KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7541)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.378/8/2003.
Tárgy: az ÉPVÍZKÖR Kft. jogorvoslati kérelme Egerbocs Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ÉPVÍZKÖR Építési, Vízügyi és Környezetvédelmi Kft. (1211 Budapest, Szabadkikötő út 1-25., a továbbiakban: kérelmező) által az Egerbocs Község Önkormányzata (3337 Egerbocs, Béke út 21., nevében és megbízásából eljár: az ÉVIBER Kft., 3326 Ostoros, Hunyadi u. 58., képviseli: dr. Dessewffy Anna ügyvéd, 1075 Budapest, Asbóth u. 20., a továbbiakban: ajánlatkérő) "csapadékvíz-elvezető útárok kiépítése 5500 fm hosszúságban" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését és erre tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, és a felek nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. április 24-én megbízta az ÉVIBER Kft.-t a rendelkező részben meghatározott tárgyú közbeszerzési eljárás lebonyolításával.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. április 30-i számában ajánlati felhívás közzétételével nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Ajánlatkérő a részajánlat és az alternatív ajánlat tételét az ajánlati felhívásában kizárta.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 4. pontjában az alábbiakat határozta meg:
"4. A teljesítés határideje, vagy a szerződés időtartama: 2003. november 1. Ajánlatkérő előteljesítést elfogad."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 9. pontjában az alábbiakat határozta meg:
"9. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozása a vonatkozó előírásokra: A szolgáltatások ellenértékét az ajánlatkérő a szerződésben megállapított ütemterv szerint az igazolt teljesítést követően kiállított számla beérkezését követően 60 napon belül átutalással fizeti ki. Az ajánlatkérő előleget nem ad."
Az ajánlati felhívás 11. pontjában ajánlatkérő az ajánlattevők és a 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozó pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság feltételeit határozta meg, míg a 11. b) pontban meghatározta az ajánlattevőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában az alábbiakat határozta meg:
"13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az összességében legelőnyösebb ajánlat.
b) A 34. § (3) bekezdésében foglaltak:
részszempontok súlyszámok
- vállalkozási díj 3
- előteljesítés mértéke (%) 4
- vállalt garancia mértéke (nap) 2
- fizetési határidő (nap) 2
Az értékelés során adható pontszám: 1-30.
Az értékelés külön-külön történik, az egyes részszempontoknál a legjobb ajánlat kapja a maximális 30 pontot, a többi ajánlat arányosan kevesebbet."
Ajánlatkérő az alkalmasság igazolására és az alkalmatlansági szempontokra vonatkozó előírásokat a Közbeszerzési Értesítő 22. számában 2003. május 28-án megjelent hirdetményével módosította.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, mely részletes előírásokat tartalmaz az ajánlatkérői előírásokról, az ajánlat tartalmáról, kitöltendő ajánlati adatlapot és nyilatkozatot, terveket és mennyiségi kimutatásokat, valamint szerződéstervezetet tartalmaz.
Az ajánlati dokumentáció 4. "Határidők" című pontjában ajánlatkérő az alábbiakat tüntette fel:
"4.1. Kivitelezés kezdési időpontjai: szerződést követően 1 nap
Kivitelezés befejezési határideje: 2003. november 1.
4.2. Munkaterület-átadás
A szerződést követő 1 napon belül.
4.3. Az ajánlattételi felhívás az ajánlatkérő által igényelt befejezési határidőt tartalmazza."
Az ajánlati dokumentáció 5.7. pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy az ajánlatkérő jogosult havonként szakaszszámla benyújtására, de csak olyan feltételekkel, hogy a vállalkozó a szerződéstervezetében ezek műszaki tartalmát és határidejét szerepelteti.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 5.9. pontjában meghatározta, hogy szakaszszámla 1 M Ft + áfa értékhatár alatt nem nyújtható be és a végszámla értéke el kell érje a teljes bekerülési költség (áfa nélküli érték) 5%-át.
Az ajánlati dokumentáció 5.10. pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy ajánlatkérő az igazolt részszámla összegét 60 napon belül utalja át.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 5.12. pontjában szereplő tájékoztató pénzügyi ütemezésben feltüntette, hogy a fedezet 100%-a 2003-ban áll rendelkezésére, mely a teljesítés arányában az ajánlattevő által megajánlott ütem szerint használható fel.
Az ajánlati dokumentáció részét képező szerződéstervezet 4. pontja szerint a szerződő felek a pénzügyi ütemtervben határozzák meg a jelen szerződés 2. pontjában rögzített áron belül a benyújtható részszámla összegét, az 5. pont szerint az ajánlatkérő a munkaterületet 2003. június 28-án biztosítja a vállalkozónak.
A szerződéstervezet 21. pontja rögzíti, hogy a szerződés mellékletét képezi a műszaki és a pénzügyi ütemterv.
A kiadott ajánlati adatlapon az ajánlati felhívásban szereplő 2003. november 1-jei határidő mellett kellett nyilatkozni az ajánlattevő által vállalt befejezési határidőről.
Ajánlatkérő 2003. június 20-án tartotta a helyszíni konzultációt, melyen a feltett kérdéseket megválaszolta.
Az ajánlattételi határidőig, 2003. június 8-ig ajánlatot tett a kérelmező, a BODKŐ Kft., a Dupla Jakab Kft., a SERVICO Építő Kft. és a GEOSZOLG Kft. Ajánlatkérő 2003. július 18-án tartotta az eredményhirdetést, melyen kihirdette, hogy az eljárás nyertese a BODKŐ Kft.
Ajánlatkérő az összegzés az eljárásról című iratot elkészítette, melyben feltüntette, hogy a kérelmező ajánlata érvényes és kérelmező a szerződés teljesítésére alkalmas, az ajánlatára adott pontszám pedig 151,38.
Kérelmező 2003. július 24-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson pontosított. Kérelmező pontosított jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a még meg nem kötött szerződés megkötését tiltsa meg, állapítsa meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 59. § (1) bekezdését és semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
Kérelmének indokolásául előadta, hogy az ajánlati felhívás 13. b) pontjának 2. francia bekezdésében szereplő második bírálati részszempont értékelése során ajánlatkérő jogsértően járt el, mert nem az előteljesítés, hanem az előfinanszírozás időtartamát vette figyelembe e bírálati részszempont értékelése során. Álláspontja szerint az általa a szerződéskötési időponttól az ajánlatkérő által meghatározott teljesítési időpontig szereplő időtartamon belül végzett, a teljesítési időpontot megelőző időpontra való teljesítés minősül előteljesítésnek. Ők ennek alapján tettek ajánlatot, mivel 33% időmegtakarítással, illetve ezen időtartam 30%-ával rövidebb idő alatt végzik el a megajánlott munkát, ezért 33,3%-os előteljesítést ajánlottak meg, míg a nyertes ajánlattevő egy nappal korábbani teljesítést vállalt az ajánlati felhívásban szereplő teljesítési határidőnél és emellett 100%-os előteljesítést tüntetett fel. Ajánlatkérő pedig a felolvasólapon szereplő adatot minden ellenőrzés nélkül vette figyelembe, tehát a nyertes ajánlattevőnél az egy nappal korábbi teljesítésre 100%-os előteljesítést, míg az ő esetében 31 nappal korábbi teljesítésre 33%-os előteljesítést vett figyelembe. Álláspontja szerint nem lehet az ajánlati felhívásból más következtetést levonni, mint azt, hogy az eredeti teljesítési határidőnél korábbi időpontra vonatkozó teljesítési határidőt tartalmazó ajánlatot kell előteljesítésnek tekinteni különös tekintettel arra, hogy az előteljesítésének elfogadására vonatkozó nyilatkozatot ajánlatkérő az ajánlati felhívás 4. teljesítési határidő pontjában szerepeltette.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az előteljesítést úgy értelmezte, hogy az ténylegesen előfinanszírozást jelent, erre lehetősége volt, hiszen a Ptk. rendelkezései nem határozzák meg azt, hogy az előteljesítés ténylegesen valamely munka korábbi teljesítésére vonatkozna, így az ő értelmezése szerint az előteljesítés azt jelenti - jelen eljárással és ajánlati felhívással kapcsolatban -, hogy az elvégzett munkához képest hány %-ban finanszírozza meg a nyertes ajánlattevő a beruházás elvégzését, vagyis hány %-ban végzi el a munkát a számla kiállítása előtt. Hivatkozott továbbá arra, hogy álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem elkésett, mert az az ajánlati felhívás feltételeit támadja és ahhoz képest a jogorvoslati kérelem benyújtása egy nappal már elkésett. Továbbá kérelmező ajánlatában is található olyan ajánlati elem, amely megfelel az ajánlatkérő által értelmezett előteljesítés (előfinanszírozás) rendszerének, hiszen ő 40%-os műszaki készültség mellett csak 25%-os mértékű részszámlát nyújt be. Előadta ajánlatkérő, hogy e bírálati részszempont értékelése során az ajánlatokban található felolvasólapon tett ajánlattevői nyilatkozatokat vett figyelembe, azt értékelte, illetve azt nem hasonlította össze az ajánlat többi részével, tartalmával. Hivatkozott továbbá arra, hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentációban nem határozta meg ajánlatkérő előre a kezdés időpontját, így a fizikai időponthoz kapcsolódó korábbi teljesítést nem lehet értelmezni, hiszen a bázisidőszak nem határozható meg egyértelműen. Előadta továbbá azt is, hogy kérelmező e bírálati részszemponttal, illetve az előteljesítés értelmezésével kapcsolatban kérdést nem tett fel. Hivatkozott továbbá arra, hogy az ajánlati felhívás módosítása következtében módosult az ajánlati dokumentáció, így az abban szereplő munkavégzési terület átadási időpontja már nem lehetett releváns, így az nem is lehetett irányadó. Ennek. alapján kérte a jogorvoslati kérelem részben elkésettsé
g, részben pedig megalapozatlanság miatti elutasítását.
Egyéb érdekeltek közül az ÉVIBER Kft. tett észrevételt, melyben előadta, hogy álláspontja szerint jogszerű volt az eljárás. E bírálati részszempont értékelése során az előteljesítés fogalma álláspontja szerint kifejezetten az előfinanszírozás jellegű értelmezést támasztja alá, illetve ezzel kapcsolatban hivatkozott arra, hogy több más ajánlati felhívásban is szerepelt ugyanilyen meghatározás. Előadta, hogy az eljárás során az ajánlatok értékelését ő végezte és döntési javaslatot készített az ajánlatkérő részére, majd ezt a javaslatot az ajánlatkérő változtatás nélkül elfogadta.
A Döntőbizottság D.378/3/2003. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező nem az ajánlati felhívás feltételeit, előírásait, hanem az ajánlatkérő által végzett értékelést vitatja. Ennek következtében az ajánlati felhívással kapcsolatos kérelem elkésettségére vonatkozó ajánlatkérői álláspont megalapozottságát a Döntőbizottság nem vizsgálta.
Kérelmező csak a második bírálati részszempont értékelését és az eljárás eredményét vitatta, így a Döntőbizottság csak a második bírálati részszempont értékelését vizsgálta felül és erre tekintettel vizsgálta az eljárást lezáró döntés jogszerűségét is.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A nyertes ajánlattevő ajánlatában az alábbiak is megtalálhatók:
"A teljesítési határidő: 2003. október 31. Előteljesítés: 100%.
Dupla Jakab Kft. teljesítési határidő: 2003. szeptember 30. Előteljesítés: 70%.
ÉPVÍZKÖR Kft. teljesítési határidő: 2003. szeptember 30. Előteljesítés 33,3%."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 4. pontjában meghatározta a szerződés teljesítésének határidejét, 2003. november 1-jét. Az ajánlati felhívás ugyanezen pontjában rendelkezett arról, hogy előteljesítést is elfogad ajánlatkérő. Az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, illetve az ajánlatkérői kérdésekre adott válaszokban - ajánlatkérő által is elismerten - nem határozta meg ajánlatkérő, hogy mit ért előteljesítés fogalma alatt. Ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy az előteljesítést nem lehet a szerződés teljesítési időpontjánál korábbi teljesítésként értelmezni - ugyanis a kezdési időpontot az ajánlatkérő nem határozta meg, így nem határozható meg a százalékos számítás, illetve az előteljesítés mértéke objektíve nem állapítható meg - a Döntőbizottság nem fogadta el, figyelemmel arra, hogy a szerződéskötési időpont az ajánlati felhívásban meghatározásra került és meghatározásra került a szerződés teljesítésének ajánlatkérő által előírt, vagyis az eljárás során lehetséges legkésőbbi időpontja is. Ajánlatkérő pedig az ajánlati dokumentáció 4. pontjában meghatározta azt is, hogy a munkavégzés kezdési időpontja a szerződéskötést követő nap. Ennek alapján az előteljesítés alapjául szolgáló teljes teljesítési időszak megállapítható, illetve számítható volt.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő azon álláspontját, hogy az előteljesítés ténylegesen az előfinanszírozást jelenti, vagyis azt, hogy hány százalékos teljesítést végez az ajánlat tevője anélkül, hogy arról számlát nyújtana be. A Döntőbizottság az ajánlati felhívás és dokumentáció alapján megállapította, hogy az előteljesítéssel kapcsolatos rendelkezés a szerződés időtartalmával azonos pontban került meghatározásra, míg a pénzügyi ellenszolgáltatással kapcsolatos rendelkezés kapcsán az előteljesítést nem említi ajánlatkérő. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy az ajánlatkérő által hivatkozott más eljárásokban, ahol az előteljesítés fogalma alatt az előfinanszírozást értették, az ajánlati dokumentációban, illetve az ajánlattevői kérdésekre adott válaszban konkrétan meghatározták, hogy előfinanszírozást értenek az előteljesítés alatt.
A fentiek alapján a Döntőbizottság - miután tisztázta a második bírálati részszempont során figyelembe vehető és értékelendő ajánlati elemet - megvizsgálta e bírálati részszempont értékelése során, hogyan végezte ajánlatkérő e bírálati részszempontban az egyes ajánlatok tartalmi elemeinek meghatározását, illetve értékelését. A Döntőbizottság megállapította, hogy - ajánlatkérő általa is elismerten - e bírálati részszempontnál az e bírálati részszemponthoz tartozó ajánlattevői nyilatkozatot vette figyelembe, annak tartalmát, illetve az azzal kapcsolatos - az ajánlat más részeiben található - elemeket nem vizsgálta.
Az ajánlatkérő e bírálati részszempont általa végzett értékelése során nem a felhívásában meghatározott tartalmi elemet vizsgálta és hasonlította össze, hiszen az ajánlatok tényleges tartalmát figyelembe véve, a nyertes esetében az előfinanszírozást (nem állít ki részszámlát), míg a kérelmezőnél az előteljesítést (32 nappal korábbi teljesítés) jelző tartalmi elemet vonta be az értékelésébe.
Ajánlatkérő a nyertes 100%-os előteljesítését azzal indokolta, hogy a nyertes az egész munkát elvégzi, de részszámlát nem nyújt be, csak a munkák befejezését követően nyújt be egy végszámlát, azonban ez a Döntőbizottság álláspontja szerint nem előteljesítés, hanem előfinanszírozás, így ez nem vehető figyelembe a bírálati részszempont értékelése során.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy ajánlatkérőnek az ajánlatok tartalmi elemeit az ajánlat valamennyi részét, ajánlati elemét figyelembe véve kell megállapítania, nem hagyatkozhat egyedül a felolvasólapban felsorolt, illetve feltüntetett adatokra.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a második bírálati részszempont esetében ajánlatkérő nem azonos tartalmi elemeket vett figyelembe az értékelés során, amikor az ajánlatokban szereplő, a felolvasólapon megjelölt adatokat vette az értékelés alapjául és nem vizsgálta annak az ajánlat többi részében fellelhető egyéb adathoz képesti tartalmát. (Ennek alapján a nyertes ajánlattevő előfinanszírozását hasonlította össze a kérelmező előteljesítésével.) Erre tekintettel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, mert nem az ajánlati felhívásban az adott bírálati részszemponthoz meghatározott tartalmi elemeket vette figyelembe az ajánlatok összehasonlítása során, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese csak a Kbt. 34. § (1) bekezdésében meghatározott és az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban előírt elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő lehet. Jelen eljárásban ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati módszert határozta meg, azonban a második bírálati részszempont esetében a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerinti jogszerű értékeléseket nem megfelelően végezte el, így az általa végzett értékelés végeredménye nem felel meg a Kbt. 59. § (1) bekezdés rendelkezéseinek sem, ezért a jogorvoslati kérelem e része is megalapozott.
A Kbt. 2002. január 1-jétől hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel, illetve szervezettel szemben a bírság alkalmazását.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzés eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Döntőbizottság határozatában bírságot köteles kiszabni a Kbt. szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében a szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetve a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése kimondja, hogy a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos, éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bírság összegét az eset összes körülményére, így különösen a jogsértő elem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására kell megállapítani.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ÉVIBER Kft.-t bízta meg a közbeszerzési eljárás lebonyolításával, a megbízási szerződés alapján az ajánlatok szakmai értékelése, valamint a döntésre előkészítése az ÉVIBER Kft. feladata volt. A megbízási szerződésben, illetve az ajánlatkérő felelősségi rendjében az ÉVIBER Kft. közbeszerzési eljárással kapcsolatos felelősségi köre nem volt meghatározva. A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy az ajánlatkérő képviselő-testülete hozta az eljárást lezáró döntést, melyben az ÉVIBER Kft. döntési javaslatát változatlanul jóváhagyta, illetve azt elfogadta.
A Döntőbizottság ajánlatkérő felelősségi rendjére és az előzőekben kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy személyi bírság alkalmazásának nincs helye.
A Döntőbizottság az eset összes körülményei között mérlegelte a közbeszerzés tárgyát, sajátosságait, valamint annak kalkulált értékét (a nyertes ajánlatában szereplő 56 218 730 Ft-ot), az ajánlatkérőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását.
Figyelembe vette a Döntőbizottság azt is, hogy ajánlatkérőnek a Kbt.-be ütköző magatartását 2002. január 1-jét követő eljárásban először állapította meg és azt, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítése által a jogsértések reparálhatóak, valamint értékelte a Döntőbizottság azt is, hogy a jelen eljárásban kiszabható bírság 1 000 000 Ft-tól a jelen beszerzés kalkulált értékének 30%-áig terjedhet. Ennek alapján az a Döntőbizottság álláspontja, hogy jelen jogorvoslati eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságot indokolt alkalmazni, ezért ajánlatkérővel, mint jogi személlyel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság kiszabása áll arányban a jogsértések súlyával.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. augusztus 21.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
