LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (7611)
Kf.VI.37.772/2001/4.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Matus Gabriella jogtanácsos által képviselt Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság (Budapest V., Vámház krt. 2.) felperesnek a dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (Budapest II., Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési határozat felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróság előtt folyamatba tett perében a 2001. április 27. napján meghozott 13.K.30.511/2001/2. számú ítélet ellen a felperes részéről 3. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 15 000 (tizenötezer) forint másodfokú perköltséget.
Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
A felperes - mint ajánlatkérő - 500 tonna rézkatóda, 2000 tonna horgany, 1500 tonna ólom beszerzése tárgyában 2000. november 10. napján - hirdetmény közzététele nélküli - tárgyalásos eljárást indított. A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának indokaként az ajánlatkérő előadta, hogy az említett termékek beszerzése a feladatai közé tartozik, továbbá, hogy ezen termékek kiindulási ára a londoni fémtőzsdén jelzett nyilvános ár, amelyhez az ajánlattevők is igazodnak. A tőzsdei ármozgások kedvező feltételei általában csak rövid ideig állnak fenn, ezért más típusú közbeszerzési eljárás alkalmazása esetén a beszerzés vagy meghiúsulna, vagy az ármozgások kedvezőtlen hatásának érvényesülése miatt magas bekerülési ára lenne a termékeknek. A felperes ajánlati felhívását 11 cég részére küldte meg.
Az alperes elnöke az ajánlatkérő által megválasztott eljárási fajta alkalmazása miatt jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Az alperes 2001. január 3-án kelt D.607/16/2000. számú határozatával megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdésének 2. fordulatára tekintettel a 70. § (1) bekezdés d) pontját, ezért az ajánlatkérőt 3 millió Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte.
A felperes keresetében - melyet az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata iránt nyújtott be - arra hivatkozott, hogy a londoni fémtőzsdén jegyzett kedvező nyilvános árra tekintettel küldte el ajánlati felhívását a megkeresett kereskedelmi cégeknek. Ezek a tőzsdei feltételek csak rövid ideig álltak fenn, ezért helye volt a tárgyalásos eljárásnak.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint nem sértett jogszabályt az alperes, amikor határozatával a közbeszerzési törvény megsértését állapította meg, és a felperest pénzbírság megfizetésére kötelezte, mert az ajánlati felhívást nem a kedvező feltételeket felajánló részére küldte meg.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, kérve az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperes határozatának hatályon kívül helyezését. Fellebbezése szerint tévedett az alperes, amikor határozatában azt kifogásolta, hogy nem küldte meg ajánlati felhívását a kedvező feltételeket felajánlónak, mert a feltételeket a londoni tőzsde árai szabják meg, a tőzsde - mint jogintézmény - azonban nem értékesít, és nem vásárol közvetlenül. A kedvező feltételeket felajánlónak ezért, a felperes jogértelmezésében, a tőzsdei árakat elfogadó és eszerint kereskedő cégeket kell tekinteni.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a felperes az eljárás során végig nem vitatta, hogy az ajánlattételre felhívott és a kedvezményeket felajánló személy nem azonos, ezért határozata a jogszabályoknak megfelelt.
A felperes fellebbezése nem alapos.
Helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor a felperes keresetét elutasította. A Kbt. 70. § (1) bekezdésének d) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat - egyebek mellett - árubeszerzés esetén, ha a beszerzés nyilvánosan közzétett, és bárki által igénybe vehető kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és a kedvező feltételek igénybevétele más típusú eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna. A felperes eljárása során e szakasz rendelkezéseit alkalmazta. A Kbt. 71/B. § (4) bekezdése értelmében a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a kedvező feltételekről való tudomásszerzést követően haladéktalanul ajánlati felhívást küld telefaxon a kedvező feltételeket felajánlónak, és még legalább két ismert ajánlattevőnek. Az ajánlati felhívást a felperes 11 cég részére megküldte, azonban ezek közül egy sem volt olyan, amelyik a kedvező feltételeket felajánlotta volna. Jóllehet a felperes fellebbezésében helytállóan utal arra, hogy a tőzsde nem értékesít és nem vásárol, így kedvező feltételeket sem ajánlhat fel, ezért a londoni fémtőzsdén jegyzett nyilvános ár - mint kedvező feltétel - esetében sem küldheti meg neki ajánlatát, e tény azonban nem változtat azon, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdésének d) pontját és 71/B. § (4) bekezdését helytállóan értelmezte az alperes, amikor határozatában kimondta, hogy a kedvező feltételeket felajánló és az ajánlattételre felhívott cégnek (legalább két további cég mellett) azonosnak kell lennie. Jogszabálysértés hiányában a támadott közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezésének nem volt helye.
A kifejtett indokokra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján őt kötelezte az alperes javára fizetendő perköltség megtérítésére.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében a teljes személyes illetékmentes felek által le nem rótt illeték viseléséről rendelkezni nem kellett.
Budapest, 2003. június 19.
Dr. Buzinkay Zoltán s. k., Dr. Kovács Ákos s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Fekete Ildikó s. k.,
bíró
