KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7652)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.383/11/2003.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett eljárás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének (1024 Budapest, Margit krt. 85., továbbiakban a bizottság elnöke) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (1139 Budapest, Váci út 73/A., képv.: dr. Horváth T. Béla ügyvéd, 1121 Budapest, Sün u. 12., a továbbiakban ajánlatkérő) "TIBERIUS köztisztviselői nyilvántartó és bérszámfejtési programrendszer fejlesztése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés b) pontját ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1998. év folyamán az addig működő személyzeti és humánpolitikai szoftverrendszer helyett új integrált humán (személyügyi, munkaügyi) bérszámfejtési rendszer kidolgozását határozta el, a programrendszer létrehozására a Qualisoft Kft.-vel kötött szerződést.
A kifejlesztendő szoftver neve "TIBERIUS" volt.
A szerződés alapján a kidolgozandó szoftver tulajdonjoga és a szoftver továbbfejlesztésének kizárólagos joga az ajánlatkérőt illeti meg.
A szoftver karbantartását és jogkövetési szolgáltatásokat a hivatkozott szerződés alapján 1999-- 2003. években a szoftvert kifejlesztő Qualisoft Kft. jogosult végezni.
Ajánlatkérő az alapszerződés alapján a rendszer karbantartására, üzemeltetésre és a jogkövetés elvégzésére a Qualisoft Kft.-vel 2001. és 2002. év folyamán is külön szerződést kötött.
A fenti előzményeket követően ajánlatkérő 2003. július 10-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított. A Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjára alapított eljárásra a Qualisoft Számítástechnikai Műszaki Fejlesztő Szövetkezetet hívta meg, mivel a szerződést a kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni.
Ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról az ajánlati felhívásnak 2003. július 10. napján fax útján és postai úton is egyidejűleg történő megküldésével tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét, egyben megküldte az ajánlati felhívást.
Ajánlatkérőt a Döntőbizottság elnöke 2003. július 16. napján felhívta, hogy igazolja azon - ajánlati felhívásban megjelölt - nyilatkozatát, hogy a beszerzés tárgyára vonatkozóan az ajánlattételre felhívott kizárólagos jogosultsággal rendelkezik. Ajánlatkérő 2003. július 21. napján - felhívásra - megküldte a Qualisoft Kft.-vel 2001. és 2002. évben a fejlesztésre és karbantartásra megkötött szerződéseket. Ajánlatkérő a Qualisoft Kft. kizárólagos jogát ezen szerződésekre alapította, melynek tárgya a TIBERIUS integrált bérszámfejtési és közszolgálati nyilvántartó program követési, karbantartási és üzemeltetési feladatainak ellátása. E szerződés II. 4. pontja szerint a szerződés célja: a megrendelő tulajdonát képező TIBERIUS rendszernek a 2001. évben és az azt követő 5 éven át történő jogkövetésének, karbantartásának, illetve üzemeltetésének biztosítása. 2001. december 31-ét követő időszakban a szerződés az esetben marad hatályos, ha a PM egyedi engedélyt ad a vállalkozóval történő ilyen feltétel érvényesítésére a szerződésben.
A Döntőbizottság elnöke 2003. július 25-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indoklása szerint a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjára alapított eljárás jogalapja az iratokból nem állapítható meg egyértelműen, ennek alapján indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének a vizsgálatát.
Ajánlatkérő észrevételében előadja, hogy a megküldött iratokból minden kétséget kizárólag megállapítható, hogy nem hívhatott meg más ajánlattevőket az eljárásban, mivel a közbeszerzés a Qualisoft szoftver termékének további fejlesztésére és karbantartására irányul, bármely más cég, ajánlattevő meghívása az ajánlatkérő részéről szerződésszegésnek minősült volna. Ez a garancia és szavatosság elvesztésével járt volna.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson hivatkozott arra is, hogy az eljárásfajta választását a kizárólagos jogok mellett a műszaki-technikai sajátosságok is megalapozzák. E körben előadta, hogy nem lett volna célszerű a rendszer fejlesztésére egy másik társaságot keresni, mivel nem új rendszert akartak kiépíteni. Ezt az is igazolja, hogy az év elején kiadott összesítőben szerepelt a TIBERIUS rendszer karbantartása és jogkövetése. Ajánlatkérő nem kívánta a fennálló szerződését felmondani, a felkért társasággal tehát élő szerződései voltak a rendszer karbantartására, fejlesztésére és üzemeltetésére, a miniszteri engedélyt is a meglévő rendszer fejlesztésére adták meg. Előadta, hogy miután egy meglévő rendszer továbbfejlesztéséről van szó, ezért annak műszaki-technikai sajátosságai is megalapozzák a választásukat az eljárásfajta vonatkozásában.
Egyéb érdekeltként a Qualisoft Kft. tett észrevételt, melyben hivatkozik a 2001. évi szerződésre, mely lehetővé teszi ajánlatkérő részére, hogy egyoldalú jognyilatkozattal 5 évig meghosszabbítsa a szerződés hatályát. A 2003. évi szervezeti változások miatt a TIBERIUS programrendszeren olyan változtatásokat kellett csinálni, melyekre az eredeti szerződés keretein belül már nem kerülhetett sor. Miután az érvényes szerződés szerint a Qualisoft Kft. kizárólagos felelőssége a rendszer folyamatos működésének biztosítása, ajánlatkérő jogosult volt a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pont szerint eljárni.
Ajánlatkérő a Qualisoft Kft.-vel a tárgyalásos eljárás befejezését követően 2003. augusztus 6. napján a szerződést megkötötte.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, ajánlatkérő nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő eljárása jogsértő volt az alábbiak szerint
A Kbt. 26. § (1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (1) bekezdése b) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok, vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy a jelen közbeszerzési eljárásban a fenti feltételek megvalósultak-e.
E szakasz akkor alkalmazható, ha a beszerzést kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni, és ez vagy kizárólagos jogok védelmén, műszaki-technikai sajátosságokon, vagy művészeti szempontokon alapul.
Jelen esetben - az ajánlatkérő által a Döntőbizottság elnöke részére történt tájékoztatóban is hivatkozott - a kizárólagos jogok védelme hiányzik, hiszen az ajánlatkérő által csatolt (1998. május 8. napján megkötött) alapszerződés 4. pontja szerint mind a szoftver tulajdonjoga, mind pedig a szoftver továbbfejlesztésének kizárólagos joga a megrendelőt, tehát az ajánlatkérőt illeti meg. Az ajánlatkérő által hivatkozott kizárólagos joggal a szoftver tekinttében az ajánlattételre felhívott társaság az idézett szerződés alapján nem rendelkezik, ilyen jogokat az ajánlatkérővel, 2000. évben és 2001. évben megkötött szerződések sem keletkeztettek.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített műszaki-technikai sajátosságok fennállhatnak-e.
Jelen esetben nem beszélhetünk olyan műszaki-technikai sajátosságokról sem, amely alapján kizárólag egy meghatározott személy, jelen esetben az ajánlattételre felhívott cég lenne képes teljesíteni.
A csatolt alapszerződés rögzíti, hogy a szoftver kizárólagos továbbfejlesztési joga ajánlatkérőt illeti meg, így a szerződés 4. pontja arról is rendelkezett, hogy a fejlesztés eredményeként létrejött szoftvert és dokumentumokat, valamint mindazon dokumentációt ajánlatkérő rendelkezésére bocsátja, amely a szoftver alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez szükséges.
Tekintettel tehát arra, hogy mindazon dokumentummal ajánlatkérő rendelkezett, amely a működő szoftver fejlesztéséhez szükséges, így a fejlesztéséhez szükséges műszaki-technikai adat ismert volt, így ezen adatok és dokumentumok megismerhetőségének lehetősége mellett a feladat más szakértő cég számára is elvégezhető, hiszen a rendszer megismerhető.
Ezen dokumentumokat a rendszert kifejlesztő cégnek kötelezettsége volt átadni éppen azért, mert a fejlesztés joga és a tulajdonjog is ajánlatkérőt illette meg.
Jelen esetben a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontban nevesített művészeti szempontok nem merültek fel, erre ajánlatkérő sem hivatkozott, így ezen ok a beszerzés jellege miatt hiányzik is.
A Döntőbizottság álláspontja szerint magában az, hogy az ajánlatkérő által hivatkozott szerződések alapján a szoftvert kifejlesztő társaság jogosult a karbantartási és jogkövetési munkák ellátásra 5 éves időszakban ellátni, nem alapoz meg sem kizárólagos jogokat, sem műszaki-technikai sajátosságokat. A megkötött szerződések értelmében ugyanis ezen feladatok elvégzésére csak az ajánlatkérő egyoldalú jognyilatkozata, kívánsága alapján végzi el, ezen feladatok ellátására a szerződések kizárólagosságot e körben sem biztosítanak. Az pedig, hogy a feladat ellátására a legoptimálisabban, és a legcélszerűbben, leggazdaságosabban a szoftvert kifejlesztő és ajánlattételre felhívott társaság képes, nem alapozza meg a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazását.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy azok az esetek, amelyek jogszerűen megalapozhatják a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjára alapított, tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatását ajánlatkérő beszerzésével kapcsolatban nem álltak fenn, tehát sem kizárólagos jogok védelme, sem műszaki-technikai sajátosságok, sem művészeti szempontok nem voltak megállapíthatóak, így ajánlatkérő jogszerűen nem választhatta volna beszerzésének megvalósítására a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tárgyalásos eljárást.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megállapította a rendelkező részben meghatározott jogsértés megtörténtét, valamint az f) pont alapján bírságot alkalmazott.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. tv. 55. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben egyrészt az elkövetett jogsérelem súlyára volt tekintettel, mivel ajánlatkérő jogszerűtlenül választotta meg a lefolytatandó eljárásfajtát és ajánlatkérő által elkövetett jogsértés nem reparálható, hiszen a szerződés megkötésre került.
A Döntőbizottság megítélése szerint azonban a beszerzés értékére (szerződéses nettó érték: 10 000 000 Ft) is figyelemmel a minimális bírságot a fentiekre tekintettel szükségesnek, de egyben elegendőnek ítélte.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimumösszeg alá.
A kiszabott bírság a szerződéses (nettó) érték 10%-a.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. szeptember 2.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
