is. A 6. részszempontra adott indokoknál az ajánlatkérő közölte, hogy a GJW Kft. ajánlata a legjobban kezelhető, jól mérhető jellemzőkön alapul, azonban a mértéke jóval alatta marad a másik két ajánlattevő által kínáltnak. A BKF Rt. részére adott pontszámot külön nem indokolta. A 7. részszempont első alszempontjánál (havidíj) az ajánlatkérő rögzítette, hogy az ajánlati adatok alapján táblázatokban számolták ki és összesítették a teljes futamidőre vonatkozó operátor (változó rész) nélküli fix havidíjakat. Ezek közül a legalacsonyabb kapta a maximális pontszámot, majd a magasabbak arányosan egyre kevesebb pontot. A második alszempontnál (terhelésarányos rész) az ajánlati adatok alapján, illetve egy, az értékelőbizottság által elfogadott terhelésprofil alapján meghatározásra kerültek az ajánlati árak teljes futamidőre számított változó komponensei, ezek közül a legalacsonyabb kapta a maximális pontszámot, majd a magasabbak arányosan egyre kevesebb pontot (pont = 10 × minimális ár/aktuális ár).
A nyertes kiválasztását az ajánlatkérő azzal indokolta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata megfelelt az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételeinek, az ajánlattevő alkalmatlansága nem áll fenn, az ajánlat pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból egyaránt előnyösnek, megfelelőnek minősült.
A BKF Kommunikációs Rt. (kérelmező) 2002. július 15-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez, sérelmezve az ajánlatkérői értékelést az első részszempont harmadik és negyedik alszempontja, a második részszempont harmadik alszempontja, a harmadik részszempont harmadik alszempontja, valamint a negyedik, hatodik és hetedik részszempont vonatkozásában. Kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és annak megállapítását, hogy ajánlata kedvezőbb volt, mint a nyertesé.
Az alperes a 2002. augusztus 10-én kelt D.406/12/2002. számú határozatával a jogorvoslati kérelemnek helyt adva megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését. A jogsértés miatt az alperes megsemmisítette az ajánlatkérőnek a hatodik és hetedik részszempontból való értékelését, és az ajánlatkérőt 1 000 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte.
A határozat indokolása szerint az alperes az első részszempont harmadik és negyedik alszempontjára, a második részszempont harmadik alszempontjára, a harmadik részszempont harmadik alszempontjára és a negyedik részszempontra adott ajánlatkérői értékelést elfogadta, míg a hatodik és hetedik részszempont szerinti értékelést nem találta megfelelőnek.
Az alperes a hatodik részszempont esetében megállapította, hogy arra a kérelmező 10 pontot, a nyertes 9 pontot kapott. A kérelmező 10 millió Ft-os kötbért, a nyertes a telefonos szolgálatot végzők munkája minőségének ellenőrzését és a minőségtől függő bérezést ajánlotta fel, a két ajánlat közötti 1 pont eltérés nem tükrözi reálisan a két ajánlati elem közötti különbséget. Az ajánlatkérő nem határozta meg a kiírásban azt, hogy garancia alatt milyen ajánlati elemeket fog értékelni, de sokkal hatékonyabban szolgálja a szerződésszerű teljesítést egy jelentős összegű kötbérrel való számolás lehetősége, mint az egyébként erre vonatkozó vállalás nélkül is kötelező ellenőrzés ellátása. Erre figyelemmel az ajánlatkérő a hatodik részszempontból nem az ajánlatok tartalmi elemei egymáshoz viszonyított aránya szerint határozta meg a pontszámokat.
A hetedik részszemponttal kapcsolatban az alperes megállapította, hogy a "havidíj" alszempontra az ajánlatkérő a kérelmezőnek 10 pontot, a nyertesnek 7,6 pontot, a "terhelésarányos változó rész" alszempontra pedig a kérelmezőnek 7,16, a nyertesnek 9,28 pontot adott. A havidíj alatt az ajánlatkérő az ajánlatokban e címen megadott összeget értékelte. A terhelésarányos díj számítására az ajánlatkérő a következő módszert alkalmazta: az ajánlati adatok alapján, illetve egy, az értékelőbizottság által felvett és elfogadott terhelésprofil alapján meghatározásra kerültek az ajánlati árak teljes futamidőre számított változó komponensei. Az összegzés szerint a terhelésarányos díj pontszámai az operátor nélküli havi díj és a változó rész megfelelő adatainak felhasználásával, a közbeszerzési eljárások során általánosan alkalmazott "Pont = súly × minimális ár/aktuális ár" képlettel kerültek meghatározásra, mely legalacsonyabb árak a fordított arányosság szerint egyre alacsonyabb pontot kapnak.
Az alperes megállapította, hogy az ajánlatkérő a kereskedelmi ajánlatok pontosabb összehasonlítása érdekében egy egységes ártáblázat kitöltését kérte az ajánlattevőktől, ehhez kitöltési útmutatót is adott. Az ártáblázatok adatai alapján történő értékeléskor az ajánlatkérő az ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében az ajánlatokban szereplő különböző operátori létszámok alapul vétele helyett meghatározott egy egységesített (azaz kalkulált) operátorlétszámot. Az ajánlattevők árait csökkentette az ajánlataikban megadott operátorlétszám × operátori díj összeggel, az így kapott árat megnövelte az általa kalkulált operátori létszám × operátori díjjal. Az ajánlatok összehasonlítása tehát nem az ajánlatokban megadott egy operátor havi díja és a fix havidíjak alapján történt, hanem az ajánlatkérő által számított árak alapján, ezért ez az értékelés sem felelt meg a Kbt. 55. § (6) bekezdésének.
Az alperes a kérelmező és a nyertes összpontszáma közötti 47,2 pontkülönbségre hivatkozással megjegyezte, hogy a két részszempontból való helytálló értékelés esetén az eljárást lezáró döntés jogszerűsége erősen kétségessé vált, mivel a hatodik részszempontból és a hetedik részszempont első alszempontjából a kérelmező ajánlata a kedvezőbb.
Az alperes a jogsértés miatt 1 000 000 Ft bírságot szabott ki ajánlatkérő terhére és utalt arra, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján jogsértés megállapítása esetére a bírság kiszabása kötelező. A bírság mértéke megállapításánál tekintettel volt a két részszempont újraértékelésének lehetőségére, ezáltal a jogsértés orvosolhatóságára.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, vitatva a hatodik és a hetedik részszempont értékelését kifogásoló alperesi megállapításokat.
A hatodik részszemponttal kapcsolatban sérelmezte annak figyelmen kívül hagyását, hogy a nyertes ajánlattevő a kötbért vállaló nyilatkozatában a Külügyminisztériummal fennálló szerződéskötési gyakorlatának megfelelő kötbérre tett ajánlatot, amely a két fél számára ugyanazt a mértéket takarja, konkrétan 20%-os meghiúsulási és napi 1%-os késedelmi kötbért. Hivatkozott arra, hogy ezen túlmenően a nyertes a hibás teljesítésnél még díjcsökkentést is vállalt, így ajánlata nyilvánvalóan e tekintetben is kedvezőbb a kérelmező ajánlatánál.
A hetedik részszempontra vonatkozó értékelést azzal indokolta, hogy itt egy objektív összehasonlítást lehetővé tevő számítási módszert dolgozott ki. Az összehasonlíthatóság érdekében elfogadtak egy várható teljesítményprofilt, és ennek alapján határozták meg az árat, és minden pályázó esetében azonos számú operátor alkalmazásával számoltak 2004. év végéig tartó futamidővel. A magas operátordíjat az értékelés alapelvei szerint így nem kompenzálhatja az ütemtervben megállapított kisebb operátorszám. Az ajánlati áraknál azt az eljárást követték, hogy 2002-re minden ajánlattevőhöz meghatározásra került az ajánlott éves díj, operátor nélküli és változó rész bontásban, 2003-2004. évre minden ajánlattevő ajánlatából pedig a havi fix díj, valamint a változó rész alapját képező, egy operátorra vonatkozó havi díj. Az értékelő bizottság által elfogadott teljesítményprofil alapján meghatározták a 2003-2004-es időszakra az egyes ajánlattevők havi változó díját. A BKF Kommunikációs Rt. esetében figyelembe vették a létszám növekedésekor esedékes oktatási díjakat, illetve a betanítási időszakra vonatkozó operátori havi díjat. Az operátor nélküli díjakat és a változó díjakat külön-külön táblázatban összesítették, ennek megfelelő adatait felhasználva a közbeszerzési eljárásokban általánosan alkalmazott "Pont = súly × minimális ár/aktuális ár" képlettel kerültek meghatározásra. A legalacsonyabb árnak a maximális pontot, a magasabb árak a fordított arányosság szerint egyre alacsonyabb pontot kaptak.
A felperes utalt arra, hogy a határozatban megjelölt jogszabálysértés esetén is mellőzhető lett volna a bírság kiszabása, mivel ez következik a jogszabályi rendelkezés szerinti "illetőleg" kifejezésnek tulajdonítható értelmezésből. Álláspontja szerint nem lehetett a jogalkotó szándéka a bírság kiszabása olyan esetekben, amikor történt jogszabálysértés, de a szerződés még nem köttetett meg és a sérelem reparálható, ill. a szerződést megkötötték, de a sérelem nagysága elenyésző. Hivatkozott az alperes 2002. január 1. napját megelőző bírságolási gyakorlatára, amely szerint bírság kiszabására csak akkor került sor, ha a szerződést már megkötötték, és hivatkozott arra is, hogy a Kbt. 88. § d) pontja önmagában is alkalmazható.
Az alperes - fenntartva a határozatában foglalt álláspontját - a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a hatodik részszempontnál való értékelésre nézve a kérelmező által ajánlott 10 millió Ft kötbér és a nyertesnek a telefonos szolgálatot végzők munkája minőségellenőrzésének vállalása (ami vállalás nélkül is a vállalkozó kötelessége) között nem 1, hanem több pont különbség lett volna indokolt. A nyertesnek a kötbérfizetésre tett vállalása annak konkrét mértéke megadása hiányában nem értékelhető, arra más szerződéses jogviszonyban vállalt kötbér mértéke nem vonatkoztatható. A hetedik részszempontnál (terhelésarányos változó rész) hivatkozott arra, hogy a kiírás szerint az ajánlattevő feladata volt a megjelölt feladathoz általa szükségesnek tartott operátorlétszám meghatározása, egy adott feladatra más-más operátorlétszámot tartalmaztak az ajánlatok, de ez nem mentette fel az ajánlatkérőt azon kötelezettsége alól, hogy az ajánlatok tényleges tartalmi elemiből kiindulva kell értékelnie.
A bírsággal kapcsolatban az alperes annak kötelező voltát hangsúlyozta, és utalt arra, hogy a szerződéskötés megtörténtének csak a bírság mértéke tekintetében van jelentősége. Jelen esetben a felperes a szerződést nem kötötte meg, ezért a minimumbírság kiszabására került sor.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróságnak a felperes keresete kapcsán abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes megsértette-e a 6. és 7. részszempontból való értékelése során a Kbt. 55. § (6) bekezdését, és bírságfizetésre kötelezése megfelelt-e a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Kbt. 5. számú mellékletének 2. a) pontja alapján az eljárásról készült összegzésnek tartalmaznia kell az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők nevét, ajánlatuk elbírálásának szempontját és - az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén - annak részszempontjai szerinti tartalmi elemeit, a b) pont alapján pedig az a) pont szerinti ajánlatok értékelését az itt közölt táblázat szerinti kimutatásban.
A 2. c) pont értelmében az összegzésnek tartalmaznia kell a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolását is.
A bíróság rámutat arra, hogy a részszempontokra adott pontszámok indokairól a Kbt. fentebb idézett rendelkezései alapján az ajánlatkérő az eljárásról készült összegzésben köteles számot adni. Az összegzésben foglalt indokok alapján vizsgálható az a kérdés, hogy az ajánlatkérő az egyes részszempontoknál milyen ajánlati elemeket értékelt, azok értékelése helytálló volt-e, és az kellően megalapozta-e az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
A bíróság megállapította, hogy az összegzés a 6. és a 7. részszempontra adott ajánlattevői vállalásokat nem tüntette fel, így a nyertes és a kérelmező ajánlatában értékelt tartalmi elemek nem voltak megismerhetők, ezért az ajánlatkérői értékelés megalapozottsága sem volt ellenőrizhető.
A bíróság egyetértett az alperes azon álláspontjával, hogy az egyes részszempontokra tett vállalásokat a közbeszerzési eljárásban kell egyértelműen az ajánlattevőknek megtenniük, azokat nem pótolhatja egy másik szerződéses jogviszonyban vállalt kötelezettség. Az alperes nem az összegzésben foglaltak, hanem a közbeszerzési eljárásban keletkezett egyéb iratok alapján állapította meg azt, hogy a 6. és 7. részszempontnál az ajánlatkérő nem az ajánlatok valós tartalmát értékelte, ill. az értékelése nem tükrözte az egyes ajánlatok közötti tartalmi különbségeket. A 6. részszempont esetében a kérelmező által vállalt 10 millió Ft-os kötbér - mint megajánlott garancia - értékelhető volt, szemben a nyertesnek a telefonos szolgálatot végzők munkája minőségének ellenőrzésére, a minőségtől függő bérezésre vonatkozó ajánlatával. A 7. részszempont esetében a bírálóbizottság egy képlet alkalmazásával nem az ajánlatokban szereplő, hanem a maga által meghatározott operátori létszám alapulvételével határozta meg az általa összehasonlításra alkalmasnak tartott ajánlati árakat, amely valóban ellentmond annak a jogszabályi előírásnak, hogy az ajánlatok tényleges tartalmát kell az ajánlatkérőnek összehasonlítania. Minderre figyelemmel a bíróság is azt állapította meg, hogy a felperes a 6. és 7. részszempont értékelése során megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
A bírsággal kapcsolatban a bíróság rámutat arra, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés a)-h) pontjai tartalmazzák azokat az intézkedéseket, amelyeket az alperesi döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem elbírálása során meg kell, illetőleg meg lehet tennie. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján az alperes bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A (4) bekezdés szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
Az (5) bekezdés akként rendelkezik, hogy a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A bíróság a fenti jogi szabályozásra figyelemmel megállapította, hogy a bírság kiszabása a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján nem egy lehetséges, hanem kötelező jogkövetkezménye valamely jogsértésnek. Az alperes kizárólag a bírság mértékének meghatározásakor élhet mérlegelési jogkörével, illetőleg abban a kérdésben dönthet, hogy a kötelezően alkalmazandó jogkövetkezmény mellett alkalmaz-e egyéb, a Kbt. 88. § (1) bekezdésében megengedett egyéb intézkedést is. Mivel az adott időszakban a bírság minimumösszege 1 millió Ft volt, a felperes esetében sem a bírság mellőzésére, sem mérséklésére nincs jogszerű lehetőség.
A kifejtettek alapján megállapítható, hogy a felperes által megjelölt okokból az alperes határozata nem jogszabálysértő, ezért a bíróság a felperes keresetét elutasította.
A felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében köteles az alperes költségeinek megfizetésére.
A kereseti illeték viselése a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-án alapul.
Budapest, 2003. február 5.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
